Címke: Ünnepi Könyvhét

Szolnoki Járműjavító

Fenyveseiné Góhér Anna - Herkó Sándorné: A Szolnoki Járműjavító könyvtárának története (*) 

* A tanulmány megjelent a Szakszervezetek Megyei Tanácsa gondozásában 1979-ben

Az olvasószoba létrehozása

1876-ban, az olvaszoba szervezése idején nem volt könnyű dolguk a szolnoki MÁV műhely főnökeinek, amikor munkatársaikat oktatni, művelni akarták. Nehéz múltat örököltek. Sokféle gonddal birkóztak. A Tiszavidéki Vaspálya Társaság 1856-ban kezdte épiteni a MÁV mühelyét, s két év múlva indult meg a munka. Kezdetben külföldi - osztrák - szakemberek dolgoztak. A munkások között csak elvétve akadt
magyar. A foglalkoztatottak száma az első évtizedekben hozzávetőlegesen 300 fő volt. A szaktudás, az általános műveltség hiánya - főként a magyar munkások körében - egyre inkább gátolta a termelést. A kultúrálódás elemi feltételei hiányoztak. Példa nem volt, hiszen olvasóegyletek, olvasó szobák az országban még nem igen működtek. A salgótarjáni kohászati müvek olvasóegylete is két év múlva - 1878-ban alakult. Óriási szakadék volt a dolgozók műveltsége és az ipari szakmai követelmények között. Az italozás, a kocsmázás sok baj forrása volt.

A társadalmi háttér közismert: "Az 1848-as forradalmakat követően a kapitalizmus gyorsabban fejlődött, s a munkásoeztály számszerűleg gyarapodott, szervezettsége nőtt. Mind több országban kialakultak és fejlődtek a munkásság szakmai szervezetei, érdekvédelmi, kulturális és segélyegyletei, a a munkásszervezetekben fejlődött a politikai harc szükségességének tudata." (A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Bp. 1966. 6-7.1) A kapitalizmus kialakulásában és fejlődésében az 1867-es kiegyezésnek is szerepe volt.

A régi Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az 1880-as népszámlálási adatok szerint a lakosság száma közel háromszázezer volt. A mezőgazdasági foglalkozásúak aránya: a lakosság 80-82 százaléka. Mind a gazdasági, mind pedig a kulturális életet nagyfokú elmaradottság jellemezte. Az ipar jelentéktelen és elhanyagolt volts néhány téglagyár, gőzmalom, szeszfőzde működött, a legnagyobb ipari bázis /ha egyáltalán annak lehet nevezni/ a szolnoki MÁV műhely volt. A korabeli statisztikák szerint a lakosság 70 százaléka Írástudatlan volt. Ha a nevüket
leirni tudó, de olvasni nem tudó fél-analfabétákat is figyelembeveeszük, a könyvet olvasók a lakosság 10 százalékát tehették ki. Gyakorlatilag a dolgozó osztályok - a parasztság, a gyér számú munkásság - nem tudott olvasni.

Az ipar kialakítása azonban elképzelhetetlen volt analfabéta munkásokkal. Kezdetben gazdasági kényszer diktálta a munkások művelődésével való foglalkozást. A pesti üzemekben - nyugati példák nyomán - egyre másra alakultak a különféle kulturális egyletek, olvasó egyletek. A szervezett munkásság hamarosan felismerte erejét, a munkásmozgalom haladó eszméi egyre inkább tért hódítottak - a könyvek, az olvasnivaló eegiteégével is. Az egyletek azonban egyre veszélyesebbé váltak az uralkodó oeztály képviselőinek szemében.

Ilyen történelmi helyzetben természetesen a szervezkedés legegyszerűbb formája is gyanút keltett a kapitalista munkaadóiban. Egylet szervezéséhez miniszteri engedélyre volt szükség. Miután tudták a műhely főkökei, hogy erre nem számíthatnak, "olvasószoba" címen kellett végrehajtani elgondolásaikat. 1876-ban került a szolnoki műhelyhez Wagner Gusztáv főmérnök. Ma már bátran elmondhatjuk róla, hogy nagy kultúrájú és haladó szellemű ember volt. Szükségesnek tartotta már akkor, hogy egy nagy üzem munkásainak nemcsak szakmai tudásra, de szellemi gyarapodásra is szüksége van. "Tanítani, művelni kell a munkásokat, hogy a külföldi munkások intelligenciájára emelkedjék" irja Heynke Oszkár Wágner szellemi hagyatékának gondozója. (A Járműjavító olvasószobájának története. Bp. 1898. 6.1.)

Wágner Gusztáv tervét jól világítja meg a szolnoki műhely olvasószobájának alapszabály-tervezete, amely 13 paragrafusból állt. "Az egylet célja elsősorban, hogy a mühelyi munkásoknak alkalmat nyújtsunk tisztességes és oktató szórakozásra, és hogy megóvjuk őket a rossz társaságban való helytelen életmódtól" (A járműjavító olvasószobájának története. Bp. 1898. 7.1)

E cél elérése érdekében szükeégesnek tartották, hogy nemcsak a munkások, hanem egyéb alkalmazottak is részt vegyenek az "olvasó egyletben, hogy a munkásság szellemi képzését előmozdítsák".

A viszonylag korán felismert tanulság:
- egyrészt: a helyes életmód kialakulására jelentős hatással lehet a műveltség, az olvasottság;
- másrészt: a munkások szellemi képzése mellett nem lehet elhanyagolni az alkalmazottak képzését sem, mivel a munkahelyen dolgozók folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra.

Az alapszabály tervezet

Az első paragrafus igy szól: "Az olvasóegylet tagja lehet a tiszavidéki vasútnak bérmely alkalmazottja, ha e szándékát az egylet elnökénél bejelenti" (A járműjavító olvasószobájának története. Bp. 1898. 7-8.1)
(Láthatjuk: az önkéntesség elve nem mai keletű törekvés.)

A második paragrafus a nem mellékes anyagi alapot rögzítette:"Minden tag 50 krajcár beiratási és havonta 40 krajcár tagsági dijat fizet". Az olvasószoba költségeit jórészt e tagság viselte. A tagság anyagi érdekeltsége azt eredményezte, hogy jobban a sajátjuknak tekintették az olvasászobát. Az alapszabály a továbbiakban rögzíti, hogy a tagokat évenként választott
bizottság vezeti. E bizottság mai szóhasználattal: a demokratikusan választott társadalmi vezetőség tagjai:
1 alelnök,
1 titkár,
1 pénztárnok,
3 könyvtárrnok,
6 bizottsági tag

E bizottság felerészben a munkásokból, felerészben pedig a végleges alkalmazottakból választandó.

A 6. paragrafus igy szól: "A helyiséget, úgyszintén annak berendezését a tiszavidéki vaspálya társaság igazgatósága dijtalanul bocsájtja rendéIkezésre, melynek jó karbantartásáért a bizottság szavatol."

A második és hatodik paragrafus pontosan meghatározta az olvasó szoba tárgyi feltételeit.

Haladó szellemű, vagyis demokratikus - és a realitás talaján mozgó - törekvést takar a 8. §. is. "Minden tagnak jogában áll bizonyos hirlapoknak és könyveknek beszerzését kérni, amely kivánság felett a bizottság a pénztárkészlet tekintetbe vételével egyszerű többséggel határoz". A következő a 9. §. is tanulságos, hiszen jogos erkölcsi követelményeket támaszt.
"... kik tagdijaikkal hátralékban vannak, vagy botrányos életmódot folytatnak, 2/3 szótöbbséggel a bizottság által az egyletből kizárhatók".

A szabad idő helyes eltöltésének szándéka mutatkozik meg abban is, hogy az olvasószoba nyitvatartását vasárnaponként 8 órától este 10 óráig, hétköznaponként este 6 órától 10 óráig határozták meg. (11. §.)

Összességében igen nagy felelősségérzetre és előrelátásra vall az alapszabály összeállitása. Pontos nyomát nem találtuk az alapszabály jóváhagyásának, de jószándékkal készült, és igy is fogadták. Erre mutat az 1876. október elsején kibocsátott Hirdetmény:

"A tekintetes Igazgatóság megengedte, hogy a teherpályaudvari régi felvételi épületben egy olvasószoba alakitassék. Hogy az igazgatóságnak a munkások érdekében nyilvánuló e kegyességét teljes mértékben méltányolhassuk, felhivom az összes munkást, hogy az olvasószobába minél nagyobb számban belépjenek."

A munkásság nagyobb része igen nagy lelkesedéssel, kisebb része kis presszióval lépett be az olvasók sorába. A tagdijakat levonták fizetésükből, amely kissé idegen és durva eszköznek látszik, "de a nemes cél menti az eszközt" irja a régi krónikás.

Az olvasószoba munkája Wágner főmérnök alapos szervezése folytán igen jól indult. A könyvtárnoki tisztet Heynke Oszkár művezető látta el, 22 évig. (A segédkönyvtárnok Hölzl Mihály művezető volt.)

Wágner főmérnök saját könyvtárának nagy részét - 100 kötetet - az olvasószobának ajándékozta. Példáját később mérnökök, tisztviselők követték. A könyvtár első állománya - mintegy 200 kötet - teljesen adományokból állott. A régi anyag kis töredékét féltve őrzi ma is a könyvtár jelenlegi lelkes könyvtárosa.

Az olvasószoba működése

Az olvasószoba vezetősége valóban nemcsak szórakoztatni, hanem tanítani is akarta a műhely dolgozóit. Vasárnaponként a természettan és a géptan köréből népszerű előadásokat szerveztek.
Az előadásokat a műhely mérnökei: Kovács Pál (később országgyűlési képviselő), Jármay Béla (később felügyelő, budapesti vontatásfőnök), Popovics Theodosius (később már főmérnök) tartották.

A munkások képzését két nagyobb, két kisebb szoba szolgálta. A két kisebb szobában helyezték el a könyvtárat, a két nagyobb azoba egyike olvasóterem, a másika viszont társalgó, ill, előadóterem volt. A helyiségek elrendezése, egymáshoz való viszonya, az olvasószoba szervezete tulajdonképpen a mai klubkönyvtár ősére, illetve a szakszervezeti művelődési otthonok elődeire enged következtetni.

Az olvasószoba kezdeti sikeres működésének sokoldalúan bizonyítható sajátossága az volt, hogy a könyv, az olvasás alapvető, centrális szerepet töltött be a képzési-nevelési - művelődési folyamatokban. Másrészt: az olvasószoba tekintélyét, népszerűségét növelte az a körülmény, hogy a könyvek, a hírlapok kölcsönzését tanfolyamokkal, ismeretterjesztő előadásokkal, egyéb formákkal egészitették ki. Harmadrészt! a gazdasági vezetők példamutatása, szervező munkája is jelentős
ösztönző erő (szakmai szóhasználattal: motivációs bázis) volt. Persze, a művezetők aktivizálása sem lett volna eredményes, ha Wágner nem támasztott volna velük szemben követelményeket, ha nem tekintette volna szivügyének az olvasószobát. (A fennmaradt dokumentumokból tudjuk, hogy volt időszak, amikor az apróbb ügyeket is ő intézte: vezette a pénztár-könyvet, vasárnapi iskolában természettant és géptant tanított, később a rajziskolát is vezette).

1878-ban jelentés készült az olvasószoba működéséről. Érdemes ebből szószerint idézni:
"1. Az egyletnek a mai nappal összesen 266 tagja van éspedig 7 / 255 munkás és 41 hivatalnok és mozdonyvezető"

2. Az egylet szervezési viszonyai a következők: Az olvasószoba tagjai havonként 30 krajcárt fizetnek. Esen tagdijakat a munkásoktól Heynke, Hölzl műmesterek és Deutschmann előmunkás, a hivatalnokoktól és mozdonyvezetőktől pedig Kristóffy szállitó szedi be.

Az olvasószobáról, annak céljáról igy szól a jelentés: "Az olvasó fő célja a munkásokat jobb és nemesebb életmódra szoktatni, valamint nekik alkalmat nyújtani, hogy a szakismeretektől legalább annyit elsajátíthassanak, hogy ne csak mint esztelen reszelőgépek dolgozzanak, hanem, hogy a kezükbe adott munkát meg is érthessék"

A könyvtár állománya 1876-ban már 1109 kötet volt. Az olvasószobának 5 politikai, 11 szak- és szépirodalmi lap járt. Az olvasó szoba eete kilenc óráig volt nyitva, hetenként négy alkalommal kölcsönözhettek.

A műhely munkájának segitese érdekében vasárnaponként rajziskola volt és a műszaki vezetők előadásokat tartottak. A jelentés megjegyzi, hogy azok a munkások, akik azelőtt vasárnapjukat a kocsmában töltötték, ezekben az években "as olvasószoba által nyújtott élvezettel töltik szabad idejüket; folyamatosan több
száz könyv van a munkásoknál, akik pénzüket már jobb és szebb célokra kezdik forditani; a családi körben érdekes és mulattató olvasás mellett szellemdúsabb életet élnek, mint azelőtt".
"A munkások nagyrésze őszintén iparkodik a nekik nyújtott alkalmat felhasználni és remélhető, hogy ezen első ilyenféle intézmény Magyarországon a Tiazavidéki vasút diszére válna és a többi vasutaknak példa gyanánt fog szolgálni."

Olyannyira egyedülálló és sikeres volt az olvaeószoba hogy a felettes szervek képviselői hihetetlennek, gyanúsnak találták az eredményeket. 1880-ban 3 tagú ellenőrző bizottságot küldtek helyszíni vizsgálatra.

A bizottság alaposan megvizsgálta a bevételeket, a kiadásokat. Az olvasószoba hatásáról, hasznáról igy vélekedtek: "Annak igazolására, hogy az olvasószoba egy kedvelt, sőt nélkülözhetetlen otthonná lett, csak azt hozzuk fel, hogy a műhelyi munkások szabad idejükben igen nagy számban keresik fel. A könyvtár a legnagyobb mértékben ki van használva, a mi által a vasúti intézet érdeke nemcsak a munkások emelkedő műveltsége folytán lesz előmozdítva, hanem azáltal is, hogy a munkások unalmukat nem csupán a kocsmában töltik el és ritkábban lesznek az esetek, midőn a rendetlen életmód és dorbézolásból eredő bajok és betegségek által az intézet terhére esnek.

Ezek alapján a legjobb lelki ismerettel és büszkeséggel állíthatjuk, hogy nincs Magyarországon több vasút, mely a munkásokra nézve ily hasznos intézménnyel dicsekedhetnék, mint a tiazavidéki vasút."

Ismerve az akkori idők politikai, történelmi helyzetét, tiszteletre méltó, bátor munka volt.

Sajnos a fejlődés nem tartott sokáig. Súlyos betegség támadta meg Wágner főmérnököt. Betegen is gyakran bejárt az olvasószobába. 1882. tavaszán elhunyt. Távozásával a munkáskultúrát komoly veszteség érte. Az olvasószoba működése - átmenetileg -visszaesett.

Wagner után Korbuly

A műhely és az olvasószoba irányítását 1882. novemberétől Korbuly József (1847-1914) főmérnök folytatta. Munkáját egy Hirdetmény közrebocsátásával kezdi: 

"Az olvasószoba tagjait felkérem, szíveskedjenek jövő szombaton, január hó 6-án délután 3 órakor az olvasószoba helyiségeiben, lehetőleg számosan oly célból megjelenni, hogy ott az olvasószoba ügyeiről, illetőleg annak jövőbeni kezeléséről értekezhessünk." A műhelyfőnök Korbuly s.k

Korbuly úgy látta, hogy az olvasószoba munkáját szélesíteni és biztosítani kell. Elődje kezdeményezését, az olvasószoba sikeres működését látva - sokoldalúan meggyőződött arról, hogy beosztásában nagyobb tekintélyre és népszerűségre tehet szert, ha továbbra is támogatja, személyes példamutatásával tovább fejleszti az olvasószobát.

Korbuly József - Magyar Közlekedési Múzeum

Ekkorra már elegendő mennyiségű gyakorlati tapasztalat is rendelkezésre állt. Másszóval: a magyar munkások képzésében a munkaadó, az egész kizsákmányoló gépezet is érdekelt volt, mivel a külföldi szakemberek lényegesen több bérért voltak hajlandók munkát vállalni. A magyar munkások viszont azzal a reménnyel tanultak, szereztek szakismeretet, hogy magasabb bért kapnak.

Korbuly naplót vezetett munkájáról. Így ír többek közt terveiről: "1883. január 6. Az olvasószoba tagjai (5O-6O-an) összegyűltek, hogy az olvasószoba ügyeiről értekezzünk. Előadtam mindazt, amit az olvasószoba ügyeire nézve a hivatalos iratokban találtam. Kimutattam, azt hogy az olvasónak körülbelül 1100, a dalárdának 202 Frt. készpénze van, előbbi 1500 kötetből álló könyvtárral és különféle berendezéssel bir. Mint mühelyfőnök kijelentem, hogy habár az olvasószoba vezetése kizárólag a mühelyfőnök hatásköre, azt magam egyedül vezetni nem akarom, hanem a munkások és hivatalnokokból kijelölt bizalmi férfiakkal közösen
megbeszélt határozatok alapján."

A műhely munkásai és hivatalnokai azt akarták, hogy a szoba egyletté alakuljon át, hogy a politikai hatóság ne tudja megakadályozni a munkát.

Korbuly március 20-án igy ir naplójában: "Egy hirdetményben értesítem a tagokat, hogy alapszabály-tervezetünket az üzletvezetőség pártolólag felterjesztette."

"Hirdetmény a szolnoki mühelyi olvasószoba tagjaihoz

Az olvasószoba tagjait értesítem, hogy a t. üzletvezetőség az alakitandó "Önképző és segély-egylet" alapszabályait az igazgatósághoz a napokban pártolólag felterjesztette, ennél fogva az egylet megalakulásának most már mi sem áll útjában.
Fő teendőnk most az legyen, hogy addig ie mig a helybenhagyott alapszabályok beérkeznek, tegyük meg az első lépéseket, melyek alkalmasak arra nézve, hogy a kezdet nehézségein túlessünk, és hogy az egylet az alapszabályok leérkezte után működését teljes mértékben megkezdhesse.
E célból szükségesnek tartom a rendes előadások megkezdését: a rajzoktatást, gépészeti előadásokat, forgalmi szakelőadást, pályafenntartási szakelőadást, általános érdekű előadásokat." Korbuly s.k."

Közben a munka serényen folyt, bár a felterjesztett alapszabály vissza nem érkezett. A könyvtár állományát kitűnő magyar klasszikusok műveivel és rajzeszközökkel egészítették ki. (A szemléltető eszközöket - pl. a távirdai a-b-c táblákat a mühelyfőnök saját kezűleg készítette el.)

1883. március 25-én megkezdte működését a rajziskola. Minden vasárnap délelőtt Korbuly tartotta az előadásokat. Közben távirdai és egyéb előadásokat is tartottak.
A könyvtár munkája ismét fontos lett a szolnoki műhely életében. A könyvtár állandóan igénybe volt véve. Lassan szűknek bizonyult a helyiség. 1883. május 18-án kivették a közfalat és egy nagy terem jött létre.

1884-ben az államvasutak igazgatósága elszólította Korbuly felügyelőt a szolnoki műhelyből. Távozásával megállapították, hogy igen sokat tett a másfél év folyamán a munkások szellemi, szakmai képzése terén.

Az olvasószoba nyolc éves működése hatással volt Szolnokra, a vármegyére is, hisz egymásután alakultak (főként városokban) a 48-as olvasó körök, a különféle olvasó társulatok. A Szolnok megyei levéltár dokumentumaiból tudjuk - Csík Mihály tanulmányából, mely az Olvasó nép című folyóirat 1979. júniusi számában jelent meg -, hogy a mezőtúri Hidszegi Olvasó Társulat könyvállománya 1885-ben 178 kötet volt. Mivel a társulat tagjai zömében agrár-proletárok voltak, nem is nagyon tudták anyagiakkal segíteni a könyvek beszerzését. A kevés könyvre viszont nagyon vigyáztak. Erre enged következtetni a könyvtárvizsgálati bizottság jegyzőkönyve:
"Felvétetett Mezőtúron 1888. december 24-én. Kiküldetésünkhöz híven a könyvtárt megvizsgáltuk és azt az alábbiak kivételével teljesen rendben találtuk. Hiányoznak: Jókai népszerű munkái. Eme hiányzó darabokat azonban már a jelenlegi könyvtárnok elődjétől sem vette át állítólag. Miután véleményre felszólítva nem valánk, bátorkodunk ajánlani, hogy ezen könyvtárról egy újabb leltár készíttessék, és a régi idők óta kintlevő könyvek behozatala iránt sürgős intézkedés tétessék, nehogy ezáltal, de másrészről a kezelő is sújtassék."

A másik, korábbi bizonyíték: a Társulat 1887-ben határozatot hozott, miszerint "... a 60 napon túl kintiévé minden egyes mű után hetenként 10 krajcárt tartozik fizetni a kivivő a társulat pénztárába, önként értetvén, hogy az így befolyt összeg egyedül a könyvtár gyarapítására szolgálhat." Tíz év múltán sem nagyon gyarapodhatott az állomány, hiszen 1897-ben két alkalommal is rendeztek táncmulatságot azon a címen, hogy a könyvtár állománya gyarapodjék. De a nyilvántartások alapján megállapítható, hogy a rendezvények bevétele 128 korona 9 krajcár volt, s ebből csak 29 korona 9 krajcárért vásároltak könyvet. (A 1892. évi valutarendezés következtében a forint helyébe a korona lépett. 1 forint = 2 korona. 1858-től 1 forint =
100 krajcár. Viszont 1 korona = 100 fillér. Mindkét pénznem évtizedekig forgalomban volt. A szerkesztő megjegyzése.)

A mezőtúrihoz hasonló olvasó egylet Kisújszálláson is volt, a Munkás Olvasókörnek 1880-ban 37 kötet könyvet tudhatott magáénak. A kötetek száma azonban a századfordulóra sem lehetett több mint kétszáz. A kezdeti nagy nekibuzdulások után visszaestek a könyvtárak. A válságos időszak hátterében a társadalom-irányitás kulturális közönye, a naptömegek alacsony életszinvonala, a felnőtt dolgozók körében a művelődésre késztetés hiánya húzódott meg.

Újabb válaság

1884-ben Weiss Conrád vette át a műhely vezetését. Mivel nem avatkozott az olvasószoba ügyébe, a művelődésnek is kisebb lett a presztizse. Az olvasószoba szerényebben működött. Az állományt gyarapították, de az olvasók száma kevesebb lett. Az állomány 1500 könyvből állt ebben az időben. A könyvtár tőkéje 1886-ban 3040 frt-ot tett ki. A tagdíjakat leszállították 20 krajcárra, mivel a munkások többségének anyagi érdeke ezt kívánta.

Az olvasószoba látogatottsága mégis visszaesett. A magyarázat Heynke Oszkár szerint: "A munkás, ki az egész napot kora reggeltől késő estig fárasztó munkával tölti el, a fáradalmakat legszívesebben otthon, családi körében piheni ki. Ha szellemi
szórakozásra vágyik és olvasni akar, hazaviszi a könyvet és otthon olvasgat.
"

Ennél azonban nyomósabb érv: a munkások nyomorúságos helyzete, kizsákmányoltsága. Mi mással lehet magyarázni 1893-ban a munkások abbeli szándékát, hogy nyugdíj és segély-egyletet hozzanak létre - az olvasószoba közel 4 ezer frt készpénz vagyonának felhasználásával. E tervet a vezetőség is támogatta. (E miatt csökkentették is a hírlapok példányszámát, a könyvújdonságok vásárlását.)

Bahns Ferenc műhelyfőnök - Weiss utóda - is támogatta a segélyegylet ügyét, de "a rendelkezésre álló tőke elégtelensége miatt - a kormány által engedélyezve nem lett." (Heynke Oszkár: A Millenium önképző-, dal, és zeneegylet keletkezése, működése. Bp., 1889. 19. l.)

A munkásmozgalom fellendülése ezidőtájt - főként a kulturális területen - egyre konkrétabbá vált. Ezzel magyarázható, hogy a műhelyben négy egylet is működött: az olvasószoba, a dalárda, a zenekar és a jóval korábban alakult fáklyatársulat. Ellentmondásos helyzet alakult ki: mivel a rendelkezésre álló tőke nem emelkedett az egyletek számának arányában, mivel az uralkodó osztály képviselőinek a milleniumi időszakban - a látványos és mutatós rendezvények miatt - szimpatikusabb volt a zenekar és a dalkör, mint a munkások érdekeit jobban szolgáló nyugdíj és segélyegylet, vagy az olvasó szoba - egyesítették az egyleteket.
(Nem véletlen, hogy az egyesítést maga a műhelyfőnök; Podolezky Béla főmérnök kezdeményezte 1896-ban.)

Az olvasószoba a tartalmas önművelődés műhelye fokozatosan, objektíve háttérbe szorult. Az egyletek összevonásakor
- az olvasószobának 4.434 forint
- a dalkörnek 715 forint
- a zenekarnak 299 forint
- a fáklyatársulatnak 361 forint
készpénz vagyona volt.

Az egyesítés után az olvasószobának egyre kevesebb pénz jutott, egyre kevesebb könyvújdonságot tudtak beszerezni.

A millenniumi mámor

Az olvasószoba bajait, a társadalmi gondokat, a munkások nyomorát azonban nem vették észre, mivel a manipulált lelkesítése-lelkesedés soha nem látott méreteket öltött. A kampányt a műhelyfőnök indította el: "A rendelkezésre álló erők egyesítése által egy nagy, hivatása magaslatán álló kulturális egyletet kell alapÍtani, mely a műhelyi személyzet körében is örökké hirdesse az ezredéves Magyarország dicsőségét és egyúttal jótékony művelő hatását árassza a jelenkori nemzedékre, mint az utódok utódaira." (Balogh Attiláné: Százéves a Szolnoki Járműjavitó Szakszervezeti Könyvtára. Könyvtáros 1976. 547-46.l.)

A korabeli lapok tovább fokozták a lelkesitést.
A Jász-Nagykun Szolnok megyei lapok például az alábbiakat írta: "A magyar királyi államvasutak helybeli műhelyi személyzete igen szép emlékkel örökítette meg hazánk ezeréves fennállásának évfordulóját. Ugyanis a műhely kebelében eddig fennállott és eddig is igen szépen- virágzó vasúti dalkört az önképzés szélesebb alapjára fektetve teljesen újjászervezték, amely egylet jövőre MILLENIUM Önképző-, Dal-, és Zeneegylet címet fogja viselni.

Az egylet igen tágas hírlapolvasó teremmel és gazdag könyvtárral lesz felszerelve; időnként szórakoztató és tanulságos felolvasások lesznek tartva, ünnepélyek és kirándulások rendezve stb. Csak dicsérettel lehet megemlékeznünk a műhelyi munkások e hazafias tényéről, mely ismét örvendetes tanulsága a magyar
munkások nemes gondolkodás módjának." (1896. ápr. 20. 3.1.)

A századfordulótól a Tanácsköztársaság leveréséig

Ezekben az években id. Heynke Oszkár volt a könyvtárnok. Két segédkönyvtárnok is volt; Braun Vilmos ée Kluppenberger Sándor.

Az olvasószoba tevékenysége már nem volt a régi. Az olvasóterembe kevesen jártak, pedig 10 napilap és folyóirat járt a könyvtárba. Az állomány 2242 kötet könyv volt. Havonta 900 kötet könyvet kölcsönöztek. A munkások az egyre fárasztóbb munkák következtében kevesebbet jártak a könyvtárba. Inkább több könyvet kölcsönöztek - huzamosabb időtartamra. E miatt viszont a könyvek forgási sebessége lassult le. Mivel nem jutott elegendő pénz az új könyvek beszerzésére - a növekvő igényeket sem tudta kielégíteni a könyvtár. 1897-ben "a könyvek visszaadásának gyorsítása érdekében" bevezették a késedelmi bírságot. Az adminisztratív intézkedésnek az lett az eredménye, hogy havi 900-zal szemben 679 kötetet kölcsönöztek az olvasók. Jelentős mérvű volt a könyvek rongálódása is.

Az 1897-98-as iratokból megállapíthatjuk, hogy az olvasószoba háttérbe szorult, a látványos ünnepségek szervezésével foglalkoztak. (Zászlószentelés, táncmulatság, stb.)

A századfordulóra azonban a könyvtár "felnőtté" vált. Régi és új munkások sokaságát formálta fogékonnyá minden új iránt - főként a haladó eszmei áramlatok befogadása iránt. A könyv, az olvasás szeretete nyitottabbá tette a munkások legjobbjait a forradalmi eszmék befogadására is. Adat ugyan nincs arra vonatkozóan, hogy az állományon belül milyen arányban voltak a tartalmi szempontból is értékes olvasmányok, de a személyes vallomások (a munkásmozgalom harcosainak írásos és szóbeli visszaemlékezései) alapján egyértelműen állíthatjuk az olvasó szobának is, az illegálisan terjesztett olvasnivalóknak is, a budapesti eseményeknek is volt szerepe abban, hogy a műhelyi munkások legjobbjai a helyi forradalmi harc élére álltak.
A műhely műveltebb, politikailag tisztábban látó munkásai szószóli voltak a munkásgyűléseknek - kezdetben a Deutsch-féle kocsmában, később a (mai Május 1 úti) pártházban, kezdeményezői voltak a sztrájkoknak - pl. az 1904. április 19-i, szolnoki vasutas sztrájknak. A bérharc kezdetben újabb megtorlást, még kegyetlenebb kizsákmányolást eredményezett. Párt- és erős szakszervezeti szervezkedés hiányéban gyakran volt ösztönös a munkásság megmozdulása.

Ennek egyik jellemző példája az akkord-temetés. A munkások az összes, fellelhető (a művezetők által gyakran igazságtalanul kitöltött) akkord-utalványokat összegyűjtötték egy, e célra készített bádog-koporsóba, majd három lakattal lezárták, felravatalozták és annak rendje módja szerint, szertartásosan eltemették.
A koporsót szép lassan a sírhelyre vitték - közben a dalárda a Bem lesz a tőke úr mirajtunk címü munkásdalt énekelte.

Nyilvánvaló, hogy az első világháború a könyvtár normállá működését visszavetette. Ráadásul "az egyletet súlyos megrázkódtatás érte akkor, amidőn az építendő egyesületi székházra megtakarított és 1914-ben hadikölcsönbe fektetett 10 ezer korona tőkéje odaveszett." (Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. 307. old.)

Ebben az időben 3200 kötet volt a könyvtár állománya. Könyvtáros ekkor Schuck József volt.

A műhelyi munkásság soraiból igen sokan harcoltak a Tanácsköztársaságért. A vármegyei direktórium három tagja közül P. Bedé László és Szabó Károly képviselte a műhelyi munkásokat. A város 71 tagú Munkás-, Katona-, Paraszt Tanácsának "összetételére jellemző, hogy elsősorban az üzemekre, ezen belül is különösen a MÁV műhelyre épült." (Tiszai Lajos: Szolnok 1918-1919-ben. In: Szolnok város története. Szolnok, 1975)

A Tanácsköztársaság kiemelkedő kommunista egyénisége: Tisza Antal ugyancsak a MÁV-műhelyben dolgozott, a kommunista eszmékkel itt ismerkedett meg.
A Tanácsköztársaság védelme, a fegyveres harc átlagon felüli erőfeszítéseket igényelt a szolnoki munkásságtól. Nem csoda, hogy egyszerűen nem jutott idő Brra, hogy valóra váltsák, vagy legalábbis megkezdjék valóra váltani a Tanácsköztársaság kultúrpolitikáját.

A Tanácsköztársaság leverésekor a burzsoá román csapatok a könyvtár állományát teljesen feldúlták. A fehér terror áldozata lett sok ismert és névtelen munkás. A műhelyben szinte mindennaposak voltak a munkások megfélemlítését szolgáló terror-akciók.

Az ellenforradalmi időszak

Az üzem kulturális élete csak két év múltán indult meg nagy nehezen. A kölcsönzés is 1921-ben kezdődött. Ebben az időben az állomány 2100 kötet volt.

Miután az ellenforradalom kidühöngte magát, Horthy kultirpolitikusai is munkához láttak, hogy a kommunista eszmékkel megfertőzött munkásságot "átneveljék". A fehér terror a MÁV-műhelyben is megtalálta a maga embereit, a munkásárulókat, akik kulturális területen igyekeztek "rendet csinálni". Kezdeményezésükre 1921-ben az egyesületi tagok első közgyűlésén "felajánlották" a fizetésük 2 %-át kulturális célokra, mivel az igazgatóság nem volt hajlandó anyagi áldozatot hozni a munkások művelődéséért.

A húszas években a főkönyvtáros Bánki Antal, mig a segédkönyvtárnok Bede János volt. Az állomány zömét szépirodalmi müvek alkották. A könyvvásárlási lehetőségek minimálisak voltak, mivel jóformán csak a tagok tagdijaiból gazdálkodhattak. A szerény lehetőségek ellenére a könyvtárosok dicséretes módon törekedtek értékessé tenni az állományt, hiszen a magyar klasszikusok legjobb müveit, továbbá haladó szellemű és kifejezetten materialista szemléletű könyveket is jócskán beszereztek. (1940-ben már a könyvtár állománya 4 ezer kötet volt, a kölcsönzött kötetek száma havonta 2 ezer kötet körül mozgott.)

A könyvtárosok törekvése nem volt veszélytelen. Az 1929-ben engedélyezett Alapszabály ugyanis egyértelműen kimondta: "Az egyesület minden tevékenységének a keresztény nemzeti eszme szolgálatában kell állnia, az egyesület törekvései sohasem lehetnek haza, vagy nemzet ellenesek." (I. fejezet, 5. paragrafus, 3 pont.) A 5. pont még egyértelműbben fogalmaz: "Az egyesületnek hivatalos működésében szolgálati ügyekkel és politikával foglalkozni nem szabad." Az alapszabály egyébként a legapróbb részletekig mindent pontosan meghatározott.

A látszat-demokratizmust jól érzékelteti a 18. paragrafus 1. pontja: "A közgyűlés által megválasztott tisztviselők csak akkor foglalhatják el hivatalukat és csak akkor kezdhetik meg működésüket, ha megválasztásukat a M. Kir. Államvasutak Igazgatósága jóváhagyja és megerősiti. A M. Kir. Kereskedelemügyi Miniszter és Államvasutak Igazgatósága javaslatára a tisztikar bármely tagját állásából bármikor elmozdíthatja."

Talán fölösleges kommentálni e szándékot: nyilvánvaló, hogy az uralkodó osztály saját rendszeréhez hü emberein keresztül terjeeztette az uralkodó osztály kultúráját. Bedé Jánostól tudjuk, hogy a könyvtár bizonyos fokig kivétel volt, mivel a hivatalos
vezetők felületes műveltséggel rendelkeztek, a könyvtárat nem látogatták, más kulturális formákat részesítettek előnyben. A könyvtárosok munkájukat munkaidőn túl, minden ellenszolgáltatás nélkül végezték.

A könyvtárosok szorgalmát nem a keresztény-nemzeti, nacionalista szellem, hanem az olvasók szolgálata fokozta. Nyomtatott könyvjegyzéket, afféle katalógust készítettek például az állomány minden egyes darabjáról, (az ára 50 fillér volt.)

Az olvasó a katalógus alapján választotta ki otthon a könyveket és kérte s könyvtárban. A könyvtáros rendszerint akkor ajánlott könyvet, ha a keresett könyv nem volt bent. Az olvasóknak a könyvtárba nem volt bejárásuk: a könyvtár és az olvasóterem közötti kis ablakon keresztül kölcsönözték a könyveket.

A könyvtár forgalmát, látogatottságát kedvezően befolyásolta a körülmény, hogy Szolnokon 1935-ig csak ez az egy nyilvános könyvtár működött, a városnak nem volt pénze könyvtárra. Az 1935-ben létrehozott városi könyvtár működési feltételei azonban jóval szerényebbek voltak.

Mivel a könyvtárat nemcsak az üzem dolgozói, hanem a város lakossága is használta, az olvasói igényeknek megfelelően alakult az állomány gyarapítása. 1936-ban a 2892 kötet könyv megoszlása a következő arányok szerint alakult:

  • szépirodalom 91 % /ifjúsági 12, felnőtt 69 %/
  • szakirodalom 19 % /műszaki 2,5, ismeretterjesztő 16,5 %/.

Az állomány ma is féltve őrzött kincse egy 1825-ben kiadott könyv. A szépirodalmi nüvek között csekély számban a kor divatos szerzői, az irodalmi érték szempontjából viszont vitatható színvonalú művei (Beniczkiné, Herezeg Ferenc munkák például) előfordultak. A regények többségét az olyan, szerzők művei képviselték, mint Jókai, Mikszáth, Móricz, Gárdonyi, Dickens, Zola, Anatole Francé, stb. Maxim Gorkij tíz műve - ráadásul több példányban, közöttük az Anya című regény is - az állomány értékesebb részéhez tartozott. Bármennyire is hihetetlen, az egykori olvasók - a ma élő veteránok - arra is emlékeznek, hogy már jóval 1945 előtt e könyvtárból kölcsönözték a katalógusban ugyan nem szereplő híres könyvet: Marx Tőkéjét. Ugyancsak könyvritkaságnak számít a megjelenéskor beszerzett József Attila verses kötet, amelyet Cserépfalvi adott ki.

 

A második világháború Szolnokot is, az üzemet is többszörösen pusztította - nem kímélvé a könyvtárat sem, mely 1943-tól közel három évig nem működött.

Néhány lelkiismeretes, lelkes ember megmentette a könyvtár állományának egy részét, bizonyítékául annak, hogy - míg a nép ellenségei a bőrüket mentették - a dolgozók sajátjuknak tekintették a könyvtárat, a jövő építését nem tudták elképzelni könyvek, könyvtár nélkül.

A felszabadulás után

Az üzem kulturális élete a munkások kezdeményezésére indult meg. A műhely vezetői érthető módon a minimális munkafeltételek biztosításával, a romok eltakarításával, a munka irányításával és szervezésével voltak elfoglalva. (A Szolnokot ért többszöri bombatámadásokból a Járműjavitó is részesült. Sóki Imre egykori műhelyfönöktől azt is tudjuk, hogy 1944 szeptemberében 72 db 500 kg-os bomba zúdult a műhelyre.)

Mintegy félévvel a város felszabadulása után,1945. április 26-án tartották az új egyesület közgyűlését. Az egyesület neve: Szolnoki Szabad Szakszervezetek MÁV Műhelyi Kulturális és Sport Egyesület. Taglétszáma 278 fő volt. Tagdijként a mindenkori fizetése 0,3 %-át állapították meg.

A könyvtár 1946. március 12-én kezdte meg munkáját. A több mint 4000 kötetből csak 2413 kötet könyv maradt meg. A könyvtárat ugyan nem érte közvetlen bombatalálat, de a légnyomás által megrongált, ajtó-ablak - és főleg felügyelet - nélkül maradt könyvtárteremből az állomány nem jelentéktelen részét széthordták az emberek. A könyvek egy része könyvszerető munkásolvasókhoz került, akik megőrizték, megbecsülték a szellemi kincseket. Más részét bizony a tető nélküli csarnokokban didergő munkások begyújtásra használták 1945 nehéz telén.

Az összegyűjtött és újonnan beszerzett könyvekből újra összeálló könyvtárat az akkori kultúrház játéktermében helyezték el. A könyveket könyvtári célokra alkalmazott, lezárható szekrényekben tartották. A könyvtár működését, kölcsönzését azonban gyakran zavarta a játékteremben hangosan szórakozók zaja, a szomszédos moziterem hangerősitője. Sokaknak fel sem tűnt, hogy - az előző évtizedek rossz hagyományai, vitatható szemlélete következtében - a könyvtár csak megtűrt és szegény rokon volt a kultúra hatalmas hajlékában. Az üzemi lap például így írt: 

"A közelmúltban nyílt meg átrendezett, új könyvektől gazdagított üzemi könyvtárunk, hogy dolgozóink, kik munka után olvasni, tanulni akarnak, hozzájuthassanak a megfelelő könyvekhez. Demokratikus rendszerünk gondot fordít arra, hogy minden dolgozó előtt nyitva álljon az út a magasabb műveltség megszerzésére, hogy az ne csak egy kiváltságos osztályé legyen, mint a múltban..."

A növekvő igények következtében azonban kiderült, hogy bár az állományban "a legkiválóbb haladó szellemű írók müvei megtalálhatók"' (Munkáshang, 1950. április) - komoly hiányok is akadnak: kevés a műszaki könyv, a magyar klasszikusok egy része (Arany János, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Eötvös József, Petőfi, stb. müvei) hiányzik vagy kevés példányszámban van meg.

A kultúrpolitika ultrabalos túlzásai 1951-ban jelentkeztek, amikor is az állományt politikai szempontból szigorúan átvizsgálták és szelektálták. A könyvtár tulajdonában 1670 kötet könyv maradt. A szigorú ellenőrzésnek sok értékes könyv áldozatul eshetett, hiszen az 1938 évben kiadott katalógus nagyon kevés értéktelen művet tartalmazott.

1953 áprilisában Cseh Gyulánét alkalmazták könyvtárosként, csekély tiszteletdíjért. Szerinte az átadás-átvétel alkalmával (mely nem is leltár azerint történt) az állomány maximum 1100 könyvből állott. Ez az adat - még he becslésen alapuló is, egyáltalán nem mutatja a könyvtár megbecsültségét, hiszen utoljára 1878-ban volt ennyi a kötetek száma. A könyvtáros rendszeretetét, ösztönös nevelői szándékát jelzi, hogy ezidőtájt gyakran kifogásolta a könyvek késedelmes visszaviteléért az akkori
olvasók fegyelmezetlen magatartását. Ezt a jelenséget joggal bírálta "egy szorgalmas olvasó" is - az üzemi lap 1954. novemberi számában. A sokoldalú ráhatás eredményeként - ha nem is máról holnapra - fokozatosan "megjavultak" az olvasók.

Szolnok megyei Néplap, 1954

Az előrelépés feltételei

A kölcsönzési idő heti 25 órára emelkedett. (Hétfő és vasárnap kivételével naponta délután 4 órától este 9 óráig volt nyitva a könyvtár.) A kultúrház ún. vörös termében folyamatosan rendezett a könyvtáros kiállitásokat az új könyvekből. A könyvtár fejlődött; - ha nem is látványosan - de egyenletesen. A fejlődésben az is közrejátszott, hogy a könyvtáros elvégezte az alapfokú tanfolyamot, majd főhivatású lett 1954-ben. Arra is futotta energiájából, hogy az üzeni könyveladással és terjesztéssel is foglalkozzon. A dolgozók könyvéhségére jellemző, hogy egy-egy ünnepi könyvheti rendezvényen 10-15 ezer forint értékű könyv is gazdára talált.


E közben a könyvtári olvasók száma ie rohamosan emelkedett: 1955 végére közel 900 főre. Ebben szerepe volt a könyvtárba nagyobb mennyiségben áramló könyvújdonságoknak, hiszen a korábbi évekhez viszonyítva nagyobb volt a könyvek választéka, mivel az állomány nagysága 1955-ben megközelítette a 3 ezret. (1954-
1955-ben ugyanis - a fenntartó szerv illetékeseinek szemléletváltozása következtében - 18 ezer forintot fordíthatott a könyvtár új könyvek beszerzésére.)

A könyvtár olvasómozgalmi törekvéseit a kultúrház akkori igazgatja, Tassi József is támogatta. Az országosan meghirdetett József Attila olvasóaozgalom szervezését sokoldalúan segitette. Többek között az üzemi lapba ie cikket irt.Fontosnak tartotta a munkásfiatalok olvasóvá nevelését, hiszen joggal hangoztatta; "Kultúrházunk feladata, hogy fiataljaink kezébe jó könyveket adjon, ankétok rendezésével segítse elő művelődésüket." (Munkáshang, 1956. febr. 29.) 

Az 1956 végi ellenforradalom semmiféle felelőtlen pusztítást nem végzett a könyvtárban. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a felelősségérzettel, kommunista meggyőződéssel rendelkező munkások (úgyis mint a könyvtár hűséges olvasói) időben leszerelték a demagóg véleményeket, a kultúra hajléka ellen törőkét. Másrészt a könyvtáros - dicsérendő öntevékenységgel és politikai tisztánlátással - időben elzárta az ellenforradalmárok pusztitó dühe elől az állomány legértékesebb részét, a politikai témájú könyveket. Jórészt Cseh Gyulánénak köszönhető, hogy az állomány védelme biztosított volt, hogy az ellenforradalom utáni zűrzavaros időszakban sem lazult fel a könyvtár ideológiai, nevelő munkája.

Hideg decemberi este van. A Járműjavító Kultúrotthonának hatalmas épülete sötéten emelkedik ki a kert némán alvó fái és bokrai közül, fel, magasan a csillagok felé. Benn azonban fény van. A könyvtárterembe igyekszem. Amikor belépek, kissé
meglep a sivár környezet. A falak körül hatalmas könyvszekrények. A terem közepén
egyetlen asztal és egy szék. A háttérben biliárd. Ez az egész.
Az asztal körül emberek. Könyveket cserélnek. Megállók mögöttük.
- Ezt tessék kivinni, meglátja tetszeni fog! - így kedveskedik a könyvtáros egy
idősebb néninek, miközben könyveket rak elébe.
- Jól van. Jól. -  mondja a mami - maga még mindig jó könyvet adott nekem.
- Na Sanyi, megint eljöttél? - fordul a következő várakozó felé a könyvtáros. Már hoz is két könyvet, és a fiúnak nyújtja. A fiú Csernai Sándor ifjúmunkás. Itt dolgozik az üzemben.
- A történelmi tárgyú könyveket szeretem - mondja kérdésemre.- Most Tatai Sándor: Kinizsi Pál cimű könyvét viszem haza. Gyorsan végigpásztáz szemével a kinyitott könyv egyes lapjain, aztán beteszi kis fakofferébe és elindul haza. (Most lett vége a munkájának és első útja a könyvtár volt.)
Lassacskán odakerülök én is az asztalhoz. A könyvtárosnő - Cseh Gyuláné -
szívesen felel kérdéseimre. Elmondja, hogy négy éve vezeti már itt a könyvtárat.
Szakképzett könyvtáros és nagyon szereti munkáját. Nagyon sok könyvet elolvas
maga is. hogy tudja kinek, milyeneket kell ajánlani. Van miből. A könyvállomány jelenleg 3795 kötet Szépirodalmi. történelmi, politikai ideológiai, útleíró művek között válogathatnak az olvasók. - Még mesés könyvei is vannak szép számmal. - Megtalálhatók itt a szovjet irodalom remekei, a baráti országok irodalma, a haladó
nyugati írók - és természetesen a legjobb magyar írók alkotásai is.
- Mit olvasnak legszívesebben az emberek? - teszem fel a következő kérdést.
- Oh erre nehéz volna így röviden válaszolni, mert sok könyv van, amit nagyon szeretnek. Mégis felsorolok néhányat. Például Solohov: „Új barázdát szánt az eke”, Osztrovszkij: „Az acélt megedzik”, Gergely Sándor: „A nagy tábor”, a „Tüzes trónus” és az „Uriszék” című műveket nagyon sokan olvassák. De sok híve van Dickens, Jack London, Anatole France, a magyarok közül Jókai, Mikszáth. Gárdonyi.
Móricz Zsigmond, Illés Béla és Tersánszky J. Jenő műveinek is. Következő kérdésem:
- Hány olvasója van a könyvtárnak és kikből tevődik össze az olvasótábor?
- A könyvtárnak jelenleg 817 beiratkozott tagja van, de az olvasóink száma ennél
jóval nagyobb, hiszen a kivitt könyveket tovább kölcsönzik egymásnak a szomszédok, testvérek, barátok. Ez ugyan nem szabályos dolog, de eddig
még nem tudtam leszoktatni róla kedves olvasóimat - jegyzi meg kis hamiskás mosollyal a szája szegletén. - Úgyhogy legalább kétezer főre tehető azoknak a száma, akik könyveinket olvassák. És hogy kikből tevődik össze? Legnagyobb része az üzem dolgozóiból, de szívesen eljönnek olvasnivalóért a környékbeli dolgozók is.
- Bocsásson meg. - szólt hirtelen befejezve a beszélgetést, - vendégeim jöttek
És már fordul is feléjük, hogy kiszolgálja őket. Amikor elmennek, tovább
folytatom a kérdezősködést.
- Elég-e a könyvtárállomány és mit tesz az olvasómozgalom fejlesztéséért?
- Röviden: a könyvek száma még nem elég. Szeretném állandóan gyarapítani. Aztán meg a selejtezett könyvek helyett is újak kellenének. És bizony az amit most kapok egy évi átalányként a könyvtár tévesztésére, nem elég. Jó volna, ha a vezetőség felemelné legalább nyolc-tízezer forintra. Ami az olvasó-mozgalom fejlesztését illeti. - folytatja tovább -  sokféleképpen igyekszem ezt megoldani. Például az idén szeptember 1-től november 1-ig tagtoborzó mozgalmat indítottam. Jártam az üzemeket. Ott táblákat helyeztem el ilyen feliratokkal - „Pihenj, olvass, művelődj!” „Szeresd a könyvet, - mert az jóbarát!”. Aztán elbeszélgettem az emberekkel. Az eredmény az lett, hogy 97 taggal szaporodott az olvasók száma. Ez a létszám állandóan növekszik azóta is. A mi üzemünkben már nagyon sokan megkedvelték a könyvet Van sok olyan olvasónk, aki évente 40—60 könyvet is elolvas. Hogy csak egy pár nevet említsek: Például Székelyhídi László a VI. osztályról, Kalocsai Mihály, vagy a nők közül Szabó Józsefné gyalus, Mészáros Béláné.

-További tervei?
- Karácsonyra ismét tervezek egy könyvvásárt, mert októberben, amikor az első könyvvásárt rendeztem, azt tapasztaltam, hogy érdemes. Több mint 800 forint értékű könvvet adtam el akkor. (Török Ferenc, aki mellettünk áll — megjegyzi közben „és amit az ebédszünetekben eladsz lenn az üzemekben?!) A könyvtárosnő - elengedve a füle mellett a dicséretet - folytatja:
- Szeretnék megszerezni minden újonnan megjelent értékes művet és ezeket először is a mozi előcsarnokában tervezett állandó könyvkiállításon bemutatnám az olvasóknak, hogy ezzel is szolgáljam a kultúra fejlesztésének ügyét. Tanulságos kirándulás volt, érdemes volt eljönni a Járműjavítóba. Ez a jól működő könyvtár és könyvtáros talán megérdemelné, hogy a könyvtár fűtését valahogy megoldanák az illetékesek, mert jelenleg semmiféle fűtés nincs. És egy pár asztalocska és szék is elkelne a teremben. Az olvasók kényelmét szolgálná. Ez pedig úgy gondolom, megszívlelendő dolog!

(Csontos Sándor: Látogatás a Járműjavítő üzem könyvtárában. Szolnok megyei Néplap, 1957. december 22.)

 ----

A könyvtár szakmai önfejlődésének újabb bizonyítéka: 1959-től ún. címleltár-könyvet és csoportos leltárkönyvet kezdtek vezetni. A katalógus kiépítése, szerkesztése is szükségessé vált, hiszen a kötetek száma 4.335 volt. Ettől kezdve a szerzői és cimszó-katalógus egyre jobban segítette a szaporodó könyvek közötti eligazodást. Az állomány gyarapítása is tudatosabbá vált, hiszen 1959-től kezdve az Állami Könyvterjesztő Vállalat - a mai Könyvtárellátó - révén, szakszerűbben szerezték be a könyvújdonságokat.

Az állomány belső, tematikai arányai, szépséghibái is ismertekké váltak: míg a szépirodalom 79 %-ot, addig az ismeretterjesztő művek 21 %-ot képviseltek az egész állományon belül. Ezen a kedvezőtlen, a tudományos ismeretek népszerűsítését háttérbe szorító, müvelődéspolitikailag is káros helyzeten
csak nagyon tudatos és aprólékos munkával lehetett változtatni.

A szakszervezeti könyvtárak hálózata

A könyvtár minőségibb, tartalmi szempontból értékesebb eredményeinek elérésében, illetve az eredmények előidézésében igen nagy szerepe volt a párt 1958-as művelődéspolitikai iránjelveinek. Ez a fontos dokumentum joggal hangsúlyozta: "Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a munkásosztály még jobban öszszeforrjon . a marxizmus-leninizmussal, a kommunista világnézet behatoljon eszmeileg kevésbé fejlett rétegekbe is. Csak igy töltheti be eredményesen történelmi küldetését, vezető szerepét a társadalmi , politikai és gazdasági épitőmunka valamennyi területén, nem utolsósorban magában a kulturális életben."  (Az MSZMP művelődési politikájának irányelvei. Bp., 1964. 248, 256. old.)

(Nem volt véletlen, hogy ezidőtájt nagyon sok, olvasottságra és műveltségre azért tett munkás került magasabb vezetői beosztásba.)

A párt a szakezervezetekben dolgozó kommunisták feladatait ia meghatározta az emiitett irányelvekben, amikor kinyilvánította: "A szakszervezetek tekintsék munkájuk szerves részének a munkások szakmai képzését és igényes kulturális nevelését." Mivel ezidőtájban még nem volt kiépítve országosan a munkahelyi könyvtári ellátás hálózata, különösen aktuális és sürgető gondolatok, tennivalók is megfogalmazódtak az irányelvekben: "Mielőbb be kell fejeznünk könyvtárhálózatunk kiépitését..." mivel "a könyvtárak jó munkája értékes hozzájárulást jelent a tömegek Ízlésének, műveltségének,erkölcsi és politikai arculatának formálásához." (Az MSZMP művelődési politikájának irányelvei. Bp., 1964. 248, 256. old.)

A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége 1955-ben fogadott el fontos határozatokat az üzemi szakszervezeti könyvtárak munkájának fejlesztésével kapcsolatban, a könyvtári hálózatok kialakitása azonban 1957-től kezdődött meg és a hatvanas évek legelején fejeződött be - a párt emiitett művelődéspolitikai irányelveinek ösztönzése nyomán.

Ilyen előzmények után jött létre Szolnokon is a Szakszervezetek Megyei Tanácsa központi könyvtára. Az új megyei intézmény szakmaközi jelleggel, módszertani útmutatókkal, egyéb módon segítette, szervezte és ellenőrizte a megyei hálózatot.
A hálózati központ dolgozói kezdetben nemcsak segitették a Járműjavitó könyvtárát, de sokat is tanultak e nagymultú könyvtár sokféle sikeréből, kudarcából.

Az új helyzetben a Jármüjavitó könyvtárát a küzdelmes múltja is arra kötelezte, hogy példát mutasson a hálózathoz tartozó, hasonló körűlnények között dolgozó többi könyvtárnak. Az állomány 1964-re 6.337-kötetre emelkedett, az ismeretierjesztő könyvek aránya közel 24 %-ra javult.

A propaganda munka új ezinnel gazdagodott. Népszerűek lettek az iró-olvaeó találkozók. Gyárfás Miklós, Vihar Béla, Karsai Elek, Berkesi András, Fodor András, Tamási Áron és sok más író jelenléte, a baráti eszmecserék maradandó élményt adtak a munkásoknak. Az írók látogatása, személyes vallomása után mindig törvényszerűen emelkedett az igényesebb könyveket olvasók száma.

A szakszervezeti tisztségviselők is egyre több segítséget adtak a könyvtárnak. A szemlélet változásában szerepe volt a SZOT különböző állásfoglalásainak is. Például a SZOT elnöksége 5/1966. számú határozatának, mely egyértelműen határozta meg a szakszervezeti könyvtárak funkcióját: "A szakszervezetek hagyományaiknak megfelelően, és a sokrétű nevelési feladatok megoldása érdekében a könyvet, az olvasást mint a művelődés, a politikai felvilágosítás, a szocialista tudatformálás egyik legfontosabb eszközét kezeljék. Tekintsék a könyvtárakat a mozgalom intézményeinek, a könyvtárak pedig legyenek a mozgalmi munka hatékonyabb segitői, szolgálják fokorottabban a mozgalom célját, a szocialista gondolkodású emberek nevelését." (Geró Zsoltné-Papp István: A szakszervezeti könyvtárosokkézikönyve. Bp., 1971. 405. old.,4.1.) Ezek
az elvi célkitűzések ma is érvényesek - de akkoriban különös jelentőséggel birtak, mivel az üzemi-mozgalmi vezetők egy része sok esetben csak a munkaverseny szervezését vagy csak bizonyos reszort-feladatot látott maga előtt.

1968-ban már az állomány meghaladta a 7 és fél ezer kötetet. Ekkorra már a könyvtár fenntartó szerve is belátta, hogy a könyvtár alkalmatlan helyiségben - az átjáróház-szerű előcsarnokban - működik, hogy a működést számtalan körülmény (zenekari próba, mozi-előadás, énekkari próba, stb.) zavarja. Ekkor költözött át a könyvtár a jelenlegi helyére, a Művelődési Ház épületének sarki helyiségeibe. Az átköltözést követően meg lehetett valósítani a közben népszerűvé vált szabadpolcos könyvtári rendszert. Az olvasók valóságosan is tulajdonosaivá váltak a könyveknek, szabadon válogathattak az egyre nagyobb választékot kínáló állományból.

A könyvtáros - nagyon helyesen - nem volt híve az ötvenes évek elején, például az 1955-ben oly divatos és erőszakolt olvasótoborzási kampánynak, melynek "eredményeként" ugyan statisztikailag szépen emelkedett az olvasók száma, de a valóságban minden évben lemorzsolódtak a "látszat-olvasók". Talán úgy is lehetne jellemezni Cseh Gyuláné törekvését, hogy az olvasókkal való foglalkozás terén a mennyiségi fejlesztés helyett a minőségi fejlesztést helyezte előtérbe, a könnyebb megoldás helyett a nehezebbet választotta. Nagy-nagy lelkiismeretességgel foglalkozott az olvasókkal egyénileg, kölcsönzés közben. (Ezt a leghatásosabb módszert azidőtájt nem minden könyvtáros alkalmazta.)

A könyvtár egykori olvasóinak véleménye szerint a könyvtáros népszerű volt, szerették az olvasók, kikérték tanácsát olvasmányaik kiválasztásához. Utólag egyik régi olvasója - ma a Szolnok megyei Méplap munkatársa - "Cseh néni könyvei" címmel őszinte és igaz portrét rajzolt a könyvtárosról. Amikor 1969-ben Cseh nénit nyugdíjazták, megérdemelten kapta meg a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát.

Könvytáros-változás

Amikor 1969 novemberében Balogh Attiláné átvette a könyvtár vezetését, a kötetek száma 7993 volt. Az olvasók száma (az előző évben is) 800 körül mozgott. Az olvasók életkor szerinti megoszlása: közel 200 fő 14 éven aluli, közel 100 fő 14-18 év közötti, a többi felnőtt - zömében munkás.

Nem kis fáradtságba tellett, amig az új könyvtáros meg tudta hódítani az olvasókat, amig szakképzettségétől függetlenül is befogadta őt a munkahelyi kollektíva. Az olvasói igények alaposabb megismerése céljából naponta lejárt a műhelybe a dolgozók közé.

Az újabb eredmények nem is maradtak el. 1970 végére 989 beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak.A könyvek forgalma (szakmai szóhasználattal: a könyvek forgási sebessége) is emelkedett. Az üzem területén, a könyvtártól távolabbi műhelyekben újabb fiók- és brigád-könyvtárak létesültek. A létesitést rendszerint a munkahelyi kollektivák kezdeményezték. Másszóval: nem felülről erőltették. (Ez látszólag jelentéktelen dolog. Valójában napjainkban sem eléggé kiaknázott ez a bizonyos, alulról jövő, kezdeményező erő, maguknak a munkásoknak az akarata, szándéka, igénye és javaslata.) 1973-ban már 6 fiók-könyvtár működött.

Említésre méltó a könyvtár 1970 őszi kezdeményezése: a klubmozgalom térhódításával, fokozódó népszerűségével összhangban az üzem dolgozói és a környék lakossága réezére OLVASÓK KLUBJA indult.

Tematikus foglalkozások keretében - szakelőadók biztosításával - a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotásaival ismerkedhettek a résztvevők. Az irodalmi izlés fejlesztésének, az általános műveltség korszerűsítésének ez a hatásos formája ma is követendő példa lehet sok könyvtár számára.

Az egyre nagyobb beszerzési keretből egyre több könyvújdonságot szerzett be a könyvtár. 1970-ben például 747 kötettel gyarapodott az állomány. (Ezek túlnyomó része szakkönyv volt.)

Kapcsolat a szocialista brigádokkal

Korszakos hatdssal volt a könyvtár működésére, tartalmi munkájának javulására a szocialista brigádmozgalom fejlődése. A könyvtár egyre több lehetőséget biztosított e mozgalomban reszt vevő brigádok tegjainak a kulturális vállalások teljesítéséhez.
Első ízben 1971-ben kötött a könyvtár ún. szocialista szerződést a brigádokkal. A szerződést kötő brigádok száma azóta évről-évre gyarapodott. A könyvtár és e brigádok kapcsolata (az SZMT központi könyvtárának sokoldelú ösztönzésére is) egyre tartalmasabbá, sokszínűbbé vált.

Az első szellemi vetélkedő 1971-ben volt, amelyet "Egy könyv - egy hónap" cimmel folyamatosan szerveztek. A szellemi játék keretében a brigádok a könyvtáros által kiválasztott könyvet olvasták el, majd a következő hónap elején a müvei kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk írásban. A vetélkedőn 19 brigád vett részt - a legjobb helyezést elértek könyv-vásárlási utaványokat kaptak jutalmul. Ennél nagyobb szellemi jutalom volt az a maradandó élmény, amely a felfedezés örömével párosult. A brigádok tagjainak többsége ugyanis első ízben ismerkedhetett meg Gorkij: Anya, Lengyel József: Igéző, Mikszáth Kálmán: A Noszty fiu esete Tóth Marival, Solohov: Emberi sors, Hemingways Az öreg halász és a tenger címü, méltán értékes műveivel.

Az akkor még új formának számitó vetélkedő (mivel még nem volt "lejáratva", illetve túlerőltetve) hatása egyértelműen pozitív volt. A sikerélményben részesült brigádok várták a folytatást. A 19 brigád jó értelemben vett propagálójává vált az emiitett könyveknek. Gorkij és Solohov üzenete beszédtéma lett az üzemrészekben, az öltözőkben és az ebédközi szünetekben.

1973-ban - anikor újabb helyiséggel bővült a könyvtár - két szocialista brigád is vállalkozott arra, hogy táreadalmi munkában elkésziti a könyvtár szabadpolcos helyiségének állványzatát, könyvespolcait. (Az új polcok oly gyorsan - az esztétikai szempontok rovésára-készültek, hogy a hálózati központ dolgozói csak utólag szerestek tudomást az öntevékeny felújításról.) A nagyobb alapterület lehetővé tette végre egy asztal és néhány szék elhelyezését is - a kölcsönzői tér és a kölcsönzői asztal mellett. így biztosítani lehetett (ha kis mértékben is) a helyben olvasást, a brigádok felkészülését egy-egy vetélkedőre, a kézikönyvekből történő jegyzetelést.

A brigádok szellemi versengéseiket - módosult formákban és címekkel - folytatták. Olykor a szükségesnél is gyakrabban. Olykor a minőségi szempontok ia háttérbe szorultak. így fordulhatott elő néhányszor, hogy a játékos, a gondolkodtató és alkotó feladatok helyett túltengett a maximalizmus. Másszóval: a kérdések oly nehezek voltak, hogy annak megválaszolása egy átlagosan tájékozott értelmiségit vagy könyvtárost ís alaposan próbára tett volna.

A kisebb-nagyobb fogyatékosságok ellenére - immár közel egy évtizede - a vetélkedők jól szolgálják az üzemi dolgozók általánoa műveltségének, irodalmi tájékozottságának korszerűsítését. Persze, a vetélkedő is - mint közművelődési forma és mint eszköz - önmagában véve se nem jó, se nem rossz. Attól függ: milyen tartalom szolgálatába állitjuk? Milyen szinvonalon készitjük elő? Mennyire vagyunk igényesek a lebonyolitasban? Merünk-e formailag állandóan újitani?

A Járműjavító könyvtárának vetélkedői is tanulságosak - mindenféle szempontból. A sokféle tanulság közül az egyik talán közismert: a hatókört a brigádok körében is lehet bővíteni a vetélkedők segitségével, ha nem néhány brigádot favorizálunk, hanem más és más brigádokat próbálunk aktivizálni, újabb és állományrészeket, témákat és ismeretköröket igyekszünk népszerűsiteni.

E törekvés jelenléte eredményezte, hogy mig 1972-ben "Egy hónap - több könyv" cimmel, addig 1974-ben "Játék a betűkkel" címmel rendeztek vetélkedőt. Az utóbbi játék fő célja a katalógus megismertetése volt. A felkészülés, a válaszok kiderítése ugyanis csak a könyvtárban volt lehetséges. (Érthető, hogy ekkortájt a könyvtári látogatók száma is emelkedett.)

Szolnok megyei Néplap, 1975

A brigádok jó gazdái az üzem területén működő hét fiókkönyvtárnak. A brigádok könyv-felelősei társadalmi munkában látják el a könyvtárosi feladatokat. Egy részük az alapfokú könyvtárosi tanfolyamot is elvégezte. Ezáltal sokkal tudatosabb és lesákszerübb az olvasóvánevelés, a kapcsolat a könyvtár vezetőjével. A negyedévenkénti könyv-csere biztosítja a kisebb állományok frissességét, a szüntelenül jelentkező igények folyamatos kielégítését. A kölcsönzés rendszerint az ebéd-szünetekben bonyolódik.

A brigádok öntevékenységére jellemző, hogy vetélkedőket nem csak akkor szerveztek, amikor azt az országos vagy a megyei szervek meghirdették, hanem saját szórakozásukra ie kitaláltak különféle szellemi játékokat. Ilyen játék volt a Ki nyer ma könyvet? cimü vetélkedő 1974-1975-ben. A résztvevő brigádok ezáma 89, a brigádtagok száma kétszáznál több volt. Ugyancsak 1975-ben (a Vasutasok szakszervezete könyvtári tanácsával közösen) rendezték meg a Felszabadulási olvasóversenyt. A részvétel feltétele 12 könyv elolvasása volt.

Később, 1978-ban - szovjet irodalom kiemelkedő alkotásait népszerüsítő - Kell a jó könyv című olvasópályázat negyei vetélkedőjén is jól szerepeltek az üzem brigádjai. Olvasottságuknál, tájékozottságuknál fogva a 62 csapatban az elsők közé kerültek a munkásokból összeállt, "járműjavitós" csapatok.

A könyvtár rendezvényei

Hosszú évek óta eredményesen működik az üzemben a szocialista brigádok klubja. A klub leglátogatottabb, legtartalmasabb eszmecseréi rendszerint író-olvasó találkozók, irodalmi, illetve könyvtári rendezvények. Előfordult - nem is egyszer -, hogy egy-egy író gazdag élményt igérő találkozójához szűknek bizonyult a klubhelyiség. Ilyenkor - a 200 főnyi hallgatóság - a színházterember foglal helyet.


A könyvtár 100 éves jubileumának évében, 1976-ban látogatott az üzembe Robert Rozsgyesztvenszkij költő, a Szovjet írószövetség titkárságának tagja, a Béke Világtanács tagja. Az ismerkedés, a bemutatkozás után valósággal záporoztak a kérdéeek a kedves vendéghez. Például:
- Mi a költészet szerepe, hivatása napjainkban?
A válasz: 
épitenie az alkotó és as olvaeó között. A szovjet költészet mindig büszkélkedhetett azzal, hogy hozzáférhető és érthető az olvasók milliói számára. A szovjet költő és a szovjet dolgozó szive egy ütemre dobban. Egy jó verseskötet megjelenése nálunk mindenki számára igazi ünnep. Meggyőződésem, hogy egy-egy okos, szép könyv olvasása után az emberek boldogabbak lesznek, mint voltak.
S mi lehetne szebb, felemelőbb feladat egy költő számára, mint hogy rátalál arra az útra, amely az olvasókhoz vezet?
- Milyennek képzeli az emberiség jövőjét?
Az elgondolkodtató felelet:
- Elöljáróban hadd idézzek egy jó pár évvel ezelőtti vitából, amely nálunk a lírikusok és a fizikusok között zajlott. A fizikusok azt állították, hogy ők nagyszerűen meg tudnak lenni Puskin és Mozart nélkül. Őket csak a tudomány érdekli, az, hogy mi van a Holdon. A lírikusok azt válaszolták erre, hogy "minket nem érdekel, mitől ég a lámpa, elég, ha halljuk Mozart zenéjét, olvashatjuk Puskin csodálatos verseit." Természetesen e két vélemény a két véglet. Én nem tudom, milyenek lesznek a jövő század emberei.

A további fejlődésben kétségtelenül óriási szerepet játszik a technika, a tudomány, de remélem, hogy nem ölik majd ki az emberekből a humánumot, s nem vezetnek majd a művészetektől való elforduláshoz sem. (Az író válaszait részletesebben közli Tál Gizella Költészet és technika című interjújában. Szolnok megyei Néplap,1976. júl. 10.)

Kevésbé ismert Írókat is érdeklődéssel fogadtak az olvasók. Ambrus András szinész - akkoriban a Thália Színház tagja - Petőfiről tartott előadást, sok verssel fűszerezve. Az ezt követően beszélgetésben a vendég (mellékesen) megemlitette, hogy Gyergyó címen könyvet is irt szülőföldjéről. A munkásokat nagyon izgatta ez a szabálytalan írói múlt. Alaposan el is húzódott ez az író-olvasó találkozóvá változott irodalmi műsor.

A magyar irók közül sokan megfordultak itt az elmúlt évtizedben. Többek között Baráth Endre, Bihari Klára, Csoóri Sándor, Gyurkó László, Jobbágy Károly, Hegedűs Géza, Kolozsvári Grandpierre Emil, László-Bencsik Sándor, Moldova György, Molnár Gábor, Palotai Boris, Soós Zoltán, Szilvási Lajos és más, kevésbé ismert fiatal irók és költők.
Az utóbbi időben a szakírók, a szerkesztők munkája iránt is fokozódik az érdeklődés. Az egykori szakmunkástanulók még ma is emlékeznek arra a jól sikerült ankétra, amelynek Szűcs József, az Ezermester főszerkesztője volt a vendége. A műszaki könyvnapok keretében megyei megnyitó is volt a járműjavítóban igen tanulságos és érdekes kiállítással, aktuális műszaki konferenciával egybekötve. Amikor az üzem termelése szempcaatjából fontos könyv a Vasúti technika kézikönyve napvilágot látott - a főszerkesztőt: Dr. Czére Bélát azonnal meghivták.


Voltak olyan rendezvények is, amelyeket a szomszédos üzemekkel közösen szerveztek. (Pl. a költészet napját Baranyi Ferenc költő közreműködésével.) Az efféle kezdeményezések azonban kevésbé sikerültek, mivel a Ganz Villamossági Művek, a Kőolajkutató Vállalat dolgozói távol maradtak, ügy látszik, hogy az együttműködés üzemen belül Jobban megy mint üzemen kívül.

Tény: a rendezvények többsége nem lenne látogatott, tartalmas és sikeres, ha nem nyújtana segitséget a brigád-klub vezetősége, az MSZBT üzemi tagcsoportja, a különféle tömegszervezetek. Az is bizonyossá vált, hogy a könyvtár igényesebb olvasói táborának kialakitása, formálása, nevelése érdekében nem nélkülözheti az irók, a művészek, például Bánffy György érdemes művész, közreműködését. Sok igazság van abban, hogy "az érdeklődést keltő alkotások legjobb közvetitői maguk a művészek, ők segíthetnek a helyes irányú érdeklődés és műélvezet felkeltésében." (Varga Imre: A harmonikus élet feltétele: a művészet élvezete. Munka, 1973. 1. sz.)

A könyvtári rendezvények létjogosultságát az is alátámasztja, hogy a fejlettebb ízlésű munkások az eszmecserék keretében - amennyiben a hangvétel őszinte és közvetlen - tolmácsolhatják a saját és a dolgozótársak elismerő ée elmarasztaló véleményét az irodalom, a közélet különféle jelenségeivel kapcsolatban. Ilyen helyzetben (mert helyzetet is tudni kell teremteni) az irók tapasztalhatják: "A munkásközvélemény érdeklődéssel fordul a mai életet ábrázoló alkotások felé, és még több műben szeretne magára, országépitő tevékenységének ábrázolására ismerni." (Virizlay Gyula: A szakszervezetek és az irodalmi, művészeti nevelés. Szakszervezeti Szemle, 1972. 4. sz.)
 

Az olvasó munkásért

Az 1974-ben megjelent közművelődési párthatározatot, annak megvalósulását jól segítette az országos szervek által 1974-ben és 1976-ban meghirdetett Olvasó munkásért pályázat is. A pályázatokon, a járműjavító könyvtára is részt vett. Eredményei jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a megyei hálózat egésze országosan is kiemelkedő helyezést ért el.

A pályázat célja volt: "a könyvtárak működési feltételeik jobb kihasználásával növeljék a munkások olvastatásának menynyiségi és minőségi mutatóit. A korábbi olvasópályázatok eredményeire épitve mind több munkást vonjanak be a könyvtárhasználók táborába és biztositsák a könyvtárba járó munkások olvasási kultúrájának, művelődési készségének fejlesztését."(Pályázati felhívás. SZMT központi könyvtár irattára.)

A pályázat célkitűzéseinek üzemen belüli megvalósulását jól segitette a SZOT elnökségének 1971. március 29-i állásfoglalása, amelyet Alapelvek és követelmények a szakszervezeti könyvtárak távlati tervezéséhez címmel ismert meg a szakmai közvélemény. E fontos dokumentum nyomán a könyvtárak szakmai-módszertani munkája is szinvonalasabb lett.
Az állásfoglalás joggal hangsúlyozza: "A szakszervezetek nevelő tevékenysége nem nélkülözheti az ütőképes, korszerű könyvtárakat. Tudományos megalapozottságú tervezéssel, az anyagi ésszemélyi feltételek gyorsabb ütemű fejlesztésével alkalmassá kelltenni a könyvtárakat munkájuk színvonalának emelésére, a velük szemben támasztott igények korszerű kielégítésére." (Mellékletként olvasható Gerő Zsoltné-Papp István: A szakszervezeti könyvtárosok kézikönyvében. Bp.1971.
366.l.)
Ebben az időszakban a kedvező társadalmi körülmények sokasága játszott szerepet a könyvtár fejlődésében. Bár pontosan kimutatni nagyon nehéz a munkások olvastatásának mennyiségi és - főként - minőségi mutatóit, az alábbi adatok némileg érzékeltetik a tudatosabb és bonyolultabb munka eredményességét, a pályázat
egyértelműen pozitív hatását:

  • az állomány nagysága: 9918 kötet (1973), 13.164 kötet (1978)
  • az olvasók száma: 926 fő 1138 fő
  • a kölcsönzött kötetek száma: 20.848 32.056
  • a látogatók száma: 3.911 olvasó 12.525 olvasó.

Mivel az üzem dolgozóinak száma 2300 fő körüli - a könyvtár olvasóinak száma megközelíti az üzemben dolgozók 50 %-át.
Ha figyelembe vesszük, hogy a lakóhelyi könyvtári ellátást végző tanácsi, valamint iskolai könyvtárak ÍB dinamikusan fejlődtek az utóbbi években, minek következtében a környék lakói csak minimális mértékben veszik igénybe az üzem könyvtárát - elégedettek lehetünk a könyvtár egyik legfontosabb mutatójával. Az olvasói létszám az előző évben 1977- en is hasonló (1117) volt. Ezzel szemben a hasonló dolgozói létszámú néhány munkahelyen igy alakult az olvasók száma:

  • győri Richards Finomposztógyár: B72,
  • budapesti Vegyépszer Épitési lg.: 750,
  • budapesti MALÉV: 470,
  • kőbányai Porcelángyár: 665,
  • budapesti Országos Szakipari V.: 1051.

Ha a Szolnok megyei üzemek könyvtári olvasói létszámával szembesítjük az adatokat - akkor sem kell szégyenkezniük a járműjavitóknak. A legjobb olvasói arányok (a dolgozói létszám 35 %-a körül) a martfűi Tisza Cipőgyárban, a jászberényi Apritógépgyárban, a szolnoki VOLÁN-nál találhatók.

Az állomány ezembetünő gyarapodásában két, kedvező körülmény érdemel figyelmet. Az egyik: 72-ről 100 m²-re bővült a könyvtár alapterülete. A másik: évről-évre nagyobb összegek (25-30 ezer forint) szolgálják az állomány frissítését. A könyvbeszerzési keretek növelésére szükség is van, mivel könyvkiadásunk egyre
több könyvféleséget ad ki, ugyanakkor a könyvek átlagárai is emelkednek, az olvasók érdeklődése és igénye is változatosabb mint tiz vagy húsz évvel ezelőtt. (Hasonló tapasztalatai vannak a Művelt Nép Könyvterjesztő üzemi könyvbizományosának is, aki különben jól és eredményesen dolgozik, működik közre az olvasóvá nevelésben. Többek között részt vett a szocialista brigádok számára szervezett, zebegényi olvasótáborban is.)

A minőségi állomány kialakítását a múlt században kezdték az elődök. Az utódok igényessége folytán ma már kitűnő kézikönyvtár, igen változatos és tartalmas szépirodalmi, valamint szakirodalmi anyag nagy választékban áll a munkások rendelkezésére. Az érdeklődők tájékoztatását jól szolgálják a katalógusok: a szak-, a betűrendes és a címszó-katalógus. (Igaz, ma még kevesen használják a katalógusokat.)

A kölcsönzött kötetek számának, a látogatók számának nagy mérvű növekedése ugyancsak számtalan körülménnyel van összefüggésben. Egy alapos hatáselemzés, afféle szociológiai felmérés tudná alaposan bemutatni és kideriteni: mi minden hat a kölcsönzésre és a látogatásra? (Például: a bejáró munkás nem találja a keresett könyvet a lakóhelyi könyvtárban; valaki látta a könyvből készített filmet a tévében; vitatkoztak róla az öltözőben, de ő nem olvasta még; készül a politikai szemináriumra; újabban zöldségtermesztéssel foglalkozik; a brigádklub vendége volt az író; a gyerek nem jutott hozzá a kötelező irodalomhoz; a rádióban hallott róla; a vizsgához kell; üdülni, kirándulni megy a család; stb.) A hétköznapi gyakorlat és tapasztalat tudományos vizsgálódás nélkül is érzékelteti, hogy az utóbbi években a járműjavítóban is felgyorsult az élet ritmusa; a munkahely művelődésre, olvasásra ösztönző hatása számtalan esetben kézzelfogható a könyvtárban is. (Például a hetvenes években változott a termelési profil: a gőzmozdonyok helyett a diesel-mozdonyok javítására tértek át.)

A változások (a termelésben, az életmódban, az emberek tudatában) olykor nem megy simán. De a változások a fejlődés szükséges velejárói. Az üzem dolgozóinak sokoldalú fejlődéséhez, életük szebbé és tartalmasabbá tételéhez a maga szerény eszközeivel és lehetőségeivel a könyvtár is hozzájárult az eltelt száz évben.

A könyvtár jövője

A könyvtár tudatos jövőjét az 1976-ban alkotott könyvtári törvény rajzolja meg. (A ma könyvtárosa ezt természetéének tartja. A száz évvel ezelőtti olvasószoba könyvtárnoka álmodni sem mert arról, hogy a könyvtár gondozása valamikor törvényerőre emelkedik.)
A törvény a jövő feladatait is meghatározza: "A könyvtár feladata, hogy tevékenységi körében közreműködjék az általános művelődési igények állandó fejlesztésében és kielégítésében, a szocialista világnézet, életmód és izlés fejlesztésében, az általános, a szakmai, a politikai és a világnézeti tájékozódásban, valamint a szabad idő hasznos eltöltésének megszervezésében."(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1976. évi 15. sz. tvr.)

A tennivalók holnap sem lesznek kevesebbek mint tegnap voltak. A munkások, az olvasók - szerencsére - újabb és újabb igényeket támasztanak, mivel az igényeiket társadalmi méretekben változtatjuk, módosítjuk. Az igények fejlődésének számtalan jelével lehet találkozni napjainkban is:

- Ígéretes jövő elé tekint az 1978-ban létrejött, zömében fiatalokat érdeklő, önmüvelődési közösség, az Irodalom és művészetbarátok köre.

- A műszaki, a szakmai tájékozódást is hatékonyabban kellene segítenie a könyvtárnak. (E célból a Vasutas Szakszervezet 1979- ben újabb, főhivatású könyvtárosi státuszt biztosított a könyvtár számára.)

- A könyvet vásárló munkások száma egyre nagyobb, maholnap a családi könyvtárak állományainak kialakításában is indokolt lenne a társadalmi segítség.

- Az ízlés fejlesztésében is akadnak kiaknázatlan lehetőségek. (Például a zenei részlegek más könyvtárakban jó szolgálatot tesznek.)
A jövőt, a fejlődés és a könyvtár fejlesztésének ütemét azonban maguk a munkások, az üzem dolgozói diktálják - azzal is, hogy mennyire hatékonyan termelnek, azzal is, hogy mit olvasnak szellemük gyarapítása, a szocialista eszme térhódítása érdekében.

Könyvtáros 1976.

 

2006

Január

10. Városi Könyvtár (Jászberény): Civilizációk össszecsapása — mi a terror ellenszere? címmel bibliai témájú előadásra vátják az érdeklődőket.

Mezőtúri gyermekkönyvárban - Mészáros János felvételei

12-15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Együttműködési megállapodás a Beskidzka Könyvtárral Bielsko-Białában.

Verseghy Könyvtár felvétele

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok):  Honvédelmi Minisztérium és a megyei önkormányzat megállapodása értelmében a minisztérium 21598 darab könyvet és azok elhelyezésére szolgáló bútorokat adományozott a megyei könyvtárnak.

Csabai István felvétele - Új Néplap archívuma

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

21. Városi Könyvtár (Jászfényszaru): A könyvtár a kultúra napja előtt tisztelegve könyvkiállítást rendezett. A magyar kultúra legszebb hagyományai című bemutatón a könyvtár gyűjteményének legszebb művészeti, irodalmi, kulturális darabjait állították ki az érdeklődők számára.

23. Hild Könyvtár (Szolnok): A szolnoki általános iskolás tanulóknak hirdette meg a Kölcsey Ferenc Szavalóversenyt a bibliotéka.

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szakmai napot szerveztek a megye könyvtárosai számára a 2005. évi statisztikai adatszolgáltatás mikéntjéről.

31. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verebes György festő, grafikus Spirituálé című kiállítását.Kiss Zoltán László festőművész nyitotta meg.

Bertalanné Kovács Piroska köszöntője - Verseghy Könyvtár felvétele

Február

Szolnoki Főiskola Könyvára (Szolnok): Egy, a könyvtári információkeresést megkönnyítő segédanyag készült a felsőoktatási intézmények hallgatóinak. A nyolc magyarországi könyvtár részvételével lezárult tananyag-fejlesztési munkában részt vett Kaszab István, a Szolnoki Főiskola tájékoztató könyvtárosa is.

A jászberényi gyermekkönyvtárban - Mészáros János felvétele

3. József Attila Városi Könyvtár (Kunszentmárton): Átadták a városi sportcsarnoknak, a művelődési háznak és város könyvtárnak is helyet adó új épületet.

14. Hild Könyvtár (Szolnok): a Bod Péter könyvtárhasználati vetélkedő megyei döntőjét tartották a könyvtárban.

Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): Körzeti mesevetélkedőnek adott otthont a könyvtár.

17. Városi Könyvtár (Martfű):  Wass Albert-esten emlékeztek meg az író halálának évfordulója alkalmából Sziki Károly színművész közreműködésével.

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): „Szlovákia: vetélytárs vagy partner?” címmel tartottak előadást és vitát a szolnoki Europe Direct Európai Információs Ponton és a könyvtár szervezésében. A meghívott vendég Juraj Migas, a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövete. A program moderátora Rátfai György nemzetközi referens olt.

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verebes György: Köteles Léna textilművész kiállításának megnyitója. Megnyitó beszédet dr. Bereczki András, az Észt Köztársaság tiszteletbeli főkonzulja mond. A rendezvényen közreműködik Tatár Csilla fuvolaművész, az Ádám Jenő Zeneiskola művésztanára.

A megnyitó közönsége - Verseghy Könyvtár felvétele

27. Városi Könyvtár (Jászberény):  Bartis Attila volt az író-találkozó vendége.

Március

2. Ipolyi Arnold Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): A munka nélküli pályakezdő fiatalok, a felnőtt lakosság információkereső készségének fejlesztése, közhasznú információk igénybevételére előadás-sorozatot rendezett. Az első rendezvényt, mely a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeiről szólt, Hevesi Tóth Ferenc, a Megyei Munkaügyi Központ Törökszentmiklósi Kirendeltségének vezetője tartotta az érdeklődőknek.

Városi Könyvtár (Jászberény): Országok az Európai Unióban című kiállításnak adott otthont a bibliotéka.

Dankóné Szabó Edit és Gulyás Erzsébet - Verseghy Könyvtár felvétele

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár és a Finnugor Baráti Kör vendége dr. Csepregi Márta az ELTE Finnugor Tanszékének a docense volt, aki Földön, vízen, levegőben a hantik között címmel tartott előadást az egyik testvérnépünkről.

3. Községi Könvytár (Jászdózsa): Mesemondó versenyt rendeztek az általános iskola alsó tagozatos tanulói részvételével.

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A British Council Hungary által támogatott GatewayUK angol nyelvű különgyűjteményünk internetes kulturális vetélkedőjének szóbeli döntője. A középiskolás diákok számára szervezett verseny zsűrielnöke John Pare, a BC igazgatóhelyettese volt.

John Pare - Verseghy Könyvtár felvétele

15. Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár (Kunhegyes): Czupp Pál kiállításának adott otthont a bibliotéka.

20-31. Internet Fiesta

Karcagi könyvtár - Új Néplap archívuma

28. Verseghy Könytár (Szolnok): Pénzügyi szolgáltatások az Európai Unióban címmel tartott előadást Rotyis József közgazdász, Team Europe-tag.

Április

4. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verseghy Ferenc születésének évfordulója alkalmából szervezett emléknap alkalmából nyílt tárlat Verseghy Ferenc fazekas, Népi Iparművész alkotásaiból. A habán kerámiáikat bemutató kiállítást Csupor István etnográfus, a Néprajzi Múzeum főmunkatársa ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

Kiállítás megnyitója - Verseghy Könyvtár felvétele

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szakmai nap

11. Költészet napja

Május

8-10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Május Európában

11. Verseghy Könyvtár: EuroPartner Klub szervezésében Ferdinand Mayrhofer-Grünbühe, az osztrák nagykövet volt a vendégünk

Ferdinand Mayrhofer-Grünbühe - Verseghy Könyvtár felvétele

18. Verseghy Könyvtár (Szolnok): "Mint tűnő álom..." címmel Bíró Zoltán grafikus életét és műveit bemutató kiállítás. A tárlatot Kósa Károly könyvtáros rendezte és Bertalanné Kovács Piroska igazgató nyitotta meg.

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Gyermeknapi játékokkal kedveskedtek a legfiatalabb olvasónak a gyermekkönyvtárban.

Kézműves foglalkozás - Verseghy Könyvtár felvétele

Június

8-12. Ünnepi Könyvhét

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Csidér Bálint "Pirkadat és napnyugta közt" című fotókiállításának megnyitója. A kiállítást Vajna Katalin címzetes vezető-főtanácsos nyitotta meg.

Augusztus

22. Verseghy Könyvtár: "Fémbeálmodott formák" címmel Balogh Krisztián, Bozsik Tamás és Molnár Ádám kisplasztikai kilállítása nyílt meg a Művészeti Szalonban.

Szeptember

4. Verseghy Könyvtár: Európa vizei címmel hirdetett gyermekrajz-verseny eredményhirdetésének a Művészeti szalon adott otthont, ahol a beküldött pályaműveket is kiállították.

Bertalanné Kovács Piroska köszönti a pályázókat - Verseghy Könyvtár felvétele

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Gaál Áron Bukó/forduló c. verseskötetének dedikációval és vásárlási lehetőséggel egybekötött könyvbemutatója, valamint Danka Attila grafikusművész a kötet illusztrációit bemutató kiállítása. A rendezvényen közreműködött Meister Éva színművész. A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg.

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Magyar Közgazdasági Társaság szakmai napja. Zöldréti Attila előadása

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Lázár Balázs költő-színész Nézd, Lear papa című verseskötetének bemutatója. A verseket a szerző mutatta be, beszélgetőtársa Jenei Gyula újságíró volt.

22. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Jász-Nagykun-Szolnok megye Európa Ünnepe

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szakmai nap

Szakmai nap - Verseghy Könyvtár felvétele

29. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Népmese Napja alkalmából

30. Hild Könyvtár (Szolnok): Népmese Napja

Gubáné Ecsédi Erika mesél - Hild Könyvtár felvétele

Október

4-14. KÖNYVTÁRAK ÖSSZEFOGÁSA A TÁRSADALOMÉRT - ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK

A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár programjai

8. KÖNYVES VASÁRNAP

12.  KÖNYVTÁRAK AZ ESÉLYTEREMTÉSÉRT - "EGYÜTT KEREK A VILÁG"

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szalay Lajos grafikusművész "Magyar dráma 1956" című kiállítása. A megemlékező beszédet dr. Böjthe Lajos, a POFOSZ JNSZ Megyei Szervezetének elnöke, gyermekgyógyász főorvos tartotta. A rendezvényen felléptek az Ádám Jenő Zeneiskola növendékei.
Délután a könyvtár bemutatta új internetes szolgáltatását "Az 1956-os forradalom Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó dokumentumai a Verseghy Ferenc könyvtárban" címmel.

23. Általános Iskola (Tiszajenő): Az 1956-os események ötvenedik évfordulójának tiszteletére tárlatot szerveztek az 1956 októberi Néplap számainak másolataiból. A történelmi kiállítás az iskola könyvtárában állították ki.

26-29. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Lengyelországi tapasztalatcsere Bistey András íróval

Bielsko-Biała - Verseghy Könyvtár felvétele

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Farkas Zsuzsanna és Horváth Magdolna "Tűzi-játék" című tűzzománc-kiállítása. A tárlatot Császár Péter, a Damjanich Múzeum restaurátora nyitotta meg.

November

3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Pekka Kujasalo, a finn köztársaság nagykövete tartott előadást a könyvtárban. A nagykövet a finn uniós elnökség tapasztalatairól, a célokról és eredményekről beszél az érdeklődőknek.

7. Városi Könyvtár (Jászárokszállás): A helytörténeti vetélkedősorozat eredményhirdetésének adott otthont a bibliotéka.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Térség és településfejlesztés az Európai Unióban címmel tartott előadást Csizmadia Norbert, terület- és turizmusfejlesztő geográfus, Team Europe-tag.

8. Szolnoki Főiskola Könyvtára (Szolnok): A mozgássérültek után a hallás- és látássérültek is akadály nélkül kölcsönözhetnek ki szakmai könyveket, jegyzeteket a Szolnoki Főiskola könyvtárából. A négymillió forintos beruházáshoz a forrást pályázati úton szerezte meg az oktatási intézmény. A hallássérültek részére a kommunikáció javítása érdekében a kölcsönzői pultnál erősítőket építettek be. Egyébként a legköltségesebb a számítógépes rendszer kialakítása volt. A hagyományos, illetve az elektronikus információkat speciális munkaállomás segítségével érik el. A modern multimédiás számítógépre képernyőolvasót, továbbá nagyítóprogramot is telepítettek. A könnyebb tájékozódás érdekében a könyvtár területéről hangos térkép készült, amely az internetről is letölthető.

9. Községi Könyvtár (Jászdózsa):  A település könyvtár égisze alatt szervezték meg általános iskolás gyermekeknek a Kutyakedvelők Klubját. Az ebek gondozásáról, kiképzéséről szakemberektől hallhatnak előadásokat a fiatalok minden második héten.

Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): Kurucz János nyugalmazott középiskolai tanár az elmúlt években már több helytörténeti könyvet is jegyzett Kisújszálláson és Karcagon. Most Terebélyes családfánk a kun-magyar erdőben címmel két kötetben a Kurucz család történetét örökítette meg. A művet a karcagi könyvtárban mutatták be.

14. Hild  Könyvtár (Szolnok): Író-olvasó találkozó Bosnyák Viktória íróval

16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az Európai Információs Pont hálózat felállításának 5. évfordulója alkalmából partnertalálkozót tartottak a könyvtárban. Az ünnepségen felelevenítették az elmúlt öt esztendő legjobb és legemlékezetesebb programjait.

Dankóné Szabó Edit irodavezető köszöntője - Verseghy Könyvtár felvétele

17. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Körmendi Judit A Csodák Napja c. novellás- és verseskötetének bemutatója. A kötetet Simon M. Veronika illusztrálta. A szerzővel Újfalusi Tóth Endre beszélgetett, a kötetből részleteket Kovács Zita és az író olvasott fel.

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A realizmustól az absztraktig című kamara-kiállítása. A tárlaton Bata Mihály (Tiszaföldvár), Bogár Katalin (Budapest), Magdó Attila (Budapest), ifj. Piller István (Budapest), Resánszky Mária (Budapest), Simon János (Újszász) és Tarpataki Károly (Budapest) műveit állították ki. A megnyitót dr. Nemes András főorvos tartotta.

Kamarakiállítás a Művészeti szalonban - Verseghy Könyvtár felvétele

December

1. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Évzáró kiskarácsonyi baráti rendezvényt tartott a Finnugor Baráti Kör tagjai és a könyvtár, ahol a finn és magyar dekoratív karácsonyi szalmadíszek kiállítását is megtekinthették az érdeklődők.

5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Barta N. Ilona Emlékeim c. kiállításának megnyitója. A megnyitó beszédet Valkó Mihály tanár, újságíró tartotta. A rendezvényen közreműködött Barta Ágnes és Miskolczi Fruzsina.

7. Városi Könyvtár (Jászárokszállás): A városi könyvtár a helyi Széchenyi István Általános Iskola Gyermekszervezete és művelődési ház közös szervezésében rendezték meg a „Múlton nyugszik a jelen, s ezen a jövendő” című helytörténeti vetélkedősorozat jászsági döntőjét.

9. Hild Könyvtár (Szolnok): Fókuszban az egészség című szakprogramot szerveztek az érdeklődőknek.

11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Helyzetkép — Lehetőség címmel tartottak  szakmai találkozót a megyei könyvtárosok Szolnokon. Az egész napos rendezvényen előadások, gyakorlati tanácsadások és gyermekfoglalkozások várták az érdeklődőket.

13. Városi Könyvtár (Túrkeve): Csábító programkavalkád várta egy héten át a város valamennyi iskolását a helyi könyvtárban. A gyermekkönyvhét célja volt, hogy játékos formában szerettesse meg a diákokkal az olvasást. Ennek jegyében mesemondó versenyt, zenés Mikulás-műsort, sőt vers- és prózamondó versenyt is rendezett az intézmény.

16. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Családi hétvégén a könyvtári programok között karácsonyi játszóház, vetélkedő és karácsonyi műsorok szerepeltek. Közreműködtek a Szent-Györgyi Albert és a Széchenyi Körúti Általános Iskola tanulói.

28. Városi Könyvtár (Jászapáti):  A könyvtár rajzpályázatot írt ki általános iskolásoknak Zelk Zoltán születésének századik évfordulója alkalmából. A neves költő, prózaíró gyermekverseihez az alsó tagozatos diákok színesebbnél színesebb rajzokat készítettek.

2007

Január

Községi Könyvtár (Tomajmonostora): B. Tóth Imréné Éva évtizedekig vezette a helyi művelődési házat és könyvtárat. Mivel nyugdíjba vonult, Végert Éva lett az utódja, aki hétközben angolt tanított az iskolában, illetve heti öt napon át vezetette a művelődési házat.

Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): Tervezz álarcot farsangra és más mulatságokra címmel hirdetett pályázatot a gyermekkönyvtár.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

23. Hild Könyvtár (Szolnok): Kölcsey szavalóverseny a Magyar Kultúra Napja alkalmából

Városi Könyvtár (Jászárokszállás): Osslik János és Kóczián János Farkasles az óceánon című könyvének bemutatóját tartották a könyvtárban. A rendezvényen a könyv szerzőivel Győző Gyula beszélgetett.

Verseghy Könyvtár (Szolnok):  Verebes György festőművész vezetésével működő alkotócsoport kiállításának megnyitója. A kiállítók: Bicskeyné Miháczi Magdolna, Debreceni Éva, Györgyeyné Maja, Kálmán Éva, Kurencs Julianna, Pál Ferenc, Prunner Béla, Skrabán Mária, Veres Miklós. A tárlatot Verebes György, a Szolnoki Művésztelep vezetője nyitotta meg.

25. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Kurucz János Kisújszállásról elszármazott középiskolai tanár Terebélyes családfánk a kun-magyar erdőben című könyvét mutatták be.

29. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szakmai napot szerveztek a megyében dolgozó könyvtáros kollégák számára.

Verseghy Ferenc Könyvtár felvétele

Február

Tomajmonostorai könyvtár költözése - Mészáros János felvétele

2. Szent István Általános Iskola (Tiszajenő): Himnuszmondó versenyt rendeznek az iskola könyvtárában.

5. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Dr. Bartha Júlia orientalista, néprajzkutató most megjelent könyvében közel húszéves törökországi kutatásait összegzi. A Lále - Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai kötet címe tulipánt jelent. Törökország jelképe ez a virág, ugyanakkor női név is, vagyis a szerző arra utal, hogy a hagyományok őrzői és átörökítői a nők. A kötetet a karcagi könyvtárban mutatták be.

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Tóth Tibor festőművész, a "Tabán festője" című kiállításának megnyitója. A tárlatot Dr. Írás Mátyás, a Múzeum Baráti Kör elnöke nyitotta meg.

Verseghy Könyvtár felvétele

9. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A kultúra európai érték című pályázatuk elnyerte a „A 2006-os év leghatásosabb EU Kommunikációs Projektje" címet. A márciustól május végéig tartó rendezvénysorozattal több ezer embert mozgattak meg. Az ezért járó díjat Budapesten vette át Gubuczné Tömör Mária intézményvezető. A könyvtárban kialakított EU-sarokban található szakirodalmat bárki olvashatja.

Sikeresen pályázott a bibliotéka a Középeurópai Brókerképző Alapítványhoz is. Az alapítvány két pénzügyi, gazdasági folyóirat éves előfizetését biztosította a könyvtárnak, valamint Hay Szabó Andrea képviselőtől százezer forint értékű pénzügyi, gazdasági szakkönyvet is kapott a könyvtár.

17. Hild Könyvtár (Szolnok): A Gladius Történelmi Hagyományőrző Egyesület és a könyvtár II. Antik hetek programsorozatának keretében Marathóntól Khairóneáig címmel tart előadást a könyvtárban.

19. Hild Könyvtár (Szolnok): Péntek Ernő besenyszögi, amatőr festő kiállítása nyílt meg Szolnokon. A tárlatot Balogh Zoltán, Besenyszög polgármestere nyitotta meg.

21. Városi Könyvtár (Túrkeve): A közép- és felsőfokú intézményben tanulók számára a helyi könyvtár és a „Kincskereső" Egyesület hirdetett helytörténeti pályázatot.

23. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Író-olvasó találkozó vendége volt Pesti József költő.

Jászapáti Városi Könyvtár - Új Néplap archívuma

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Finanszírozási formák a pályázatokon kívül kis- és közép- vállalkozások számára címmel Blandl Alexander üzleti stratégiai tanácsadó tartott előadást.

Kenderesi Könyvtár - Új Néplap archívuma

Március

Klubkönyvtár (Kungyalu): Egy helyi család jóvoltából gyarapodott a klubkönyvtár. Mihályi Jánosék ötvennyolc kötetből álló szép- és szakirodalmi, illetve felnőtt és gyermekkönyveiket ajándékozták a bibliotékának.

8. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Pozsonyi Zoltán levéltáros Normaszegő nők című előadására várták az érdeklődőket.

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szűts M. Csilla kerámikus kiállításának megnyitója. A tárlatot Nyolczas Erika etnográfus, művészettörténész nyitotta meg. A rendezvényen közreműködött Lukácsi Huba középiskolai tanár, előadóművész.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

15. Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár (Kunhegyes): Szabó András polgármester nyitotta meg az irodalmi kávéházat a könyvtár alatti pinceklubban, amelyik időszakos kiállításoknak is helyet biztosított. Az új kávéházhoz pályázaton nyertek
2,1 millió forintot, ebből a jelentős anyagi támogatásból vásárolták meg a berendezést. A belső átalakítást helyi vállalkozók ingyen végezték.

17. Hild Könyvtár (Szolnok): Az Antik Hetek-programsorozat keretében a római eszme feltámasztásának kísérleteiről hallhattak előadást az érdeklődők.

21-30. Internet Fiesta

30. Verseghy Könyvtár: Ádám Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola és Szakiskola növendékei adtak műsort Kodály Zoltán emlékére.

31. Hild Könyvtár (Szolnok): Az ünnepi készülődés jegyében hagyományőrző játszóházat rendeztek a könyvtárban.

Mezőtúri  református gimnázium könyvtára - Mészáros János felvétele

Április

Városi Könyvtár (Túrkeve): Pályázati pénzből korszerűsítették a városi könyvtár külső és belső információs, tájékoztató rendszerét. A többszintes ház alsó szintjén található könyvtár homlokzatára háromdimenziós felirat került, így most már minden ember számára köny- nyen megtalálható lesz. A bejárati falra egy korszerű, programajánló mágnestábla is felkerült, melyen havi bontásban a könyvtár, a művelődési ház és a mozi rendezvényeit tüntetik fel, megkönnyítve a több telephellyel rendelkező intézmény tájékoztató munkáját. A könyvtár mintegy 550 ezer forintot fordít állománygyarapításra, de kihasználnak minden pályázati lehetőséget, hogy ez az összeg tovább növekedjen, és elérje a tavalyi 1 millió forintot. 

2. Hild Könyvtár (Szolnok): Kari Erzsébet Zsóka Kápolna című, vitorla képeiből rendezett kiállítása nyílt meg a könyvtárban.

3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verseghy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából megemlékezéssorozatot kezdődött.

4. Hild Könyvtár (Szolnok): Megyei népmesemondó verseny elődöntőjének adott otthont az intézmény.

11. Költészet napja

16. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A műemléki világnap alkalmából a zenei könyvtárban előadással emlékezett a városvédők és városszépítők egyesülete. A helyi értékvédelmi rendeletről Zsemberi István városi főépítész tartott előadást, majd kiállítás nyílt a városban védendő épületekről, értékekről.

20. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Megyei mesemondó versenyt tartottak. A törökszentmiklósi, szolnoki, berekfürdői, túrkevei, abádszalóki és karcagi gyerekek szebbnél szebb magyar népmesével jöttek a megméretésre.

22. Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár (Kunhegyes): Kádár Endre kunhegyesi születésű író, újságíró tiszteletére avattak emléktáblát a könyvtár előtti parkban. A megemlékezést a Kunhegyesiek Baráti Köre, a Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár és a Kunhegyesről elhurcolt és elpusztított magyar zsidóság emlékére Alapítvány szervezte.

24. Városháza (Szolnok): Verseghy-emlékülésen előadások hangzottak el a Verseghy-kutatás legújabb eredményeiről.

Május

9. Városi Könyvár (Újszász): Az európai unió alapját képező Római Szerződés aláírásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendeztek plakátkiállítást az újszászi könyvtárban.

14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtárosok számára szervezett szakmai nap. "NAGY OLVASHOW" projekt megbeszélése

Verseghy Könyvtár felvétele

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): László Cecília festményeiből nyílt kiállítás a Művészeti szalonban.

19. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Gyermeknapi kavalkád

22. Városi Könyvtár (Jászapáti):  Ünnepélyesén bemutatták a jászapáti hitszónok: Pájer Antal válogatott prédikációit és verseit tartalmazó könyvet. A Makiáron született papköltő 1862-től 1881-ig, haláláig tevékenykedett az Alsó-Jászság központjában.

25. Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár (Kunhegyes): A mesék birodalmába kalauzolták a kicsiket a város könyvtárában tartott ötnapos rendezvényen. A gyerekek roppant módon élvezték, hogy őket is bevonták a történetekbe.

26. Vágó Pál Általános Iskola (Jászapáti):Az iskola 25 évvel ezelőtt költözött az iskola jelenlegi épületébe. Tíz éve vették fel a híres, apáti származású festőművész, Vágó Pál nevét. A kettős évforduló alkalmából iskolatörténeti kiállítás nyílt a suli könyvtárában.

Új Néplap archívuma

30. József Attila Városi Könyvtár (Kunszentmárton): Ünnepi Könyvhét megyei megnyitó ünnepségének a város adott otthont.

30. - június 6. Ünnepi Könyvhét

Június

Városi Könyvtár (Jászárokszállás): Június elején kezdődött el a városi könyvtár belső felújítása. A  munkálatok - amelyekre összességében mintegy hétszázezer forintot költ el az önkormányzat — idején a könyvtár belső festését, Illetve a nyílászárók mázolását végezték el.

2. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Gyermekek Európája gyermekprogram várta az érdeklődőket.

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Wieloch-Varga Krystyna festőművész kiállítása nyílt meg a Művészeti szalonban.

16. Városi Könyár (Jászapáti): Játékdélelőttöt rendeztek gyerekeknek.

25-29. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Erdőn, mezőn, réten elnevezésű olvasótábort szerveztek a gyerekeknek.

25- augusztus 20. Városi Könyvtár (Fegyvernek): A település könyvtára soros állományellenőrzését tarott a nyáron. Ez idő alatt minden könyvtári szolgáltatás szünetelt. Az állományellenőrzés előtt júniusban „Megbocsátás hete’’ keretében késedelmi díj nélkül hozhatták vissza a dokumentumokat azok az olvasók, akik megfeledkeztek az olvasójegyben feltüntetett dátumról.

Július

Ember Mária Könyvtár (Abádszalók): A III. Nagy Strandkönyvtárba fogadták a könyv szerelmeseit. A Tisza-tó strandja adott helyszint a könyvtárnak, mely változatos programokat kínált: vetélkedők, könyvárusítás, népi játékok és játszóház tette színesebbé a kilátogatok napját.

2. Városi Könyvtár (Jászberény): Lajkóné Nagy Mária amatőr festő tárlata nyílt meg a bibliotékában.

28. Városi Könyvtár (Jászberény): A Palotásy János Vegyes Kar fennállásának száznegyvenötödik évfordulóján nyílt kiállítás a kar történetéből a könyvtárban.

Augusztus

1. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): Egy hónapig leltározás miatt zárva volt. Ezalatt semmiféle szolgáltatást nem vehettek igénybe itt a lakosok. Augusztus elejétől pedig már újból várták a könyvtárosok az olvasókat.

6. Városi Könyvtár (Jászberény): Tálasné Velkei Éva amatőr festő alkotásaiból nyílt kiállítás a könyvtárban.

9. Városi Könyvtár (Jászberény): Miből élnek az emberek? című irodalmi esten lépett fel  Tahi-Tóth László a bibliotékában.

11. Városi Könyvtár (Kenderes): Különleges vendégeket fogadott Kenderes: a legendás Aranycsapat két játékosa, a „fekete párduc”, azaz Grosics Gyula és Buzánszky Jenő a városi könyvtárban tartott élménybeszámolót felejtheteüen pályafutásáról.

12. Városi Könyvtár (Jászberény):  Origamiversenyt rendeztek kisgyermekeknek .

13. Városi Könyvtár (Jászberény): Mini Gyöngyszínház néven szervezett programot kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt a Városi Könyvtár. A gyerekek gyöngyöt fűztek, miközben meséket és verseket olvastak.

Szeptember

József Attila Könyvtár (Kunszentmárton): Két gyönyörű, értékes kötetet ajándékozott nemrégiben Paczolay Gábor a kunszenti könyvtárnak. Az egyik az Emléklapok a régi Magyarországról rímet viseli és hatvannégy honi várost mutat be az 1890- es évekből származó képes levelezőlapokon keresztül. A másik pedig „Erdély csodái” közé kalauzolja az olvasót.

Városi Könyvtár (Jászapáti): A városi könyvtárban befejeződtek a nyáron elkezdett felújítási munkálatok. Az összesen 7,8 millió forintos beruházás során elvégezték a könyvtár belső falainak utólagos szigetelését, felújították a parkettát és lefestették a falakat.

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kiss József Gergely grafikai és festészeti tárlatának adott otthont a könyvtár Művészeti szalonja.

30. Hild Könyvtár (Szolnok): A népmese napja alkalmából mesemondó délutánt tartottak gyermekeknek és felnőtteknek a minap. A meséket szülők, könyvtárosok, gyerekek és nagymamák mondták el.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A népmese napja alkalmából rendezett egész napos program keretében a Kodály Zoltán Általános Iskola nevelői olvastak fel meséket a gyerekeknek. Kiállítás is nyílt a Mesék hősei címmel meghirdetett bábkészítő pályázat legszebb munkáiból.

Október

1. Városi Könyvtár (Újszász): Anyuka leszek címmel beszélgetésre várták a kismamákat, a leendő anyukákat a könyvtárban, ahol Bakos Mária védőnő, írónő mondta el tapasztalatait.

2-12. Országos Könyvtári Napok- A Nagy Olvashow

13. Városi Könyvtár (Kenderes): Kezek műve — népek mestersége címmel Szentpéteriné Lévai Mária gyapjú szőnyeg és népi ékszer kiállításának adott otthont az intézmény.

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Turóczi Béla Attila festőművész "Ecsettel Szolnokról" című kiállítása nyílt meg a megyei könyvtárban.

24. Hild Könyvtár (Szolnok): A városi egészséghónap keretében tartottak szakmai előadást a biblioékában.

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Jari Vilén, Finnország magyarországi nagykövete nyitotta meg „A 100 éves a finn népképviselet” című kiállítást a könyvtárban.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívum

31. Városi Könyvtár (Kenderes): Tök jó napot rendeztek közel száz gyermek részvételével. Először a Halloween kialakulásáról volt szó, majd az udvaron tök-, szellem-, feketemacska-, boszorkánykártyákat kellett a gyerekeknek összegyűjteni. Ezután textilből készítettek tököt, és közben verset tanultak.

Isa Schneider a jászberényi könyvtárban - Új Néplap archívuma

November

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Europe Direct Európai Információs Pont, a Finnugor Baráti kör és a könyvtár a „rokonnépek napja” tiszteletére rendezendő ünnepséget szervezett. A program vendége és előadója dr. Mayer Rita, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezető főtanácsosa volt.

10. Hild Könyvtár (Szolnok): Egészség napot rendeznek a bibliotékában, ahol egészségjegyében tanácsadásokkal, előadásokkal, termékbemutatókkal, egészségügyi mérésekkel — vércukor, vérnyomás, koleszterin — várták az oda betérő érdeklődőket.

Új Néplap archívuma

11. Városi Könyvár (Jászberény): A könvytár és a Déryné Művelődési Központ Natura-napot szervezett. Az érdeklődők hasznos előadásokat hallgathattak meg az egészséges életmóddal kapcsolatban. Ezen kívül a szervezők többek között könyvkiállítással, reformkonyhai bemutatóval és kóstolóval, ingyenes tanácsadással várták a résztvevőket.

12. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Mezey Barna Batthyányi címmel tartott előadást, majd Kása Imre amatőr fafaragó munkáiból nyílt kiállítás a könyvtárban.

Új Néplap archívuma

13. Ember Mária Városi Könyvtár (Abádszalók): Ember Juditra, az abádszalóki születésű, Balázs Béla-díjas filmrendező emlékére a könyvtárban filmvetítéssel egybekötött emlékestet rendeztek.

19. Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): Az irodalmi hétpróba című rendezvénynek adott otthont az intézményt.

Új Néplap archívuma

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A nemzetközi Szent Erzsébet-év tiszteletére a Finnugor Baráti Kör a könyvtárral közös ünnepséget szervezett.

23. Hild Könyvtár (Szolnok): Versolvasó délutánt szerveztek Ady Endre születésének 130. évfordulója alkalmából.

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Fekete Zsolt festménykiállításának adott otthont a bibliotéka.

Lévai Anikó a jászberényi könyvtárban - Új Néplap archívuma

Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): November végén befejeződött a könyvtár épületének részleges felújítása. Az önkormányzat anyagi támogatásával tavasszal az épület utcafronti részéről két méter magasságban leverték a szakemberek a málladozó vakolatot, s egy vízzáró-szigetelő réteggel látták el, majd bevakolták. Ősz végén elkészült az épület Zádor utca felőli részén egy új kerítés.

December

8. Községi Könyvtár (Jászalsószentgyörgy): A Jászsági Honismereti Egylet ez évi utolsó ülését tartotta a helyi könyvtárban.

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Finnország függetlenségének 90. évfordulója alkalmából ünnepséget tartottak, ahol a vendég Virpi Masonen finn egyetemi tanár volt.

15. Hild Könyvtár (Szolnok): A Gladius Történelmi Hagyományőrző Egyesület és a könyvtár közös programjában a rákóczifalvi Bivaly-tói régészeti ásatás munkálatainak legérdekesebb leleteiről tartott tájékoztatót dr. Csányi Marietta, a Damjanich János Múzeum régészeti osztályának vezetője az érdeklődőknek.

Az Ipari Szakmunkásképző Intézet könyvtára

Horváth Ferencné: A 605. Ipari Szakmunkásképző Intézet könyvtárának története 1975-ig

(Megjelent az Együtt 1986. 1-2. számában)

Szakmunkásképzés Szolnokon

Szolnokon 1950-ig két tanonciskola működött. Az egyik a Petőfi utca 3. szám alatt a Szakirányú és Kereskedelmi Tanonciskola. Ebben az iskolában  6 főállású tanár dolgozott. A másik a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat tanonciskolája volt a kőrösi úton, ahol a vállalat mérnökei és szakemberei tanítottak.

A Petőfi úti iskolában az 1945-46-os tanévben a mintegy 180 tanuló részére 4 tanterem állt rendelkezésre. A következőben a vidékről beiskolázott tanulóknak már diákotthont tudtak biztosítani az állomás melletti felvonulási épületben. Ekkor 100 fővel emelkedett a létszám. Ez az állami nagyipar ütemes fejlesztésének az ideje, amely szükségessé tette egyrészt a tanulók létszámának fokozott növelését, másrészt a képzés, az oktató-nevelő munka tartalmi színvonalának emelését. 1947-ben új objektummal gyarapodott a tanulóképzés: a Tisza-parti 1. sz. Diákotthonnal. Ebben az otthonban már egészséges és kulturált körülmények között tudtak biztosítani a tanulóknak.

A 3-4 éves tanulóidőt nem kötötték tanévhez. A gyakorlati oktatás 4 napos, az elméleti pedig 2 napos volt. Az elméleti oktatásban az egyik napon közismereti, a másik napon szakmai órákat tartottak.

1949-ben látott napvilágot az a törvény, amely az ipari tanulók foglalkoztatását egységesen szabályozta. Meghatározta az ipari tanulók jogait, kötelességeit, heti kötelező munkaidejüket, munkabérüket, elméleti oktatási rendjüket és szabadságukat. 1950-től az ipari és kereskedelmi tanulóképzés Szolnokon is teljes egészében államivá vált, egységes irányításával létrehozták a Munkaerőtartalékok Hivatalát. A MÁV iskolát megszüntették, és ettől kezdve az elméleti oktatás egyedüli színhelye a Petőfi Sándor úti iskola. A tanítás ekkor már 6 tanteremben folyt, az iskola melletti "altiszt kör" épületét is megkapták oktatási célokra. A létszám 380 főre emelkedett.

A Munkaerőtartalékok Hivatala a kor szellemének megfelelő új tantervet és a tankönyvek egész sorát adta ki. megindult a nagyüzemi tanulóképzés. Az állmai vállalatoknak egyre több szakmunkásra volt szüksége.Az intézet saját kezelésű vasipari tanműhelyében a fiúk mellett megjelentek a lányok is. Az iskolának 1952-ben 18 szakmában már több mint 600 a tanulója (ebből 440 lakatos). 1951-ben a személyi fejlesztés eredményeként új tanárok kerültek az iskolához.

1954-ben Petőfi Sándor nevét vette fel az iskola. A hatalmas építkezések szükségessé tették az építőipari szakmunkásképzés nagyarányú fejlesztését: 1955-ben megindult az építőipari tagozat. Az elméleti oktatás ezen a tagozaton ún. turnusos rendszerben történt. December 1-jétől 12 héten át csak elméleti oktatás folyt. Az építőipari tagozatnak volt egy 144 fő befogadóképességű diákotthona a Dobó István úton.

A "C" tagozat 1956 után indult, a tanévtől kezdve minden évben érettségizett fiatalokat is beiskoláztak.

1957-ben megszűnt a Munkaerőtartalékok Hivatala és a képzés felügyeletét a Munkaügyi Minisztérium vette át, ekor 10 főállású tanár, 32 szakoktató és otthonvezető látta el a nagylétszámú intézet oktató-nevelő munkáját. A gyakorlati oktatás ettől kezdve zömmel főállású szakoktatók végezték.

A szakközépiskola Petőfi úti épülete

A tanulólétszám állandó és fokozatos emelkedése szükségessé tette a személyi és tárgyi feltételek további fejlesztését. A Munkaügyi Minisztérium 1961-ben új, 12 tantermes iskolát adott át a Petőfi út 1. szám alatt, majd 1963-ban a Tisza-parton modern 216 fős diákotthont létesített.

Az 1963-ban épült kollégium - Verseghy Könyvtár Fotótára

A meglévő tárgyi objektumok még így sem volatk elegendők az oktató-nevelő munka zavartalan biztosítására. Az 1960-as években a létszám elérte, sőt meghaladta a 3 ezer főt, ezért újabb szükségtantermeket alakítottak ki. Az új iskolához nem építettek tornatermet és kulturális célokat szolgáló helyiségeket. A tanítás két műszakban folyt. Súlyosbította a helyzetet, hogy az intézetben kapott helyet a Könnyűipari Minisztérium fennhatósága alatt álló Ruha- és Nyomdaipari Iskola, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola is. A gyakorlati oktatás színvonalának emelését a 60-as években belépő nagyüzemi tanműlyek segítették.

Az iskola profilja tulajdonképpen három nagyobb területet fogott át: vasipar, építőipar és szolgáltatóipar. E három területről tevődött össze az 55 szakma, amelynek képzése 1973. szeptember 1-ig az intézetben folyt.

A vasipar legnépesebb szakmái: az autószerelő, dieselmozdonyszerelő, esztergályos, géplakatos, villanyszerelő.A 26 vasipari szakmában 1400 tanuló tanult a 70-es évek elején. Az építőipar népes szakmái: szobafestő-mázoló, kőműves, ács-állványozó, fapadlózó, műanyagburkoló. Itt 8 szakmában 500-550 fiatal tanult. A szolgáltatóipar népesebb szakmái: női- és férfiszabó, női fodrász és háztartási gépszerelő, a 20 szakmában 320-350-en tanultak.

Az 1969-ben megalkotott és elfogadott új szakmunkásképzési törvény - a 13/1696/XII.30./ MÜM. sz. utasítás - egységesítette és új alapokra helyezte a szakmunkásképzést. A szakmunkásképző iskola középfokú intézmény lett. Napi 7 órás munkaidőt vezetett be, felemelte a tanulók évi szabadságát és lehetővé tette a szakmunkástanulók továbbtanulását.

A képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére és bővítésére 1973-ban új 14 tantermes intézetet létesített a MÜM Szolnokon. Tornaterem, vasipari tanműhely s a tervek szerint 800 személyes konyha és új diákotthon egészítette ki az objektumot. 1973. szeptember 1-jén a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet az új négyszintes József Attila úti épületben kezdte meg az oktató-nevelő munkát. 

A 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet - Verseghy Könyvtár Fotótára

Az iskola szerkezetében is változott. A Petőfi Sándor úti intézmény (633. sz.) az építőipari és szolgáltatóipari szakmákban iskolázta be a tanulókat, a 605. sz. intézet képzési profilja pedig a következő területeket fogta át: gépgyártás és szerelőipar, vas- és fémipar, villamosgép és energiaipar, műszeripar, élelmiszeripar. A mintegy 30 szakma közül a legnépszerűbbek: hegesztő, autószerelő, víz-gázvezetékszerelő, esztergályos, géplakatos, karosszérialakatos, vas- és fémszerkezetlakatos, villanyszerelő, elektrolakatos, karosszérialakatos, gépjármű villamossági műszerész.  tanulók létszáma e terüeten 1000-1100 fő. Az élelmiszeriparban évenként 90-100-an tanultak. A "C" tagozaton általában 100-110 fő a létszám, zömmel a műszeriparban.

A közel 1300 fő oktatása-nevelése 40 osztályban mintegy 100 szakcsoportban történt. A gyakorlati oktatás az intézet tanműlyeében és 5 nagyobb vállalati tanműhelyben folyt. (MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat, MEZŐGÉP Vállalat, Volán 7. sz. Vállalat, Ganz Villamossági Művek, Vasipari Vállalat). Az intézet felügyeleti hatósága a MÜM Szakoktatási Főosztálya, valamint a Megyei Tanács Művelődási Osztálya. A szakelméleti tárgyak felügyeletét a MÜM szakfelügyelői, a közismereti tárgyakét pedig a Megyei Tanács szakfelügyelői látták el.

A változás és fejlődés ellenére is sok gond és tennivaló maradt - hiszen az új épület keretei már az induláskor szűkösnek bizonyultak: az oktatás 2 műszakban, délelőtt és délután is folyt - da ha arra gondolunk, hogy az elmúlt 30 év alatt a szakmunkásképzés olyan utat tett meg, mint még azelőtt soha, a további fejlesztést remélve, bátran, bizakodva tekinthetünk a jövőbe.

Az intézet könyvtárának története

1. A működési feltételek változása és az állományalakítás

Az iskolai könyvtár 1957-ben jött létre. Ebben a tanévben vette át Miklós József magyar-történelem szakos tanár az intézet egyik adminisztratív dolgozójától a 2 ezer kötetets állományt. Az új könvytáros az intézet főhivatású tanáraként, csekély tiszteletdíjért vállalta ezt a munkát. A könyvtári munkához szükséges szakmai képesítést (alapfokú könvytárosi vizsgát) a 60-as években szerezte meg.

A könyvtár szükséghelyiségben működött, (a szénfűtéses szertárban), ahol a könyveket zárható szekrényben tartották.

Az állomány üzemekből - főleg a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalattól - került az intézetbe, a 70 %-ban régi, az 1910-20-as években kiadott szakkönyvek nagyrészt a vasútipar területéről, kisebb részben pedig szolgáltatóipari (Sütő-bőr-textilipari) kiadványok. A tervszerű állományfejlesztés 1958-ban kezdődött, évenként 2-3 ezer Ft összegű támogatással. Elsődleges cél volt a szépirodalmi állomány kialakítása, de ekkor kezdődött a pedagógiai és ideológiai szakirodalom alapjainak lerakása is. Ahhoz, hogy a könyvtár használhatóvá és fejleszthetővé váljon, 1960-ban selejtezést végeztek. Főleg az elavult politikai, illetve szakmai irodalmat vonták ki. Amikor 1961-ben felépült az új iskola a Petőfi úton, a MÜM jelentős összegű támogatást adott könvytárfejlesztésre. A kötetszám 4 ezerre emelkedett. A szűkös körülmények azonban továbbra is megmaradtak. Az új iskola épületébe nem építettek könyvtárhelyiséget, így a könyvtár egy alagsori szertárban kapott helyet. A 4 ezer kötetes állományból 1800 kötet szakmai, ismeretterjesztő jellegű volt, a többi szépirodalmi. A 60-as évek második felében évi 5-6 ezer Ft-ra növekedett a beszerzési keret. Ezekben az években már a fontos kézikönyvek, szótárak, lexikonok vásárlására is gondot fordítottak, és megindult a szakmai állomány felfrissítése modern szakkönyvekkel. Sajnálatos az a tény, hogy a nagyvállalatok tovább nem nyújtottak anyagi támogatást a könyvtárnak, így az állomány gyarapítása csak a MÜM segítségével és intézeti beruházással történhetett.

1968-ban az intézet igazgatósága a könytárat nagyobb, esztétikusabb helyiségbe költöztette. Az új könyvtárban az állomány raktározása már szabadpolcos rendszerű volt. 1968-ban a könyvtárost az intézet igazgatóhelyettesévé nevezték ki, így a könyvtári munkát Kárpáti Sándor magyar-történelem szakos tanár vette át, szintén tiszteletdíjasként. Az új könyvtáros is részt vett a MÜM által szervezett könyvtárosi tanfolyamon, és megszerezte az alapfokú könyvtárosi képesítést. A tanfolyamról hazatérve bevezette a könyvtárban a Cutter-rendszerű raktározást. Első lépése volt a szakmai és szépirodalmi állomány elkülönítése, majd a szépirodalom jelzetelése és e rendszerben történő raktározása. Az akkor már közel 5 ezer kötetes állomány 2/3 része szépirodalom volt, így a fent jelzett tevékenység nagy munkát jelentett az egyébként magas óraszámban tanító könyvtárosnak, aki közben folyamatosan végezte az elavult könyvek selejtezését is. A beszerzési keret is jelentősen megemelkedett ezekben az években: már 10-12 ezer Ft-ért vásárolhattak egy-egy tanévben. 1969-ben az intézet kövytár szerződést kötött a könyvtárellátóval, ami azt jelentette, hogy az innen rendelt könyveket jelezetelve és "fölszerelve" kapta. Jelentős segítséget nyújtott a beszerzésben az "Új könyvek" tájékoztató is. Az állományfejlesztésben a könyvtáros figyelembe vette a tanárok, szakoktatók igényeit. Az állomány 1972-re több mint 6 ezer kötetet tett ki.

Az intézeti könyvtár olvasóvá nevelő tevékenysége az 1957-ben kezdődött a pedagógus könyvtáros irányításával. Az első nagy kedvet ébresztő akció az országos József Attila olvasómozgalomba való bekapcsolódás volt. Sok értékes olvasónapló őrzi a mozgalom eredményeit. A könyvtári órák kialakításában elsősorban az volt az irányadó, hogy minden tanuló hozzájuthasson az iskolai könyvtár könyveihez. Mivel a tanítás két műszakban folyt, a kölcsönzés heti 6 órában délelőtt és délután váltakozott. Minden csoportban létrejött egy 5-6 tanulóból álló kollektíva, ők segítettek a könyvtárosnak a kölcsönzéstől az irodalom népszerűsítésig.

Az első időszakban füzetbe rögzítették az olvasók nevét és a kikölcsönzött kötetek adatait, a későbbiek folyamán áttértek a kartonos rendszerre. A nyilvántartás betűrendben történt, majd osztályok szerinti csoportosításban.

Hogy a tanulók minél szélesebb tábora ismerje meg a könyvtárat, csoportos könyvtárlátogatásokat szerveztek. Igyekeztek bevonni a könyvtár népszerűsítésébe az osztályfőnököket, az osztályokban tanító tanárokat. A könyvtári propagandában fontos szerepet töltött be az új szerzeményekről a tájékoztatás: az épület minden szintjén egy-egy "Új könyvek" táblát helyeztek el, melynek anyagát havonként cserélték.

A megyei Verseghy Könyvtár jelentős módszertani segítséget nyújtott az olvasómozgalom népszerűsítésében. Évenként rendszeresen látogatták az osztályok a könyvtári órákat, ahol könyvtárhasználati ismereteket szerezhettek. A mai magyar irodalom megismerését, népszerűsítését szolgálták az író-olvasó találkozók, melyek szintén a megyei könyvtár segítségével jöttek létre. Az intézet vendégei között szerepelt Csanádi Imre, Rab Zsuzsa, Fodor András, Kertész Ákos, Garai Gábor, Fekete Gyula, Baranyi Ferenc stb. Évenként két író-olvasó találkozó zajlott le a könyvtár szervezésében.

A 60-as évektől kezve letéti könyvtárakat hoztak létre a diákotthonban a nevelők számára. Ezek a 2-300 kötetből álló kézikönyvtárak főleg pedagógiai szakirodalmat tartalmaztak. Állományukat időnként felfrissítették. 1963-tól a 3. sz. diákotthonban az SZMT Központi Könyvtárának támogatásával létesült az első kollégiumi letéti könyvtár, amelyet a tanulók is használhattak. Ugyancsak a 60-as évektől kezdve rendelte meg az intézet a jelentősebb irodalmi folyóiratokat (Új Írás, Nagyvilág, Kortárs, Alföld stb.) A könyvár szűkös kürölményei lehetetlenné tették a folyóiratok raktározását, nyilvántartását, így a számok gyakran elkallódtak. 

1957-1972 között két könyvtáros működött, s tevékenységükkel megteremtették a könyvtári munka alapjait az intézményben. Olyan hagyományokat alakítottak ki az olvasóvá nevelésben, melyekre építeni lehetett a következő években.

Az egyre növekvő tanulói létszám, a gyarapodó könyvtári állomány azonban mind a tartalmi, min a könyvtári feldolgozómunka szempontjából olyan feladatot jelentett, melyet tanítás mellett nem lehetett maradéktalanul megoldani. A MÜM az 1972-73-as tanév folyamán jelentős segítséget nyújtott a könyvtári munka személyi és tárgyi feltételeinek javítására: 1972. december 1-jétől főhivatású könyvtáros vette át a könyvtári munkát, a könyvtári állomány fejlesztésére pedig 100 ezer Ft összegű támogatást adott az intézetnek. A főhívatású könyvtáros, Horváth Ferencné, 1972. december 1-jéig gimnáziumi magyar szakos tanárként tevékenykedett, s több mint 10 éven keresztül társadalmi munkában vezette az iskolai könyvtárat is. Új munkaköre ellátásához szükséges szakképesítése megszerzéséért 1973 szeptemberében beiratkozott az ELTE könyvtár kiegészítő szakára.

Az első hónapokat az átvétel, a leltározás, az állományrevízió töltötte ki. Sok elavult, az idők folyamán megrongálódott hiányos példány foglalta a helyet az egyébként is helyhiánnyal küzdő könyvtárban. A polcok alatt összegyűltek az évekkel azelőttről ottmaradt selejtkönyvek, a különböző hiányos évfolyamú irodalmi és egyéb folyóiratok, tankönyvek. A szépirodalmi művek Cutter-rendszerű jelzetelése és szakcsoportos raktározása még csak kezdeti stádiumban volt.

A leltározást több tényező nehezítette:

- A könyvek nagy részében nem szerepelt a leltári szám, tehát az azonosításkor a leltárkönyvbe bejegyzett és a példányokon szereplő ár lehetett az egyetlen támpont.

- A leltárkönyvet szabálytalanul vezették. Az első részben a szépirodalom szerepelt, majd többlapos helykihagyás után a szakirodalom bejegyzése kezdődött. Az idők folyamán betelt az első szakasz, így a szakirdalom után folytatódott a szépirodalom. Amikor a naplóban már nem volt több hely, megnyitották a másodikat, amelyben az új beszerzést szabályosan vezették be.

- Mivel az átvétel nem tanév végén történt, a kikölcsönzött példányok nem kerültek vissza sem a tanulóktól, sem az intézet dolgozóitól (az intéezt igazgatóságának határozata alapján a kölcsönzés nem szünetelhetett az átvétel idején), így ezeket a köteteket a kölcsönzőkartonok alapján kellett átvizsgálni (ezeken szintén nem szerepelt a leltári szám), itt is az ár szolgáltatta csupán az azonosítási alapot.

Az átvételt három dolgozó végezte: az átadó, és az átvevő könyvtáros s az intézet gazdasági csoportjának egy munkatársa. A 6 ezer kötet átvizsgálása elég hosszú időt vett igénybe, s amikor ez befejeződött, az iskolai könyvtári szakfelügyelő meglátogatta a könyvtárost, és elrendelte egy teljesen új, szabályos könyvtári leltárkönyv megnyitását és az egész állomány újra leltárba vételét. Az intézet igazgatósága minden támogatást megadot a munka elvégzéséhez. A kölcsönzést átmenetileg beszüntették, és megindult a nagyszabású munka (amelyben a könyvtároson kívül az iskola két dolgozója is részt vett) s mintegy másfél hónap alatt be is fejeződött: az állományba tartozó példányok szabályos bélyegzésével és a leltári számok bevezetésével. Közben folyamatosan történt a szakkönyvek jelzetelése, szakcsoportokba rendezése is. Ez a munka sem folyhatott azonban zökkenőmentesen. A dolgozók által kikölcsönzött könyvek könyvtárba gyűjtése időigényes tevékenység volt; az intézet jellegéből adódóan a felnőtt könyvtári tagok legtöbbje nem az intézet épületén belül dolgozott, hanem a város különböző pontjain levő tanműhelyekben, üzemekben. Mivel az intézmény 1973. szeptember 1-jéig egyben Megyei Igazgatóság volt, könyveiből bőven került a vidéki szakmunkásképző intézetek dolgozóihoz is. A felszólító körlevelekre igen kevés példány érkezett be. Legtöbbször a könyvtárosnak kellett kimennie a tanműhelybe, és az ott levő kézikönyvtárakból kiválogatni a könyveket a kölcsönző kartonok alapján. Ez a munka a tanév végéig elhúzódott.

Az állománygyarapitást igen jelentősen segítette a MÜM-től kapott anyagi tamogatás: december folyamán 60 ezer Ft értékben vásárolt a könyvtáros a helyi könyvesboltokban. (Az Új könyvek feldolgozása későbbre halasztódott az átvétel gondjai miatt, így a könycsomagokat a 3. sz. Diákotthon akkor kialakított könyvtárhelyiségében raktározták.)

Ebben a tanévben - 1972. június 30-ig az intézeti könyvtár állományának rendezése után - alakították ki a 3. sz. Diákotthon könyvtárát is. Ez körülbelül 1500 kötet könyv leltárbavételét, szakozását, raktározását jelentette. Ezt az állományt egészítette ki a SZMT Központi könyvtár 600 kötetes ajándéka, amely eddig letéti könyvtárként szerepelt a diákotthonban. Az intézet igazgatósága gondot fordított arra, hogy az otthon lakói esztétikus környezetben, hasznosan tölthessék szabad idejüket: a 40 m²-es korszerű bútorokkal berendezett szabadpolcos könyvtár 1973 szeptemberében nyílt meg. A főhivatású könyvtáros heti két alkalommal 5 órában látta el itt a könyvtári teendőket.

Az 1972-73-as tanévben az olvasóvá nevelés bizonyos mértékig háttérbe szorult. Az átvétel miatt az adminisztratív jellegű tevékenység került előtérbe. A diákolvasók létszáma a tanév utolsó harmadában (amikor ismét megindult a kölcsönzés) 400 körül alakult. Két író-olvasó találkozót szervezett a könyvtáros, az egyik az iskolában, a másik a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat tanműhelyében zajlott le (Kiss Tamással és Garai Gáborral). Az Ünnepi Könyvhét rendezvényeit szervezetten látogatták a tanulók. A "könyvudvarban" könyvkiállítást, író-olvasó találkozókat és irodalmi esteket rendezett a könyvtár.

Az új tanév (1973/74) a József Attila úti iskola új épületében kezdődött, s ez új szakaszt jelentett a könyvtár történetében is. Az igazgatóság határozata alapján a régi intézetben maradt a könyvtár teljes állománya a vasipari szakkönyveken kívül (mintegy 200 kötet 9200 Ft értékben). Az átadás rövid idő alatt megtörtént, s már augusztus folyamán megindultak az új könyvtár telepítésével kapcsolatos beszerzések a könyvtár telepítésével kapcsolatos beszerzések a könyvtárellátó központi raktárából, műszaki könyvesboltjából és a helyi könyvkereskedésekből.

A könyvtár első ideiglenes helye az új épületben a tanáro szobából nyíló 12 m² alapterületű belső szertárhelyiség, melyet megközelíteni csak a tanári szobán át lehetett, a tanulók számára szinte elérhetettlenné vált. Így október folyamán a könyvtár átköltözött az iskola első emeletére a magyar szaktanterem mellé. Az új könyvtárhelyiség alapterülete is csupán 15 m²-nyi volt, kedvező fekvése miatt mégis fontos lépést jelentett a könyvtár fejlődésében. A raktári rend kialakítása után 1973. november 1-jén nyílt meg az olvasók számára 2 ezer kötetes alapállománnyal.

A beszerzés folyamatosságát biztosította a könyvtárellátóval kötött szerződés megújítása, emellett azonban szinte havonként vásárolt a könyvtáros jelentős összegekért, melyet a MÜM és a Megyei tanács adott a könyvtárfejlesztésre. 1973. december 31-én a könyvtár állományának értéke, 100 ezer Ft volt. Az állomány kialakításában azok a szempontok érvényesültek, amelyeket az Irányelvek előírt: a teljes állománynak legalább 60 %-as a népszerű tudományos ismeretterjesztő irodalmat képviselje. A szaktanárok által kijelölt és általuk az oktató-nevelő munkában felhasználandó műveket a könyvtár feltétlenül több, legalább 3-4 példányban szerezze be. Az iskolák különös gondot fordítsanak a tanárok felkészülési és továbbképzési igényeinek megfelelő kézikönyvtár fejlesztésére, az ehhez szükséges pedagógiai irodalom beszerzésére. A tanév végére a következő adatok alakultak ki: a könyvek értéke 118.141 Ft; kötetszáma 3929; ebből ismeretterjesztő 2011 kötet, szépirodalmi 1918.

A fenti adatok bizonyítják, hogy a 15 m² alapterületű könyvtárhelyiség a tanév végére szűkösnek bizonyult. Bár a berendezése az esztétikumra való törekvés mellett a maximális helykiahasználás lehetőségét tartotta szem előtt, év végére, amikor minden könyv a helyére került, a raktári rendet már nem nagyon nehezen lehetett tartani a zsúfoltság miatt. Ezeken a gondokon az sem segített, hogy a munkaközösségek a számukra alapvetően szükséges kézikönyveket a saját szertárukban raktározták.

A további igen fontos feladat az állomány feltárásának alapvető eszköze, a katalógus elkészítése volt. Min az Útmutató, mind pedig a könyvtári ügyrend szerint először a betűrendes katalógust, ezt követően pedig a szakkatalógust kellett elkészíteni. Az elhelyezéssel kapcsolatban azonban ismét fontossá vált a helyhiány problémáját megoldani.

Az állomány kérdésével függ össze az iskolai könyvtárakban minden tanév végén ismétlődő jelenség: a tanulók a tanév folyamán több könyvet elveszítenek, ezeknek a könyveknek az értékét befizetik az intézet pénztárába. Év végén a különböző tételekből kialakult összeget a könyvtáros beszerzésre fordítja. A hiányzó könyveket törli az állományból. Az állományvédelem tehát a szakmunkásképző iskolák könyvtári ügyrendjében előírtak szellemében történik.

2. Olvasóvá nevelés

A könyvtár megnyitása után elsődleges feladatnak tekintettük, hogy a tanulók meg is ismerjék a könyvtárat, és minél többen iratkozzanak be, váljanak rendszeres olvasókká. Ebben a tevékenységebn a könyvtáros a legtöbb segítséget a magyar-történelem munkaközösség tagjaitól kapta. Minden tanár biztosított egy magyar órát arra, hogy a tanulók megismerkedjenek a könyvtárral, az állománnyal. helyszűke miatt egy teljes osztály foglalkoztatása lehetetlen volt, így 10 fős csoportokban történt a könyvtár bemutatása. Fontos mozzanat volt az is, hogy a könyvtáros heti 6 órában tanított a tanévtől kezdve, és vállalta az intézet irodalmi szakkörének vezetését. A kölcsönzési idő - heti 20 óra - úgy alakult ki, hogy minden tanulócsoport számára megfelelő legyen. Az időpontokat a tanulók rögzítették az órarendjükben. Decembertől folyamatosan megindult az osztálykönyvtárosok szervezése is. A könyvtári tájékoztatás célját szolgálták a folyosók 3 falivitrinjében rendezett könyvkiállítások.  A könyvtár rendszeresen tájékoztatta a tanulókat és az intézet dolgozóit az új beszerzésekről, a különböző könyvnapok, könyvhónapok anyagáról, eredményeiről, az évfordulókhoz, megemlékezésekhez kapcsolódó irodalomról, az intézet kulturális eseményeiről. Az eredmény: két hónap alatt 350 tanuló iratkozott be s a tanév folyamán ez a szám megkétszereződött.

Az első év tanulságai a könyvtáros számára.

- Nagyon jó, hogy a szakmunkástanulók jelentékeny része rendszeres, sőt szorgalmas könyvtári olvasóvá válik, olvasási gyakoraltra tesz szert, megismerkedik az olvasás örömével, a könyvtár használatával és az abban rejlő lehetőségekkel. Az viszont már nem jó, hogy olvasmányaiknak mintegy fele az irodalom-alatti művekből kerül ki, nem alkalmas arra, hogy igazi művészi élményt adjon. Az olvasás megkedveltetése szempontjából talán ez is hasznos. A könyvtárügyi konferencia anyaga is megemlíti ezt a problémát, de az állásfoglalástól tartózkodik. Kérdés, hogy az igazi irodalom olvasásának előkészítője lehet-e száz lektűr vagy ponyva elolvasása, vagy a felszínes olvasás akadályozójává válik az igazi művészi élmény befogadásának.

- A tanulók legnagyobb százaléka nem jut el a mű lényegéhez. Az olvasmányok rossz megértésének oka, az alapvető akadály: a tanukók gyenge olvasási készsége.

- Az iskola jellegéből adódóan elsősorban arra törekszik, hogy a tanulókban a viszonylag rövid, hároméves képzési idő alatt jó szakmunkás váljék. (3 napos gyakorlati foglalkozás, a szakmai jellegű elméleti órák számának túlsúlya a közismereti tárgyakéval összevetve stb.) Mégis a szakmai ismeretek elsajátíttatásával egyenrangú feladatnak kell tekinteni, hogy művelt, könyvet, irodalmta szerető ifú embereket neveljen. Az intézeti könyvtár fontos feladata a szakmai oktatás segítése mellett a közismereti tárgyak népszerűsítése, az órán megszerzett alapismeretek mélyítése, bővítése.

- Végül, igen fontos, hogy milyen olvaási szokásokat hoznak magukkal a tanulók az általános iskolából. Rendelkeznek-e könyv- és könyvtárhasználati ismeretekkel? Azok a tanulók, akik már az általános iskolában megszokták a "könyves légkört", jó irányban kialakult igényekkel keresik az intézeti könyvtárat. Legtöbbjük azonban az indiánkönyvektől csak a krimiig jut el.

Milyen erőfeszítéseket tett a könyvtár a felsorolt gondok enyhítése érdekében, illetve az olvasóvá nevelésben milyen módszereket alkalmazott?

A szépirodalom népszerűsítésének egyik fontos területe lett az intézeti olvasópályázat megrendezése. Az elsőt 1973 decemberében hirdette meg a könyvtáros a magyar munkaközösség segítségével Kell a jó könyv címmel. A cím jelzi, hogy a válogatás a mai szovjet irodalomból történt. 4 mű szerepelt a pályázaton, köztük Solohov: Emberi sors és Vasziljev: A hajnalok itt csendesek c. műve. Az előkészítéshez hozzátartozott a művek megfelelő példányszámú beszerzése, melyben a megyei könyvtár és az SZMT Központi könyvtára nyújtott segítséget. Az irodalmi szakkörben a műveket feldolgozták, ismertették, közösen megvitatták. A szaktanárok irodalomórákon népszerűsítették a pályázatot. A vetélkedő májusban zajlott le ünnepélyes keretek között. A verseny előtt az irodalmi szakkör tagjai ismertették az írók életrajzát, munkásságát (vetített portrékkal, filmrészletekkel), majd a versenyzők megkapták a sokszorosított feladatlapokat, s ennek alapján dolgoztak. A mű egy-egy részletét magnószalagra rögzítették a munkaközösség tagjai, ezek a részletek kapcsolódtak a kérdésekhez. A kérdések összeállításában az a törekvés érvényesült, hogy ne szegje a versenyzők kedvét, aki ismeri a művet, az megbírkózhasson velük, de arról egyértelműen győzze meg a "zsűri" tagjait, hogy elolvasták a műveket. Az igazgatóság jelentős összeggel támogatta a pályázatot, a díjak között zsebrádió, belföldi üdülés és könyvjutalom szerepelt. A vetélkedőn jelen volt a Szolnok egyei Néplap egyik munkatársa, aki érdekes riportot készített a győztessel, egy elsőéves esztergályos tanulóval.

A vetélkedő eredményesnek bizonyult. tanulsága: a tanulók bevonása, a program népszerűsítése még körültekintőbb munkát igényel. (33 tanuló vett részt a vetélkedőn, a decemberben jelentkezők 63 %-a)

Az olvasóvá nevelésben igen hasznosak azok a feladatok, melyeket a tanulók a tanórákon kapnak. A könyvek az ismeretek legfőbb forrásai, ezért nemcsak amiatt kell az olvasást megszerettetni a tanulókkal, hogy elsajátítsák a hasznos és kulturált szabad idő felhasználás egyik módját, hanem, hogy nélkülözhetetlennek és magukhoz tartozónak érezzék a nyomtatott betűt egész életük folyamán. Ha a tanuló a tanítási folyamat során olyan feladatot kap, mely megoldásához a könyvet mint munkaeszközt kell használnia, fokozatosan tudatossá válik benne, hogy az ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak, kézikönyvek munkaeszközök, és a tanuláshoz elegedhetetlenül szükségesek a tankönyvekkel együtt. Ezen a terüeten is történt előrelépés a tanév folyamán. A tanulók a könyvtárban készülnek az osztályfőnöki órákra, az osztályünnepségekre, a vetélkedőkre, a szavalóversenyekre és - sajnos - ritkábban egy-egy tanítási órára.

Az egyik legfontosabb feladat éppen a fent vázolt törekvés megvalósítása: a könyvtáros és aszaktanárok szorosabb együttműködése szükséges ahhoz, hogy az iskolai könyvtár nagyobb szerepet kapjon az oktató-nevelő munkában. Ugyanakkor a 15 m² alapterületű köyvtár mindinkább szűkösnek bizonyult a feladatok ellátására.

3. Az igazi könyvtárrá válás útján

Az új tanévben (1974/75) megteremtődtek a könyvtári munka továbbfejlődésének lehetőségei.

- Az állomány gyarapítására ismét jelentős anyagi támogatást kapott a köyvtár a MÜM-tól. Az intézeti beruházással együtt az állomány értéke a tanév második felére 148 ezer Ft összegű lett. A könyvtári kötetek száma 5000-re növekedett. (Az állomány 55 %-a már ismeretterjesztő jellegű.)

- A könyvtár lemezjátszóval is gazdagodott, mely lehetővé tette a lemeztár kialakításának megkezdését.

- A folyóiratok, illetve periodikák gondozása is megindult ebben a tanévben. 1974 szeptemberétől a következő periodikák hiánytalanul megtalalhatók a könyvtárban: Szaknevelés, Köznevelés, Magyar Pedagógiai Információ, Külföldi Pedagógiai Információ, Új Írás, Alföld, Kritika, Könyv és Nevelés, Könyvtáros. A felsoroltakon kívül még számos folyóirat, napi lap érkezik az intézethez, de raktározásukat a könyvtár nem tudja vállalni helyszűke miatt. A módszertani folyóiratokat a munkaközösségek gyűjtik.
1975 januárjában új helyiségbe költözött a könyvtár, melynek alapterülete 35 m². Lehetővé vált tehát - ha szűkösen is - a helybenolvasás, illetve az osztályfoglalkoztatás is.
Mindekezzel természetesen megszaporodtak a könyvtárra háruló feladatok is. Az intézeti oktató-nevelő munkán belül kiemelt feladatként jelentkezett felszabadulásunk 30. évfordulójának megünneplése, a 25 éves szakmunkásképzés fejlődésének dokumentálása és Szolnok város 900 éves jubileuma.

4. Az olvasást, a könvytárat népszerűsítő törekvések

A könytári munka is az évfordulók köré csoportosult. Ezt egészítette ki a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Művelődásügyi Minisztérium által meghírdetett "Az olvasó munkásért!" pályázat, melyre az intézeti könyvtár is benevezett. A pályázat elsőrendű céljaként jelentkezett a munkások, illetve a szakmunkástanulók széles rétegeinek bevonása a könyvtárhasználók táborába: "Egyre többen keressék és értsék a klasszikus és kortárs, elsősorban a szocialista szelelmű irodalom művészi színvonalú alkotásait."

1974. szeptember 1-jén eseménynaplót nyitott a könyvtár a következő célokkal:
- a könyvtár törtenetének, fejlődésének folyamatos bemutatása bejegyzésekkel, fényképekkel;
- a rendezvények megörökítése a könyvtár vendégeinek véleményével, aláírásával;
- minden olyan kulturális esemény rögzítése, amely az intézetben a könyvtári munkával kapcsolatos.

A napló alapján válik majd lehetővé a tanévenként folyó munka összevetése. A naplóhoz mellékletek kapcsolódtak. A mellékletek egy-egy darabja részletesen tartalmazta azokat az akciókat, melyeket a naplóban csak egy-két mondat vagy fénykép jelzett.

"Az olvasó munkásért!" keretében zajlott a tanév könyvtári munkájának legnagyobb része. Céljaiban ugyanazok a feladatok fogalmazódtak meg, melyeket a könyvtár eddigi munkája során is igyekezett megvalósítani, ugyanakkor ösztönzőleg hatott: még több, aktivizálóbb programmal megnyerni a szakmunkástanulókat a mozgalomnak, nemcsak az olvasók számának növelésével, hanem az olvasási kultúra fokozásával is.

Szeptemberben elkészült egy olyan ajánló bibliográfiai sorozat terve, amely évfolyamonként, tantárgyanként tájékoztatja a tanulókat és a tanárokat a könyvtárban található szakirodalomról és szépirodalomról. (A sorozatot a könyvtáros szerkeszti a munkaközösségek segítségével.) Október elején készült el az első darab, amely az első évesek irodalomtanításához és tanulásához adott segítséget. (A tanév szerint az első osztályos tanulók a mai magyar irodalomból kaptak ízelítőt Garai, Váci, Szaknyi, Lengyel, Sánta stb. egy-egy művének feldolgozásával.)

Az ajánló bibliográfia arra ösztönzi a tanulókat, hogy a kötelező egy very vagy novella mellett több művel ismerkedjenek, esetleg nézzenek bele a tanulmánykötetbe is. Tuják meg, hogy erre az iskolán belül is van lehetőség: a könyvtárban bőségesen találnak a témával kapcsolatos irodalmat. A tanárok számára is segítséget nyújt. egy-egy író vagy költő bemutatásakor nem kell végigböngészniük a tanulmányköteteket. A bibliográfia alapján pár perc alatt kiválaszthatók azok a művek, melyekben például Sánta Ferencről irodalom található. A sokszorosított ajánló bibliográfia egy-egy példányát megkapják az I. éves tanulók és a szaktanárok. Még a tanáv folyamán elkészült a II-III. évesek ajánló bibliográfiája ugyancsak az irodalom tanulásához, illetve tanításához. A következő tanévtől folyamatosan kerülnek sorra a tantárgyak.

Októberben könyvtotót indított a könyvtár. Minden hónapban egy-egy ismeretterjesztő mű feldolgozása került sorra 13+1 kérdés alapján. (Az ötletet a Könyvvilág könyvrejtvény rovata adta.) A kérdések minden hónap eleján a könyvtár melletti faliújságon jelentek meg. Mellette a "totóláda", melybe a tanulók bedobhatják a kitöltött "totószelvényeket". A 13+1 találatos szelvény-tulajdonosok között havonként 100 Ft értékben könyvjutalmat sorsoltak ki. A sorsolást minden alkalommal más-más osztályok végezték. A feldolgozott művek kapcsolódtak egy-egy évfolyam tantervi anyagához, vagy egy fontosabb évfordulóhoz kötődtek. Ilyen szempontok alapján került sor Földes Péter: A Nagy Október és a Magyarország felszabadítása c. művekre, de szerepelt Tamás-Virágh: Hasznos tanácsok a Zsigulihoz c. könyve is, mely a Műszaki Könyvhónap rendezvényeihez fűzödött. A könyvtáros a szaktanárokkal együtt állította össze a lapokat, de erre a munkára akadt önként vállalkozü tanuló is. A játékban résztvevő tanulók száma a témától függően válatakozott: a Zsiguli-könyv elsősorban az autószerelőket érdekelte. (A beérkezett megfejtések száma 42 volt.) A Nagy Október viszont minden tanuló érdeklődésére számot tartott. (92 megfejtés érkezett erre.) Október és április között 317 tanuló töltötte ki a könyvtáros szelvényeit.

A Műszaki Könyvhónap rendezvénye a tanukók 50 %-át mozgatták meg. Az intézet folyosóin könyvkiállítással egybekötött könyvvásárt szerveztek. Az iskola vendége volt Tamás György, az ankéton az autószerelő tanulók vettek részt. Több osztály látogatta szaktanárok vezetésével az Élő delta programját, melyet az SZMT Központi könyvtára szervezett.

December folyamán hirdette meg a könyvtár az évi olvasópályázatát, mely a felszabadulás 30. évfordulójához kapcsolódott. A műveket a mai magyar irodalomból válogatta a munkaközösség. Lengyel József: Igéző; Sánta Ferenc: Isten a szekéren; Bertha Bulcsu: Tűzgombok és Fekete Gyula: A fiú meg a katonák c. művét kellett a pályázaton részt vevő tanulóknak elolvasniuk. A szervezésben, előkészítésben a magyar munkaközösség tagjain kívül aktív szerepet vállalt néhány osztályfőnök is. Az eredmény lényegesen jobb volt az előző évinél: 68 versenysző szerepelt a vetélkedőn. A győztesek ismét I. éves tanulók lettek: egy autószerelő és egy villanyszerelő tanuló nyerte az elős, illetve a második díjat. A résztvevők ebben a tanévben is értékes jutalmakat kaptak. Az olvasó munkásért! pályázathoz kapcsolódtak a könyvtár kiállításai is (Jókai Mór, Petőfi Sándor, Németh László, Déry Tibor stb.) A pályázat értékelése március folyamán történt. Az intézeti könyvtárat a megyei zsűri második helyezettként terjesztette fel az országos zsűri elé.

A könyvtári munka keretében kell beszélni az irodalmi színpad tevékenységéről is, hiszen tagjai fontos szerepet töltöttek be az intézetben folyó irodalmi nevelésben. Az irodalmi szakkör az 1974/75-ös tanévben nagymértékben irodalmi színpadi tevékenységet vállalt: 4 ünnepi műsort mutattak be. Az első a már említett Ne feledd c. emlékműsor volt.  A második produkció az Országos Diáknapok megyei bemutatójára készült Soós Zoltán: Gorombakovácsok című művének részleteiből. Itt a csoport ezüstérmet szerzett. (Ezt a műsort előadták a 25 éves szakmunkásképzés alkalmából rendezett iskolai ünnepélyen is.)

A MÜM 1974 novemberében a szakmunkástanuló intézetek országos vetélkedőjét hirdette meg Tavasz Magyarországon címmel. melynek területi lebonyolításáért a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet volt a felelős. A vetélekdő igen sokrétű feladatokat foglalt magába. Szerepelt benne riport, szomszédolás, ünnepi műsor, tabló stb. Célja: hazánk, városunk, iskolánk 30 éves fejlődésének megismerése, bemutatása. Az intézet két csapatának ünnepi műsorát az irodalmi színpad vállalta. Az egyik összeállítás Mesél a Tisza címmel Szolnok és a Tisza kapcsolatát mutatta be prózával, verssel, zenével. A második műsor - Vallomás a városról - oratórikus jellegű, Szolnok fejlődését öleli fel 1945-től napjanig. A vetélkedőn az intézet "C" csapata biztos győzelnet aratott, így továbbjutott az országos versenyre.

Az irodalmi színpad munkája alkalomhoz kötődő, versenyszerű, de a csoport módot talált arra is, hogy az intézet tanulói minél nagyobb százalékban meghallgassák a műsorokat, hiszen így lesz igazán olvasóvá nevelő tevékenységgé feladatuk. Fontos az is, hogy maguk a csapattagok a műsorok szerkesztés, színpadra állítása folyamán váltak irodalomszerető, irodalomértő tanulókká. Nem véletlen, hogy közülük kerültek ki elsősorban az olvaósópályazatok, szavalóversenyek résztvevői. Ők látogatták leginkább a Megyei Művelődési Központ "Pódium" sorozatát, és ők nyújtottak legtöbb segítséget a könyvtárosnak a mindennapi munkában.

A tanév feladatai közé tartozott még az Ünnepi Könyvhét megrendezése, melynek keretében két író-olvasó találkozóra került sor az intézetben (Jókai Annával és Csanádi Imrével). Ugyancsak májusban hirdette meg a könyvtár az országos felszabadulási olvasópályázat programját, melynek lebonyolítása már a következő tanév feladatává vált. 

Összegzés

Az intézeti könyvtár közel 20 éves tevékenységét áttekintve megállapítható, hogy nagy előrelépést jelent a szakmunkásképzés területén a könyvtári munka megerősítése, helyének biztosítása az intézeti oktató-nevelő tevékenységben. Helyesnek bizonyult az a törekvés, hogy a kulturális rendezvények
központja az iskolában a könyvtar legyen, hiszen minden ilyen esemény azt a
célt szolgálja, hogy művelt, sokoldalúan képzett szakmunkások váljanak az intézet tanulóiból. Nem szabad azonben megfeledkezni arról, hogy a látványos rendezvények mellett elsősorban a hétköznapi munka alkotóműhelye az iskolai könyvtár, ahol mind a tanárok, mind a tanulók megtalalják a számukra elsődleges munka: a tanítás, illetve a tanulás olyan munkaeszközeit, melyek nélkülözhetetlenek feladatuk végrehajtásában. E felfogást kell mélyíteni, tudatossá tenni, ebben kell a könyvtáros-tanárnak a legnagyobb feladatot vállalnia.
Az iskolai könyvtár elsődleges célja megtanítani gondolkodva tanulni, a tanukókat öntevékeny művelődésre nevelni, hogy az olvasást ne célnak, hanem eszköznek tekintsék. Hiszen "a könyvek azért vannak, hogy a tudást bennük tartsuk, míg fejünket valami okosabbra használjuk."

2020

91. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok

Hagyományosan az Ünnepi Könyvhét nyáron kerül megrendezésre. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt a többnapos kulturális programot szeptemberre tették át a szervezők. A budapesti országos megnyitó azonban a járványhelyzet miatt elmaradt. Így a szeptemberre tervezett eseményt Szolnoki Irodalmi Napok néven rendezte meg a Verseghy Könyvtár.

1958

29. Ünnepi Könyvhét

1958. június 29.-július 6.

A könyvhét megrendezésére minden jelentősebb helyen Ünnepi Könyvhét Bizottság alakult kulturális intézmények, könyvesboltok és tömegszervezetek képviselőiből.
A Szolnok megyei Könyvhét Bizottság megalakulása után a Szolnok városi Könyvhét Bizottság is összeült, hogy előkészítse a könyvhét eseményeit.

Szerte a megyében több helyen állítottak fel könyvárusító pavilonokat. Szolnokon a vasútállomáson, az autóbusz végállomáson, a víztoronynál, a Megyei Tanács épülete előtt, és még sok más helyen volt utcai árusítás. A városban és a szolnoki járás területén mintegy 90 helyen árusítottak könyvet a bizományosok. Üzemekben, hivatalokban, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben vásárolhattak a dolgozók a könyvheti könyvekből.


A KISZ-szervezetek is bekapcsolódtak a könyvünnep propagandájába és lebonyolításába. Szolnokon két helyen állított fel sátrat a KISZ, ahol a fiatalok árusítottak könyvet. A nőtanácsok is részt vettek a könyvek utcai árusításában.
A könyvesboltok felkészülve várták a vásárlóközönséget. 

Szolnok megyébe a könyvhét alkalmával 2 fővárosi író érkezett: Lengyel József, a „Visegrádi utca” és a „Kulcs” című könyvek írója és Csepeli Szabó Béla költő. Mindketten két napot töltenek a megyében. Szolnokon kívül ellátogatnak Jászberénybe és Karcagra. Az ünnepi esteken kívül az olvasóikkal találkoznak az írók, és a könyvtárakban az olvasók számára dedikálják is könyveiket.

Szolnokra és Jászberénybe Győry Dezső, Karcagra és Tiszafüredre Pálfalvy Nándor utazott író-olvasó találkozóra.

Június 27. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyiségében megnyitó ünnepséget rendeztek.

Június 28. A Közalkalmazottak József Attila Művelődési Házában műsoros irodalmi estet tartottak. A bevezető irodalmi ankéton Győri Dezső, a Viharvirág és a Vérehulló szerelem című nagysikerű művek írója, a Felvidék költője jött el. Az estet Szurmay Ernő, a Megyei Tanács művelődési főelőadója nyitotta meg, ismertetve az illusztris író munkásságát és méltatva a konyvnap jelentőségét.
Kemenczey Judit Győri Dezső Önvallomásféle című versét mély átéléssel adta elő. Ezután az író regényeinek színhelyéről beszélt, majd a kérdésekre válaszolva, a Viharvirág című regényének néhány ifjúsági problémáját ismertette. Elmondotta, hogy nagy érdeklődést keltett regényének hősét továbbviszi a szabadságharc bukása utáni esztendőkbe.

A megnyitó alkalmával a két szolnoki könyvesbolt könyvtombolát rendezett.

Verseghy Könyvtár - Aprónyomtatványtár

Jászberényben a Fémnyomó Lehel-klubjában is tartottak irodalmi estet. A gazdag műsor keretében a Déryné Művelődési Ház színjátszói jelenetet adtak elő, részleteket olvastak fel a könyvhétre megjelent könyvekből, és Győry Dezső verseskötetének, a „Zengő Dunatáj’‘-nak legszebb költeményeit szavalták. Itt is maga a szerző is olvasott fel verseiből és azok keletkezésének körülményeit ismertette.

A könyvhét befejezésére Jászberénybe utazott Csohány Gabriella költőnő. A jól sikerült záróünnepély sokak számára emlékezetes marad.

A karcagi Csokonai Városi Könyvtár a Hazafias Népfronttal közösen Gombos Imre, karcagi születésű író és műfordítót látta vendégül, aki a könyvhétre megjelent kis könyvéről, az „Éjfél Vitéz“-ről. Egy kis puli verses története ez, amelynek magvát a szerző a húszas években Csontos György karcagi juhásztól hallotta. Az író költői fantáziájában ez a történet új köntöst kapott. Az elgondolkoztató és sok finom megfigyelésből összetett verses mese nemcsak színes történet, hanem a puszta életét, a szilaj pásztorok világát, a karcagi vásár tarkaságát is megismerheti belőle az olvasó.
A karcagi ünnepség érdekessége volt, hogy meghívták Csontos György bácsit is, a 75 éves öreg juhászt, aki magabiztosan mesélte el a hallgatóságnak azt a történetet, melyből az író megalkotta kis meséjét.
Hegyesi Júlia könyvtárvezető ismertette Gombos Imre életét és munkásságát, valamint a könyvtár olvasói közül ketten angol és skót népballadákat szavaltak Gombos Imre megjelent műfordítás-kötetéből.

A Törökszentmiklósi Járási Könyvtárban olvasómegbeszélést tartottak, ahol az érdeklődőkkel a könyvtár munkáját vitatták meg, az ünnepi könyvhétre megjelent könyvekről beszélgettek, és más irodalmi problémákat tárgyaltak meg a könyvtár munkatársai. Érdekes kérdés merült fel a beszélgetés során, hogyan rendezné be könyvtárát egy mai olvasó.

Túrkevén a városi könyvtár is Győri Dezsőt látta vendégül. „Viharvirág” és a „Vére hulló szerelem” írója is megjelent és elbeszélgetett olvasóival. Végezetül a szerző „Zengő Dunatáj” című antológiájából szavalt el néhányat a megjelenteknek.

Záró ünnepségként "Könyvbált" szervezett a jászkiséri művelődési ház vezetősége.

Forrás:

Kisfaludi Sándor: A könyv ünnepe. Szolnok megyei Néplap (1958.06.29.)

Sági Pál: Az ünnepi könyvhét íróvendégei. Szolnok megyei Néplap (1958.06.28.)

Sági Pál: Az ünnepi könyvhétre készülünk. Szolnok megyei Néplap (1958.06.20.)

1961

Ünnepi Könyvhét

1961. május 27. - június 4.

Palotai Boris, az Ünnepi vacsora, a Viharos mennyország népszerű írónője az ünnepi könyvhét alkalmából Jászárokszállásra látogatott A község irodalomkedvelő közönsége nevében Szerencsés Zoltán tanár üdvözölte a vendéget a párt klubhelyiségében. Az írónő felolvasott rövidesen megjelenő regényéből, az Aprópénzből. A kedves találkozóra Jászberényből is többen átlátogattak, hogy láthassák az írónőt. Rövid ottléte alatt sokan vásároltak műveiből, melyeket a földművesszövetkezet ünnepi Könyvsátránál dedikált.

Hét helyen rendeztek a jászapáti járásban az ünnepi könyvhét alatt ankétot és hat helyen tartottak kiállítást.

Kisújszálláson május 28-án ünnepi megnyitót tartottak az irodalmi színpad részvételével. A műsoron Tóth Árpád, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső verseiből hangzott el színvonalas összeállítás. A könyvhét idején igen sokan foglalkoztak a könyvek terjesztésével. A bizományosok munkahelyeiken kiállításokat rendeztek. Az úttörők egész serege tevékenykedett, házról házra járva árusították a könyveket. Kiemelkedő munkát végzett az Arany János utcai iskola VI. b. osztálya, amelynek kis növendékei közel 1700 forint értékben árusítottak könyveket.
A pedagógusnap alakalmával kiállítást és tombolát rendeztek.

Mezőtúron a könyvhetet ünnepélyesen lezáró könyvbál sokéves hagyománya a művelődési háznak.

Rákóczifalván, a termelőszövetkezeti községben sikerrel zárult a könyvhét. A könyvtár olvasóinak száma harminceggyel növekedett. Az új olvasók közt találjuk az 51-es AKÖV Pálinkás Lajos által vezetett „Takács Vendel” brigádot is. Megfogadták, hogy Takács Vendel szellemében a brigád tagjai nemcsak a munkában, a tanulásban, vagy a társaik megsegítésében, hanem a szórakozásban is együtt vesznek részt

Vidéki könyvsátrak pultjain, könyvárusító asztalok tarka összevisszaságában, könyvesboltok kirakatában többször találkoztunk Tamási Áron Kossuth-díjas író nevével; főleg Mezőtúron és Kunszentmártonban keresték a Tamási-regényeket, - általában a mai magyar írók műveit. E két helyen a könyvhét első napján 1000 forintos forgalmat bonyolítottak le a földművesszövetkezeti könyvsátrak.

Verseghy Könyvtár Kisnyomatványtára

Jászkiséren Tóth Zoltán könyvkiállítást és vásárt rendezett a könyvhét alkalmával munkahelyén: a fodrászüzletben. Az ügyes kezdeményező 3000 forint értékű könyvet adott el a boltban megforduló vendégeknek.

1976

47. Ünnepi Könyvhét

1976. május 28. - június 5.

Megyénk városaiban, községeiben az egy hét alatt több mint hatvan író-olvasó találkozóra került sor.

Az ez évi könyvhéttel a rendezők egy hagyományt indítottak el: a rendezvénysorozat összes bevételét egy községi könyvtár felépítésére fordították.

Ugyancsak ezen a könyvünnepen kezdődött el a "házi könyvtár” akció, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kezdeményezésére. Az akció azt a célt szolgálta, hogy a legalapvetőbb szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvek eljussanak mindenki otthonába, s a szocialista brigádok könyvtáraiba. Ezért a közeljövőben újra kiadták ezeket a köteteket.

Május 28. Járási Könyvtár (Tiszafüred): Műsoros irodalmi est nyitotta meg az ünnepi könyvhét tiszafüredi járási eseménysorozatát: Somlyó György költővel találkoztak az irodalomkedvelők a járási könyvtárban. A költő verseit Csernus Mariann tolmácsolta.

Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): Fekete Sándor találkozott olvasóival.

Május 29. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvhét nyitányaként — a Szépirodalmi Kiadó rendezésében - irodalmi estre került sor a könyvudvarban.  A könyvudvart Túróczy Ferencné, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg. Beszédében szólt az ünnepi könyvhét jelentőségéről, a könyv, az irodalom emberformáló erejéről, az ismeretszerzés fontosságáról. Hangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat igazi célja a tanulás, a művelődés népszerűsítése. Ezt az ügyet minden bizonnyal jól szolgálják az irodalmi estek, a művészeti bemutatók, az író-olvasó találkozók. Beszéde végén bejelentette, hogy a rendezők a könyvhét szolnoki rendezvényeinek teljes bevételét a Hazafias Népfront könyvtárépítési akciójának támogatására fordítják.
A megnyitó után gazdára találtak az első könyvek, megszülettek az első dedikációk. A könyvudvaron Apáti Miklós, Bárány Tamás, Fekete Sándor, Somlyó György, Utassy József dedikálta könyveit.

Ők voltak a pár órával később kezdődő irodalmi est főszereplői is. Az alkotókat Koczkás Sándor irodalomtörténész mutatta be az olvasóknak. — Csernus Mariann, Dévai Nagy Kamilla, Schubert Éva és Verebes Károly segítségével.

Gyermekek napja

Május 30. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A város adott otthont az Ünnepi könyvhét megyei megnyitójának. Fábián Zoltán író tartott megnyitó beszédet. Móricz Zsigmond szobrának leleplezése alkalmából Szurmay Ernő tartott előadást.

Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára

(Szolnok): Ezen a napon avatták fel az úttörőket, s e számukra nevezetes eseményt, vetélkedők, író-olvasó találkozók tették még felejthetetlenebbé. Este a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének műsorával zárult a könyvhét első napjának programja.

Ságvári Endre Művelődési Központ (Szolnok): Amatőr művészeti csoportok műsorában fellépett a szolnoki ÁFÉSZ Kodály kórusa, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a Tisza Táncegyüttes.

Fiatalok napja

május 31. 

Járási Könyvtár (Tiszafüred): Kertész Magdával, a Nők Lapja munkatársával találkoztak a tiszafüredi Hazafias Népfront tiszafüredi nőklubjártak tagjai.

Kossuth úti Általános Iskola (Mezőtúr): „Ismerkedés a világgal" címmel rendhagyó irodalomórát tartott Vörös Károlyné, a Móra Könyvkiadó munkatársa.

Rákóczi úti Általános Iskola (Mezőtúr): „A ritmus öröme" címmel tartott foglalkozást Veress Miklós költő.

Városi Művelődési Központ (Mezőtúr): A  megnyílt Somogyi Árpád szobrászművész, a Móricz szobor alkotójának kiállítása.  A Szabadság Filmszínházban Móricz Zsigmond Árvácska című regényébői készült filmet mutatták be. A mezőtúri Filmankéton közreműködött Ranódy László filmrendező és Czinkóczi Zsuzsa színész,  Móricz Virág és dr. Veress József filmesztéta.

Sportcsarnok (Szolnok): A Bergendy együttes adott műsort.

previous arrow
next arrow
Slider

Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): Kiemelkedő esemény volt az az ankét, amelyet Boross János és Rapcsányi László vezetett a Vendégségben voltunk
őseinknél című kötetről.

Két világháború csodafegyverei. Előadó: Horváth Árpád (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)

Barátság napja

Június 1. (Szolnok):  A Magyar Rádió szolnoki stúdiója egyenes adásban közvetítette Fórum című műsorát, amelyben kül- és belpolitikai kérdésekre válaszoltak neves újságírók. A fórumon a hallgatók kérdéseire Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke válaszolt. A fórum újságíróvendégei: Bajnok Zsolt, Fábián Péter, P. Szabó József és Pálfy József volt.

Szolnoki Galéria (Szolnok): Találkozót rendeztek a Szolnokról elszármazott művészek, írók, színészek a közönség részvételével.

Verseghy Könyvtár Fotótára

Nők napja

Június 2. 

Felszabadulási Emlékkönyvtár (Mezőtúr): Molnár Gábor író volt a könyvtár vendége.

Kilián György Repülő Műszaki Főiskola (Szolnok): Gyurkovics Tibor találkozott olvasóival.

Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A zenei részlegben nyílt napot tartottak, amelynek vendége Gyurkovics Tibor író volt. A program házigazdája a Pedagógusok és Népművelők Kiváló Ifjúsági Klubja volt.

Tiszamenti Vegyiművek Művelődési háza (Szolnok): Bánffy György szerepelt Ékes-édes anyanyelvünk című műsorával.

Városi Könyvtár (Jászberény): Cseres Tibor író volt a könyvtár vendége.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Csernus Mariann „Asszonyok mondókája” című önálló műsorát hallgathatták meg az érdeklődők a könyvudvarban. Amíg a mamák a műsort hallgatták, a kicsiket bábműsorral szórakoztatták az úttörők, a legkisebbek felügyeletéről pedig az egészségügyi szakközépiskolások gondoskodtak.

Tudományok napja

Június 3. Városi Tanács nagyterme (Mezőtúr): Fehér Klára és Nemes László volt az író-olvasó találkozó vendége.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Klubestre került sor a MTESZ, a TIT, s a Közgazdasági Társaság részvételével. Az est témája a környezetvédelem volt.

Szocialista brigádok napja

Június 4. Városi Művelődési Központ (Mezőtúr): Mocsár Gábor író találkozott a város szocialista brigádjaival.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A szovjet irodalom 50 éve címmel Bakcsi György irodalomtörténész szerkesztésében tartottak irodalmi estet. Közreműködött Győri Franciska, az Irodalmi Színpad tagja és Vallai Péter, a Thália Színház művésze.

Művészetek napja

Június 5.

(Szolnok): A könyvhét városi rendezvénysorozata táncházzal zárult.

Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára

1977

48. Ünnepi Könyvhét

1977. május 27. - június 4.

Karcag

május 31. Tímár Máté, József Attila-díjas író találkozott két üzemi kollektívával. A Szerszámipari Művekben, majd az Általános Technikaipari Szövetkezetben rendezték meg az író-olvasó találkozót.

Szolnok

május 26. Ördögh Szabolcs az MSZMP Székházában találkozott az olvasókkal.

május 27. Kiállítás Csikszentmihályi Róbert szentendrei szobrászművész munkáiból (Szolnok, Damjanich János Múzeum)

Verseghy Könyvtár Kisnyomtatványtára


Az 1977. évi ünnepi könyvhetet Boldizsár Iván állami díjas író, a magyar Pen Club elnöke, a Béke-világtanács tagja nyitotta meg a könyvudvart megtöltő közönség előtt.

Boldizsár Iván

Íróvendégek dedikáltak: Bistey András, Gyurkovics Tibor, Iluh István, Ladányi Mihály, Nemeskürty István, Serfőző Simon

Irodalmi est a Könyvudvarban. Közreműködtek: Csernus Mariann, Keres Emil, Koncz Gábor, Nagy Attila, Novák János, Vitai Ildikó

május 28. Mozgás, Gyerekek! Békés Itala zenés, táncos vidám játéka a Könyvudvarban

Észt íróvendégek dedikáltak: Ellen Niit, Jaan Kross

Az Országos Diáknapok aranyérmeseinek bemutatója

május 29. Pünkösdi mazagin. A Szolnokon élő művészek nyilvános klubdélelőttje a Ságvári Endre Művelődési Központban.

Chiovini Ferenc és Rapcsányi László

"A zene szava" címmel a Mecsek fúvósötös ismeretterjesztő műsora a Verseghy Könyvtárban.

május 30. Világirodalmi tükör. Közreműködött Bencze Ilona és Maros Gábor. Aműsort Katona Erzsébet és Katona Tamás vezette. 

A Könyvudvarban - Verseghy Könyvtár Fotótára

Politikai ankét vendége Pálfy József

május 31. Kaláka együttes műsora és Napjaink városépítészete címmel beszélgetés a Verseghy Könyvtárban a MTESz, a TIT és a megyei könyvtár közös szervezésében.

június 1. Politikai könyvankét Tamás Ervin és Révést Tamás, a Búcsú a cigányteleptől című monográfia szerzőivel a Kossuth Kiadó szervezésében.

június 2. Iványi József színművész irodalmi délelőttje a Verseghy Könyvtárban

Napjaink zenéje című közönségtalálkozó a Verseghy Könyvtár olvasótermében a Zenemű kiadó rendezésében. A program vendége Kocsár Miklós volt. Fellépett a Bartók Kórus.

Buday Péter és Kocsár Miklós

június 3. A Szovjetunió köztársaságai: Bemutatkozott Azerbajdzsán. A Corvina Kiadó színes diavetítéssel és népzenável kísért bemutatójának házigazdája dr. Gombos Károly, a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum főigazgatója volt.

június 4. A szocialista brigádok napjával zárult az Ünnepi Könyvhét szolnoki rendezvénysorozata. E napon a szolnoki TITÁSZ tanácskozó helyiségében a VASAS üzemek küldöttei találkoztak. A megyei olvasói konferencia vendége Fábián Zoltán író, az írószövetség titkára volt. Az SZMT-könyvtárban várták beszélgetésre az olvasótáborban résztvett brigádok képviselőit.
Majd a Komarov teremben irodalmi estet adott Berek Kati, Horváth Teri előadó- művészek, Tímár Máté író és Dorogi Zsigmond szerkesztő (SZOT-díjasok).

A Verseghy Ferenc megyei könyvtár MSZBT tagcsoportja és a Corvina Kiadó közös rendezésében pénteken az ünnepi könyvhét alkalmából diavetítéssel egybekötött előadást szervezett. A sok érdeklődőt vonzó előadást dr. Gombos Károly, a Keletázsiai Múzeum főigazgatója tartotta Azerbajdzsánról. A rendezvény a könyvtár MSZBT tagcsoportja új kezdeményezésének, a Szovjetunió köztársaságait bemutató sorozatnak első eseménye volt.

Törökszentmiklós

május 31. „KINCSKERESŐ” ankét volt a Rózsa Ferenc Általános Iskolában. A népszerű gyermekfolyóirat szerkesztőjét, Baka Istvánt hívták meg beszélgetésre az Ünnepi könyvhét alkalmából.

1979

1979. június 1-én a könyvünnep megyei megnyitóját Kisújszálláson tartották. A Móricz-emlékév alkalmából esett a választás a nagykun városra. Hiszen Móricz Zsigmond Kisújszálláson töltötte diákéveinek egy részét, majd a későbbiekben is gyakran felkereste a várost.

A városi tanács dísztermében tartott megnyitó ünnepségen nagyszámú érdeklődő gyűlt össze: a megye és a város párt-, állami és művelődésügyi vezetői, valamint középiskolások és szocialista brigádtagok. A megjelenteket Ponyokai Bálint, a kisújszállási Városi Tanács elnöke üdvözölte. Őt követte Tarján Tamás irodalomtörténész, aki közvetlen hangú beszéddel megnyitotta a jubileumi 50. Szolnok megyei könyvhetet.

A könyvhét a legőszintébb ünnepek közé tartozik. S ha visszatekintünk a magyar könyvünnepek történetére, a 20. századi művelődéstörténet jeles eseményeire pillantunk vissza.” – vallotta Tarján Tamás. Tisztelettel szólt mindazokról, akik fél évszázadon át részt vettek a könyvhetek megrendezésében.
A megnyitó beszédet követően Szigligeti Színház művészei léptek fel. Koszta Gabriella, Jutkovics Krisztina, Udvaros Dorottya és Varga Tamás az íróvendégek műveiből szerkesztett műsort adott elő. A díszteremben rendezett ünnepség után kiállítás nyílt a városi tanács folyosóján.

Az eseményen Móricz Virág, az író lánya, a kisújszállási születésű költő, Kiss Tamás, valamint Ördögh Szilveszter, Simonffy András és Beney Zsuzsa várta az érdeklődő közönséget. A megnyitóval egy időben Móricz-fotókiállítás nyílt a fővárosi Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum anyagából a kisújszállási városháza dísztermében. A tárlat Móricz Zsigmond életének és pályájának állomásait mutatta be képekkel és más dokumentációs anyagokkal. Szurmay Ernő a megyei könyvtár igazgatója nyitotta meg a kiállítást.

A budapesti Radnóti Színpad irodalmi “Móricz Zsigmond emlékezete” című műsora zárta az ünnepi megnyitót.

A megnyitó után a helyi Ady filmszínházban levetítették az Árvácska című Móricz-műből készült filmet, majd a nézők találkoztak a film alkotóival is.

A városi tanács épülete mellett felállított könyvsátraknál legtöbben természetesen az erre a napra a városba érkezett írók, költők műveit keresték. Sokan dedikáltatták a megvásárolt műveket a szerzőkkel. A Szolnok megyei Néplap tudósítása szerint a városháza előtti téren és az épületben a hangulatos spontán beszélgetés alakult ki az alkotók és olvasóik között.

Kisújszállás 1979

A könyvhétre jelent meg meg Kiss Tamás Így élt Móricz Zsigmond című könyve.

Az ünnepi könyvhét szolnoki rendezvényei 1979. június 2-án délután 1 órakor a könyvudvar és a Hubay Ferenc utcában, a könyvutca megnyitásával kezdődtek. Aznap este az új művelődési központban a „Móricz Zsigmond emlékezete” című műsorral vendégszerepelnek a budapesti Radnóti Színpad művészei. Tulajdonképpen az ünnepi könyvhét rendezvényeivel vették birtokukba az emberek az új intézményt.

Szolnokon  a Hubay úton feláállított könyvutca

 Az érdeklődők az ünnepi könyvhétre megjelenő több mint százféle újdonságból és hanglemezekből valamint antikvár könyvekből is válogathattak. A könyvudvarban és a könyvutcában Mezei András, Czine Mihály, Móricz Virág, Asperján György, Szentiványi Jenő és Lengyel Dénes dedikált.

A Verseghy Könyvtár Iluh István költő és Bokros László képzőművész — a „Szélsárkány” című gyermekkönyv szerzői — részvételével rendezett íróolvasó találkozót.

Az író-olvasó találkozók közül kiemelkedett június 6-án László Gyula régész-művészettörténésszel való találkozás. Borsos Miklós munkásságáról szóló könyvét mutatta be a Verseghy Könyvtárban.

A megyei könyvtárban Mihail Jefremovics Levityin, szovjet író részvételével rendeztek rendhagyó irodalomórát a Varga Katalin Gimnázium orosz tagozatos tanulói számára.

Mihail Jefremovics Levityin a Verseghy Könyvtárban

A szakkönyvek és a tudományok iránt érdeklődőknek szólt az ünnepi könyvhét záróprogramja is. Az „Élet és Tudomány” napjai keretében, június 7 -én és 8-án több tudományos és ismeretterjesztő előadás hangzott el a városban.

Számos művészeti esemény is kapcsolódott Szolnokon a jubileumi könyvhéthez. Június 3- án délelőtt a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban az úttörők kulturális seregszemléjének aranyérmes együttesei adtak műsort. Másnap, június 4-én „Csodák és furcsaságok” című műsorral várta a gyerekeket Sólyom Katalin és a Szélkiáltó együttes. Június 5-én az országos diáknapokon eredményesen szereplő középiskolások gálája is elsősorban az ifjúság számára biztosított kellemes szórakozást. A Kolinda folk együttes is adott hangversenyt.

A színházbarátok június 3-án este a Szigligeti Színház művészeivel találkozhattak a Pelikán Szálló presszójában. A közönség-művész találkozó csaknem három órán át folyt. A kötetlen beszélgetésen a színház és a nézők szempontjából is fontos kérdések, problémák körül forgott.

A szolnoki helyőrségi művelődési otthonban a Zrínyi Katonai Könyvkiadó tartott ünnepi könyvhetet. Egy héten át több érdekes esemény követte egymást. Író-olvasó találkozók keretében mutatkoztak be a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, a Magyar Külügyi Intézet, a katonai könyvkiadó szerkesztőségégének képviselői és munkatársai a szolnoki közönségnek. A város pedagógusai számára pedig ismeretterjesztő előadásokat tartottak a honvédelemről. Az eseménysorozat zárásaként dr. Csorba Csaba tudományos kutató a magyar várak történetéről tartott előadást.
A megye városaiban, a járási székhelyeken és a községekben az ünnepi könyvhét idején csaknem ötven író-olvasó találkozót tartottak. Többek között Galgóczi Erzsébet Jobbágy Károly, Szeberényi Lehel, Thiery Árpád, Sólymos Ida, Fábián Zoltán, Czigány György és Molnár Zoltán találkozik olvasóival. Egy héten át írók, költők, szerkesztők, kritikusok, irodalomtörténészek, előadóművészek járták a megye fal vait, városait — sok ezer ember vendégeként.

A szolnoki járásban megszervezték a mozgó könyvárusítást, számos helyen könyvkiállítást rendeztek. A könyvtárosok, népművelők megtalálták a módját annak is, hogy Móra Ferenc és Móricz Zsigmond születésének századik, évfordulóját emlékezetes módon megünnepeljék.

Besenyszögön könyvtárat avattak. Jászalsószentgyörgyön a Petőfi Tsz székházában író-olvasó találkozót rendeznék Fuchs Antal vadászíró részvételével. Jászszentandráson Szentiványi Jenő ifjúsági író volt a helyi könyvtár vendége. Kunhegyesen Lengyel Dénes, Kengyelen Sólymos Ida író, Nagykörűben Sólyom Katalin előadóművész és a Szélkiáltó együttes szerepelt. Tiszatenyőre Szűcs Ildikó színművész és Háy Ágnes illusztrátor tett látogatást.

Jászberényben az író—olvasó találkozók mellett a helyi ipari vállalatok művelődési aktivistáinak tanácskozására és a munkavédelmi felelősök ankétjára is az ünnepi könyvhéten került sor. A berényi vasutasok Székely Mihály Szocialista Brigádja a könyvhét alkalmából könyvsátrat állított a személypénztár mellett a vasútállomáson, és a vonatok indulása előtt eredményesen kínálta a könyveket.

A Mezőtúri Városi Tanács művelődésügyi osztálya, a Móricz Zsigmond Kiváló Könyvtár és az áfész pályázatot hirdetett a városban dolgozó kirakatok készítésére. Az rakatrendezők között könyv- „alkotások” kedves színfoltjai voltak a rendezvénysorozatnak, s nagymértékben hozzájárultak a népszerűsítéséhez.
Nagy István, a Móricz Zsigmond Könyvtár igazgatója az értékelő zsűri nevében adta át az évfordulóra készített Móricz-emlékplakettet Violáné Fekete Júlia első, Kovács Tamás második és Túri Artúr harmadik helyezett dekoratőröknek színvonalas munkájukért.Könyvsátrat állított fel Törökszentmiklóson, a Kossuth téren a helyi áfész, amelyben 1979. június 1-9. között a könyvhétre megjelenő új szépirodalmi és szakmai könyvek széles választékát kínálták.

Maradandó élmény volt a zagyvarékasi általános iskolások számára a Lengyel Dénessel, a híres pedagógussal, a Magyar mondavilág szerzőjével való találkozás. Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára emlékezve június 8-án az író fogadott fiával, dr. Móricz Imrével (aki Zagyvarékason nevelkedett) találkozott a község lakossága. Ez alkalommal felelevenítette gyermekkort emlékeit, méltatta a nagy író munkásságát. A Móricz Zsigmond helytörténeti szakkör számára értékes Móricz-kéziratokat ajándékozott.

Abádszalókon a községi könyvtárban irodalmi vetélkedőt szerveztek általános iskolások számára. A településen könyvesbolt nem volt, így egy felállított könyvsátorban válogathattak az abádszalókiak az újdonágok közül.
Kunmadarason a karcagi áfész 113. számú kultúrcikküzletében külön „újdonságpultot” állítottank fel és a kirakat is ünnepi díszbe öltözött. 

Tiszafüreden ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a könyvhét járási rendezvénysorozatát, s a járási könyvtár udvarán megkezdődött a nagyszabású könyvvásár. Ugyancsak Tiszafüreden, a könyvudvarban egy héten át minden nap a helyi iskolák, közművelődési intézmények művészeti csoportjai adnak műsort.

A tiszafüredi járás szinte mindegyik községében zajlott egy-két vagy több rendezvény a jubileumi könyvhéten. A közös tanácshoz tartozó három faluban, Tiszaigaron, Nagyivánban, Tiszaörsön összefogtak a könyvtárosok és a pedagógusok. Író-olvasó találkozót, irodalmi estet, könyvvásárt rendeztek. 

Az 1979-es jubileumi könyvhét országos forgalma minden addigit felülmúlt; 97,5 millió forint értékű kötet talált gazdára. A kiadók összesen 105 kötetet kínáltak, 2,8 millió példányban. Az 50. ünnepi könyvhetet elsősorban az emelte ki a szokásos koranyári könyvakciók sorából, hogy számos történeti visszatekintésre, jubileumi rendezvényre, megemlékezésre is alkalmat adott.

A könyvheti „gyorsmérleg” szerint: a korábbi ’ évek könyvünnepeihez képest, sokkal több rendezvényt tartottak az idén, s különösképp sok volt az olyan esemény,
amely egy-egy réteg, meghatározott érdeklődésű csoport igényeit szolgálta. Több íróolvasó találkozót rendeztek diákok, munkásolvasók részvételével, a gyermekek hangversenyeket, szórakoztató műsorokat „kaptak”, a színházkedvelők találkozhattak színházunk művészeivel, a képzőművészet barátainak a lebilincselő stílusú László Gyula professzor mutatta be Borsos Miklósról szóló új könyvét; sőt a kismamáknak, a kisgyermekes szülőknek, a hivatásos nevelőknek is jutott rendezvény — a Ranschburg Jenő pszichológussal rendezett találkozó szinte az éjszakába nyúlt, akkora volt az érdeklődés.

Az irántuk és a munkásságuk iránt megnyilvánuló érdeklődés jellemzésére csak egyetlen adatot: Kiss Tamás „így élt Móricz Zsigmond” című könyvéből Kisújszálláson hatszáz példány fogyott el. De a többi, megyébe látogató szerzőnek sem nagyon maradt könyve a boltok és a könyvsátrak polcain. A Verseghy Könyvtár kiadásában megjelent Iluh István-kötetből — például — mintegy ezerötszáz fogyott el. A becslések szerint könyvkereskedelmi szempontból is sikeresebb volt az 1979-es könyvhét a korábbiaknál. Néhány könyv szinte órák alatt elfogyott: nemcsak a népszerű „Ra-Re” sorozat néhány új kötete, de Nagy László: Adok néktek arany vesszőt, Zsolt Róbert: Labdarúgók, sportolók című könyvének vagy László Gyula minden kapható művének példányai is.

Kronológia

1979. június 2. Móricz Zsigmond emlékezete. Irodalmi est. Előadó: Radnóti Színpad (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1979. június 2. Mezei András, Czine Mihály, Móricz Virág, Asperján György, Szentiványi Jenő és Lengyel Dénes (Szolnok)

1979. június 8. Zrínyi Katonai Könyvkaidó Ünnepi Könyvhete. A magyar várak története. Előadó: dr. Csorba Csaba (Szolnok, Helyőrségi Művelődési Otthon)

1980

51. Ünnepi Könyvhét

1980-ban a könyv ünnepének országos vidéki megnyitóját Szegeden tartották.

1980-ban a megyei megnyitóra május 30-án délután került sor Szolnokon. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előtti téren nagyszabású könyvvásáron százféle könyvújdonság várta az érdeklődőket. A “könyvtéren” a Mozgó Világ című folyóirat szerzői dedikálták írásaikat, akikkel este ankéton is találkozhatott a közönség. Aznap este fél héttől pedig Jeles András filmrendező volt a művelődési központ, vendége. 


Másnap délután az ünnepi műsorban irodalmi szemelvények hangzottak el a könyvhétre megjelent művekből. Többek között Szabó István, Tóth Judit, Csukás István, Győre Imre és Juhász Gyula írásait tolmácsolták, József Attila, Horgas Béla és Bereményi Géza megzenésített verseit szólaltatták meg. A megjelent könyvújdonságokból Juhász Jácint, Keres Emil, Kovács János, Papp János, Novák János és Bencze Ilona mutatott be részleteket. Az irodalmi estet Bencze Zsuzsa rendezte. 

Pálos Zsuzsa színművész „Eszterlánc” című vasárnapi matinéja várta a gyerekeket a művelődési központban. A műsorban közreműködik a Rokka együttes.

Június 2-án délután a megyei könyvtár "Kortársaink” című sorozatában ezúttal Jókai Anna szerzői estjét rendezték meg.

Szolnok megyei Néplap archívuma

Június 3-a a tudományok napja volt. A magyar könyvtárügy felszabadulás utáni fejlődéséről tartottak konferenciát, amelyet hazánk felszabadulásának 35. és a megyei könyvtár fennállásának közelgő 50. évfordulója alkalmából rendeztek meg. A tanácskozás előadója Futala Tibor, az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ igazgatója volt, aki a magyar könyvtárügy felszabadulás utáni történetét tekintette át előadásában. Ezt követően dr. Nyitrai Lajos nyugalmazott könyvtáros a megye könyvtárügyének fejlődéséről szólt. Ugyancsak a tanácskozáson értékelték a megyei könyvtártörténeti és helyismereti pályázatot, és ismertették a nyertes pályamunkákat.

Az első díjat megosztva Szatmári Erzsébet könyvtáros „Közművelődési egyletek, körök és könyvtárak Szolnokon” című pályamunkája, valamint Sólyomné Szegő Ágnes tiszafüredi könyvtáros „A tiszafüredi múzeum- és könyvtáregylet története 1877—1949” című dolgozata kapta. Második díjjal jutalmazták a kunszentmártoni járási könyvtár kollektívájának „A tanácsi közművelődési könyvtárak története a kunszentmártoni járásban 1945—1980” című pályamunkáját, valamint Batáné Máté Mária és dr. Varga Sándor „A törökszentmiklósi városi könyvtár története” című munkáját. A harmadik díjat Monok Károlyné tiszafüredi könyvtáros Tiszafüred helyismereti bibliográfiájának összeállításáért és Dóra Józsefné szolnoki könyvtáros „Szolnok város peremkerületének könyvtári ellátása” című munkájáért kapta. 

Délután a műszaki tudományok jutottak „főszerephez”. A MTESZ, a TIT és a Verseghy könyvtár az idén az „Energiagazdálkodás, energiatakarékosság” témakörében rendezte meg közös klubestjét, amelynek házigazdája Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára volt.

Június 4-én a szovjet-orosz irodalom egyik alakjára, M. A. Solohovra emlékeznek születésének 75. évfordulója alkalmából munkásságának tisztelői. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házával közösen rendezett emlékest előadója Szaniman Ivan Vasziljevics, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa volt. Kuznyecov, a Puskin Intézet munkatársa méltatta a Nobel-díjas író munkásságát. Az előadást filmvetítés követte, amellyel bemutatták Solohov életútját, s emlékezetes képeket az alkotásaiból készített filmekből.

Az ünnepi könyvhét következő napján, június 5-én délután rendezték meg a hagyományos művész-közönség találkozót, melyen a szolnoki Szigligeti Színház művészeinek műsorát láthatják az érdeklődők és a művészekkel közösen meg is vitatták a látottakat. A találkozó házigazdája Paál István főrendező és Magyar Fruzsina dramaturg voltak. Mintegy ráadásként a színházi évadra a művészek részletek felidézésével keresztmetszetet adtak az évadról. A zömmel fiatalokból álló közönség nagy tetszéssel fogadta Fonyó István, Győry Franciska, Jeney István, Téry Sándor, Fehér Ildikó, Ivánka Csaba, Ferencz Éva, Hollósi Frigyes és Nádor László (a zongoránál) produkcióit, valamint Paál István főrendező és Magyar Fruzsina összekötő, tájékozódást segítő szövegét. A formabontó találkozó nem kevesebb, mint négy órán át tartott.

Az ünnepi könyvhét zárónapján Pálfy József újságíró középiskolás diákokkal rendhagyó világnézeti órán találkozott. Ezen a napon a népművészet kedvelőit vásár és népművészeti est várta a művelődési központban. Bőrösök, népi hangszerkészítők, fazekasok, mézeskalácsosok, kékfestők, gyékényesek árulták portékáikat.


Az író-olvasó találkozók mellett rendhagyó irodalomórák is színesítették a programot, amely  a Radnóti Miklós Színpad Gyárfás Miklós „Közhelybenjárás” című szaiírikus művének előadásával zárult Szolnokon. Fellépett, többek között Gálvölgyi János, Gordon Zsuzsa, Körmendi János, Keres Emil és Pécsi Ildikó. Az előadást Gáspár János rendezte.

A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gondozásában több kiadvány látott napvilágot az ünnepi könyvhétre. A „Kurjantásnyi Magyarország” címmel - Szurmay Ernő, a megyei könyvtár igazgatója szerkesztésében - megjelent verseskötetben a nagy elődök, s a mai költőnemzedék tagjai vallanak a szolnoki tájról, szűkebb hazánkról, itt szerzett - olykor életreszólóan - meghatározó élményeikről. A kötetben többek között Verseghy Ferenc, Petőfi Sándor, József Attila, Szép Ernő, Tamkó Sirató Károly, Illyés Gyula, Kiss Tamás, Hatvani Dániel, Iluh István, Serfőző Simon és Körmendi Lajos verseit olvashatták.

Elkészült a szolnoki Szigligeti Színház adattára is. A kiadvány összeállítója Kósa Károly, a megyei könyvtár munkatársa,aki a színház 1951- től 1978-ig terjedő időszakát dolgozta fel. Az első részben időrendi sorrendben a színházi bemutatókat közli, miajd részletes bibliográfiát ad az 1951 és 1978 között újságokban, folyóiratokban megjelent kritikákról, cikkekről, riportokról. A harmadik egység a mutatókat tartalmazza, amelyek az első két rész tartalmi feltárását segítik. A kiadvány színháztörténeti jelentősége igen nagy, az első olyan munka, amely tudományos alapossággal dolgozza fel a Szigligeti Színház tárgyidőszakban történt eseményeit.

A megye városaiba, községeibe látogat többek között Asperján György, Szakonyi Károly, Tímár Máté, Móricz Virág és a Szolnokon élő Balogh Elemér író, valamint Soós Zoltán, Jobbágy Károly és Hatvani Dániel költő. A gyermeknap alkalmából ifjúsági programokra is sor került a könyvünnepen a művelődési központban.

Tiszaföldváron könyvheti előzetesként József Attila-emlékműsort rendeztek a művelődési házban. Berek Kati önálló előadói estjén közreműködött Sebő Ferenc.

A Szolnok és Vidéke Áfész kereskedelmi napokat rendezett Besenyszögön. Könyvsorsjegyet kapott ajándékba mindenki, akinek vásárlása a 300 forintot meghaladta. A könyvhét alkalmából május 31-én szombaton a művelődési házban megrendezésre kerülő ajándékműsor alkalmával tartották meg a sorsolást.

Gazdag programmal készültek a könyvhétre Jászberényben is. Soós Zoltán költő a szakmunkásképző intézetben és a Hűtőgépgyárban, Szakonyi Károly író pedig az Aprítógépgyárban és a városi könyvtárban találkozott olvasóival. Az előző évek szokásaitól eltérően nem csupán könyvárusítás folyt Jászberényben. A korábban útjára bocsájtott Nyitott ház kísérleti mozgalom keretében a Déryné Művelődési Ház színes ötletekkel gazdagította a kultúra hetét. A Lehel vezér téren felállított utcai könyvpavilonhoz nyitott paraván csatlakozott, amelyen Nemes Árpád Jászberény életét bemutató dokumentumfotóit láthatták az érdeklődők. Szomszédságában a városi könyvtárból hozott irodalmi tárgyú művészi kisgrafikák színesítették a kiállítást. Akik másféle vizuális élményre vágytott, azok sem csalódtak. Közel hatszáz ismeretterjesztő, művészeti vagy irodalmi vonatkozású, a gyermekek igényeit is kielégítő diaifilmet tekinthettek meg. Reggeltől estig folyt a diafilmes automata vetítés. Egyidejűleg a bekerített pavilonban a „Diákkönyvtár hangszalagon” sorozat kedvelői négy fejhallgatón lemezeket hallgathattak. A házi jogtanácsadó füzetek, könyvismertetők is helybeni olvasására invitáltak. 

Az újszászi nagyközségi könyvtár olvasótalálkozót szervezett a helyi Vegyesipari Szövetkezet szocialista brigádjaival közösen. Jókai Anna írónővel is találkozhattak az érdeklődők a szövetkezet klubtermében. Ugyanott árusítással egybekötött könyvkiállítás is nyílt.  Kisújszálláson író-olvasó találkozóra került sor. Jobbágy Károly költő szakmunkástanulókkal találkozott. Bíró Józsefet pedig törökszentmiklósi általános iskolások látták vendégül. Móricz Virág Martfűn és Szajolban, Szakonyi Károly és Tótfalusi István Törökszentmiklóson, Bíró József Tiszapüspökiben, Tiszatenyőn és Törökszentmiklóson, Gutai Magda Kunmadarason Jobbágy Károly pedig Kunszentmártonban találkozott olvasóival.

A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége Szolnok mellett Jászapátin és Jászkiséren politikai könyvvásárt rendezett.  A könyvhéten csaknem 120 millió forintnyi könyv kelt el, mintegy 20 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. A Vidéki Állami Könyvterjesztő, a Művelt Nép mintegy 43 millió forint forgalmat ért el, amely az előző évinél 25 százalékkal több. 

Kronológia

1980. május 26. József Attila-emlékműsor (Tiszaföldvár)

1980. május 30. Könyvtér megnyitása. Íróvendégek dedikálnak: Bistey András, Iluh István, Körmendi Lajos, Szabados Árpád, Tárnok Zoltán, Tóth Erzsébet, Veress Miklós (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. május 30. Ankét. Mozgó Világ c. folyóirat (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. május 30. Békeidő c. film bemutatója és ankét a rendezővel (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. május 30. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Körmendi Lajos (Szolnok, Kereskedelmi Szakközépiskola)

1980. május 30. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Nagy Gáspár (Szolnok, 633. Szakmunkásképző Intézet)

1980. május 30. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Szabados Árpád (Szolnok, Verseghy Ferenc Gimnázium)

1980. május 30. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Tárnok Zoltán (Szolnok, Tiszaparti Gimnázium)

1980. május 30. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Tóth Erzsébet (Szolnok, Varga Katalin Gimnázium)

1980. május 30. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Veress Miklós (Szolnok, Gépipari Szakközépiskola)

1980. május 31. Irodalmi est. Közreműködik: Bencze Ilona, Jacobi László, Juhász Jácint, Keres Emil, Kovács István, Novák János, Papp János (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. június 1. Eszterlánc. Pálos Zsuzsa gyermekműsora. Közreműködik: Rokka együttes (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. június 2. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Jókai Anna (Szolnok, Járműjavító)

1980. június 2. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Balogh Elemér (Szolnok, Vegyipari Szakközépiskola)

1980. június 2. Író-olvasó találkozó. Vendég: Balogh Elemér (Szolnok, Miniklub)

1980. június 2. Jókai Anna szerzői estje (Újszász)

1980. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Jobbágy Károly (Rákóczifalva)

1980. június 3. Könyvtártörténeti emlékülés

A magyar könyvtárügy felszabadulás utáni történetének főbb állomásai. Előadó: Futala Tibor igazgató, OMKDK

A megyei könyvtártörténeti és helyismereti pályázat eredményhirdetése, a nyertes pályamunkák ismertetése (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. június 5. Művész-közönség találkozó. Közreműködik: Ferencz Éva, Kishonti Ildikó, Margittai Ágnes, Szoboszlai Éva, Fonyó lstván, Hollósi Frigyes, Ivánka Csaba,
Jeney István, Pákozdy János, Téry Sándor. Házigazda: Paál István főrendező, Magyar Fruzsina dramaturg, Szigligeti Színház (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. június 6. Politikai ankét. Vendég: Pálfy József, MUOSZ elnöke (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. június 6. Közhelybenjárás. Radnóti Miklós Színpad vendégjátéka. Szereplők: Baracsi Ferenc, Gálvölgyi János, Gordon Zsuzsa, Huszár László, Körmendi Lajos, Keres Emil, Mikes Lilla, Pécsi Ildikó, Somhegyi György, Szabó Kálmán, Korsós Ilona, Pataki Ágnes. (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. június 6. Író-olvasó találkozó. Vendég: Pálfy József (Szolnok, Tiszamenti Vegyiművek Művelődési Háza)

1980. június 6. Népművészeti vásár (Szolnok)

1980. június 3. Energiagazdálkodás-energiatakarékosság. A MTESZ, a TIT és a Verseghy Könyvtár nyilvános klubestje. Vendégek: dr. Hegedűs Lajos igazgató, Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, dr. Laklia Tibor osztályvezető-helyettes, Országos Energiagazdálkodási Hatóság; Papp István igazgató, Országos Energiagazdálkodási hatóság, dr. Zettner Tamás igazgató, Magyar Villamos Művek Tröszt termelési igazgatója (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1980. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Petrovácz Antal (Szolnok, Délibáb úti Általános Iskola, Tószeg)

1980. júnus 4. Író-olvasó találkozó. Vendég: Móricz Virág (Szajol)

1980. júnus 4. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Móricz Virág (Szolnok, Tallinn körzeti Általános Iskola)

1980. június 4. Solohov-emlékest. Előadó: Iván Vaszilijevics Szalimon, a Szovjetunió magyarországi nNagykövetség tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ) 

1980. június 2. Jókai Anna szerzői estje a Szépirodalmi Kiadó rendezésében (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)
 

1981

52. Ünnepi Könyvhét

Az Ünnepi Könyvhét megyei megnyitóját 1981. május 29-én délután 4 órától Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ melletti téren rendezték meg, ahol a könyvvásár is kezdetét vette. Fenyvesi József, Szolnok város Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepi könyvhét megyei rendezvénysorozatát. Beszédében többek között arról szólt, hogy mai társadalmi viszonyaink között a művelődés, a kultúra közüggyé, mindannyiunk közös gondjává lépett elő. A könyv az az eszköz, amelynek segítségével mindenki legkönnyebben fér hozzá a művelődéshez. A könyv segíti elő, hogy mind az értékalkotó munkát végző, mind pedig a társadalom más területein dolgozó ember kora társadalmi, politikai kérdéseire szellemileg felkészülten, rugalmasan tudjon reagálni. A könyvhetek évről évre igazolják, hogy a számos meglevő tennivaló ellenére közművelődési politikánk céljai megvalósulnak. 

Fenyvesi József - Szolnok megyei Néplap archívuma

A nap íróvendége Karinthy Ferenc volt, aki  Bánki Zsuzsa színművész és Domokos Mátyás irodalomtörténész társaságában várta olvasóit. A találkozó után Karinthy Ferenc dedikálta az ünnepi könyvhétre napvilágot látott Hosszú weekend című kötetét.

 

Karinthy Ferenc Szolnokon - Verseghy Könyvtár Fotótára

Május 30-án szombaton délelőtt Simonffy András, Ördögh Szilveszter, Kiss Anna, Keresztes Ágnes és Tarján Tamás tartott rendhagyó irodalomórákat Szolnok középiskoláiban. Az írók és költők a délután folyamán ifjúsági klubokba látogatnak. Az ünnepi könyvhét alkalmából rendezett irodalmi műsorra, este 7 órától a Ságvári Endre Szakszervezeti Művelődési Központban került sor. A műsorban a Radnóti Színpad művészei - Pécsi Ildikó, Keres Emil, Moravecz Tamás és Herczeg Csilla - léptek fel.

Május 31-én vasárnap egész napos népművészeti kirakodóvásár várta az érdeklődőket a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A könyvhét programja június 1-én, hétfőn rendhagyó nyelvművelő órákkal folytatódott, amelyeket a szolnoki középiskolák 3. osztályos tanulóinak tartott Grétsy László nyelvész professzor és Bánffy György színművész.

Június 2-án délután 5 órától az Élet és Tudomány című folyóirat ankétjét rendezték meg, amelyen részt vett Kulin György csillagász professzor is.

Ugyancsak ankétra került sor június 3-án délután, ahol az érdeklődők a Valóság című folyóirat szerkesztőivel; szerzőivel: Kőrösi József főszerkesztővel, Erdély Sándorral, a martfűi növényolajgyár főmérnökével és Vitányi Iván művelődés- szocioilógussal találkozhattak a megyei művelődési központban.

Sok érdeklődőt vonzott az az ankét, amelyet Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke,  Életem törvénye című könyvéből rendeztek a szerző részvételével június 4-én.

A megye városaiban, községeiben ugyancsak író-olvasó találkozókra kerül sor. Az ünnepi könyvhét idején megyénkbe látogat Örsi Ferenc, Cseres Tibor és Tímár Máté író, valamint Parancs János költő. A tiszaföldvári művelődési házban egész napos program várta a fiatalokat. Az Ifjúsági Magazin, a KISZ Szolnok járási bizottsága és a művelődési ház rocktalálkozót rendezett. A programban délelőtt rendhagyó énekórák, délután 4 órától ifjúsági nagygyűlés, 6 órától pedig a Hobo Blues Band és a P. Mobil együttes koncertje szerepelt. Mezőtúron a ünnepi könyvhét megnyitóját a Rákóczi úti Általános Iskolában szervezte meg a könyvtár. Az iskolában nyílt meg a könyvudvar, ahol D. Nagy Éva, a Móra Kiadó szerkesztője találkozott a város könyvszerető gyerekeivel. A Felszabadulás 36 éve elnevezésű olvasópályázat díjkiosztó ünnepségére is a könyvhét keretén belül került sor. A felnőttolvasók könyvheti vendége Berkes Péter író volt, aki a fémfeldolgozó szövetkezet klubjában találkozott az érdeklődő üzemek, szocialista brigádok olvasóival. Június 3-án délután Cseres Tibor Kossuth-díjas íróval a KÉV 8. sz. gyárában találkozhattak a mezőtúri olvasók.

Törökszentmiklóson olvasónapló–pályázatot hirdetett Szemtől szembe a művészetekkel címmel a KISZ városi bizottsága és a városi könyvtár.

Kronológia

1981. május 29. Megyei és városi megnyitó. A Könyvteret megnyitotta dr. Fenyvesi József, a Városi Tanács elnöke. Térzene. (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ) 

1981. május 29. Kortársaink szerzői est a Szépirodalmi Kiadó rendezésében. Vendég: Karinthy Ferenc író. Bevezetőt mond Domokos Mátyás irodalomtörténész. Közreműködik: Gordon Zsuzsa színművész (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1981. május 29. Diákszínpadi bemutatók (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1981. május 30. Irodalmi est. Vendégek: Keresztes Ágnes, Kiss Anna, Ördögh Szilveszter, Simonffy András. Bevezetőt mond Tarján Tamás irodalomtörténész. Közreműködnek a Radnóti Miklós Színpad művészei: Herczegh Csilla, Kerekes Emil, Moravetz Levente, Pécsi Ildikó (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1981. május 30. Katona Imre: Aristophanes madarai. A budapesti I. László Gimnázium bemutatója (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1981. május 31. Diákszínpad-vezetők Országos Konferenciája (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1981. június 1. Rendhagyó anyanyelvi óra. Vendég: dr. Grétsy László. Közreműködik Bánffy György színművész (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1981. június 2. Kozmikus katasztrófák és egyéb égi dolgok. Az Élet és Tudomány című folyóirat ankétja a TIT megyei szervezete rendezésében. Vendég: dr. Kuklin György csillagász. A beszélgetést Fodor Lajos vezeti (Szolnok)

1981. június 3. Valóság-est a Magyar Népművelők és a Magyar Könyvtárosok Szolnok megyei Szervezetének folyóirat-ankétja. Vendégek: Erdélyi Sándor, Kőrösi József, Vitányi Iván (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1981. június 4. Életem törvénye. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnökének könyvankétja (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ) 

1980. június 5. Szabó Gyula színművész és Prokopius Imre zongoraművész műsorát hallgathatták meg az érdeklődők. (Kunmadaras, Művelődési ház)

1982

53. Ünnepi Könyvhét

1982. május 28. Városi megnyitó. Köszöntő: Szurmay Ernő könyvtárigazgató. Közreműködik: Borbély Erzsébet, Lendvai László, Lukács Gyula, Olajbányász zenekar (Szolnok, Könyvudvar)

Néplap archívum

1982. május 28. Irodalmi est. Közreműködik: Koltai János, Papp János, Somhegyi György, Vallai Péter, Varga Rita, Vitai Ildikó (Szolnok, Könyvudvar)

1982. május 29. Könyvillusztráció kiállítás (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1982. Mikor először felsírt. Koós Olga önálló műsora (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1982. május 29. Közönségtalálkozó. Vendég: Dargai Attila, a VUK c. rajzfilm rendezője (Szolnok, Tisza Filmszínház)

1982. május 29. – június 4. Könyvek filmen. A Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat ünnepi filmprogramja (Abádszalók, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászfényszaru, Jászszentandrás, Karcag – Berekfürdő, Kenderes, Szolnok, Tiszaroff, Törökszentmiklós)

1982. május 30. Nyitva van az aranykapu. Játékdélelőtt óvodásoknak (Szolnok)

1982. május 31. Elsőkönyvesek bemutatkozása. Irodalmi est. Vendégek: Ferencz Győző, Körmendi Lajos, Sarusi Mihály, Szeder Katalin. Bevezető: Vasy Géza irodalomtörténész. Közreműködik: Andai Györgyi, Bencze Ilona, Gáti Oszkár, Kovács István, Kun Magda, Novák János, Jacobi László (Szolnok)

1982. május 31. Író-olvasó találkozó. Vendég: Körmendi György (Szolnok, Papíripari Vállalat)

1982. május 31. Rendhagyó óra. Vendég: Szeder Katalin (Szolnok, Tiszaparti Gimnázium)

1982. május 31. Rendhagyó óra. Vendég: Vasy Géza (Szolnok, Vegyipari Szakközépiskola, 605. Szakmunkásképző Intézet)

1982. május 31. Rendhagyó óra. Vendég: Ferencz Győző (Szolnok, Verseghy Ferenc Gimnázium)

1982. május 31. Író-olvasó találkozó. Vendég: Fábián Zoltán (Törökszentmiklós)

1982. június 1. Író-olvasó találkozó. Vendég: Fábián Zoltán (Kunszentmárton)

1982. június 1. Rendhagyó óra. Vendég: Buza Péter (Szolnok, Kereskedelmi Szakközépiskola)

1982. június 1. Rendhagyó óra. Vendég: Bólya Péter (Szolnok, Közgazdasági Szakközépiskola; Ipari Szakközépiskola)

1982. június 1. Rendhagyó óra. Vendég: Nagy Katalin (Szolnok, Tallinn körzeti Általános Iskola)

1982. június 1. Réteghelyzet – rétegtudat. Ankét napjaink társadalmi kérdéseiről. Vendégek: Kolosi Tamás, Makara Péter, Váriné Szilágyi Ibolya. Beszélgetőtárs: Kamarás István (Szolnok)

1982. június 1. Mire való a borravaló. Könyvankét. Vendég: Buza Péter (Szolnok, MÁV Járműjavító)

1982. június 2. Földrengések és előrejelzésük. Könyvankét. Vendég: Kardeván Péter geológus (Szolnok)

1982. június 2. Irodalmi est. Vendég: Balázs Péter, Tahi Tóth László (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1982. június 2-3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Bólya Péter (Jászberény)

1982. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Takáts Gyula (Kunhegyes)

1982. június 3. Rendhagyó óra. Vendég: Kass János (Szolnok, Varga Katalin Gimnázium)

1982. június 3. Ankét. Vendég: Kass János grafikus (Szolnok)

1982. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Takáts Gyula (Törökszentmiklós)

1982. június 3-4. Író-olvasó találkozó. Vendég: Bárány Tamás (Karcag)

1982. június 4. Rendhagyó óra. Vendég: Dessewffy Sándor (Szolnok, Abonyi úti Általános Iskola)

1982. június 4. Rendhagyó óra. Vendég: Marék Veronika (Szolnok, Kisegítő Iskola)

1982. június 4. Író-olvasó találkozó. Vendég: Dessewffy Sándor, Marék Veronika (Szolnok)

1982. június 4. Amatőr együttesek bemutatója (Szolnok)

1983

54. Ünnepi Könyvhét

1983. május 27. Városi megnyitó. A Könyvudvart és a Könyvhetet megnyitja Kukri Béla, a Galéria Baráti Kör elnöke. A Verseghy Diáknapok nyerteseinek műsora. (Szolnok, Könyvudvar)

1983. május 27. Irodalmi est (Szolnok, megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1983. május 27. A termelőszövetkezetek fizikai szocialista brigádjainak megyei vetélkedője. Döntő (Szolnok, Pelikán Szálló bárhelyisége)

1983. május 27. Kovács Titusz műsora (Tiszafüred)

1983. május 27. Váczi György könyvművészeti kiállítás megnyitója (Törökszentmiklós)

1983. május 28. Könyvtombola (Szolnok, Könyvudvar)

1983. május 29. Irodalmi matiné (Szolnok, megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1983. május 30. Író-olvasó találkozó. Mai magyar valóság irodalmunkban Vendégek: Bárány Tamás, Bertha Bulcsú, Fekete Gyula, Tímár Máté (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)

Néplap archívum

1983. május 30. Író-olvasó találkozó. Vendég: Bárány Tamás (Szolnok, Tiszaparti Gimnázium)

1983. május 30. Író-olvasó találkozó. Vendég: Bertha Bulcsú (Szolnok, Varga Katalin Gimnázium)

1983. május 30. Író-olvasó találkozó. Vendég: Fekete Gyula (Szolnok, Verseghy Ferenc Gimnázium)

1983. május 30. Író-olvasó találkozó. Tímár Máté (Szolnok, Vegyipari Szakközépiskola)

1983. május 30. Babits emlékest. Bevezető Czine Mihály irodalomtörténész. Közreműködik: Vargha Béla előadóművész (Törökszentmiklós)

1983. május 31. Korunk marxizmusa. Kerekasztal beszélgetés filozófusokkal. A beszélgetést Kelemen János, MTA Filozófiai Intézet helyettes igazgatója vezeti (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)

1983. május 31. Író-olvasó találkozó. Bárány Tamás (Szolnok, Városi Könyvtár)

1983. május 31. Körmendi Lajos szerzői estje (Szolnok, megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1983. május 31. Író-olvasó találkozó. Fekete Gyula (Törökszentmiklós, Tiszakürt)

1983. május 31. Író-olvasó találkozó. Tímár Máté (Tiszafüredi járás)

1983. június 1. Könyvpremier a Szépirodalmi Könyvkiadó rendezésében. Békés Pál írót bemutatja Márványi Judit irodalomtörténész. Közreműködik: ifj. Kőmíves Sándor színművész

1983. június 1. Dévai Nagy Kamilla és Mohai Gábor irodalmi estje (Jászapáti)

1983. június 1. Író-olvasó találkozó. Vendég: Czakó Gábor. (Tiszaörs)

1983. június 1. Micimackó – pódiumműsor (Karcag)

1983. júnus 1-6. Könyvről könyvért. Irodalmi vetélkedő (Nagyiván, Tiszaigar, Tiszaörs)

1983. június 2. Író-olvasó találkozó. Vendég: Szabó László újságíró (Szolnok)

1983. június 2. Filmvetítés Bálint Ágnes munkái alapján (Tiszaigar, Tiszaörs)

1983. június 3. Filmvetítés Bálint Ágnes munkái alapján (Nagyiván)

1983. június 3. “Üzenek lovat”. Pálfy Margit előadóművész műsora (Szolnok)

1983. június 3. Dévai Nagy Kamilla zenés irodalmi műsora (Jászberény)

1983. június 3. Író-olvasó találkozó: Marék Veronika (Törökszentmiklós)

A Szegeden 1932-ben megjelent első kiadás betűhív utánnyomása. Kiadta az 1983. évi Ünnepi Könyvhét alkalmából a Verseghy Könyvtár.

1985

56. Ünnepi Könyvhét

1985. május 23. Ünnepélyes megnyitó. Köszöntő: Hajnal Imre (Tiszaörs)

1985. május 23. Író-olvasó találkozó. Vendég: Baranyi Ferenc. Beszélgetőtárs: Meszléry Judit (Nagyiván, Tiszaörs)

1985. május 29. Rendhagyó irodalomóra. Kun János (Nagyiván, Tiszaigar, Tiszaörs)

1985. május 29. Könyvről könyvért vetélkedő. Moderátor: Bordás Imréné tanár (Tiszaörs)

1985. május 30. Író-olvasó találkozó. Vendég: Móricz Virág írónő. (Kisújszállás)

1985. május 31. Író-olvasó találkozó. Vendég: Bárány Tamás (Szajol)

1985. május 31. Városi megnyitó ünnepség. Köszöntő: Varga Sándorné, MSzMP Városi Bizottság titkára. Dedikálás. (Szolnok, Könyvutca)

1985. május 31. Író-olvasó találkozó. Vendég: Bárány Tamás (Szolnok, Városi Központi Könyvtár)

1985. május 31. Találkozó a Fiatal Alkotók Körével. Közreműködik: László Gyula (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1985. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Berkesi András (Jászberény, Munkás- és Ifjúsági Ház)

1985. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Timár Máté (Rákóczifalva)

1985. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Garai Gábor (Szolnok, Varga Katalin Gimnázium, Tiszamenti Vegyiművek Könyvtára)

1985. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: László-Bencsik Sándor (Szolnok, Killián György Repülő Műszaki Főiskola)

1985. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Garai Gábor, László-Bencsik Sándor, Timár Máté. Beszélgetőtárs: dr. Horváth Károly. Közreműködik: Pusztay Péter színművész (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)

1985. június 3. Író-olvasó találkozó. Vendég: Lengyel Dénes (Tiszapüspöki, Törökszentmiklós)

1985. június 4. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Marék Veronika (Kunszentmárton)

1985. június 4. Csillagjáró táltos kőparipán. Kun János műsora (Szolnok, Mátyás király úti Általános Iskola)

1985. június 4. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: László-Bencsik Sándor (Szolnok, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola)

1985. június 4. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Zombori Ottó (Szolnok, Koltói úti Általános Iskola)

1985. június 4. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Timár Máté (Szolnok, Szamuely Ipari Szakközépiskola)

1985. június 4. Író-olvasó találkozó. Vendég: Timár Máté (Szolnok, Városi Központi Könyvtár)

1985. június 4. Szerelem-szexualitás. Kun János és Nagy Valéria műsora (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)

1985. június 4. Rendhagyó óra R. Várkonyi Ágnes történész: II. Rákóczi Ferenc diplomáciai kapcsolatai az emigrációban (Törökszentmiklós)

1985. június 5. Író-olvasó találkozó. Vendég: Janikovszky Éva (Nagyiván, Tiszaigar, Tiszaörs)

1985. június 5. Emberiség – Világegyetem. Moderátor: Zombori Ottó, Uránia Csillagvizsgáló igazgatója (Szolnok, TIT)

1985. június 5. Negyven év magyar irodalmából. Irodalmi est. Köszöntő: Szurmay Ernő. Közreműködik: Bálint András, Kovács István, Pécsi Ildikó, Vajdai Vilmos, Varga Rita, Vitai Ildikó, Zsíros Ágnes (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1985. június 5. Rendhagyó irodalomóra. Sellei Zoltán előadóművész: Pannónia dicsérete (Törökszentmiklós)

1985. június 5. Számítógép – játékprogram (Törökszentmiklós)

1985. június 6. Író-olvasó találkozó. Vendég: Szakonyi Károly (Jászberény)

1985. június 6. Rendhagyó irodalomóra. Vendég: Jovánovics Miklós (Szolnok, Vásárhelyi Közgazdasági Szakközépiskola)

1985. június 6. Kreativitás és tehetség. Előadó: Klein Sándor. Tehetséggondozás – könyvtár. Előadó: Nagy Attila. Irodalompolitikánk időszerű kérdései. Előadó: Jovánovics Miklós (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)