Címke: Ünnepi Könyvhét

2006

Január

10. Városi Könyvtár (Jászberény): Civilizációk össszecsapása — mi a terror ellenszere? címmel bibliai témájú előadásra vátják az érdeklődőket.

Mezőtúri gyermekkönyvárban - Mészáros János felvételei

12-15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Együttműködési megállapodás a Beskidzka Könyvtárral Bielsko-Białában.

Verseghy Könyvtár felvétele

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok):  Honvédelmi Minisztérium és a megyei önkormányzat megállapodása értelmében a minisztérium 21598 darab könyvet és azok elhelyezésére szolgáló bútorokat adományozott a megyei könyvtárnak.

Csabai István felvétele - Új Néplap archívuma

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

21. Városi Könyvtár (Jászfényszaru): A könyvtár a kultúra napja előtt tisztelegve könyvkiállítást rendezett. A magyar kultúra legszebb hagyományai című bemutatón a könyvtár gyűjteményének legszebb művészeti, irodalmi, kulturális darabjait állították ki az érdeklődők számára.

23. Hild Könyvtár (Szolnok): A szolnoki általános iskolás tanulóknak hirdette meg a Kölcsey Ferenc Szavalóversenyt a bibliotéka.

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szakmai napot szerveztek a megye könyvtárosai számára a 2005. évi statisztikai adatszolgáltatás mikéntjéről.

31. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verebes György festő, grafikus Spirituálé című kiállítását.Kiss Zoltán László festőművész nyitotta meg.

Bertalanné Kovács Piroska köszöntője - Verseghy Könyvtár felvétele

Február

Szolnoki Főiskola Könyvára (Szolnok): Egy, a könyvtári információkeresést megkönnyítő segédanyag készült a felsőoktatási intézmények hallgatóinak. A nyolc magyarországi könyvtár részvételével lezárult tananyag-fejlesztési munkában részt vett Kaszab István, a Szolnoki Főiskola tájékoztató könyvtárosa is.

A jászberényi gyermekkönyvtárban - Mészáros János felvétele

3. József Attila Városi Könyvtár (Kunszentmárton): Átadták a városi sportcsarnoknak, a művelődési háznak és város könyvtárnak is helyet adó új épületet.

14. Hild Könyvtár (Szolnok): a Bod Péter könyvtárhasználati vetélkedő megyei döntőjét tartották a könyvtárban.

Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): Körzeti mesevetélkedőnek adott otthont a könyvtár.

17. Városi Könyvtár (Martfű):  Wass Albert-esten emlékeztek meg az író halálának évfordulója alkalmából Sziki Károly színművész közreműködésével.

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): „Szlovákia: vetélytárs vagy partner?” címmel tartottak előadást és vitát a szolnoki Europe Direct Európai Információs Ponton és a könyvtár szervezésében. A meghívott vendég Juraj Migas, a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövete. A program moderátora Rátfai György nemzetközi referens olt.

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verebes György: Köteles Léna textilművész kiállításának megnyitója. Megnyitó beszédet dr. Bereczki András, az Észt Köztársaság tiszteletbeli főkonzulja mond. A rendezvényen közreműködik Tatár Csilla fuvolaművész, az Ádám Jenő Zeneiskola művésztanára.

A megnyitó közönsége - Verseghy Könyvtár felvétele

27. Városi Könyvtár (Jászberény):  Bartis Attila volt az író-találkozó vendége.

Március

2. Ipolyi Arnold Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): A munka nélküli pályakezdő fiatalok, a felnőtt lakosság információkereső készségének fejlesztése, közhasznú információk igénybevételére előadás-sorozatot rendezett. Az első rendezvényt, mely a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeiről szólt, Hevesi Tóth Ferenc, a Megyei Munkaügyi Központ Törökszentmiklósi Kirendeltségének vezetője tartotta az érdeklődőknek.

Városi Könyvtár (Jászberény): Országok az Európai Unióban című kiállításnak adott otthont a bibliotéka.

Dankóné Szabó Edit és Gulyás Erzsébet - Verseghy Könyvtár felvétele

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár és a Finnugor Baráti Kör vendége dr. Csepregi Márta az ELTE Finnugor Tanszékének a docense volt, aki Földön, vízen, levegőben a hantik között címmel tartott előadást az egyik testvérnépünkről.

3. Községi Könvytár (Jászdózsa): Mesemondó versenyt rendeztek az általános iskola alsó tagozatos tanulói részvételével.

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A British Council Hungary által támogatott GatewayUK angol nyelvű különgyűjteményünk internetes kulturális vetélkedőjének szóbeli döntője. A középiskolás diákok számára szervezett verseny zsűrielnöke John Pare, a BC igazgatóhelyettese volt.

John Pare - Verseghy Könyvtár felvétele

15. Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár (Kunhegyes): Czupp Pál kiállításának adott otthont a bibliotéka.

20-31. Internet Fiesta

Karcagi könyvtár - Új Néplap archívuma

28. Verseghy Könytár (Szolnok): Pénzügyi szolgáltatások az Európai Unióban címmel tartott előadást Rotyis József közgazdász, Team Europe-tag.

Április

4. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verseghy Ferenc születésének évfordulója alkalmából szervezett emléknap alkalmából nyílt tárlat Verseghy Ferenc fazekas, Népi Iparművész alkotásaiból. A habán kerámiáikat bemutató kiállítást Csupor István etnográfus, a Néprajzi Múzeum főmunkatársa ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

Kiállítás megnyitója - Verseghy Könyvtár felvétele

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szakmai nap

11. Költészet napja

Május

8-10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Május Európában

11. Verseghy Könyvtár: EuroPartner Klub szervezésében Ferdinand Mayrhofer-Grünbühe, az osztrák nagykövet volt a vendégünk

Ferdinand Mayrhofer-Grünbühe - Verseghy Könyvtár felvétele

18. Verseghy Könyvtár (Szolnok): "Mint tűnő álom..." címmel Bíró Zoltán grafikus életét és műveit bemutató kiállítás. A tárlatot Kósa Károly könyvtáros rendezte és Bertalanné Kovács Piroska igazgató nyitotta meg.

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Gyermeknapi játékokkal kedveskedtek a legfiatalabb olvasónak a gyermekkönyvtárban.

Kézműves foglalkozás - Verseghy Könyvtár felvétele

Június

8-12. Ünnepi Könyvhét

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Csidér Bálint "Pirkadat és napnyugta közt" című fotókiállításának megnyitója. A kiállítást Vajna Katalin címzetes vezető-főtanácsos nyitotta meg.

Augusztus

22. Verseghy Könyvtár: "Fémbeálmodott formák" címmel Balogh Krisztián, Bozsik Tamás és Molnár Ádám kisplasztikai kilállítása nyílt meg a Művészeti Szalonban.

Szeptember

4. Verseghy Könyvtár: Európa vizei címmel hirdetett gyermekrajz-verseny eredményhirdetésének a Művészeti szalon adott otthont, ahol a beküldött pályaműveket is kiállították.

Bertalanné Kovács Piroska köszönti a pályázókat - Verseghy Könyvtár felvétele

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Gaál Áron Bukó/forduló c. verseskötetének dedikációval és vásárlási lehetőséggel egybekötött könyvbemutatója, valamint Danka Attila grafikusművész a kötet illusztrációit bemutató kiállítása. A rendezvényen közreműködött Meister Éva színművész. A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg.

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Magyar Közgazdasági Társaság szakmai napja. Zöldréti Attila előadása

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Lázár Balázs költő-színész Nézd, Lear papa című verseskötetének bemutatója. A verseket a szerző mutatta be, beszélgetőtársa Jenei Gyula újságíró volt.

22. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Jász-Nagykun-Szolnok megye Európa Ünnepe

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szakmai nap

Szakmai nap - Verseghy Könyvtár felvétele

29. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Népmese Napja alkalmából

30. Hild Könyvtár (Szolnok): Népmese Napja

Gubáné Ecsédi Erika mesél - Hild Könyvtár felvétele

Október

4-14. KÖNYVTÁRAK ÖSSZEFOGÁSA A TÁRSADALOMÉRT - ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK

A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár programjai

8. KÖNYVES VASÁRNAP

12.  KÖNYVTÁRAK AZ ESÉLYTEREMTÉSÉRT - "EGYÜTT KEREK A VILÁG"

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szalay Lajos grafikusművész "Magyar dráma 1956" című kiállítása. A megemlékező beszédet dr. Böjthe Lajos, a POFOSZ JNSZ Megyei Szervezetének elnöke, gyermekgyógyász főorvos tartotta. A rendezvényen felléptek az Ádám Jenő Zeneiskola növendékei.
Délután a könyvtár bemutatta új internetes szolgáltatását "Az 1956-os forradalom Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó dokumentumai a Verseghy Ferenc könyvtárban" címmel.

23. Általános Iskola (Tiszajenő): Az 1956-os események ötvenedik évfordulójának tiszteletére tárlatot szerveztek az 1956 októberi Néplap számainak másolataiból. A történelmi kiállítás az iskola könyvtárában állították ki.

26-29. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Lengyelországi tapasztalatcsere Bistey András íróval

Bielsko-Biała - Verseghy Könyvtár felvétele

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Farkas Zsuzsanna és Horváth Magdolna "Tűzi-játék" című tűzzománc-kiállítása. A tárlatot Császár Péter, a Damjanich Múzeum restaurátora nyitotta meg.

November

3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Pekka Kujasalo, a finn köztársaság nagykövete tartott előadást a könyvtárban. A nagykövet a finn uniós elnökség tapasztalatairól, a célokról és eredményekről beszél az érdeklődőknek.

7. Városi Könyvtár (Jászárokszállás): A helytörténeti vetélkedősorozat eredményhirdetésének adott otthont a bibliotéka.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Térség és településfejlesztés az Európai Unióban címmel tartott előadást Csizmadia Norbert, terület- és turizmusfejlesztő geográfus, Team Europe-tag.

8. Szolnoki Főiskola Könyvtára (Szolnok): A mozgássérültek után a hallás- és látássérültek is akadály nélkül kölcsönözhetnek ki szakmai könyveket, jegyzeteket a Szolnoki Főiskola könyvtárából. A négymillió forintos beruházáshoz a forrást pályázati úton szerezte meg az oktatási intézmény. A hallássérültek részére a kommunikáció javítása érdekében a kölcsönzői pultnál erősítőket építettek be. Egyébként a legköltségesebb a számítógépes rendszer kialakítása volt. A hagyományos, illetve az elektronikus információkat speciális munkaállomás segítségével érik el. A modern multimédiás számítógépre képernyőolvasót, továbbá nagyítóprogramot is telepítettek. A könnyebb tájékozódás érdekében a könyvtár területéről hangos térkép készült, amely az internetről is letölthető.

9. Községi Könyvtár (Jászdózsa):  A település könyvtár égisze alatt szervezték meg általános iskolás gyermekeknek a Kutyakedvelők Klubját. Az ebek gondozásáról, kiképzéséről szakemberektől hallhatnak előadásokat a fiatalok minden második héten.

Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): Kurucz János nyugalmazott középiskolai tanár az elmúlt években már több helytörténeti könyvet is jegyzett Kisújszálláson és Karcagon. Most Terebélyes családfánk a kun-magyar erdőben címmel két kötetben a Kurucz család történetét örökítette meg. A művet a karcagi könyvtárban mutatták be.

14. Hild  Könyvtár (Szolnok): Író-olvasó találkozó Bosnyák Viktória íróval

16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az Európai Információs Pont hálózat felállításának 5. évfordulója alkalmából partnertalálkozót tartottak a könyvtárban. Az ünnepségen felelevenítették az elmúlt öt esztendő legjobb és legemlékezetesebb programjait.

Dankóné Szabó Edit irodavezető köszöntője - Verseghy Könyvtár felvétele

17. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Körmendi Judit A Csodák Napja c. novellás- és verseskötetének bemutatója. A kötetet Simon M. Veronika illusztrálta. A szerzővel Újfalusi Tóth Endre beszélgetett, a kötetből részleteket Kovács Zita és az író olvasott fel.

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A realizmustól az absztraktig című kamara-kiállítása. A tárlaton Bata Mihály (Tiszaföldvár), Bogár Katalin (Budapest), Magdó Attila (Budapest), ifj. Piller István (Budapest), Resánszky Mária (Budapest), Simon János (Újszász) és Tarpataki Károly (Budapest) műveit állították ki. A megnyitót dr. Nemes András főorvos tartotta.

Kamarakiállítás a Művészeti szalonban - Verseghy Könyvtár felvétele

December

1. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Évzáró kiskarácsonyi baráti rendezvényt tartott a Finnugor Baráti Kör tagjai és a könyvtár, ahol a finn és magyar dekoratív karácsonyi szalmadíszek kiállítását is megtekinthették az érdeklődők.

5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Barta N. Ilona Emlékeim c. kiállításának megnyitója. A megnyitó beszédet Valkó Mihály tanár, újságíró tartotta. A rendezvényen közreműködött Barta Ágnes és Miskolczi Fruzsina.

7. Városi Könyvtár (Jászárokszállás): A városi könyvtár a helyi Széchenyi István Általános Iskola Gyermekszervezete és művelődési ház közös szervezésében rendezték meg a „Múlton nyugszik a jelen, s ezen a jövendő” című helytörténeti vetélkedősorozat jászsági döntőjét.

9. Hild Könyvtár (Szolnok): Fókuszban az egészség című szakprogramot szerveztek az érdeklődőknek.

11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Helyzetkép — Lehetőség címmel tartottak  szakmai találkozót a megyei könyvtárosok Szolnokon. Az egész napos rendezvényen előadások, gyakorlati tanácsadások és gyermekfoglalkozások várták az érdeklődőket.

13. Városi Könyvtár (Túrkeve): Csábító programkavalkád várta egy héten át a város valamennyi iskolását a helyi könyvtárban. A gyermekkönyvhét célja volt, hogy játékos formában szerettesse meg a diákokkal az olvasást. Ennek jegyében mesemondó versenyt, zenés Mikulás-műsort, sőt vers- és prózamondó versenyt is rendezett az intézmény.

16. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Családi hétvégén a könyvtári programok között karácsonyi játszóház, vetélkedő és karácsonyi műsorok szerepeltek. Közreműködtek a Szent-Györgyi Albert és a Széchenyi Körúti Általános Iskola tanulói.

28. Városi Könyvtár (Jászapáti):  A könyvtár rajzpályázatot írt ki általános iskolásoknak Zelk Zoltán születésének századik évfordulója alkalmából. A neves költő, prózaíró gyermekverseihez az alsó tagozatos diákok színesebbnél színesebb rajzokat készítettek.

2007

Január

Községi Könyvtár (Tomajmonostora): B. Tóth Imréné Éva évtizedekig vezette a helyi művelődési házat és könyvtárat. Mivel nyugdíjba vonult, Végert Éva lett az utódja, aki hétközben angolt tanított az iskolában, illetve heti öt napon át vezetette a művelődési házat.

Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): Tervezz álarcot farsangra és más mulatságokra címmel hirdetett pályázatot a gyermekkönyvtár.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

23. Hild Könyvtár (Szolnok): Kölcsey szavalóverseny a Magyar Kultúra Napja alkalmából

Városi Könyvtár (Jászárokszállás): Osslik János és Kóczián János Farkasles az óceánon című könyvének bemutatóját tartották a könyvtárban. A rendezvényen a könyv szerzőivel Győző Gyula beszélgetett.

Verseghy Könyvtár (Szolnok):  Verebes György festőművész vezetésével működő alkotócsoport kiállításának megnyitója. A kiállítók: Bicskeyné Miháczi Magdolna, Debreceni Éva, Györgyeyné Maja, Kálmán Éva, Kurencs Julianna, Pál Ferenc, Prunner Béla, Skrabán Mária, Veres Miklós. A tárlatot Verebes György, a Szolnoki Művésztelep vezetője nyitotta meg.

25. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Kurucz János Kisújszállásról elszármazott középiskolai tanár Terebélyes családfánk a kun-magyar erdőben című könyvét mutatták be.

29. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szakmai napot szerveztek a megyében dolgozó könyvtáros kollégák számára.

Verseghy Ferenc Könyvtár felvétele

Február

Tomajmonostorai könyvtár költözése - Mészáros János felvétele

2. Szent István Általános Iskola (Tiszajenő): Himnuszmondó versenyt rendeznek az iskola könyvtárában.

5. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Dr. Bartha Júlia orientalista, néprajzkutató most megjelent könyvében közel húszéves törökországi kutatásait összegzi. A Lále - Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai kötet címe tulipánt jelent. Törökország jelképe ez a virág, ugyanakkor női név is, vagyis a szerző arra utal, hogy a hagyományok őrzői és átörökítői a nők. A kötetet a karcagi könyvtárban mutatták be.

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Tóth Tibor festőművész, a "Tabán festője" című kiállításának megnyitója. A tárlatot Dr. Írás Mátyás, a Múzeum Baráti Kör elnöke nyitotta meg.

Verseghy Könyvtár felvétele

9. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A kultúra európai érték című pályázatuk elnyerte a „A 2006-os év leghatásosabb EU Kommunikációs Projektje" címet. A márciustól május végéig tartó rendezvénysorozattal több ezer embert mozgattak meg. Az ezért járó díjat Budapesten vette át Gubuczné Tömör Mária intézményvezető. A könyvtárban kialakított EU-sarokban található szakirodalmat bárki olvashatja.

Sikeresen pályázott a bibliotéka a Középeurópai Brókerképző Alapítványhoz is. Az alapítvány két pénzügyi, gazdasági folyóirat éves előfizetését biztosította a könyvtárnak, valamint Hay Szabó Andrea képviselőtől százezer forint értékű pénzügyi, gazdasági szakkönyvet is kapott a könyvtár.

17. Hild Könyvtár (Szolnok): A Gladius Történelmi Hagyományőrző Egyesület és a könyvtár II. Antik hetek programsorozatának keretében Marathóntól Khairóneáig címmel tart előadást a könyvtárban.

19. Hild Könyvtár (Szolnok): Péntek Ernő besenyszögi, amatőr festő kiállítása nyílt meg Szolnokon. A tárlatot Balogh Zoltán, Besenyszög polgármestere nyitotta meg.

21. Városi Könyvtár (Túrkeve): A közép- és felsőfokú intézményben tanulók számára a helyi könyvtár és a „Kincskereső" Egyesület hirdetett helytörténeti pályázatot.

23. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Író-olvasó találkozó vendége volt Pesti József költő.

Jászapáti Városi Könyvtár - Új Néplap archívuma

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Finanszírozási formák a pályázatokon kívül kis- és közép- vállalkozások számára címmel Blandl Alexander üzleti stratégiai tanácsadó tartott előadást.

Kenderesi Könyvtár - Új Néplap archívuma

Március

Klubkönyvtár (Kungyalu): Egy helyi család jóvoltából gyarapodott a klubkönyvtár. Mihályi Jánosék ötvennyolc kötetből álló szép- és szakirodalmi, illetve felnőtt és gyermekkönyveiket ajándékozták a bibliotékának.

8. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Pozsonyi Zoltán levéltáros Normaszegő nők című előadására várták az érdeklődőket.

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szűts M. Csilla kerámikus kiállításának megnyitója. A tárlatot Nyolczas Erika etnográfus, művészettörténész nyitotta meg. A rendezvényen közreműködött Lukácsi Huba középiskolai tanár, előadóművész.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

15. Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár (Kunhegyes): Szabó András polgármester nyitotta meg az irodalmi kávéházat a könyvtár alatti pinceklubban, amelyik időszakos kiállításoknak is helyet biztosított. Az új kávéházhoz pályázaton nyertek
2,1 millió forintot, ebből a jelentős anyagi támogatásból vásárolták meg a berendezést. A belső átalakítást helyi vállalkozók ingyen végezték.

17. Hild Könyvtár (Szolnok): Az Antik Hetek-programsorozat keretében a római eszme feltámasztásának kísérleteiről hallhattak előadást az érdeklődők.

21-30. Internet Fiesta

30. Verseghy Könyvtár: Ádám Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola és Szakiskola növendékei adtak műsort Kodály Zoltán emlékére.

31. Hild Könyvtár (Szolnok): Az ünnepi készülődés jegyében hagyományőrző játszóházat rendeztek a könyvtárban.

Mezőtúri  református gimnázium könyvtára - Mészáros János felvétele

Április

Városi Könyvtár (Túrkeve): Pályázati pénzből korszerűsítették a városi könyvtár külső és belső információs, tájékoztató rendszerét. A többszintes ház alsó szintjén található könyvtár homlokzatára háromdimenziós felirat került, így most már minden ember számára köny- nyen megtalálható lesz. A bejárati falra egy korszerű, programajánló mágnestábla is felkerült, melyen havi bontásban a könyvtár, a művelődési ház és a mozi rendezvényeit tüntetik fel, megkönnyítve a több telephellyel rendelkező intézmény tájékoztató munkáját. A könyvtár mintegy 550 ezer forintot fordít állománygyarapításra, de kihasználnak minden pályázati lehetőséget, hogy ez az összeg tovább növekedjen, és elérje a tavalyi 1 millió forintot. 

2. Hild Könyvtár (Szolnok): Kari Erzsébet Zsóka Kápolna című, vitorla képeiből rendezett kiállítása nyílt meg a könyvtárban.

3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verseghy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából megemlékezéssorozatot kezdődött.

4. Hild Könyvtár (Szolnok): Megyei népmesemondó verseny elődöntőjének adott otthont az intézmény.

11. Költészet napja

16. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A műemléki világnap alkalmából a zenei könyvtárban előadással emlékezett a városvédők és városszépítők egyesülete. A helyi értékvédelmi rendeletről Zsemberi István városi főépítész tartott előadást, majd kiállítás nyílt a városban védendő épületekről, értékekről.

20. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Megyei mesemondó versenyt tartottak. A törökszentmiklósi, szolnoki, berekfürdői, túrkevei, abádszalóki és karcagi gyerekek szebbnél szebb magyar népmesével jöttek a megméretésre.

22. Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár (Kunhegyes): Kádár Endre kunhegyesi születésű író, újságíró tiszteletére avattak emléktáblát a könyvtár előtti parkban. A megemlékezést a Kunhegyesiek Baráti Köre, a Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár és a Kunhegyesről elhurcolt és elpusztított magyar zsidóság emlékére Alapítvány szervezte.

24. Városháza (Szolnok): Verseghy-emlékülésen előadások hangzottak el a Verseghy-kutatás legújabb eredményeiről.

Május

9. Városi Könyvár (Újszász): Az európai unió alapját képező Római Szerződés aláírásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendeztek plakátkiállítást az újszászi könyvtárban.

14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtárosok számára szervezett szakmai nap. "NAGY OLVASHOW" projekt megbeszélése

Verseghy Könyvtár felvétele

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): László Cecília festményeiből nyílt kiállítás a Művészeti szalonban.

19. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Gyermeknapi kavalkád

22. Városi Könyvtár (Jászapáti):  Ünnepélyesén bemutatták a jászapáti hitszónok: Pájer Antal válogatott prédikációit és verseit tartalmazó könyvet. A Makiáron született papköltő 1862-től 1881-ig, haláláig tevékenykedett az Alsó-Jászság központjában.

25. Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár (Kunhegyes): A mesék birodalmába kalauzolták a kicsiket a város könyvtárában tartott ötnapos rendezvényen. A gyerekek roppant módon élvezték, hogy őket is bevonták a történetekbe.

26. Vágó Pál Általános Iskola (Jászapáti):Az iskola 25 évvel ezelőtt költözött az iskola jelenlegi épületébe. Tíz éve vették fel a híres, apáti származású festőművész, Vágó Pál nevét. A kettős évforduló alkalmából iskolatörténeti kiállítás nyílt a suli könyvtárában.

Új Néplap archívuma

30. József Attila Városi Könyvtár (Kunszentmárton): Ünnepi Könyvhét megyei megnyitó ünnepségének a város adott otthont.

30. - június 6. Ünnepi Könyvhét

Június

Városi Könyvtár (Jászárokszállás): Június elején kezdődött el a városi könyvtár belső felújítása. A  munkálatok - amelyekre összességében mintegy hétszázezer forintot költ el az önkormányzat — idején a könyvtár belső festését, Illetve a nyílászárók mázolását végezték el.

2. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Gyermekek Európája gyermekprogram várta az érdeklődőket.

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Wieloch-Varga Krystyna festőművész kiállítása nyílt meg a Művészeti szalonban.

16. Városi Könyár (Jászapáti): Játékdélelőttöt rendeztek gyerekeknek.

25-29. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Erdőn, mezőn, réten elnevezésű olvasótábort szerveztek a gyerekeknek.

25- augusztus 20. Városi Könyvtár (Fegyvernek): A település könyvtára soros állományellenőrzését tarott a nyáron. Ez idő alatt minden könyvtári szolgáltatás szünetelt. Az állományellenőrzés előtt júniusban „Megbocsátás hete’’ keretében késedelmi díj nélkül hozhatták vissza a dokumentumokat azok az olvasók, akik megfeledkeztek az olvasójegyben feltüntetett dátumról.

Július

Ember Mária Könyvtár (Abádszalók): A III. Nagy Strandkönyvtárba fogadták a könyv szerelmeseit. A Tisza-tó strandja adott helyszint a könyvtárnak, mely változatos programokat kínált: vetélkedők, könyvárusítás, népi játékok és játszóház tette színesebbé a kilátogatok napját.

2. Városi Könyvtár (Jászberény): Lajkóné Nagy Mária amatőr festő tárlata nyílt meg a bibliotékában.

28. Városi Könyvtár (Jászberény): A Palotásy János Vegyes Kar fennállásának száznegyvenötödik évfordulóján nyílt kiállítás a kar történetéből a könyvtárban.

Augusztus

1. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): Egy hónapig leltározás miatt zárva volt. Ezalatt semmiféle szolgáltatást nem vehettek igénybe itt a lakosok. Augusztus elejétől pedig már újból várták a könyvtárosok az olvasókat.

6. Városi Könyvtár (Jászberény): Tálasné Velkei Éva amatőr festő alkotásaiból nyílt kiállítás a könyvtárban.

9. Városi Könyvtár (Jászberény): Miből élnek az emberek? című irodalmi esten lépett fel  Tahi-Tóth László a bibliotékában.

11. Városi Könyvtár (Kenderes): Különleges vendégeket fogadott Kenderes: a legendás Aranycsapat két játékosa, a „fekete párduc”, azaz Grosics Gyula és Buzánszky Jenő a városi könyvtárban tartott élménybeszámolót felejtheteüen pályafutásáról.

12. Városi Könyvtár (Jászberény):  Origamiversenyt rendeztek kisgyermekeknek .

13. Városi Könyvtár (Jászberény): Mini Gyöngyszínház néven szervezett programot kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt a Városi Könyvtár. A gyerekek gyöngyöt fűztek, miközben meséket és verseket olvastak.

Szeptember

József Attila Könyvtár (Kunszentmárton): Két gyönyörű, értékes kötetet ajándékozott nemrégiben Paczolay Gábor a kunszenti könyvtárnak. Az egyik az Emléklapok a régi Magyarországról rímet viseli és hatvannégy honi várost mutat be az 1890- es évekből származó képes levelezőlapokon keresztül. A másik pedig „Erdély csodái” közé kalauzolja az olvasót.

Városi Könyvtár (Jászapáti): A városi könyvtárban befejeződtek a nyáron elkezdett felújítási munkálatok. Az összesen 7,8 millió forintos beruházás során elvégezték a könyvtár belső falainak utólagos szigetelését, felújították a parkettát és lefestették a falakat.

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kiss József Gergely grafikai és festészeti tárlatának adott otthont a könyvtár Művészeti szalonja.

30. Hild Könyvtár (Szolnok): A népmese napja alkalmából mesemondó délutánt tartottak gyermekeknek és felnőtteknek a minap. A meséket szülők, könyvtárosok, gyerekek és nagymamák mondták el.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A népmese napja alkalmából rendezett egész napos program keretében a Kodály Zoltán Általános Iskola nevelői olvastak fel meséket a gyerekeknek. Kiállítás is nyílt a Mesék hősei címmel meghirdetett bábkészítő pályázat legszebb munkáiból.

Október

1. Városi Könyvtár (Újszász): Anyuka leszek címmel beszélgetésre várták a kismamákat, a leendő anyukákat a könyvtárban, ahol Bakos Mária védőnő, írónő mondta el tapasztalatait.

2-12. Országos Könyvtári Napok- A Nagy Olvashow

13. Városi Könyvtár (Kenderes): Kezek műve — népek mestersége címmel Szentpéteriné Lévai Mária gyapjú szőnyeg és népi ékszer kiállításának adott otthont az intézmény.

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Turóczi Béla Attila festőművész "Ecsettel Szolnokról" című kiállítása nyílt meg a megyei könyvtárban.

24. Hild Könyvtár (Szolnok): A városi egészséghónap keretében tartottak szakmai előadást a biblioékában.

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Jari Vilén, Finnország magyarországi nagykövete nyitotta meg „A 100 éves a finn népképviselet” című kiállítást a könyvtárban.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívum

31. Városi Könyvtár (Kenderes): Tök jó napot rendeztek közel száz gyermek részvételével. Először a Halloween kialakulásáról volt szó, majd az udvaron tök-, szellem-, feketemacska-, boszorkánykártyákat kellett a gyerekeknek összegyűjteni. Ezután textilből készítettek tököt, és közben verset tanultak.

Isa Schneider a jászberényi könyvtárban - Új Néplap archívuma

November

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Europe Direct Európai Információs Pont, a Finnugor Baráti kör és a könyvtár a „rokonnépek napja” tiszteletére rendezendő ünnepséget szervezett. A program vendége és előadója dr. Mayer Rita, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezető főtanácsosa volt.

10. Hild Könyvtár (Szolnok): Egészség napot rendeznek a bibliotékában, ahol egészségjegyében tanácsadásokkal, előadásokkal, termékbemutatókkal, egészségügyi mérésekkel — vércukor, vérnyomás, koleszterin — várták az oda betérő érdeklődőket.

Új Néplap archívuma

11. Városi Könyvár (Jászberény): A könvytár és a Déryné Művelődési Központ Natura-napot szervezett. Az érdeklődők hasznos előadásokat hallgathattak meg az egészséges életmóddal kapcsolatban. Ezen kívül a szervezők többek között könyvkiállítással, reformkonyhai bemutatóval és kóstolóval, ingyenes tanácsadással várták a résztvevőket.

12. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Mezey Barna Batthyányi címmel tartott előadást, majd Kása Imre amatőr fafaragó munkáiból nyílt kiállítás a könyvtárban.

Új Néplap archívuma

13. Ember Mária Városi Könyvtár (Abádszalók): Ember Juditra, az abádszalóki születésű, Balázs Béla-díjas filmrendező emlékére a könyvtárban filmvetítéssel egybekötött emlékestet rendeztek.

19. Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): Az irodalmi hétpróba című rendezvénynek adott otthont az intézményt.

Új Néplap archívuma

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A nemzetközi Szent Erzsébet-év tiszteletére a Finnugor Baráti Kör a könyvtárral közös ünnepséget szervezett.

23. Hild Könyvtár (Szolnok): Versolvasó délutánt szerveztek Ady Endre születésének 130. évfordulója alkalmából.

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Fekete Zsolt festménykiállításának adott otthont a bibliotéka.

Lévai Anikó a jászberényi könyvtárban - Új Néplap archívuma

Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): November végén befejeződött a könyvtár épületének részleges felújítása. Az önkormányzat anyagi támogatásával tavasszal az épület utcafronti részéről két méter magasságban leverték a szakemberek a málladozó vakolatot, s egy vízzáró-szigetelő réteggel látták el, majd bevakolták. Ősz végén elkészült az épület Zádor utca felőli részén egy új kerítés.

December

8. Községi Könyvtár (Jászalsószentgyörgy): A Jászsági Honismereti Egylet ez évi utolsó ülését tartotta a helyi könyvtárban.

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Finnország függetlenségének 90. évfordulója alkalmából ünnepséget tartottak, ahol a vendég Virpi Masonen finn egyetemi tanár volt.

15. Hild Könyvtár (Szolnok): A Gladius Történelmi Hagyományőrző Egyesület és a könyvtár közös programjában a rákóczifalvi Bivaly-tói régészeti ásatás munkálatainak legérdekesebb leleteiről tartott tájékoztatót dr. Csányi Marietta, a Damjanich János Múzeum régészeti osztályának vezetője az érdeklődőknek.

Az Ipari Szakmunkásképző Intézet könyvtára

Horváth Ferencné: A 605. Ipari Szakmunkásképző Intézet könyvtárának története 1975-ig

(Megjelent az Együtt 1986. 1-2. számában)

Szakmunkásképzés Szolnokon

Szolnokon 1950-ig két tanonciskola működött. Az egyik a Petőfi utca 3. szám alatt a Szakirányú és Kereskedelmi Tanonciskola. Ebben az iskolában  6 főállású tanár dolgozott. A másik a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat tanonciskolája volt a kőrösi úton, ahol a vállalat mérnökei és szakemberei tanítottak.

A Petőfi úti iskolában az 1945-46-os tanévben a mintegy 180 tanuló részére 4 tanterem állt rendelkezésre. A következőben a vidékről beiskolázott tanulóknak már diákotthont tudtak biztosítani az állomás melletti felvonulási épületben. Ekkor 100 fővel emelkedett a létszám. Ez az állami nagyipar ütemes fejlesztésének az ideje, amely szükségessé tette egyrészt a tanulók létszámának fokozott növelését, másrészt a képzés, az oktató-nevelő munka tartalmi színvonalának emelését. 1947-ben új objektummal gyarapodott a tanulóképzés: a Tisza-parti 1. sz. Diákotthonnal. Ebben az otthonban már egészséges és kulturált körülmények között tudtak biztosítani a tanulóknak.

A 3-4 éves tanulóidőt nem kötötték tanévhez. A gyakorlati oktatás 4 napos, az elméleti pedig 2 napos volt. Az elméleti oktatásban az egyik napon közismereti, a másik napon szakmai órákat tartottak.

1949-ben látott napvilágot az a törvény, amely az ipari tanulók foglalkoztatását egységesen szabályozta. Meghatározta az ipari tanulók jogait, kötelességeit, heti kötelező munkaidejüket, munkabérüket, elméleti oktatási rendjüket és szabadságukat. 1950-től az ipari és kereskedelmi tanulóképzés Szolnokon is teljes egészében államivá vált, egységes irányításával létrehozták a Munkaerőtartalékok Hivatalát. A MÁV iskolát megszüntették, és ettől kezdve az elméleti oktatás egyedüli színhelye a Petőfi Sándor úti iskola. A tanítás ekkor már 6 tanteremben folyt, az iskola melletti "altiszt kör" épületét is megkapták oktatási célokra. A létszám 380 főre emelkedett.

A Munkaerőtartalékok Hivatala a kor szellemének megfelelő új tantervet és a tankönyvek egész sorát adta ki. megindult a nagyüzemi tanulóképzés. Az állmai vállalatoknak egyre több szakmunkásra volt szüksége.Az intézet saját kezelésű vasipari tanműhelyében a fiúk mellett megjelentek a lányok is. Az iskolának 1952-ben 18 szakmában már több mint 600 a tanulója (ebből 440 lakatos). 1951-ben a személyi fejlesztés eredményeként új tanárok kerültek az iskolához.

1954-ben Petőfi Sándor nevét vette fel az iskola. A hatalmas építkezések szükségessé tették az építőipari szakmunkásképzés nagyarányú fejlesztését: 1955-ben megindult az építőipari tagozat. Az elméleti oktatás ezen a tagozaton ún. turnusos rendszerben történt. December 1-jétől 12 héten át csak elméleti oktatás folyt. Az építőipari tagozatnak volt egy 144 fő befogadóképességű diákotthona a Dobó István úton.

A "C" tagozat 1956 után indult, a tanévtől kezdve minden évben érettségizett fiatalokat is beiskoláztak.

1957-ben megszűnt a Munkaerőtartalékok Hivatala és a képzés felügyeletét a Munkaügyi Minisztérium vette át, ekor 10 főállású tanár, 32 szakoktató és otthonvezető látta el a nagylétszámú intézet oktató-nevelő munkáját. A gyakorlati oktatás ettől kezdve zömmel főállású szakoktatók végezték.

A szakközépiskola Petőfi úti épülete

A tanulólétszám állandó és fokozatos emelkedése szükségessé tette a személyi és tárgyi feltételek további fejlesztését. A Munkaügyi Minisztérium 1961-ben új, 12 tantermes iskolát adott át a Petőfi út 1. szám alatt, majd 1963-ban a Tisza-parton modern 216 fős diákotthont létesített.

Az 1963-ban épült kollégium - Verseghy Könyvtár Fotótára

A meglévő tárgyi objektumok még így sem volatk elegendők az oktató-nevelő munka zavartalan biztosítására. Az 1960-as években a létszám elérte, sőt meghaladta a 3 ezer főt, ezért újabb szükségtantermeket alakítottak ki. Az új iskolához nem építettek tornatermet és kulturális célokat szolgáló helyiségeket. A tanítás két műszakban folyt. Súlyosbította a helyzetet, hogy az intézetben kapott helyet a Könnyűipari Minisztérium fennhatósága alatt álló Ruha- és Nyomdaipari Iskola, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola is. A gyakorlati oktatás színvonalának emelését a 60-as években belépő nagyüzemi tanműlyek segítették.

Az iskola profilja tulajdonképpen három nagyobb területet fogott át: vasipar, építőipar és szolgáltatóipar. E három területről tevődött össze az 55 szakma, amelynek képzése 1973. szeptember 1-ig az intézetben folyt.

A vasipar legnépesebb szakmái: az autószerelő, dieselmozdonyszerelő, esztergályos, géplakatos, villanyszerelő.A 26 vasipari szakmában 1400 tanuló tanult a 70-es évek elején. Az építőipar népes szakmái: szobafestő-mázoló, kőműves, ács-állványozó, fapadlózó, műanyagburkoló. Itt 8 szakmában 500-550 fiatal tanult. A szolgáltatóipar népesebb szakmái: női- és férfiszabó, női fodrász és háztartási gépszerelő, a 20 szakmában 320-350-en tanultak.

Az 1969-ben megalkotott és elfogadott új szakmunkásképzési törvény - a 13/1696/XII.30./ MÜM. sz. utasítás - egységesítette és új alapokra helyezte a szakmunkásképzést. A szakmunkásképző iskola középfokú intézmény lett. Napi 7 órás munkaidőt vezetett be, felemelte a tanulók évi szabadságát és lehetővé tette a szakmunkástanulók továbbtanulását.

A képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére és bővítésére 1973-ban új 14 tantermes intézetet létesített a MÜM Szolnokon. Tornaterem, vasipari tanműhely s a tervek szerint 800 személyes konyha és új diákotthon egészítette ki az objektumot. 1973. szeptember 1-jén a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet az új négyszintes József Attila úti épületben kezdte meg az oktató-nevelő munkát. 

A 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet - Verseghy Könyvtár Fotótára

Az iskola szerkezetében is változott. A Petőfi Sándor úti intézmény (633. sz.) az építőipari és szolgáltatóipari szakmákban iskolázta be a tanulókat, a 605. sz. intézet képzési profilja pedig a következő területeket fogta át: gépgyártás és szerelőipar, vas- és fémipar, villamosgép és energiaipar, műszeripar, élelmiszeripar. A mintegy 30 szakma közül a legnépszerűbbek: hegesztő, autószerelő, víz-gázvezetékszerelő, esztergályos, géplakatos, karosszérialakatos, vas- és fémszerkezetlakatos, villanyszerelő, elektrolakatos, karosszérialakatos, gépjármű villamossági műszerész.  tanulók létszáma e terüeten 1000-1100 fő. Az élelmiszeriparban évenként 90-100-an tanultak. A "C" tagozaton általában 100-110 fő a létszám, zömmel a műszeriparban.

A közel 1300 fő oktatása-nevelése 40 osztályban mintegy 100 szakcsoportban történt. A gyakorlati oktatás az intézet tanműlyeében és 5 nagyobb vállalati tanműhelyben folyt. (MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat, MEZŐGÉP Vállalat, Volán 7. sz. Vállalat, Ganz Villamossági Művek, Vasipari Vállalat). Az intézet felügyeleti hatósága a MÜM Szakoktatási Főosztálya, valamint a Megyei Tanács Művelődási Osztálya. A szakelméleti tárgyak felügyeletét a MÜM szakfelügyelői, a közismereti tárgyakét pedig a Megyei Tanács szakfelügyelői látták el.

A változás és fejlődés ellenére is sok gond és tennivaló maradt - hiszen az új épület keretei már az induláskor szűkösnek bizonyultak: az oktatás 2 műszakban, délelőtt és délután is folyt - da ha arra gondolunk, hogy az elmúlt 30 év alatt a szakmunkásképzés olyan utat tett meg, mint még azelőtt soha, a további fejlesztést remélve, bátran, bizakodva tekinthetünk a jövőbe.

Az intézet könyvtárának története

1. A működési feltételek változása és az állományalakítás

Az iskolai könyvtár 1957-ben jött létre. Ebben a tanévben vette át Miklós József magyar-történelem szakos tanár az intézet egyik adminisztratív dolgozójától a 2 ezer kötetets állományt. Az új könvytáros az intézet főhivatású tanáraként, csekély tiszteletdíjért vállalta ezt a munkát. A könyvtári munkához szükséges szakmai képesítést (alapfokú könvytárosi vizsgát) a 60-as években szerezte meg.

A könyvtár szükséghelyiségben működött, (a szénfűtéses szertárban), ahol a könyveket zárható szekrényben tartották.

Az állomány üzemekből - főleg a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalattól - került az intézetbe, a 70 %-ban régi, az 1910-20-as években kiadott szakkönyvek nagyrészt a vasútipar területéről, kisebb részben pedig szolgáltatóipari (Sütő-bőr-textilipari) kiadványok. A tervszerű állományfejlesztés 1958-ban kezdődött, évenként 2-3 ezer Ft összegű támogatással. Elsődleges cél volt a szépirodalmi állomány kialakítása, de ekkor kezdődött a pedagógiai és ideológiai szakirodalom alapjainak lerakása is. Ahhoz, hogy a könyvtár használhatóvá és fejleszthetővé váljon, 1960-ban selejtezést végeztek. Főleg az elavult politikai, illetve szakmai irodalmat vonták ki. Amikor 1961-ben felépült az új iskola a Petőfi úton, a MÜM jelentős összegű támogatást adott könvytárfejlesztésre. A kötetszám 4 ezerre emelkedett. A szűkös körülmények azonban továbbra is megmaradtak. Az új iskola épületébe nem építettek könyvtárhelyiséget, így a könyvtár egy alagsori szertárban kapott helyet. A 4 ezer kötetes állományból 1800 kötet szakmai, ismeretterjesztő jellegű volt, a többi szépirodalmi. A 60-as évek második felében évi 5-6 ezer Ft-ra növekedett a beszerzési keret. Ezekben az években már a fontos kézikönyvek, szótárak, lexikonok vásárlására is gondot fordítottak, és megindult a szakmai állomány felfrissítése modern szakkönyvekkel. Sajnálatos az a tény, hogy a nagyvállalatok tovább nem nyújtottak anyagi támogatást a könyvtárnak, így az állomány gyarapítása csak a MÜM segítségével és intézeti beruházással történhetett.

1968-ban az intézet igazgatósága a könytárat nagyobb, esztétikusabb helyiségbe költöztette. Az új könyvtárban az állomány raktározása már szabadpolcos rendszerű volt. 1968-ban a könyvtárost az intézet igazgatóhelyettesévé nevezték ki, így a könyvtári munkát Kárpáti Sándor magyar-történelem szakos tanár vette át, szintén tiszteletdíjasként. Az új könyvtáros is részt vett a MÜM által szervezett könyvtárosi tanfolyamon, és megszerezte az alapfokú könyvtárosi képesítést. A tanfolyamról hazatérve bevezette a könyvtárban a Cutter-rendszerű raktározást. Első lépése volt a szakmai és szépirodalmi állomány elkülönítése, majd a szépirodalom jelzetelése és e rendszerben történő raktározása. Az akkor már közel 5 ezer kötetes állomány 2/3 része szépirodalom volt, így a fent jelzett tevékenység nagy munkát jelentett az egyébként magas óraszámban tanító könyvtárosnak, aki közben folyamatosan végezte az elavult könyvek selejtezését is. A beszerzési keret is jelentősen megemelkedett ezekben az években: már 10-12 ezer Ft-ért vásárolhattak egy-egy tanévben. 1969-ben az intézet kövytár szerződést kötött a könyvtárellátóval, ami azt jelentette, hogy az innen rendelt könyveket jelezetelve és "fölszerelve" kapta. Jelentős segítséget nyújtott a beszerzésben az "Új könyvek" tájékoztató is. Az állományfejlesztésben a könyvtáros figyelembe vette a tanárok, szakoktatók igényeit. Az állomány 1972-re több mint 6 ezer kötetet tett ki.

Az intézeti könyvtár olvasóvá nevelő tevékenysége az 1957-ben kezdődött a pedagógus könyvtáros irányításával. Az első nagy kedvet ébresztő akció az országos József Attila olvasómozgalomba való bekapcsolódás volt. Sok értékes olvasónapló őrzi a mozgalom eredményeit. A könyvtári órák kialakításában elsősorban az volt az irányadó, hogy minden tanuló hozzájuthasson az iskolai könyvtár könyveihez. Mivel a tanítás két műszakban folyt, a kölcsönzés heti 6 órában délelőtt és délután váltakozott. Minden csoportban létrejött egy 5-6 tanulóból álló kollektíva, ők segítettek a könyvtárosnak a kölcsönzéstől az irodalom népszerűsítésig.

Az első időszakban füzetbe rögzítették az olvasók nevét és a kikölcsönzött kötetek adatait, a későbbiek folyamán áttértek a kartonos rendszerre. A nyilvántartás betűrendben történt, majd osztályok szerinti csoportosításban.

Hogy a tanulók minél szélesebb tábora ismerje meg a könyvtárat, csoportos könyvtárlátogatásokat szerveztek. Igyekeztek bevonni a könyvtár népszerűsítésébe az osztályfőnököket, az osztályokban tanító tanárokat. A könyvtári propagandában fontos szerepet töltött be az új szerzeményekről a tájékoztatás: az épület minden szintjén egy-egy "Új könyvek" táblát helyeztek el, melynek anyagát havonként cserélték.

A megyei Verseghy Könyvtár jelentős módszertani segítséget nyújtott az olvasómozgalom népszerűsítésében. Évenként rendszeresen látogatták az osztályok a könyvtári órákat, ahol könyvtárhasználati ismereteket szerezhettek. A mai magyar irodalom megismerését, népszerűsítését szolgálták az író-olvasó találkozók, melyek szintén a megyei könyvtár segítségével jöttek létre. Az intézet vendégei között szerepelt Csanádi Imre, Rab Zsuzsa, Fodor András, Kertész Ákos, Garai Gábor, Fekete Gyula, Baranyi Ferenc stb. Évenként két író-olvasó találkozó zajlott le a könyvtár szervezésében.

A 60-as évektől kezve letéti könyvtárakat hoztak létre a diákotthonban a nevelők számára. Ezek a 2-300 kötetből álló kézikönyvtárak főleg pedagógiai szakirodalmat tartalmaztak. Állományukat időnként felfrissítették. 1963-tól a 3. sz. diákotthonban az SZMT Központi Könyvtárának támogatásával létesült az első kollégiumi letéti könyvtár, amelyet a tanulók is használhattak. Ugyancsak a 60-as évektől kezdve rendelte meg az intézet a jelentősebb irodalmi folyóiratokat (Új Írás, Nagyvilág, Kortárs, Alföld stb.) A könyvár szűkös kürölményei lehetetlenné tették a folyóiratok raktározását, nyilvántartását, így a számok gyakran elkallódtak. 

1957-1972 között két könyvtáros működött, s tevékenységükkel megteremtették a könyvtári munka alapjait az intézményben. Olyan hagyományokat alakítottak ki az olvasóvá nevelésben, melyekre építeni lehetett a következő években.

Az egyre növekvő tanulói létszám, a gyarapodó könyvtári állomány azonban mind a tartalmi, min a könyvtári feldolgozómunka szempontjából olyan feladatot jelentett, melyet tanítás mellett nem lehetett maradéktalanul megoldani. A MÜM az 1972-73-as tanév folyamán jelentős segítséget nyújtott a könyvtári munka személyi és tárgyi feltételeinek javítására: 1972. december 1-jétől főhivatású könyvtáros vette át a könyvtári munkát, a könyvtári állomány fejlesztésére pedig 100 ezer Ft összegű támogatást adott az intézetnek. A főhívatású könyvtáros, Horváth Ferencné, 1972. december 1-jéig gimnáziumi magyar szakos tanárként tevékenykedett, s több mint 10 éven keresztül társadalmi munkában vezette az iskolai könyvtárat is. Új munkaköre ellátásához szükséges szakképesítése megszerzéséért 1973 szeptemberében beiratkozott az ELTE könyvtár kiegészítő szakára.

Az első hónapokat az átvétel, a leltározás, az állományrevízió töltötte ki. Sok elavult, az idők folyamán megrongálódott hiányos példány foglalta a helyet az egyébként is helyhiánnyal küzdő könyvtárban. A polcok alatt összegyűltek az évekkel azelőttről ottmaradt selejtkönyvek, a különböző hiányos évfolyamú irodalmi és egyéb folyóiratok, tankönyvek. A szépirodalmi művek Cutter-rendszerű jelzetelése és szakcsoportos raktározása még csak kezdeti stádiumban volt.

A leltározást több tényező nehezítette:

- A könyvek nagy részében nem szerepelt a leltári szám, tehát az azonosításkor a leltárkönyvbe bejegyzett és a példányokon szereplő ár lehetett az egyetlen támpont.

- A leltárkönyvet szabálytalanul vezették. Az első részben a szépirodalom szerepelt, majd többlapos helykihagyás után a szakirodalom bejegyzése kezdődött. Az idők folyamán betelt az első szakasz, így a szakirdalom után folytatódott a szépirodalom. Amikor a naplóban már nem volt több hely, megnyitották a másodikat, amelyben az új beszerzést szabályosan vezették be.

- Mivel az átvétel nem tanév végén történt, a kikölcsönzött példányok nem kerültek vissza sem a tanulóktól, sem az intézet dolgozóitól (az intéezt igazgatóságának határozata alapján a kölcsönzés nem szünetelhetett az átvétel idején), így ezeket a köteteket a kölcsönzőkartonok alapján kellett átvizsgálni (ezeken szintén nem szerepelt a leltári szám), itt is az ár szolgáltatta csupán az azonosítási alapot.

Az átvételt három dolgozó végezte: az átadó, és az átvevő könyvtáros s az intézet gazdasági csoportjának egy munkatársa. A 6 ezer kötet átvizsgálása elég hosszú időt vett igénybe, s amikor ez befejeződött, az iskolai könyvtári szakfelügyelő meglátogatta a könyvtárost, és elrendelte egy teljesen új, szabályos könyvtári leltárkönyv megnyitását és az egész állomány újra leltárba vételét. Az intézet igazgatósága minden támogatást megadot a munka elvégzéséhez. A kölcsönzést átmenetileg beszüntették, és megindult a nagyszabású munka (amelyben a könyvtároson kívül az iskola két dolgozója is részt vett) s mintegy másfél hónap alatt be is fejeződött: az állományba tartozó példányok szabályos bélyegzésével és a leltári számok bevezetésével. Közben folyamatosan történt a szakkönyvek jelzetelése, szakcsoportokba rendezése is. Ez a munka sem folyhatott azonban zökkenőmentesen. A dolgozók által kikölcsönzött könyvek könyvtárba gyűjtése időigényes tevékenység volt; az intézet jellegéből adódóan a felnőtt könyvtári tagok legtöbbje nem az intézet épületén belül dolgozott, hanem a város különböző pontjain levő tanműhelyekben, üzemekben. Mivel az intézmény 1973. szeptember 1-jéig egyben Megyei Igazgatóság volt, könyveiből bőven került a vidéki szakmunkásképző intézetek dolgozóihoz is. A felszólító körlevelekre igen kevés példány érkezett be. Legtöbbször a könyvtárosnak kellett kimennie a tanműhelybe, és az ott levő kézikönyvtárakból kiválogatni a könyveket a kölcsönző kartonok alapján. Ez a munka a tanév végéig elhúzódott.

Az állománygyarapitást igen jelentősen segítette a MÜM-től kapott anyagi tamogatás: december folyamán 60 ezer Ft értékben vásárolt a könyvtáros a helyi könyvesboltokban. (Az Új könyvek feldolgozása későbbre halasztódott az átvétel gondjai miatt, így a könycsomagokat a 3. sz. Diákotthon akkor kialakított könyvtárhelyiségében raktározták.)

Ebben a tanévben - 1972. június 30-ig az intézeti könyvtár állományának rendezése után - alakították ki a 3. sz. Diákotthon könyvtárát is. Ez körülbelül 1500 kötet könyv leltárbavételét, szakozását, raktározását jelentette. Ezt az állományt egészítette ki a SZMT Központi könyvtár 600 kötetes ajándéka, amely eddig letéti könyvtárként szerepelt a diákotthonban. Az intézet igazgatósága gondot fordított arra, hogy az otthon lakói esztétikus környezetben, hasznosan tölthessék szabad idejüket: a 40 m²-es korszerű bútorokkal berendezett szabadpolcos könyvtár 1973 szeptemberében nyílt meg. A főhivatású könyvtáros heti két alkalommal 5 órában látta el itt a könyvtári teendőket.

Az 1972-73-as tanévben az olvasóvá nevelés bizonyos mértékig háttérbe szorult. Az átvétel miatt az adminisztratív jellegű tevékenység került előtérbe. A diákolvasók létszáma a tanév utolsó harmadában (amikor ismét megindult a kölcsönzés) 400 körül alakult. Két író-olvasó találkozót szervezett a könyvtáros, az egyik az iskolában, a másik a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat tanműhelyében zajlott le (Kiss Tamással és Garai Gáborral). Az Ünnepi Könyvhét rendezvényeit szervezetten látogatták a tanulók. A "könyvudvarban" könyvkiállítást, író-olvasó találkozókat és irodalmi esteket rendezett a könyvtár.

Az új tanév (1973/74) a József Attila úti iskola új épületében kezdődött, s ez új szakaszt jelentett a könyvtár történetében is. Az igazgatóság határozata alapján a régi intézetben maradt a könyvtár teljes állománya a vasipari szakkönyveken kívül (mintegy 200 kötet 9200 Ft értékben). Az átadás rövid idő alatt megtörtént, s már augusztus folyamán megindultak az új könyvtár telepítésével kapcsolatos beszerzések a könyvtár telepítésével kapcsolatos beszerzések a könyvtárellátó központi raktárából, műszaki könyvesboltjából és a helyi könyvkereskedésekből.

A könyvtár első ideiglenes helye az új épületben a tanáro szobából nyíló 12 m² alapterületű belső szertárhelyiség, melyet megközelíteni csak a tanári szobán át lehetett, a tanulók számára szinte elérhetettlenné vált. Így október folyamán a könyvtár átköltözött az iskola első emeletére a magyar szaktanterem mellé. Az új könyvtárhelyiség alapterülete is csupán 15 m²-nyi volt, kedvező fekvése miatt mégis fontos lépést jelentett a könyvtár fejlődésében. A raktári rend kialakítása után 1973. november 1-jén nyílt meg az olvasók számára 2 ezer kötetes alapállománnyal.

A beszerzés folyamatosságát biztosította a könyvtárellátóval kötött szerződés megújítása, emellett azonban szinte havonként vásárolt a könyvtáros jelentős összegekért, melyet a MÜM és a Megyei tanács adott a könyvtárfejlesztésre. 1973. december 31-én a könyvtár állományának értéke, 100 ezer Ft volt. Az állomány kialakításában azok a szempontok érvényesültek, amelyeket az Irányelvek előírt: a teljes állománynak legalább 60 %-as a népszerű tudományos ismeretterjesztő irodalmat képviselje. A szaktanárok által kijelölt és általuk az oktató-nevelő munkában felhasználandó műveket a könyvtár feltétlenül több, legalább 3-4 példányban szerezze be. Az iskolák különös gondot fordítsanak a tanárok felkészülési és továbbképzési igényeinek megfelelő kézikönyvtár fejlesztésére, az ehhez szükséges pedagógiai irodalom beszerzésére. A tanév végére a következő adatok alakultak ki: a könyvek értéke 118.141 Ft; kötetszáma 3929; ebből ismeretterjesztő 2011 kötet, szépirodalmi 1918.

A fenti adatok bizonyítják, hogy a 15 m² alapterületű könyvtárhelyiség a tanév végére szűkösnek bizonyult. Bár a berendezése az esztétikumra való törekvés mellett a maximális helykiahasználás lehetőségét tartotta szem előtt, év végére, amikor minden könyv a helyére került, a raktári rendet már nem nagyon nehezen lehetett tartani a zsúfoltság miatt. Ezeken a gondokon az sem segített, hogy a munkaközösségek a számukra alapvetően szükséges kézikönyveket a saját szertárukban raktározták.

A további igen fontos feladat az állomány feltárásának alapvető eszköze, a katalógus elkészítése volt. Min az Útmutató, mind pedig a könyvtári ügyrend szerint először a betűrendes katalógust, ezt követően pedig a szakkatalógust kellett elkészíteni. Az elhelyezéssel kapcsolatban azonban ismét fontossá vált a helyhiány problémáját megoldani.

Az állomány kérdésével függ össze az iskolai könyvtárakban minden tanév végén ismétlődő jelenség: a tanulók a tanév folyamán több könyvet elveszítenek, ezeknek a könyveknek az értékét befizetik az intézet pénztárába. Év végén a különböző tételekből kialakult összeget a könyvtáros beszerzésre fordítja. A hiányzó könyveket törli az állományból. Az állományvédelem tehát a szakmunkásképző iskolák könyvtári ügyrendjében előírtak szellemében történik.

2. Olvasóvá nevelés

A könyvtár megnyitása után elsődleges feladatnak tekintettük, hogy a tanulók meg is ismerjék a könyvtárat, és minél többen iratkozzanak be, váljanak rendszeres olvasókká. Ebben a tevékenységebn a könyvtáros a legtöbb segítséget a magyar-történelem munkaközösség tagjaitól kapta. Minden tanár biztosított egy magyar órát arra, hogy a tanulók megismerkedjenek a könyvtárral, az állománnyal. helyszűke miatt egy teljes osztály foglalkoztatása lehetetlen volt, így 10 fős csoportokban történt a könyvtár bemutatása. Fontos mozzanat volt az is, hogy a könyvtáros heti 6 órában tanított a tanévtől kezdve, és vállalta az intézet irodalmi szakkörének vezetését. A kölcsönzési idő - heti 20 óra - úgy alakult ki, hogy minden tanulócsoport számára megfelelő legyen. Az időpontokat a tanulók rögzítették az órarendjükben. Decembertől folyamatosan megindult az osztálykönyvtárosok szervezése is. A könyvtári tájékoztatás célját szolgálták a folyosók 3 falivitrinjében rendezett könyvkiállítások.  A könyvtár rendszeresen tájékoztatta a tanulókat és az intézet dolgozóit az új beszerzésekről, a különböző könyvnapok, könyvhónapok anyagáról, eredményeiről, az évfordulókhoz, megemlékezésekhez kapcsolódó irodalomról, az intézet kulturális eseményeiről. Az eredmény: két hónap alatt 350 tanuló iratkozott be s a tanév folyamán ez a szám megkétszereződött.

Az első év tanulságai a könyvtáros számára.

- Nagyon jó, hogy a szakmunkástanulók jelentékeny része rendszeres, sőt szorgalmas könyvtári olvasóvá válik, olvasási gyakoraltra tesz szert, megismerkedik az olvasás örömével, a könyvtár használatával és az abban rejlő lehetőségekkel. Az viszont már nem jó, hogy olvasmányaiknak mintegy fele az irodalom-alatti művekből kerül ki, nem alkalmas arra, hogy igazi művészi élményt adjon. Az olvasás megkedveltetése szempontjából talán ez is hasznos. A könyvtárügyi konferencia anyaga is megemlíti ezt a problémát, de az állásfoglalástól tartózkodik. Kérdés, hogy az igazi irodalom olvasásának előkészítője lehet-e száz lektűr vagy ponyva elolvasása, vagy a felszínes olvasás akadályozójává válik az igazi művészi élmény befogadásának.

- A tanulók legnagyobb százaléka nem jut el a mű lényegéhez. Az olvasmányok rossz megértésének oka, az alapvető akadály: a tanukók gyenge olvasási készsége.

- Az iskola jellegéből adódóan elsősorban arra törekszik, hogy a tanulókban a viszonylag rövid, hároméves képzési idő alatt jó szakmunkás váljék. (3 napos gyakorlati foglalkozás, a szakmai jellegű elméleti órák számának túlsúlya a közismereti tárgyakéval összevetve stb.) Mégis a szakmai ismeretek elsajátíttatásával egyenrangú feladatnak kell tekinteni, hogy művelt, könyvet, irodalmta szerető ifú embereket neveljen. Az intézeti könyvtár fontos feladata a szakmai oktatás segítése mellett a közismereti tárgyak népszerűsítése, az órán megszerzett alapismeretek mélyítése, bővítése.

- Végül, igen fontos, hogy milyen olvaási szokásokat hoznak magukkal a tanulók az általános iskolából. Rendelkeznek-e könyv- és könyvtárhasználati ismeretekkel? Azok a tanulók, akik már az általános iskolában megszokták a "könyves légkört", jó irányban kialakult igényekkel keresik az intézeti könyvtárat. Legtöbbjük azonban az indiánkönyvektől csak a krimiig jut el.

Milyen erőfeszítéseket tett a könyvtár a felsorolt gondok enyhítése érdekében, illetve az olvasóvá nevelésben milyen módszereket alkalmazott?

A szépirodalom népszerűsítésének egyik fontos területe lett az intézeti olvasópályázat megrendezése. Az elsőt 1973 decemberében hirdette meg a könyvtáros a magyar munkaközösség segítségével Kell a jó könyv címmel. A cím jelzi, hogy a válogatás a mai szovjet irodalomból történt. 4 mű szerepelt a pályázaton, köztük Solohov: Emberi sors és Vasziljev: A hajnalok itt csendesek c. műve. Az előkészítéshez hozzátartozott a művek megfelelő példányszámú beszerzése, melyben a megyei könyvtár és az SZMT Központi könyvtára nyújtott segítséget. Az irodalmi szakkörben a műveket feldolgozták, ismertették, közösen megvitatták. A szaktanárok irodalomórákon népszerűsítették a pályázatot. A vetélkedő májusban zajlott le ünnepélyes keretek között. A verseny előtt az irodalmi szakkör tagjai ismertették az írók életrajzát, munkásságát (vetített portrékkal, filmrészletekkel), majd a versenyzők megkapták a sokszorosított feladatlapokat, s ennek alapján dolgoztak. A mű egy-egy részletét magnószalagra rögzítették a munkaközösség tagjai, ezek a részletek kapcsolódtak a kérdésekhez. A kérdések összeállításában az a törekvés érvényesült, hogy ne szegje a versenyzők kedvét, aki ismeri a művet, az megbírkózhasson velük, de arról egyértelműen győzze meg a "zsűri" tagjait, hogy elolvasták a műveket. Az igazgatóság jelentős összeggel támogatta a pályázatot, a díjak között zsebrádió, belföldi üdülés és könyvjutalom szerepelt. A vetélkedőn jelen volt a Szolnok egyei Néplap egyik munkatársa, aki érdekes riportot készített a győztessel, egy elsőéves esztergályos tanulóval.

A vetélkedő eredményesnek bizonyult. tanulsága: a tanulók bevonása, a program népszerűsítése még körültekintőbb munkát igényel. (33 tanuló vett részt a vetélkedőn, a decemberben jelentkezők 63 %-a)

Az olvasóvá nevelésben igen hasznosak azok a feladatok, melyeket a tanulók a tanórákon kapnak. A könyvek az ismeretek legfőbb forrásai, ezért nemcsak amiatt kell az olvasást megszerettetni a tanulókkal, hogy elsajátítsák a hasznos és kulturált szabad idő felhasználás egyik módját, hanem, hogy nélkülözhetetlennek és magukhoz tartozónak érezzék a nyomtatott betűt egész életük folyamán. Ha a tanuló a tanítási folyamat során olyan feladatot kap, mely megoldásához a könyvet mint munkaeszközt kell használnia, fokozatosan tudatossá válik benne, hogy az ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak, kézikönyvek munkaeszközök, és a tanuláshoz elegedhetetlenül szükségesek a tankönyvekkel együtt. Ezen a terüeten is történt előrelépés a tanév folyamán. A tanulók a könyvtárban készülnek az osztályfőnöki órákra, az osztályünnepségekre, a vetélkedőkre, a szavalóversenyekre és - sajnos - ritkábban egy-egy tanítási órára.

Az egyik legfontosabb feladat éppen a fent vázolt törekvés megvalósítása: a könyvtáros és aszaktanárok szorosabb együttműködése szükséges ahhoz, hogy az iskolai könyvtár nagyobb szerepet kapjon az oktató-nevelő munkában. Ugyanakkor a 15 m² alapterületű köyvtár mindinkább szűkösnek bizonyult a feladatok ellátására.

3. Az igazi könyvtárrá válás útján

Az új tanévben (1974/75) megteremtődtek a könyvtári munka továbbfejlődésének lehetőségei.

- Az állomány gyarapítására ismét jelentős anyagi támogatást kapott a köyvtár a MÜM-tól. Az intézeti beruházással együtt az állomány értéke a tanév második felére 148 ezer Ft összegű lett. A könyvtári kötetek száma 5000-re növekedett. (Az állomány 55 %-a már ismeretterjesztő jellegű.)

- A könyvtár lemezjátszóval is gazdagodott, mely lehetővé tette a lemeztár kialakításának megkezdését.

- A folyóiratok, illetve periodikák gondozása is megindult ebben a tanévben. 1974 szeptemberétől a következő periodikák hiánytalanul megtalalhatók a könyvtárban: Szaknevelés, Köznevelés, Magyar Pedagógiai Információ, Külföldi Pedagógiai Információ, Új Írás, Alföld, Kritika, Könyv és Nevelés, Könyvtáros. A felsoroltakon kívül még számos folyóirat, napi lap érkezik az intézethez, de raktározásukat a könyvtár nem tudja vállalni helyszűke miatt. A módszertani folyóiratokat a munkaközösségek gyűjtik.
1975 januárjában új helyiségbe költözött a könyvtár, melynek alapterülete 35 m². Lehetővé vált tehát - ha szűkösen is - a helybenolvasás, illetve az osztályfoglalkoztatás is.
Mindekezzel természetesen megszaporodtak a könyvtárra háruló feladatok is. Az intézeti oktató-nevelő munkán belül kiemelt feladatként jelentkezett felszabadulásunk 30. évfordulójának megünneplése, a 25 éves szakmunkásképzés fejlődésének dokumentálása és Szolnok város 900 éves jubileuma.

4. Az olvasást, a könvytárat népszerűsítő törekvések

A könytári munka is az évfordulók köré csoportosult. Ezt egészítette ki a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Művelődásügyi Minisztérium által meghírdetett "Az olvasó munkásért!" pályázat, melyre az intézeti könyvtár is benevezett. A pályázat elsőrendű céljaként jelentkezett a munkások, illetve a szakmunkástanulók széles rétegeinek bevonása a könyvtárhasználók táborába: "Egyre többen keressék és értsék a klasszikus és kortárs, elsősorban a szocialista szelelmű irodalom művészi színvonalú alkotásait."

1974. szeptember 1-jén eseménynaplót nyitott a könyvtár a következő célokkal:
- a könyvtár törtenetének, fejlődésének folyamatos bemutatása bejegyzésekkel, fényképekkel;
- a rendezvények megörökítése a könyvtár vendégeinek véleményével, aláírásával;
- minden olyan kulturális esemény rögzítése, amely az intézetben a könyvtári munkával kapcsolatos.

A napló alapján válik majd lehetővé a tanévenként folyó munka összevetése. A naplóhoz mellékletek kapcsolódtak. A mellékletek egy-egy darabja részletesen tartalmazta azokat az akciókat, melyeket a naplóban csak egy-két mondat vagy fénykép jelzett.

"Az olvasó munkásért!" keretében zajlott a tanév könyvtári munkájának legnagyobb része. Céljaiban ugyanazok a feladatok fogalmazódtak meg, melyeket a könyvtár eddigi munkája során is igyekezett megvalósítani, ugyanakkor ösztönzőleg hatott: még több, aktivizálóbb programmal megnyerni a szakmunkástanulókat a mozgalomnak, nemcsak az olvasók számának növelésével, hanem az olvasási kultúra fokozásával is.

Szeptemberben elkészült egy olyan ajánló bibliográfiai sorozat terve, amely évfolyamonként, tantárgyanként tájékoztatja a tanulókat és a tanárokat a könyvtárban található szakirodalomról és szépirodalomról. (A sorozatot a könyvtáros szerkeszti a munkaközösségek segítségével.) Október elején készült el az első darab, amely az első évesek irodalomtanításához és tanulásához adott segítséget. (A tanév szerint az első osztályos tanulók a mai magyar irodalomból kaptak ízelítőt Garai, Váci, Szaknyi, Lengyel, Sánta stb. egy-egy művének feldolgozásával.)

Az ajánló bibliográfia arra ösztönzi a tanulókat, hogy a kötelező egy very vagy novella mellett több művel ismerkedjenek, esetleg nézzenek bele a tanulmánykötetbe is. Tuják meg, hogy erre az iskolán belül is van lehetőség: a könyvtárban bőségesen találnak a témával kapcsolatos irodalmat. A tanárok számára is segítséget nyújt. egy-egy író vagy költő bemutatásakor nem kell végigböngészniük a tanulmányköteteket. A bibliográfia alapján pár perc alatt kiválaszthatók azok a művek, melyekben például Sánta Ferencről irodalom található. A sokszorosított ajánló bibliográfia egy-egy példányát megkapják az I. éves tanulók és a szaktanárok. Még a tanáv folyamán elkészült a II-III. évesek ajánló bibliográfiája ugyancsak az irodalom tanulásához, illetve tanításához. A következő tanévtől folyamatosan kerülnek sorra a tantárgyak.

Októberben könyvtotót indított a könyvtár. Minden hónapban egy-egy ismeretterjesztő mű feldolgozása került sorra 13+1 kérdés alapján. (Az ötletet a Könyvvilág könyvrejtvény rovata adta.) A kérdések minden hónap eleján a könyvtár melletti faliújságon jelentek meg. Mellette a "totóláda", melybe a tanulók bedobhatják a kitöltött "totószelvényeket". A 13+1 találatos szelvény-tulajdonosok között havonként 100 Ft értékben könyvjutalmat sorsoltak ki. A sorsolást minden alkalommal más-más osztályok végezték. A feldolgozott művek kapcsolódtak egy-egy évfolyam tantervi anyagához, vagy egy fontosabb évfordulóhoz kötődtek. Ilyen szempontok alapján került sor Földes Péter: A Nagy Október és a Magyarország felszabadítása c. művekre, de szerepelt Tamás-Virágh: Hasznos tanácsok a Zsigulihoz c. könyve is, mely a Műszaki Könyvhónap rendezvényeihez fűzödött. A könyvtáros a szaktanárokkal együtt állította össze a lapokat, de erre a munkára akadt önként vállalkozü tanuló is. A játékban résztvevő tanulók száma a témától függően válatakozott: a Zsiguli-könyv elsősorban az autószerelőket érdekelte. (A beérkezett megfejtések száma 42 volt.) A Nagy Október viszont minden tanuló érdeklődésére számot tartott. (92 megfejtés érkezett erre.) Október és április között 317 tanuló töltötte ki a könyvtáros szelvényeit.

A Műszaki Könyvhónap rendezvénye a tanukók 50 %-át mozgatták meg. Az intézet folyosóin könyvkiállítással egybekötött könyvvásárt szerveztek. Az iskola vendége volt Tamás György, az ankéton az autószerelő tanulók vettek részt. Több osztály látogatta szaktanárok vezetésével az Élő delta programját, melyet az SZMT Központi könyvtára szervezett.

December folyamán hirdette meg a könyvtár az évi olvasópályázatát, mely a felszabadulás 30. évfordulójához kapcsolódott. A műveket a mai magyar irodalomból válogatta a munkaközösség. Lengyel József: Igéző; Sánta Ferenc: Isten a szekéren; Bertha Bulcsu: Tűzgombok és Fekete Gyula: A fiú meg a katonák c. művét kellett a pályázaton részt vevő tanulóknak elolvasniuk. A szervezésben, előkészítésben a magyar munkaközösség tagjain kívül aktív szerepet vállalt néhány osztályfőnök is. Az eredmény lényegesen jobb volt az előző évinél: 68 versenysző szerepelt a vetélkedőn. A győztesek ismét I. éves tanulók lettek: egy autószerelő és egy villanyszerelő tanuló nyerte az elős, illetve a második díjat. A résztvevők ebben a tanévben is értékes jutalmakat kaptak. Az olvasó munkásért! pályázathoz kapcsolódtak a könyvtár kiállításai is (Jókai Mór, Petőfi Sándor, Németh László, Déry Tibor stb.) A pályázat értékelése március folyamán történt. Az intézeti könyvtárat a megyei zsűri második helyezettként terjesztette fel az országos zsűri elé.

A könyvtári munka keretében kell beszélni az irodalmi színpad tevékenységéről is, hiszen tagjai fontos szerepet töltöttek be az intézetben folyó irodalmi nevelésben. Az irodalmi szakkör az 1974/75-ös tanévben nagymértékben irodalmi színpadi tevékenységet vállalt: 4 ünnepi műsort mutattak be. Az első a már említett Ne feledd c. emlékműsor volt.  A második produkció az Országos Diáknapok megyei bemutatójára készült Soós Zoltán: Gorombakovácsok című művének részleteiből. Itt a csoport ezüstérmet szerzett. (Ezt a műsort előadták a 25 éves szakmunkásképzés alkalmából rendezett iskolai ünnepélyen is.)

A MÜM 1974 novemberében a szakmunkástanuló intézetek országos vetélkedőjét hirdette meg Tavasz Magyarországon címmel. melynek területi lebonyolításáért a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet volt a felelős. A vetélekdő igen sokrétű feladatokat foglalt magába. Szerepelt benne riport, szomszédolás, ünnepi műsor, tabló stb. Célja: hazánk, városunk, iskolánk 30 éves fejlődésének megismerése, bemutatása. Az intézet két csapatának ünnepi műsorát az irodalmi színpad vállalta. Az egyik összeállítás Mesél a Tisza címmel Szolnok és a Tisza kapcsolatát mutatta be prózával, verssel, zenével. A második műsor - Vallomás a városról - oratórikus jellegű, Szolnok fejlődését öleli fel 1945-től napjanig. A vetélkedőn az intézet "C" csapata biztos győzelnet aratott, így továbbjutott az országos versenyre.

Az irodalmi színpad munkája alkalomhoz kötődő, versenyszerű, de a csoport módot talált arra is, hogy az intézet tanulói minél nagyobb százalékban meghallgassák a műsorokat, hiszen így lesz igazán olvasóvá nevelő tevékenységgé feladatuk. Fontos az is, hogy maguk a csapattagok a műsorok szerkesztés, színpadra állítása folyamán váltak irodalomszerető, irodalomértő tanulókká. Nem véletlen, hogy közülük kerültek ki elsősorban az olvaósópályazatok, szavalóversenyek résztvevői. Ők látogatták leginkább a Megyei Művelődési Központ "Pódium" sorozatát, és ők nyújtottak legtöbb segítséget a könyvtárosnak a mindennapi munkában.

A tanév feladatai közé tartozott még az Ünnepi Könyvhét megrendezése, melynek keretében két író-olvasó találkozóra került sor az intézetben (Jókai Annával és Csanádi Imrével). Ugyancsak májusban hirdette meg a könyvtár az országos felszabadulási olvasópályázat programját, melynek lebonyolítása már a következő tanév feladatává vált. 

Összegzés

Az intézeti könyvtár közel 20 éves tevékenységét áttekintve megállapítható, hogy nagy előrelépést jelent a szakmunkásképzés területén a könyvtári munka megerősítése, helyének biztosítása az intézeti oktató-nevelő tevékenységben. Helyesnek bizonyult az a törekvés, hogy a kulturális rendezvények
központja az iskolában a könyvtar legyen, hiszen minden ilyen esemény azt a
célt szolgálja, hogy művelt, sokoldalúan képzett szakmunkások váljanak az intézet tanulóiból. Nem szabad azonben megfeledkezni arról, hogy a látványos rendezvények mellett elsősorban a hétköznapi munka alkotóműhelye az iskolai könyvtár, ahol mind a tanárok, mind a tanulók megtalalják a számukra elsődleges munka: a tanítás, illetve a tanulás olyan munkaeszközeit, melyek nélkülözhetetlenek feladatuk végrehajtásában. E felfogást kell mélyíteni, tudatossá tenni, ebben kell a könyvtáros-tanárnak a legnagyobb feladatot vállalnia.
Az iskolai könyvtár elsődleges célja megtanítani gondolkodva tanulni, a tanukókat öntevékeny művelődésre nevelni, hogy az olvasást ne célnak, hanem eszköznek tekintsék. Hiszen "a könyvek azért vannak, hogy a tudást bennük tartsuk, míg fejünket valami okosabbra használjuk."

2020

91. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok

Hagyományosan az Ünnepi Könyvhét nyáron kerül megrendezésre. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt a többnapos kulturális programot szeptemberre tették át a szervezők. A budapesti országos megnyitó azonban a járványhelyzet miatt elmaradt. Így a szeptemberre tervezett eseményt Szolnoki Irodalmi Napok néven rendezte meg a Verseghy Könyvtár.

1958

29. Ünnepi Könyvhét

1958. június 29.-július 6.

A könyvhét megrendezésére minden jelentősebb helyen Ünnepi Könyvhét Bizottság alakult kulturális intézmények, könyvesboltok és tömegszervezetek képviselőiből.
A Szolnok megyei Könyvhét Bizottság megalakulása után a Szolnok városi Könyvhét Bizottság is összeült, hogy előkészítse a könyvhét eseményeit.

Szerte a megyében több helyen állítottak fel könyvárusító pavilonokat. Szolnokon a vasútállomáson, az autóbusz végállomáson, a víztoronynál, a Megyei Tanács épülete előtt, és még sok más helyen volt utcai árusítás. A városban és a szolnoki járás területén mintegy 90 helyen árusítottak könyvet a bizományosok. Üzemekben, hivatalokban, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben vásárolhattak a dolgozók a könyvheti könyvekből.


A KISZ-szervezetek is bekapcsolódtak a könyvünnep propagandájába és lebonyolításába. Szolnokon két helyen állított fel sátrat a KISZ, ahol a fiatalok árusítottak könyvet. A nőtanácsok is részt vettek a könyvek utcai árusításában.
A könyvesboltok felkészülve várták a vásárlóközönséget. 

Szolnok megyébe a könyvhét alkalmával 2 fővárosi író érkezett: Lengyel József, a „Visegrádi utca” és a „Kulcs” című könyvek írója és Csepeli Szabó Béla költő. Mindketten két napot töltenek a megyében. Szolnokon kívül ellátogatnak Jászberénybe és Karcagra. Az ünnepi esteken kívül az olvasóikkal találkoznak az írók, és a könyvtárakban az olvasók számára dedikálják is könyveiket.

Szolnokra és Jászberénybe Győry Dezső, Karcagra és Tiszafüredre Pálfalvy Nándor utazott író-olvasó találkozóra.

Június 27. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyiségében megnyitó ünnepséget rendeztek.

Június 28. A Közalkalmazottak József Attila Művelődési Házában műsoros irodalmi estet tartottak. A bevezető irodalmi ankéton Győri Dezső, a Viharvirág és a Vérehulló szerelem című nagysikerű művek írója, a Felvidék költője jött el. Az estet Szurmay Ernő, a Megyei Tanács művelődési főelőadója nyitotta meg, ismertetve az illusztris író munkásságát és méltatva a konyvnap jelentőségét.
Kemenczey Judit Győri Dezső Önvallomásféle című versét mély átéléssel adta elő. Ezután az író regényeinek színhelyéről beszélt, majd a kérdésekre válaszolva, a Viharvirág című regényének néhány ifjúsági problémáját ismertette. Elmondotta, hogy nagy érdeklődést keltett regényének hősét továbbviszi a szabadságharc bukása utáni esztendőkbe.

A megnyitó alkalmával a két szolnoki könyvesbolt könyvtombolát rendezett.

Verseghy Könyvtár - Aprónyomtatványtár

Jászberényben a Fémnyomó Lehel-klubjában is tartottak irodalmi estet. A gazdag műsor keretében a Déryné Művelődési Ház színjátszói jelenetet adtak elő, részleteket olvastak fel a könyvhétre megjelent könyvekből, és Győry Dezső verseskötetének, a „Zengő Dunatáj’‘-nak legszebb költeményeit szavalták. Itt is maga a szerző is olvasott fel verseiből és azok keletkezésének körülményeit ismertette.

A könyvhét befejezésére Jászberénybe utazott Csohány Gabriella költőnő. A jól sikerült záróünnepély sokak számára emlékezetes marad.

A karcagi Csokonai Városi Könyvtár a Hazafias Népfronttal közösen Gombos Imre, karcagi születésű író és műfordítót látta vendégül, aki a könyvhétre megjelent kis könyvéről, az „Éjfél Vitéz“-ről. Egy kis puli verses története ez, amelynek magvát a szerző a húszas években Csontos György karcagi juhásztól hallotta. Az író költői fantáziájában ez a történet új köntöst kapott. Az elgondolkoztató és sok finom megfigyelésből összetett verses mese nemcsak színes történet, hanem a puszta életét, a szilaj pásztorok világát, a karcagi vásár tarkaságát is megismerheti belőle az olvasó.
A karcagi ünnepség érdekessége volt, hogy meghívták Csontos György bácsit is, a 75 éves öreg juhászt, aki magabiztosan mesélte el a hallgatóságnak azt a történetet, melyből az író megalkotta kis meséjét.
Hegyesi Júlia könyvtárvezető ismertette Gombos Imre életét és munkásságát, valamint a könyvtár olvasói közül ketten angol és skót népballadákat szavaltak Gombos Imre megjelent műfordítás-kötetéből.

A Törökszentmiklósi Járási Könyvtárban olvasómegbeszélést tartottak, ahol az érdeklődőkkel a könyvtár munkáját vitatták meg, az ünnepi könyvhétre megjelent könyvekről beszélgettek, és más irodalmi problémákat tárgyaltak meg a könyvtár munkatársai. Érdekes kérdés merült fel a beszélgetés során, hogyan rendezné be könyvtárát egy mai olvasó.

Túrkevén a városi könyvtár is Győri Dezsőt látta vendégül. „Viharvirág” és a „Vére hulló szerelem” írója is megjelent és elbeszélgetett olvasóival. Végezetül a szerző „Zengő Dunatáj” című antológiájából szavalt el néhányat a megjelenteknek.

Záró ünnepségként "Könyvbált" szervezett a jászkiséri művelődési ház vezetősége.

Forrás:

Kisfaludi Sándor: A könyv ünnepe. Szolnok megyei Néplap (1958.06.29.)

Sági Pál: Az ünnepi könyvhét íróvendégei. Szolnok megyei Néplap (1958.06.28.)

Sági Pál: Az ünnepi könyvhétre készülünk. Szolnok megyei Néplap (1958.06.20.)

1961

Ünnepi Könyvhét

1961. május 27. - június 4.

Palotai Boris, az Ünnepi vacsora, a Viharos mennyország népszerű írónője az ünnepi könyvhét alkalmából Jászárokszállásra látogatott A község irodalomkedvelő közönsége nevében Szerencsés Zoltán tanár üdvözölte a vendéget a párt klubhelyiségében. Az írónő felolvasott rövidesen megjelenő regényéből, az Aprópénzből. A kedves találkozóra Jászberényből is többen átlátogattak, hogy láthassák az írónőt. Rövid ottléte alatt sokan vásároltak műveiből, melyeket a földművesszövetkezet ünnepi Könyvsátránál dedikált.

Hét helyen rendeztek a jászapáti járásban az ünnepi könyvhét alatt ankétot és hat helyen tartottak kiállítást.

Kisújszálláson május 28-án ünnepi megnyitót tartottak az irodalmi színpad részvételével. A műsoron Tóth Árpád, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső verseiből hangzott el színvonalas összeállítás. A könyvhét idején igen sokan foglalkoztak a könyvek terjesztésével. A bizományosok munkahelyeiken kiállításokat rendeztek. Az úttörők egész serege tevékenykedett, házról házra járva árusították a könyveket. Kiemelkedő munkát végzett az Arany János utcai iskola VI. b. osztálya, amelynek kis növendékei közel 1700 forint értékben árusítottak könyveket.
A pedagógusnap alakalmával kiállítást és tombolát rendeztek.

Mezőtúron a könyvhetet ünnepélyesen lezáró könyvbál sokéves hagyománya a művelődési háznak.

Rákóczifalván, a termelőszövetkezeti községben sikerrel zárult a könyvhét. A könyvtár olvasóinak száma harminceggyel növekedett. Az új olvasók közt találjuk az 51-es AKÖV Pálinkás Lajos által vezetett „Takács Vendel” brigádot is. Megfogadták, hogy Takács Vendel szellemében a brigád tagjai nemcsak a munkában, a tanulásban, vagy a társaik megsegítésében, hanem a szórakozásban is együtt vesznek részt

Vidéki könyvsátrak pultjain, könyvárusító asztalok tarka összevisszaságában, könyvesboltok kirakatában többször találkoztunk Tamási Áron Kossuth-díjas író nevével; főleg Mezőtúron és Kunszentmártonban keresték a Tamási-regényeket, - általában a mai magyar írók műveit. E két helyen a könyvhét első napján 1000 forintos forgalmat bonyolítottak le a földművesszövetkezeti könyvsátrak.

Verseghy Könyvtár Kisnyomatványtára

Jászkiséren Tóth Zoltán könyvkiállítást és vásárt rendezett a könyvhét alkalmával munkahelyén: a fodrászüzletben. Az ügyes kezdeményező 3000 forint értékű könyvet adott el a boltban megforduló vendégeknek.

1976

47. Ünnepi Könyvhét

1976. május 28. - június 5.

Megyénk városaiban, községeiben az egy hét alatt több mint hatvan író-olvasó találkozóra került sor.

Az ez évi könyvhéttel a rendezők egy hagyományt indítottak el: a rendezvénysorozat összes bevételét egy községi könyvtár felépítésére fordították.

Ugyancsak ezen a könyvünnepen kezdődött el a "házi könyvtár” akció, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kezdeményezésére. Az akció azt a célt szolgálta, hogy a legalapvetőbb szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvek eljussanak mindenki otthonába, s a szocialista brigádok könyvtáraiba. Ezért a közeljövőben újra kiadták ezeket a köteteket.

Május 28. Járási Könyvtár (Tiszafüred): Műsoros irodalmi est nyitotta meg az ünnepi könyvhét tiszafüredi járási eseménysorozatát: Somlyó György költővel találkoztak az irodalomkedvelők a járási könyvtárban. A költő verseit Csernus Mariann tolmácsolta.

Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): Fekete Sándor találkozott olvasóival.

Május 29. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvhét nyitányaként — a Szépirodalmi Kiadó rendezésében - irodalmi estre került sor a könyvudvarban.  A könyvudvart Túróczy Ferencné, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg. Beszédében szólt az ünnepi könyvhét jelentőségéről, a könyv, az irodalom emberformáló erejéről, az ismeretszerzés fontosságáról. Hangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat igazi célja a tanulás, a művelődés népszerűsítése. Ezt az ügyet minden bizonnyal jól szolgálják az irodalmi estek, a művészeti bemutatók, az író-olvasó találkozók. Beszéde végén bejelentette, hogy a rendezők a könyvhét szolnoki rendezvényeinek teljes bevételét a Hazafias Népfront könyvtárépítési akciójának támogatására fordítják.
A megnyitó után gazdára találtak az első könyvek, megszülettek az első dedikációk. A könyvudvaron Apáti Miklós, Bárány Tamás, Fekete Sándor, Somlyó György, Utassy József dedikálta könyveit.

Ők voltak a pár órával később kezdődő irodalmi est főszereplői is. Az alkotókat Koczkás Sándor irodalomtörténész mutatta be az olvasóknak. — Csernus Mariann, Dévai Nagy Kamilla, Schubert Éva és Verebes Károly segítségével.

Gyermekek napja

Május 30. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A város adott otthont az Ünnepi könyvhét megyei megnyitójának. Fábián Zoltán író tartott megnyitó beszédet. Móricz Zsigmond szobrának leleplezése alkalmából Szurmay Ernő tartott előadást.

Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára

(Szolnok): Ezen a napon avatták fel az úttörőket, s e számukra nevezetes eseményt, vetélkedők, író-olvasó találkozók tették még felejthetetlenebbé. Este a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének műsorával zárult a könyvhét első napjának programja.

Ságvári Endre Művelődési Központ (Szolnok): Amatőr művészeti csoportok műsorában fellépett a szolnoki ÁFÉSZ Kodály kórusa, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a Tisza Táncegyüttes.

Fiatalok napja

május 31. 

Járási Könyvtár (Tiszafüred): Kertész Magdával, a Nők Lapja munkatársával találkoztak a tiszafüredi Hazafias Népfront tiszafüredi nőklubjártak tagjai.

Kossuth úti Általános Iskola (Mezőtúr): „Ismerkedés a világgal" címmel rendhagyó irodalomórát tartott Vörös Károlyné, a Móra Könyvkiadó munkatársa.

Rákóczi úti Általános Iskola (Mezőtúr): „A ritmus öröme" címmel tartott foglalkozást Veress Miklós költő.

Városi Művelődési Központ (Mezőtúr): A  megnyílt Somogyi Árpád szobrászművész, a Móricz szobor alkotójának kiállítása.  A Szabadság Filmszínházban Móricz Zsigmond Árvácska című regényébői készült filmet mutatták be. A mezőtúri Filmankéton közreműködött Ranódy László filmrendező és Czinkóczi Zsuzsa színész,  Móricz Virág és dr. Veress József filmesztéta.

Sportcsarnok (Szolnok): A Bergendy együttes adott műsort.

previous arrow
next arrow
Slider

Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): Kiemelkedő esemény volt az az ankét, amelyet Boross János és Rapcsányi László vezetett a Vendégségben voltunk
őseinknél című kötetről.

Két világháború csodafegyverei. Előadó: Horváth Árpád (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)

Barátság napja

Június 1. (Szolnok):  A Magyar Rádió szolnoki stúdiója egyenes adásban közvetítette Fórum című műsorát, amelyben kül- és belpolitikai kérdésekre válaszoltak neves újságírók. A fórumon a hallgatók kérdéseire Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke válaszolt. A fórum újságíróvendégei: Bajnok Zsolt, Fábián Péter, P. Szabó József és Pálfy József volt.

Szolnoki Galéria (Szolnok): Találkozót rendeztek a Szolnokról elszármazott művészek, írók, színészek a közönség részvételével.

Verseghy Könyvtár Fotótára

Nők napja

Június 2. 

Felszabadulási Emlékkönyvtár (Mezőtúr): Molnár Gábor író volt a könyvtár vendége.

Kilián György Repülő Műszaki Főiskola (Szolnok): Gyurkovics Tibor találkozott olvasóival.

Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A zenei részlegben nyílt napot tartottak, amelynek vendége Gyurkovics Tibor író volt. A program házigazdája a Pedagógusok és Népművelők Kiváló Ifjúsági Klubja volt.

Tiszamenti Vegyiművek Művelődési háza (Szolnok): Bánffy György szerepelt Ékes-édes anyanyelvünk című műsorával.

Városi Könyvtár (Jászberény): Cseres Tibor író volt a könyvtár vendége.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Csernus Mariann „Asszonyok mondókája” című önálló műsorát hallgathatták meg az érdeklődők a könyvudvarban. Amíg a mamák a műsort hallgatták, a kicsiket bábműsorral szórakoztatták az úttörők, a legkisebbek felügyeletéről pedig az egészségügyi szakközépiskolások gondoskodtak.

Tudományok napja

Június 3. Városi Tanács nagyterme (Mezőtúr): Fehér Klára és Nemes László volt az író-olvasó találkozó vendége.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Klubestre került sor a MTESZ, a TIT, s a Közgazdasági Társaság részvételével. Az est témája a környezetvédelem volt.

Szocialista brigádok napja

Június 4. Városi Művelődési Központ (Mezőtúr): Mocsár Gábor író találkozott a város szocialista brigádjaival.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A szovjet irodalom 50 éve címmel Bakcsi György irodalomtörténész szerkesztésében tartottak irodalmi estet. Közreműködött Győri Franciska, az Irodalmi Színpad tagja és Vallai Péter, a Thália Színház művésze.

Művészetek napja

Június 5.

(Szolnok): A könyvhét városi rendezvénysorozata táncházzal zárult.

Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára

1977

48. Ünnepi Könyvhét

1977. május 27. - június 4.

Karcag

május 31. Tímár Máté, József Attila-díjas író találkozott két üzemi kollektívával. A Szerszámipari Művekben, majd az Általános Technikaipari Szövetkezetben rendezték meg az író-olvasó találkozót.

Szolnok

május 26. Ördögh Szabolcs az MSZMP Székházában találkozott az olvasókkal.

május 27. Kiállítás Csikszentmihályi Róbert szentendrei szobrászművész munkáiból (Szolnok, Damjanich János Múzeum)

Verseghy Könyvtár Kisnyomtatványtára


Az 1977. évi ünnepi könyvhetet Boldizsár Iván állami díjas író, a magyar Pen Club elnöke, a Béke-világtanács tagja nyitotta meg a könyvudvart megtöltő közönség előtt.

Boldizsár Iván

Íróvendégek dedikáltak: Bistey András, Gyurkovics Tibor, Iluh István, Ladányi Mihály, Nemeskürty István, Serfőző Simon

Irodalmi est a Könyvudvarban. Közreműködtek: Csernus Mariann, Keres Emil, Koncz Gábor, Nagy Attila, Novák János, Vitai Ildikó

május 28. Mozgás, Gyerekek! Békés Itala zenés, táncos vidám játéka a Könyvudvarban

Észt íróvendégek dedikáltak: Ellen Niit, Jaan Kross

Az Országos Diáknapok aranyérmeseinek bemutatója

május 29. Pünkösdi mazagin. A Szolnokon élő művészek nyilvános klubdélelőttje a Ságvári Endre Művelődési Központban.

Chiovini Ferenc és Rapcsányi László

"A zene szava" címmel a Mecsek fúvósötös ismeretterjesztő műsora a Verseghy Könyvtárban.

május 30. Világirodalmi tükör. Közreműködött Bencze Ilona és Maros Gábor. Aműsort Katona Erzsébet és Katona Tamás vezette. 

A Könyvudvarban - Verseghy Könyvtár Fotótára

Politikai ankét vendége Pálfy József

május 31. Kaláka együttes műsora és Napjaink városépítészete címmel beszélgetés a Verseghy Könyvtárban a MTESz, a TIT és a megyei könyvtár közös szervezésében.

június 1. Politikai könyvankét Tamás Ervin és Révést Tamás, a Búcsú a cigányteleptől című monográfia szerzőivel a Kossuth Kiadó szervezésében.

június 2. Iványi József színművész irodalmi délelőttje a Verseghy Könyvtárban

Napjaink zenéje című közönségtalálkozó a Verseghy Könyvtár olvasótermében a Zenemű kiadó rendezésében. A program vendége Kocsár Miklós volt. Fellépett a Bartók Kórus.

Buday Péter és Kocsár Miklós

június 3. A Szovjetunió köztársaságai: Bemutatkozott Azerbajdzsán. A Corvina Kiadó színes diavetítéssel és népzenável kísért bemutatójának házigazdája dr. Gombos Károly, a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum főigazgatója volt.

június 4. A szocialista brigádok napjával zárult az Ünnepi Könyvhét szolnoki rendezvénysorozata. E napon a szolnoki TITÁSZ tanácskozó helyiségében a VASAS üzemek küldöttei találkoztak. A megyei olvasói konferencia vendége Fábián Zoltán író, az írószövetség titkára volt. Az SZMT-könyvtárban várták beszélgetésre az olvasótáborban résztvett brigádok képviselőit.
Majd a Komarov teremben irodalmi estet adott Berek Kati, Horváth Teri előadó- művészek, Tímár Máté író és Dorogi Zsigmond szerkesztő (SZOT-díjasok).

A Verseghy Ferenc megyei könyvtár MSZBT tagcsoportja és a Corvina Kiadó közös rendezésében pénteken az ünnepi könyvhét alkalmából diavetítéssel egybekötött előadást szervezett. A sok érdeklődőt vonzó előadást dr. Gombos Károly, a Keletázsiai Múzeum főigazgatója tartotta Azerbajdzsánról. A rendezvény a könyvtár MSZBT tagcsoportja új kezdeményezésének, a Szovjetunió köztársaságait bemutató sorozatnak első eseménye volt.

Törökszentmiklós

május 31. „KINCSKERESŐ” ankét volt a Rózsa Ferenc Általános Iskolában. A népszerű gyermekfolyóirat szerkesztőjét, Baka Istvánt hívták meg beszélgetésre az Ünnepi könyvhét alkalmából.

1979

1979. június 1-én a könyvünnep megyei megnyitóját Kisújszálláson tartották. A Móricz-emlékév alkalmából esett a választás a nagykun városra. Hiszen Móricz Zsigmond Kisújszálláson töltötte diákéveinek egy részét, majd a későbbiekben is gyakran felkereste a várost.

A városi tanács dísztermében tartott megnyitó ünnepségen nagyszámú érdeklődő gyűlt össze: a megye és a város párt-, állami és művelődésügyi vezetői, valamint középiskolások és szocialista brigádtagok. A megjelenteket Ponyokai Bálint, a kisújszállási Városi Tanács elnöke üdvözölte. Őt követte Tarján Tamás irodalomtörténész, aki közvetlen hangú beszéddel megnyitotta a jubileumi 50. Szolnok megyei könyvhetet.

A könyvhét a legőszintébb ünnepek közé tartozik. S ha visszatekintünk a magyar könyvünnepek történetére, a 20. századi művelődéstörténet jeles eseményeire pillantunk vissza.” – vallotta Tarján Tamás. Tisztelettel szólt mindazokról, akik fél évszázadon át részt vettek a könyvhetek megrendezésében.
A megnyitó beszédet követően Szigligeti Színház művészei léptek fel. Koszta Gabriella, Jutkovics Krisztina, Udvaros Dorottya és Varga Tamás az íróvendégek műveiből szerkesztett műsort adott elő. A díszteremben rendezett ünnepség után kiállítás nyílt a városi tanács folyosóján.

Az eseményen Móricz Virág, az író lánya, a kisújszállási születésű költő, Kiss Tamás, valamint Ördögh Szilveszter, Simonffy András és Beney Zsuzsa várta az érdeklődő közönséget. A megnyitóval egy időben Móricz-fotókiállítás nyílt a fővárosi Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum anyagából a kisújszállási városháza dísztermében. A tárlat Móricz Zsigmond életének és pályájának állomásait mutatta be képekkel és más dokumentációs anyagokkal. Szurmay Ernő a megyei könyvtár igazgatója nyitotta meg a kiállítást.

A budapesti Radnóti Színpad irodalmi “Móricz Zsigmond emlékezete” című műsora zárta az ünnepi megnyitót.

A megnyitó után a helyi Ady filmszínházban levetítették az Árvácska című Móricz-műből készült filmet, majd a nézők találkoztak a film alkotóival is.

A városi tanács épülete mellett felállított könyvsátraknál legtöbben természetesen az erre a napra a városba érkezett írók, költők műveit keresték. Sokan dedikáltatták a megvásárolt műveket a szerzőkkel. A Szolnok megyei Néplap tudósítása szerint a városháza előtti téren és az épületben a hangulatos spontán beszélgetés alakult ki az alkotók és olvasóik között.

Kisújszállás 1979

A könyvhétre jelent meg meg Kiss Tamás Így élt Móricz Zsigmond című könyve.

Az ünnepi könyvhét szolnoki rendezvényei 1979. június 2-án délután 1 órakor a könyvudvar és a Hubay Ferenc utcában, a könyvutca megnyitásával kezdődtek. Aznap este az új művelődési központban a „Móricz Zsigmond emlékezete” című műsorral vendégszerepelnek a budapesti Radnóti Színpad művészei. Tulajdonképpen az ünnepi könyvhét rendezvényeivel vették birtokukba az emberek az új intézményt.

Szolnokon  a Hubay úton feláállított könyvutca

 Az érdeklődők az ünnepi könyvhétre megjelenő több mint százféle újdonságból és hanglemezekből valamint antikvár könyvekből is válogathattak. A könyvudvarban és a könyvutcában Mezei András, Czine Mihály, Móricz Virág, Asperján György, Szentiványi Jenő és Lengyel Dénes dedikált.

A Verseghy Könyvtár Iluh István költő és Bokros László képzőművész — a „Szélsárkány” című gyermekkönyv szerzői — részvételével rendezett íróolvasó találkozót.

Az író-olvasó találkozók közül kiemelkedett június 6-án László Gyula régész-művészettörténésszel való találkozás. Borsos Miklós munkásságáról szóló könyvét mutatta be a Verseghy Könyvtárban.

A megyei könyvtárban Mihail Jefremovics Levityin, szovjet író részvételével rendeztek rendhagyó irodalomórát a Varga Katalin Gimnázium orosz tagozatos tanulói számára.

Mihail Jefremovics Levityin a Verseghy Könyvtárban

A szakkönyvek és a tudományok iránt érdeklődőknek szólt az ünnepi könyvhét záróprogramja is. Az „Élet és Tudomány” napjai keretében, június 7 -én és 8-án több tudományos és ismeretterjesztő előadás hangzott el a városban.

Számos művészeti esemény is kapcsolódott Szolnokon a jubileumi könyvhéthez. Június 3- án délelőtt a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban az úttörők kulturális seregszemléjének aranyérmes együttesei adtak műsort. Másnap, június 4-én „Csodák és furcsaságok” című műsorral várta a gyerekeket Sólyom Katalin és a Szélkiáltó együttes. Június 5-én az országos diáknapokon eredményesen szereplő középiskolások gálája is elsősorban az ifjúság számára biztosított kellemes szórakozást. A Kolinda folk együttes is adott hangversenyt.

A színházbarátok június 3-án este a Szigligeti Színház művészeivel találkozhattak a Pelikán Szálló presszójában. A közönség-művész találkozó csaknem három órán át folyt. A kötetlen beszélgetésen a színház és a nézők szempontjából is fontos kérdések, problémák körül forgott.

A szolnoki helyőrségi művelődési otthonban a Zrínyi Katonai Könyvkiadó tartott ünnepi könyvhetet. Egy héten át több érdekes esemény követte egymást. Író-olvasó találkozók keretében mutatkoztak be a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, a Magyar Külügyi Intézet, a katonai könyvkiadó szerkesztőségégének képviselői és munkatársai a szolnoki közönségnek. A város pedagógusai számára pedig ismeretterjesztő előadásokat tartottak a honvédelemről. Az eseménysorozat zárásaként dr. Csorba Csaba tudományos kutató a magyar várak történetéről tartott előadást.
A megye városaiban, a járási székhelyeken és a községekben az ünnepi könyvhét idején csaknem ötven író-olvasó találkozót tartottak. Többek között Galgóczi Erzsébet Jobbágy Károly, Szeberényi Lehel, Thiery Árpád, Sólymos Ida, Fábián Zoltán, Czigány György és Molnár Zoltán találkozik olvasóival. Egy héten át írók, költők, szerkesztők, kritikusok, irodalomtörténészek, előadóművészek járták a megye fal vait, városait — sok ezer ember vendégeként.

A szolnoki járásban megszervezték a mozgó könyvárusítást, számos helyen könyvkiállítást rendeztek. A könyvtárosok, népművelők megtalálták a módját annak is, hogy Móra Ferenc és Móricz Zsigmond születésének századik, évfordulóját emlékezetes módon megünnepeljék.

Besenyszögön könyvtárat avattak. Jászalsószentgyörgyön a Petőfi Tsz székházában író-olvasó találkozót rendeznék Fuchs Antal vadászíró részvételével. Jászszentandráson Szentiványi Jenő ifjúsági író volt a helyi könyvtár vendége. Kunhegyesen Lengyel Dénes, Kengyelen Sólymos Ida író, Nagykörűben Sólyom Katalin előadóművész és a Szélkiáltó együttes szerepelt. Tiszatenyőre Szűcs Ildikó színművész és Háy Ágnes illusztrátor tett látogatást.

Jászberényben az író—olvasó találkozók mellett a helyi ipari vállalatok művelődési aktivistáinak tanácskozására és a munkavédelmi felelősök ankétjára is az ünnepi könyvhéten került sor. A berényi vasutasok Székely Mihály Szocialista Brigádja a könyvhét alkalmából könyvsátrat állított a személypénztár mellett a vasútállomáson, és a vonatok indulása előtt eredményesen kínálta a könyveket.

A Mezőtúri Városi Tanács művelődésügyi osztálya, a Móricz Zsigmond Kiváló Könyvtár és az áfész pályázatot hirdetett a városban dolgozó kirakatok készítésére. Az rakatrendezők között könyv- „alkotások” kedves színfoltjai voltak a rendezvénysorozatnak, s nagymértékben hozzájárultak a népszerűsítéséhez.
Nagy István, a Móricz Zsigmond Könyvtár igazgatója az értékelő zsűri nevében adta át az évfordulóra készített Móricz-emlékplakettet Violáné Fekete Júlia első, Kovács Tamás második és Túri Artúr harmadik helyezett dekoratőröknek színvonalas munkájukért.Könyvsátrat állított fel Törökszentmiklóson, a Kossuth téren a helyi áfész, amelyben 1979. június 1-9. között a könyvhétre megjelenő új szépirodalmi és szakmai könyvek széles választékát kínálták.

Maradandó élmény volt a zagyvarékasi általános iskolások számára a Lengyel Dénessel, a híres pedagógussal, a Magyar mondavilág szerzőjével való találkozás. Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára emlékezve június 8-án az író fogadott fiával, dr. Móricz Imrével (aki Zagyvarékason nevelkedett) találkozott a község lakossága. Ez alkalommal felelevenítette gyermekkort emlékeit, méltatta a nagy író munkásságát. A Móricz Zsigmond helytörténeti szakkör számára értékes Móricz-kéziratokat ajándékozott.

Abádszalókon a községi könyvtárban irodalmi vetélkedőt szerveztek általános iskolások számára. A településen könyvesbolt nem volt, így egy felállított könyvsátorban válogathattak az abádszalókiak az újdonágok közül.
Kunmadarason a karcagi áfész 113. számú kultúrcikküzletében külön „újdonságpultot” állítottank fel és a kirakat is ünnepi díszbe öltözött. 

Tiszafüreden ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a könyvhét járási rendezvénysorozatát, s a járási könyvtár udvarán megkezdődött a nagyszabású könyvvásár. Ugyancsak Tiszafüreden, a könyvudvarban egy héten át minden nap a helyi iskolák, közművelődési intézmények művészeti csoportjai adnak műsort.

A tiszafüredi járás szinte mindegyik községében zajlott egy-két vagy több rendezvény a jubileumi könyvhéten. A közös tanácshoz tartozó három faluban, Tiszaigaron, Nagyivánban, Tiszaörsön összefogtak a könyvtárosok és a pedagógusok. Író-olvasó találkozót, irodalmi estet, könyvvásárt rendeztek. 

Az 1979-es jubileumi könyvhét országos forgalma minden addigit felülmúlt; 97,5 millió forint értékű kötet talált gazdára. A kiadók összesen 105 kötetet kínáltak, 2,8 millió példányban. Az 50. ünnepi könyvhetet elsősorban az emelte ki a szokásos koranyári könyvakciók sorából, hogy számos történeti visszatekintésre, jubileumi rendezvényre, megemlékezésre is alkalmat adott.

A könyvheti „gyorsmérleg” szerint: a korábbi ’ évek könyvünnepeihez képest, sokkal több rendezvényt tartottak az idén, s különösképp sok volt az olyan esemény,
amely egy-egy réteg, meghatározott érdeklődésű csoport igényeit szolgálta. Több íróolvasó találkozót rendeztek diákok, munkásolvasók részvételével, a gyermekek hangversenyeket, szórakoztató műsorokat „kaptak”, a színházkedvelők találkozhattak színházunk művészeivel, a képzőművészet barátainak a lebilincselő stílusú László Gyula professzor mutatta be Borsos Miklósról szóló új könyvét; sőt a kismamáknak, a kisgyermekes szülőknek, a hivatásos nevelőknek is jutott rendezvény — a Ranschburg Jenő pszichológussal rendezett találkozó szinte az éjszakába nyúlt, akkora volt az érdeklődés.

Az irántuk és a munkásságuk iránt megnyilvánuló érdeklődés jellemzésére csak egyetlen adatot: Kiss Tamás „így élt Móricz Zsigmond” című könyvéből Kisújszálláson hatszáz példány fogyott el. De a többi, megyébe látogató szerzőnek sem nagyon maradt könyve a boltok és a könyvsátrak polcain. A Verseghy Könyvtár kiadásában megjelent Iluh István-kötetből — például — mintegy ezerötszáz fogyott el. A becslések szerint könyvkereskedelmi szempontból is sikeresebb volt az 1979-es könyvhét a korábbiaknál. Néhány könyv szinte órák alatt elfogyott: nemcsak a népszerű „Ra-Re” sorozat néhány új kötete, de Nagy László: Adok néktek arany vesszőt, Zsolt Róbert: Labdarúgók, sportolók című könyvének vagy László Gyula minden kapható művének példányai is.

Kronológia

1979. június 2. Móricz Zsigmond emlékezete. Irodalmi est. Előadó: Radnóti Színpad (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1979. június 2. Mezei András, Czine Mihály, Móricz Virág, Asperján György, Szentiványi Jenő és Lengyel Dénes (Szolnok)

1979. június 8. Zrínyi Katonai Könyvkaidó Ünnepi Könyvhete. A magyar várak története. Előadó: dr. Csorba Csaba (Szolnok, Helyőrségi Művelődési Otthon)

1980

51. Ünnepi Könyvhét

1980-ban a könyv ünnepének országos vidéki megnyitóját Szegeden tartották.

1980-ban a megyei megnyitóra május 30-án délután került sor Szolnokon. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előtti téren nagyszabású könyvvásáron százféle könyvújdonság várta az érdeklődőket. A “könyvtéren” a Mozgó Világ című folyóirat szerzői dedikálták írásaikat, akikkel este ankéton is találkozhatott a közönség. Aznap este fél héttől pedig Jeles András filmrendező volt a művelődési központ, vendége. 


Másnap délután az ünnepi műsorban irodalmi szemelvények hangzottak el a könyvhétre megjelent művekből. Többek között Szabó István, Tóth Judit, Csukás István, Győre Imre és Juhász Gyula írásait tolmácsolták, József Attila, Horgas Béla és Bereményi Géza megzenésített verseit szólaltatták meg. A megjelent könyvújdonságokból Juhász Jácint, Keres Emil, Kovács János, Papp János, Novák János és Bencze Ilona mutatott be részleteket. Az irodalmi estet Bencze Zsuzsa rendezte. 

Pálos Zsuzsa színművész „Eszterlánc” című vasárnapi matinéja várta a gyerekeket a művelődési központban. A műsorban közreműködik a Rokka együttes.

Június 2-án délután a megyei könyvtár "Kortársaink” című sorozatában ezúttal Jókai Anna szerzői estjét rendezték meg.

Szolnok megyei Néplap archívuma

Június 3-a a tudományok napja volt. A magyar könyvtárügy felszabadulás utáni fejlődéséről tartottak konferenciát, amelyet hazánk felszabadulásának 35. és a megyei könyvtár fennállásának közelgő 50. évfordulója alkalmából rendeztek meg. A tanácskozás előadója Futala Tibor, az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ igazgatója volt, aki a magyar könyvtárügy felszabadulás utáni történetét tekintette át előadásában. Ezt követően dr. Nyitrai Lajos nyugalmazott könyvtáros a megye könyvtárügyének fejlődéséről szólt. Ugyancsak a tanácskozáson értékelték a megyei könyvtártörténeti és helyismereti pályázatot, és ismertették a nyertes pályamunkákat.

Az első díjat megosztva Szatmári Erzsébet könyvtáros „Közművelődési egyletek, körök és könyvtárak Szolnokon” című pályamunkája, valamint Sólyomné Szegő Ágnes tiszafüredi könyvtáros „A tiszafüredi múzeum- és könyvtáregylet története 1877—1949” című dolgozata kapta. Második díjjal jutalmazták a kunszentmártoni járási könyvtár kollektívájának „A tanácsi közművelődési könyvtárak története a kunszentmártoni járásban 1945—1980” című pályamunkáját, valamint Batáné Máté Mária és dr. Varga Sándor „A törökszentmiklósi városi könyvtár története” című munkáját. A harmadik díjat Monok Károlyné tiszafüredi könyvtáros Tiszafüred helyismereti bibliográfiájának összeállításáért és Dóra Józsefné szolnoki könyvtáros „Szolnok város peremkerületének könyvtári ellátása” című munkájáért kapta. 

Délután a műszaki tudományok jutottak „főszerephez”. A MTESZ, a TIT és a Verseghy könyvtár az idén az „Energiagazdálkodás, energiatakarékosság” témakörében rendezte meg közös klubestjét, amelynek házigazdája Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára volt.

Június 4-én a szovjet-orosz irodalom egyik alakjára, M. A. Solohovra emlékeznek születésének 75. évfordulója alkalmából munkásságának tisztelői. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házával közösen rendezett emlékest előadója Szaniman Ivan Vasziljevics, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa volt. Kuznyecov, a Puskin Intézet munkatársa méltatta a Nobel-díjas író munkásságát. Az előadást filmvetítés követte, amellyel bemutatták Solohov életútját, s emlékezetes képeket az alkotásaiból készített filmekből.

Az ünnepi könyvhét következő napján, június 5-én délután rendezték meg a hagyományos művész-közönség találkozót, melyen a szolnoki Szigligeti Színház művészeinek műsorát láthatják az érdeklődők és a művészekkel közösen meg is vitatták a látottakat. A találkozó házigazdája Paál István főrendező és Magyar Fruzsina dramaturg voltak. Mintegy ráadásként a színházi évadra a művészek részletek felidézésével keresztmetszetet adtak az évadról. A zömmel fiatalokból álló közönség nagy tetszéssel fogadta Fonyó István, Győry Franciska, Jeney István, Téry Sándor, Fehér Ildikó, Ivánka Csaba, Ferencz Éva, Hollósi Frigyes és Nádor László (a zongoránál) produkcióit, valamint Paál István főrendező és Magyar Fruzsina összekötő, tájékozódást segítő szövegét. A formabontó találkozó nem kevesebb, mint négy órán át tartott.

Az ünnepi könyvhét zárónapján Pálfy József újságíró középiskolás diákokkal rendhagyó világnézeti órán találkozott. Ezen a napon a népművészet kedvelőit vásár és népművészeti est várta a művelődési központban. Bőrösök, népi hangszerkészítők, fazekasok, mézeskalácsosok, kékfestők, gyékényesek árulták portékáikat.


Az író-olvasó találkozók mellett rendhagyó irodalomórák is színesítették a programot, amely  a Radnóti Miklós Színpad Gyárfás Miklós „Közhelybenjárás” című szaiírikus művének előadásával zárult Szolnokon. Fellépett, többek között Gálvölgyi János, Gordon Zsuzsa, Körmendi János, Keres Emil és Pécsi Ildikó. Az előadást Gáspár János rendezte.

A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gondozásában több kiadvány látott napvilágot az ünnepi könyvhétre. A „Kurjantásnyi Magyarország” címmel - Szurmay Ernő, a megyei könyvtár igazgatója szerkesztésében - megjelent verseskötetben a nagy elődök, s a mai költőnemzedék tagjai vallanak a szolnoki tájról, szűkebb hazánkról, itt szerzett - olykor életreszólóan - meghatározó élményeikről. A kötetben többek között Verseghy Ferenc, Petőfi Sándor, József Attila, Szép Ernő, Tamkó Sirató Károly, Illyés Gyula, Kiss Tamás, Hatvani Dániel, Iluh István, Serfőző Simon és Körmendi Lajos verseit olvashatták.

Elkészült a szolnoki Szigligeti Színház adattára is. A kiadvány összeállítója Kósa Károly, a megyei könyvtár munkatársa,aki a színház 1951- től 1978-ig terjedő időszakát dolgozta fel. Az első részben időrendi sorrendben a színházi bemutatókat közli, miajd részletes bibliográfiát ad az 1951 és 1978 között újságokban, folyóiratokban megjelent kritikákról, cikkekről, riportokról. A harmadik egység a mutatókat tartalmazza, amelyek az első két rész tartalmi feltárását segítik. A kiadvány színháztörténeti jelentősége igen nagy, az első olyan munka, amely tudományos alapossággal dolgozza fel a Szigligeti Színház tárgyidőszakban történt eseményeit.

A megye városaiba, községeibe látogat többek között Asperján György, Szakonyi Károly, Tímár Máté, Móricz Virág és a Szolnokon élő Balogh Elemér író, valamint Soós Zoltán, Jobbágy Károly és Hatvani Dániel költő. A gyermeknap alkalmából ifjúsági programokra is sor került a könyvünnepen a művelődési központban.

Tiszaföldváron könyvheti előzetesként József Attila-emlékműsort rendeztek a művelődési házban. Berek Kati önálló előadói estjén közreműködött Sebő Ferenc.

A Szolnok és Vidéke Áfész kereskedelmi napokat rendezett Besenyszögön. Könyvsorsjegyet kapott ajándékba mindenki, akinek vásárlása a 300 forintot meghaladta. A könyvhét alkalmából május 31-én szombaton a művelődési házban megrendezésre kerülő ajándékműsor alkalmával tartották meg a sorsolást.

Gazdag programmal készültek a könyvhétre Jászberényben is. Soós Zoltán költő a szakmunkásképző intézetben és a Hűtőgépgyárban, Szakonyi Károly író pedig az Aprítógépgyárban és a városi könyvtárban találkozott olvasóival. Az előző évek szokásaitól eltérően nem csupán könyvárusítás folyt Jászberényben. A korábban útjára bocsájtott Nyitott ház kísérleti mozgalom keretében a Déryné Művelődési Ház színes ötletekkel gazdagította a kultúra hetét. A Lehel vezér téren felállított utcai könyvpavilonhoz nyitott paraván csatlakozott, amelyen Nemes Árpád Jászberény életét bemutató dokumentumfotóit láthatták az érdeklődők. Szomszédságában a városi könyvtárból hozott irodalmi tárgyú művészi kisgrafikák színesítették a kiállítást. Akik másféle vizuális élményre vágytott, azok sem csalódtak. Közel hatszáz ismeretterjesztő, művészeti vagy irodalmi vonatkozású, a gyermekek igényeit is kielégítő diaifilmet tekinthettek meg. Reggeltől estig folyt a diafilmes automata vetítés. Egyidejűleg a bekerített pavilonban a „Diákkönyvtár hangszalagon” sorozat kedvelői négy fejhallgatón lemezeket hallgathattak. A házi jogtanácsadó füzetek, könyvismertetők is helybeni olvasására invitáltak. 

Az újszászi nagyközségi könyvtár olvasótalálkozót szervezett a helyi Vegyesipari Szövetkezet szocialista brigádjaival közösen. Jókai Anna írónővel is találkozhattak az érdeklődők a szövetkezet klubtermében. Ugyanott árusítással egybekötött könyvkiállítás is nyílt.  Kisújszálláson író-olvasó találkozóra került sor. Jobbágy Károly költő szakmunkástanulókkal találkozott. Bíró Józsefet pedig törökszentmiklósi általános iskolások látták vendégül. Móricz Virág Martfűn és Szajolban, Szakonyi Károly és Tótfalusi István Törökszentmiklóson, Bíró József Tiszapüspökiben, Tiszatenyőn és Törökszentmiklóson, Gutai Magda Kunmadarason Jobbágy Károly pedig Kunszentmártonban találkozott olvasóival.

A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége Szolnok mellett Jászapátin és Jászkiséren politikai könyvvásárt rendezett.  A könyvhéten csaknem 120 millió forintnyi könyv kelt el, mintegy 20 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. A Vidéki Állami Könyvterjesztő, a Művelt Nép mintegy 43 millió forint forgalmat ért el, amely az előző évinél 25 százalékkal több. 

Kronológia

1980. május 26. József Attila-emlékműsor (Tiszaföldvár)

1980. május 30. Könyvtér megnyitása. Íróvendégek dedikálnak: Bistey András, Iluh István, Körmendi Lajos, Szabados Árpád, Tárnok Zoltán, Tóth Erzsébet, Veress Miklós (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. május 30. Ankét. Mozgó Világ c. folyóirat (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. május 30. Békeidő c. film bemutatója és ankét a rendezővel (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. május 30. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Körmendi Lajos (Szolnok, Kereskedelmi Szakközépiskola)

1980. május 30. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Nagy Gáspár (Szolnok, 633. Szakmunkásképző Intézet)

1980. május 30. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Szabados Árpád (Szolnok, Verseghy Ferenc Gimnázium)

1980. május 30. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Tárnok Zoltán (Szolnok, Tiszaparti Gimnázium)

1980. május 30. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Tóth Erzsébet (Szolnok, Varga Katalin Gimnázium)

1980. május 30. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Veress Miklós (Szolnok, Gépipari Szakközépiskola)

1980. május 31. Irodalmi est. Közreműködik: Bencze Ilona, Jacobi László, Juhász Jácint, Keres Emil, Kovács István, Novák János, Papp János (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. június 1. Eszterlánc. Pálos Zsuzsa gyermekműsora. Közreműködik: Rokka együttes (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. június 2. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Jókai Anna (Szolnok, Járműjavító)

1980. június 2. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Balogh Elemér (Szolnok, Vegyipari Szakközépiskola)

1980. június 2. Író-olvasó találkozó. Vendég: Balogh Elemér (Szolnok, Miniklub)

1980. június 2. Jókai Anna szerzői estje (Újszász)

1980. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Jobbágy Károly (Rákóczifalva)

1980. június 3. Könyvtártörténeti emlékülés

A magyar könyvtárügy felszabadulás utáni történetének főbb állomásai. Előadó: Futala Tibor igazgató, OMKDK

A megyei könyvtártörténeti és helyismereti pályázat eredményhirdetése, a nyertes pályamunkák ismertetése (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. június 5. Művész-közönség találkozó. Közreműködik: Ferencz Éva, Kishonti Ildikó, Margittai Ágnes, Szoboszlai Éva, Fonyó lstván, Hollósi Frigyes, Ivánka Csaba,
Jeney István, Pákozdy János, Téry Sándor. Házigazda: Paál István főrendező, Magyar Fruzsina dramaturg, Szigligeti Színház (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. június 6. Politikai ankét. Vendég: Pálfy József, MUOSZ elnöke (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. június 6. Közhelybenjárás. Radnóti Miklós Színpad vendégjátéka. Szereplők: Baracsi Ferenc, Gálvölgyi János, Gordon Zsuzsa, Huszár László, Körmendi Lajos, Keres Emil, Mikes Lilla, Pécsi Ildikó, Somhegyi György, Szabó Kálmán, Korsós Ilona, Pataki Ágnes. (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. június 6. Író-olvasó találkozó. Vendég: Pálfy József (Szolnok, Tiszamenti Vegyiművek Művelődési Háza)

1980. június 6. Népművészeti vásár (Szolnok)

1980. június 3. Energiagazdálkodás-energiatakarékosság. A MTESZ, a TIT és a Verseghy Könyvtár nyilvános klubestje. Vendégek: dr. Hegedűs Lajos igazgató, Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, dr. Laklia Tibor osztályvezető-helyettes, Országos Energiagazdálkodási Hatóság; Papp István igazgató, Országos Energiagazdálkodási hatóság, dr. Zettner Tamás igazgató, Magyar Villamos Művek Tröszt termelési igazgatója (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Petrovácz Antal (Szolnok, Délibáb úti Általános Iskola, Tószeg)

1980. júnus 4. Író-olvasó találkozó. Vendég: Móricz Virág (Szajol)

1980. júnus 4. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Móricz Virág (Szolnok, Tallinn körzeti Általános Iskola)

1980. június 4. Solohov-emlékest. Előadó: Iván Vaszilijevics Szalimon, a Szovjetunió magyarországi nNagykövetség tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ) 

1980. június 2. Jókai Anna szerzői estje a Szépirodalmi Kiadó rendezésében (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)
 

1981

52. Ünnepi Könyvhét

Az Ünnepi Könyvhét megyei megnyitóját 1981. május 29-én délután 4 órától Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ melletti téren rendezték meg, ahol a könyvvásár is kezdetét vette. Fenyvesi József, Szolnok város Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepi könyvhét megyei rendezvénysorozatát. Beszédében többek között arról szólt, hogy mai társadalmi viszonyaink között a művelődés, a kultúra közüggyé, mindannyiunk közös gondjává lépett elő. A könyv az az eszköz, amelynek segítségével mindenki legkönnyebben fér hozzá a művelődéshez. A könyv segíti elő, hogy mind az értékalkotó munkát végző, mind pedig a társadalom más területein dolgozó ember kora társadalmi, politikai kérdéseire szellemileg felkészülten, rugalmasan tudjon reagálni. A könyvhetek évről évre igazolják, hogy a számos meglevő tennivaló ellenére közművelődési politikánk céljai megvalósulnak. 

Fenyvesi József - Szolnok megyei Néplap archívuma

A nap íróvendége Karinthy Ferenc volt, aki  Bánki Zsuzsa színművész és Domokos Mátyás irodalomtörténész társaságában várta olvasóit. A találkozó után Karinthy Ferenc dedikálta az ünnepi könyvhétre napvilágot látott Hosszú weekend című kötetét.

 

Karinthy Ferenc Szolnokon - Verseghy Könyvtár Fotótára

Május 30-án szombaton délelőtt Simonffy András, Ördögh Szilveszter, Kiss Anna, Keresztes Ágnes és Tarján Tamás tartott rendhagyó irodalomórákat Szolnok középiskoláiban. Az írók és költők a délután folyamán ifjúsági klubokba látogatnak. Az ünnepi könyvhét alkalmából rendezett irodalmi műsorra, este 7 órától a Ságvári Endre Szakszervezeti Művelődési Központban került sor. A műsorban a Radnóti Színpad művészei - Pécsi Ildikó, Keres Emil, Moravecz Tamás és Herczeg Csilla - léptek fel.

Május 31-én vasárnap egész napos népművészeti kirakodóvásár várta az érdeklődőket a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A könyvhét programja június 1-én, hétfőn rendhagyó nyelvművelő órákkal folytatódott, amelyeket a szolnoki középiskolák 3. osztályos tanulóinak tartott Grétsy László nyelvész professzor és Bánffy György színművész.

Június 2-án délután 5 órától az Élet és Tudomány című folyóirat ankétjét rendezték meg, amelyen részt vett Kulin György csillagász professzor is.

Ugyancsak ankétra került sor június 3-án délután, ahol az érdeklődők a Valóság című folyóirat szerkesztőivel; szerzőivel: Kőrösi József főszerkesztővel, Erdély Sándorral, a martfűi növényolajgyár főmérnökével és Vitányi Iván művelődés- szocioilógussal találkozhattak a megyei művelődési központban.

Sok érdeklődőt vonzott az az ankét, amelyet Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke,  Életem törvénye című könyvéből rendeztek a szerző részvételével június 4-én.

A megye városaiban, községeiben ugyancsak író-olvasó találkozókra kerül sor. Az ünnepi könyvhét idején megyénkbe látogat Örsi Ferenc, Cseres Tibor és Tímár Máté író, valamint Parancs János költő. A tiszaföldvári művelődési házban egész napos program várta a fiatalokat. Az Ifjúsági Magazin, a KISZ Szolnok járási bizottsága és a művelődési ház rocktalálkozót rendezett. A programban délelőtt rendhagyó énekórák, délután 4 órától ifjúsági nagygyűlés, 6 órától pedig a Hobo Blues Band és a P. Mobil együttes koncertje szerepelt. Mezőtúron a ünnepi könyvhét megnyitóját a Rákóczi úti Általános Iskolában szervezte meg a könyvtár. Az iskolában nyílt meg a könyvudvar, ahol D. Nagy Éva, a Móra Kiadó szerkesztője találkozott a város könyvszerető gyerekeivel. A Felszabadulás 36 éve elnevezésű olvasópályázat díjkiosztó ünnepségére is a könyvhét keretén belül került sor. A felnőttolvasók könyvheti vendége Berkes Péter író volt, aki a fémfeldolgozó szövetkezet klubjában találkozott az érdeklődő üzemek, szocialista brigádok olvasóival. Június 3-án délután Cseres Tibor Kossuth-díjas íróval a KÉV 8. sz. gyárában találkozhattak a mezőtúri olvasók.

Törökszentmiklóson olvasónapló–pályázatot hirdetett Szemtől szembe a művészetekkel címmel a KISZ városi bizottsága és a városi könyvtár.

Kronológia

1981. május 29. Megyei és városi megnyitó. A Könyvteret megnyitotta dr. Fenyvesi József, a Városi Tanács elnöke. Térzene. (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ) 

1981. május 29. Kortársaink szerzői est a Szépirodalmi Kiadó rendezésében. Vendég: Karinthy Ferenc író. Bevezetőt mond Domokos Mátyás irodalomtörténész. Közreműködik: Gordon Zsuzsa színművész (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1981. május 29. Diákszínpadi bemutatók (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1981. május 30. Irodalmi est. Vendégek: Keresztes Ágnes, Kiss Anna, Ördögh Szilveszter, Simonffy András. Bevezetőt mond Tarján Tamás irodalomtörténész. Közreműködnek a Radnóti Miklós Színpad művészei: Herczegh Csilla, Kerekes Emil, Moravetz Levente, Pécsi Ildikó (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1981. május 30. Katona Imre: Aristophanes madarai. A budapesti I. László Gimnázium bemutatója (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1981. május 31. Diákszínpad-vezetők Országos Konferenciája (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1981. június 1. Rendhagyó anyanyelvi óra. Vendég: dr. Grétsy László. Közreműködik Bánffy György színművész (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1981. június 2. Kozmikus katasztrófák és egyéb égi dolgok. Az Élet és Tudomány című folyóirat ankétja a TIT megyei szervezete rendezésében. Vendég: dr. Kuklin György csillagász. A beszélgetést Fodor Lajos vezeti (Szolnok)

1981. június 3. Valóság-est a Magyar Népművelők és a Magyar Könyvtárosok Szolnok megyei Szervezetének folyóirat-ankétja. Vendégek: Erdélyi Sándor, Kőrösi József, Vitányi Iván (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1981. június 4. Életem törvénye. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnökének könyvankétja (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ) 

1980. június 5. Szabó Gyula színművész és Prokopius Imre zongoraművész műsorát hallgathatták meg az érdeklődők. (Kunmadaras, Művelődési ház)

1982

53. Ünnepi Könyvhét

1982. május 28. Városi megnyitó. Köszöntő: Szurmay Ernő könyvtárigazgató. Közreműködik: Borbély Erzsébet, Lendvai László, Lukács Gyula, Olajbányász zenekar (Szolnok, Könyvudvar)

Néplap archívum

1982. május 28. Irodalmi est. Közreműködik: Koltai János, Papp János, Somhegyi György, Vallai Péter, Varga Rita, Vitai Ildikó (Szolnok, Könyvudvar)

1982. május 29. Könyvillusztráció kiállítás (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1982. Mikor először felsírt. Koós Olga önálló műsora (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1982. május 29. Közönségtalálkozó. Vendég: Dargai Attila, a VUK c. rajzfilm rendezője (Szolnok, Tisza Filmszínház)

1982. május 29. – június 4. Könyvek filmen. A Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat ünnepi filmprogramja (Abádszalók, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászfényszaru, Jászszentandrás, Karcag – Berekfürdő, Kenderes, Szolnok, Tiszaroff, Törökszentmiklós)

1982. május 30. Nyitva van az aranykapu. Játékdélelőtt óvodásoknak (Szolnok)

1982. május 31. Elsőkönyvesek bemutatkozása. Irodalmi est. Vendégek: Ferencz Győző, Körmendi Lajos, Sarusi Mihály, Szeder Katalin. Bevezető: Vasy Géza irodalomtörténész. Közreműködik: Andai Györgyi, Bencze Ilona, Gáti Oszkár, Kovács István, Kun Magda, Novák János, Jacobi László (Szolnok)

1982. május 31. Író-olvasó találkozó. Vendég: Körmendi György (Szolnok, Papíripari Vállalat)

1982. május 31. Rendhagyó óra. Vendég: Szeder Katalin (Szolnok, Tiszaparti Gimnázium)

1982. május 31. Rendhagyó óra. Vendég: Vasy Géza (Szolnok, Vegyipari Szakközépiskola, 605. Szakmunkásképző Intézet)

1982. május 31. Rendhagyó óra. Vendég: Ferencz Győző (Szolnok, Verseghy Ferenc Gimnázium)

1982. május 31. Író-olvasó találkozó. Vendég: Fábián Zoltán (Törökszentmiklós)

1982. június 1. Író-olvasó találkozó. Vendég: Fábián Zoltán (Kunszentmárton)

1982. június 1. Rendhagyó óra. Vendég: Buza Péter (Szolnok, Kereskedelmi Szakközépiskola)

1982. június 1. Rendhagyó óra. Vendég: Bólya Péter (Szolnok, Közgazdasági Szakközépiskola; Ipari Szakközépiskola)

1982. június 1. Rendhagyó óra. Vendég: Nagy Katalin (Szolnok, Tallinn körzeti Általános Iskola)

1982. június 1. Réteghelyzet – rétegtudat. Ankét napjaink társadalmi kérdéseiről. Vendégek: Kolosi Tamás, Makara Péter, Váriné Szilágyi Ibolya. Beszélgetőtárs: Kamarás István (Szolnok)

1982. június 1. Mire való a borravaló. Könyvankét. Vendég: Buza Péter (Szolnok, MÁV Járműjavító)

1982. június 2. Földrengések és előrejelzésük. Könyvankét. Vendég: Kardeván Péter geológus (Szolnok)

1982. június 2. Irodalmi est. Vendég: Balázs Péter, Tahi Tóth László (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1982. június 2-3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Bólya Péter (Jászberény)

1982. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Takáts Gyula (Kunhegyes)

1982. június 3. Rendhagyó óra. Vendég: Kass János (Szolnok, Varga Katalin Gimnázium)

1982. június 3. Ankét. Vendég: Kass János grafikus (Szolnok)

1982. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Takáts Gyula (Törökszentmiklós)

1982. június 3-4. Író-olvasó találkozó. Vendég: Bárány Tamás (Karcag)

1982. június 4. Rendhagyó óra. Vendég: Dessewffy Sándor (Szolnok, Abonyi úti Általános Iskola)

1982. június 4. Rendhagyó óra. Vendég: Marék Veronika (Szolnok, Kisegítő Iskola)

1982. június 4. Író-olvasó találkozó. Vendég: Dessewffy Sándor, Marék Veronika (Szolnok)

1982. június 4. Amatőr együttesek bemutatója (Szolnok)

1983

54. Ünnepi Könyvhét

1983. május 27. Városi megnyitó. A Könyvudvart és a Könyvhetet megnyitja Kukri Béla, a Galéria Baráti Kör elnöke. A Verseghy Diáknapok nyerteseinek műsora. (Szolnok, Könyvudvar)

1983. május 27. Irodalmi est (Szolnok, megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1983. május 27. A termelőszövetkezetek fizikai szocialista brigádjainak megyei vetélkedője. Döntő (Szolnok, Pelikán Szálló bárhelyisége)

1983. május 27. Kovács Titusz műsora (Tiszafüred)

1983. május 27. Váczi György könyvművészeti kiállítás megnyitója (Törökszentmiklós)

1983. május 28. Könyvtombola (Szolnok, Könyvudvar)

1983. május 29. Irodalmi matiné (Szolnok, megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1983. május 30. Író-olvasó találkozó. Mai magyar valóság irodalmunkban Vendégek: Bárány Tamás, Bertha Bulcsú, Fekete Gyula, Tímár Máté (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)

Néplap archívum

1983. május 30. Író-olvasó találkozó. Vendég: Bárány Tamás (Szolnok, Tiszaparti Gimnázium)

1983. május 30. Író-olvasó találkozó. Vendég: Bertha Bulcsú (Szolnok, Varga Katalin Gimnázium)

1983. május 30. Író-olvasó találkozó. Vendég: Fekete Gyula (Szolnok, Verseghy Ferenc Gimnázium)

1983. május 30. Író-olvasó találkozó. Tímár Máté (Szolnok, Vegyipari Szakközépiskola)

1983. május 30. Babits emlékest. Bevezető Czine Mihály irodalomtörténész. Közreműködik: Vargha Béla előadóművész (Törökszentmiklós)

1983. május 31. Korunk marxizmusa. Kerekasztal beszélgetés filozófusokkal. A beszélgetést Kelemen János, MTA Filozófiai Intézet helyettes igazgatója vezeti (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)

1983. május 31. Író-olvasó találkozó. Bárány Tamás (Szolnok, Városi Könyvtár)

1983. május 31. Körmendi Lajos szerzői estje (Szolnok, megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1983. május 31. Író-olvasó találkozó. Fekete Gyula (Törökszentmiklós, Tiszakürt)

1983. május 31. Író-olvasó találkozó. Tímár Máté (Tiszafüredi járás)

1983. június 1. Könyvpremier a Szépirodalmi Könyvkiadó rendezésében. Békés Pál írót bemutatja Márványi Judit irodalomtörténész. Közreműködik: ifj. Kőmíves Sándor színművész

1983. június 1. Dévai Nagy Kamilla és Mohai Gábor irodalmi estje (Jászapáti)

1983. június 1. Író-olvasó találkozó. Vendég: Czakó Gábor. (Tiszaörs)

1983. június 1. Micimackó – pódiumműsor (Karcag)

1983. júnus 1-6. Könyvről könyvért. Irodalmi vetélkedő (Nagyiván, Tiszaigar, Tiszaörs)

1983. június 2. Író-olvasó találkozó. Vendég: Szabó László újságíró (Szolnok)

1983. június 2. Filmvetítés Bálint Ágnes munkái alapján (Tiszaigar, Tiszaörs)

1983. június 3. Filmvetítés Bálint Ágnes munkái alapján (Nagyiván)

1983. június 3. “Üzenek lovat”. Pálfy Margit előadóművész műsora (Szolnok)

1983. június 3. Dévai Nagy Kamilla zenés irodalmi műsora (Jászberény)

1983. június 3. Író-olvasó találkozó: Marék Veronika (Törökszentmiklós)

A Szegeden 1932-ben megjelent első kiadás betűhív utánnyomása. Kiadta az 1983. évi Ünnepi Könyvhét alkalmából a Verseghy Könyvtár.

1985

56. Ünnepi Könyvhét

1985. május 23. Ünnepélyes megnyitó. Köszöntő: Hajnal Imre (Tiszaörs)

1985. május 23. Író-olvasó találkozó. Vendég: Baranyi Ferenc. Beszélgetőtárs: Meszléry Judit (Nagyiván, Tiszaörs)

1985. május 29. Rendhagyó irodalomóra. Kun János (Nagyiván, Tiszaigar, Tiszaörs)

1985. május 29. Könyvről könyvért vetélkedő. Moderátor: Bordás Imréné tanár (Tiszaörs)

1985. május 30. Író-olvasó találkozó. Vendég: Móricz Virág írónő. (Kisújszállás)

1985. május 31. Író-olvasó találkozó. Vendég: Bárány Tamás (Szajol)

1985. május 31. Városi megnyitó ünnepség. Köszöntő: Varga Sándorné, MSzMP Városi Bizottság titkára. Dedikálás. (Szolnok, Könyvutca)

1985. május 31. Író-olvasó találkozó. Vendég: Bárány Tamás (Szolnok, Városi Központi Könyvtár)

1985. május 31. Találkozó a Fiatal Alkotók Körével. Közreműködik: László Gyula (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1985. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Berkesi András (Jászberény, Munkás- és Ifjúsági Ház)

1985. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Timár Máté (Rákóczifalva)

1985. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Garai Gábor (Szolnok, Varga Katalin Gimnázium, Tiszamenti Vegyiművek Könyvtára)

1985. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: László-Bencsik Sándor (Szolnok, Killián György Repülő Műszaki Főiskola)

1985. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Garai Gábor, László-Bencsik Sándor, Timár Máté. Beszélgetőtárs: dr. Horváth Károly. Közreműködik: Pusztay Péter színművész (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)

1985. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Lengyel Dénes (Tiszapüspöki, Törökszentmiklós)

1985. június 4. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Marék Veronika (Kunszentmárton)

1985. június 4. Csillagjáró táltos kőparipán. Kun János műsora (Szolnok, Mátyás király úti Általános Iskola)

1985. június 4. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: László-Bencsik Sándor (Szolnok, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola)

1985. június 4. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Zombori Ottó (Szolnok, Koltói úti Általános Iskola)

1985. június 4. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Timár Máté (Szolnok, Szamuely Ipari Szakközépiskola)

1985. június 4. Író-olvasó találkozó. Vendég: Timár Máté (Szolnok, Városi Központi Könyvtár)

1985. június 4. Szerelem-szexualitás. Kun János és Nagy Valéria műsora (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)

1985. június 4. Rendhagyó óra R. Várkonyi Ágnes történész: II. Rákóczi Ferenc diplomáciai kapcsolatai az emigrációban (Törökszentmiklós)

1985. június 5. Író-olvasó találkozó. Vendég: Janikovszky Éva (Nagyiván, Tiszaigar, Tiszaörs)

1985. június 5. Emberiség – Világegyetem. Moderátor: Zombori Ottó, Uránia Csillagvizsgáló igazgatója (Szolnok, TIT)

1985. június 5. Negyven év magyar irodalmából. Irodalmi est. Köszöntő: Szurmay Ernő. Közreműködik: Bálint András, Kovács István, Pécsi Ildikó, Vajdai Vilmos, Varga Rita, Vitai Ildikó, Zsíros Ágnes (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1985. június 5. Rendhagyó irodalomóra. Sellei Zoltán előadóművész: Pannónia dicsérete (Törökszentmiklós)

1985. június 5. Számítógép – játékprogram (Törökszentmiklós)

1985. június 6. Író-olvasó találkozó. Vendég: Szakonyi Károly (Jászberény)

1985. június 6. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Jovánovics Miklós (Szolnok, Vásárhelyi Közgazdasági Szakközépiskola)

1985. június 6. Kreativitás és tehetség. Előadó: Klein Sándor. Tehetséggondozás – könyvtár. Előadó: Nagy Attila. Irodalompolitikánk időszerű kérdései. Előadó: Jovánovics Miklós (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)

1987

58. Ünnepi Könyvhét

1987. május 27. Ankét. Vendég: Schmidt Egon (Kunszentmárton)

1987. május 28. Kiállításmegnyitó. Moskál Tibor grafikusművész (Jászberény)

1987. május 28. Gyűlölök és szeretek. Zenés irodalmi est. előadó: Beregszászi Olga, Újlaki László  (Kenderes, Kisújszállás)

1987. május 28. Kiállítás a szovjet művészeti albumokból. Közreműködik: Valentyina Prohovona könyvtárvezető, Szovjet Kultúra és Tudomány Háza (Kisújszállás)

1987. május 29. Író-olvasó találkozó. Vendég: Baráth Lajos (Fegyvernek, Törökszentmiklós)

1987. május 29. Mai szovjet irodalom. Előadó: Szurmay Ernő (Jászapáti)

1987. május 29. Mai magyar irodalom. Előadó: Kunráth Sándor (Jászszentandrás)

1987. május 29. Megyei megnyitó ünnepség. Köszöntő: Papp János tanácselnök, dr. Ürmössy Ildikó elnökhelyettes, Szolnok Megyei Tanács. Közreműködik: Tardy Balázs színművész, Mezőtúri Zeneiskola  (Mezőtúr)

1987. május 29. Író-olvasó találkozó. Vendég: Jókai Anna (Mezőtúr)

1987. május 29.  Mai magyar irodalom. előadó: Ferenczy László (Pusztamonostor)

1987. május 29. Városi megnyitó ünnepség. Köszöntő: Szurmay Ernő ny. könyvtárigazgató. (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)

1987. május 29. Író-olvasó találkozó. Vendég: Sükösd Mihály (Törökszentmiklós) 1987. május 29. Író-olvasó találkozó. Vendég: Jókai Anna (Túrkeve)

1987. június 1. Az Ünnepi Könyvhét jelentősége. Előadó: dr. Horváth Károly (Jászdózsa)

1987. június 1. Író-olvasó találkozó. Vendég: Katkó István (Jászszentandrás)

1987. június 1. Író-olvasó találkozó. Vendég: Gerencsér Miklós (Karcag)

1987. június 1. Író-olvasó találkozó. Vendég: Manana Szaladze műfordítónő (Kengyel, Törökszentmiklós)

1987. június 1. Író-olvasó találkozó. Vendég: Kiss Anna (Szolnok, Verseghy Ferenc Gimnázium; Verseghy Ferenc Könyvtár)

1987. június 1. Író-olvasó találkozó. Vendég: Kiss Anna, Ördögh Szilveszter (Szolnok, Újságíró Klub)

1987. június 1. Író-olvasó találkozó. Vendég: Bata Imre (Tiszafüred)

1987. június 2. Író-olvasó találkozó. Vendég: Manana Szaladze műfordítónő (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)

1982. június 2. Író-olvasó találkozó. Vendég: Vámos Miklós (Tiszaroff, Törökszentmiklós)

1987. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Békés Pál (Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszafüred)

1987. június 3. A honismereti munka könyvtári jelentősége. Előadó: dr. Gerő Gyula (Jászberény)

1987. június 3. Karinthy Frigyes emlékműsor. Előadó: Kürti Papp László (Karcag) 1987. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Takács Tibor (Mezőtúr)

1987. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Nemere István (Tiszapüspöki, Törökszentmiklós)

1987. június 4. Író-olvasó találkozó. Vendég: Békés Pál (Rákóczifalva, Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár, Tiszaföldvár)

1987. június 4. A hófehér nyírfák éke. Válogatás a szovjet irodalomból. Vendég:  Karcagi Műfordítók Köre (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)

1987. június 5. Író-olvasó találkozó. Vendég: Nemere István (Jászalsószentgyörgy, Jászberény)

1987. június 5. Könyvtáros nap. Üzemi, iskolai és közművelődési könyvtárosok szakmai találkozója (Karcag)