Címke: Kiss Tamás

1965

Január

1. Községi Könyvtár (Kétpó): Több száz kötet könyvvel gyarapodott a községi könyvtár állománya 1964-ben.


4. Községi Könyvtár (Tiszaderzs): Kétezer forint értékű könyvet kapott a községfejlesztési alapból a helyi könyvtár.


5. MÁV Járműjavító üzemi könyvtára (Szolnok): Kilencszáz olvasója volt a könyvtárnak. Nagyon szép arányban olvastak az ipari tanulók és a fiatal szakmunkások. A központi könyvtár és a szocialista brigádoknál kint levő öt letéti könyvtárból 1964-ben 28 ezer kötetet kölcsönöztek. 

22. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár és a megyei TIT nagy érdeklődéssel kísért „Művészet és korszerűség” sorozatában Földes Imre zenetörténész tartott előadást: Bartók Béla helye a század zenéjének történetében címmel.

24. Községi Könyvtár (Kunszentmárton): A tanácsi közművelődési könyvtárak könyvvásárlási kerete csaknem 300 ezer forint volt 1965-re. A községi könyvtárban még jobb volt az átlag. Itt 1959 a tagok száma. 17 268 kötet van, ebből 1600 jut minden ezer főre, az arány tehát nagyon jó, 18 százalék. A község hét kölcsönző-fiókja igen jól dolgozott.

31. Községi Könyvtár (Kenderes): Megnyílt a kenderesi művelődési ház

Február

2. Községi Könyvtár (Tiszaroff): A mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitójára került sor a könyvtárban, ahol felléptek a Verseghy Könyvtár irodalmi csoportjának tagjai. Páldi János mai magyar költők és írók szülőföldjükről, a faluról írott vallomásaiból összeállított műsora a faluhoz szólt.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Elkészült a kortárs szovjet szépirodalmat ismertető bibliográfia, „Napjaink szovjet irodalma” címmel, melyre nagy az érdeklődés mutattak iránta az olvasók és a társadalmi szervek.

3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Jancsó Adrienn önálló estjére került sor.

4. Községi Könyvtár (Fegyvernek): Új otthonába költözött a községi könyvtár. A régi Népkör épületét alakítják át erre a célra. A helyiségekbe most vezetik be a villanyt és ízléses mintákkal festik le a falakat.

Városi Könyvtár (Jászberény): A városi tanács mezőgazdasági és művelődésügyi osztálya, valamint a városi könyvtár szervezésében szakíró-olvasó találkozóra került sor a Lehel klub kistermében. Dr. Tresser Pál, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese tartott előadást: Jövedelemelosztás a termelőszövetkezetekben címmel.

14. Tanácsi Könyvtárak (Szolnok megye): Százezer új könyvvel gyarapodott az állomány, kétszázötvenezerrel több kölcsönzést regisztráltak. A megyei könyvtárnál  értékelték a megye, tanácsi közművelődési könyvtárainak 1964. évi munkáját. A felmérés a megye könyvtárosainak szorgalmas munkáját bizonyítja. Jelentősen emelkedett a megyében a könyvtárak és könyvkölcsönzők száma. 1963-ban összesen 248 tanácsi könyvtár és kölcsönző működött. Ez a szám 1964- ben 297-re növekedett. A fejlődés értéke akkor válik nyilvánvalóvá, ha a falusi könyvkölcsönzők számát külön vizsgáljuk. A járási és a községi könyvtárosok a központi könyvtár mellett az elmúlt évben jelentős számú könyvkölcsönzőt működtettek, lényegesen többet, mint egy évvel ezelőtt.
A könyvállomány ismét megfelelően gyarapodott. Az elmúlt évben több mint százezer új könyv áramlott be a megye tanácsi könyvtáraiba. Az egész hálózatban ma már csaknem 650 000 könyv található. Ez a mennyiség és az állomány megfelel az igényesebb olvasóknak is. A könyvtári kölcsönzés keretében Prágából, Párizsból, Moszkvából és más városokból érkeztek értékes anyagok a tudásra szomjazó olvasókhoz. Szolnok megyében már 1419 kötet könyv jut ezer lakosra.
Az elmúlt évben kereken 80 ezer olvasó iratkozott be a könyvtárakba. Ha figyelembe vesszük, hogy egy beiratkozott olvasó családtagjainak is visz könyvet, akkor mintegy 140—150 ezer főre tehető azoknak a köre, akikhez a megye tanácsi könyvtárainak szolgáltatásai eljutottak.
A megye valamennyi könyvtárában évek óta az összes olvasók több mint fele a felnőtt olvasók csoportjába tartozik. A felnőtt olvasók egyharmada mezőgazdasági fizikai dolgozó.
1962-ben, amikor 13 ezer új olvasó jelentkezett, 300 ezerrel több kötetet kölcsönöztek a könyvtárak az előző esztendeinél. Ez az évenkénti többszázezres növekedés azóta is tart. Az 1964. évben 2 millió 200 ezer könyvet vittek magukkal haza az olvasók. A könyvforgalom állandó és egyenletes emelkedése azt bizonyítja, hogy a könyvtárosok nagy gondot fordítanak az olvasók állandóvá tételére, az úgynevezett „egy- könyves” olvasók száma egyre kevesebb. Az elmúlt évben egy olvasó átlag 2— 3 kikölcsönzött, illetve elolvasott könyvet jelent.
Legszívesebben a szórakoztató regényeket, elbeszéléseket olvassák, de növekedett az érdeklődés a szakkönyvek és ismeretterjesztő művek iránt is. Csak mezőgazdasági szakkönyvből 61 ezret vittek magukkal egy év alatt a megye termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban dolgozók.
A személyi és tárgyi feltételek javulása szembeötlő. Míg 1961-ben alig volt a megyében olyan könyvtár, amely minden tekintetben (épület, berendezés) megfelelő körülmények között dolgozott volna, ma már kevés az olyan, amelyik nem megfelelő tárgyi körülmények között működik. A helyi tanácsok minden községben és városban nagy gondot fordítottak nemcsak a megfelelő épület biztosítására, hanem a könyvtárak ízlésessé, kulturálttá tételére, szép bútorokkal való berendezésére is.
A megye tanácsi könyvtáraiban és kölcsönzőiben 1964-ben 354 könyvtáros dolgozott. A községek több mint felében főhivatású könyvtáros intézte a könyvtár ügyeit, az olvasóik kulturált kiszolgálásét.

16. Községi könyvtár (Jászjákóhalma): 987 beiratkozott olvasója volt. Olvasótermében sokan megfordultak, mert 16 féle folyóirat között válogathattak

18. Városi könyvtár (Jászberény): Egy folyóirat céljaiban egységes gondolatvilága bontakozott ki azon azon az irodalmi esten, melynek vendégi voltak: Gerelyes Endre, Simonffy András, Soós Zoltán, Szakonyi Károly, Váci Mihály és Veres Péter. Az irodalmi est kétórás műsorán nem léptek fel előadóművészek, az alkotók maguk olvasták fel műveiket, a közvetlen beszélgetés élményét ébresztve a nézőtéren figyelőkben.

21. Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Könyvtára (Karcag):  Az iskola 1964-ben kapott egy nagyszerűen berendezett klubszobát és egy könyvtárat olvasóteremmel.
 

Március

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az ideológiai továbbképzéshez állított össze lelőhelykatalógust a könyvtár, elsősorban az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága mellett működő Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem hallgatóinak.

5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az utolsó 10 esztendő Bartók műhelyében címmel tart előadást Földes Imre zeneakadémikus hétfőn este 6 órakor a szolnoki Verseghy Könyvtár olvasótermében.

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Március elsején töltötte be a tizedik életévét a szolnoki Verseghy könyvtár gyermekkönyvtára.

Fehér Gyuszi ötödikes és Lakatos Zoli hatodikos kisdiákok elmélyedve egy képzőművészeti albumot tanulmányoznak. Néplap archívum

10. Városi Könyvtár (Mezőtúr): A tizenöt éves mezőtúri könyvtár 238 négyzetméternyi területen fogadta az olvasókat. A város lakosságának 22 százaléka volt  tagja a könyvtárnak, és 28 ezer kötet közül válogathattak.

13. Hajnóczy Gimnázium (Tiszaföldvár): Számos szabadidős tevékenység melletti fjúsági könyvtár csalogatta be tanítás után a tanulókat, akik csak azt sajnálták, hogy nem tölthetik el itt egész napjukat.

22. Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): Könyvtári estéten „Új utakon a színművészet” címmel előadást tartott Székely György, a Színháztudományi Intézet igazgatója. 

Április

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A felszabadulás 20. évfordulója alkalmából Tavasz Magyarországon címmel adott ki bibliográfiát a könyvtár, amely a népművelőknek kívánt segítséget nyújtani az évforduló megünneplésére.

4. Községi Könyvtár (Fegyvernek): új otthonba költözött a községi könyvtár. A régi Népkör épületét alakítják át erre a célra. A helyiségekbe most vezetik be a villanyt és ízléses mintákkal festik le a falakat.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A békért, a nemzeti függetlenségért és a leszerelésért címmel készített bibliográfiát Rékasy Ildikó a második világháború befejezésének 20. évfordulója alkalmából.

11. Városi Könyvtár (Tiszaföldvár): A községi könyvtárral közösen rendezte meg a Tiszaföldvári Művelődési Ház a költészet napjáról szóló megemlékezést. Az ünnepi estre meghívták Devecseri Gábor költőt és műfordítót.

14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A költészet napja alkalmából a Ságvári Endre Művelődési Ház nagytermében neves írók és előadóművészek közreműködésével tartottak irodalmi estet. A Budapestről érkező írókat és előadóművészeket a Verseghy Könyvtárban fogadták. Az ünnepi előadóesten Illyés Gyula kétszeres Kossuth-díjas, Fodor András József Attila-díjas, Nagy László József Attila-díjas. Rákos Sándor József Attila-díjas, Szécsi Margit József Attila-díjas, Takács Imre József Attila-díjas és Tornai József versei szerepeltek. A verseket Berek Katalin, a Nemzeti Színház tagja, Szentpál Mónika, a Budapesti Irodalmi Színpad tagja és maguk a költők adták elő. Bevezetőt mondott és a megjelent írók munkásságát ismertette Czine Mihály József Attila-díjas irodalomtörténész. A két és fél órás előadó estet nagy tetszéssel fogadta a közönség. Utána a szakszervezeti könyvtár helyiségében személyesen is találkoztak az érdeklődők a költőkkel és dedikáltatták a versesköteteket.

15. Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): Megkezdődtek az óvodai hetek
Az óvodai hetek ünnepélyes megnyitóját kedden reggel tartották Szolnokon, a megyei tanács nagytermében. A megnyitón megjelentek a Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet és a szakszervezet képviselői. Kiss Lászlónak, a megyei tanács művelődésügyi osztálya vezető helyettesének megnyitó szavai után dr. Hermann Alice pszichológus Világnézeti nevelés az óvodában címmel tartott nagy tetszéssel fogadott előadást.
A délelőtti programban a szolnoki óvodások is felléptek április 4-re készült műsorukkal.
Délután irodalmi műsorral folytatódott az első nap programja. A műsor első részében a Verseghy Könyvtár irodalmi köre verseket adott elő. A második részben óvodások részére írott versekkel szerepeltek. Az összekötőszöveget Pataki Magdolna megyei óvodai felügyelő mondotta el.
Az irodalmi délutánon megjelent Károlyi Amy és Weöres Sándor költő és előadtak gyermekverseikből. Utána a megjelent óvónőkkel elbeszélgettek, s elmondták, hogyan írják a gyermekverseket. Megbeszélték a gyermekversek óvodai előadásának módjait is.
Ugyancsak kedden délelőtt nyílt meg a Szolnok városi tanács művelődésügyi osztálya által rendezett óvodai játék és szemléltetőeszköz kiállítás a szolnoki pedagógus klubban.

16. Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): A Verseghy könyvtár lelőhely-katalógusa az ideológiai továbbképzéshez
A Szolnok megyei Verseghy Könyvtár értékes lelőhely katalógust szerkesztett, mely megkönnyíti a marxista-irodalom felkutatását a már igen nagyszámú magyar nyelvű kiadványokban. A könyvtár új szakkatalógusa az ideológiai képzéshez és továbbképzéshez kíván segítséget nyújtani. Elsősorban a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hallgatóinak és azoknak is, akik napi munkájukon túl szabad idejük egy részét politikai önképzésre fordítják.
A kiadvány arról tájékoztat, hogy az ideológiai képzésben leginkább szükséges mintegy 420 cikk és tanulmány melyik napilapban, folyóiratban, vagy gyűjteményes kiadványban található meg.

21. Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): Napjaink szovjet irodalma Tavasz Magyarországon Két bibliográfiáról
Nem először forgatjuk a Verseghy könyvtár ajánló jegyzékeit. Nyugodtan mondhatjuk, sokoldalú, az aktuális kulturális eseményekre gyorsan reagáló jegyzékek ezek, és hasznos tájékoztatást nyújtanak a kutatónak és az amatőr búvárkodóknak egyaránt.
A két új kiadvány közül az egyik, a Tavasz Magyarországon Váczi Mihály egy szép versét közli, majd három különálló jegyzékben sorolja fel a felszabadulással kapcsolatos társadalompolitikai, gazdasági és más szakkönyveket, az idevágó szépirodalmat és a gyűjteményes munkákat.
Hézagpótló kiadvány a Napjaink szovjet irodalma. Több sikeres, érdekes alkotást ismertet. Kereszt- metszetet igyekszik adni az elmúlt öt év reprezentatív irodalmi alkotásairól. A szovjet irodalom friss levegőjű új alkotásait sorakoztatja fel. Jó munkának tartjuk a két ajánló bibliográfiát. Valóban haszonnal lehet forgatni őket. Kiállításuk pedig szép és ízléses.

24. Jászsági Állami Gazdaság (könyvtár): Szociális juttatások a Jászsági Állami Gazdaságban
A gazdaság 1700 kötetes könyvtárral rendelkezik, s évente ötezer forintot fordítanak újabb kötetek beszerzésére. A kerületekben kihelyezett könyvtárak működnek, s ezeket tiszteletdíjas könyvtárosok vezetik. A kiolvasott köteteket rendszeresen cserélik a központban.

25. Ünnepi könyvhét: A hagyományos (ünnepi könyvhetet az idén május 29 és június 6 között rendezik meg. Az országos kulturális rendezvény idején 75 féle új könyv lát napvilágot, összesen 1 100 000 példányszámban. Az újdonságoknak több mint fele a mai magyar irodalom termése, közülük is kiemelkednek az idei Kossuth, illetve József Attila díjjal kitüntetett írók, költők alkotásai. A régebbi könyvsikerekből is magas példányszámú utánnyomás készült.
A könyv heti kiadványok sorában a verseskötetek 3000—12 000, a regények 10 000—15 000, az antológiák 20 000—25 000 példányszámban jutnak el az olvasókhoz. A választék rangos része az a hat album a „Tavasz Magyarországon”, „A megnőtt élet”, „A szabadság hajnalán”, a „Húsz év”, a „Magyarország 1956” és a „Mérföldkő” amelyet a felszabadulás 20. évfordulójára adott ki a Szépirodalmi, a Kossuth és a Corvina Kiadó.
Május 29 és június 6 között országszerte számos író-olvasó találkozót, irodalmi estet, ismeretterjesztő előadást, irodalmi színpadi ankétot, könyvtári kiállítást, szellemi vetélkedőt, könyvbarát napokat rendeznek.
A Művelődésügyi Minisztérium kiadói főigazgatósága, a SZOT, a SZÖVOSZ és a Kossuth Kiadó a könyvhét alkalmából kitünteti a legjobb falusi és üzemi könyvterjesztőket, propagandistákat.

31. Városi Könyvtár (Kisújszállás): Hunyady József író volt a könyvtár vendége a Gyermekkönyv ünnepi hete alkalmából.

Május

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Fiatal olvasói számára a mai szovjet irodalom annotált ajánló bibliográfiáját készítette el a Szolnoki Megyei Könyvtár. Elsősorban
fiatal szerzők fiataloknak szóló írásait vették fel, de helyet kapott a jegyzékben
néhány idősebb neves szerző új hangvételű írása is.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A gazdasági vezetés és szervezés új módszerei a szocialista népgazdaságban címmel adott ki ajánló bibliográfiát a könyvtár. A rendelkezésre álló magyar nyelvű irodalomból válogatták ki azokat a könyveket, folyóirat- és újságcikkeket, amelyek a szocialista gazdaság átalakításával és ezzel kapcsolatban a vezetés módszereinek megváltoztatásával foglalkoznak. 

13. A nyilvános közművelődési könyvtárak állománya az elmúlt évben tíz százalékkal növekedett, s az állandó olvasók száma is ennek arányában emelkedett: az ország lakosságának egyötöde rendszeresen igénybe veszi a könyvtárt szolgáltatásokat. Egyetlen év alatt csaknem negyvenkét millió kötetet kölcsönöztek a helyi tanácsok és a szakszervezetek irányításával működő könyvtárak. A kölcsönzött művek több mint egyharmada gyermekirodalom: a 14 éven aluli gyermekek több mint 40 százaléka állandó tagja valamelyik könyvtárnak.

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az óvodai hetek ünnepélyes megnyitóját a megyei tanács nagytermében tartották. A megnyitón megjelentek a Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet és a szakszervezet képviselői. Kiss Lászlónak, a megyei tanács művelődésügyi osztálya vezető helyettesének megnyitó szavai után dr. Hermann Alice pszichológus Világnézeti nevelés az óvodában címmel tartott nagy tetszéssel fogadott előadást. Délután irodalmi műsorral folytatódott az első nap programja. A műsor első részében a Verseghy Könyvtár irodalmi köre verseket adott elő. Az irodalmi délutánon megjelent Károlyi Amy és Weöres Sándor költő és előadtak gyermekverseikből.

16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár értékes lelőhely katalógust szerkesztett, mely megkönnyíti a marxista-irodalom felkutatását a már igen nagyszámú magyar nyelvű kiadványokban. A könyvtár új szakkatalógusa az ideológiai képzéshez és továbbképzéshez kíván segítséget nyújtani.

Elsősorban a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hallgatóinak és azoknak is, akik napi munkájukon túl szabad idejük egy részét politikai önképzésre fordítják.
A kiadvány arról tájékoztat, hogy az ideológiai képzésben leginkább szükséges mintegy 420 cikk és tanulmány melyik napilapban, folyóiratban, vagy gyűjteményes kiadványban található meg.

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Két új kiadványt jelentetett meg a könyvtár. A Tavasz Magyarországon Váczi Mihály egy szép versét közöltei, majd három különálló jegyzékben sorolta fel a felszabadulással kapcsolatos társadalompolitikai, gazdasági és más szakkönyveket, az idevágó szépirodalmat és a gyűjteményes munkákat.


A Napjaink szovjet irodalma több sikeres, érdekes alkotást ismertetett. Kereszt- metszetet adott az elmúlt öt év reprezentatív irodalmi alkotásairól.

24. Jászsági Állami Gazdaság (Jászberény): A gazdaság 1700 kötetes könyvtárral rendelkezett és évente ötezer forintot fordítottak újabb kötetek beszerzésére. A kerületekben kihelyezett könyvtárak működtek, melyeket tiszteletdíjas könyvtárosok vezették.

29. - június 6. Ünnepi Könyvhét

Verseghy  Könyvtár (Szolnok): „Táncművészet, pantomim” címmel tartott előadást Merényi Zsuzsa, az Állami Balett Intézet munkatársa.

Június

2. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár gyermekkönyvtára ifjúsági hírlapankétot rendezett a szolnoki úttörőházban. Az országban elsőként Szolnokon volt ilyen jellegű találkozás. A szolnoki pajtásokat meglátogatta Bakó József, a Pajtás című lap főszerkesztője és egy jugoszláv gyermeklap főszerkesztője is.

16. Községi Könyvtár (Abádszalók): Nagyszámú érdeklődő ülte körül a községi művelődési otthonban Katkó István írót. Lipcsi Júlia érettségiző felolvasta az író „A tanítókisasszony” című novelláját.

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Útikönyvekből rendezett kiállítást a megyei könyvtár.Üvegtárlókban országok szerint csoportosítva láthatjuk a szebbnél-szebb képes ismertető könyveket Európa országairól, városairól. A nyári, utazási idényben így hívták fel a figyelmet a könyvtár ilyen tárgyú, több nyelvű anyagára.

21. Városi Könyvtár (Karcag): A megyei könyvtár Karcagon rendezte meg a szokásos nyári alapfokú könyvtáros tanfolyamot. Ezen a tanács könyvtáraitól tiszteletdíjas és fiókkönyvtárosok, kölcsönzők vezetői vesznek részt, valamint néhány szakszervezeti könyvtáros is. Előadásokat hallgattak a résztvevők a könyvtárak feladatairól, a mezőgazdasági szakkönyvpropagandáról, a szocialista mondanivalójú magyar szépirodalomról, valamint a szakmai ismeretekről. A tanfolyamnak harmincöt hallgatója volt.

Július

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szolnok megye tanácsi közművelődési könyvtárai számára útmutató készült az 1965/66. népművelési év munkatervének elkészítéséhez.

1. Községi Könyvtár (Jászivány): Könyvbarát bizottság működött a településen. Ennek köszönhetően is  sokan használták a könyvtárat a faluban a úttörőktől az idősekig.

2. Városi Könyvtár (Kenderes): Ulveczki Mihályné könyvtáros vette állományba A világirodalom legszebb drámái című sorozatot, melyből eddig már tizenegy kötetet kapott a könyvtár. 

3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A gazdaságvezetés, irányítás korszerű módszerei címmel bibliográfiát készített a Szolnok megyei könyvtár. Az elmúlt hat-nyolc hónapban megjelent könyvek, folyóiratok, napilapok e témával foglalkozó anyagait gyűjtötték össze. A megyei könyvtárban megtalálható munkák jegyzékét körülbelül július középén adták át az érdeklődőknek.

4. Városi Könyvtár (Jászapáti): Nálunk a tsz évi tizenkétezer forinttal segítette a községi könyvtárat. A TIT előadásokat szívesen vállaltak a szövetkezet szakemberei.


11. Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr):  Gyomán rendezett nyári tanfolyamok résztvevői tekintették meg a városi könyvtára tapasztalatcsere keretében.

22. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az ELTE két hallgatója a megyei könyvtár gyakornoka volt. Szeiffert Éva és Kádár lmréné III. éves magyar— könyvtár szakosok nagy feladatba fogtak. Gyakornoki idejük alatt ajánló bibliográfiát állítottak össze a serdülők részére. 

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Megjelent a megyei könyvtárak évkönyve a Verseghy Könyvtár szerkesztésében.

Augusztus

8. Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): A községfejlesztési alapból a város könyvtára 4207 kötet könyvet vásárolhatott, így ezer lakosra Mezőtúron 1200 kötet szak- és szépirodalmi mű jutott 1965-ben.

25. Középtiszai Állami Gazdaság (Szolnok): Mintegy 7000 forintot fordítottak a könyvtáruk gazdagítására.

Szeptember

10. Községi Könyvtár (Tiszakürt): Megtörtént az új művelődési ház helykijelölése Tiszakürtön. Az építkezéseket 1966-ban kezdik meg. Nagyterem, gondnoki lakás, kártyaszoba, könyvtár, klub és szakköri helyiségek kialakítását tervezik a korszerű, emeletes épületben.

11. Járási Könyvtár (Tiszafüred): A tiszafüredi járási könyvtár új népszerűsítő brossúrákat készített, amelyek  azokhoz szóltak, akik szeretnek olvasni, tagjai a könyvtárnak. Számukra csoportosították azokat a könyveket, amelyeket az általános iskola ötödik osztályának tantárgyaihoz hangolva „olvasva szórakozva” lehet szinte észrevétlenül feldolgozni. Szerepelt itt szépirodalom, történelem, földrajz, számtan, élővilág egyszóval az általános iskola minden tantárgya, csak nem tantárgyszerűen, hanem éppen hozzávágó irodalom formájában. A kis röpiratnak folytatása is volt, a hatodik, a hetedik és a nyolcadik osztály anyagához is kapcsolódik egy-egy röplap. A kezdeményezés figyelemre méltó és ha nem is pótolja a szervezett oktatást, hasznos segítségnyújtást jelentett a könyvtár részéről a művelődés felé vezető úton.

14. Városi Könyvtár (Martfű): Tóth József került a művelődési ház élére, ahol szép könyvtárban szakképzett könyvtárosok kezdték meg a munkát, javult a szervezés, a művelődési ház ajtói valóban nyitva állnak a szórakozásra, művelődésre vágyó martfűiek előtt.

16. Városi Könyvtár (Martfű): Bolgár festők műveinek reprodukciós kiállítását tekintették meg  a cipőgyár ipari tanulói Tóth Imréné vezetésével, aki a diáklányokat elvitte a könyvtárba is, ott a képes folyóiratokkal ismerkedtek meg.

28. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Major Máté tartott építészettörténeti előadást.

29. Járási Könyvtár (Jászberény): Az MSZMP Járási Bizottsága székházának nagytermében tartották meg a Korunk ideológiai és politikai kérdései című előadássorozat második évadát, amelyet az MSZMP Jászberény Járási és Városi Bizottsága a Déryné Művelődési Ház és a jászberényi Fegyveres Erők Klubja szervezett közösen. A járási könyvtár minden előadáshoz ajánló bibliográfiát készített, és az előadások előtt, kis könyvkiállításon is szemléltették a forrásmunkákat.

Október

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az általános iskola felső tagozatos tanulói számára a Búvár ismerterjesztő könyvsorozathoz készített ajánlót a könyvtár.

 

1. Verseghy  Könyvtár (Szolnok): Bartók Béla halálának huszadik évfordulójára ünnepi kiállítással emlékeztek meg a Verseghy Könyvtárban. Sok fényképpel és monográfiákkal dokumentálták a zeneszerző életútját, munkásságát. Bemutatták főbb alkotói korszakai mellett írásait, levelezését, összegyűjtötték a Bartókról szóló fontosabb könyveket, tanulmányokat. Külön érdekessége volt a kiállításnak a bartóki életmű visszhangja a magyar költészetben. József Attila Medvetánca mellett ott láthatjuk a kortárs költők és az utódok Bartók Béláról szóló verseit is. A kiállításhoz katalógus és ismertető is készült több száz példányban, azzal a céllal, hogy minél többen ismerkedjenek meg századunk legnagyobb zenei géniuszával.

2. Városi Könyvtár (Kisújszállás): A kisújszállási Gimnázium az ifjúsági klubjában az előadó művészeti szakkör tagjai irodalmi műsort adtak elő Himnusz a békéről címmel. A program szervezésében a városi könyvtár munkatársai is közreműködtek.

3. Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): Milyenek a fiatalok? címmel tartott előadást Dr. Nagy János, a megyei könyvtár vezetője a kiszesek megyei bizottságának tanácskozásán: négyszázhuszonhárom fiatalt kérdeztek meg, s közülük százhuszonhetein egyetlen könyveimet sem tudtak említeni, amit a közelmúltban olvastak volna.

15. Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): Nagy feladatokat kapták a megyei könyvtárban dolgozó gyakornokok, a debreceni Tanítóképző Intézet könyvtárosi és népművelési tanszékének harmadéves hallgatói. Nagy Katalin Indiáról, Mándy Gábor Vietnamról rendez kiállítást a könyvtárban. A kiállításokhoz olvasótervet, sokszorosított bibliográfiát is készítenek.

20. Járműjavító Művelődési Ház (Szolnok): A könyvtári munkabizottság alapműveltség terjesztését, a műszaki és szakmai ismeretek népszerűsítését tűzte ki célul a könyvtári munkán keresztül, az olvasómozgalom bővítése, árusítással egybekötött könyvkiállítások rendezése évenként négy alkalommal. Továbbá író-olvasó találkozók szervezésébe fogtak. Az idei első ilyen rendezvény novemberre tervezték, amelynek Karsai Elek író volt a vendége. Az új vezetőség létrejötte óta mintegy húsz százalékkal emelkedett az állandó tagok létszáma, hangzik tovább a tájékoztató.

21. Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): A megyei könyvtár megállapodott azokkal a termelőszövetkezetekkel, melyek tanyáira rendszeresen visznek könyveket, hogy télen a közös gazdaságok segítséget adnak a szállításhoz. A könyvesládát és a filmvetítőt a művelődési autó számára járhatatlan utak kezdeténél átrakják a tsz-ek terepjáró gépkocsijára. Ennek köszönhetően a tanyai klubokban télvíz idején is megtarthatták a könyvkölcsönzést és filmvetítést.

26. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Németh Lajos művészettörténész tartott előadást.

28. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Negyedik alkalommal tartottak országos tanácskozást a gyermek könyvtárosok.Szolnokon gyűltek össze tanácskozásra a Dunától keletre fekvő területek gyermek könyvtárosai, függetlenített iskolai könyvtárosai, és a megyei tanácsok könyvtárügyi előadói. Az első napon Iskola és könyvtár címmel hangzott el előadás, amelyet hozzászólások követtek. Az utóbbi években mindinkább felmerült annak szükségessége, hogy a pedagógusok az irodalom oktatásán kívül más szakterületeken (földrajz, biológia, kémia, stb.) is alkalmazzák a könyveket, mint oktatási, pedagógiai eszközt. Ne csak a tankönyvek szövegét igyekezzenek megtanítani a tanulókkal, hanem neveljék őket a könyvek, lexikonok, folyóiratok önálló használatára is, melyek új ismeretek forrásait jelentik számukra. A könyvek fokozzák érdeklődésüket, s egyben elmélyítik az iskolában tanultakat is.

Erre az alkalomra Pápai Lászlóné és Halász Lászlóné, a megyei könyvtár munkatársai ajánló bibliográfiát állítottak össze a természettudományos és műszaki irodalomból az általános iskolák felső osztályos tanulói számára. Az országban ez az első ilyen természetű ajánló bibliográfia.

29. Kilián György Repülő Tiszti Iskola Könyvtár (Szolnok): A Tiszti Iskola meghívására Szolnok megye középiskoláinak igazgatói, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársai látogattak el a repülőtérre. A vendégeket az iskola parancsnokai köszöntötték.

Fotó: Killián Repülő Tiszti Iskolán

Majd megtekintették az iskola múzeumát, ahol Gáti Sándor alezredes ismertette velük az iskola történetét, a tisztképzést, s egyúttal szólt a honvédelmi nevelőmunka néhány kérdéséről. Jászi Brúnó őrnagy pedig a tisztiiskolán folyó felsőfokú technikumi oktatás néhány időszerű kérdéséről tartott tájékoztatót a megjelenteknek. Az iskolaigazgatók ezután megtekintették a könyvtárat, a körleteket, az egyesített tanműhely néhány részlegét.

Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): Az országos gyermek könyvtáros tapasztalatcsere-napok résztvevőinek Kaposvári Gyula, a Damjanich Múzeum Igazgatója tartott előadást A múzeum és a gyermek- könyvtár kapcsolata címmel.

30. Arany János Könyvtár (Kisújszállás): Szülővárosába látogatott Kiss Tamás költő.

November

4. Városi Könyvtár (Kisújszállás): A Szovjet Híradó olvasói és előfizetői részére rendeztek ankétot a könyvtárban. A beszélgetésen megjelent Nyikolaj Zabelkin, a magyarországi kiadás szerkesztője és Sárközi Gyula, a folyóirat magyar szerkesztője.

7. Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): a helyi Aranykalász TSZ, amelynek a nevéhez fűződik a mezőgazdasági szakiskola életre hívása is, több ezer forint értékű könyvállományát a városi könyvtárnak adományozta.

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A fogászati hét ideje alatt a megyei könyvtár művelődési autója három, a fogápolással és a fogbetegségekkel kapcsolatos filmet vitt ki a tanyai állomáshelyeire, vetítésre.

14. Városi Könyvtár (Kunhegyes): A szocialista brigádok vezetőinek tanácskozásán megállapították, hogy a termelésben a brigádok kitűnően megállják a helyüket, viszont a művelődésre ez ideig kevesebb gondot fordítottak. Ezért úgy határoztak, hogy kollektív mozi- és színház- látogatásokat szerveztek és beiratkoztak a könyvtárba.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Salemi boszorkányokról tartott előadást Berényi Gábor, a Szigligeti Színház igazgatója.

18. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Ismeretterjesztő írók Szolnok megyében címmel újabb bibliográfiát szerkesztett a megyei könyvtár. A füzet Buga László, Kalmár György, Karsai Elek, Kende István, Kulin György és Radnai Béla műveit ismerteti.

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szoros kapcsolat alakult ki a szolnoki Újvárosi iskola és a városi gyermekkönyvtár között. 

December

Kétszázezer forint értékű könyvet ajándékoztak 1965-ben a megyei földműves szövetkezetek a községi könyvtáraknak. A könyvtárak kérésére az ajándékkönyvek mintegy hatvan százaléka ismeretterjesztő mű volt.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Mit olvassunk az aktuális politikai eseményekhez? bibliográfiai sorozat 2. füzetét jelentette meg a könyvtár, amely India történetéhez ajánlott könyveket az olvasóknak.

14. A tiszaföldvári Szabad Nép Tsz és a tiszavárkonyi Petőfi Tsz anyagi juttatással és társadalmi munkával rendszeresen támogatja a községi könyvtárat.

Tisza Cipőgyár Könyvtár (Martfű): A Tisza Cipőgyárban műszaki klub és műszaki könyvtár megteremtésén fáradozott a fiatal mérnökök és közgazdászok tanácsa. 

18. Tiszamenti Vegyiművek Műszaki Könyvtára (Szolnok): a vállalat műszaki könyvtárának állománya 4504 kötet. 1965-ben új beszerzésre 107.400 forintot fordítottak. A könyvállomány értéke mintegy 600 ezer forint volt.

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Palicz József és Antal Ilona festőművészek kamarakiállítása nyílt meg a könyvtár olvasótermében.

 

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Várnai Péter tartott zenetörténeti előadást a Művészet és korszerűség ismeretterjesztő sorozat zárásaként.

22. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Külföldi művészeti albumokkal és ezer kötet új könyvvel gyarapodott év végéig a megyei könyvtár.

1968

Január

16. Városi Könyvtár (Martfű): A martfűi művelődési ház könyvtárában 14 600 kötet könyv állt rendelkezésre a 875 beiratkozott olvasó számára.

Olvasóterem - Nagy Zsolt felvétele - Új Néplap archívuma

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Gyarapodott a megyei könyvtár könyvállománya. A készlet 1968 elején több mint 84 ezer kötet, mintegy tizenegyezerrel több, mint 1966-ban. A folyóiratokat és a különböző irodalmi anyagokat figyelembe véve több mint 90 ezer kötetet őriznek. Az elmúlt évben 311 ezer forintot fordítottak könyvvásárlásra. Több mint hatezer olvasója volt a megyei könyvtárnak. Ezzel szemben a szolnoki városi könyvtár .olvasóinak tábora háromszázötvennel csökkent. Valószínűleg ebben az játszott közre, hogy megszűnt a Csallóköz utcai könyvtár, amely egy munkások lakta kerület olvasási igényét volt hivatott kielégíteni.

24. Városi Könyvtár (Kisújszállás): Kisújszálláson rendszeresen segítik a szocialista brigádokat, hogy tett vállalásaiknak eleget tehessenek. A városi könyvtárban például olvasókört szerveztek, ahol tanulhatnak, vitaesteket rendezhetnek a szocialista brigádok tagjai.

Február

4. Községi Könyvtár (Cibakháza): A községi könyvtár könyvállománya csaknem tízezer kötet. Évente a községi tanács 20 ezer forintot költ új könyvek beszerzésére. Évről évre növekszik az idősebb olvasók száma. A központi könyvtáron kívül van három kihelyezett könyvtár is. 

6. Szakszervezeti Könyvtárak (Szolnok megye): Harmadízben került sor
a szakszervezeti könyvtárosok megyei tanácskozására Szolnokon. Az 1967. évi eredményekről és az idei feladatokról Bálint Istvánné, az SZMT központi könyvtár vezetője tartott beszámolót Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti munkának része a könyvtári tevékenység. Megyénk szervezett dolgozóinak több mint 18 százaléka rendszeres olvasója szakszervezeti könyvtárainknak. A 166 könyvtárban több mint 150 ezer kötet áll a dolgozók rendelkezésére. Emelkedett a kölcsönzések száma is, egy olvasó 1967-ben 16 kötetet vitt ki a szakszervezeti könyvtárakból.
A jelentős eredményekben komoly szerep jutott a szakszervezeti könyvtárosoknak, akik jórésze társadalmi munkában látja el a kölcsönzést. Az irodalom népszerűsítésében, a könyvtári propagandában sokat segített a 26 író - olvasó találkozó és a 113 könyvkiállítás is.

Városi Könyvtár (Kisújszállás):  Dr. Mihályfalvi István, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tartott előadást a Szovjetunióban szerzett öntözési, kutatási tapasztalatairól.

22. Városi Könyvtár (Kisújszállás):Több mint kétezer rendszeres olvasója volt 1967- ben a kisújszállási városi könyvtárnak. Most 787 felnőtt és 415 gyermek rendelkezett már 1968-ra érvényes olvasójeggyel.

25. Községi Könyvtár (Besenyszög): A könyvtáros, Wesniczky Antal, aki a fél falu tanító bácsija volt. A múlt év végén 8169 könyvük volt és 875 beiratkozott olvasó, összesen 18 625 kötetet kölcsönzött.

Wesniczky Antal

26. Verseghy  Könyvtár (Szolnok): Látogatóban nyelvrokonainknál címmel dr. Vikár László kandidátus, a zenetudományok doktora tartott előadást a TIT és a könyvtár rendezésében  a könyvtár olvasótermében.

Március

2. Városi Könyvtár (Tiszafüred):  Szász János egyetemi adjunktus látogatott Tiszafüredre a járási könyvtár meghívására. A járás termelőszövetkezeteinek gépcsoport- és műhely vezetői számára tartott előadást. A szakembereknek bemutatta a mezőgazdasági kiállításon látott olajszennyeződést vizsgáló műszert is.

8. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A karcági Csokonai könyvtár elkészítette tavalyi munkájának statisztikáját. E szerint a beiratkozott olvasók száma 1967-ben megközelítette a négy és fél ezret, vagyis a lakosság 18 százalékát. A kölcsönzött kötetek száma olvasónként meghaladta a huszonnégyet. Ez az eredmény a 18 fiókkönyvtáros - közte a déli-külvárosi, berekfürdői és Ady Endre úti - munkáját is dicséri.

Új Néplap archívuma

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az észt irodalomról tartott előadást Radó György irodalomtörténész Szolnokon a Verseghy Ferenc Könyvtár olvasótermében.

Községi könyvtár Kengyel - Új Néplap archívuma

 Április

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Négy új állomáshellyel bővült a megyei Verseghy Könyvtár művelődési autójának útja. Ezentúl a tiszavárkonyi szőlőkbe, a tószegi Háy tanyára, a mesterszállási alsó művelődési házba és a törökszentmiklósi óballai művelődési házba is a művelődési autó viszi el a legújabb filmeket, könyveket, egyéb ismeretterjesztő eszközöket.

Törökszentmiklósi járás: népművelők és könyvtárosok a járási tanács művelődésügyi osztályának szervezésében egésznapos autóbuszkiránduláson vettek részt április 10-én. Tiszafüreden, Mezőtúron és Túrkevén a múzeumokat, könyvtárakat és művelődési házakat keresték fel.

24. Városi Könyvtár (Mezőtúr): Irodalmi est Fodor András költő részvételével.

28. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Kiss Tamás író-olvasó találkozó.

Városi Könyvtár (Jászberény): Új könyvtár épül Jászberényben - 
a napokban megkezdik Jászberényben a régi zsinagóga járási könyvtárnak való átalakítását.

Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Úttörők szavaló versenyét rendezte meg Karcagon a  Csokonai könyvtár a Déryné művelődési házban. Az első helyezetteket ifjúsági könyvekkel jutalmazták.

30. Községi Könyvtár (Vezseny): Meghitt költői est színhelye volt a helyi könyvtár. A költészet ifjú barátai találkoztak; versmondók, akik az ünnepi könyvhét alkalmából. Kortárs magyar költők és klasszikus lírikusainak verseiből adtak elő. Baranyi Ferenc, Fodor József, József Attila és Juhász Gyula versei szerepeltek a műsorban. A szép és élményekben gazdag est valamennyi résztvevője a helyi földművesszövetkezeit jóvoltából értékes könyvjutalomban részesült.

Május

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Békehónaphoz kapcsolódva állított össze bibliográfiát a könyvtárosok.

Június

23. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Két-háromszáz éves könyvek a Verseghy Könyvtárban. Érdekes könyvtörténeti kiállításon mutatta be a Verseghy Könyvtár muzeális gyűjteményének néhány értékes darabját. A gyűjtemény alapja a régi szolnoki ferencrendi szerzetesek egyházi könyvtárának maradványa. 

Július

5. Községi Könyvtár (Mezőhék): Még az idén, 60 ezer forintos költséggel befejezik a könyvtár építését Mezőhéken. A munkát egy ktsz vállalta el és augusztusban elkészül az 530 ezer forintból létesített könyvtár, amelyhez klubszoba, olvasóterem és egy előadóterem is tartozik.

10. Községi Könyvtár (Jászalsószentgyörgy): A szövetkezet évente háromezer forintot adott a községi könyvtár fejlesztésére azzal a kikötéssel, hogy a pénzből a szövetkezeti tagok által kért könyveket vegyék meg.

11. Városi Könyvtár (Túrkeve): A túrkevei városi könyvtárból hat hónap alatt 22 ezer könyvet kölcsönöztek az ifjú és a felnőtt olvasók.

2. Városi Könyvtár (Mezőtúr): Az első félévben három és fél ezer beiratkozott olvasója volt a mezőtúri városi könyvtárnak. 5869 kötet könyvet kölcsönöztek ki. Ezenkívül 150 folyóirat is rendelkezésére áll az olvasóknak.

Augusztus

15. Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): „Könyvvel Vietnámért“ A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, az Állami Könyvterjesztő Vállalat és a Hazafias Népfront augusztus 15. és szeptember 15 között szolidaritási akciót szervez a harcoló vietnami nép megsegítésére. A Megyei Verseghy Könyvtár és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Könyvtára is részt vesz az akcióban. Könyvajánló jegyzékeket küldenek szét, a fiókkönyvtárak dolgozói pedig személyesen is részt vettek az akció szervezésében.

18. Verseghy  Könyvtár (Szolnok): A Művelődésügyi Minisztériumban adták át Pápai Lászlónénak, a megyei Verseghy Könyvtár gyermekkönyvtárosának a Kiváló Népművelő kitüntetést.

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Nőtt a könyvtári tagok tábora. Szolnokon a Verseghy Könyvtárba az idén eddig 3505 felnőtt olvasó iratkozott be, mintegy háromszázzal több, mint az előző év hasonló időszakában. Naponta körülbelül száznyolcvan ember vett kölcsön — főleg szépirodalmi, ismeretterjesztő — könyveket.

31. Szakszervezeti Könyvtárak (Szolnok megye): A megyében 166 szakszervezeti könyvtár működik, állományuk összesen több mint 150 ezer könyv. Ebből a központi könyvtár anyaga 62 ezer kötet. Különösen érdekes, hogy az ismeretterjesztő irodalom aránya nagyobb az országos átlagnál, 29,5 százalék.
Százhetvenen vannak könyvtárosok és 143 közülük társadalmi munkában látja el teendőit. Csupán hatuknak fő foglalkozása a könyvtárosság.

Szeptember

5. Községi Könyvtár (Zagyvarékas): Könyvtárátadó ünnepség. "Csütörtökön este valószínűleg Dóra Józsefné, a zagyvarékasi községi könyvtár vezetője volt a legelégedettebb könyvtáros a megyében. Ezen a napon ugyanis több mint ötven helybeli könyvszerető felnőtt és gyerek előtt átvehette a 8700 kötetes könyvtár új helyiségét."

19. Városi Könyvtár (Jászberény): Épül a könyvtár. 
A Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz néhány nappal ezelőtt befejezte a szükséges bontási munkákat és megkezdték a régi zsidótemplom átalakítását. Az új könyvtár előreláthatólag a jövő év decemberére készül el és akkor megszűnik a mostani áldatlan állapot, amely a jászberényi könyvtárban uralkodik s a körülbelül 42 ezer kötet méltó környezetben kerülhet az olvasók elé.
A 3-3,5 milliós építkezés nyomán kölcsönző, olvasószoba, gyermekkönyvtár, zeneszóba várja majd az érdeklődőket és esetleg fotóhelyiség, ahol szeretnék megteremteni a mikrofilm felvételek lehetőségét, hogy a ritka könyveket is hozzáférhetővé tegyék.

Október

5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szociológiai munkaközösség a könyvtárban. A Szolnok megyei Verseghy Könyvtárban szociológiai munkaközösség alakult az olvasásvizsgálatok megszervezésére és értékelésére. A munkaközösség tagjai — az ország megyei könyvtárai közül elsőként — részt vesznek a fővárosi Szabó Ervin könyvtár szervezésében meginduló szociológiai tanfolyamon.

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Jókai Anna íróval találkoztak az érdeklődők. A pódium est keretében Hegedűs Ágnes színművész olvasott fel Jókai Anna műveiből. Az alkotóval Galsai Pongrác irodalomtörténész és Berényi Gábor rendező beszélgetett.

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Barna Gábor előadása a forradalmak irodalmáról és képzőművészetéről, Hegedűs Ágnes Jászai-díjas színművész közreműködésével.

27. Városi Könyvtár (Túrkeve): A túrkevei városi könyvtár a tanács által tervezett 35 ezer forintos könyvvásárláshoz további 15 ezer forintot kapott fejlesztési alapból.

Nyolc fiók-könyvkölcsönző működik a túrkevei városi könyvtár mellett. Ezek közül öt külterületen. A fiókkönyvtárakat ebben az évben mintegy ezren látogatták, s több mint 13 ezer könyvet kölcsönöztek.

November

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Rab Zsuzsa József Attila-díjas költő volt a megyei könyvtár vendége. Az irodalmi találkozás a Kell a jó könyv olvasásnépszerűsítő programhoz kapcsolódott.

21. Községi Könyvtár (Vezseny): Tablókon képekben, írásokban mutatják be Vezsenyen a polgári demokratikus forradalomról és a KMP megalakulásáról készült történelmi dokumentumokat. Az anyaghoz a községi könyvtár ilyen témájú könyveket adott. A pártoktatás résztvevői, valamint a párttaggyűlésen megjelentek . már megtekintették ezt az anyagot, amelyet november 30-ig hetenként három alkalommal a községi könyvtárban láthatnak az érdeklődők.

26. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Magyar Országos Földmunkás Szövetség első szolnoki könyvtárának megtalált 41 kötetét, a különböző, kötetbe foglalt kongresszusi jegyzőkönyveiket, forradalmi kiadványokat a KMP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából több kiállításon is bemutatják a megyében.

December

10. Községi Könyvtár (Jásztelek): Író-olvasó találkozó a jászteleki általános iskolában a községi könyvtár szervezésében. Hegedűs Géza író találkozott a VII., VIII. osztályos tanulókkal.

12. Községi Könyvtár (Jánoshida): Tatai Sándor író-olvasó találkozó

19. Csokonai Könyvtár (Karcag): Ifjúmunkások klubja a könyvtárban.

 

1997

Január

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a városi és a megyei könyvtárak részére támogatásul egyenként 250 ezer forintot ad fejlesztésre. A pénzt a könyvtárak az Internethez csatlakozás költségeire fordíthatják. Az összeg önmagában erre nem lesz elég, de jelentős segítség a cél eléréséhez, és kiegészítve helyi forrásokkal hozzájárulhat, hogy nagyobb könyvtáraink bekapcsolódhassanak a számítógépes világhálózatba. A jelzett összeg leggazdaságosabb felhasználásáról, a fejlesztések összehangolásáról, az átfedések kiküszöböléséről tartottak értekezletet Szolnokon a megyében érdekelt könyvtárigazgatók részére. A könyvtárakat fenntartó önkormányzatok és a minisztérium közötti szerződés alapján átutalandó összeget június végéig használhatták föl.

A beszerzett számítógép a szolnoki Hild Könyvtárban. Új Néplap archívum

Városi Könyvtár (Jászapáti): Az önkormányzat döntése értelmében a város könyvtára és művelődési háza összevontan működik.

Szakszervezeti Könyvtár (Szolnok): A szakszervezeti könyvtárakat a szakszervezetek megyei tanácsai (szmt) voltak a fenntartói, majd a rendszerváltás előtti években a Szakszervezetek Országos Tanácsához (SZOT) kerültek. A mozgalom átalakulása során a szakszervezetek később kihátráltak a könyvtárak mögül, így a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesületéhez kerültek. Az egyesület azonban a könyvtárakat felajánlotta az önkormányzatoknak, egyházaknak, felsőoktatási intézményeknek. A Szolnokon működő szakszervezeti könyvtáraz utolsó a megszűnők sorában. Az állomány beszerzési értéken körülbelül hatmillió forintot ér. 1996-ig százhúszezer kötetes állományból kölcsönzött két könyvtáros 1300 beiratkozott olvasónak, akiknek az elmúlt évben huszonötezer alkalommal, mintegy nyolcvanezer kötetet adtak ki. Emellett harminc letéti könyvtárat kezeltek, amelyek a megye nagyobb üzemeiben viszik közel a könyvet az olvasókhoz. A szakszervezeti könyvtár állománya ez év elejétől beolvadt a Verseghy Ferenc Könyvtár állományába.

Életkép a kunmadarasi könyvtárban. Fotó: Csabai István

1. Kiskulcsosi Általános Iskola (Karcag): A városi Csokonai könyvtár SZIM fiókkönyvtárát áthelyezték az iskolába, így kedvezőbb lehetőségeket tudtak teremteni az iskolában a könyvtárhoz kapcsolódó oktató-nevelő munka feltételeinek a javítására és a közművelődési feladatok ellátására. Most az iskola rendelkezik a fenti feladatokhoz megfelelő mennyiségű és minőségű állománnyal, egy kisebb csoport egyidejű foglalkoztatására alkalmas tanteremmel. Felszereltségét fokozatosan fejlesztik majd számítógéppel hang- és képanyaggal - tudtuk meg Csányiné Nagy Julianna tanárnőtől, aki ellátja a könyvtárosi feladatokat is. Az iskola diákjai mellett a könyvtárba beiratkoztak a Kiskulcsosi városrészen lakó középiskolások, felnőttek, nyugdíjasok is, akik több ezer kötetből válogathatnak itt hetente két alkalommal, s nem kell bemenniük a városba olvasnivalóért.

21. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A zenei könyvtárban fotótörténeti kiállítással kezdődött a magyar kultúra napja helyi eseménysorozata. A fotótörténeti kiállítást Hídvégi Péter, a Jászkun fotóklub vezetője, a megyei önkormányzat főtanácsosa nyitotta meg, aki maga is fotózik. A könyvtárban kialakított műteremsarokban K. Tóth Ferencné,a Juci-fotó egykori fotóeszközeit helyezték el. A kiállító 1956-77-ig volt a város elismert fényképésze, s most a könyvtárnak felajánlotta egykori használati tárgyait. Az állandó kiállítás mellett műtermi képeiből is van válogatás. Juci néni fotói mellett ifj. Papi Lajos fotóművész fényképezőgép-gyűjteménye és saját fotói is láthatóak voltak.

Fotó: Mészáros János

Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A Kunhalom Polgári Körének vendége Rideg István gimnáziumi tanár volt, aki Alföld és irodalom című tanulmánykötetét mutatta be a diákoknak és felnőtteknek.  Az esten a kötetben szereplő tanulmányokról esett szó, s a gimnazisták lelkesen hallgatták Rideg István beszámolóját.

Községi Könyvtár (Jászjákóhalma):Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke volt a nyugdíjasklub és a polgári kör vendége, aki nemrégiben megjelent könyvét mutatta be az érdeklődőknek. A Mansfeld Péter életéről szóló mű emléket állít annak a fiatal ’56-osnak, akit tizennyolcadik évének betöltése után végeztek ki. A szépszámú jelenlevő érdeklődéssel hallgatta a magyar történelem sorsfordulóinak, illetve a mai magyar könyvkiadás problémáit. A szerző ugyanezt az előadását megismételte a jászapáti könyvtárban is.

29. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A nyugdíjas-olvasókör tagjai mutatták be csipkecsodáikat, hímzett terítőiket. A könyvtár minden évben lehetőséget biztosít a bemutatkozásra a nyugdíjasoknak. A résztvevők közül többen még a zsűrit is - dr. Bellon Tiborné igazgató, Fodor Judit, Vargáné Hermán Mária könyvtárosok - ámulatba ejtették a szép karcagi vért csipkékkel és richelieu-terítőkkel, így nem volt könnyű kiválasztani a legszebbeket. A keresztszemesek, csuhészatyrok és falvédők is szemet gyönyörködtetőek voltak, hiszen többórás munka áll mindegyik mögött.

Február

4. Városi Könyvtár (Tiszafüred): A megyei munkaügyi központ és a megyei TIT szervezésében Frank Mayer, a németországi Reutlingeni Népfőiskola munkatársa Munkanélküliek képzése, átképzése Baden-Württemberg tartományban, különös tekintettel a Reutlingeni Népfőiskola gyakorlatára címmel tartott előadást a füredi könyvtárban is.

8. Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): Bált rendezett a művelődési központban a Pro Bibliotheca Alapítvány, amely a városi könyvtár működésének feltételeit hivatva jött létre.

12. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Györffy-napok keretében mesemondó versenyt hirdetett a könyvtár. Mikszáth Kálmán emlékére pedig prózamondó versenyt szerveztek 7. és 8. osztályosoknak. A 14-18 éves diákok novelláit, karcolatait, riportjait és ünnepi beszédeit március 20-ig kell a könyvtár részére.

A karcagi Városi Könyvtár berekfürdői fiókkönyvtárában szőnyegszövést tanulhattak a látogatók, mely annyira népszerű, hogy második szakkört is indítottak. Fotó: Csabai István

14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Megvolt a könyvtárépület műszaki átadása.

25. Csokonai Könyvtár (Karcag): A helybeli méhészek számára a méhész szakcsoport felbomlása óta nincs olyan fórum, amelyen a méhészek alkalmanként összegyűlhetnének, tapasztalataikat kicserélhetnék, vendég előadót hívhatnának meg. Most szakítottak a „hagyománnyal” a méhészek, és meghívták Stork Sándort, a Magyar Méhész Egyesületek Országos Szövetségének elnökét, aki a Csokonai könyvtárban tartottak az egyesület céljáról, tevékenységéről, valamint az anyanevelésről.

28. Községi Könyvtár (Tiszaszentimre): Nagyfejeő János, a könyvtárvezetője akcióban kérte a község lakosait, hogy a már elolvasott, nélkülözhető szépirodalmi, mese, krimi és tudományos fantasztikus témájú könyveket ajánlják fel a könyvtár számára csökkentett, 25 százalékos felvásárlási áron. A lakossági könyvakciónak köszönhetően ezer új könyvvel bővült a 16 ezer kötetes klubkönyvtár. 

Március

3. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Szép Zoltán, a Szabad Európa Rádió egykori jogi rovatvezetője beszélt kint végzett munkájáról. 1987 és ’93 között megszólaltatott több olyan politikust a vasfüggöny mögötti országokból.

7. Varga Katalin Gimnázium (Szolnok): A gimnázium suligálát tartott a városi művelődési központban. Az ünnepség bevételét az iskolai könyvtár fejlesztésére kívánták fordítani.

8. Hild Könyvtár (Szolnok): Húsvéti játszóházba várták a gyermekeket.

25. Klubkönyvtár (Jászágó):  A Magyar Televízió Rózsa György által vezetett Tipp-Hopp műsorban szerepelt Jászágó klubkönyvtárának csapata, az „Ágói jászok”. A csapatkapitány Dóka Róbert okleveles gépészmérnök volt, s a legnagyobb örömükre szolgált, hogy a lelkes kis gárda megnyerte a 250 ezer forintot. A szervezést a könyvtáros, Mozsár Lászlóné és a szakkörvezetők végezték, a felkészülést is ők segítették. A csapat tagjai egyébként diákok, könyvtári olvasók, szakköri tagok voltak. A könyvtárban működő művelődő kis csoportok működésének támogatására fordítják a megnyert összeget.

Lassan végleges formát ölt Cibakháza egyik új ékessége, a könyvtár. Az épületet 1996-ban kezdték el felújítani, akkor a fűtést korszerűsítették, és bevezették a gázt. Ezután belül festették ki az olvasók „székházát”, s már csak a régi, elhasználódott bútordarabok cseréje maradt hátra. Új olvasófotelek, puffok és asztalok kerültek a könyvtárba, valamint egy új számítógép. Ez utóbbit pályázat útján nyerte az önkormányzat. A számítógép a nyilvántartásban segít majd sokat. A távolabbi elképzelések szerint az Internet-hálózatra is rácsatlakozik a cibaki könyvtár, amint erre ehetőség nyílik.

29. Hild Könyvtár (Szolnok): Húsvéti játszóházat szerveztek a könyvtárban.

Városi Könyvtár (Jászapáti): A Városi Könyvtár adott otthont az országos rejtvényfejtő versenynek.

Április

Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Arany-hét a könyvtárban Arany János születésének 180. évfordulója alkalmából

Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Millecentenáriumi vetélkedő az Új Néplap szerkesztőségével közösen gyermekek számára, amelynek fődíja egy ópusztaszeri kirándulás

7. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Ezen a napon vették birtokba az olvasók a CD-ROM lemeztárat. A Nemzeti Kulturális Alaptól elnyert 250 ezer forintból sikerült ezt az új dokumentumtípust beszerezniük, melyhez a számítógépet már tavaly megvásárolták. A pályázati pénzből CD-ROM leolvasót és első körben harminchárom lemezt vettek. Az olvasók körében előzetes felmérést végeztek, s ez alapján elsősorban szakirodalmi témájú lemezeket vettek, így az általános lexikonok, magyar és nemzetközi Ki kicsoda?, az anyanyelvről, történelmünkről, a honfoglalásról, a Nemzeti Múzeum anyagaiból, filmekből, művészeti képtárak anyagaiból, hazánk és a világ állat- és növényvilágából válogathattak az olvasók. A most megmaradt pénzből pedig a nyelvtanuláshoz is vásároltak lemezeket. Az olvasók díjmentesen használhatták az új szolgáltatást, ha dokumentumot pótolnak vele, vagyis a keresett könyv nincs meg a könyvtárban.

9. Városi Könyvtár (Jászberény): A költészet napja alkalmából a művelődési központ és a városi könyvtárgyermekrészlege által szervezett kétfordulós levelezős játék döntőjét rendezték meg a művelődési központ nagytermében.

10. Községi Könyvtár (Tiszatenyő): A Fidesz-Magyar Polgári Párt tartott lakossági fórumot a helyi könyvtárban.

Városi Könyvtár (Jászberény): Galkó Balázs színművész költészet napi József Attila-estet tartott.

11. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Új köztéri alkotással, Csokonai-díszkúttal gazdagodott Karcag városa. A könyvtár előtti téren álló alkotás szoborfigurája Izsó Miklós Debrecenben található Csokonaijának másolata, a kút Győrfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.

Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Költészet napi műsor a Varga Katalin Gimnázium és a Vásárhelyi Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola tanulói közreműködésével.

12. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Megkezdte az átköltözést a Megyei Könyvtár felnőttolvasó szolgálata a Mártírok útjáról a Kossuth téri új épületbe.

15. Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): A Pro Bibliotheca Alapítvány és a városi könyvtárszervezésében a könyvtár gyermekrészlegében Csík Csaba előadóművész, valamint Szabó Norbert fuvolaművész és Nagy Szabolcs gitárművész adtak műsort a költészet napja tiszteletére.

Több mint 200 mackó nevezett be a mezőtúri Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Házban megrendezett kiállításra. A legöregebbek elmúltak 40 évesek.

21. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A sok tragédiát okozó, rettegett betegségről, a rákról tartottak előadást a Kunhalom Polgári Körében. Az előadót dr. Nagy Péter egykori gimnáziumi tanára, dr. Varga Gyöngyi mutatta be. Az előadó a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetének doktorandusz hallgatója, s a témával már hollandiai és amerikai tanulmányúton is foglalkozott.

22. Városi Könyvtár (Tiszafüred): A Kazinczy szépkiejtési versenynek a városi könyvtár.

26. Móricz Zsigmond (Mezőtúr): Geotermikus energiahasznosítási konferenciát rendezett a városi önkormányzat és a GATE Mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kara a városi könyvtárban. A konferenciát dr. Ádámné Bogdán Piroska, Mezőtúr polgármestere nyitotta meg, majd előadások hangzottak el a termálvíz hasznosítás lehetőségeiről.

30. Hajnóczy József Humán Szakközépiskola (Tiszaföldvár): Az iskola művészeti munkaközössége az intézmény fennállásának 50. évfordulója tiszteletére megyei népdaléneklő versenyt rendezett az iskola könyvtárában. A találkozón tizenkét középiskola huszonkét tanulója vett részt. 

Május

4. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A városi nyugdíjasklub, a művelődési ház és a hagyományőrző baráti kör anyák napi műsort szervezett az édesanyáknak, valamint a nagymamáknak.

14. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A Jászkun Természetvédelmi Szervezet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagszervezeteként dolgozik. Urbán Sándor titkár a működési területükről, az Alföld középső részéről tartott előadást. A diaképekkel és videofilmmel illusztrált bemutatás a szőkébb szülőföld, Jász-Nagykun-Szolnok megye mellett a szomszédos megyék rejtett kincseivel is megismertette az érdeklődőket.

16. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Horn Gyula miniszterelnök lakossági fórumot tartott Tokár István országgyűlési képviselő és az MSZP helyi szervezete meghívására.

28. Városi Könyvtár (Jászberény): Nemere István, a könyvtár gyermekrészlegének meghívására érkezett a DMK Ifjúsági Házába, ahol általános iskolásokkal találkozott.

29.  Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Vidám, játékos gyermekdélutánt rendezett a könyvtár az intézmény előtti téren. A programban a szomszédos két iskola diákjainak műsora, a miskolci Csodamalom Bábszínház előadása, a Széchenyi gimnázium dráma tagozatosainak bemutatója, játékok, versenyek szerepelnek. Volt fagylaltárusítás, és tűzoltó rohamkocsit, rendőrmotort is megtekinthettek a gyermekek.

Június

Ünnepi Könyvhét

19. Községi Könyvtár (Vezseny): Bálint György a szőlőről, az aratásról, a kisgazdaságokról tartott gazdafórumot a könyvtárban, ahova tószegieket, tiszavárkonyiakat és tiszajenőieket is vártak a helybelieken kívül.

21. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A Nagycsaládosok helyi egyesülete helytörténeti vetélkedőt rendezett a családoknak. Tizenegy család apraja-nagyja volt a zenei könyvtárban a szülővárosról összeállított megmérettetésen. A könyvtárosok előzetesen segítséget adtak a csapatoknak a felkészüléshez, hiszen helytörténeti pályamunkákba, a helyi kiadványokba előtte belenézhettek a csapatok. Míg a versenyen a felnőttek Kisújszállás múltjáról, nevezetes épületeiről, szokásairól válaszoltak a zsűrinek Ö. Tóth Lajosnénak és Gubuczné Tömör Máriának addig a gyerekek Csukás István meséit illusztrálták. A játékos, ügyességi feladatokban a szülők is súghattak csemetéiknek, hiszen ovisok, iskolások egyszerre küzdöttek a családoknak a pontokért.

Jól sikerült író-olvasó találkozón találkozhattak a mezőtúriak Kopátsy Sándor író-közgazdásszal a Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Házban.

Július

Augusztus

5. Városi Könyvtár (Jászberény): Író-olvasó találkozó és irodalmi est vendége volt Fráter Zoltán író és Székhelyi József színművész.

9. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A VII. alföldi fazekas triennálé alkotásaiból összeállított kiállításnak adott otthont az intézmény.

14. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Székelyföld múltja és jelene címmel Fülöp Lajos, a székelykeresztúri múzeum igazgatója tartott előadást.

20. Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár (Kunhegyes): Csete Lukács rádiótörténeti kiállításának adott otthont a bibliotéka.

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Horn Gyula miniszterelnök adta át a megyei könyvtár új önálló épületét.

Szeptember

1. Községi Könyvtár (Szászberek): Több mint egymillió forintba kerül a Szászbereki Általános Iskola tetőtér-beépítése. A tetőtérben új tantermek mellett a település könyvtára és a számítógéplabor is helyet kapott. Az új szárnyat az új tanév kezdetén vehették birtokukba a diákok.

19-20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verseghy-emlékülést szervezett a megyei könyvtár. Az emlékünnepség-sorozat a Bartók Béla Kamarakórus műsorával kezdődik, majd Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere nyitotta meg a tudományos ülést. Az előadások után nyílt meg a Verseghy és szolnoki utóélete című kiállítást, majd a Verseghy Ferenc Gimnázium irodalmi színpada a művészet eszközeivel idézte föl Szolnok nagy szülöttjének emlékét Látogatás egy pesti olvasó kabinetban című játékával. A program este fogadással zárult, melyen Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke látta vendégül az ünnep résztvevőit.

Október

1. Községi Könyvtár (Szelevény): Új helyre költözött a könyvtár. A művelődési ház lett az otthona ötezer könyvnek, amely a teljes állomány jelentős részét teszi ki. Szelevény tulajdonában ugyan hétezer kötet van, ám ezek közül sajnos sokat, körülbelül a negyven százalékát le kellett selejtezni.

Őszi könyvtári napok

3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az őszi könyvtári napok nyitó rendezvényeként Az értelmiség alkonya(?) címmel György Péter esztéta és Mezei Balázs filozófus tartott előadást.

4. Községi Könyvtár (Tiszabő): „Nyugdíjas napra” zenés műsorral várták az érdeklődőket.

8. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Nógrádi Gábor költővel találkozhattak az olvasók.

Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Almásy László Szahara-kutató regényes életével ismertette meg az érdeklődőket dr. Kubassek János, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Vathy Zsuzsa - Lázár Ervin író házaspár író-olvasó találkozójára várták az érdeklődőket.

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A M.É.Z. együttes műsorát láthatták a zenebarátok. A nagy sikerű koncerten ír, skót és angol népzenét játszott az együttes.

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Diéta folyóirat szerkesztői voltak a bibliotéka vendégei.

13.  Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár (Kunhegyes): A pincegalériában az őszi könyvtári hetek keretében a debreceni Kuckó művésztanya zenés gyermekműsorára várták az érdeklődőket.

27. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Kiss Tamás költészetét mutatta be dr. Kiss Kálmánné, majd a karcagi Barbaricum Könyvműhely tagjaival találkozhattak a zenei könyvtárban a helyiek.

Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): Szűcsné Boldog Mária igazgató nyitotta meg a közös képzőművészeti kiállítást, melyen Talamasz Lajos túrkevei szobrász, Füleki Gábor túrkevei festő és Virágh László mezőtúri festő alkotásai láthatók.

28. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Bistey András hetedik könyvéről, a „Lángok a víz fölött” címűről beszélgetett a szerzővel Valkó Mihály. A dedikálással egybekötött esten a Széchenyi és a Verseghy Ferenc Gimnázium tanulói adtak műsort.

November

3. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Tudománynapi ünnepséget tartottak. Megnyitójában dr. Józsa Árpád címzetes egyetemi tanár, a TIT megyei szervezetének alelnöke aláhúzta, manapság nem az ismeretanyag, a tudás, hanem egyre inkább az anyagiak számítanak. Ezért kell meggyőzni az illetékeseket arról, hogy igen kevés pénz jut ma a kutatásra, és éppen a fizetőképes kereslet hiánya miatt nem tudja az ország kellően hasznosítani a tudomány eredményeit.

10. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Hazánk európai uniós csatlakozásának kérdéseiről szólt a könyvtárban megtartott fórumon dr. Szanyi Tibor, az Euro Info Service vezérigazgatója.

Györffy István Általános Iskola (Karcag): Az iskolai könyvtár és a történelem szakos tanárok munkaközössége „Ne feledd nemzetem e napot” címmel pályázatot hirdet a város valamennyi 5-8. osztályos tanulója részére.

15. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Perui kirándulásra invitálta a könyvtárban nyíló kiállítás. Két fotós, Javier Aguilar és Németh János tárlatát Librado Orosco Zapata, Peru magyarországi konzulja nyitotta meg.

17-21. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Egészségvédelmi hetet rendezett a könyvtár és a nagycsaládosok helyi egyesülete a város lakosai részére.

18. Városi Könyvtár (Tiszafüred):  A múzeum alapításának 120. évfordulójára tudományos tanácskozással emlékeztek meg a helyi városi könyvtárban és a Kiss Pál Múzeumban. Tálas László,a megyei múzeumok igazgatója hangsúlyozta, hogy a tiszafüredi polihisztor plébános, Tariczky Endre által 1877-ben létrehozott múzeum talán legnagyobb erénye az volt, hogy kizárólagosan füredi és környékbeli feltárási anyagokkal, tárgyakkal, helytörténeti és néprajzi értékekkel nyitotta meg kapuját.

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Luputin Teodor, Máramaros megye közgyűlése elnökének vezetésével hattagú önkormányzati delegáció érkezett a megyénkbe. A küldöttség a megyei könyvtárban is látogatást tett és a a rekonstrukció tapasztalatai iránt érdeklődtek a román küldöttség tagjai.

A könyvtárban ezen a napon "Ami életünkből” címmel nyílt meg Tabák Lajos fotóművész kiállítása.

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Országos könyvtáros konferenciának adott otthont az intézmény. A TextLib tanácskozás iránti szakmai érdeklődést mutatta, hogy a várt nyolcvan helyett mintegy százötvenen jelezték, hogy részt vesznek rajta.

29. Hild Könyvtár (Szolnok): Játszóházat és kedvezményes könyvvásárt rendeztek a könyvtárban. A játszóház keretében a közelgő karácsonyra is gondolva, különböző ajándékokat készítettek az érdeklődő gyerekek és szüleik.

December

4. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A megyei könyvtár támogatásával tartott nyilvános klubösszejövetelt a Magyar-német baráti társaság. A helyi főiskola német lektora Hamburgról tartott vetített képes előadást.

6.  Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Miklulás napi játszóház

8.  Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok):Könyvtárak szerepe a NAT tükrében című szakmai tanácskozás, melynek helyszíne a Városi Művelődési Központ volt.A résztvevők előadást hallgathattak meg a közművelődési könyvtárak szerepéről, a gyermekkori olvasásfejlesztési módszerekről, illetve a Nat és az új könyvtári törvény hatásáról, majd látogatát tettek az új megyei könyvtárban.

A tanácskozáson három előadás hangzott el, majd a könyvtárosok konzultáción vettek részt, amelyet Lászlóné Nagy Ilona,a Hild Viktor Városi Könyvtárigazgatója vezetett. A kérdésekre Bariczné Rózsa Mária, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közművelődési főosztályának munkatársa és Morcsányi Rozália,a Könyvtárostanárok Egyesületének titkára válaszolt.

10. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Lezárult a könyvtáralapításának 45. és a város újratelepülésének 280. évfordulója alkalmából kiírt irodalmi pályázat, melyet a könyvtár és az anyanyelvápolók helyi csoportja írt ki az ősz folyamán.

Községi Könyvtár (Abádszalók): Nemere István író látogatott a könyvtárba.

16. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Sámuel első és második könyve volt a témája a bibliatörténeti vetélkedőnek, melynek a könyvtár adott otthont.

20. Hild Könyvtár (Szolnok): Családi hétvégére várták az olvasókat. Az érdeklődők zenés karácsonyi programok közül válogathattak.

Az Ipari Szakmunkásképző Intézet könyvtára

Horváth Ferencné: A 605. Ipari Szakmunkásképző Intézet könyvtárának története 1975-ig

(Megjelent az Együtt 1986. 1-2. számában)

Szakmunkásképzés Szolnokon

Szolnokon 1950-ig két tanonciskola működött. Az egyik a Petőfi utca 3. szám alatt a Szakirányú és Kereskedelmi Tanonciskola. Ebben az iskolában  6 főállású tanár dolgozott. A másik a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat tanonciskolája volt a kőrösi úton, ahol a vállalat mérnökei és szakemberei tanítottak.

A Petőfi úti iskolában az 1945-46-os tanévben a mintegy 180 tanuló részére 4 tanterem állt rendelkezésre. A következőben a vidékről beiskolázott tanulóknak már diákotthont tudtak biztosítani az állomás melletti felvonulási épületben. Ekkor 100 fővel emelkedett a létszám. Ez az állami nagyipar ütemes fejlesztésének az ideje, amely szükségessé tette egyrészt a tanulók létszámának fokozott növelését, másrészt a képzés, az oktató-nevelő munka tartalmi színvonalának emelését. 1947-ben új objektummal gyarapodott a tanulóképzés: a Tisza-parti 1. sz. Diákotthonnal. Ebben az otthonban már egészséges és kulturált körülmények között tudtak biztosítani a tanulóknak.

A 3-4 éves tanulóidőt nem kötötték tanévhez. A gyakorlati oktatás 4 napos, az elméleti pedig 2 napos volt. Az elméleti oktatásban az egyik napon közismereti, a másik napon szakmai órákat tartottak.

1949-ben látott napvilágot az a törvény, amely az ipari tanulók foglalkoztatását egységesen szabályozta. Meghatározta az ipari tanulók jogait, kötelességeit, heti kötelező munkaidejüket, munkabérüket, elméleti oktatási rendjüket és szabadságukat. 1950-től az ipari és kereskedelmi tanulóképzés Szolnokon is teljes egészében államivá vált, egységes irányításával létrehozták a Munkaerőtartalékok Hivatalát. A MÁV iskolát megszüntették, és ettől kezdve az elméleti oktatás egyedüli színhelye a Petőfi Sándor úti iskola. A tanítás ekkor már 6 tanteremben folyt, az iskola melletti "altiszt kör" épületét is megkapták oktatási célokra. A létszám 380 főre emelkedett.

A Munkaerőtartalékok Hivatala a kor szellemének megfelelő új tantervet és a tankönyvek egész sorát adta ki. megindult a nagyüzemi tanulóképzés. Az állmai vállalatoknak egyre több szakmunkásra volt szüksége.Az intézet saját kezelésű vasipari tanműhelyében a fiúk mellett megjelentek a lányok is. Az iskolának 1952-ben 18 szakmában már több mint 600 a tanulója (ebből 440 lakatos). 1951-ben a személyi fejlesztés eredményeként új tanárok kerültek az iskolához.

1954-ben Petőfi Sándor nevét vette fel az iskola. A hatalmas építkezések szükségessé tették az építőipari szakmunkásképzés nagyarányú fejlesztését: 1955-ben megindult az építőipari tagozat. Az elméleti oktatás ezen a tagozaton ún. turnusos rendszerben történt. December 1-jétől 12 héten át csak elméleti oktatás folyt. Az építőipari tagozatnak volt egy 144 fő befogadóképességű diákotthona a Dobó István úton.

A "C" tagozat 1956 után indult, a tanévtől kezdve minden évben érettségizett fiatalokat is beiskoláztak.

1957-ben megszűnt a Munkaerőtartalékok Hivatala és a képzés felügyeletét a Munkaügyi Minisztérium vette át, ekor 10 főállású tanár, 32 szakoktató és otthonvezető látta el a nagylétszámú intézet oktató-nevelő munkáját. A gyakorlati oktatás ettől kezdve zömmel főállású szakoktatók végezték.

A szakközépiskola Petőfi úti épülete

A tanulólétszám állandó és fokozatos emelkedése szükségessé tette a személyi és tárgyi feltételek további fejlesztését. A Munkaügyi Minisztérium 1961-ben új, 12 tantermes iskolát adott át a Petőfi út 1. szám alatt, majd 1963-ban a Tisza-parton modern 216 fős diákotthont létesített.

Az 1963-ban épült kollégium - Verseghy Könyvtár Fotótára

A meglévő tárgyi objektumok még így sem volatk elegendők az oktató-nevelő munka zavartalan biztosítására. Az 1960-as években a létszám elérte, sőt meghaladta a 3 ezer főt, ezért újabb szükségtantermeket alakítottak ki. Az új iskolához nem építettek tornatermet és kulturális célokat szolgáló helyiségeket. A tanítás két műszakban folyt. Súlyosbította a helyzetet, hogy az intézetben kapott helyet a Könnyűipari Minisztérium fennhatósága alatt álló Ruha- és Nyomdaipari Iskola, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola is. A gyakorlati oktatás színvonalának emelését a 60-as években belépő nagyüzemi tanműlyek segítették.

Az iskola profilja tulajdonképpen három nagyobb területet fogott át: vasipar, építőipar és szolgáltatóipar. E három területről tevődött össze az 55 szakma, amelynek képzése 1973. szeptember 1-ig az intézetben folyt.

A vasipar legnépesebb szakmái: az autószerelő, dieselmozdonyszerelő, esztergályos, géplakatos, villanyszerelő.A 26 vasipari szakmában 1400 tanuló tanult a 70-es évek elején. Az építőipar népes szakmái: szobafestő-mázoló, kőműves, ács-állványozó, fapadlózó, műanyagburkoló. Itt 8 szakmában 500-550 fiatal tanult. A szolgáltatóipar népesebb szakmái: női- és férfiszabó, női fodrász és háztartási gépszerelő, a 20 szakmában 320-350-en tanultak.

Az 1969-ben megalkotott és elfogadott új szakmunkásképzési törvény - a 13/1696/XII.30./ MÜM. sz. utasítás - egységesítette és új alapokra helyezte a szakmunkásképzést. A szakmunkásképző iskola középfokú intézmény lett. Napi 7 órás munkaidőt vezetett be, felemelte a tanulók évi szabadságát és lehetővé tette a szakmunkástanulók továbbtanulását.

A képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére és bővítésére 1973-ban új 14 tantermes intézetet létesített a MÜM Szolnokon. Tornaterem, vasipari tanműhely s a tervek szerint 800 személyes konyha és új diákotthon egészítette ki az objektumot. 1973. szeptember 1-jén a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet az új négyszintes József Attila úti épületben kezdte meg az oktató-nevelő munkát. 

A 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet - Verseghy Könyvtár Fotótára

Az iskola szerkezetében is változott. A Petőfi Sándor úti intézmény (633. sz.) az építőipari és szolgáltatóipari szakmákban iskolázta be a tanulókat, a 605. sz. intézet képzési profilja pedig a következő területeket fogta át: gépgyártás és szerelőipar, vas- és fémipar, villamosgép és energiaipar, műszeripar, élelmiszeripar. A mintegy 30 szakma közül a legnépszerűbbek: hegesztő, autószerelő, víz-gázvezetékszerelő, esztergályos, géplakatos, karosszérialakatos, vas- és fémszerkezetlakatos, villanyszerelő, elektrolakatos, karosszérialakatos, gépjármű villamossági műszerész.  tanulók létszáma e terüeten 1000-1100 fő. Az élelmiszeriparban évenként 90-100-an tanultak. A "C" tagozaton általában 100-110 fő a létszám, zömmel a műszeriparban.

A közel 1300 fő oktatása-nevelése 40 osztályban mintegy 100 szakcsoportban történt. A gyakorlati oktatás az intézet tanműlyeében és 5 nagyobb vállalati tanműhelyben folyt. (MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat, MEZŐGÉP Vállalat, Volán 7. sz. Vállalat, Ganz Villamossági Művek, Vasipari Vállalat). Az intézet felügyeleti hatósága a MÜM Szakoktatási Főosztálya, valamint a Megyei Tanács Művelődási Osztálya. A szakelméleti tárgyak felügyeletét a MÜM szakfelügyelői, a közismereti tárgyakét pedig a Megyei Tanács szakfelügyelői látták el.

A változás és fejlődés ellenére is sok gond és tennivaló maradt - hiszen az új épület keretei már az induláskor szűkösnek bizonyultak: az oktatás 2 műszakban, délelőtt és délután is folyt - da ha arra gondolunk, hogy az elmúlt 30 év alatt a szakmunkásképzés olyan utat tett meg, mint még azelőtt soha, a további fejlesztést remélve, bátran, bizakodva tekinthetünk a jövőbe.

Az intézet könyvtárának története

1. A működési feltételek változása és az állományalakítás

Az iskolai könyvtár 1957-ben jött létre. Ebben a tanévben vette át Miklós József magyar-történelem szakos tanár az intézet egyik adminisztratív dolgozójától a 2 ezer kötetets állományt. Az új könvytáros az intézet főhivatású tanáraként, csekély tiszteletdíjért vállalta ezt a munkát. A könyvtári munkához szükséges szakmai képesítést (alapfokú könvytárosi vizsgát) a 60-as években szerezte meg.

A könyvtár szükséghelyiségben működött, (a szénfűtéses szertárban), ahol a könyveket zárható szekrényben tartották.

Az állomány üzemekből - főleg a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalattól - került az intézetbe, a 70 %-ban régi, az 1910-20-as években kiadott szakkönyvek nagyrészt a vasútipar területéről, kisebb részben pedig szolgáltatóipari (Sütő-bőr-textilipari) kiadványok. A tervszerű állományfejlesztés 1958-ban kezdődött, évenként 2-3 ezer Ft összegű támogatással. Elsődleges cél volt a szépirodalmi állomány kialakítása, de ekkor kezdődött a pedagógiai és ideológiai szakirodalom alapjainak lerakása is. Ahhoz, hogy a könyvtár használhatóvá és fejleszthetővé váljon, 1960-ban selejtezést végeztek. Főleg az elavult politikai, illetve szakmai irodalmat vonták ki. Amikor 1961-ben felépült az új iskola a Petőfi úton, a MÜM jelentős összegű támogatást adott könvytárfejlesztésre. A kötetszám 4 ezerre emelkedett. A szűkös körülmények azonban továbbra is megmaradtak. Az új iskola épületébe nem építettek könyvtárhelyiséget, így a könyvtár egy alagsori szertárban kapott helyet. A 4 ezer kötetes állományból 1800 kötet szakmai, ismeretterjesztő jellegű volt, a többi szépirodalmi. A 60-as évek második felében évi 5-6 ezer Ft-ra növekedett a beszerzési keret. Ezekben az években már a fontos kézikönyvek, szótárak, lexikonok vásárlására is gondot fordítottak, és megindult a szakmai állomány felfrissítése modern szakkönyvekkel. Sajnálatos az a tény, hogy a nagyvállalatok tovább nem nyújtottak anyagi támogatást a könyvtárnak, így az állomány gyarapítása csak a MÜM segítségével és intézeti beruházással történhetett.

1968-ban az intézet igazgatósága a könytárat nagyobb, esztétikusabb helyiségbe költöztette. Az új könyvtárban az állomány raktározása már szabadpolcos rendszerű volt. 1968-ban a könyvtárost az intézet igazgatóhelyettesévé nevezték ki, így a könyvtári munkát Kárpáti Sándor magyar-történelem szakos tanár vette át, szintén tiszteletdíjasként. Az új könyvtáros is részt vett a MÜM által szervezett könyvtárosi tanfolyamon, és megszerezte az alapfokú könyvtárosi képesítést. A tanfolyamról hazatérve bevezette a könyvtárban a Cutter-rendszerű raktározást. Első lépése volt a szakmai és szépirodalmi állomány elkülönítése, majd a szépirodalom jelzetelése és e rendszerben történő raktározása. Az akkor már közel 5 ezer kötetes állomány 2/3 része szépirodalom volt, így a fent jelzett tevékenység nagy munkát jelentett az egyébként magas óraszámban tanító könyvtárosnak, aki közben folyamatosan végezte az elavult könyvek selejtezését is. A beszerzési keret is jelentősen megemelkedett ezekben az években: már 10-12 ezer Ft-ért vásárolhattak egy-egy tanévben. 1969-ben az intézet kövytár szerződést kötött a könyvtárellátóval, ami azt jelentette, hogy az innen rendelt könyveket jelezetelve és "fölszerelve" kapta. Jelentős segítséget nyújtott a beszerzésben az "Új könyvek" tájékoztató is. Az állományfejlesztésben a könyvtáros figyelembe vette a tanárok, szakoktatók igényeit. Az állomány 1972-re több mint 6 ezer kötetet tett ki.

Az intézeti könyvtár olvasóvá nevelő tevékenysége az 1957-ben kezdődött a pedagógus könyvtáros irányításával. Az első nagy kedvet ébresztő akció az országos József Attila olvasómozgalomba való bekapcsolódás volt. Sok értékes olvasónapló őrzi a mozgalom eredményeit. A könyvtári órák kialakításában elsősorban az volt az irányadó, hogy minden tanuló hozzájuthasson az iskolai könyvtár könyveihez. Mivel a tanítás két műszakban folyt, a kölcsönzés heti 6 órában délelőtt és délután váltakozott. Minden csoportban létrejött egy 5-6 tanulóból álló kollektíva, ők segítettek a könyvtárosnak a kölcsönzéstől az irodalom népszerűsítésig.

Az első időszakban füzetbe rögzítették az olvasók nevét és a kikölcsönzött kötetek adatait, a későbbiek folyamán áttértek a kartonos rendszerre. A nyilvántartás betűrendben történt, majd osztályok szerinti csoportosításban.

Hogy a tanulók minél szélesebb tábora ismerje meg a könyvtárat, csoportos könyvtárlátogatásokat szerveztek. Igyekeztek bevonni a könyvtár népszerűsítésébe az osztályfőnököket, az osztályokban tanító tanárokat. A könyvtári propagandában fontos szerepet töltött be az új szerzeményekről a tájékoztatás: az épület minden szintjén egy-egy "Új könyvek" táblát helyeztek el, melynek anyagát havonként cserélték.

A megyei Verseghy Könyvtár jelentős módszertani segítséget nyújtott az olvasómozgalom népszerűsítésében. Évenként rendszeresen látogatták az osztályok a könyvtári órákat, ahol könyvtárhasználati ismereteket szerezhettek. A mai magyar irodalom megismerését, népszerűsítését szolgálták az író-olvasó találkozók, melyek szintén a megyei könyvtár segítségével jöttek létre. Az intézet vendégei között szerepelt Csanádi Imre, Rab Zsuzsa, Fodor András, Kertész Ákos, Garai Gábor, Fekete Gyula, Baranyi Ferenc stb. Évenként két író-olvasó találkozó zajlott le a könyvtár szervezésében.

A 60-as évektől kezve letéti könyvtárakat hoztak létre a diákotthonban a nevelők számára. Ezek a 2-300 kötetből álló kézikönyvtárak főleg pedagógiai szakirodalmat tartalmaztak. Állományukat időnként felfrissítették. 1963-tól a 3. sz. diákotthonban az SZMT Központi Könyvtárának támogatásával létesült az első kollégiumi letéti könyvtár, amelyet a tanulók is használhattak. Ugyancsak a 60-as évektől kezdve rendelte meg az intézet a jelentősebb irodalmi folyóiratokat (Új Írás, Nagyvilág, Kortárs, Alföld stb.) A könyvár szűkös kürölményei lehetetlenné tették a folyóiratok raktározását, nyilvántartását, így a számok gyakran elkallódtak. 

1957-1972 között két könyvtáros működött, s tevékenységükkel megteremtették a könyvtári munka alapjait az intézményben. Olyan hagyományokat alakítottak ki az olvasóvá nevelésben, melyekre építeni lehetett a következő években.

Az egyre növekvő tanulói létszám, a gyarapodó könyvtári állomány azonban mind a tartalmi, min a könyvtári feldolgozómunka szempontjából olyan feladatot jelentett, melyet tanítás mellett nem lehetett maradéktalanul megoldani. A MÜM az 1972-73-as tanév folyamán jelentős segítséget nyújtott a könyvtári munka személyi és tárgyi feltételeinek javítására: 1972. december 1-jétől főhivatású könyvtáros vette át a könyvtári munkát, a könyvtári állomány fejlesztésére pedig 100 ezer Ft összegű támogatást adott az intézetnek. A főhívatású könyvtáros, Horváth Ferencné, 1972. december 1-jéig gimnáziumi magyar szakos tanárként tevékenykedett, s több mint 10 éven keresztül társadalmi munkában vezette az iskolai könyvtárat is. Új munkaköre ellátásához szükséges szakképesítése megszerzéséért 1973 szeptemberében beiratkozott az ELTE könyvtár kiegészítő szakára.

Az első hónapokat az átvétel, a leltározás, az állományrevízió töltötte ki. Sok elavult, az idők folyamán megrongálódott hiányos példány foglalta a helyet az egyébként is helyhiánnyal küzdő könyvtárban. A polcok alatt összegyűltek az évekkel azelőttről ottmaradt selejtkönyvek, a különböző hiányos évfolyamú irodalmi és egyéb folyóiratok, tankönyvek. A szépirodalmi művek Cutter-rendszerű jelzetelése és szakcsoportos raktározása még csak kezdeti stádiumban volt.

A leltározást több tényező nehezítette:

- A könyvek nagy részében nem szerepelt a leltári szám, tehát az azonosításkor a leltárkönyvbe bejegyzett és a példányokon szereplő ár lehetett az egyetlen támpont.

- A leltárkönyvet szabálytalanul vezették. Az első részben a szépirodalom szerepelt, majd többlapos helykihagyás után a szakirodalom bejegyzése kezdődött. Az idők folyamán betelt az első szakasz, így a szakirdalom után folytatódott a szépirodalom. Amikor a naplóban már nem volt több hely, megnyitották a másodikat, amelyben az új beszerzést szabályosan vezették be.

- Mivel az átvétel nem tanév végén történt, a kikölcsönzött példányok nem kerültek vissza sem a tanulóktól, sem az intézet dolgozóitól (az intéezt igazgatóságának határozata alapján a kölcsönzés nem szünetelhetett az átvétel idején), így ezeket a köteteket a kölcsönzőkartonok alapján kellett átvizsgálni (ezeken szintén nem szerepelt a leltári szám), itt is az ár szolgáltatta csupán az azonosítási alapot.

Az átvételt három dolgozó végezte: az átadó, és az átvevő könyvtáros s az intézet gazdasági csoportjának egy munkatársa. A 6 ezer kötet átvizsgálása elég hosszú időt vett igénybe, s amikor ez befejeződött, az iskolai könyvtári szakfelügyelő meglátogatta a könyvtárost, és elrendelte egy teljesen új, szabályos könyvtári leltárkönyv megnyitását és az egész állomány újra leltárba vételét. Az intézet igazgatósága minden támogatást megadot a munka elvégzéséhez. A kölcsönzést átmenetileg beszüntették, és megindult a nagyszabású munka (amelyben a könyvtároson kívül az iskola két dolgozója is részt vett) s mintegy másfél hónap alatt be is fejeződött: az állományba tartozó példányok szabályos bélyegzésével és a leltári számok bevezetésével. Közben folyamatosan történt a szakkönyvek jelzetelése, szakcsoportokba rendezése is. Ez a munka sem folyhatott azonban zökkenőmentesen. A dolgozók által kikölcsönzött könyvek könyvtárba gyűjtése időigényes tevékenység volt; az intézet jellegéből adódóan a felnőtt könyvtári tagok legtöbbje nem az intézet épületén belül dolgozott, hanem a város különböző pontjain levő tanműhelyekben, üzemekben. Mivel az intézmény 1973. szeptember 1-jéig egyben Megyei Igazgatóság volt, könyveiből bőven került a vidéki szakmunkásképző intézetek dolgozóihoz is. A felszólító körlevelekre igen kevés példány érkezett be. Legtöbbször a könyvtárosnak kellett kimennie a tanműhelybe, és az ott levő kézikönyvtárakból kiválogatni a könyveket a kölcsönző kartonok alapján. Ez a munka a tanév végéig elhúzódott.

Az állománygyarapitást igen jelentősen segítette a MÜM-től kapott anyagi tamogatás: december folyamán 60 ezer Ft értékben vásárolt a könyvtáros a helyi könyvesboltokban. (Az Új könyvek feldolgozása későbbre halasztódott az átvétel gondjai miatt, így a könycsomagokat a 3. sz. Diákotthon akkor kialakított könyvtárhelyiségében raktározták.)

Ebben a tanévben - 1972. június 30-ig az intézeti könyvtár állományának rendezése után - alakították ki a 3. sz. Diákotthon könyvtárát is. Ez körülbelül 1500 kötet könyv leltárbavételét, szakozását, raktározását jelentette. Ezt az állományt egészítette ki a SZMT Központi könyvtár 600 kötetes ajándéka, amely eddig letéti könyvtárként szerepelt a diákotthonban. Az intézet igazgatósága gondot fordított arra, hogy az otthon lakói esztétikus környezetben, hasznosan tölthessék szabad idejüket: a 40 m²-es korszerű bútorokkal berendezett szabadpolcos könyvtár 1973 szeptemberében nyílt meg. A főhivatású könyvtáros heti két alkalommal 5 órában látta el itt a könyvtári teendőket.

Az 1972-73-as tanévben az olvasóvá nevelés bizonyos mértékig háttérbe szorult. Az átvétel miatt az adminisztratív jellegű tevékenység került előtérbe. A diákolvasók létszáma a tanév utolsó harmadában (amikor ismét megindult a kölcsönzés) 400 körül alakult. Két író-olvasó találkozót szervezett a könyvtáros, az egyik az iskolában, a másik a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat tanműhelyében zajlott le (Kiss Tamással és Garai Gáborral). Az Ünnepi Könyvhét rendezvényeit szervezetten látogatták a tanulók. A "könyvudvarban" könyvkiállítást, író-olvasó találkozókat és irodalmi esteket rendezett a könyvtár.

Az új tanév (1973/74) a József Attila úti iskola új épületében kezdődött, s ez új szakaszt jelentett a könyvtár történetében is. Az igazgatóság határozata alapján a régi intézetben maradt a könyvtár teljes állománya a vasipari szakkönyveken kívül (mintegy 200 kötet 9200 Ft értékben). Az átadás rövid idő alatt megtörtént, s már augusztus folyamán megindultak az új könyvtár telepítésével kapcsolatos beszerzések a könyvtár telepítésével kapcsolatos beszerzések a könyvtárellátó központi raktárából, műszaki könyvesboltjából és a helyi könyvkereskedésekből.

A könyvtár első ideiglenes helye az új épületben a tanáro szobából nyíló 12 m² alapterületű belső szertárhelyiség, melyet megközelíteni csak a tanári szobán át lehetett, a tanulók számára szinte elérhetettlenné vált. Így október folyamán a könyvtár átköltözött az iskola első emeletére a magyar szaktanterem mellé. Az új könyvtárhelyiség alapterülete is csupán 15 m²-nyi volt, kedvező fekvése miatt mégis fontos lépést jelentett a könyvtár fejlődésében. A raktári rend kialakítása után 1973. november 1-jén nyílt meg az olvasók számára 2 ezer kötetes alapállománnyal.

A beszerzés folyamatosságát biztosította a könyvtárellátóval kötött szerződés megújítása, emellett azonban szinte havonként vásárolt a könyvtáros jelentős összegekért, melyet a MÜM és a Megyei tanács adott a könyvtárfejlesztésre. 1973. december 31-én a könyvtár állományának értéke, 100 ezer Ft volt. Az állomány kialakításában azok a szempontok érvényesültek, amelyeket az Irányelvek előírt: a teljes állománynak legalább 60 %-as a népszerű tudományos ismeretterjesztő irodalmat képviselje. A szaktanárok által kijelölt és általuk az oktató-nevelő munkában felhasználandó műveket a könyvtár feltétlenül több, legalább 3-4 példányban szerezze be. Az iskolák különös gondot fordítsanak a tanárok felkészülési és továbbképzési igényeinek megfelelő kézikönyvtár fejlesztésére, az ehhez szükséges pedagógiai irodalom beszerzésére. A tanév végére a következő adatok alakultak ki: a könyvek értéke 118.141 Ft; kötetszáma 3929; ebből ismeretterjesztő 2011 kötet, szépirodalmi 1918.

A fenti adatok bizonyítják, hogy a 15 m² alapterületű könyvtárhelyiség a tanév végére szűkösnek bizonyult. Bár a berendezése az esztétikumra való törekvés mellett a maximális helykiahasználás lehetőségét tartotta szem előtt, év végére, amikor minden könyv a helyére került, a raktári rendet már nem nagyon nehezen lehetett tartani a zsúfoltság miatt. Ezeken a gondokon az sem segített, hogy a munkaközösségek a számukra alapvetően szükséges kézikönyveket a saját szertárukban raktározták.

A további igen fontos feladat az állomány feltárásának alapvető eszköze, a katalógus elkészítése volt. Min az Útmutató, mind pedig a könyvtári ügyrend szerint először a betűrendes katalógust, ezt követően pedig a szakkatalógust kellett elkészíteni. Az elhelyezéssel kapcsolatban azonban ismét fontossá vált a helyhiány problémáját megoldani.

Az állomány kérdésével függ össze az iskolai könyvtárakban minden tanév végén ismétlődő jelenség: a tanulók a tanév folyamán több könyvet elveszítenek, ezeknek a könyveknek az értékét befizetik az intézet pénztárába. Év végén a különböző tételekből kialakult összeget a könyvtáros beszerzésre fordítja. A hiányzó könyveket törli az állományból. Az állományvédelem tehát a szakmunkásképző iskolák könyvtári ügyrendjében előírtak szellemében történik.

2. Olvasóvá nevelés

A könyvtár megnyitása után elsődleges feladatnak tekintettük, hogy a tanulók meg is ismerjék a könyvtárat, és minél többen iratkozzanak be, váljanak rendszeres olvasókká. Ebben a tevékenységebn a könyvtáros a legtöbb segítséget a magyar-történelem munkaközösség tagjaitól kapta. Minden tanár biztosított egy magyar órát arra, hogy a tanulók megismerkedjenek a könyvtárral, az állománnyal. helyszűke miatt egy teljes osztály foglalkoztatása lehetetlen volt, így 10 fős csoportokban történt a könyvtár bemutatása. Fontos mozzanat volt az is, hogy a könyvtáros heti 6 órában tanított a tanévtől kezdve, és vállalta az intézet irodalmi szakkörének vezetését. A kölcsönzési idő - heti 20 óra - úgy alakult ki, hogy minden tanulócsoport számára megfelelő legyen. Az időpontokat a tanulók rögzítették az órarendjükben. Decembertől folyamatosan megindult az osztálykönyvtárosok szervezése is. A könyvtári tájékoztatás célját szolgálták a folyosók 3 falivitrinjében rendezett könyvkiállítások.  A könyvtár rendszeresen tájékoztatta a tanulókat és az intézet dolgozóit az új beszerzésekről, a különböző könyvnapok, könyvhónapok anyagáról, eredményeiről, az évfordulókhoz, megemlékezésekhez kapcsolódó irodalomról, az intézet kulturális eseményeiről. Az eredmény: két hónap alatt 350 tanuló iratkozott be s a tanév folyamán ez a szám megkétszereződött.

Az első év tanulságai a könyvtáros számára.

- Nagyon jó, hogy a szakmunkástanulók jelentékeny része rendszeres, sőt szorgalmas könyvtári olvasóvá válik, olvasási gyakoraltra tesz szert, megismerkedik az olvasás örömével, a könyvtár használatával és az abban rejlő lehetőségekkel. Az viszont már nem jó, hogy olvasmányaiknak mintegy fele az irodalom-alatti művekből kerül ki, nem alkalmas arra, hogy igazi művészi élményt adjon. Az olvasás megkedveltetése szempontjából talán ez is hasznos. A könyvtárügyi konferencia anyaga is megemlíti ezt a problémát, de az állásfoglalástól tartózkodik. Kérdés, hogy az igazi irodalom olvasásának előkészítője lehet-e száz lektűr vagy ponyva elolvasása, vagy a felszínes olvasás akadályozójává válik az igazi művészi élmény befogadásának.

- A tanulók legnagyobb százaléka nem jut el a mű lényegéhez. Az olvasmányok rossz megértésének oka, az alapvető akadály: a tanukók gyenge olvasási készsége.

- Az iskola jellegéből adódóan elsősorban arra törekszik, hogy a tanulókban a viszonylag rövid, hároméves képzési idő alatt jó szakmunkás váljék. (3 napos gyakorlati foglalkozás, a szakmai jellegű elméleti órák számának túlsúlya a közismereti tárgyakéval összevetve stb.) Mégis a szakmai ismeretek elsajátíttatásával egyenrangú feladatnak kell tekinteni, hogy művelt, könyvet, irodalmta szerető ifú embereket neveljen. Az intézeti könyvtár fontos feladata a szakmai oktatás segítése mellett a közismereti tárgyak népszerűsítése, az órán megszerzett alapismeretek mélyítése, bővítése.

- Végül, igen fontos, hogy milyen olvaási szokásokat hoznak magukkal a tanulók az általános iskolából. Rendelkeznek-e könyv- és könyvtárhasználati ismeretekkel? Azok a tanulók, akik már az általános iskolában megszokták a "könyves légkört", jó irányban kialakult igényekkel keresik az intézeti könyvtárat. Legtöbbjük azonban az indiánkönyvektől csak a krimiig jut el.

Milyen erőfeszítéseket tett a könyvtár a felsorolt gondok enyhítése érdekében, illetve az olvasóvá nevelésben milyen módszereket alkalmazott?

A szépirodalom népszerűsítésének egyik fontos területe lett az intézeti olvasópályázat megrendezése. Az elsőt 1973 decemberében hirdette meg a könyvtáros a magyar munkaközösség segítségével Kell a jó könyv címmel. A cím jelzi, hogy a válogatás a mai szovjet irodalomból történt. 4 mű szerepelt a pályázaton, köztük Solohov: Emberi sors és Vasziljev: A hajnalok itt csendesek c. műve. Az előkészítéshez hozzátartozott a művek megfelelő példányszámú beszerzése, melyben a megyei könyvtár és az SZMT Központi könyvtára nyújtott segítséget. Az irodalmi szakkörben a műveket feldolgozták, ismertették, közösen megvitatták. A szaktanárok irodalomórákon népszerűsítették a pályázatot. A vetélkedő májusban zajlott le ünnepélyes keretek között. A verseny előtt az irodalmi szakkör tagjai ismertették az írók életrajzát, munkásságát (vetített portrékkal, filmrészletekkel), majd a versenyzők megkapták a sokszorosított feladatlapokat, s ennek alapján dolgoztak. A mű egy-egy részletét magnószalagra rögzítették a munkaközösség tagjai, ezek a részletek kapcsolódtak a kérdésekhez. A kérdések összeállításában az a törekvés érvényesült, hogy ne szegje a versenyzők kedvét, aki ismeri a művet, az megbírkózhasson velük, de arról egyértelműen győzze meg a "zsűri" tagjait, hogy elolvasták a műveket. Az igazgatóság jelentős összeggel támogatta a pályázatot, a díjak között zsebrádió, belföldi üdülés és könyvjutalom szerepelt. A vetélkedőn jelen volt a Szolnok egyei Néplap egyik munkatársa, aki érdekes riportot készített a győztessel, egy elsőéves esztergályos tanulóval.

A vetélkedő eredményesnek bizonyult. tanulsága: a tanulók bevonása, a program népszerűsítése még körültekintőbb munkát igényel. (33 tanuló vett részt a vetélkedőn, a decemberben jelentkezők 63 %-a)

Az olvasóvá nevelésben igen hasznosak azok a feladatok, melyeket a tanulók a tanórákon kapnak. A könyvek az ismeretek legfőbb forrásai, ezért nemcsak amiatt kell az olvasást megszerettetni a tanulókkal, hogy elsajátítsák a hasznos és kulturált szabad idő felhasználás egyik módját, hanem, hogy nélkülözhetetlennek és magukhoz tartozónak érezzék a nyomtatott betűt egész életük folyamán. Ha a tanuló a tanítási folyamat során olyan feladatot kap, mely megoldásához a könyvet mint munkaeszközt kell használnia, fokozatosan tudatossá válik benne, hogy az ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak, kézikönyvek munkaeszközök, és a tanuláshoz elegedhetetlenül szükségesek a tankönyvekkel együtt. Ezen a terüeten is történt előrelépés a tanév folyamán. A tanulók a könyvtárban készülnek az osztályfőnöki órákra, az osztályünnepségekre, a vetélkedőkre, a szavalóversenyekre és - sajnos - ritkábban egy-egy tanítási órára.

Az egyik legfontosabb feladat éppen a fent vázolt törekvés megvalósítása: a könyvtáros és aszaktanárok szorosabb együttműködése szükséges ahhoz, hogy az iskolai könyvtár nagyobb szerepet kapjon az oktató-nevelő munkában. Ugyanakkor a 15 m² alapterületű köyvtár mindinkább szűkösnek bizonyult a feladatok ellátására.

3. Az igazi könyvtárrá válás útján

Az új tanévben (1974/75) megteremtődtek a könyvtári munka továbbfejlődésének lehetőségei.

- Az állomány gyarapítására ismét jelentős anyagi támogatást kapott a köyvtár a MÜM-tól. Az intézeti beruházással együtt az állomány értéke a tanév második felére 148 ezer Ft összegű lett. A könyvtári kötetek száma 5000-re növekedett. (Az állomány 55 %-a már ismeretterjesztő jellegű.)

- A könyvtár lemezjátszóval is gazdagodott, mely lehetővé tette a lemeztár kialakításának megkezdését.

- A folyóiratok, illetve periodikák gondozása is megindult ebben a tanévben. 1974 szeptemberétől a következő periodikák hiánytalanul megtalalhatók a könyvtárban: Szaknevelés, Köznevelés, Magyar Pedagógiai Információ, Külföldi Pedagógiai Információ, Új Írás, Alföld, Kritika, Könyv és Nevelés, Könyvtáros. A felsoroltakon kívül még számos folyóirat, napi lap érkezik az intézethez, de raktározásukat a könyvtár nem tudja vállalni helyszűke miatt. A módszertani folyóiratokat a munkaközösségek gyűjtik.
1975 januárjában új helyiségbe költözött a könyvtár, melynek alapterülete 35 m². Lehetővé vált tehát - ha szűkösen is - a helybenolvasás, illetve az osztályfoglalkoztatás is.
Mindekezzel természetesen megszaporodtak a könyvtárra háruló feladatok is. Az intézeti oktató-nevelő munkán belül kiemelt feladatként jelentkezett felszabadulásunk 30. évfordulójának megünneplése, a 25 éves szakmunkásképzés fejlődésének dokumentálása és Szolnok város 900 éves jubileuma.

4. Az olvasást, a könvytárat népszerűsítő törekvések

A könytári munka is az évfordulók köré csoportosult. Ezt egészítette ki a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Művelődásügyi Minisztérium által meghírdetett "Az olvasó munkásért!" pályázat, melyre az intézeti könyvtár is benevezett. A pályázat elsőrendű céljaként jelentkezett a munkások, illetve a szakmunkástanulók széles rétegeinek bevonása a könyvtárhasználók táborába: "Egyre többen keressék és értsék a klasszikus és kortárs, elsősorban a szocialista szelelmű irodalom művészi színvonalú alkotásait."

1974. szeptember 1-jén eseménynaplót nyitott a könyvtár a következő célokkal:
- a könyvtár törtenetének, fejlődésének folyamatos bemutatása bejegyzésekkel, fényképekkel;
- a rendezvények megörökítése a könyvtár vendégeinek véleményével, aláírásával;
- minden olyan kulturális esemény rögzítése, amely az intézetben a könyvtári munkával kapcsolatos.

A napló alapján válik majd lehetővé a tanévenként folyó munka összevetése. A naplóhoz mellékletek kapcsolódtak. A mellékletek egy-egy darabja részletesen tartalmazta azokat az akciókat, melyeket a naplóban csak egy-két mondat vagy fénykép jelzett.

"Az olvasó munkásért!" keretében zajlott a tanév könyvtári munkájának legnagyobb része. Céljaiban ugyanazok a feladatok fogalmazódtak meg, melyeket a könyvtár eddigi munkája során is igyekezett megvalósítani, ugyanakkor ösztönzőleg hatott: még több, aktivizálóbb programmal megnyerni a szakmunkástanulókat a mozgalomnak, nemcsak az olvasók számának növelésével, hanem az olvasási kultúra fokozásával is.

Szeptemberben elkészült egy olyan ajánló bibliográfiai sorozat terve, amely évfolyamonként, tantárgyanként tájékoztatja a tanulókat és a tanárokat a könyvtárban található szakirodalomról és szépirodalomról. (A sorozatot a könyvtáros szerkeszti a munkaközösségek segítségével.) Október elején készült el az első darab, amely az első évesek irodalomtanításához és tanulásához adott segítséget. (A tanév szerint az első osztályos tanulók a mai magyar irodalomból kaptak ízelítőt Garai, Váci, Szaknyi, Lengyel, Sánta stb. egy-egy művének feldolgozásával.)

Az ajánló bibliográfia arra ösztönzi a tanulókat, hogy a kötelező egy very vagy novella mellett több művel ismerkedjenek, esetleg nézzenek bele a tanulmánykötetbe is. Tuják meg, hogy erre az iskolán belül is van lehetőség: a könyvtárban bőségesen találnak a témával kapcsolatos irodalmat. A tanárok számára is segítséget nyújt. egy-egy író vagy költő bemutatásakor nem kell végigböngészniük a tanulmányköteteket. A bibliográfia alapján pár perc alatt kiválaszthatók azok a művek, melyekben például Sánta Ferencről irodalom található. A sokszorosított ajánló bibliográfia egy-egy példányát megkapják az I. éves tanulók és a szaktanárok. Még a tanáv folyamán elkészült a II-III. évesek ajánló bibliográfiája ugyancsak az irodalom tanulásához, illetve tanításához. A következő tanévtől folyamatosan kerülnek sorra a tantárgyak.

Októberben könyvtotót indított a könyvtár. Minden hónapban egy-egy ismeretterjesztő mű feldolgozása került sorra 13+1 kérdés alapján. (Az ötletet a Könyvvilág könyvrejtvény rovata adta.) A kérdések minden hónap eleján a könyvtár melletti faliújságon jelentek meg. Mellette a "totóláda", melybe a tanulók bedobhatják a kitöltött "totószelvényeket". A 13+1 találatos szelvény-tulajdonosok között havonként 100 Ft értékben könyvjutalmat sorsoltak ki. A sorsolást minden alkalommal más-más osztályok végezték. A feldolgozott művek kapcsolódtak egy-egy évfolyam tantervi anyagához, vagy egy fontosabb évfordulóhoz kötődtek. Ilyen szempontok alapján került sor Földes Péter: A Nagy Október és a Magyarország felszabadítása c. művekre, de szerepelt Tamás-Virágh: Hasznos tanácsok a Zsigulihoz c. könyve is, mely a Műszaki Könyvhónap rendezvényeihez fűzödött. A könyvtáros a szaktanárokkal együtt állította össze a lapokat, de erre a munkára akadt önként vállalkozü tanuló is. A játékban résztvevő tanulók száma a témától függően válatakozott: a Zsiguli-könyv elsősorban az autószerelőket érdekelte. (A beérkezett megfejtések száma 42 volt.) A Nagy Október viszont minden tanuló érdeklődésére számot tartott. (92 megfejtés érkezett erre.) Október és április között 317 tanuló töltötte ki a könyvtáros szelvényeit.

A Műszaki Könyvhónap rendezvénye a tanukók 50 %-át mozgatták meg. Az intézet folyosóin könyvkiállítással egybekötött könyvvásárt szerveztek. Az iskola vendége volt Tamás György, az ankéton az autószerelő tanulók vettek részt. Több osztály látogatta szaktanárok vezetésével az Élő delta programját, melyet az SZMT Központi könyvtára szervezett.

December folyamán hirdette meg a könyvtár az évi olvasópályázatát, mely a felszabadulás 30. évfordulójához kapcsolódott. A műveket a mai magyar irodalomból válogatta a munkaközösség. Lengyel József: Igéző; Sánta Ferenc: Isten a szekéren; Bertha Bulcsu: Tűzgombok és Fekete Gyula: A fiú meg a katonák c. művét kellett a pályázaton részt vevő tanulóknak elolvasniuk. A szervezésben, előkészítésben a magyar munkaközösség tagjain kívül aktív szerepet vállalt néhány osztályfőnök is. Az eredmény lényegesen jobb volt az előző évinél: 68 versenysző szerepelt a vetélkedőn. A győztesek ismét I. éves tanulók lettek: egy autószerelő és egy villanyszerelő tanuló nyerte az elős, illetve a második díjat. A résztvevők ebben a tanévben is értékes jutalmakat kaptak. Az olvasó munkásért! pályázathoz kapcsolódtak a könyvtár kiállításai is (Jókai Mór, Petőfi Sándor, Németh László, Déry Tibor stb.) A pályázat értékelése március folyamán történt. Az intézeti könyvtárat a megyei zsűri második helyezettként terjesztette fel az országos zsűri elé.

A könyvtári munka keretében kell beszélni az irodalmi színpad tevékenységéről is, hiszen tagjai fontos szerepet töltöttek be az intézetben folyó irodalmi nevelésben. Az irodalmi szakkör az 1974/75-ös tanévben nagymértékben irodalmi színpadi tevékenységet vállalt: 4 ünnepi műsort mutattak be. Az első a már említett Ne feledd c. emlékműsor volt.  A második produkció az Országos Diáknapok megyei bemutatójára készült Soós Zoltán: Gorombakovácsok című művének részleteiből. Itt a csoport ezüstérmet szerzett. (Ezt a műsort előadták a 25 éves szakmunkásképzés alkalmából rendezett iskolai ünnepélyen is.)

A MÜM 1974 novemberében a szakmunkástanuló intézetek országos vetélkedőjét hirdette meg Tavasz Magyarországon címmel. melynek területi lebonyolításáért a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet volt a felelős. A vetélekdő igen sokrétű feladatokat foglalt magába. Szerepelt benne riport, szomszédolás, ünnepi műsor, tabló stb. Célja: hazánk, városunk, iskolánk 30 éves fejlődésének megismerése, bemutatása. Az intézet két csapatának ünnepi műsorát az irodalmi színpad vállalta. Az egyik összeállítás Mesél a Tisza címmel Szolnok és a Tisza kapcsolatát mutatta be prózával, verssel, zenével. A második műsor - Vallomás a városról - oratórikus jellegű, Szolnok fejlődését öleli fel 1945-től napjanig. A vetélkedőn az intézet "C" csapata biztos győzelnet aratott, így továbbjutott az országos versenyre.

Az irodalmi színpad munkája alkalomhoz kötődő, versenyszerű, de a csoport módot talált arra is, hogy az intézet tanulói minél nagyobb százalékban meghallgassák a műsorokat, hiszen így lesz igazán olvasóvá nevelő tevékenységgé feladatuk. Fontos az is, hogy maguk a csapattagok a műsorok szerkesztés, színpadra állítása folyamán váltak irodalomszerető, irodalomértő tanulókká. Nem véletlen, hogy közülük kerültek ki elsősorban az olvaósópályazatok, szavalóversenyek résztvevői. Ők látogatták leginkább a Megyei Művelődési Központ "Pódium" sorozatát, és ők nyújtottak legtöbb segítséget a könyvtárosnak a mindennapi munkában.

A tanév feladatai közé tartozott még az Ünnepi Könyvhét megrendezése, melynek keretében két író-olvasó találkozóra került sor az intézetben (Jókai Annával és Csanádi Imrével). Ugyancsak májusban hirdette meg a könyvtár az országos felszabadulási olvasópályázat programját, melynek lebonyolítása már a következő tanév feladatává vált. 

Összegzés

Az intézeti könyvtár közel 20 éves tevékenységét áttekintve megállapítható, hogy nagy előrelépést jelent a szakmunkásképzés területén a könyvtári munka megerősítése, helyének biztosítása az intézeti oktató-nevelő tevékenységben. Helyesnek bizonyult az a törekvés, hogy a kulturális rendezvények
központja az iskolában a könyvtar legyen, hiszen minden ilyen esemény azt a
célt szolgálja, hogy művelt, sokoldalúan képzett szakmunkások váljanak az intézet tanulóiból. Nem szabad azonben megfeledkezni arról, hogy a látványos rendezvények mellett elsősorban a hétköznapi munka alkotóműhelye az iskolai könyvtár, ahol mind a tanárok, mind a tanulók megtalalják a számukra elsődleges munka: a tanítás, illetve a tanulás olyan munkaeszközeit, melyek nélkülözhetetlenek feladatuk végrehajtásában. E felfogást kell mélyíteni, tudatossá tenni, ebben kell a könyvtáros-tanárnak a legnagyobb feladatot vállalnia.
Az iskolai könyvtár elsődleges célja megtanítani gondolkodva tanulni, a tanukókat öntevékeny művelődésre nevelni, hogy az olvasást ne célnak, hanem eszköznek tekintsék. Hiszen "a könyvek azért vannak, hogy a tudást bennük tartsuk, míg fejünket valami okosabbra használjuk."

1973

Jászberény

04.19. A jászberényiek a városi-járási könyvtárban Jobbágy Károly költővel találkozhattak.

Jászfelsőszentgyörgy

04.11.  A művelődési házban József Attila-emlékműsort tartottak.

Jászivány

04.10. A művelődési házban a Mai magyar líra címmel nyílt kiállítás.

Kisújszállás

04.10. Kortárs irodalmat bemutató kiállítást nyílt a városi könyvtárban.

04.11. A gyermekkönyvtárban gyermekolvasók műsorával emlékeztek meg a költészet napjáról.

A helyi gimnázium tanulói pedig Zelk Zoltánt látták vendégül.

Kunszentmárton

A település könyvtárában tartott költészet napi ünnepségen Szurmay Ernő, a Megyei Könyvtár igazgatója nyújtotta át a jutalmakat a járási Petőfi pályázat győztes úttörőinek.

Mezőtúr

04.11.  A legújabb kiadású magyar verseskötetekből kiállítást rendeztek, melyet bemutattak a városi könyvtárban, a tanácsházán és az ÁFÉSZ könyvesboltjában.

04.14.A 2. sz. fiókkönyvtár vendége Thury Varga Sándor volt.

04.29.  A városi könyvtárban rendezték az országos szövetkezeti szavalóverseny megyei döntőjét a költészet napjához kötődően.

Szolnok

04.12. József Attilára  emlékeztek a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola fiataljai. A színvonalas műsorban a költő életét, forradalmi költészetét idézték fel.

04.16. A Ságvári Endre Megyei Művelődési Központban Alföld-estet szerveztek, melyen részt vett dr. Bényei József, Kiss Tamás. Ratkó József és Kurucz Gyula. Az estet dr. Kovács Kálmán, a folyóirát főszerkesztője vezette be. Csomós Mari, Huszár László, Papp Zoltán és Szombathy Gyula, a Szigligeti Színház művészeti pedig a jelenlévő költők verseit mutatják be.

Ezen a napon dr. Bényei József a Járműjavító fiataljaival is találkozott. Kiss Tamás a 605. sz. iparitanuló intézet diákjaihoz, Kurucz Gyula pedig a Május 1. Ruhagyár munkásaihoz látogatott még el.

A közgazdasági szakközépiskolában Galgóczi Erzsébet SZOT-díjas írónővel találkoztak a tanulók.

Törökszentmiklós

04.10. A Petőfi úti Általános Iskolában könyvtáravatásra és Kiss József Lászlóval író—olvasó találkozóra került sor.

Túrkeve

04.16. A városi könyvtárban Jobbágy Károllyal rendeztek író-olvasó találkozót.

04.30. A pinceklubban Cseppben a tenger címmel Lukácsi Huba tartott önálló estet.


 április 10-én nyílt kiállítás a városi könyvtárban^ Április 20-ig tekinthető meg Jászivány- ban, a művelődési házban a Mai magyar líra című kiállítás.

1968

Abádszalók

Fodor András, József Attila-díjas költő volt a vendége, ahol a költészet napja alkalmából rendeztek költő és olvasó találkozót.

Karcag

04.28. A Városi Csokonai Könyvtárban Kiss Tamás költő találkozott olvasóival és az érdeklődőkkel.

Mezőtúr

04.24. Irodalmi estet szerveztek a Városi Könyvtárban Fodor András költő részvételével.

Szolnok

04.11. A nőtanács Tisza Antal úti pártházban és a Ságvári művelődési házban is működő egy-egy klbuja a költészet napja alkalmából József Attilára emlékeztek.

04.12. A Ságvári Művelődési Ház klubtermében a költészet napja tiszteletére rendezett ünnepségnek Nemes Nagy Ágnes és Lator László volt e vendége.
Bessenyei György irodalomtörténész, egyetemi docens bevezetőjéből a költészet napjának és magának a költészetnek a jelentőségét méltatta. Beszélt a magyar líra XX. századi nagy megújulásáról, Adynak és József Attilának ebben a lírában elfoglalt helyéről és a mai magyar költészetről, amely a legnemesebb hagyományokra épül. A bevezető után Hegedűs Ágnes, a Szigligeti Színház Jászai-díjas művésznője a két költő műfordításaiból szavalt, többek között Victor Hugo, Bumyin, Lermontov verseiből mondott el néhányat.

Katona Tamás az Európa Kiadó lektora bemutatta Nemes Nagy Ágnest és Lator Lászlót, beszélt költészetükről és a mai magyar lírában elfoglalt helyükről.
A költők felolvasása után ismét Hegedűs Agnes szavalt. A műsor Nemes Nagy Ágnes Lila fecske című kötetéből vett gyermekversekkel fejeződött be.

Tiszafüred

Fodor András, József Attila-díjas költő volt a vendége, ahol a költészet napja alkalmából rendeztek költő és olvasó találkozót.

1968

Jászárokszállás

május 24. Író-olvasó találkozó. Vendég: Serfőző Simon

Jászfelsőszentgyörgy

május 21. Író-olvasó találkozó. Vendég: Szalay Lenke

Kunszentmárton

május 25. Író-olvasó találkozó. Vendég: Szentiványi Kálmán

Mezőtúr

május 25. Író-olvasó találkozó. Vendég: Szabó Pál

Szajol

május 27. Író-olvasó találkozó. Vendég: Szentiványi Kálmán

Szolnok

május 27. Író-olvasó találkozó. Vendég: Jókai Anna, Lengyel Dénes, Lőrincze Lajos, Szakonyi Károly

Tiszaderzs

május 25. Író-olvasó találkozó. Vendég: Kiss Tamás

Tiszaszentimre

május 25. Író-olvasó találkozó. Vendég: Kiss Tamás

Túrkeve

május 25. Író-olvasó találkozó. Vendég: Szabó Pál

Zagyvarékas

május 26. Író-olvasó találkozó. Vendég: Szentiványi Kálmán