Címke: Baranyi Ferenc

Szolnoki Járműjavító

Fenyveseiné Góhér Anna - Herkó Sándorné: A Szolnoki Járműjavító könyvtárának története (*) 

* A tanulmány megjelent a Szakszervezetek Megyei Tanácsa gondozásában 1979-ben

Az olvasószoba létrehozása

1876-ban, az olvaszoba szervezése idején nem volt könnyű dolguk a szolnoki MÁV műhely főnökeinek, amikor munkatársaikat oktatni, művelni akarták. Nehéz múltat örököltek. Sokféle gonddal birkóztak. A Tiszavidéki Vaspálya Társaság 1856-ban kezdte épiteni a MÁV mühelyét, s két év múlva indult meg a munka. Kezdetben külföldi - osztrák - szakemberek dolgoztak. A munkások között csak elvétve akadt
magyar. A foglalkoztatottak száma az első évtizedekben hozzávetőlegesen 300 fő volt. A szaktudás, az általános műveltség hiánya - főként a magyar munkások körében - egyre inkább gátolta a termelést. A kultúrálódás elemi feltételei hiányoztak. Példa nem volt, hiszen olvasóegyletek, olvasó szobák az országban még nem igen működtek. A salgótarjáni kohászati müvek olvasóegylete is két év múlva - 1878-ban alakult. Óriási szakadék volt a dolgozók műveltsége és az ipari szakmai követelmények között. Az italozás, a kocsmázás sok baj forrása volt.

A társadalmi háttér közismert: "Az 1848-as forradalmakat követően a kapitalizmus gyorsabban fejlődött, s a munkásoeztály számszerűleg gyarapodott, szervezettsége nőtt. Mind több országban kialakultak és fejlődtek a munkásság szakmai szervezetei, érdekvédelmi, kulturális és segélyegyletei, a a munkásszervezetekben fejlődött a politikai harc szükségességének tudata." (A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Bp. 1966. 6-7.1) A kapitalizmus kialakulásában és fejlődésében az 1867-es kiegyezésnek is szerepe volt.

A régi Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az 1880-as népszámlálási adatok szerint a lakosság száma közel háromszázezer volt. A mezőgazdasági foglalkozásúak aránya: a lakosság 80-82 százaléka. Mind a gazdasági, mind pedig a kulturális életet nagyfokú elmaradottság jellemezte. Az ipar jelentéktelen és elhanyagolt volts néhány téglagyár, gőzmalom, szeszfőzde működött, a legnagyobb ipari bázis /ha egyáltalán annak lehet nevezni/ a szolnoki MÁV műhely volt. A korabeli statisztikák szerint a lakosság 70 százaléka Írástudatlan volt. Ha a nevüket
leirni tudó, de olvasni nem tudó fél-analfabétákat is figyelembeveeszük, a könyvet olvasók a lakosság 10 százalékát tehették ki. Gyakorlatilag a dolgozó osztályok - a parasztság, a gyér számú munkásság - nem tudott olvasni.

Az ipar kialakítása azonban elképzelhetetlen volt analfabéta munkásokkal. Kezdetben gazdasági kényszer diktálta a munkások művelődésével való foglalkozást. A pesti üzemekben - nyugati példák nyomán - egyre másra alakultak a különféle kulturális egyletek, olvasó egyletek. A szervezett munkásság hamarosan felismerte erejét, a munkásmozgalom haladó eszméi egyre inkább tért hódítottak - a könyvek, az olvasnivaló eegiteégével is. Az egyletek azonban egyre veszélyesebbé váltak az uralkodó oeztály képviselőinek szemében.

Ilyen történelmi helyzetben természetesen a szervezkedés legegyszerűbb formája is gyanút keltett a kapitalista munkaadóiban. Egylet szervezéséhez miniszteri engedélyre volt szükség. Miután tudták a műhely főkökei, hogy erre nem számíthatnak, "olvasószoba" címen kellett végrehajtani elgondolásaikat. 1876-ban került a szolnoki műhelyhez Wagner Gusztáv főmérnök. Ma már bátran elmondhatjuk róla, hogy nagy kultúrájú és haladó szellemű ember volt. Szükségesnek tartotta már akkor, hogy egy nagy üzem munkásainak nemcsak szakmai tudásra, de szellemi gyarapodásra is szüksége van. "Tanítani, művelni kell a munkásokat, hogy a külföldi munkások intelligenciájára emelkedjék" irja Heynke Oszkár Wágner szellemi hagyatékának gondozója. (A Járműjavító olvasószobájának története. Bp. 1898. 6.1.)

Wágner Gusztáv tervét jól világítja meg a szolnoki műhely olvasószobájának alapszabály-tervezete, amely 13 paragrafusból állt. "Az egylet célja elsősorban, hogy a mühelyi munkásoknak alkalmat nyújtsunk tisztességes és oktató szórakozásra, és hogy megóvjuk őket a rossz társaságban való helytelen életmódtól" (A járműjavító olvasószobájának története. Bp. 1898. 7.1)

E cél elérése érdekében szükeégesnek tartották, hogy nemcsak a munkások, hanem egyéb alkalmazottak is részt vegyenek az "olvasó egyletben, hogy a munkásság szellemi képzését előmozdítsák".

A viszonylag korán felismert tanulság:
- egyrészt: a helyes életmód kialakulására jelentős hatással lehet a műveltség, az olvasottság;
- másrészt: a munkások szellemi képzése mellett nem lehet elhanyagolni az alkalmazottak képzését sem, mivel a munkahelyen dolgozók folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra.

Az alapszabály tervezet

Az első paragrafus igy szól: "Az olvasóegylet tagja lehet a tiszavidéki vasútnak bérmely alkalmazottja, ha e szándékát az egylet elnökénél bejelenti" (A járműjavító olvasószobájának története. Bp. 1898. 7-8.1)
(Láthatjuk: az önkéntesség elve nem mai keletű törekvés.)

A második paragrafus a nem mellékes anyagi alapot rögzítette:"Minden tag 50 krajcár beiratási és havonta 40 krajcár tagsági dijat fizet". Az olvasószoba költségeit jórészt e tagság viselte. A tagság anyagi érdekeltsége azt eredményezte, hogy jobban a sajátjuknak tekintették az olvasászobát. Az alapszabály a továbbiakban rögzíti, hogy a tagokat évenként választott
bizottság vezeti. E bizottság mai szóhasználattal: a demokratikusan választott társadalmi vezetőség tagjai:
1 alelnök,
1 titkár,
1 pénztárnok,
3 könyvtárrnok,
6 bizottsági tag

E bizottság felerészben a munkásokból, felerészben pedig a végleges alkalmazottakból választandó.

A 6. paragrafus igy szól: "A helyiséget, úgyszintén annak berendezését a tiszavidéki vaspálya társaság igazgatósága dijtalanul bocsájtja rendéIkezésre, melynek jó karbantartásáért a bizottság szavatol."

A második és hatodik paragrafus pontosan meghatározta az olvasó szoba tárgyi feltételeit.

Haladó szellemű, vagyis demokratikus - és a realitás talaján mozgó - törekvést takar a 8. §. is. "Minden tagnak jogában áll bizonyos hirlapoknak és könyveknek beszerzését kérni, amely kivánság felett a bizottság a pénztárkészlet tekintetbe vételével egyszerű többséggel határoz". A következő a 9. §. is tanulságos, hiszen jogos erkölcsi követelményeket támaszt.
"... kik tagdijaikkal hátralékban vannak, vagy botrányos életmódot folytatnak, 2/3 szótöbbséggel a bizottság által az egyletből kizárhatók".

A szabad idő helyes eltöltésének szándéka mutatkozik meg abban is, hogy az olvasószoba nyitvatartását vasárnaponként 8 órától este 10 óráig, hétköznaponként este 6 órától 10 óráig határozták meg. (11. §.)

Összességében igen nagy felelősségérzetre és előrelátásra vall az alapszabály összeállitása. Pontos nyomát nem találtuk az alapszabály jóváhagyásának, de jószándékkal készült, és igy is fogadták. Erre mutat az 1876. október elsején kibocsátott Hirdetmény:

"A tekintetes Igazgatóság megengedte, hogy a teherpályaudvari régi felvételi épületben egy olvasószoba alakitassék. Hogy az igazgatóságnak a munkások érdekében nyilvánuló e kegyességét teljes mértékben méltányolhassuk, felhivom az összes munkást, hogy az olvasószobába minél nagyobb számban belépjenek."

A munkásság nagyobb része igen nagy lelkesedéssel, kisebb része kis presszióval lépett be az olvasók sorába. A tagdijakat levonták fizetésükből, amely kissé idegen és durva eszköznek látszik, "de a nemes cél menti az eszközt" irja a régi krónikás.

Az olvasószoba munkája Wágner főmérnök alapos szervezése folytán igen jól indult. A könyvtárnoki tisztet Heynke Oszkár művezető látta el, 22 évig. (A segédkönyvtárnok Hölzl Mihály művezető volt.)

Wágner főmérnök saját könyvtárának nagy részét - 100 kötetet - az olvasószobának ajándékozta. Példáját később mérnökök, tisztviselők követték. A könyvtár első állománya - mintegy 200 kötet - teljesen adományokból állott. A régi anyag kis töredékét féltve őrzi ma is a könyvtár jelenlegi lelkes könyvtárosa.

Az olvasószoba működése

Az olvasószoba vezetősége valóban nemcsak szórakoztatni, hanem tanítani is akarta a műhely dolgozóit. Vasárnaponként a természettan és a géptan köréből népszerű előadásokat szerveztek.
Az előadásokat a műhely mérnökei: Kovács Pál (később országgyűlési képviselő), Jármay Béla (később felügyelő, budapesti vontatásfőnök), Popovics Theodosius (később már főmérnök) tartották.

A munkások képzését két nagyobb, két kisebb szoba szolgálta. A két kisebb szobában helyezték el a könyvtárat, a két nagyobb azoba egyike olvasóterem, a másika viszont társalgó, ill, előadóterem volt. A helyiségek elrendezése, egymáshoz való viszonya, az olvasószoba szervezete tulajdonképpen a mai klubkönyvtár ősére, illetve a szakszervezeti művelődési otthonok elődeire enged következtetni.

Az olvasószoba kezdeti sikeres működésének sokoldalúan bizonyítható sajátossága az volt, hogy a könyv, az olvasás alapvető, centrális szerepet töltött be a képzési-nevelési - művelődési folyamatokban. Másrészt: az olvasószoba tekintélyét, népszerűségét növelte az a körülmény, hogy a könyvek, a hírlapok kölcsönzését tanfolyamokkal, ismeretterjesztő előadásokkal, egyéb formákkal egészitették ki. Harmadrészt! a gazdasági vezetők példamutatása, szervező munkája is jelentős
ösztönző erő (szakmai szóhasználattal: motivációs bázis) volt. Persze, a művezetők aktivizálása sem lett volna eredményes, ha Wágner nem támasztott volna velük szemben követelményeket, ha nem tekintette volna szivügyének az olvasószobát. (A fennmaradt dokumentumokból tudjuk, hogy volt időszak, amikor az apróbb ügyeket is ő intézte: vezette a pénztár-könyvet, vasárnapi iskolában természettant és géptant tanított, később a rajziskolát is vezette).

1878-ban jelentés készült az olvasószoba működéséről. Érdemes ebből szószerint idézni:
"1. Az egyletnek a mai nappal összesen 266 tagja van éspedig 7 / 255 munkás és 41 hivatalnok és mozdonyvezető"

2. Az egylet szervezési viszonyai a következők: Az olvasószoba tagjai havonként 30 krajcárt fizetnek. Esen tagdijakat a munkásoktól Heynke, Hölzl műmesterek és Deutschmann előmunkás, a hivatalnokoktól és mozdonyvezetőktől pedig Kristóffy szállitó szedi be.

Az olvasószobáról, annak céljáról igy szól a jelentés: "Az olvasó fő célja a munkásokat jobb és nemesebb életmódra szoktatni, valamint nekik alkalmat nyújtani, hogy a szakismeretektől legalább annyit elsajátíthassanak, hogy ne csak mint esztelen reszelőgépek dolgozzanak, hanem, hogy a kezükbe adott munkát meg is érthessék"

A könyvtár állománya 1876-ban már 1109 kötet volt. Az olvasószobának 5 politikai, 11 szak- és szépirodalmi lap járt. Az olvasó szoba eete kilenc óráig volt nyitva, hetenként négy alkalommal kölcsönözhettek.

A műhely munkájának segitese érdekében vasárnaponként rajziskola volt és a műszaki vezetők előadásokat tartottak. A jelentés megjegyzi, hogy azok a munkások, akik azelőtt vasárnapjukat a kocsmában töltötték, ezekben az években "as olvasószoba által nyújtott élvezettel töltik szabad idejüket; folyamatosan több
száz könyv van a munkásoknál, akik pénzüket már jobb és szebb célokra kezdik forditani; a családi körben érdekes és mulattató olvasás mellett szellemdúsabb életet élnek, mint azelőtt".
"A munkások nagyrésze őszintén iparkodik a nekik nyújtott alkalmat felhasználni és remélhető, hogy ezen első ilyenféle intézmény Magyarországon a Tiazavidéki vasút diszére válna és a többi vasutaknak példa gyanánt fog szolgálni."

Olyannyira egyedülálló és sikeres volt az olvaeószoba hogy a felettes szervek képviselői hihetetlennek, gyanúsnak találták az eredményeket. 1880-ban 3 tagú ellenőrző bizottságot küldtek helyszíni vizsgálatra.

A bizottság alaposan megvizsgálta a bevételeket, a kiadásokat. Az olvasószoba hatásáról, hasznáról igy vélekedtek: "Annak igazolására, hogy az olvasószoba egy kedvelt, sőt nélkülözhetetlen otthonná lett, csak azt hozzuk fel, hogy a műhelyi munkások szabad idejükben igen nagy számban keresik fel. A könyvtár a legnagyobb mértékben ki van használva, a mi által a vasúti intézet érdeke nemcsak a munkások emelkedő műveltsége folytán lesz előmozdítva, hanem azáltal is, hogy a munkások unalmukat nem csupán a kocsmában töltik el és ritkábban lesznek az esetek, midőn a rendetlen életmód és dorbézolásból eredő bajok és betegségek által az intézet terhére esnek.

Ezek alapján a legjobb lelki ismerettel és büszkeséggel állíthatjuk, hogy nincs Magyarországon több vasút, mely a munkásokra nézve ily hasznos intézménnyel dicsekedhetnék, mint a tiazavidéki vasút."

Ismerve az akkori idők politikai, történelmi helyzetét, tiszteletre méltó, bátor munka volt.

Sajnos a fejlődés nem tartott sokáig. Súlyos betegség támadta meg Wágner főmérnököt. Betegen is gyakran bejárt az olvasószobába. 1882. tavaszán elhunyt. Távozásával a munkáskultúrát komoly veszteség érte. Az olvasószoba működése - átmenetileg -visszaesett.

Wagner után Korbuly

A műhely és az olvasószoba irányítását 1882. novemberétől Korbuly József (1847-1914) főmérnök folytatta. Munkáját egy Hirdetmény közrebocsátásával kezdi: 

"Az olvasószoba tagjait felkérem, szíveskedjenek jövő szombaton, január hó 6-án délután 3 órakor az olvasószoba helyiségeiben, lehetőleg számosan oly célból megjelenni, hogy ott az olvasószoba ügyeiről, illetőleg annak jövőbeni kezeléséről értekezhessünk." A műhelyfőnök Korbuly s.k

Korbuly úgy látta, hogy az olvasószoba munkáját szélesíteni és biztosítani kell. Elődje kezdeményezését, az olvasószoba sikeres működését látva - sokoldalúan meggyőződött arról, hogy beosztásában nagyobb tekintélyre és népszerűségre tehet szert, ha továbbra is támogatja, személyes példamutatásával tovább fejleszti az olvasószobát.

Korbuly József - Magyar Közlekedési Múzeum

Ekkorra már elegendő mennyiségű gyakorlati tapasztalat is rendelkezésre állt. Másszóval: a magyar munkások képzésében a munkaadó, az egész kizsákmányoló gépezet is érdekelt volt, mivel a külföldi szakemberek lényegesen több bérért voltak hajlandók munkát vállalni. A magyar munkások viszont azzal a reménnyel tanultak, szereztek szakismeretet, hogy magasabb bért kapnak.

Korbuly naplót vezetett munkájáról. Így ír többek közt terveiről: "1883. január 6. Az olvasószoba tagjai (5O-6O-an) összegyűltek, hogy az olvasószoba ügyeiről értekezzünk. Előadtam mindazt, amit az olvasószoba ügyeire nézve a hivatalos iratokban találtam. Kimutattam, azt hogy az olvasónak körülbelül 1100, a dalárdának 202 Frt. készpénze van, előbbi 1500 kötetből álló könyvtárral és különféle berendezéssel bir. Mint mühelyfőnök kijelentem, hogy habár az olvasószoba vezetése kizárólag a mühelyfőnök hatásköre, azt magam egyedül vezetni nem akarom, hanem a munkások és hivatalnokokból kijelölt bizalmi férfiakkal közösen
megbeszélt határozatok alapján."

A műhely munkásai és hivatalnokai azt akarták, hogy a szoba egyletté alakuljon át, hogy a politikai hatóság ne tudja megakadályozni a munkát.

Korbuly március 20-án igy ir naplójában: "Egy hirdetményben értesítem a tagokat, hogy alapszabály-tervezetünket az üzletvezetőség pártolólag felterjesztette."

"Hirdetmény a szolnoki mühelyi olvasószoba tagjaihoz

Az olvasószoba tagjait értesítem, hogy a t. üzletvezetőség az alakitandó "Önképző és segély-egylet" alapszabályait az igazgatósághoz a napokban pártolólag felterjesztette, ennél fogva az egylet megalakulásának most már mi sem áll útjában.
Fő teendőnk most az legyen, hogy addig ie mig a helybenhagyott alapszabályok beérkeznek, tegyük meg az első lépéseket, melyek alkalmasak arra nézve, hogy a kezdet nehézségein túlessünk, és hogy az egylet az alapszabályok leérkezte után működését teljes mértékben megkezdhesse.
E célból szükségesnek tartom a rendes előadások megkezdését: a rajzoktatást, gépészeti előadásokat, forgalmi szakelőadást, pályafenntartási szakelőadást, általános érdekű előadásokat." Korbuly s.k."

Közben a munka serényen folyt, bár a felterjesztett alapszabály vissza nem érkezett. A könyvtár állományát kitűnő magyar klasszikusok műveivel és rajzeszközökkel egészítették ki. (A szemléltető eszközöket - pl. a távirdai a-b-c táblákat a mühelyfőnök saját kezűleg készítette el.)

1883. március 25-én megkezdte működését a rajziskola. Minden vasárnap délelőtt Korbuly tartotta az előadásokat. Közben távirdai és egyéb előadásokat is tartottak.
A könyvtár munkája ismét fontos lett a szolnoki műhely életében. A könyvtár állandóan igénybe volt véve. Lassan szűknek bizonyult a helyiség. 1883. május 18-án kivették a közfalat és egy nagy terem jött létre.

1884-ben az államvasutak igazgatósága elszólította Korbuly felügyelőt a szolnoki műhelyből. Távozásával megállapították, hogy igen sokat tett a másfél év folyamán a munkások szellemi, szakmai képzése terén.

Az olvasószoba nyolc éves működése hatással volt Szolnokra, a vármegyére is, hisz egymásután alakultak (főként városokban) a 48-as olvasó körök, a különféle olvasó társulatok. A Szolnok megyei levéltár dokumentumaiból tudjuk - Csík Mihály tanulmányából, mely az Olvasó nép című folyóirat 1979. júniusi számában jelent meg -, hogy a mezőtúri Hidszegi Olvasó Társulat könyvállománya 1885-ben 178 kötet volt. Mivel a társulat tagjai zömében agrár-proletárok voltak, nem is nagyon tudták anyagiakkal segíteni a könyvek beszerzését. A kevés könyvre viszont nagyon vigyáztak. Erre enged következtetni a könyvtárvizsgálati bizottság jegyzőkönyve:
"Felvétetett Mezőtúron 1888. december 24-én. Kiküldetésünkhöz híven a könyvtárt megvizsgáltuk és azt az alábbiak kivételével teljesen rendben találtuk. Hiányoznak: Jókai népszerű munkái. Eme hiányzó darabokat azonban már a jelenlegi könyvtárnok elődjétől sem vette át állítólag. Miután véleményre felszólítva nem valánk, bátorkodunk ajánlani, hogy ezen könyvtárról egy újabb leltár készíttessék, és a régi idők óta kintlevő könyvek behozatala iránt sürgős intézkedés tétessék, nehogy ezáltal, de másrészről a kezelő is sújtassék."

A másik, korábbi bizonyíték: a Társulat 1887-ben határozatot hozott, miszerint "... a 60 napon túl kintiévé minden egyes mű után hetenként 10 krajcárt tartozik fizetni a kivivő a társulat pénztárába, önként értetvén, hogy az így befolyt összeg egyedül a könyvtár gyarapítására szolgálhat." Tíz év múltán sem nagyon gyarapodhatott az állomány, hiszen 1897-ben két alkalommal is rendeztek táncmulatságot azon a címen, hogy a könyvtár állománya gyarapodjék. De a nyilvántartások alapján megállapítható, hogy a rendezvények bevétele 128 korona 9 krajcár volt, s ebből csak 29 korona 9 krajcárért vásároltak könyvet. (A 1892. évi valutarendezés következtében a forint helyébe a korona lépett. 1 forint = 2 korona. 1858-től 1 forint =
100 krajcár. Viszont 1 korona = 100 fillér. Mindkét pénznem évtizedekig forgalomban volt. A szerkesztő megjegyzése.)

A mezőtúrihoz hasonló olvasó egylet Kisújszálláson is volt, a Munkás Olvasókörnek 1880-ban 37 kötet könyvet tudhatott magáénak. A kötetek száma azonban a századfordulóra sem lehetett több mint kétszáz. A kezdeti nagy nekibuzdulások után visszaestek a könyvtárak. A válságos időszak hátterében a társadalom-irányitás kulturális közönye, a naptömegek alacsony életszinvonala, a felnőtt dolgozók körében a művelődésre késztetés hiánya húzódott meg.

Újabb válaság

1884-ben Weiss Conrád vette át a műhely vezetését. Mivel nem avatkozott az olvasószoba ügyébe, a művelődésnek is kisebb lett a presztizse. Az olvasószoba szerényebben működött. Az állományt gyarapították, de az olvasók száma kevesebb lett. Az állomány 1500 könyvből állt ebben az időben. A könyvtár tőkéje 1886-ban 3040 frt-ot tett ki. A tagdíjakat leszállították 20 krajcárra, mivel a munkások többségének anyagi érdeke ezt kívánta.

Az olvasószoba látogatottsága mégis visszaesett. A magyarázat Heynke Oszkár szerint: "A munkás, ki az egész napot kora reggeltől késő estig fárasztó munkával tölti el, a fáradalmakat legszívesebben otthon, családi körében piheni ki. Ha szellemi
szórakozásra vágyik és olvasni akar, hazaviszi a könyvet és otthon olvasgat.
"

Ennél azonban nyomósabb érv: a munkások nyomorúságos helyzete, kizsákmányoltsága. Mi mással lehet magyarázni 1893-ban a munkások abbeli szándékát, hogy nyugdíj és segély-egyletet hozzanak létre - az olvasószoba közel 4 ezer frt készpénz vagyonának felhasználásával. E tervet a vezetőség is támogatta. (E miatt csökkentették is a hírlapok példányszámát, a könyvújdonságok vásárlását.)

Bahns Ferenc műhelyfőnök - Weiss utóda - is támogatta a segélyegylet ügyét, de "a rendelkezésre álló tőke elégtelensége miatt - a kormány által engedélyezve nem lett." (Heynke Oszkár: A Millenium önképző-, dal, és zeneegylet keletkezése, működése. Bp., 1889. 19. l.)

A munkásmozgalom fellendülése ezidőtájt - főként a kulturális területen - egyre konkrétabbá vált. Ezzel magyarázható, hogy a műhelyben négy egylet is működött: az olvasószoba, a dalárda, a zenekar és a jóval korábban alakult fáklyatársulat. Ellentmondásos helyzet alakult ki: mivel a rendelkezésre álló tőke nem emelkedett az egyletek számának arányában, mivel az uralkodó osztály képviselőinek a milleniumi időszakban - a látványos és mutatós rendezvények miatt - szimpatikusabb volt a zenekar és a dalkör, mint a munkások érdekeit jobban szolgáló nyugdíj és segélyegylet, vagy az olvasó szoba - egyesítették az egyleteket.
(Nem véletlen, hogy az egyesítést maga a műhelyfőnök; Podolezky Béla főmérnök kezdeményezte 1896-ban.)

Az olvasószoba a tartalmas önművelődés műhelye fokozatosan, objektíve háttérbe szorult. Az egyletek összevonásakor
- az olvasószobának 4.434 forint
- a dalkörnek 715 forint
- a zenekarnak 299 forint
- a fáklyatársulatnak 361 forint
készpénz vagyona volt.

Az egyesítés után az olvasószobának egyre kevesebb pénz jutott, egyre kevesebb könyvújdonságot tudtak beszerezni.

A millenniumi mámor

Az olvasószoba bajait, a társadalmi gondokat, a munkások nyomorát azonban nem vették észre, mivel a manipulált lelkesítése-lelkesedés soha nem látott méreteket öltött. A kampányt a műhelyfőnök indította el: "A rendelkezésre álló erők egyesítése által egy nagy, hivatása magaslatán álló kulturális egyletet kell alapÍtani, mely a műhelyi személyzet körében is örökké hirdesse az ezredéves Magyarország dicsőségét és egyúttal jótékony művelő hatását árassza a jelenkori nemzedékre, mint az utódok utódaira." (Balogh Attiláné: Százéves a Szolnoki Járműjavitó Szakszervezeti Könyvtára. Könyvtáros 1976. 547-46.l.)

A korabeli lapok tovább fokozták a lelkesitést.
A Jász-Nagykun Szolnok megyei lapok például az alábbiakat írta: "A magyar királyi államvasutak helybeli műhelyi személyzete igen szép emlékkel örökítette meg hazánk ezeréves fennállásának évfordulóját. Ugyanis a műhely kebelében eddig fennállott és eddig is igen szépen- virágzó vasúti dalkört az önképzés szélesebb alapjára fektetve teljesen újjászervezték, amely egylet jövőre MILLENIUM Önképző-, Dal-, és Zeneegylet címet fogja viselni.

Az egylet igen tágas hírlapolvasó teremmel és gazdag könyvtárral lesz felszerelve; időnként szórakoztató és tanulságos felolvasások lesznek tartva, ünnepélyek és kirándulások rendezve stb. Csak dicsérettel lehet megemlékeznünk a műhelyi munkások e hazafias tényéről, mely ismét örvendetes tanulsága a magyar
munkások nemes gondolkodás módjának." (1896. ápr. 20. 3.1.)

A századfordulótól a Tanácsköztársaság leveréséig

Ezekben az években id. Heynke Oszkár volt a könyvtárnok. Két segédkönyvtárnok is volt; Braun Vilmos ée Kluppenberger Sándor.

Az olvasószoba tevékenysége már nem volt a régi. Az olvasóterembe kevesen jártak, pedig 10 napilap és folyóirat járt a könyvtárba. Az állomány 2242 kötet könyv volt. Havonta 900 kötet könyvet kölcsönöztek. A munkások az egyre fárasztóbb munkák következtében kevesebbet jártak a könyvtárba. Inkább több könyvet kölcsönöztek - huzamosabb időtartamra. E miatt viszont a könyvek forgási sebessége lassult le. Mivel nem jutott elegendő pénz az új könyvek beszerzésére - a növekvő igényeket sem tudta kielégíteni a könyvtár. 1897-ben "a könyvek visszaadásának gyorsítása érdekében" bevezették a késedelmi bírságot. Az adminisztratív intézkedésnek az lett az eredménye, hogy havi 900-zal szemben 679 kötetet kölcsönöztek az olvasók. Jelentős mérvű volt a könyvek rongálódása is.

Az 1897-98-as iratokból megállapíthatjuk, hogy az olvasószoba háttérbe szorult, a látványos ünnepségek szervezésével foglalkoztak. (Zászlószentelés, táncmulatság, stb.)

A századfordulóra azonban a könyvtár "felnőtté" vált. Régi és új munkások sokaságát formálta fogékonnyá minden új iránt - főként a haladó eszmei áramlatok befogadása iránt. A könyv, az olvasás szeretete nyitottabbá tette a munkások legjobbjait a forradalmi eszmék befogadására is. Adat ugyan nincs arra vonatkozóan, hogy az állományon belül milyen arányban voltak a tartalmi szempontból is értékes olvasmányok, de a személyes vallomások (a munkásmozgalom harcosainak írásos és szóbeli visszaemlékezései) alapján egyértelműen állíthatjuk az olvasó szobának is, az illegálisan terjesztett olvasnivalóknak is, a budapesti eseményeknek is volt szerepe abban, hogy a műhelyi munkások legjobbjai a helyi forradalmi harc élére álltak.
A műhely műveltebb, politikailag tisztábban látó munkásai szószóli voltak a munkásgyűléseknek - kezdetben a Deutsch-féle kocsmában, később a (mai Május 1 úti) pártházban, kezdeményezői voltak a sztrájkoknak - pl. az 1904. április 19-i, szolnoki vasutas sztrájknak. A bérharc kezdetben újabb megtorlást, még kegyetlenebb kizsákmányolást eredményezett. Párt- és erős szakszervezeti szervezkedés hiányéban gyakran volt ösztönös a munkásság megmozdulása.

Ennek egyik jellemző példája az akkord-temetés. A munkások az összes, fellelhető (a művezetők által gyakran igazságtalanul kitöltött) akkord-utalványokat összegyűjtötték egy, e célra készített bádog-koporsóba, majd három lakattal lezárták, felravatalozták és annak rendje módja szerint, szertartásosan eltemették.
A koporsót szép lassan a sírhelyre vitték - közben a dalárda a Bem lesz a tőke úr mirajtunk címü munkásdalt énekelte.

Nyilvánvaló, hogy az első világháború a könyvtár normállá működését visszavetette. Ráadásul "az egyletet súlyos megrázkódtatás érte akkor, amidőn az építendő egyesületi székházra megtakarított és 1914-ben hadikölcsönbe fektetett 10 ezer korona tőkéje odaveszett." (Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. 307. old.)

Ebben az időben 3200 kötet volt a könyvtár állománya. Könyvtáros ekkor Schuck József volt.

A műhelyi munkásság soraiból igen sokan harcoltak a Tanácsköztársaságért. A vármegyei direktórium három tagja közül P. Bedé László és Szabó Károly képviselte a műhelyi munkásokat. A város 71 tagú Munkás-, Katona-, Paraszt Tanácsának "összetételére jellemző, hogy elsősorban az üzemekre, ezen belül is különösen a MÁV műhelyre épült." (Tiszai Lajos: Szolnok 1918-1919-ben. In: Szolnok város története. Szolnok, 1975)

A Tanácsköztársaság kiemelkedő kommunista egyénisége: Tisza Antal ugyancsak a MÁV-műhelyben dolgozott, a kommunista eszmékkel itt ismerkedett meg.
A Tanácsköztársaság védelme, a fegyveres harc átlagon felüli erőfeszítéseket igényelt a szolnoki munkásságtól. Nem csoda, hogy egyszerűen nem jutott idő Brra, hogy valóra váltsák, vagy legalábbis megkezdjék valóra váltani a Tanácsköztársaság kultúrpolitikáját.

A Tanácsköztársaság leverésekor a burzsoá román csapatok a könyvtár állományát teljesen feldúlták. A fehér terror áldozata lett sok ismert és névtelen munkás. A műhelyben szinte mindennaposak voltak a munkások megfélemlítését szolgáló terror-akciók.

Az ellenforradalmi időszak

Az üzem kulturális élete csak két év múltán indult meg nagy nehezen. A kölcsönzés is 1921-ben kezdődött. Ebben az időben az állomány 2100 kötet volt.

Miután az ellenforradalom kidühöngte magát, Horthy kultirpolitikusai is munkához láttak, hogy a kommunista eszmékkel megfertőzött munkásságot "átneveljék". A fehér terror a MÁV-műhelyben is megtalálta a maga embereit, a munkásárulókat, akik kulturális területen igyekeztek "rendet csinálni". Kezdeményezésükre 1921-ben az egyesületi tagok első közgyűlésén "felajánlották" a fizetésük 2 %-át kulturális célokra, mivel az igazgatóság nem volt hajlandó anyagi áldozatot hozni a munkások művelődéséért.

A húszas években a főkönyvtáros Bánki Antal, mig a segédkönyvtárnok Bede János volt. Az állomány zömét szépirodalmi müvek alkották. A könyvvásárlási lehetőségek minimálisak voltak, mivel jóformán csak a tagok tagdijaiból gazdálkodhattak. A szerény lehetőségek ellenére a könyvtárosok dicséretes módon törekedtek értékessé tenni az állományt, hiszen a magyar klasszikusok legjobb müveit, továbbá haladó szellemű és kifejezetten materialista szemléletű könyveket is jócskán beszereztek. (1940-ben már a könyvtár állománya 4 ezer kötet volt, a kölcsönzött kötetek száma havonta 2 ezer kötet körül mozgott.)

A könyvtárosok törekvése nem volt veszélytelen. Az 1929-ben engedélyezett Alapszabály ugyanis egyértelműen kimondta: "Az egyesület minden tevékenységének a keresztény nemzeti eszme szolgálatában kell állnia, az egyesület törekvései sohasem lehetnek haza, vagy nemzet ellenesek." (I. fejezet, 5. paragrafus, 3 pont.) A 5. pont még egyértelműbben fogalmaz: "Az egyesületnek hivatalos működésében szolgálati ügyekkel és politikával foglalkozni nem szabad." Az alapszabály egyébként a legapróbb részletekig mindent pontosan meghatározott.

A látszat-demokratizmust jól érzékelteti a 18. paragrafus 1. pontja: "A közgyűlés által megválasztott tisztviselők csak akkor foglalhatják el hivatalukat és csak akkor kezdhetik meg működésüket, ha megválasztásukat a M. Kir. Államvasutak Igazgatósága jóváhagyja és megerősiti. A M. Kir. Kereskedelemügyi Miniszter és Államvasutak Igazgatósága javaslatára a tisztikar bármely tagját állásából bármikor elmozdíthatja."

Talán fölösleges kommentálni e szándékot: nyilvánvaló, hogy az uralkodó osztály saját rendszeréhez hü emberein keresztül terjeeztette az uralkodó osztály kultúráját. Bedé Jánostól tudjuk, hogy a könyvtár bizonyos fokig kivétel volt, mivel a hivatalos
vezetők felületes műveltséggel rendelkeztek, a könyvtárat nem látogatták, más kulturális formákat részesítettek előnyben. A könyvtárosok munkájukat munkaidőn túl, minden ellenszolgáltatás nélkül végezték.

A könyvtárosok szorgalmát nem a keresztény-nemzeti, nacionalista szellem, hanem az olvasók szolgálata fokozta. Nyomtatott könyvjegyzéket, afféle katalógust készítettek például az állomány minden egyes darabjáról, (az ára 50 fillér volt.)

Az olvasó a katalógus alapján választotta ki otthon a könyveket és kérte s könyvtárban. A könyvtáros rendszerint akkor ajánlott könyvet, ha a keresett könyv nem volt bent. Az olvasóknak a könyvtárba nem volt bejárásuk: a könyvtár és az olvasóterem közötti kis ablakon keresztül kölcsönözték a könyveket.

A könyvtár forgalmát, látogatottságát kedvezően befolyásolta a körülmény, hogy Szolnokon 1935-ig csak ez az egy nyilvános könyvtár működött, a városnak nem volt pénze könyvtárra. Az 1935-ben létrehozott városi könyvtár működési feltételei azonban jóval szerényebbek voltak.

Mivel a könyvtárat nemcsak az üzem dolgozói, hanem a város lakossága is használta, az olvasói igényeknek megfelelően alakult az állomány gyarapítása. 1936-ban a 2892 kötet könyv megoszlása a következő arányok szerint alakult:

  • szépirodalom 91 % /ifjúsági 12, felnőtt 69 %/
  • szakirodalom 19 % /műszaki 2,5, ismeretterjesztő 16,5 %/.

Az állomány ma is féltve őrzött kincse egy 1825-ben kiadott könyv. A szépirodalmi nüvek között csekély számban a kor divatos szerzői, az irodalmi érték szempontjából viszont vitatható színvonalú művei (Beniczkiné, Herezeg Ferenc munkák például) előfordultak. A regények többségét az olyan, szerzők művei képviselték, mint Jókai, Mikszáth, Móricz, Gárdonyi, Dickens, Zola, Anatole Francé, stb. Maxim Gorkij tíz műve - ráadásul több példányban, közöttük az Anya című regény is - az állomány értékesebb részéhez tartozott. Bármennyire is hihetetlen, az egykori olvasók - a ma élő veteránok - arra is emlékeznek, hogy már jóval 1945 előtt e könyvtárból kölcsönözték a katalógusban ugyan nem szereplő híres könyvet: Marx Tőkéjét. Ugyancsak könyvritkaságnak számít a megjelenéskor beszerzett József Attila verses kötet, amelyet Cserépfalvi adott ki.

 

A második világháború Szolnokot is, az üzemet is többszörösen pusztította - nem kímélvé a könyvtárat sem, mely 1943-tól közel három évig nem működött.

Néhány lelkiismeretes, lelkes ember megmentette a könyvtár állományának egy részét, bizonyítékául annak, hogy - míg a nép ellenségei a bőrüket mentették - a dolgozók sajátjuknak tekintették a könyvtárat, a jövő építését nem tudták elképzelni könyvek, könyvtár nélkül.

A felszabadulás után

Az üzem kulturális élete a munkások kezdeményezésére indult meg. A műhely vezetői érthető módon a minimális munkafeltételek biztosításával, a romok eltakarításával, a munka irányításával és szervezésével voltak elfoglalva. (A Szolnokot ért többszöri bombatámadásokból a Járműjavitó is részesült. Sóki Imre egykori műhelyfönöktől azt is tudjuk, hogy 1944 szeptemberében 72 db 500 kg-os bomba zúdult a műhelyre.)

Mintegy félévvel a város felszabadulása után,1945. április 26-án tartották az új egyesület közgyűlését. Az egyesület neve: Szolnoki Szabad Szakszervezetek MÁV Műhelyi Kulturális és Sport Egyesület. Taglétszáma 278 fő volt. Tagdijként a mindenkori fizetése 0,3 %-át állapították meg.

A könyvtár 1946. március 12-én kezdte meg munkáját. A több mint 4000 kötetből csak 2413 kötet könyv maradt meg. A könyvtárat ugyan nem érte közvetlen bombatalálat, de a légnyomás által megrongált, ajtó-ablak - és főleg felügyelet - nélkül maradt könyvtárteremből az állomány nem jelentéktelen részét széthordták az emberek. A könyvek egy része könyvszerető munkásolvasókhoz került, akik megőrizték, megbecsülték a szellemi kincseket. Más részét bizony a tető nélküli csarnokokban didergő munkások begyújtásra használták 1945 nehéz telén.

Az összegyűjtött és újonnan beszerzett könyvekből újra összeálló könyvtárat az akkori kultúrház játéktermében helyezték el. A könyveket könyvtári célokra alkalmazott, lezárható szekrényekben tartották. A könyvtár működését, kölcsönzését azonban gyakran zavarta a játékteremben hangosan szórakozók zaja, a szomszédos moziterem hangerősitője. Sokaknak fel sem tűnt, hogy - az előző évtizedek rossz hagyományai, vitatható szemlélete következtében - a könyvtár csak megtűrt és szegény rokon volt a kultúra hatalmas hajlékában. Az üzemi lap például így írt: 

"A közelmúltban nyílt meg átrendezett, új könyvektől gazdagított üzemi könyvtárunk, hogy dolgozóink, kik munka után olvasni, tanulni akarnak, hozzájuthassanak a megfelelő könyvekhez. Demokratikus rendszerünk gondot fordít arra, hogy minden dolgozó előtt nyitva álljon az út a magasabb műveltség megszerzésére, hogy az ne csak egy kiváltságos osztályé legyen, mint a múltban..."

A növekvő igények következtében azonban kiderült, hogy bár az állományban "a legkiválóbb haladó szellemű írók müvei megtalálhatók"' (Munkáshang, 1950. április) - komoly hiányok is akadnak: kevés a műszaki könyv, a magyar klasszikusok egy része (Arany János, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Eötvös József, Petőfi, stb. müvei) hiányzik vagy kevés példányszámban van meg.

A kultúrpolitika ultrabalos túlzásai 1951-ban jelentkeztek, amikor is az állományt politikai szempontból szigorúan átvizsgálták és szelektálták. A könyvtár tulajdonában 1670 kötet könyv maradt. A szigorú ellenőrzésnek sok értékes könyv áldozatul eshetett, hiszen az 1938 évben kiadott katalógus nagyon kevés értéktelen művet tartalmazott.

1953 áprilisában Cseh Gyulánét alkalmazták könyvtárosként, csekély tiszteletdíjért. Szerinte az átadás-átvétel alkalmával (mely nem is leltár azerint történt) az állomány maximum 1100 könyvből állott. Ez az adat - még he becslésen alapuló is, egyáltalán nem mutatja a könyvtár megbecsültségét, hiszen utoljára 1878-ban volt ennyi a kötetek száma. A könyvtáros rendszeretetét, ösztönös nevelői szándékát jelzi, hogy ezidőtájt gyakran kifogásolta a könyvek késedelmes visszaviteléért az akkori
olvasók fegyelmezetlen magatartását. Ezt a jelenséget joggal bírálta "egy szorgalmas olvasó" is - az üzemi lap 1954. novemberi számában. A sokoldalú ráhatás eredményeként - ha nem is máról holnapra - fokozatosan "megjavultak" az olvasók.

Szolnok megyei Néplap, 1954

Az előrelépés feltételei

A kölcsönzési idő heti 25 órára emelkedett. (Hétfő és vasárnap kivételével naponta délután 4 órától este 9 óráig volt nyitva a könyvtár.) A kultúrház ún. vörös termében folyamatosan rendezett a könyvtáros kiállitásokat az új könyvekből. A könyvtár fejlődött; - ha nem is látványosan - de egyenletesen. A fejlődésben az is közrejátszott, hogy a könyvtáros elvégezte az alapfokú tanfolyamot, majd főhivatású lett 1954-ben. Arra is futotta energiájából, hogy az üzeni könyveladással és terjesztéssel is foglalkozzon. A dolgozók könyvéhségére jellemző, hogy egy-egy ünnepi könyvheti rendezvényen 10-15 ezer forint értékű könyv is gazdára talált.


E közben a könyvtári olvasók száma ie rohamosan emelkedett: 1955 végére közel 900 főre. Ebben szerepe volt a könyvtárba nagyobb mennyiségben áramló könyvújdonságoknak, hiszen a korábbi évekhez viszonyítva nagyobb volt a könyvek választéka, mivel az állomány nagysága 1955-ben megközelítette a 3 ezret. (1954-
1955-ben ugyanis - a fenntartó szerv illetékeseinek szemléletváltozása következtében - 18 ezer forintot fordíthatott a könyvtár új könyvek beszerzésére.)

A könyvtár olvasómozgalmi törekvéseit a kultúrház akkori igazgatja, Tassi József is támogatta. Az országosan meghirdetett József Attila olvasóaozgalom szervezését sokoldalúan segitette. Többek között az üzemi lapba ie cikket irt.Fontosnak tartotta a munkásfiatalok olvasóvá nevelését, hiszen joggal hangoztatta; "Kultúrházunk feladata, hogy fiataljaink kezébe jó könyveket adjon, ankétok rendezésével segítse elő művelődésüket." (Munkáshang, 1956. febr. 29.) 

Az 1956 végi ellenforradalom semmiféle felelőtlen pusztítást nem végzett a könyvtárban. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a felelősségérzettel, kommunista meggyőződéssel rendelkező munkások (úgyis mint a könyvtár hűséges olvasói) időben leszerelték a demagóg véleményeket, a kultúra hajléka ellen törőkét. Másrészt a könyvtáros - dicsérendő öntevékenységgel és politikai tisztánlátással - időben elzárta az ellenforradalmárok pusztitó dühe elől az állomány legértékesebb részét, a politikai témájú könyveket. Jórészt Cseh Gyulánénak köszönhető, hogy az állomány védelme biztosított volt, hogy az ellenforradalom utáni zűrzavaros időszakban sem lazult fel a könyvtár ideológiai, nevelő munkája.

Hideg decemberi este van. A Járműjavító Kultúrotthonának hatalmas épülete sötéten emelkedik ki a kert némán alvó fái és bokrai közül, fel, magasan a csillagok felé. Benn azonban fény van. A könyvtárterembe igyekszem. Amikor belépek, kissé
meglep a sivár környezet. A falak körül hatalmas könyvszekrények. A terem közepén
egyetlen asztal és egy szék. A háttérben biliárd. Ez az egész.
Az asztal körül emberek. Könyveket cserélnek. Megállók mögöttük.
- Ezt tessék kivinni, meglátja tetszeni fog! - így kedveskedik a könyvtáros egy
idősebb néninek, miközben könyveket rak elébe.
- Jól van. Jól. -  mondja a mami - maga még mindig jó könyvet adott nekem.
- Na Sanyi, megint eljöttél? - fordul a következő várakozó felé a könyvtáros. Már hoz is két könyvet, és a fiúnak nyújtja. A fiú Csernai Sándor ifjúmunkás. Itt dolgozik az üzemben.
- A történelmi tárgyú könyveket szeretem - mondja kérdésemre.- Most Tatai Sándor: Kinizsi Pál cimű könyvét viszem haza. Gyorsan végigpásztáz szemével a kinyitott könyv egyes lapjain, aztán beteszi kis fakofferébe és elindul haza. (Most lett vége a munkájának és első útja a könyvtár volt.)
Lassacskán odakerülök én is az asztalhoz. A könyvtárosnő - Cseh Gyuláné -
szívesen felel kérdéseimre. Elmondja, hogy négy éve vezeti már itt a könyvtárat.
Szakképzett könyvtáros és nagyon szereti munkáját. Nagyon sok könyvet elolvas
maga is. hogy tudja kinek, milyeneket kell ajánlani. Van miből. A könyvállomány jelenleg 3795 kötet Szépirodalmi. történelmi, politikai ideológiai, útleíró művek között válogathatnak az olvasók. - Még mesés könyvei is vannak szép számmal. - Megtalálhatók itt a szovjet irodalom remekei, a baráti országok irodalma, a haladó
nyugati írók - és természetesen a legjobb magyar írók alkotásai is.
- Mit olvasnak legszívesebben az emberek? - teszem fel a következő kérdést.
- Oh erre nehéz volna így röviden válaszolni, mert sok könyv van, amit nagyon szeretnek. Mégis felsorolok néhányat. Például Solohov: „Új barázdát szánt az eke”, Osztrovszkij: „Az acélt megedzik”, Gergely Sándor: „A nagy tábor”, a „Tüzes trónus” és az „Uriszék” című műveket nagyon sokan olvassák. De sok híve van Dickens, Jack London, Anatole France, a magyarok közül Jókai, Mikszáth. Gárdonyi.
Móricz Zsigmond, Illés Béla és Tersánszky J. Jenő műveinek is. Következő kérdésem:
- Hány olvasója van a könyvtárnak és kikből tevődik össze az olvasótábor?
- A könyvtárnak jelenleg 817 beiratkozott tagja van, de az olvasóink száma ennél
jóval nagyobb, hiszen a kivitt könyveket tovább kölcsönzik egymásnak a szomszédok, testvérek, barátok. Ez ugyan nem szabályos dolog, de eddig
még nem tudtam leszoktatni róla kedves olvasóimat - jegyzi meg kis hamiskás mosollyal a szája szegletén. - Úgyhogy legalább kétezer főre tehető azoknak a száma, akik könyveinket olvassák. És hogy kikből tevődik össze? Legnagyobb része az üzem dolgozóiból, de szívesen eljönnek olvasnivalóért a környékbeli dolgozók is.
- Bocsásson meg. - szólt hirtelen befejezve a beszélgetést, - vendégeim jöttek
És már fordul is feléjük, hogy kiszolgálja őket. Amikor elmennek, tovább
folytatom a kérdezősködést.
- Elég-e a könyvtárállomány és mit tesz az olvasómozgalom fejlesztéséért?
- Röviden: a könyvek száma még nem elég. Szeretném állandóan gyarapítani. Aztán meg a selejtezett könyvek helyett is újak kellenének. És bizony az amit most kapok egy évi átalányként a könyvtár tévesztésére, nem elég. Jó volna, ha a vezetőség felemelné legalább nyolc-tízezer forintra. Ami az olvasó-mozgalom fejlesztését illeti. - folytatja tovább -  sokféleképpen igyekszem ezt megoldani. Például az idén szeptember 1-től november 1-ig tagtoborzó mozgalmat indítottam. Jártam az üzemeket. Ott táblákat helyeztem el ilyen feliratokkal - „Pihenj, olvass, művelődj!” „Szeresd a könyvet, - mert az jóbarát!”. Aztán elbeszélgettem az emberekkel. Az eredmény az lett, hogy 97 taggal szaporodott az olvasók száma. Ez a létszám állandóan növekszik azóta is. A mi üzemünkben már nagyon sokan megkedvelték a könyvet Van sok olyan olvasónk, aki évente 40—60 könyvet is elolvas. Hogy csak egy pár nevet említsek: Például Székelyhídi László a VI. osztályról, Kalocsai Mihály, vagy a nők közül Szabó Józsefné gyalus, Mészáros Béláné.

-További tervei?
- Karácsonyra ismét tervezek egy könyvvásárt, mert októberben, amikor az első könyvvásárt rendeztem, azt tapasztaltam, hogy érdemes. Több mint 800 forint értékű könvvet adtam el akkor. (Török Ferenc, aki mellettünk áll — megjegyzi közben „és amit az ebédszünetekben eladsz lenn az üzemekben?!) A könyvtárosnő - elengedve a füle mellett a dicséretet - folytatja:
- Szeretnék megszerezni minden újonnan megjelent értékes művet és ezeket először is a mozi előcsarnokában tervezett állandó könyvkiállításon bemutatnám az olvasóknak, hogy ezzel is szolgáljam a kultúra fejlesztésének ügyét. Tanulságos kirándulás volt, érdemes volt eljönni a Járműjavítóba. Ez a jól működő könyvtár és könyvtáros talán megérdemelné, hogy a könyvtár fűtését valahogy megoldanák az illetékesek, mert jelenleg semmiféle fűtés nincs. És egy pár asztalocska és szék is elkelne a teremben. Az olvasók kényelmét szolgálná. Ez pedig úgy gondolom, megszívlelendő dolog!

(Csontos Sándor: Látogatás a Járműjavítő üzem könyvtárában. Szolnok megyei Néplap, 1957. december 22.)

 ----

A könyvtár szakmai önfejlődésének újabb bizonyítéka: 1959-től ún. címleltár-könyvet és csoportos leltárkönyvet kezdtek vezetni. A katalógus kiépítése, szerkesztése is szükségessé vált, hiszen a kötetek száma 4.335 volt. Ettől kezdve a szerzői és cimszó-katalógus egyre jobban segítette a szaporodó könyvek közötti eligazodást. Az állomány gyarapítása is tudatosabbá vált, hiszen 1959-től kezdve az Állami Könyvterjesztő Vállalat - a mai Könyvtárellátó - révén, szakszerűbben szerezték be a könyvújdonságokat.

Az állomány belső, tematikai arányai, szépséghibái is ismertekké váltak: míg a szépirodalom 79 %-ot, addig az ismeretterjesztő művek 21 %-ot képviseltek az egész állományon belül. Ezen a kedvezőtlen, a tudományos ismeretek népszerűsítését háttérbe szorító, müvelődéspolitikailag is káros helyzeten
csak nagyon tudatos és aprólékos munkával lehetett változtatni.

A szakszervezeti könyvtárak hálózata

A könyvtár minőségibb, tartalmi szempontból értékesebb eredményeinek elérésében, illetve az eredmények előidézésében igen nagy szerepe volt a párt 1958-as művelődéspolitikai iránjelveinek. Ez a fontos dokumentum joggal hangsúlyozta: "Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a munkásosztály még jobban öszszeforrjon . a marxizmus-leninizmussal, a kommunista világnézet behatoljon eszmeileg kevésbé fejlett rétegekbe is. Csak igy töltheti be eredményesen történelmi küldetését, vezető szerepét a társadalmi , politikai és gazdasági épitőmunka valamennyi területén, nem utolsósorban magában a kulturális életben."  (Az MSZMP művelődési politikájának irányelvei. Bp., 1964. 248, 256. old.)

(Nem volt véletlen, hogy ezidőtájt nagyon sok, olvasottságra és műveltségre azért tett munkás került magasabb vezetői beosztásba.)

A párt a szakezervezetekben dolgozó kommunisták feladatait ia meghatározta az emiitett irányelvekben, amikor kinyilvánította: "A szakszervezetek tekintsék munkájuk szerves részének a munkások szakmai képzését és igényes kulturális nevelését." Mivel ezidőtájban még nem volt kiépítve országosan a munkahelyi könyvtári ellátás hálózata, különösen aktuális és sürgető gondolatok, tennivalók is megfogalmazódtak az irányelvekben: "Mielőbb be kell fejeznünk könyvtárhálózatunk kiépitését..." mivel "a könyvtárak jó munkája értékes hozzájárulást jelent a tömegek Ízlésének, műveltségének,erkölcsi és politikai arculatának formálásához." (Az MSZMP művelődési politikájának irányelvei. Bp., 1964. 248, 256. old.)

A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége 1955-ben fogadott el fontos határozatokat az üzemi szakszervezeti könyvtárak munkájának fejlesztésével kapcsolatban, a könyvtári hálózatok kialakitása azonban 1957-től kezdődött meg és a hatvanas évek legelején fejeződött be - a párt emiitett művelődéspolitikai irányelveinek ösztönzése nyomán.

Ilyen előzmények után jött létre Szolnokon is a Szakszervezetek Megyei Tanácsa központi könyvtára. Az új megyei intézmény szakmaközi jelleggel, módszertani útmutatókkal, egyéb módon segítette, szervezte és ellenőrizte a megyei hálózatot.
A hálózati központ dolgozói kezdetben nemcsak segitették a Járműjavitó könyvtárát, de sokat is tanultak e nagymultú könyvtár sokféle sikeréből, kudarcából.

Az új helyzetben a Jármüjavitó könyvtárát a küzdelmes múltja is arra kötelezte, hogy példát mutasson a hálózathoz tartozó, hasonló körűlnények között dolgozó többi könyvtárnak. Az állomány 1964-re 6.337-kötetre emelkedett, az ismeretierjesztő könyvek aránya közel 24 %-ra javult.

A propaganda munka új ezinnel gazdagodott. Népszerűek lettek az iró-olvaeó találkozók. Gyárfás Miklós, Vihar Béla, Karsai Elek, Berkesi András, Fodor András, Tamási Áron és sok más író jelenléte, a baráti eszmecserék maradandó élményt adtak a munkásoknak. Az írók látogatása, személyes vallomása után mindig törvényszerűen emelkedett az igényesebb könyveket olvasók száma.

A szakszervezeti tisztségviselők is egyre több segítséget adtak a könyvtárnak. A szemlélet változásában szerepe volt a SZOT különböző állásfoglalásainak is. Például a SZOT elnöksége 5/1966. számú határozatának, mely egyértelműen határozta meg a szakszervezeti könyvtárak funkcióját: "A szakszervezetek hagyományaiknak megfelelően, és a sokrétű nevelési feladatok megoldása érdekében a könyvet, az olvasást mint a művelődés, a politikai felvilágosítás, a szocialista tudatformálás egyik legfontosabb eszközét kezeljék. Tekintsék a könyvtárakat a mozgalom intézményeinek, a könyvtárak pedig legyenek a mozgalmi munka hatékonyabb segitői, szolgálják fokorottabban a mozgalom célját, a szocialista gondolkodású emberek nevelését." (Geró Zsoltné-Papp István: A szakszervezeti könyvtárosokkézikönyve. Bp., 1971. 405. old.,4.1.) Ezek
az elvi célkitűzések ma is érvényesek - de akkoriban különös jelentőséggel birtak, mivel az üzemi-mozgalmi vezetők egy része sok esetben csak a munkaverseny szervezését vagy csak bizonyos reszort-feladatot látott maga előtt.

1968-ban már az állomány meghaladta a 7 és fél ezer kötetet. Ekkorra már a könyvtár fenntartó szerve is belátta, hogy a könyvtár alkalmatlan helyiségben - az átjáróház-szerű előcsarnokban - működik, hogy a működést számtalan körülmény (zenekari próba, mozi-előadás, énekkari próba, stb.) zavarja. Ekkor költözött át a könyvtár a jelenlegi helyére, a Művelődési Ház épületének sarki helyiségeibe. Az átköltözést követően meg lehetett valósítani a közben népszerűvé vált szabadpolcos könyvtári rendszert. Az olvasók valóságosan is tulajdonosaivá váltak a könyveknek, szabadon válogathattak az egyre nagyobb választékot kínáló állományból.

A könyvtáros - nagyon helyesen - nem volt híve az ötvenes évek elején, például az 1955-ben oly divatos és erőszakolt olvasótoborzási kampánynak, melynek "eredményeként" ugyan statisztikailag szépen emelkedett az olvasók száma, de a valóságban minden évben lemorzsolódtak a "látszat-olvasók". Talán úgy is lehetne jellemezni Cseh Gyuláné törekvését, hogy az olvasókkal való foglalkozás terén a mennyiségi fejlesztés helyett a minőségi fejlesztést helyezte előtérbe, a könnyebb megoldás helyett a nehezebbet választotta. Nagy-nagy lelkiismeretességgel foglalkozott az olvasókkal egyénileg, kölcsönzés közben. (Ezt a leghatásosabb módszert azidőtájt nem minden könyvtáros alkalmazta.)

A könyvtár egykori olvasóinak véleménye szerint a könyvtáros népszerű volt, szerették az olvasók, kikérték tanácsát olvasmányaik kiválasztásához. Utólag egyik régi olvasója - ma a Szolnok megyei Méplap munkatársa - "Cseh néni könyvei" címmel őszinte és igaz portrét rajzolt a könyvtárosról. Amikor 1969-ben Cseh nénit nyugdíjazták, megérdemelten kapta meg a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát.

Könvytáros-változás

Amikor 1969 novemberében Balogh Attiláné átvette a könyvtár vezetését, a kötetek száma 7993 volt. Az olvasók száma (az előző évben is) 800 körül mozgott. Az olvasók életkor szerinti megoszlása: közel 200 fő 14 éven aluli, közel 100 fő 14-18 év közötti, a többi felnőtt - zömében munkás.

Nem kis fáradtságba tellett, amig az új könyvtáros meg tudta hódítani az olvasókat, amig szakképzettségétől függetlenül is befogadta őt a munkahelyi kollektíva. Az olvasói igények alaposabb megismerése céljából naponta lejárt a műhelybe a dolgozók közé.

Az újabb eredmények nem is maradtak el. 1970 végére 989 beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak.A könyvek forgalma (szakmai szóhasználattal: a könyvek forgási sebessége) is emelkedett. Az üzem területén, a könyvtártól távolabbi műhelyekben újabb fiók- és brigád-könyvtárak létesültek. A létesitést rendszerint a munkahelyi kollektivák kezdeményezték. Másszóval: nem felülről erőltették. (Ez látszólag jelentéktelen dolog. Valójában napjainkban sem eléggé kiaknázott ez a bizonyos, alulról jövő, kezdeményező erő, maguknak a munkásoknak az akarata, szándéka, igénye és javaslata.) 1973-ban már 6 fiók-könyvtár működött.

Említésre méltó a könyvtár 1970 őszi kezdeményezése: a klubmozgalom térhódításával, fokozódó népszerűségével összhangban az üzem dolgozói és a környék lakossága réezére OLVASÓK KLUBJA indult.

Tematikus foglalkozások keretében - szakelőadók biztosításával - a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotásaival ismerkedhettek a résztvevők. Az irodalmi izlés fejlesztésének, az általános műveltség korszerűsítésének ez a hatásos formája ma is követendő példa lehet sok könyvtár számára.

Az egyre nagyobb beszerzési keretből egyre több könyvújdonságot szerzett be a könyvtár. 1970-ben például 747 kötettel gyarapodott az állomány. (Ezek túlnyomó része szakkönyv volt.)

Kapcsolat a szocialista brigádokkal

Korszakos hatdssal volt a könyvtár működésére, tartalmi munkájának javulására a szocialista brigádmozgalom fejlődése. A könyvtár egyre több lehetőséget biztosított e mozgalomban reszt vevő brigádok tegjainak a kulturális vállalások teljesítéséhez.
Első ízben 1971-ben kötött a könyvtár ún. szocialista szerződést a brigádokkal. A szerződést kötő brigádok száma azóta évről-évre gyarapodott. A könyvtár és e brigádok kapcsolata (az SZMT központi könyvtárának sokoldelú ösztönzésére is) egyre tartalmasabbá, sokszínűbbé vált.

Az első szellemi vetélkedő 1971-ben volt, amelyet "Egy könyv - egy hónap" cimmel folyamatosan szerveztek. A szellemi játék keretében a brigádok a könyvtáros által kiválasztott könyvet olvasták el, majd a következő hónap elején a müvei kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk írásban. A vetélkedőn 19 brigád vett részt - a legjobb helyezést elértek könyv-vásárlási utaványokat kaptak jutalmul. Ennél nagyobb szellemi jutalom volt az a maradandó élmény, amely a felfedezés örömével párosult. A brigádok tagjainak többsége ugyanis első ízben ismerkedhetett meg Gorkij: Anya, Lengyel József: Igéző, Mikszáth Kálmán: A Noszty fiu esete Tóth Marival, Solohov: Emberi sors, Hemingways Az öreg halász és a tenger címü, méltán értékes műveivel.

Az akkor még új formának számitó vetélkedő (mivel még nem volt "lejáratva", illetve túlerőltetve) hatása egyértelműen pozitív volt. A sikerélményben részesült brigádok várták a folytatást. A 19 brigád jó értelemben vett propagálójává vált az emiitett könyveknek. Gorkij és Solohov üzenete beszédtéma lett az üzemrészekben, az öltözőkben és az ebédközi szünetekben.

1973-ban - anikor újabb helyiséggel bővült a könyvtár - két szocialista brigád is vállalkozott arra, hogy táreadalmi munkában elkésziti a könyvtár szabadpolcos helyiségének állványzatát, könyvespolcait. (Az új polcok oly gyorsan - az esztétikai szempontok rovésára-készültek, hogy a hálózati központ dolgozói csak utólag szerestek tudomást az öntevékeny felújításról.) A nagyobb alapterület lehetővé tette végre egy asztal és néhány szék elhelyezését is - a kölcsönzői tér és a kölcsönzői asztal mellett. így biztosítani lehetett (ha kis mértékben is) a helyben olvasást, a brigádok felkészülését egy-egy vetélkedőre, a kézikönyvekből történő jegyzetelést.

A brigádok szellemi versengéseiket - módosult formákban és címekkel - folytatták. Olykor a szükségesnél is gyakrabban. Olykor a minőségi szempontok ia háttérbe szorultak. így fordulhatott elő néhányszor, hogy a játékos, a gondolkodtató és alkotó feladatok helyett túltengett a maximalizmus. Másszóval: a kérdések oly nehezek voltak, hogy annak megválaszolása egy átlagosan tájékozott értelmiségit vagy könyvtárost ís alaposan próbára tett volna.

A kisebb-nagyobb fogyatékosságok ellenére - immár közel egy évtizede - a vetélkedők jól szolgálják az üzemi dolgozók általánoa műveltségének, irodalmi tájékozottságának korszerűsítését. Persze, a vetélkedő is - mint közművelődési forma és mint eszköz - önmagában véve se nem jó, se nem rossz. Attól függ: milyen tartalom szolgálatába állitjuk? Milyen szinvonalon készitjük elő? Mennyire vagyunk igényesek a lebonyolitasban? Merünk-e formailag állandóan újitani?

A Járműjavító könyvtárának vetélkedői is tanulságosak - mindenféle szempontból. A sokféle tanulság közül az egyik talán közismert: a hatókört a brigádok körében is lehet bővíteni a vetélkedők segitségével, ha nem néhány brigádot favorizálunk, hanem más és más brigádokat próbálunk aktivizálni, újabb és állományrészeket, témákat és ismeretköröket igyekszünk népszerűsiteni.

E törekvés jelenléte eredményezte, hogy mig 1972-ben "Egy hónap - több könyv" cimmel, addig 1974-ben "Játék a betűkkel" címmel rendeztek vetélkedőt. Az utóbbi játék fő célja a katalógus megismertetése volt. A felkészülés, a válaszok kiderítése ugyanis csak a könyvtárban volt lehetséges. (Érthető, hogy ekkortájt a könyvtári látogatók száma is emelkedett.)

Szolnok megyei Néplap, 1975

A brigádok jó gazdái az üzem területén működő hét fiókkönyvtárnak. A brigádok könyv-felelősei társadalmi munkában látják el a könyvtárosi feladatokat. Egy részük az alapfokú könyvtárosi tanfolyamot is elvégezte. Ezáltal sokkal tudatosabb és lesákszerübb az olvasóvánevelés, a kapcsolat a könyvtár vezetőjével. A negyedévenkénti könyv-csere biztosítja a kisebb állományok frissességét, a szüntelenül jelentkező igények folyamatos kielégítését. A kölcsönzés rendszerint az ebéd-szünetekben bonyolódik.

A brigádok öntevékenységére jellemző, hogy vetélkedőket nem csak akkor szerveztek, amikor azt az országos vagy a megyei szervek meghirdették, hanem saját szórakozásukra ie kitaláltak különféle szellemi játékokat. Ilyen játék volt a Ki nyer ma könyvet? cimü vetélkedő 1974-1975-ben. A résztvevő brigádok ezáma 89, a brigádtagok száma kétszáznál több volt. Ugyancsak 1975-ben (a Vasutasok szakszervezete könyvtári tanácsával közösen) rendezték meg a Felszabadulási olvasóversenyt. A részvétel feltétele 12 könyv elolvasása volt.

Később, 1978-ban - szovjet irodalom kiemelkedő alkotásait népszerüsítő - Kell a jó könyv című olvasópályázat negyei vetélkedőjén is jól szerepeltek az üzem brigádjai. Olvasottságuknál, tájékozottságuknál fogva a 62 csapatban az elsők közé kerültek a munkásokból összeállt, "járműjavitós" csapatok.

A könyvtár rendezvényei

Hosszú évek óta eredményesen működik az üzemben a szocialista brigádok klubja. A klub leglátogatottabb, legtartalmasabb eszmecseréi rendszerint író-olvasó találkozók, irodalmi, illetve könyvtári rendezvények. Előfordult - nem is egyszer -, hogy egy-egy író gazdag élményt igérő találkozójához szűknek bizonyult a klubhelyiség. Ilyenkor - a 200 főnyi hallgatóság - a színházterember foglal helyet.


A könyvtár 100 éves jubileumának évében, 1976-ban látogatott az üzembe Robert Rozsgyesztvenszkij költő, a Szovjet írószövetség titkárságának tagja, a Béke Világtanács tagja. Az ismerkedés, a bemutatkozás után valósággal záporoztak a kérdéeek a kedves vendéghez. Például:
- Mi a költészet szerepe, hivatása napjainkban?
A válasz: 
épitenie az alkotó és as olvaeó között. A szovjet költészet mindig büszkélkedhetett azzal, hogy hozzáférhető és érthető az olvasók milliói számára. A szovjet költő és a szovjet dolgozó szive egy ütemre dobban. Egy jó verseskötet megjelenése nálunk mindenki számára igazi ünnep. Meggyőződésem, hogy egy-egy okos, szép könyv olvasása után az emberek boldogabbak lesznek, mint voltak.
S mi lehetne szebb, felemelőbb feladat egy költő számára, mint hogy rátalál arra az útra, amely az olvasókhoz vezet?
- Milyennek képzeli az emberiség jövőjét?
Az elgondolkodtató felelet:
- Elöljáróban hadd idézzek egy jó pár évvel ezelőtti vitából, amely nálunk a lírikusok és a fizikusok között zajlott. A fizikusok azt állították, hogy ők nagyszerűen meg tudnak lenni Puskin és Mozart nélkül. Őket csak a tudomány érdekli, az, hogy mi van a Holdon. A lírikusok azt válaszolták erre, hogy "minket nem érdekel, mitől ég a lámpa, elég, ha halljuk Mozart zenéjét, olvashatjuk Puskin csodálatos verseit." Természetesen e két vélemény a két véglet. Én nem tudom, milyenek lesznek a jövő század emberei.

A további fejlődésben kétségtelenül óriási szerepet játszik a technika, a tudomány, de remélem, hogy nem ölik majd ki az emberekből a humánumot, s nem vezetnek majd a művészetektől való elforduláshoz sem. (Az író válaszait részletesebben közli Tál Gizella Költészet és technika című interjújában. Szolnok megyei Néplap,1976. júl. 10.)

Kevésbé ismert Írókat is érdeklődéssel fogadtak az olvasók. Ambrus András szinész - akkoriban a Thália Színház tagja - Petőfiről tartott előadást, sok verssel fűszerezve. Az ezt követően beszélgetésben a vendég (mellékesen) megemlitette, hogy Gyergyó címen könyvet is irt szülőföldjéről. A munkásokat nagyon izgatta ez a szabálytalan írói múlt. Alaposan el is húzódott ez az író-olvasó találkozóvá változott irodalmi műsor.

A magyar irók közül sokan megfordultak itt az elmúlt évtizedben. Többek között Baráth Endre, Bihari Klára, Csoóri Sándor, Gyurkó László, Jobbágy Károly, Hegedűs Géza, Kolozsvári Grandpierre Emil, László-Bencsik Sándor, Moldova György, Molnár Gábor, Palotai Boris, Soós Zoltán, Szilvási Lajos és más, kevésbé ismert fiatal irók és költők.
Az utóbbi időben a szakírók, a szerkesztők munkája iránt is fokozódik az érdeklődés. Az egykori szakmunkástanulók még ma is emlékeznek arra a jól sikerült ankétra, amelynek Szűcs József, az Ezermester főszerkesztője volt a vendége. A műszaki könyvnapok keretében megyei megnyitó is volt a járműjavítóban igen tanulságos és érdekes kiállítással, aktuális műszaki konferenciával egybekötve. Amikor az üzem termelése szempcaatjából fontos könyv a Vasúti technika kézikönyve napvilágot látott - a főszerkesztőt: Dr. Czére Bélát azonnal meghivták.


Voltak olyan rendezvények is, amelyeket a szomszédos üzemekkel közösen szerveztek. (Pl. a költészet napját Baranyi Ferenc költő közreműködésével.) Az efféle kezdeményezések azonban kevésbé sikerültek, mivel a Ganz Villamossági Művek, a Kőolajkutató Vállalat dolgozói távol maradtak, ügy látszik, hogy az együttműködés üzemen belül Jobban megy mint üzemen kívül.

Tény: a rendezvények többsége nem lenne látogatott, tartalmas és sikeres, ha nem nyújtana segitséget a brigád-klub vezetősége, az MSZBT üzemi tagcsoportja, a különféle tömegszervezetek. Az is bizonyossá vált, hogy a könyvtár igényesebb olvasói táborának kialakitása, formálása, nevelése érdekében nem nélkülözheti az irók, a művészek, például Bánffy György érdemes művész, közreműködését. Sok igazság van abban, hogy "az érdeklődést keltő alkotások legjobb közvetitői maguk a művészek, ők segíthetnek a helyes irányú érdeklődés és műélvezet felkeltésében." (Varga Imre: A harmonikus élet feltétele: a művészet élvezete. Munka, 1973. 1. sz.)

A könyvtári rendezvények létjogosultságát az is alátámasztja, hogy a fejlettebb ízlésű munkások az eszmecserék keretében - amennyiben a hangvétel őszinte és közvetlen - tolmácsolhatják a saját és a dolgozótársak elismerő ée elmarasztaló véleményét az irodalom, a közélet különféle jelenségeivel kapcsolatban. Ilyen helyzetben (mert helyzetet is tudni kell teremteni) az irók tapasztalhatják: "A munkásközvélemény érdeklődéssel fordul a mai életet ábrázoló alkotások felé, és még több műben szeretne magára, országépitő tevékenységének ábrázolására ismerni." (Virizlay Gyula: A szakszervezetek és az irodalmi, művészeti nevelés. Szakszervezeti Szemle, 1972. 4. sz.)
 

Az olvasó munkásért

Az 1974-ben megjelent közművelődési párthatározatot, annak megvalósulását jól segítette az országos szervek által 1974-ben és 1976-ban meghirdetett Olvasó munkásért pályázat is. A pályázatokon, a járműjavító könyvtára is részt vett. Eredményei jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a megyei hálózat egésze országosan is kiemelkedő helyezést ért el.

A pályázat célja volt: "a könyvtárak működési feltételeik jobb kihasználásával növeljék a munkások olvastatásának menynyiségi és minőségi mutatóit. A korábbi olvasópályázatok eredményeire épitve mind több munkást vonjanak be a könyvtárhasználók táborába és biztositsák a könyvtárba járó munkások olvasási kultúrájának, művelődési készségének fejlesztését."(Pályázati felhívás. SZMT központi könyvtár irattára.)

A pályázat célkitűzéseinek üzemen belüli megvalósulását jól segitette a SZOT elnökségének 1971. március 29-i állásfoglalása, amelyet Alapelvek és követelmények a szakszervezeti könyvtárak távlati tervezéséhez címmel ismert meg a szakmai közvélemény. E fontos dokumentum nyomán a könyvtárak szakmai-módszertani munkája is szinvonalasabb lett.
Az állásfoglalás joggal hangsúlyozza: "A szakszervezetek nevelő tevékenysége nem nélkülözheti az ütőképes, korszerű könyvtárakat. Tudományos megalapozottságú tervezéssel, az anyagi ésszemélyi feltételek gyorsabb ütemű fejlesztésével alkalmassá kelltenni a könyvtárakat munkájuk színvonalának emelésére, a velük szemben támasztott igények korszerű kielégítésére." (Mellékletként olvasható Gerő Zsoltné-Papp István: A szakszervezeti könyvtárosok kézikönyvében. Bp.1971.
366.l.)
Ebben az időszakban a kedvező társadalmi körülmények sokasága játszott szerepet a könyvtár fejlődésében. Bár pontosan kimutatni nagyon nehéz a munkások olvastatásának mennyiségi és - főként - minőségi mutatóit, az alábbi adatok némileg érzékeltetik a tudatosabb és bonyolultabb munka eredményességét, a pályázat
egyértelműen pozitív hatását:

  • az állomány nagysága: 9918 kötet (1973), 13.164 kötet (1978)
  • az olvasók száma: 926 fő 1138 fő
  • a kölcsönzött kötetek száma: 20.848 32.056
  • a látogatók száma: 3.911 olvasó 12.525 olvasó.

Mivel az üzem dolgozóinak száma 2300 fő körüli - a könyvtár olvasóinak száma megközelíti az üzemben dolgozók 50 %-át.
Ha figyelembe vesszük, hogy a lakóhelyi könyvtári ellátást végző tanácsi, valamint iskolai könyvtárak ÍB dinamikusan fejlődtek az utóbbi években, minek következtében a környék lakói csak minimális mértékben veszik igénybe az üzem könyvtárát - elégedettek lehetünk a könyvtár egyik legfontosabb mutatójával. Az olvasói létszám az előző évben 1977- en is hasonló (1117) volt. Ezzel szemben a hasonló dolgozói létszámú néhány munkahelyen igy alakult az olvasók száma:

  • győri Richards Finomposztógyár: B72,
  • budapesti Vegyépszer Épitési lg.: 750,
  • budapesti MALÉV: 470,
  • kőbányai Porcelángyár: 665,
  • budapesti Országos Szakipari V.: 1051.

Ha a Szolnok megyei üzemek könyvtári olvasói létszámával szembesítjük az adatokat - akkor sem kell szégyenkezniük a járműjavitóknak. A legjobb olvasói arányok (a dolgozói létszám 35 %-a körül) a martfűi Tisza Cipőgyárban, a jászberényi Apritógépgyárban, a szolnoki VOLÁN-nál találhatók.

Az állomány ezembetünő gyarapodásában két, kedvező körülmény érdemel figyelmet. Az egyik: 72-ről 100 m²-re bővült a könyvtár alapterülete. A másik: évről-évre nagyobb összegek (25-30 ezer forint) szolgálják az állomány frissítését. A könyvbeszerzési keretek növelésére szükség is van, mivel könyvkiadásunk egyre
több könyvféleséget ad ki, ugyanakkor a könyvek átlagárai is emelkednek, az olvasók érdeklődése és igénye is változatosabb mint tiz vagy húsz évvel ezelőtt. (Hasonló tapasztalatai vannak a Művelt Nép Könyvterjesztő üzemi könyvbizományosának is, aki különben jól és eredményesen dolgozik, működik közre az olvasóvá nevelésben. Többek között részt vett a szocialista brigádok számára szervezett, zebegényi olvasótáborban is.)

A minőségi állomány kialakítását a múlt században kezdték az elődök. Az utódok igényessége folytán ma már kitűnő kézikönyvtár, igen változatos és tartalmas szépirodalmi, valamint szakirodalmi anyag nagy választékban áll a munkások rendelkezésére. Az érdeklődők tájékoztatását jól szolgálják a katalógusok: a szak-, a betűrendes és a címszó-katalógus. (Igaz, ma még kevesen használják a katalógusokat.)

A kölcsönzött kötetek számának, a látogatók számának nagy mérvű növekedése ugyancsak számtalan körülménnyel van összefüggésben. Egy alapos hatáselemzés, afféle szociológiai felmérés tudná alaposan bemutatni és kideriteni: mi minden hat a kölcsönzésre és a látogatásra? (Például: a bejáró munkás nem találja a keresett könyvet a lakóhelyi könyvtárban; valaki látta a könyvből készített filmet a tévében; vitatkoztak róla az öltözőben, de ő nem olvasta még; készül a politikai szemináriumra; újabban zöldségtermesztéssel foglalkozik; a brigádklub vendége volt az író; a gyerek nem jutott hozzá a kötelező irodalomhoz; a rádióban hallott róla; a vizsgához kell; üdülni, kirándulni megy a család; stb.) A hétköznapi gyakorlat és tapasztalat tudományos vizsgálódás nélkül is érzékelteti, hogy az utóbbi években a járműjavítóban is felgyorsult az élet ritmusa; a munkahely művelődésre, olvasásra ösztönző hatása számtalan esetben kézzelfogható a könyvtárban is. (Például a hetvenes években változott a termelési profil: a gőzmozdonyok helyett a diesel-mozdonyok javítására tértek át.)

A változások (a termelésben, az életmódban, az emberek tudatában) olykor nem megy simán. De a változások a fejlődés szükséges velejárói. Az üzem dolgozóinak sokoldalú fejlődéséhez, életük szebbé és tartalmasabbá tételéhez a maga szerény eszközeivel és lehetőségeivel a könyvtár is hozzájárult az eltelt száz évben.

A könyvtár jövője

A könyvtár tudatos jövőjét az 1976-ban alkotott könyvtári törvény rajzolja meg. (A ma könyvtárosa ezt természetéének tartja. A száz évvel ezelőtti olvasószoba könyvtárnoka álmodni sem mert arról, hogy a könyvtár gondozása valamikor törvényerőre emelkedik.)
A törvény a jövő feladatait is meghatározza: "A könyvtár feladata, hogy tevékenységi körében közreműködjék az általános művelődési igények állandó fejlesztésében és kielégítésében, a szocialista világnézet, életmód és izlés fejlesztésében, az általános, a szakmai, a politikai és a világnézeti tájékozódásban, valamint a szabad idő hasznos eltöltésének megszervezésében."(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1976. évi 15. sz. tvr.)

A tennivalók holnap sem lesznek kevesebbek mint tegnap voltak. A munkások, az olvasók - szerencsére - újabb és újabb igényeket támasztanak, mivel az igényeiket társadalmi méretekben változtatjuk, módosítjuk. Az igények fejlődésének számtalan jelével lehet találkozni napjainkban is:

- Ígéretes jövő elé tekint az 1978-ban létrejött, zömében fiatalokat érdeklő, önmüvelődési közösség, az Irodalom és művészetbarátok köre.

- A műszaki, a szakmai tájékozódást is hatékonyabban kellene segítenie a könyvtárnak. (E célból a Vasutas Szakszervezet 1979- ben újabb, főhivatású könyvtárosi státuszt biztosított a könyvtár számára.)

- A könyvet vásárló munkások száma egyre nagyobb, maholnap a családi könyvtárak állományainak kialakításában is indokolt lenne a társadalmi segítség.

- Az ízlés fejlesztésében is akadnak kiaknázatlan lehetőségek. (Például a zenei részlegek más könyvtárakban jó szolgálatot tesznek.)
A jövőt, a fejlődés és a könyvtár fejlesztésének ütemét azonban maguk a munkások, az üzem dolgozói diktálják - azzal is, hogy mennyire hatékonyan termelnek, azzal is, hogy mit olvasnak szellemük gyarapítása, a szocialista eszme térhódítása érdekében.

Könyvtáros 1976.

 

2016

Január

Városi Könyvtár (Túrkeve): A városi könyvtárban alapvető feladatnak tekintik, hogy esélyegyenlőséget biztosítson mindenki számára. Ezért a látássérültek számára hangoskönyveket szereztek be, s igény szerint bővítették az állományt. A mozgássérült látogatók számára könnyen megközelíthető számítógépet szereztek be rendelkezésre. Ettől az évtől vezették be a házi kölcsönzés lehetőségét is.

Különleges kezdeményezést indítottak el a túrkevei városi könyvtár dolgozói a diákok számára. Felhívásuk értelmében az a fiatal, az legalább egy órán keresztül náluk olvasgatott vagy tanult, ezt követően egy órán keresztül térítésmentesen használhatta az internetet. A könyvtár ezzel is azt kívánta elősegíteni, hogy a gyerekek körében mind népszerűbbé váljanak a könyvek, az olvasás.

Boldogházi Hírek archívuma

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szolnok középkori templomai és egy különleges síremlék címmel tartott előadást dr. Kertész Róbert régész, a Damjanich János Múzeum munkatársa.

16. Városi Könyvtár (Tiszaföldvár): Szép számmal gyülekeztek a könyvtár felnőtt részlegében dr. Varga Katalin újabb előadására, amelynek címe is igen érdeklődés felkeltő volt: Nőnek lenni jó.

Tiszaföldvári Városi Könyvtár blogja

Városi Könyvtár (Tiszafüred): Érzékenyítő napot tartott a szolnoki székhelyű Én Is Vagyok Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesület.

Tiszainokai könyvtárban - Új Néplap

16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Fényvirág együttes koncertezett a Gyermekkönyvtárban.

19. Községi Könyvtár (Jászfelsőszentgyörgy): Érzékenyítő napot tartott a szolnoki székhelyű Én Is Vagyok Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesület.

Én Is Vagyok Egyesület facebook oldala

Városi Könyvtár (Kenderes): A kézimunka klub foglalkozásának adott otthont az intézmény.

20. Hild Könyvtár (Szolnok): A Hild Galériában Cseh Bagoly János festőművész alkotásaiból nyílt tárlat. A kiállítást Girnt Vilmos alkotótárs nyitotta meg.

21. Községi Könyvtár (Jászfelsőszentgyörgy): Magyar kultúra napja alkalmából zenés irodalmi estet szervezett a könyvtár.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Alaszka címmel vetített-képes élménybeszámolót tartott Demény István, a Jászkun Fotóklub tagja. Az Ifjúsági irodalmi körben pedig a résztvevők John Green regényeiről beszélgettek.

Gyarmatiné Sajtos Brigitta, a tiszaföldvári könyvtár vezetője - Új Néplap archívuma

25. Községi Könyvtár (Tiszasüly): A gyógynövények és fűszernövények felhasználásáról, alkalmazásáról, hatásairól tartott előadást Grosz Tamás gyógynövényszakértő.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtáros szakmai konferencia résztvevői megismerkedhettek többek között az Új Néplap 1960-2000 közötti digitalizált adatbázisával. A konferencián Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke átadta a megye települési könyvtárai képviselőinek a „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktár - 2015” című könyv példányait.

Verseghy Könyvtár Fotótára

26. Községi Könyvtár (Tiszaszentimre): Érzékenyítő napot tartott a szolnoki székhelyű Én Is Vagyok Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesület.

Tiszasülyi könyvtár - Új Néplap archívuma

Csokonai Könyvtár (Karcag): „Kötődés - Örsi Julianna munkásságáról” című könyv bemutatójára került sor. A könyvet dr. S. Kovács Ilona néprajzkutató ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

27. Városi Könyvtár (Kenderes): A könyvtárosok a Baba-Mama klubfoglalkozásra várták a kicsiket és anyukáikat a „Hóemberke’’játékos foglalkozásra.

31. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Egy hónap után zárt a sikeres Pillanatok a mackók életéből című kiállítás a könyvtárban.

Községi Könyvtár (Kétpó): A községi könyvtár heti két alkalommal áll az olvasók rendelkezésére. A művelődési ház épületében található intézmény állománya jelenleg mintegy ötezer kötet, látogatói számára internet hozzáférési lehetőséget biztosít, illetve teret ad a szabadidő hasznos eltöltéséhez is.

Községi Könyvtár (Szászberek): Tavasztól télig - 4 évszak színei Szászberken címmel fotópályázatot írt ki a könyvtár a helyi amatőr fotósoknak.

Február

2. Községi Könyvtár (Berekfürdő, Tiszaörs): Érzékenyítő napot tartott a szolnoki székhelyű Én Is Vagyok Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesület.

6. Hild Könyvtár (Szolnok): A könyvtár Hild Galériáján nyílt a Zaniah Dance Stúdió 10 éves fennállása alkalmából rendezett kiállítás. Az Orientális táncművészet régen és napjainkban című tárlatot március 6-ig tekinthették meg az érdeklődők.

9. Városi Könyvtár (Fegyvernek, Kenderes):Érzékenyítő napot tartott a szolnoki székhelyű Én Is Vagyok Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesület.

Én Is Vagyok Egyesület facebook oldala

A program az érzékenyítés, bejárás, tájékoztatás keretében az ép és fogyatékos emberek közötti elfogadás és befogadásáról is szólt. Beszélgettek a lakosokkal, akik között voltak fogyatékos emberek is, az érdeklődők a fogyatékossággal kapcsolatos ügyek intézéséhez is kaptak információkat.

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Kazinczy Ferencről elnevezett „Szép Magyar Beszéd” verseny jászsági döntőjét a könyvtár kamaratermében tartották.

11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Bíró Dávid 3D Artist című kiállításának adott otthont a könyvtár.

13. Városi Könyvtár (Rákóczifalva): Farsangi szöszmötölő foglalkozást tartottak a könyvtárban.

14. Városi Könyvtár (Újszász): Ajándékozz Valentin-napra könyvtárat - hirdette meg akcióját a könyvtár. A nemzetközi könyv ajándék nap kapcsán mindazok, akik párjukkal (házastárssal, baráttal) tértek be a könyvtárba, ingyenes egyéves tagsággal ajándékozhatták meg - újonnan beiratkozó vagy tagságát hosszabbítani vágyó - kedvesüket, akik külön erre az alkalomra készített díszes, papírtokkal ellátott olvasójegyet kaptak.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Könyvcsereberét szerveztek a Gyermekkönyvtárban.

Új Néplap archívuma

16. Községi Könyvtár (Tiszasüly): A mai kor veszélyeiről - alkoholról, drogról, dohányzásról - tartott előadást a könyvtárban Mészáros János rendőr alezredes, Iskolai Bűnmegelőzési és Drogprevenciós tanácsadó és Gulyás Éva, a szolnoki Humán Szolgáltató Központ munkatársa.

18. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Végig a Rajna mentén, 7 országon át címmel tartott vetített képes élménybeszámolót Pozsonyi Katalin, a Szolnoki Közalkalmazott Természetbarátok Turista Egyesület túravezetője. Az ifjúsági teremben pedig a disztópikus ifjúsági regényekről beszélgettek a fiatalok.

20. Városi Könyvtár (Fegyvernek): Helyi lakosok régi játékaiból nyílt a kiállítás könyvtárban.

Szűcs Erika fegyverneki könyvtáros - Új Néplap archívuma

23. Nagyközségi Könyvtár (Cibakháza), Városi Könyvtár (Martfű): Érzékenyítő napot tartott a szolnoki székhelyű Én Is Vagyok Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesület.

25. Wesniczky Antal Művelődési Ház és Könyvtár (Besenyszög): 115 éves Besenyszög helységneve évforduló keretében diákok számra szervezett résztvevők Eleink élete címmel hagyományismereti vetélkedőt.

Hunyadfalvai könyvtárban - Új Néplap archívuma

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Minerva bábcsoport előadásában az Édes anyókám házasodhatnám! című zenés bábjátékot tekinthették meg a gyerekek.

Március

3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Sőregi Katalin, erőszakmentes kommunikáció oktató tartott előadást A düh kialakulása és kezelése, Miért vagyok időnként olyan dühös és mit kezdhetek vele? És mi van akkor, ha valaki soha nem dühös? címmel.

Fegyverneki könyvtár - Új Néplap archívuma

4. Városi Könyvtár (Jászberény): Óriási jelentőségű felfedezésről, a gravitációs hullámok első észleléséről, a téridő rezgésről tartott előadást Dálya Gergely ELTE MSc, a LIGO magyar csoportjának tagja.

7. Városi Könyvtár (Újszász): Fába égetve címmel Tukacsné Horkai Ágnes műveiből nyílt kiállítás a Mini Galériában.

9. Községi Könyvtár (Tiszasüly): A Föld napja alkalmából a könyvtár csatlakozott az óvodai programhoz a környezetszennyezéssel kapcsolatban.

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A hatékony időgazdálkodás címmel tartott előadást Bozóki Mária business coach. Ezen a napon A nő címmel Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költővel Márki Éva és Rigó József beszélgetett.

11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Közösségi elhivatottság - A
Jászkunság Évkönyv 3. száma és a Kötődés című tanulmánykötet bemutatóját rendezték meg.

17-24. Internet Fiesta

18. Hild Könyvtár (Szolnok): Helyi kézműves termékeket mutatnak be a könyvtárban.

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Tavaszköszöntő koncertet adott a Fényvirág együttes.

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének megyei szervezetével közösen indított el egy szakmai továbbképzés-sorozatot. Az első, hétfői rendezvényen a megye több mint hatvan könyvtárosa hallgatta meg dr. Kállai Mária kormánymegbízott Ha jól csinálod... című átfogó, összegző előadását a minőségbiztosítás fontosságáról, valamint Sohajdáné Bajnok Katalin, az egri megyei könyvtár igazgatóhelyettesének a gyakorlati megvalósításról, tennivalókról szóló fejtegetését. A könyvtárosoknak még két alkalommal szerveznek a témában szakmai napot.

22. Községi Könyvtár (Tiszasüly): A falu legszebb húsvéti tojása címmel hirdetettek versenyt a lakosság körében.

Városi Könyvtár (Jászberény):  „Úton a Bedekovichok térképeivel a zsebünkben”
című ismeretterjesztő fotókiállítás nyílt a könyvtárban.

23. Szolnoki Főiskola Könyvtára (Szolnok): Német húsvéti szokásokról tartottak előadást.

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Húsvéti kézműves délutánt tartottak a Gyermekkönyvtárban.

30. Városi Könyvtár (Kenderes): A Baba-Mama Klubtagjai fogászati tanácsokat kaptak.

31. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Földvári Judit Laura Muaythai világbajnokkal beszélgethettek az érdeklődők.

Április

1-8. Szandaszőlősi Fiókkönyvtár (Szolnok): Fókuszban a gyermekkönyvek – vitrinkiállítás Andersen születésnapja, a Meseírás napja és a Gyermekkönyvek nemzetközi napja alkalmából.

1-16. Hild Könyvtár (Szolnok): Star wars kiállítást szerveztek az Ifi pontban.

2. Városi Könyvtár (Jászberény): A könyvtár udvarán mobil planetáriumot rendeztek be a 2016-os 10. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiához kapcsolódva. Hetedik alkalommal tartották meg a Kulin György Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiái Válogatóverseny döntőjét. Ez alkalommal Jászberényben a városi könyvtár adott helyet a háromnapos rendezvénysorozatnak.

5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Dr. Veresegyházi Béla történész Jász-Nagykun-Szolnok megye történeti-földrajzi vázlata címmel tartott előadást.

6. Hild Könyvtár (Szolnok): Faragott világom címmel nyílt meg Szemenyei Edith vitrinkiállítása.

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Fazekas Magdolna festőművész kiállításának adott otthont a Művészeti szalon.

Verseghy Könyvtár Fotótára

8. Városi Könyvtár (Jászapáti): A városból elszármazott Pető Andrást tartott előadást az egyik legősibb zarándokútról, az El Caminóról.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Dr. Horváth Károly könyvtárigazgatóra emlékezünk címmel beszélgetést tartottak a Szolnoki kalendárium foglalkozás keretében Dr. Horváth Károlyné részvételével.

11. Ipolyi Arnold (Törökszentmiklós): A város óvódásai és iskolásai közreműködtek azon a „maratoni” versolvasáson, amit a költészet napja alkalmából rendeztek Törökszentmiklóson. A József Attila születésnapjának évfordulóján tartott eseményen előbb Légrádiné Varga Rita elszavalta a Szózatot, majd a gyerekek zenés-verses műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.

Községi Könyvtár (Tiszasüly): Rendhagyó irodalmi órával emlékeztek meg az általános iskolások a Költészet Napjáról. A községi könyvtárban a szolnoki HOLdNAP irodalmi műhely tagjait látták vendégül. A közel száz fős közönség megzenésített verseket hallhatott Milosits Dániel és Nagy Éva előadásában.

Nagyközségi Könyvtár (Kunmadaras): A magyar költészet napja alkalmából szavalóversenyt hirdetett a könyvtár.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Minőségbiztosítás a könyvtárakban címmel szakmai napot tartottak, amelynek főelőadója dr. Skaliczki Judit volt.

Verseghy Könyvtár Fotótára

11-15. Szandaszőlősi Fiókkönyvtár (Szolnok): Vitrinkiállítást szerveztek a nemzeti rákellenes nap alkalmából.

12. Hild Könyvtár (Szolnok): Aranysor Íróklub Költészet napi műsorát hallgathatták meg az érdeklődők a Hild teremben.

13. Verseghy Könyvvtár (Szolnok): Mária Terézia császárnő és magyar királynő élete és kora. Előadó: Kiszelyné Tóth Anett történész

14. Községi Könytár (Jászfelsőszentgyörgy): Szavalóvesenyt tartottak a helyi óvodás és iskolások részére Költészet napja alkalmából.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Demény István, a Jászkun Fotóklub tagja várta az érdeklődőket a Galapagos élővilága című élménybeszámolójára.

15. Verseghy Könyvtár: ZLÁTÓTÉR: ahogy a fiatalok látják. Varázslatos fények címmel Tellér Tímea fotókiállítása

Verseghy Könyvtár Fotótára

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Pólya Tibor festőművész születésének 130. évfordulója alkalmából Zsolnay László művészettörténész tartott előadást.

21-25. Szandaszőlősi Fiókkönyvtár (Szolnok): A Föld Napja alkalmából vitrinkiállítást rendeztek be a könyvtárban.

22. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Megyei környezetvédelmi vetélkedőt rendezett a Europe Direct Szolnok és a Verseghy Ferenc Könyvtár Gyermekkönyvtára. A Föld világnapjához kapcsolódó rendezvényen a legügyesebb csapat a saját iskolájában elültethető facsemetét is kapott.

23. Városi Könyvtár (Jászberény): Dudás Sándor szobrászművész érem- és kisplasztika-kiállítása nyílt meg az elmúlt hét végén a jászberényi Városi Könyvtár tetőtéri galériájában. A bronzalkotásokból összeállított, „Nagyok kicsiben” című tárlatot P. Szabó Ernő művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Berg Judit volt több író-olvasó találkozó vendége Szolnokon.

Verseghy Könyvtár Fotótára

26. Városi Könyvtár (Rákóczifalva): Szépkorúak számára szerveztek internethasználati tanfolyamot.

27. Hild Könyvtár (Szolnok): Csányi Péter a NAV Ügyfél- kapcsolati Osztály tartott előadást Mire jó az ügyfélkapus regisztráció? címmel.

30. Városi Könyvtár (Tiszaföldvár): Így szeretem és védem az állatokat címmel hirdetett rajzpályázatot a Gyermekkönyvtár.

Tiszaföldvári Városi Könyvtár honlapja

Május

2. Hild Könyvtár (Szolnok): Star Wars kiállításnak adott otthont a könyvtár.

Verseghy Könyvtár Fotótára

6-7. Verseghy Könyvtár: A Tiszakötők Szolnoki Babahordozó Klub szervezésében előadásokar és családi rendezvényeket szerveztek a Születés hete alkalmából.

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Könyvtárosok számára szervezett szakmai napot a könyvtár Területi szolgálata és az MKE megyei szervezete.

Verseghy Könyvtár Fotótára

11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Böröndi Alexandra Ryijyvel az otthon melegéért - A finn csomózott szőnyegek világa címmel tartott előadást.

13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Csönge Attila igazgató, a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Levéltár főlevéltárosa tartott előadást A hangsúly azon van, hogy ne tiszteljük a törvényeket nagyon címmel.

15. Városi Könyvtár (Újszász): Ügyes kezek címmel Kókai Gaborné, Rapi Edit, Zakarné Papp Andrea Csiiía kézműves munkáiból nyílt kiállítás a Mini Galériában.

17. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Molnár Nikolett amatőr csillagász, a Kopernikusz Kör tagja tartott előadást az Ifjúsági teremben.

21. Községi Könyvtár (Kőtelek): Író-olvasó találkozót tartottak a könyvtárban. A
vendég Drajkó-Sárosi Kinga író, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, valamint a Lórika kalandjai című mesekönyv grafikusai, Péterfi Krisztina és Drajkó Tibor voltak.

23. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szerencsejáték-függőségről szóló képzőművészeti kiállítás nyílt a könyvtárban, mely a Játék határokkal címet viseli. A rajzpályázatot abból a célból hirdették meg, hogy a fiatalok körében felhívják a figyelmet a szerencsejáték-függőség veszélyeire, másrészt pozitív alternatívákat mutassanak a szervezők.

27. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Zárult A Nyuszik a könyvtárban és a Szentföld képekben című kiállítások, amelyek egy hónapon át várták az érdeklődőket.

Június

Csokonai Könyvtár (Karcag): ában az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Tagintézmény képzőművész tanszakosainak kiállításának adott otthon a könyvtár.  Középpontban a szín című tárlatot Kábái László képzőművésztanár nyitotta meg, a diákkal és az iskola ének tanszakosaival.

2. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kék felett az ég címmel nyílt meg Győré Zoltán festő tárlata a Művészeti szalonban. A kiállítást Vogl Anikó és Török Zsófia nyitotta meg.

4. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Mazsola játszóház várta a kicsiket a könyvtárban.

8. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Nők a történelem viharaiban. Boszorkányok. Isteni nők, vagy az ördög asszonyai? címmel tartott előadást Kiszelyné Tóth Anett történész.

Verseghy Könyvtár Fotótára

9. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Az Amazonas vidéke - A perui Amazonasról és Dél-Amerikáról egy hátizsákos utazótól címmel tartott előadást Kása Henrietta.

9-12. Ünnepi könyvhét

10. Városi Könyvtár (Kunszentmárton): „Könyvtár a zöldben” címmel vidám, egész napos programmal várta a városi könyvtár a kicsiket és a nagyobbakat az intézmény előtti szabad téren.

14. Községi Könyvtár (Mesterszállás): Gyermeknapi vetélkedőt szerveztek a helyi óvodásoknak.

Falufigyelő archívuma

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): „Nem az elmúlásban van a feledés” címmel három jeles személyiségére emlékező beszélgetésnek adott otthont a könyvtár. Dr. Horváth Károly, a könyvtár egykori igazgatója, a Finnugor Népek Baráti Körének alapítója, dr. Páldi János, a Varga Katalin Gimnázium volt igazgatója, a neveléstudományok kandidátusa, a Finnugor Népek Baráti Körének elnöke és Pápayné Kemenczey Judit, a könyvtár igazgatóhelyettese, a Verseghy Kör ügyvezető elnöke, a Verseghy nyelvművelő verseny szervezője emlékét idézték meg.

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Mészáros János, az Új Néplap fotóriportere volt a Szolnoki kalendárium vendége. Szolnok és a megye rég- és közelmúltja iránt érdeklődök beszélgethettek a több mint harminc éve alkotó fotográfussal a klubfoglalkozáson.

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Múzeumok éjszakája: Cini Samu és Bálna Béla címmel a gyermekkönyvtárban. Szintén tíz órától Kis Krisztián Bálint gyalogos városnézést tart Szolnokon, ahol a szakrális emlékeket tekinthetik meg a hozzá csatlakozók. Indulás a könyvtár elől.
Délután öt órától Benedek Elek A pelikánmadár című előadását láthatják a Híd Senior Színház előadásában a Művészeti Szalonban, majd
17 óra 15 perckor Újlaki Csaba csillagász tart előadást Mérföldkövek a csillagászatban címmel. Este 6 óra 15 perctől Tóth Ervin vetített képes előadását láthatják, a gyermekkori fotóiból.

29. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A megértés útja címmel Pappné Makóczki Marianna gyógypedagógus, krízistanácsadó tartott előadást.

Július

Arany János Könyvtár (Kisújszállás): Teljes körű állományellenőrzést végzett a nyári szünetben a könyvtár.

Városi Könyvtár (Újszász): Gyakran keresték fel a helyi idősek a városi könyvtárat, hogy segítséget kérjenek különféle pályázatok elkészítéséhez. Sokan kértek példul technikai tanácsot az Erzsébet-program üdülési kedvezményének igény- bevételéhez is, legutóbb, a múlt héten pedig a háztartási nagygépek cseréjének támogatására kiírt pályázatot kapcsán fordultak a könyvtárosokhoz.

Wesniczky Antal Művelődési Ház és Könyvtár (Besenyszög): Nyáron is nagy az érdeklődés a könyvtár zolgáltatásai iránt. Az éves selejtezésébe segítő a nyári diákmunkát végző középiskolások szívesen vonulnak félre a kicsikkel a szabadidős foglalkozás során a könyvtár Mesekuckójába is.

4. József Attila Művelődési Ház és Nagyközségi Könyvtár (Kunmadaras): Egy héten át Gyenesdiáson vannak a kunmadarasi intézmény munkatársai és az olvasók. A könyvtárosok idén is megszervezték ugyanis olvasóiknak a nyári tábort, melyen gyerekek, felnőttek és nagyszülők veszek részt. 

Boldogházi Hírek archívuma

5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Bódi Anikó mandalakiállításának adott otthont a Művészeti szalon.

13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Újabb összejövetelét tartotta az Ifiben az Én és a fantasykör, melynek témája: Körüljárjuk a zombikat volt. A résztvevők Darren Sahn: ZOM-B és Marion Isaac: Eleven testek című művéről, valamint a Walking Dead filmsorozatról beszélgettek.

14. Verseghy Könyvtár (Szolnok):  Boros Dorina Julianna fotóiból nyílt kiállítás az Ifjúsági részlegben.

29. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A megértés útja címmel tartott előadást Pappné Makóczki Marianna.

Augusztus

Városi Könyvtár (Jászapáti): A város fennállásának 625. évfordulója alkalmából kiállítást állítottak össze olyan, a településről készült fotográfiákból, amelyek egyrészt bemutatják a város fejlődését, másrészt felvillantják a városban élők hétköznapjait, és utalnak a történelmi eseményekre is. A fotókiállítást az érdeklődők augusztusban a városi könyvtár olvasótermében ingyenesen tekinthették meg.

6. Községi Könyvtár (Berekfürdő): Varga György repülési témájú fényképeiből nyílt kiállítás és Daczi Péter tartott előadást A szovjetek és 1956 címmel.

13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kalandra fel! címmel SINOSZ találkozóra került sor Szolnokon. A szervezet tagjai a könyvtárat is felkeresték.

Verseghy Könyvtár Fotótára

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Udmurtia és az udmurtok címmel tartott előadást tegnap a Europe Direct Szolnok és a Finnugor Népek Baráti Köre. A Verseghy Ferenc Könyvtárban rendezett esemény vendége Sziráki Zsófia magyar nyelvi lektor volt.

Szeptember

2. Csokonai Könyvtár (Karcag): Lezárult a Versvadászatot című háromfordulós, internetes vetélkedő, amelyet a könyvtárosok hirdettek meg júliusban.

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Háromdimenziós textilkiállítás nyílt „Újjászületés” címmel Kerekes Andrea Paverpol oktató műveiből.

Örményesi könvytárban - Új Néplap

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Vilho Ylönen, a Riihimá ki Finn-Magyar Baráti Társaság elnöke tartott előadást Riihimáki képekben címmel.

Csabai István felvétele - Új Néplap archívuma

17. Községi Könyvtár (Jánoshida): A Verseghy Könyvtár Minerva bábcsoportja mesélt a helyi közönségnek.

Verseghy Könyvtár Fotótára

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Rékasy Ildikó könyvtárosra emlékeztek a Verseghy Körrel közös beszélgetésen az intézmény munkatársai.

24. Városi Könyvtár (Jászberény): A KÉSZ jászberényi csoportja, és a Jászok Egyesülete együttműködésében tartották meg a Szakrális helytörténészek találkozója című konferenciát a könyvtárban.

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Faludy Györgyre emlékeztek az Olvasókör tagjai.

30. Nagyközségi Könyvtár (Kunmadaras): A könyvtárosok a magyar népmese napja alkalmából rajzversenyt hirdettek. A versenyre nevezőknek három Benedek Elek-meséhez kellett illusztrációt készíteni.

Október

Arany János Könyvtár (Kisújszállás): A Városvédő és -Szépítő Egyesület a gyermekkönyvtár részére együttműködési megállapodás keretében, az egyesület tulajdonában lévő három asztali számítógépet átadta haszonkölcsönbe a városi intézménynek.

3. Községi Könyvtár (Tiszasüly): Különleges bábműsorral készültek helyi anyukák a könyvtárban. A helyi vállalkozó kedvű szülők előadásában mutatták be a gyerekeknek Csukás István Sün Balázs című, valamint Móricz Zsigmond Kismalac és a farkasok meséjének feldolgozását.

3-7. Országos Könyvtári Napok

Jászdózsai könyvtár - Dósai hírek archívuma

4. Városi Könyvtár (Tiszafüred): A népmese napja alkalmából mesemondó versenyt hirdetett, amelyet Benedek Elek születésének 157. évfordulója alkalmából rendeztek meg.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Könyvtárosok, ha találkoznak elnevezésű hagyományos nyugdíjas könyvtárosok találkozójának adott otthont a Verseghy terem.

Verseghy Könyvtár Fotótára

7. Községi Könyvtár (Vezseny): Múltidéző foglalkozást tartottak az iskolások a könyvtárban. A programon a nyugdíjas klub néhány tagjai és a helyi nyugdíjas pedagógus is részt vett. A gyerekek Móricz Zsigmond Fillentő című novelláján keresztül nyerhettek bepillantást a hajdani iskolások életébe, majd a nyugdíjas tanárnő mesélt egykori iskolájáról. Közben régi fotókat, 1930- as évekből való cserkészfolyóiratokat, nyolcvanas évekbeli őrsi naplókat, a falu életét ábrázoló fényképeket nézegethettek. A nyugdíjasok is meséltek a régi életről is.

11. Városi Könyvtár (Jászberény): Kórodi Anikó operaénekes az Opera Nagykövete vetített képekkel, zenével fűszerezett előadásában elevenítette fel azokat a meghatározó pillanatokat, amelyek a zene, azon belül is az opera műfaja felé irányították.

12. Hild Könyvtár (Szolnok): Rédai József zongoraművész, művésztanár is fellépett a Vakok és Gyengén- látók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete rendezvényén. Ezt az eseményt a fehér bot nemzetközi napja alkalmából tartottak a könyvtárban.

Községi Könyvtár (Tiszainoka): Elkezdődött a könyvtár felújítása. Az átrendezés ideje alatt egy másik teremben tartott nyitva az intézmény.

13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A ZRiport sikeres szolnoki fiatalokkal című programsorozat keretében Török Zoltán Patrik és Pintér Ferenc, a Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium 12. évfolyamos tanulói, a „Félremagyarázott és elhallgatott igazság! Egy aljas kor titkai” című országos, 1956-os történelmi pályázat 1. és 3. helyezettjei mutatták be nyertes pályaműveiket az Ifjúsági részlegben.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

18. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Négyszögletű kerek kiállítás nyílt Lázár Ervin emlékére a Gyermekkönyvtárban.

19. Hild Könyvtár (Szolnok): Farkas Éva, Girnt Vilmos, Kaposvárié Mihályi Mária, a Honvéd Kulturális Egyesület alkotóinak munkáiból nyílt kiállítás a Hild Galériában.

Új Néplap archívuma

Községi Könyvtár (Jászivány): A kistelepülés könyvtárába látogatott Telegdi Ágnes író. Az író-olvasó találkozón a meghívott „Ó, azok a csodálatos állatok!" című munkáját mutatta be, illetve meghallgatta a jásziványi gyerekek kedvenceiről szóló beszámolókat is.

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Hatvan éve történt - Szolnok 1956 elnevezésű várostörténeti vetélkedő szóbeli döntőjét rendezték középiskolás tanulók részére a könyvtárban.

Verseghy Könyvtár Fotótára

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Szolnoki Kalendárium foglalkozás keretében bemutatták a felújított megyei 1956-os online emlékoldalt.

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Élj hát, hazám, még versmondóversenyt tartottak a könyvtárban az 1956-os Forradalom és Szabadságharc évfordulója alkalmából.

28. Városi Könyvtár (Jászberény): Az univerzum különleges, távoli jelenségeit mutatta be Francsics László asztrofotós.

Banka Csaba felvétele - Új Néplap archívuma

November

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Lázár Ervin emlékére „Négyszögletű kerek” vándorkiállítás nyílt meg a Gyermekkönyvtárban.

Verseghy Könyvtár Fotótára

3. Közösségi Ház és Könyvtár (Szajol): Beszélgetéssel egybekötött előadást tartott dr. Reisinger János irodalomtörténész és tanszék- vezető főiskolai tanár Hogyan győzhetjük le félelmeinket? címmel.

Fodor Orsolya felvétele - Új Néplap archívuma

Két lelkes olasz fiatal, Elizabetta és Mogeeb teljesít szolgálatot az Európai Önkéntes Szolgálat keretén belül a szajoli könyvtárban.

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Megyei könyvtárosok szakma napjának vendége volt Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója.

Verseghy Könyvtár Fotótára

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kiszelyné Tóth Anett történész tartott előadást.

11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Horváth Flóra, szolnoki fiatal rajzaiból nyílt kiállítás az Ifjúsági teremben.

17. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Mire cserélnéd a mai kötelező irodalmat? Beszélgetés a művek irodalmi értékéről! - ezzel a témával várta az érdeklődőket az Ifjúsági irodalmi kör.

Kovács Berta felvétele - Új Néplap archívuma

A Szolnoki kalendárium klubfoglalkozásán 60 éve történt - Szolnok 1956 címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc szemtanúival beszélgethettek a résztvevők.

24. Hild Könyvtár (Szolnok): De mény Gabriella paverpol textilszobrász és oktatóműveiből nyílt kiállítás a Hild teremben „Textilálmaim” címmel.

Fodor Orsolya felvétele - Új Néplap archívuma

25. Városi Könyvtár (Martfű): Meséidő elnevezéssel zenés-játékos mesehallgatás várta a gyermekeket, szüleiket és nagyszüleiket a könyvtár.

29. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szűts M. Csilla keramikus alkotásaiból nyílt kiállítás Adventi gondolatok címmel a Művészeti szalonban.  A tárlatot Verebes György festőművész, a Szolnoki Művésztelep vezetője nyitotta meg.

Csabai István felvétele - Új Néplap felvétele

December

1. Községi Könyvtár (Jászszentandrás): A könyvtárban tartotta ez évi utolsó ülését a Jászsági Honismereti Egylet. Több kiadványnyal ismerkedtek meg a résztvevők, melyek mostanában jelentek, jelennek meg.

2. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Tiszai mesevirágok című meseírópályázat eredményhirdetésére került sor a Gyermekkönyvtárban.

5. Városi Könyvtár (Jászapáti): Ez évi zárórendezvényét tartotta a városi könyvtár rejtvényfejtő klubja.

Városi Könyvtár (Kenderes): A Mikulás-váró játékos foglalkozását szerveztek könyvtárosok a Baba-mama Klub tagjainak.

Daróczi Erzsébet felvétele - Új Néplap archívuma

6. Községi Könyvtár (Örményes): Ünnepi hangulatban várta a könyvtár a látogatókat. Elkészítették a karácsonyi díszeket a könyvtárban, a látogatók nagy kedvence a kandalló és a hófüggöny. A kicsiknek a Mikulásnak öltözött polgármester adta át a csomagokat.

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A valódi Mikulás: Szent Miklós püspök - a valós történelmi alak a legenda mögött címmel tartott előadást Kiszelyné Tóth Anett történész.

8. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Finnország függetlenségi napjának tiszteletére rendezett ünnepségre és baráti együttlétre várták az érdeklődőket, ahol Outi Tánczos, az ELTE finn nyelvi lektora tart előadást A soknyelvű Finnország címmel.

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Szolnoki Kalendárium keretében Gy. Fekete István nyugállományú ezredes, helytörténeti kutató tart előadást Szolnok és a szovjet katonai intervenció: 1956. október 23. - november 8. címmel.

Kovács Berta felvétele - Új Néplap archívuma

Lezárult a Könyves Bakancslista néven futó olvasást népszerűsítő játék, melyet a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény gyermekkönyvtára indított idén, az ifjú olvasókat megszólítva. A tavalyi Nagy Olvasási Kihívás sikerén felbuzdulva indított program márciustól november végéig tartott.

10. Arany János Könyvtár (Kisújszállás): Tudásszüret a könyvtárban programsorozat állomásaként Barangolás a tudományok világában címmel írásbeli vetélkedőt hirdetett az Arany János Könyvtár a 6-8. osztályos tanulók részére. A tudomány napjához is kapcsolódó feladatlapok a gyermekkönyvtárban lehetett leadni. A középiskolásoknak pedig az Ismerkedés a könyvtárral program keretében könyvtári órával egybekötött vetélkedőt tartottak a könyvtárosok.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Délelőtt Róka Tomi és a Mikulás című bábelőadással várta a kicsiket és nagyokat a családi hétvégén a Minerva bábcsoport.

16. Hild Könyvtár (Szolnok): Kézműves kiállítás és vásár vátja az érdeklődőket a könyvtárban.

17. Ipolyi Közművelődési Központ (Törökszentmiklós): Bihari József könyvbemutatójára került sor a könyvtár olvasótermében.

Hild Könyvtár (Szolnok): Hajdú Katalin Sárkányhegedű című különleges zenés könyvbemutatója nyitotta meg a családi hétvégét a könyvtárban.

22. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Karácsonyváró családi ringató foglalkozáson vehettek részt a szülők és a gyerekek Hodos Szilvia népzenész vezetésével. A foglalkozás vendége volt Tóth-Pál Zoltán és hangszerei.

23. Községi Könyvtár (Mesterszállás): Farkas Imre és Kovács János kezdeményére valósulhatott meg a Régi mesterszállási családok című kötet. Ennek bemutatóját a községi könyvtár és művelődési ház nagytermében rendezték, amely ezen az ünnepen zsúfolásig megtelt.

Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Imár nyolcadik alkalommal hirdette meg koszorúkötő versenyt az adventi időszakban. 

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

2017

Január

5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Tóth László fotóiból nyílt kiállítás a Művészeti szalonban.

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Empátia kör címmel tartott beszélgetés Sőregi Katalin az erőszakmentes kommunikációról fiatalok számára.

Verseghy Könyvtár Fotótára

11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Báthoryakról tartott előadást Kiszely Tóth Anett az Életre kelt történelem című sorozat keretében.

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Hunya Zoltán magángyűjteményéből nyílt numizmatikai kiállítás a Művészeti szalonban. Az Ifjúsági teremben pedig Rejtélyek, titkok a történelemben címmel Túróczi Tamás történész beszélgetett a diákokkal. 

Verseghy Könyvtár Fotótára

Dr. Örsi Julianna és Szendrei Eszter mutatta be a Palástban című helytörténeti kiadványt, amely a nagykunsági kötődésű lelkészek életét dolgozza fel.

Boldogházi Hírek archívumából

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kölcsey Ferenc: Himnusz rajzpályázatra beérkezett pályaművekből nyílt kiállítás a Gyermekkönyvtárban.

Verseghy Könyvtár Fotótára

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az angyalok nem sírnak címmel Kiss József író-rendezővel Barabás Botond színművész beszélgetett.

Mészáros János felvétele

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szolnoki Kalendárium helyismereti foglalkozás közönsége Ladnai Bálint őrmester hadtörténeti előadását hallgatta meg az 1849. január 22-i szolnoki ütközet évfordulója alkalmából.

28. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Családi hétvége kézműves foglalkozáson farsangi maszkokat készítettek az érdeklődők.

29. Községi Könyvtár (Tiszaderzs): Születésének 80. évfordulója alkalmából Hatvani Dániel nevét vette fel a Közösségi Színtér és Könyvtár. A helyi általános iskola két tantermében kapott helyet a könyvtár, új polcokkal és ülőbútorokkal is gyarapodtak.

A tiszaderzsi intézmény facebook oldala

31. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az Olvasókör vendége Nagy Katalin Matild képzőművész volt. Megrajzolt történetek című foglalkozás keretében a művészi könyvillusztrálásról beszélgettek az alkotóval.

Február

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szép magyar beszéd verseny Szolnok városkörnyéki fordulójának adott a Gyermekkönyvtár.

13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): 7 mérföldes csizmában heted7 határon című mesevetélkedő III. fordulóját szervezték meg a gyermekkönyvtárosok.

Verseghy Könyvtár Fotótára

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Válogatás az elmúlt 30 év legkedvesebb sajtófotóiból címmel nyílt meg Mészáros János fotóriporter, az Új Néplap munkatársának kiállítása a Művészeti szalonban.

Verseghy Könyvtár Kisnyomtatványtára

11. Községi Könyvtár (Tiszainoka): A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Könyvtári Szolgáltató Rendszer anyagi és szakmai támogatásával megújult a tiszainokai könyvtár.

Tiszainokai könyvtár facebook oldala

16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Természetbarát Klub Szabó Eszter tartott élménybeszámolót 4 nap Amszterdamban címmel.

23. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Sortűz után címmel közönségtalálkozót tartottak a könyvtárban. Erdélyi János filmrendezővel Bajnai Zsolt beszélgetett.

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Nemzedékek emlékezete előadássorozatban Kis Krisztián Bálint történelemtanárt hallgathatták meg az érdeklődők.

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Harry Potter világa címmel nyílt meg Földi Regina fotókiállítása az Ifjúsági teremben.

Március

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): 80 év - visszatekintés címet adta életmű-kiállításának Nagy László fotóművész.

13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kommunikációs megoldások a hétköznapok könyvtárhasználatában címmel könyvtári szakmai napot tartott a megyebeli könyvtárosok számára. A rendezvény főelőadója Horváth Sándor Domonkos volt. 

Verseghy Könyvtár Fotótára

16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Új Néplap Ankétra került sor a Művészeti szalonban, ahol a megyei lap újságírónak tehetettek fel kérdéseket az érdeklődők.

23. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az Ifjúsági részleg olvasóból alakult Irodalmi kör kvízestet szervezett. Ezen a napon Kalapos Éva íróval találkoztak helyi középiskolások a könyvtárban.

Verseghy Könyvtár Fotótára

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Arccal a földön a 20. század címmel versszínházi emlékműsort hallgathattak meg az érdeklődők az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójára Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek előadásában

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Tavaszváró családi kézműves foglalkozást szerveztek a gyermekkönyvtárosok.

27. Községi Könyvtár (Örményes): Az ovisoknak mutattak be rövid meséket a youtube-on a KSZR rendszer keretein belül kapott új projektor és vetítővászon segítségével. A mesékkel kapcsolatos kvíz után megvendégelték a gyerekeket egy kis harapnivalóval is.

Tiszaszőlősi könyvtár - Új Néplap archívuma

Április

3-4. Verseghy Könyvtár (Szolnok): In memoriam Verseghy Ferenc tudományos konferenciát szervezett a könyvtár névadó 260. és halálának 195. évfordulója alkalmából a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont XVIII. Századi
Osztálya munkatársaival szoros együttműködésben a város önkormányzatának támogatásával.

Verseghy Könyvtár Fotótára

Áprilistól őszig Verseghy Ferenc munkásságát és szolnoki kultuszát bemutató molinókiállítást állítottak a könyvtár előtti téren.

5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kiszelyné Tóth Anett Titanicról szóló előadását hallgathatták meg az Életrekelt történelem sorozat látogatói.

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Dragomán György íróval Tálas László újságíró beszélgetett a Szolnoki Mementó programsorozat keretében.

Verseghy Könyvtár Fotótára

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Közösségépítés címmel szakmai konferenciát szervezett a könyvtár.

Verseghy Könyvtár Fotótára

11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Három kis hangjegy címmel francia kórusok hangversenyének adott otthont a Művészet szalon.

12. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Széchenyi István Gimnázium diákjainak munkáiból nyílt kiállítás a Gyermekkönyvtár Ifi-Art sorozatában.

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szülésre hangolva címmel szervezett beszélgetést a kismama klub a könyvtárban.

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Természetbarát Klub foglalkozásán Hegedűs Istvánné az alföldi Szent Márton zarándokútról tartott beszámolót. Ezen a napon az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlév alkalmából dr. O. Réti Zsófia tartott előadást Magyar írók és költők 1956 után címmel.

Verseghy Könyvtár Fotótára

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Zöld világom elnevezésű környezetvédelmi vetélkedőt szervezett a Gyermekkönyvtár és a Europe Direct szolnoki irodája. Ezen a napon Szőllősi Kristóf, az Acélszentek szerzője volt az Ifjúsági részleg vendége.

23. Községi Könyvtár (Mesterszállás): A  Hagyományőrző Kézimunka Szakkör szervezésében tűzzománc és grafika kiállítást rendeztek a könyvtárban.

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok):  Az Olvasókör vendége Baranyi Ferenc költő volt. A szerző verseiből Márki Éva és Rigó József olvasott fel.

Verseghy Könyvtár Fotótára

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár Olvasókuckó klubja tartott foglalkozást Olvassuk ki Európát! címmel.

28. Községi Könyvtár (Örményes): A Madarak és Fák Napja alkalmából Kiss Balázs a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság elnöke volt a könyvtár vendége, aki Dévával, az ölyvvel tartott bemutatót az általános iskolások számára. Az előadás után a gyerekek kézre vehették a madarat.

Örményesi Hírvivő archívuma

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Nemzedékek emlékezet sorozatban Kis Krisztián Bálint előadását hallgathatták meg a történelem iránt érdeklődők.

Május

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Életre kelt történelem sorozatban Kiszelyné Tóth Anett Zrínyiekről tartott előadását.

11. Községi Könyvtár (Mesterszállás): A település gyűjteménye felvette szolgáltatásai közé a KönyvtárMozi programokat.

26. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Születés Hete

Boldogházi Hírek archívuma

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Olvasókör Pablo Neruda íróról beszélgettek.

Verseghy Könyvtár Fotótára

Június

7-10. Ünnepi könyvhét

10. Községi Könyvtár (Mesterszállás):  A könyvtári munkatársak szervezésében elszármazott művészek kiállítását rendezték meg.

14. Községi Könyvtár (Hunyadfalva): Az önkormányzat által megszépített épületbe a Nemzeti Kulturális Alap és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer anyagi és szakmai támogatásával új bútorok, eszközök, dokumentumok kerültek. A gyerekeket játszósarkot, a felnőtteket olvasófoteleket vehettek birtokba.

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár színes programmal kapcsolódott be a Múzeumok éjszakája egyik szolnoki helyszíneként.

Verseghy Könyvtár Fotótára

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Gyereknapi kézműves foglalkozást tartottak a Gyermekkönyvtárosok.

Tóth Annamária csataszögi könyvtáros - Új Néplap archívuma

Július

Könyvtári nyár Mesterszálláson - Falufigyelő archívuma

 

Csataszögi könyvtár - Mészáros János felvételei

Augusztus

21. Városi Könyvtár (Jászberény): Háromhetes leltár után ismét megnyitotta kapuit a városi könyvtár. 

28. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verseghy 2.0 (1997-2017) jubileumi konferenciát szerveztek a könyvtárban. Szalóki Gabriella könyvtári referens, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős Államtitkárság, Közgyűjteményi Főosztály, Könyvtári és Levéltári Osztály munkatársa és Kovácsné Koreny Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese is előadást tartott.

Verseghy Könyvtár Fotótára

Szeptember

Községi Könyvtár (Mesterszállás): Leselejtezett könyvekből rendezett börzét a település könyvtára.

14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Katona József (J. Soldiers) könyvbemutatójára került sor.

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Jég dupla whiskeyvel című fotókiállítást Lengyel Boldizsár megnyitotta meg.

16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Kulturális Örökség Napjai alkalmából Zárt ajtók mögött címmel játékos könyvtárbemutató foglakozást tartottak az érdeklődőknek.

27. Városi Könyvtár (Jászberény): A Kutatók Éjszakáján országszerte közel kétezer program várta a tudományok szerelmeseit. A sötétedés utáni rendezvényhez a Jászberényi Városi Könyvtár is csatlakozott. Csillagászati előadások, csillagköd készítés, robotika és drónbemutató is várta az érdeklődőket.

BerényCafé felvétele

29. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kutatók Éjszakája: Könyvtári és Europe Direct stand a Szolnoki Campuson

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Magyar Népmese Napja alkalmából a gyermekkönyvtárosokból álló Minerva bábcsoport mesélt a gyerekeknek.

Október

2-8. Országos Könyvtári Napok

25. Városi Könyvtár (Kenderes): Baba-mama klub foglalkozásán a babamasszázsról beszélgettek és tartottak bemutatót.

26. Városi Könyvtár (Tiszaföldvár): A Homoki Általános Iskola 4. osztályos tanulói vettek részt a Gyermekkönyvtárban Fábián Attila a Tiszaföldvári Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokának előadásán.


Tiszaföldvári Városi Könyvtár honlapja

November

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verseghy és kortársai címmel szervezett szavalóverseny középiskolásoknak a könyvtár. A verseny zsűrijének elnöke Molnár László színművész volt.

Verseghy Könyvtár Fotótára

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár vendége Háy János író volt. Az alkotóval Jenei Gyula beszélgetett.

Verseghy Könyvtár Fotótára

13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Magyar nyelv napja alkalmából Szolnok szaval címmel a város több pontján diákokkal együtt szavaltak a könyvtárosok.

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): 4 for Europe középiskolai versenynek adott otthont a könyvtár.

Verseghy Könyvtár Fotótára

25. Községi Könyvtár (Mesterszállás): Társkiállítás keretében fotókból és fafaragásokból szerveztek a könyvtári munkatársak.

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szakmai napot tartottak könyvtárosok részére. 

Verseghy Könyvtár Fotótára

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Jónás Tamás költő volt a könyvtár vendége, akivel Jenei Gyula beszélgetett.

Verseghy Könyvtár Fotótára

December

5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Várhalmi Sándiorné gobelin kiállítása nyílt meg a Művészeti szalonban Tűvel festett világ címmel.

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Szolnoki kalendárium helyismereti klub vendégeként Rideg István mutatta be a Jászkunság Évkönyv 2017-ben megjelent kötetét.

8.Verseghy Könyvtár (Szolnok): ZLátótér kiállítássorozat keretében Lövei Bettina fotóit tekinthették meg az érdeklődők az Ifjúsági teremben.

12. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Arany 200 online vetélkedő eredményhirdetésére került sor.

14.  Verseghy Könyvtár (Szolnok): Író-olvasó találkozót szervezett a könyvtár. Petőcz András József Attila-díjas íróval Jenei Gyula beszélgetett.

Verseghy Könyvtár Fotótára

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verseghy Emlékéve zárókonferenciáján Lengyel Réka, a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, XVIII. századi Osztály tudományos munkatársa tartott előadást.

Verseghy Könyvtár Fotótára

18. Szandaszőlősi Fiókkönyvtár (Szolnok):  "Amikor kihunynak a fények" címmel tartottak mesedélutánt a könyvtárban.

Az Ipari Szakmunkásképző Intézet könyvtára

Horváth Ferencné: A 605. Ipari Szakmunkásképző Intézet könyvtárának története 1975-ig

(Megjelent az Együtt 1986. 1-2. számában)

Szakmunkásképzés Szolnokon

Szolnokon 1950-ig két tanonciskola működött. Az egyik a Petőfi utca 3. szám alatt a Szakirányú és Kereskedelmi Tanonciskola. Ebben az iskolában  6 főállású tanár dolgozott. A másik a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat tanonciskolája volt a kőrösi úton, ahol a vállalat mérnökei és szakemberei tanítottak.

A Petőfi úti iskolában az 1945-46-os tanévben a mintegy 180 tanuló részére 4 tanterem állt rendelkezésre. A következőben a vidékről beiskolázott tanulóknak már diákotthont tudtak biztosítani az állomás melletti felvonulási épületben. Ekkor 100 fővel emelkedett a létszám. Ez az állami nagyipar ütemes fejlesztésének az ideje, amely szükségessé tette egyrészt a tanulók létszámának fokozott növelését, másrészt a képzés, az oktató-nevelő munka tartalmi színvonalának emelését. 1947-ben új objektummal gyarapodott a tanulóképzés: a Tisza-parti 1. sz. Diákotthonnal. Ebben az otthonban már egészséges és kulturált körülmények között tudtak biztosítani a tanulóknak.

A 3-4 éves tanulóidőt nem kötötték tanévhez. A gyakorlati oktatás 4 napos, az elméleti pedig 2 napos volt. Az elméleti oktatásban az egyik napon közismereti, a másik napon szakmai órákat tartottak.

1949-ben látott napvilágot az a törvény, amely az ipari tanulók foglalkoztatását egységesen szabályozta. Meghatározta az ipari tanulók jogait, kötelességeit, heti kötelező munkaidejüket, munkabérüket, elméleti oktatási rendjüket és szabadságukat. 1950-től az ipari és kereskedelmi tanulóképzés Szolnokon is teljes egészében államivá vált, egységes irányításával létrehozták a Munkaerőtartalékok Hivatalát. A MÁV iskolát megszüntették, és ettől kezdve az elméleti oktatás egyedüli színhelye a Petőfi Sándor úti iskola. A tanítás ekkor már 6 tanteremben folyt, az iskola melletti "altiszt kör" épületét is megkapták oktatási célokra. A létszám 380 főre emelkedett.

A Munkaerőtartalékok Hivatala a kor szellemének megfelelő új tantervet és a tankönyvek egész sorát adta ki. megindult a nagyüzemi tanulóképzés. Az állmai vállalatoknak egyre több szakmunkásra volt szüksége.Az intézet saját kezelésű vasipari tanműhelyében a fiúk mellett megjelentek a lányok is. Az iskolának 1952-ben 18 szakmában már több mint 600 a tanulója (ebből 440 lakatos). 1951-ben a személyi fejlesztés eredményeként új tanárok kerültek az iskolához.

1954-ben Petőfi Sándor nevét vette fel az iskola. A hatalmas építkezések szükségessé tették az építőipari szakmunkásképzés nagyarányú fejlesztését: 1955-ben megindult az építőipari tagozat. Az elméleti oktatás ezen a tagozaton ún. turnusos rendszerben történt. December 1-jétől 12 héten át csak elméleti oktatás folyt. Az építőipari tagozatnak volt egy 144 fő befogadóképességű diákotthona a Dobó István úton.

A "C" tagozat 1956 után indult, a tanévtől kezdve minden évben érettségizett fiatalokat is beiskoláztak.

1957-ben megszűnt a Munkaerőtartalékok Hivatala és a képzés felügyeletét a Munkaügyi Minisztérium vette át, ekor 10 főállású tanár, 32 szakoktató és otthonvezető látta el a nagylétszámú intézet oktató-nevelő munkáját. A gyakorlati oktatás ettől kezdve zömmel főállású szakoktatók végezték.

A szakközépiskola Petőfi úti épülete

A tanulólétszám állandó és fokozatos emelkedése szükségessé tette a személyi és tárgyi feltételek további fejlesztését. A Munkaügyi Minisztérium 1961-ben új, 12 tantermes iskolát adott át a Petőfi út 1. szám alatt, majd 1963-ban a Tisza-parton modern 216 fős diákotthont létesített.

Az 1963-ban épült kollégium - Verseghy Könyvtár Fotótára

A meglévő tárgyi objektumok még így sem volatk elegendők az oktató-nevelő munka zavartalan biztosítására. Az 1960-as években a létszám elérte, sőt meghaladta a 3 ezer főt, ezért újabb szükségtantermeket alakítottak ki. Az új iskolához nem építettek tornatermet és kulturális célokat szolgáló helyiségeket. A tanítás két műszakban folyt. Súlyosbította a helyzetet, hogy az intézetben kapott helyet a Könnyűipari Minisztérium fennhatósága alatt álló Ruha- és Nyomdaipari Iskola, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola is. A gyakorlati oktatás színvonalának emelését a 60-as években belépő nagyüzemi tanműlyek segítették.

Az iskola profilja tulajdonképpen három nagyobb területet fogott át: vasipar, építőipar és szolgáltatóipar. E három területről tevődött össze az 55 szakma, amelynek képzése 1973. szeptember 1-ig az intézetben folyt.

A vasipar legnépesebb szakmái: az autószerelő, dieselmozdonyszerelő, esztergályos, géplakatos, villanyszerelő.A 26 vasipari szakmában 1400 tanuló tanult a 70-es évek elején. Az építőipar népes szakmái: szobafestő-mázoló, kőműves, ács-állványozó, fapadlózó, műanyagburkoló. Itt 8 szakmában 500-550 fiatal tanult. A szolgáltatóipar népesebb szakmái: női- és férfiszabó, női fodrász és háztartási gépszerelő, a 20 szakmában 320-350-en tanultak.

Az 1969-ben megalkotott és elfogadott új szakmunkásképzési törvény - a 13/1696/XII.30./ MÜM. sz. utasítás - egységesítette és új alapokra helyezte a szakmunkásképzést. A szakmunkásképző iskola középfokú intézmény lett. Napi 7 órás munkaidőt vezetett be, felemelte a tanulók évi szabadságát és lehetővé tette a szakmunkástanulók továbbtanulását.

A képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére és bővítésére 1973-ban új 14 tantermes intézetet létesített a MÜM Szolnokon. Tornaterem, vasipari tanműhely s a tervek szerint 800 személyes konyha és új diákotthon egészítette ki az objektumot. 1973. szeptember 1-jén a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet az új négyszintes József Attila úti épületben kezdte meg az oktató-nevelő munkát. 

A 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet - Verseghy Könyvtár Fotótára

Az iskola szerkezetében is változott. A Petőfi Sándor úti intézmény (633. sz.) az építőipari és szolgáltatóipari szakmákban iskolázta be a tanulókat, a 605. sz. intézet képzési profilja pedig a következő területeket fogta át: gépgyártás és szerelőipar, vas- és fémipar, villamosgép és energiaipar, műszeripar, élelmiszeripar. A mintegy 30 szakma közül a legnépszerűbbek: hegesztő, autószerelő, víz-gázvezetékszerelő, esztergályos, géplakatos, karosszérialakatos, vas- és fémszerkezetlakatos, villanyszerelő, elektrolakatos, karosszérialakatos, gépjármű villamossági műszerész.  tanulók létszáma e terüeten 1000-1100 fő. Az élelmiszeriparban évenként 90-100-an tanultak. A "C" tagozaton általában 100-110 fő a létszám, zömmel a műszeriparban.

A közel 1300 fő oktatása-nevelése 40 osztályban mintegy 100 szakcsoportban történt. A gyakorlati oktatás az intézet tanműlyeében és 5 nagyobb vállalati tanműhelyben folyt. (MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat, MEZŐGÉP Vállalat, Volán 7. sz. Vállalat, Ganz Villamossági Művek, Vasipari Vállalat). Az intézet felügyeleti hatósága a MÜM Szakoktatási Főosztálya, valamint a Megyei Tanács Művelődási Osztálya. A szakelméleti tárgyak felügyeletét a MÜM szakfelügyelői, a közismereti tárgyakét pedig a Megyei Tanács szakfelügyelői látták el.

A változás és fejlődés ellenére is sok gond és tennivaló maradt - hiszen az új épület keretei már az induláskor szűkösnek bizonyultak: az oktatás 2 műszakban, délelőtt és délután is folyt - da ha arra gondolunk, hogy az elmúlt 30 év alatt a szakmunkásképzés olyan utat tett meg, mint még azelőtt soha, a további fejlesztést remélve, bátran, bizakodva tekinthetünk a jövőbe.

Az intézet könyvtárának története

1. A működési feltételek változása és az állományalakítás

Az iskolai könyvtár 1957-ben jött létre. Ebben a tanévben vette át Miklós József magyar-történelem szakos tanár az intézet egyik adminisztratív dolgozójától a 2 ezer kötetets állományt. Az új könvytáros az intézet főhivatású tanáraként, csekély tiszteletdíjért vállalta ezt a munkát. A könyvtári munkához szükséges szakmai képesítést (alapfokú könvytárosi vizsgát) a 60-as években szerezte meg.

A könyvtár szükséghelyiségben működött, (a szénfűtéses szertárban), ahol a könyveket zárható szekrényben tartották.

Az állomány üzemekből - főleg a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalattól - került az intézetbe, a 70 %-ban régi, az 1910-20-as években kiadott szakkönyvek nagyrészt a vasútipar területéről, kisebb részben pedig szolgáltatóipari (Sütő-bőr-textilipari) kiadványok. A tervszerű állományfejlesztés 1958-ban kezdődött, évenként 2-3 ezer Ft összegű támogatással. Elsődleges cél volt a szépirodalmi állomány kialakítása, de ekkor kezdődött a pedagógiai és ideológiai szakirodalom alapjainak lerakása is. Ahhoz, hogy a könyvtár használhatóvá és fejleszthetővé váljon, 1960-ban selejtezést végeztek. Főleg az elavult politikai, illetve szakmai irodalmat vonták ki. Amikor 1961-ben felépült az új iskola a Petőfi úton, a MÜM jelentős összegű támogatást adott könvytárfejlesztésre. A kötetszám 4 ezerre emelkedett. A szűkös körülmények azonban továbbra is megmaradtak. Az új iskola épületébe nem építettek könyvtárhelyiséget, így a könyvtár egy alagsori szertárban kapott helyet. A 4 ezer kötetes állományból 1800 kötet szakmai, ismeretterjesztő jellegű volt, a többi szépirodalmi. A 60-as évek második felében évi 5-6 ezer Ft-ra növekedett a beszerzési keret. Ezekben az években már a fontos kézikönyvek, szótárak, lexikonok vásárlására is gondot fordítottak, és megindult a szakmai állomány felfrissítése modern szakkönyvekkel. Sajnálatos az a tény, hogy a nagyvállalatok tovább nem nyújtottak anyagi támogatást a könyvtárnak, így az állomány gyarapítása csak a MÜM segítségével és intézeti beruházással történhetett.

1968-ban az intézet igazgatósága a könytárat nagyobb, esztétikusabb helyiségbe költöztette. Az új könyvtárban az állomány raktározása már szabadpolcos rendszerű volt. 1968-ban a könyvtárost az intézet igazgatóhelyettesévé nevezték ki, így a könyvtári munkát Kárpáti Sándor magyar-történelem szakos tanár vette át, szintén tiszteletdíjasként. Az új könyvtáros is részt vett a MÜM által szervezett könyvtárosi tanfolyamon, és megszerezte az alapfokú könyvtárosi képesítést. A tanfolyamról hazatérve bevezette a könyvtárban a Cutter-rendszerű raktározást. Első lépése volt a szakmai és szépirodalmi állomány elkülönítése, majd a szépirodalom jelzetelése és e rendszerben történő raktározása. Az akkor már közel 5 ezer kötetes állomány 2/3 része szépirodalom volt, így a fent jelzett tevékenység nagy munkát jelentett az egyébként magas óraszámban tanító könyvtárosnak, aki közben folyamatosan végezte az elavult könyvek selejtezését is. A beszerzési keret is jelentősen megemelkedett ezekben az években: már 10-12 ezer Ft-ért vásárolhattak egy-egy tanévben. 1969-ben az intézet kövytár szerződést kötött a könyvtárellátóval, ami azt jelentette, hogy az innen rendelt könyveket jelezetelve és "fölszerelve" kapta. Jelentős segítséget nyújtott a beszerzésben az "Új könyvek" tájékoztató is. Az állományfejlesztésben a könyvtáros figyelembe vette a tanárok, szakoktatók igényeit. Az állomány 1972-re több mint 6 ezer kötetet tett ki.

Az intézeti könyvtár olvasóvá nevelő tevékenysége az 1957-ben kezdődött a pedagógus könyvtáros irányításával. Az első nagy kedvet ébresztő akció az országos József Attila olvasómozgalomba való bekapcsolódás volt. Sok értékes olvasónapló őrzi a mozgalom eredményeit. A könyvtári órák kialakításában elsősorban az volt az irányadó, hogy minden tanuló hozzájuthasson az iskolai könyvtár könyveihez. Mivel a tanítás két műszakban folyt, a kölcsönzés heti 6 órában délelőtt és délután váltakozott. Minden csoportban létrejött egy 5-6 tanulóból álló kollektíva, ők segítettek a könyvtárosnak a kölcsönzéstől az irodalom népszerűsítésig.

Az első időszakban füzetbe rögzítették az olvasók nevét és a kikölcsönzött kötetek adatait, a későbbiek folyamán áttértek a kartonos rendszerre. A nyilvántartás betűrendben történt, majd osztályok szerinti csoportosításban.

Hogy a tanulók minél szélesebb tábora ismerje meg a könyvtárat, csoportos könyvtárlátogatásokat szerveztek. Igyekeztek bevonni a könyvtár népszerűsítésébe az osztályfőnököket, az osztályokban tanító tanárokat. A könyvtári propagandában fontos szerepet töltött be az új szerzeményekről a tájékoztatás: az épület minden szintjén egy-egy "Új könyvek" táblát helyeztek el, melynek anyagát havonként cserélték.

A megyei Verseghy Könyvtár jelentős módszertani segítséget nyújtott az olvasómozgalom népszerűsítésében. Évenként rendszeresen látogatták az osztályok a könyvtári órákat, ahol könyvtárhasználati ismereteket szerezhettek. A mai magyar irodalom megismerését, népszerűsítését szolgálták az író-olvasó találkozók, melyek szintén a megyei könyvtár segítségével jöttek létre. Az intézet vendégei között szerepelt Csanádi Imre, Rab Zsuzsa, Fodor András, Kertész Ákos, Garai Gábor, Fekete Gyula, Baranyi Ferenc stb. Évenként két író-olvasó találkozó zajlott le a könyvtár szervezésében.

A 60-as évektől kezve letéti könyvtárakat hoztak létre a diákotthonban a nevelők számára. Ezek a 2-300 kötetből álló kézikönyvtárak főleg pedagógiai szakirodalmat tartalmaztak. Állományukat időnként felfrissítették. 1963-tól a 3. sz. diákotthonban az SZMT Központi Könyvtárának támogatásával létesült az első kollégiumi letéti könyvtár, amelyet a tanulók is használhattak. Ugyancsak a 60-as évektől kezdve rendelte meg az intézet a jelentősebb irodalmi folyóiratokat (Új Írás, Nagyvilág, Kortárs, Alföld stb.) A könyvár szűkös kürölményei lehetetlenné tették a folyóiratok raktározását, nyilvántartását, így a számok gyakran elkallódtak. 

1957-1972 között két könyvtáros működött, s tevékenységükkel megteremtették a könyvtári munka alapjait az intézményben. Olyan hagyományokat alakítottak ki az olvasóvá nevelésben, melyekre építeni lehetett a következő években.

Az egyre növekvő tanulói létszám, a gyarapodó könyvtári állomány azonban mind a tartalmi, min a könyvtári feldolgozómunka szempontjából olyan feladatot jelentett, melyet tanítás mellett nem lehetett maradéktalanul megoldani. A MÜM az 1972-73-as tanév folyamán jelentős segítséget nyújtott a könyvtári munka személyi és tárgyi feltételeinek javítására: 1972. december 1-jétől főhivatású könyvtáros vette át a könyvtári munkát, a könyvtári állomány fejlesztésére pedig 100 ezer Ft összegű támogatást adott az intézetnek. A főhívatású könyvtáros, Horváth Ferencné, 1972. december 1-jéig gimnáziumi magyar szakos tanárként tevékenykedett, s több mint 10 éven keresztül társadalmi munkában vezette az iskolai könyvtárat is. Új munkaköre ellátásához szükséges szakképesítése megszerzéséért 1973 szeptemberében beiratkozott az ELTE könyvtár kiegészítő szakára.

Az első hónapokat az átvétel, a leltározás, az állományrevízió töltötte ki. Sok elavult, az idők folyamán megrongálódott hiányos példány foglalta a helyet az egyébként is helyhiánnyal küzdő könyvtárban. A polcok alatt összegyűltek az évekkel azelőttről ottmaradt selejtkönyvek, a különböző hiányos évfolyamú irodalmi és egyéb folyóiratok, tankönyvek. A szépirodalmi művek Cutter-rendszerű jelzetelése és szakcsoportos raktározása még csak kezdeti stádiumban volt.

A leltározást több tényező nehezítette:

- A könyvek nagy részében nem szerepelt a leltári szám, tehát az azonosításkor a leltárkönyvbe bejegyzett és a példányokon szereplő ár lehetett az egyetlen támpont.

- A leltárkönyvet szabálytalanul vezették. Az első részben a szépirodalom szerepelt, majd többlapos helykihagyás után a szakirodalom bejegyzése kezdődött. Az idők folyamán betelt az első szakasz, így a szakirdalom után folytatódott a szépirodalom. Amikor a naplóban már nem volt több hely, megnyitották a másodikat, amelyben az új beszerzést szabályosan vezették be.

- Mivel az átvétel nem tanév végén történt, a kikölcsönzött példányok nem kerültek vissza sem a tanulóktól, sem az intézet dolgozóitól (az intéezt igazgatóságának határozata alapján a kölcsönzés nem szünetelhetett az átvétel idején), így ezeket a köteteket a kölcsönzőkartonok alapján kellett átvizsgálni (ezeken szintén nem szerepelt a leltári szám), itt is az ár szolgáltatta csupán az azonosítási alapot.

Az átvételt három dolgozó végezte: az átadó, és az átvevő könyvtáros s az intézet gazdasági csoportjának egy munkatársa. A 6 ezer kötet átvizsgálása elég hosszú időt vett igénybe, s amikor ez befejeződött, az iskolai könyvtári szakfelügyelő meglátogatta a könyvtárost, és elrendelte egy teljesen új, szabályos könyvtári leltárkönyv megnyitását és az egész állomány újra leltárba vételét. Az intézet igazgatósága minden támogatást megadot a munka elvégzéséhez. A kölcsönzést átmenetileg beszüntették, és megindult a nagyszabású munka (amelyben a könyvtároson kívül az iskola két dolgozója is részt vett) s mintegy másfél hónap alatt be is fejeződött: az állományba tartozó példányok szabályos bélyegzésével és a leltári számok bevezetésével. Közben folyamatosan történt a szakkönyvek jelzetelése, szakcsoportokba rendezése is. Ez a munka sem folyhatott azonban zökkenőmentesen. A dolgozók által kikölcsönzött könyvek könyvtárba gyűjtése időigényes tevékenység volt; az intézet jellegéből adódóan a felnőtt könyvtári tagok legtöbbje nem az intézet épületén belül dolgozott, hanem a város különböző pontjain levő tanműhelyekben, üzemekben. Mivel az intézmény 1973. szeptember 1-jéig egyben Megyei Igazgatóság volt, könyveiből bőven került a vidéki szakmunkásképző intézetek dolgozóihoz is. A felszólító körlevelekre igen kevés példány érkezett be. Legtöbbször a könyvtárosnak kellett kimennie a tanműhelybe, és az ott levő kézikönyvtárakból kiválogatni a könyveket a kölcsönző kartonok alapján. Ez a munka a tanév végéig elhúzódott.

Az állománygyarapitást igen jelentősen segítette a MÜM-től kapott anyagi tamogatás: december folyamán 60 ezer Ft értékben vásárolt a könyvtáros a helyi könyvesboltokban. (Az Új könyvek feldolgozása későbbre halasztódott az átvétel gondjai miatt, így a könycsomagokat a 3. sz. Diákotthon akkor kialakított könyvtárhelyiségében raktározták.)

Ebben a tanévben - 1972. június 30-ig az intézeti könyvtár állományának rendezése után - alakították ki a 3. sz. Diákotthon könyvtárát is. Ez körülbelül 1500 kötet könyv leltárbavételét, szakozását, raktározását jelentette. Ezt az állományt egészítette ki a SZMT Központi könyvtár 600 kötetes ajándéka, amely eddig letéti könyvtárként szerepelt a diákotthonban. Az intézet igazgatósága gondot fordított arra, hogy az otthon lakói esztétikus környezetben, hasznosan tölthessék szabad idejüket: a 40 m²-es korszerű bútorokkal berendezett szabadpolcos könyvtár 1973 szeptemberében nyílt meg. A főhivatású könyvtáros heti két alkalommal 5 órában látta el itt a könyvtári teendőket.

Az 1972-73-as tanévben az olvasóvá nevelés bizonyos mértékig háttérbe szorult. Az átvétel miatt az adminisztratív jellegű tevékenység került előtérbe. A diákolvasók létszáma a tanév utolsó harmadában (amikor ismét megindult a kölcsönzés) 400 körül alakult. Két író-olvasó találkozót szervezett a könyvtáros, az egyik az iskolában, a másik a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat tanműhelyében zajlott le (Kiss Tamással és Garai Gáborral). Az Ünnepi Könyvhét rendezvényeit szervezetten látogatták a tanulók. A "könyvudvarban" könyvkiállítást, író-olvasó találkozókat és irodalmi esteket rendezett a könyvtár.

Az új tanév (1973/74) a József Attila úti iskola új épületében kezdődött, s ez új szakaszt jelentett a könyvtár történetében is. Az igazgatóság határozata alapján a régi intézetben maradt a könyvtár teljes állománya a vasipari szakkönyveken kívül (mintegy 200 kötet 9200 Ft értékben). Az átadás rövid idő alatt megtörtént, s már augusztus folyamán megindultak az új könyvtár telepítésével kapcsolatos beszerzések a könyvtár telepítésével kapcsolatos beszerzések a könyvtárellátó központi raktárából, műszaki könyvesboltjából és a helyi könyvkereskedésekből.

A könyvtár első ideiglenes helye az új épületben a tanáro szobából nyíló 12 m² alapterületű belső szertárhelyiség, melyet megközelíteni csak a tanári szobán át lehetett, a tanulók számára szinte elérhetettlenné vált. Így október folyamán a könyvtár átköltözött az iskola első emeletére a magyar szaktanterem mellé. Az új könyvtárhelyiség alapterülete is csupán 15 m²-nyi volt, kedvező fekvése miatt mégis fontos lépést jelentett a könyvtár fejlődésében. A raktári rend kialakítása után 1973. november 1-jén nyílt meg az olvasók számára 2 ezer kötetes alapállománnyal.

A beszerzés folyamatosságát biztosította a könyvtárellátóval kötött szerződés megújítása, emellett azonban szinte havonként vásárolt a könyvtáros jelentős összegekért, melyet a MÜM és a Megyei tanács adott a könyvtárfejlesztésre. 1973. december 31-én a könyvtár állományának értéke, 100 ezer Ft volt. Az állomány kialakításában azok a szempontok érvényesültek, amelyeket az Irányelvek előírt: a teljes állománynak legalább 60 %-as a népszerű tudományos ismeretterjesztő irodalmat képviselje. A szaktanárok által kijelölt és általuk az oktató-nevelő munkában felhasználandó műveket a könyvtár feltétlenül több, legalább 3-4 példányban szerezze be. Az iskolák különös gondot fordítsanak a tanárok felkészülési és továbbképzési igényeinek megfelelő kézikönyvtár fejlesztésére, az ehhez szükséges pedagógiai irodalom beszerzésére. A tanév végére a következő adatok alakultak ki: a könyvek értéke 118.141 Ft; kötetszáma 3929; ebből ismeretterjesztő 2011 kötet, szépirodalmi 1918.

A fenti adatok bizonyítják, hogy a 15 m² alapterületű könyvtárhelyiség a tanév végére szűkösnek bizonyult. Bár a berendezése az esztétikumra való törekvés mellett a maximális helykiahasználás lehetőségét tartotta szem előtt, év végére, amikor minden könyv a helyére került, a raktári rendet már nem nagyon nehezen lehetett tartani a zsúfoltság miatt. Ezeken a gondokon az sem segített, hogy a munkaközösségek a számukra alapvetően szükséges kézikönyveket a saját szertárukban raktározták.

A további igen fontos feladat az állomány feltárásának alapvető eszköze, a katalógus elkészítése volt. Min az Útmutató, mind pedig a könyvtári ügyrend szerint először a betűrendes katalógust, ezt követően pedig a szakkatalógust kellett elkészíteni. Az elhelyezéssel kapcsolatban azonban ismét fontossá vált a helyhiány problémáját megoldani.

Az állomány kérdésével függ össze az iskolai könyvtárakban minden tanév végén ismétlődő jelenség: a tanulók a tanév folyamán több könyvet elveszítenek, ezeknek a könyveknek az értékét befizetik az intézet pénztárába. Év végén a különböző tételekből kialakult összeget a könyvtáros beszerzésre fordítja. A hiányzó könyveket törli az állományból. Az állományvédelem tehát a szakmunkásképző iskolák könyvtári ügyrendjében előírtak szellemében történik.

2. Olvasóvá nevelés

A könyvtár megnyitása után elsődleges feladatnak tekintettük, hogy a tanulók meg is ismerjék a könyvtárat, és minél többen iratkozzanak be, váljanak rendszeres olvasókká. Ebben a tevékenységebn a könyvtáros a legtöbb segítséget a magyar-történelem munkaközösség tagjaitól kapta. Minden tanár biztosított egy magyar órát arra, hogy a tanulók megismerkedjenek a könyvtárral, az állománnyal. helyszűke miatt egy teljes osztály foglalkoztatása lehetetlen volt, így 10 fős csoportokban történt a könyvtár bemutatása. Fontos mozzanat volt az is, hogy a könyvtáros heti 6 órában tanított a tanévtől kezdve, és vállalta az intézet irodalmi szakkörének vezetését. A kölcsönzési idő - heti 20 óra - úgy alakult ki, hogy minden tanulócsoport számára megfelelő legyen. Az időpontokat a tanulók rögzítették az órarendjükben. Decembertől folyamatosan megindult az osztálykönyvtárosok szervezése is. A könyvtári tájékoztatás célját szolgálták a folyosók 3 falivitrinjében rendezett könyvkiállítások.  A könyvtár rendszeresen tájékoztatta a tanulókat és az intézet dolgozóit az új beszerzésekről, a különböző könyvnapok, könyvhónapok anyagáról, eredményeiről, az évfordulókhoz, megemlékezésekhez kapcsolódó irodalomról, az intézet kulturális eseményeiről. Az eredmény: két hónap alatt 350 tanuló iratkozott be s a tanév folyamán ez a szám megkétszereződött.

Az első év tanulságai a könyvtáros számára.

- Nagyon jó, hogy a szakmunkástanulók jelentékeny része rendszeres, sőt szorgalmas könyvtári olvasóvá válik, olvasási gyakoraltra tesz szert, megismerkedik az olvasás örömével, a könyvtár használatával és az abban rejlő lehetőségekkel. Az viszont már nem jó, hogy olvasmányaiknak mintegy fele az irodalom-alatti művekből kerül ki, nem alkalmas arra, hogy igazi művészi élményt adjon. Az olvasás megkedveltetése szempontjából talán ez is hasznos. A könyvtárügyi konferencia anyaga is megemlíti ezt a problémát, de az állásfoglalástól tartózkodik. Kérdés, hogy az igazi irodalom olvasásának előkészítője lehet-e száz lektűr vagy ponyva elolvasása, vagy a felszínes olvasás akadályozójává válik az igazi művészi élmény befogadásának.

- A tanulók legnagyobb százaléka nem jut el a mű lényegéhez. Az olvasmányok rossz megértésének oka, az alapvető akadály: a tanukók gyenge olvasási készsége.

- Az iskola jellegéből adódóan elsősorban arra törekszik, hogy a tanulókban a viszonylag rövid, hároméves képzési idő alatt jó szakmunkás váljék. (3 napos gyakorlati foglalkozás, a szakmai jellegű elméleti órák számának túlsúlya a közismereti tárgyakéval összevetve stb.) Mégis a szakmai ismeretek elsajátíttatásával egyenrangú feladatnak kell tekinteni, hogy művelt, könyvet, irodalmta szerető ifú embereket neveljen. Az intézeti könyvtár fontos feladata a szakmai oktatás segítése mellett a közismereti tárgyak népszerűsítése, az órán megszerzett alapismeretek mélyítése, bővítése.

- Végül, igen fontos, hogy milyen olvaási szokásokat hoznak magukkal a tanulók az általános iskolából. Rendelkeznek-e könyv- és könyvtárhasználati ismeretekkel? Azok a tanulók, akik már az általános iskolában megszokták a "könyves légkört", jó irányban kialakult igényekkel keresik az intézeti könyvtárat. Legtöbbjük azonban az indiánkönyvektől csak a krimiig jut el.

Milyen erőfeszítéseket tett a könyvtár a felsorolt gondok enyhítése érdekében, illetve az olvasóvá nevelésben milyen módszereket alkalmazott?

A szépirodalom népszerűsítésének egyik fontos területe lett az intézeti olvasópályázat megrendezése. Az elsőt 1973 decemberében hirdette meg a könyvtáros a magyar munkaközösség segítségével Kell a jó könyv címmel. A cím jelzi, hogy a válogatás a mai szovjet irodalomból történt. 4 mű szerepelt a pályázaton, köztük Solohov: Emberi sors és Vasziljev: A hajnalok itt csendesek c. műve. Az előkészítéshez hozzátartozott a művek megfelelő példányszámú beszerzése, melyben a megyei könyvtár és az SZMT Központi könyvtára nyújtott segítséget. Az irodalmi szakkörben a műveket feldolgozták, ismertették, közösen megvitatták. A szaktanárok irodalomórákon népszerűsítették a pályázatot. A vetélkedő májusban zajlott le ünnepélyes keretek között. A verseny előtt az irodalmi szakkör tagjai ismertették az írók életrajzát, munkásságát (vetített portrékkal, filmrészletekkel), majd a versenyzők megkapták a sokszorosított feladatlapokat, s ennek alapján dolgoztak. A mű egy-egy részletét magnószalagra rögzítették a munkaközösség tagjai, ezek a részletek kapcsolódtak a kérdésekhez. A kérdések összeállításában az a törekvés érvényesült, hogy ne szegje a versenyzők kedvét, aki ismeri a művet, az megbírkózhasson velük, de arról egyértelműen győzze meg a "zsűri" tagjait, hogy elolvasták a műveket. Az igazgatóság jelentős összeggel támogatta a pályázatot, a díjak között zsebrádió, belföldi üdülés és könyvjutalom szerepelt. A vetélkedőn jelen volt a Szolnok egyei Néplap egyik munkatársa, aki érdekes riportot készített a győztessel, egy elsőéves esztergályos tanulóval.

A vetélkedő eredményesnek bizonyult. tanulsága: a tanulók bevonása, a program népszerűsítése még körültekintőbb munkát igényel. (33 tanuló vett részt a vetélkedőn, a decemberben jelentkezők 63 %-a)

Az olvasóvá nevelésben igen hasznosak azok a feladatok, melyeket a tanulók a tanórákon kapnak. A könyvek az ismeretek legfőbb forrásai, ezért nemcsak amiatt kell az olvasást megszerettetni a tanulókkal, hogy elsajátítsák a hasznos és kulturált szabad idő felhasználás egyik módját, hanem, hogy nélkülözhetetlennek és magukhoz tartozónak érezzék a nyomtatott betűt egész életük folyamán. Ha a tanuló a tanítási folyamat során olyan feladatot kap, mely megoldásához a könyvet mint munkaeszközt kell használnia, fokozatosan tudatossá válik benne, hogy az ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak, kézikönyvek munkaeszközök, és a tanuláshoz elegedhetetlenül szükségesek a tankönyvekkel együtt. Ezen a terüeten is történt előrelépés a tanév folyamán. A tanulók a könyvtárban készülnek az osztályfőnöki órákra, az osztályünnepségekre, a vetélkedőkre, a szavalóversenyekre és - sajnos - ritkábban egy-egy tanítási órára.

Az egyik legfontosabb feladat éppen a fent vázolt törekvés megvalósítása: a könyvtáros és aszaktanárok szorosabb együttműködése szükséges ahhoz, hogy az iskolai könyvtár nagyobb szerepet kapjon az oktató-nevelő munkában. Ugyanakkor a 15 m² alapterületű köyvtár mindinkább szűkösnek bizonyult a feladatok ellátására.

3. Az igazi könyvtárrá válás útján

Az új tanévben (1974/75) megteremtődtek a könyvtári munka továbbfejlődésének lehetőségei.

- Az állomány gyarapítására ismét jelentős anyagi támogatást kapott a köyvtár a MÜM-tól. Az intézeti beruházással együtt az állomány értéke a tanév második felére 148 ezer Ft összegű lett. A könyvtári kötetek száma 5000-re növekedett. (Az állomány 55 %-a már ismeretterjesztő jellegű.)

- A könyvtár lemezjátszóval is gazdagodott, mely lehetővé tette a lemeztár kialakításának megkezdését.

- A folyóiratok, illetve periodikák gondozása is megindult ebben a tanévben. 1974 szeptemberétől a következő periodikák hiánytalanul megtalalhatók a könyvtárban: Szaknevelés, Köznevelés, Magyar Pedagógiai Információ, Külföldi Pedagógiai Információ, Új Írás, Alföld, Kritika, Könyv és Nevelés, Könyvtáros. A felsoroltakon kívül még számos folyóirat, napi lap érkezik az intézethez, de raktározásukat a könyvtár nem tudja vállalni helyszűke miatt. A módszertani folyóiratokat a munkaközösségek gyűjtik.
1975 januárjában új helyiségbe költözött a könyvtár, melynek alapterülete 35 m². Lehetővé vált tehát - ha szűkösen is - a helybenolvasás, illetve az osztályfoglalkoztatás is.
Mindekezzel természetesen megszaporodtak a könyvtárra háruló feladatok is. Az intézeti oktató-nevelő munkán belül kiemelt feladatként jelentkezett felszabadulásunk 30. évfordulójának megünneplése, a 25 éves szakmunkásképzés fejlődésének dokumentálása és Szolnok város 900 éves jubileuma.

4. Az olvasást, a könvytárat népszerűsítő törekvések

A könytári munka is az évfordulók köré csoportosult. Ezt egészítette ki a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Művelődásügyi Minisztérium által meghírdetett "Az olvasó munkásért!" pályázat, melyre az intézeti könyvtár is benevezett. A pályázat elsőrendű céljaként jelentkezett a munkások, illetve a szakmunkástanulók széles rétegeinek bevonása a könyvtárhasználók táborába: "Egyre többen keressék és értsék a klasszikus és kortárs, elsősorban a szocialista szelelmű irodalom művészi színvonalú alkotásait."

1974. szeptember 1-jén eseménynaplót nyitott a könyvtár a következő célokkal:
- a könyvtár törtenetének, fejlődésének folyamatos bemutatása bejegyzésekkel, fényképekkel;
- a rendezvények megörökítése a könyvtár vendégeinek véleményével, aláírásával;
- minden olyan kulturális esemény rögzítése, amely az intézetben a könyvtári munkával kapcsolatos.

A napló alapján válik majd lehetővé a tanévenként folyó munka összevetése. A naplóhoz mellékletek kapcsolódtak. A mellékletek egy-egy darabja részletesen tartalmazta azokat az akciókat, melyeket a naplóban csak egy-két mondat vagy fénykép jelzett.

"Az olvasó munkásért!" keretében zajlott a tanév könyvtári munkájának legnagyobb része. Céljaiban ugyanazok a feladatok fogalmazódtak meg, melyeket a könyvtár eddigi munkája során is igyekezett megvalósítani, ugyanakkor ösztönzőleg hatott: még több, aktivizálóbb programmal megnyerni a szakmunkástanulókat a mozgalomnak, nemcsak az olvasók számának növelésével, hanem az olvasási kultúra fokozásával is.

Szeptemberben elkészült egy olyan ajánló bibliográfiai sorozat terve, amely évfolyamonként, tantárgyanként tájékoztatja a tanulókat és a tanárokat a könyvtárban található szakirodalomról és szépirodalomról. (A sorozatot a könyvtáros szerkeszti a munkaközösségek segítségével.) Október elején készült el az első darab, amely az első évesek irodalomtanításához és tanulásához adott segítséget. (A tanév szerint az első osztályos tanulók a mai magyar irodalomból kaptak ízelítőt Garai, Váci, Szaknyi, Lengyel, Sánta stb. egy-egy művének feldolgozásával.)

Az ajánló bibliográfia arra ösztönzi a tanulókat, hogy a kötelező egy very vagy novella mellett több művel ismerkedjenek, esetleg nézzenek bele a tanulmánykötetbe is. Tuják meg, hogy erre az iskolán belül is van lehetőség: a könyvtárban bőségesen találnak a témával kapcsolatos irodalmat. A tanárok számára is segítséget nyújt. egy-egy író vagy költő bemutatásakor nem kell végigböngészniük a tanulmányköteteket. A bibliográfia alapján pár perc alatt kiválaszthatók azok a művek, melyekben például Sánta Ferencről irodalom található. A sokszorosított ajánló bibliográfia egy-egy példányát megkapják az I. éves tanulók és a szaktanárok. Még a tanáv folyamán elkészült a II-III. évesek ajánló bibliográfiája ugyancsak az irodalom tanulásához, illetve tanításához. A következő tanévtől folyamatosan kerülnek sorra a tantárgyak.

Októberben könyvtotót indított a könyvtár. Minden hónapban egy-egy ismeretterjesztő mű feldolgozása került sorra 13+1 kérdés alapján. (Az ötletet a Könyvvilág könyvrejtvény rovata adta.) A kérdések minden hónap eleján a könyvtár melletti faliújságon jelentek meg. Mellette a "totóláda", melybe a tanulók bedobhatják a kitöltött "totószelvényeket". A 13+1 találatos szelvény-tulajdonosok között havonként 100 Ft értékben könyvjutalmat sorsoltak ki. A sorsolást minden alkalommal más-más osztályok végezték. A feldolgozott művek kapcsolódtak egy-egy évfolyam tantervi anyagához, vagy egy fontosabb évfordulóhoz kötődtek. Ilyen szempontok alapján került sor Földes Péter: A Nagy Október és a Magyarország felszabadítása c. művekre, de szerepelt Tamás-Virágh: Hasznos tanácsok a Zsigulihoz c. könyve is, mely a Műszaki Könyvhónap rendezvényeihez fűzödött. A könyvtáros a szaktanárokkal együtt állította össze a lapokat, de erre a munkára akadt önként vállalkozü tanuló is. A játékban résztvevő tanulók száma a témától függően válatakozott: a Zsiguli-könyv elsősorban az autószerelőket érdekelte. (A beérkezett megfejtések száma 42 volt.) A Nagy Október viszont minden tanuló érdeklődésére számot tartott. (92 megfejtés érkezett erre.) Október és április között 317 tanuló töltötte ki a könyvtáros szelvényeit.

A Műszaki Könyvhónap rendezvénye a tanukók 50 %-át mozgatták meg. Az intézet folyosóin könyvkiállítással egybekötött könyvvásárt szerveztek. Az iskola vendége volt Tamás György, az ankéton az autószerelő tanulók vettek részt. Több osztály látogatta szaktanárok vezetésével az Élő delta programját, melyet az SZMT Központi könyvtára szervezett.

December folyamán hirdette meg a könyvtár az évi olvasópályázatát, mely a felszabadulás 30. évfordulójához kapcsolódott. A műveket a mai magyar irodalomból válogatta a munkaközösség. Lengyel József: Igéző; Sánta Ferenc: Isten a szekéren; Bertha Bulcsu: Tűzgombok és Fekete Gyula: A fiú meg a katonák c. művét kellett a pályázaton részt vevő tanulóknak elolvasniuk. A szervezésben, előkészítésben a magyar munkaközösség tagjain kívül aktív szerepet vállalt néhány osztályfőnök is. Az eredmény lényegesen jobb volt az előző évinél: 68 versenysző szerepelt a vetélkedőn. A győztesek ismét I. éves tanulók lettek: egy autószerelő és egy villanyszerelő tanuló nyerte az elős, illetve a második díjat. A résztvevők ebben a tanévben is értékes jutalmakat kaptak. Az olvasó munkásért! pályázathoz kapcsolódtak a könyvtár kiállításai is (Jókai Mór, Petőfi Sándor, Németh László, Déry Tibor stb.) A pályázat értékelése március folyamán történt. Az intézeti könyvtárat a megyei zsűri második helyezettként terjesztette fel az országos zsűri elé.

A könyvtári munka keretében kell beszélni az irodalmi színpad tevékenységéről is, hiszen tagjai fontos szerepet töltöttek be az intézetben folyó irodalmi nevelésben. Az irodalmi szakkör az 1974/75-ös tanévben nagymértékben irodalmi színpadi tevékenységet vállalt: 4 ünnepi műsort mutattak be. Az első a már említett Ne feledd c. emlékműsor volt.  A második produkció az Országos Diáknapok megyei bemutatójára készült Soós Zoltán: Gorombakovácsok című művének részleteiből. Itt a csoport ezüstérmet szerzett. (Ezt a műsort előadták a 25 éves szakmunkásképzés alkalmából rendezett iskolai ünnepélyen is.)

A MÜM 1974 novemberében a szakmunkástanuló intézetek országos vetélkedőjét hirdette meg Tavasz Magyarországon címmel. melynek területi lebonyolításáért a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet volt a felelős. A vetélekdő igen sokrétű feladatokat foglalt magába. Szerepelt benne riport, szomszédolás, ünnepi műsor, tabló stb. Célja: hazánk, városunk, iskolánk 30 éves fejlődésének megismerése, bemutatása. Az intézet két csapatának ünnepi műsorát az irodalmi színpad vállalta. Az egyik összeállítás Mesél a Tisza címmel Szolnok és a Tisza kapcsolatát mutatta be prózával, verssel, zenével. A második műsor - Vallomás a városról - oratórikus jellegű, Szolnok fejlődését öleli fel 1945-től napjanig. A vetélkedőn az intézet "C" csapata biztos győzelnet aratott, így továbbjutott az országos versenyre.

Az irodalmi színpad munkája alkalomhoz kötődő, versenyszerű, de a csoport módot talált arra is, hogy az intézet tanulói minél nagyobb százalékban meghallgassák a műsorokat, hiszen így lesz igazán olvasóvá nevelő tevékenységgé feladatuk. Fontos az is, hogy maguk a csapattagok a műsorok szerkesztés, színpadra állítása folyamán váltak irodalomszerető, irodalomértő tanulókká. Nem véletlen, hogy közülük kerültek ki elsősorban az olvaósópályazatok, szavalóversenyek résztvevői. Ők látogatták leginkább a Megyei Művelődési Központ "Pódium" sorozatát, és ők nyújtottak legtöbb segítséget a könyvtárosnak a mindennapi munkában.

A tanév feladatai közé tartozott még az Ünnepi Könyvhét megrendezése, melynek keretében két író-olvasó találkozóra került sor az intézetben (Jókai Annával és Csanádi Imrével). Ugyancsak májusban hirdette meg a könyvtár az országos felszabadulási olvasópályázat programját, melynek lebonyolítása már a következő tanév feladatává vált. 

Összegzés

Az intézeti könyvtár közel 20 éves tevékenységét áttekintve megállapítható, hogy nagy előrelépést jelent a szakmunkásképzés területén a könyvtári munka megerősítése, helyének biztosítása az intézeti oktató-nevelő tevékenységben. Helyesnek bizonyult az a törekvés, hogy a kulturális rendezvények
központja az iskolában a könyvtar legyen, hiszen minden ilyen esemény azt a
célt szolgálja, hogy művelt, sokoldalúan képzett szakmunkások váljanak az intézet tanulóiból. Nem szabad azonben megfeledkezni arról, hogy a látványos rendezvények mellett elsősorban a hétköznapi munka alkotóműhelye az iskolai könyvtár, ahol mind a tanárok, mind a tanulók megtalalják a számukra elsődleges munka: a tanítás, illetve a tanulás olyan munkaeszközeit, melyek nélkülözhetetlenek feladatuk végrehajtásában. E felfogást kell mélyíteni, tudatossá tenni, ebben kell a könyvtáros-tanárnak a legnagyobb feladatot vállalnia.
Az iskolai könyvtár elsődleges célja megtanítani gondolkodva tanulni, a tanukókat öntevékeny művelődésre nevelni, hogy az olvasást ne célnak, hanem eszköznek tekintsék. Hiszen "a könyvek azért vannak, hogy a tudást bennük tartsuk, míg fejünket valami okosabbra használjuk."

2004

Jászberény

A Költészet Napja tiszteletére, Móra Ferenc születésének 125. és halálának 70. évfordulóján hirdettek prózamondó versenyt 3-4., illetve 5-6. osztályos diákoknak. A városi versenyen Móra Ferenc prózai műveiből lehetett választani a résztvevőknek. A zsűri elnöke Gömöri Árpád nyugdíjas középiskolai tanár volt.

Szintén jászsági diákok számára írt ki pályázatot az ünnepre a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria. A pályázaton magyar költők verseihez kellett illusztrációkat készíteniük a fiataloknak.

Fegyvernek

04.08. A költészet napja alkalmából bemutatkozott két olyan versíró: Mészáros Ildikó és Szabó Tibor, akik a nagyközségben élnek és néhány éve foglalkoznak a költészettel.

Martfű

04.11. Szólj, költemény! címmel szavalóversenyt rendezett a költészet napja alkalmából a városi könyvtár. A település felső tagozatos diákjai, majd pedig a középiskolások és felnőttek vetélkedésére került sor a művelődési központban.

Mezőtúr

A magyar költészet napja alkalmából Baranyi Ferenc költő volt a vendég a Móricz Zsigmond Könyvtárban. Az irodalmi esten Kassai Franciska előadóművész a költő megzenésített verseit adta elő.

Öcsöd

04.14. Az egykori iskolája falán lévő emléktáblánál emlékeztek meg József Attiláról tegnap Öcsödön. Az általános iskolások műsorát követően megkoszorúzták a nagy magyar költő emléktábláját születésnapja alkalmából.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

Túrkeve

04.11. Már tizedik alkalommal szórakoztatta zenés irodalmi műsorral a város lakóit a látássérült sorstársak Milton együttese. Az ország és megyénk számos településéről verbuválódott közösség a Túrkevéért Alapítvány szervezésében hagyományosan az Egressy Béni Zeneiskola dísztermében mutatta be műsorát.

1969

Jászberény

A városi tanács művelődésügyi osztálya, a Déryné művelődési központ és a járási könyvtár irodalmi estet rendezett a Petőfi klubban. Az irodalmi est vendége: Béres Attila költő, a legfiatalabb költőnemzedék tehetséges tagja és Kósa László irodalomtörténész. A rendezvényen közreműködnek a művelődési központ irodalmi színpadának tagjai és a tanítóképző növendékei. A műsor előtt kerül sor a jászsági irodalmi pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére.

Jászladány

04.11. Író—olvasó találkozót rendezett a jászladányi művelődési ház és a községi tanács könyvtára. Baranyi Ferenc költőt látták vendégül a jászladányiak. A költészet napján emlékműsort adott a művelődési színház irodalmi színpada.

Karcag

A Gábor Áron Gimnázium leánykollégiumában a Déryné művelődési ház művészet baráti körének meghívására Czine Mihály irodalomtörténész, esztéta tartott előadást.

Szolnok

04.17. A Verseghy Könyvtár és a Szakszervezetek Központi Könyvtára rendezésében tartott költői esten Szabolcsi Miklós irodalomtörténész, egyetemi tanár, Váczi Mihály, Fodor András, Ratkó József, Tormai József költőik és Márai Enikő előadóművész voltak az esemény vendégei.
Szabolcsi Miklós József Attila és a mai líra címmel tartott előadást, a megjelent költő vendégek legújabb verseikből olvastak fel.

1962

33. Ünnepi Könyvhét

Besenyszög

május 29. Író-olvasó találkozó: Mocsár Gábor

Jászberény

május 29. Író-olvasó találkozó: Fehér Klára és Baranyi Ferenc

Karcag

május 26. ünnepi megnyitó műsort adtak a helyi irodalmi színpadok.

június 2. Könyvbál

Kunhegyes

József Attila olvasómozgalom - szellemi fejtörő

Író-olvasótalálkozó: Mándy Iván

Szolnok

május 27. Irodalmi műsor keretében nyitják meg a könyvhetet. Az ünnepi beszédet Bárdi Imre, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetője mondja el, majd a négy író bemutatkozik a közönségnek.

június 3. Ifjúsági szellemi fejtörőt rendezett a KISZ megyei bizottság a József Attila olvasómozgalom keretében az ünnepi könyvhét alkalmával.

Törökszentmiklós

május 29.Író-olvasó találkozó: Fehér Klára, Bóka László, Mocsár Gábor, Baranyi Ferenc

Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára

2014

Január

Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium (Martfű): Egy pályázat keretében lehetőség nyílt az iskolai könyvtár infokommunikációs fejlesztésére. Kialakítottak egy könyvtáros munkaállomást, négy használói és egy akadálymentesített munkaállomást. Lehetőség volt egy szkenner és egy médialejátszó megvásárlására is. A könyvtár a második emeletről a földszintre költözött, itt került kialakításra egy új könyvtárhelyiség, mely sokkal nagyobb és praktikusabb elrendezésű, mint a korábbi volt. A hátránnyal küzdő tanulók számára számos lehetőséget ad ez a pályázat, ezután könnyebben és kényelmesebben juthatnak információkhoz. A könyvtár alkalmassá vált tanórák megtartására, baráti beszélgetésekre, különböző kulturális rendezvények megtartására.

Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Kattints rá, Nagyi! címmel húszórás, számítógépes ismereteket nyújtó képzést indítottak szépkorúak számára.

10. Városi Könyvtár (Jászberény): A Világokon át sorozat 10. részén a Művészetek üzenete: ihlettől a manifesztációig címmel Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, karmester tartott előadást.

13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Honti Ildikó festménykiállítását Szávai István rajztanár, a Szolnoki Metszőkor Egyesület vezetője nyitotta meg.

18. Városi Könyvtár (Jászberény): Tari Annamária klinikai szakpszichológus az úgynevezett netgeneráció és szüleik kapcsolatrendszeréről tartott előadást.

22. Déryné Kulturális Központ (Karcag): Átadták az Ifjúsági Ház felújított épületét, amelybe a Csokonai Könyvtár is átköltözött ez év tavaszán.

Hild Könyvtár (Szolnok): Család és szeretet a mai magyar költészetben címmel szavalóversenyt tartottak a magyar kultúra napja tiszteletére.

József Attila Művelődési Ház és Könyvtár (Kunmadaras): A magyar kultúra napján Kölcsey Ferencre emlékezve könyvkiállítást rendeznek be az olvasóteremben.

Városi Könyvtár (Martfű): Dr. Bakonyi Péter Kutatószoba avatásán vehettek részt az érdeklődők a városi könyvtárban. A város fiatalon elhunyt volt polgármestere, dr. Bakonyi Péter emlékére egy kutatószobát alakítanak ki a martfűi könyvtárban Urbán Anikó adományaként. A könyvgyűjtemény a könyvtár felújított termében kapott helyett.

23. Dr. Hegedűs T. András Középiskola könyvtára (Szolnok): Különleges tárlat nyílt az iskola könyvtárában. Az érdeklődők megismerkedhettek a mai gyerekek által már nem, vagy csak kevésbé ismert eszközökkel és tárgyakkal, sőt ki is próbálhatják azokat.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

Verseghy Köbnyvtár (Szolnok): Fűzi László Buda Ferenc költészete című előadását hallgathatják meg az érdeklődők.

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Meister Éva előadó estje

Jászárokszállási Deák Ferenc Gimnázium könyvtára - Új Néplap archívuma

25. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Mazsola játszóházat tartanak a városi könyvtárban ma. A téma: Téli kép.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Verseghy Ferenc könyvtárban a Holle Anyó című bábelőadást tekinthették meg a kisgyermekes családok.

Február

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Révi Norbert szobrászművész kiállítását Verebes György festőművész nyitotta meg.

10. Városi Könyvtár (Tiszaföldvár): A hagyományokhoz híven ebben az évben is lehetőségük volt a gyerekeknek részt venni közlekedésbiztonsági órákon a Gyermekkönyvtárban. Alsós tagozatos osztálynak tartott előadást a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedésről Kecse László a Tiszaföldvár Városi Polgárőr Egyesület elnöke. A könyvtár szervezésében, 10 éve minden évben társadalmi munkában megtartja Kecse László a gyerekeknek az órákat.

14. Városi Könyvtár (Jászberény): Rácz Géza védikus filozófus, szerzetes előadását hallgathatták meg az érdeklődők a könyvtárban.

Városi Könyvtár (Újszász): Valentin-nap alkalmából, aki könyvet kölcsönöz, választhatott egy darab ajándékkönyvet. Akik pájukkal érkeztek, ingyen iratkozhattak majd be.

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Túléltem egy lavinát címmel Szlankó Zoltán, iKaland-, MAHOE-oktató és túravezető mesél az idei Ama Dablam expedíción túlélt lavinabalesetről és a téma pszichés oldaláról. Ezen a napon Bíró-Balogh Tamás Az irodalom személyessége címmel tartott előadást.

Verseghy Könyvtár Fotótár

21. Hild Könyvtár (Szolnok): Csőke Erzsébet Zoétól, Víz, Föld, Levegő címmel festménykiállítását Girnt Vilmos nyitotta meg.

Városi Könyvtár (Jászberény): Csillagászati előadáson és távcsöves bemutatón vehettek részt az érdeklődők.

22. Szandaszőlősi Fiókkönyvtár (Szolnok): Könyvbörzét szerveztek a városrész könyvbarátai örömére.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

25. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Ízelítőt hallhattak Brüsszel és Svájc kultúrájából Kaszás Enikő előadásában.

28. Városi Könyvtár (Martfű): Filmek a nagyvilágból címmel filmvetítést, beszélgetést, teakuckót tartottak.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kis Krisztián Bálint történész, tanár tart előadást Nemzedékek emlékezete II. címmel.

Március

3. Községi Könyvtár (Besenyszög): Az Idén 113. éves Besenyszög helységneve. Ez alkalomból a helyi könyvtár szervezésében nemrég hagyományismereti farsangi vetélkedőt rendeztek, ahol az iskolások ügyességüket is megmutathatták.

Csabai István felvétele - Új Néplap archívuma

Városi Könyvtár (Jászberény):  „Olvass, Jászberény!” program keretében Fábián Janka író volt a város vendége.

4. Közösségi Ház és Könyvtár (Szajol): Dr. Reisinger János irodalomtörténész és bibliakutató a lelkiismeretről tartott előadást.

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Emberek és angyalok könyvbemutató

Verseghy Könyvtár Fotótára

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A diákokat az Észt Függetlenség Napja alkalmából Dr. Bereczki András professzor, Észtország tiszteletbeli főkonzulja várta, aki Észtország tegnap és ma címmel tartott előadást.

8. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Teleki Pál Magyarországa... és a lengyelek címmel nyílt tárlat szombaton a könyvtárban.

11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kamilla Foltvarró Kör bemutatkozó kiállítása

12. Községi Könyvtár (Nagykörű): Az Új Néplap főszerkesztő-kiadóvezetője, Bán János - aki Bán Mór néven írja’Hunyadi-regény- sorozatát - találkozott az érdeklődőkkel a könyvtárban.

13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Párhuzamos regényírók - Nádas Péter és kortársai című előadása  Forgách András előadása

Verseghy Könyvtár Fotótára

20-27. 15. Internet Fiesta

20. Hild Könyvtár (Szolnok): Az országos mesevetélkedő városi fordulóját szervezték meg a könyvtárban.

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Tiszaparti Gimnázium volt diákja, Vizsy Ferenc tartott könyvbemutatót novelláskötetéből. A szerzővel Skultéty József, a Szolnok Tv szerkesztője beszélgetett. A novellákból felolvasott Meister Éva színművész.

22. Városi Könyvtár (Rákóczifalva): 
játékos tavaszváró foglalkozással várják a kicsiket és nagyobbakat.

Zsigri Márta tiszaföldvári könyvtáros - Csabai István felvétele 

24. Városi Könyvtár (Túrkeve): A családról című előadássorozatának harmadik eseményére hívta az érdeklődőket a Túrkevei Kulturális Egyesület és a Túrkevei Református Egyházközség. A gondolatébresztő előadást Benics Kálmánné pszichológus tartotta.

25. Hild Könyvtár (Szolnok): Pintér Zsolt festőművész festménykiállításának megnyitóján vehettek részt az érdeklődők.

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Fejes László trilógiájának könyvbemutatóján vehettek részt az érdeklődők.

Új Néplap archívum

Április

Nagyközségi Könyvtár (Cibakháza): Helyismereti gyűjtemény megalapozásába fogott a helyi könyvtár. A gyűjtemény gyarapításában a lakosság segítségét kérték.

Városi Könyvtár (Újszász): Április a Megbocsátás hónapja volt az újszászi könyvtárban. Egész hónapban ingyenes beiratkozási lehetőséggel várták az érdeklődőket, olvasóiktól pedig késedelmi díj nélkül vették vissza a lejárt határidejű kölcsönzött könyveket.

3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár névfelvételének 60. évfordulója alkalmából emléknapot rendeztek.

Verseghy Könyvtár Fotótára

7-11. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A Galéria Könyvtárban tartották a költészet napi versmondó versenyeket több korosztályban.

8. Városi Könyvtár (Jászberény): A jász-oszét kapcsolatok erősítése érdekében őszét képzőművészek kiállítását nyitották meg a könyvtárban.

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Csidér Bálint fotóművész Színe-java című fotókiállítását Baán Katalin fotóművész mutatta be.

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Tomán Edina ultrahosszútávfutóval beszélget Sebestyén Andrea.

11. Hild Könyvtár (Szolnok): A költészet napi villámcsődülettel (flashmob) tisztelegnek a magyar líra előtt. Az óvodások és iskolások segítségére volt Harna Péter, a Szigligeti Színház művésze.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

17. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Bálint András Kossuth-díjas színművész Rad- nóti-estjére került sor a könyvtár szervezésében.

24. Városi Könyvtár (Tiszaföldvár): Tiszaföldvár nevezetességei címmel írt ki rajzpályázatot a helyi kisiskolásoknak a Gyermekkönyvtár.

Városi Könyvtár (Újszász): A Grimm-Busz színház Hetet egy csapásra című előadását tekintték meg az érdeklődők.

25. Városi Könyvtár (Jászberény): A csillagos égbolt csodái 3. - Szikladarabok a Naprendszerben! Veszélyben a Föld? címmel tartott előadást Vígh Bertalan amatőr csillagász.

26. Városi Könyvtár (Jászberény): A helyi Fogódzkodó Egyesület várta az érdeklődőket a könyvtár gyermekfoglalkoztató termében.

29. Városi Könyvtár (Tiszafüred): A városi könyvtárban Szép magyar beszéd címmel Kazinczy felolvasó versenyt tartottak.

30. Városi Könyvtár (Kenderes): A Kézimunka klub tagjai és az érdeklődők a csipke verés fortélyaival ismerkedhettek meg.
 

Május

Református Kollégium és Könyvtár (Mezőtúr): A patináns intézmény megkapta a történelmi emlékhely kitüntető címet.

Bodorik Sándor könyvtáros - Mészáros János felvétele

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

6. Városi Könyvtár (Jászberény): Jászberény története a kezdetektől a reformkorig című könyv bemutatóját tekinthetik meg az érdeklődök a Városi Könyvtár kamaratermében,

14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kaposváriné Mihályi Mária tűzzománc-kiállításának adott otthont a Művészeti szalon.

Verseghy Könyvtár Fotótár

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Szolnoki Közalkalmazott Természetbarátok Turista Egyesülete és a Verseghy Ferenc Könyvtár meghív minden érdeklődőt május 15-én 16 óra 30 perctől Vízpartjaink rejtett kincsei - barangolás a szolnoki vizek mentén című előadásra. Az előadás bemutatja Szolnok folyóinak kialakulását, tájfejlődését és mai értékeit. Megismerhetjük színes képeken a táj kincseit. Bejárhatjuk a rejtélyeket feltáró turistautakat. Előadó: Vajk Ödön, a Szolnoki Közalkalmazott Természetbarátok Turista Egyesület elnöke.

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A város és lakói - Szolnok az I. Világháborúban című előadást hallgathatják meg Bojtos Gábor levéltáros előadásában a Verseghy Ferenc Könyvtár Verseghy termében május 20-án

22. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Mazsola játszóházba várták a kicsiket, ahol a téma a Mikulás csizmája volt.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Író-olvasó találkozón Sohonyai Edit beszélgetett helyi középiskolásokkal.

Verseghy Könyvtár Fotótára

23. Városi Könyvtár (Jászberény): 23-án 19 órától A csillagos égbolt csodái - Szaturnusz című előadáson vehetnek részt az érdeklődők a Városi Könyvtárban. Megismerhetjük az Idők uráról elnevezett bolygót, amely a leglátványosabb gyűrűrendszerrel rendelkezik! Az est fénypontjaként (derült idő esetén) lehetőség lesz megtekinteni is az égi vándort a csillagda távcsövén keresztül.

Június

Községi Könyvtár (Szászberek): A szünet kezdetétől augusztus 15-ig minden délelőtt nyári szabadidős foglalkozásokra várták a gyerekeket a könyvtárban.

5. Városi Könyvtár (Jászberény): A VI. Könyves Csütörtökön váltóolvasás várták az érdeklődőket, majd Csillaghúr és barátai - zenés irodalmi találkozót tartottak óvodásoknak Sás Károllyal és Ildikóval. Titkok könyvtára elnevezéssel pedig játékos akadályversenyt tartottak felső tagozatos tanulókból álló csapatoknak. Könyvbemutató és könyvvásár is színesítette a programot.

6. ÁMK Városi Könyvtár (Kunszentmárton): Könyvtári pikniket szervezett a köynvtár. Napernyőkkel, nyugágyakkal, limonádéval várták az olvasókat.

12-16. Ünnepi Könyvhét

3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Június 3-án 16 órakor író-olvasó találkozót tartanak a Verseghy Ferenc könyvtárban. Vendég: Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő. Közreműködik: Kaiser László.

14. Verseghy Könyvtár (Szolnok):  40 éves a Verseghy Könyvtár zenei részlege

Verseghy Könyvtár Fotótár

16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szegedi Katalin kiállításának megnyitójára várták az érdeklődőket a Művészeti szalonba.

17. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A világ művészeihez, Kassák bécsi körének nemzetközi kapcsolatai címmel tartott előadást Kácsor Dániel előadásában.

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Múzeumok éjszakája Múzeumok Éjszakáján, június 21-én a Verseghy könyvtárban 17 órától régi idők könyvtára vár minden érdeklődőt, ahol lesz családi vetélkedő, rejtvényes-regényes szellemi akadályverseny. A Művészeti Szalonban az érdeklődőket kézműves foglalkozás várja. Este hat órától Belvárosi séta 80 évvel ezelőtt címmel Kis Krisztián Bálint idegen- vezető, történész programján vehetnek részt. Este hét órától Boszorkányok. Isteni nők vagy az ördög asszonyai? - interaktív előadást hallgathatnak meg. Este 22 óra 30 perctől pedig a Zenél a könyvtár - zenés műsorral fellép Csenged Gábor.

Július

Arany János Könyvtár (Kisújszállás): A városi fürdő területén a nyáron strandkönyvtárat alakított ki, ahol szeptember 1-ig diákmunkások és közösségi szolgálatos középiskolások várták az olvasókat.

Községi Könyvtár (Szajol): A helyi Harmónia Szabadidő és Kulturális Egyesület évek óta sikeresen pályázott külföldi önkéntes fiatalok fogadására, foglalkoztatására. Ebben az évben július első napjaiban telt le Marta Lamazares Vazquez spanyol diák szolgálati ideje, aki különleges dekorációt készített a könyvtár épületén.

Községi Könyvtár (Tiszainoka): Átalakult a Tiszainokai Kultúrház könyvtára. Az elhasználódott és az elavult tartalmú könyveket leselejtezték, így átláthatóbb, szellősebb és szebb is lett a könyvtárhelyiség. Új könyveket és folyóiratokat is beszereztek a dolgozók, melyeket már most kézbe vehetnek az olvasók.

Városi Könyvtár (Tiszaföldvár): Megszépült a Gyermekkönyvtár. Májusban bezárt a a gyermekek birodalma, és alig egy hónap alatt sor került a felújításra.

Ilyen volt...

...és ilyen lett a Gyermekkönytár - Tiszaföldvári Városi Könyvtár honlapja

Városi Könyvtár (Újszász): Önkéntes segítők, közösségi szolgálatukat töltő diákok közreműködésével a könyveket vittek házhoz. Elsősorban azoknak kedvezett a könyvtár, akik például betegség miatt átmenetileg nem tudnak könyvtárba járni; de gondoltak a mozgássérültekre is. A szolgáltatást a házi gondozók is segítettek népszerűsíteni.

Verseghy Könyvtár Fotótára

12. Községi Könyvtár (Kőtelek): A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművészeti Egyesület munkáiból nyílt kiállítást a Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodájának szervezésében.

31. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kreatív foglalkozás várta az érdeklődőket, melynek témája a fonalgrafika volt.

Augusztus

Ember Mária Könyvtár (Abádszalók): Megszépült az épület külső felülete, új színt kapott a homlokzat, a lábazat, továbbá átfestették a nyílászárókat. Emellett újra cserélték a főbejárati ajtót és új burkolatot kapott a lépcsőfeljáró.

Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár (Zagyvarékas): Az intézmény a szünidőben diákokat is foglalkoztatott.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

11-14. Városi Könyvtár (Martfű): Könyvtári Csalamádé címmel szünidei játékos foglalkozásra várták a gyermekeket.

28. Városi Könyvtár (Martfű): Verses terasz címmel megzenésített verseket hallhattak az érdeklődők.

Szeptember

7. Városi Könyvtár (Túrkeve): Dr. Örsi Julianna szerkesztő mutatta be a 2014. Jászkunság évkönyvet a könyvtárban. Ezt követően a résztvevők beszélgethettek az alkotókkal és dedikálásra is sor került.

8. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Megyei Értéktár Bizottság szeptember 8-i ülésén felvételt nyert a a Megyei Értéktárba a Verseghy Ferenc Könyvtár helytörténeti gyűjteménye.

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Szentesi Fotóklub fotókiállítását tekinthették meg az érdeklődők.

Verseghy Könyvtár Fotótár

13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Zenés tanévnyitót tartott a Fényvirág együttes a gyermekkönyvtárban.

17. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A olvasóklubot tartottak, melynek témája az önbizalom. A Varjú Irén által vezetett beszélgetéshez Daphne Du Maurier: A Manderley-ház asszonya című művét használták fel.

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kórházvonattal a Don-kanyarban címmel nyílt kiállítás Reményi József 1944-ben készült fotóiból, amelyeket gyermekei rendeztek csokorba.

22. Városi Könyvtár (Jászberény): Az Ars Sacra fesztivál keretében nyílt Pósa Lajos-emlékkiállítás a könyvtárban.

27. Hild Viktor Könyvtár (Szolnok): Bort iszom én nem pálinkát című szüreti mulatsággal egybekötött táncházra várták az érdeklődőket a könyvtárba.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Őszköszöntő kézműves foglakozást tartottak családok szmára a Gyermekkönyvtárban.

Verseghy Könyvtár Fotótár

29. Helytörténeti Gyűjtemény és Könyvtár (Tiszapüspöki): A parókia felépítésének 250. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást az intézmény Múltunk és jelenünk 1764-2014 címmel.

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Gyermekkönyvtárban a népmese napja alkalmából Szűcs Miklós mesemondó tartott foglalkozást.

Koszorúzási ünnepséget tartottak a könyvtár munkatársai a Verseghy-szobornál. Névadójuk bronzszobrát nyolcvan évvel ezelőtt, 1934. szeptember 30-án avatták fel a Tisza parkban.

Verseghy Könyvtár Fotótára

Október

3-5. Aba-Novák Kulturális Központ (Szolnok): A XXI. Globe Fesztivál Országos Színjátszó találkozón fellépett a Verseghy Könyvtár gyermekkönyvtárosai is.

Verseghy Könyvtár Fotótára

4. Hild Könyvtár (Szolnok): A Római erőrendszer a Barbaricumban című előadást hallgathatták meg az érdeklődők.

10. Városi Könyvtár (Martfű): Tizenöt résztvevő látott neki a három órán át tartó rekordkísérletnek, melyet Anna Gavalda műve, a 35 kiló remény című könyv nyitott meg.

13-18. Országos Könyvtári Napok

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Belósok voltunk című könyv bemutatójára várták az érdeklődőket. A beszélgetést dr. Veresegyházi Béla, az osztály tanulója vezette.
A bemutató egyben az osztály 54. éves találkozójára is alkalmat adott.

Verseghy Könyvtár Fotótára

24. Városi Könyvtár (Jászberény): A természet őszi színei címmel került sor Faragó László fotókiállításának bemutatójára.

27. Városi Könyvtár (Tiszaföldvár): Mesemondó versenyt hirdetett a Gyermekkönyvtár.  

28. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Bistey András író- újságíró előadását hallgathatták meg az olvasókör tagjai.

November

5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az Életre kelt történelem előadássorozat keretén belül Báthory Erzsébet. A valóságos nő a legenda mögött címmel tartott előadást Kiszelyné Tóth Anett történész.

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A 4 FOR EUROPE országos középiskolai verseny regionális döntőjét tartották tegnap Szolnokon. Debrecen, Jászárokszállás, Törökszentmiklós, Kunhegyes, Vásárosnamény és Záhony diákjai mérkőztek meg a könyvtárban.

Fodor Orsolya felvétele - Új Néplap archívuma

7. Közösségi Ház és Könyvtár (Szajol): A gondolkodás elveszett művészete című nagysikerű könyv alapján elhangzó előadásra, beszélgetésre várták az érdeklődőket.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Így írtok ti címmel grafológiai workshopot tartott Filó Melinda grafológus.

Verseghy Könyvtár Fotótár

8. Hild Könyvtár (Szolnok): Szolnok az 1930-as években című előadást hallgathatták meg az érdeklődők.

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Nekünk 80 címmel konferenciát tartottak a szolnoki könyvtár és a múzeum fennállásának 80. évfordulója tiszeteletére a Dam
janich János Múzeumban. Szurmay Ernő Könyvtár Szolnokon címmel tartott előadást. Másnap, november 11-én közös emléktáblát avattak a gyűjtemények a Táncsics út 1. szám alatt.

Kozma Károly felvétele - Damjanich János Múzeum

13. Városi Könyvtár (Jászberény): Lezárult a jászsági költők számára meghirdetett „Csillagkürt” verspályázat. Az ünnepélyes eredményhirdetésre a magyar nyelv napja alkalmából került sor a könyvtárban.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szabó Tibor Benjámin A fenntartható fejlődés, az élhető társadalom képei a kortárs magyar irodalomban címmel tartott előadást.

14. Városi Könyvtár (Kenderes): A helyi Apáczai Csere János Általános Iskola alsós munkaközössége a Városi Könyvtárban rendezte meg a hagyományos iskolai versmondó versenyét alsó tagozatos gyerekeknek.

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Helyesen magyarul címmel a magyar nyelv napja alkalmából különleges „nyelvész” találkozóra hívták az érdeklődőket.

17. Városi Könyvtár (Tiszafüred): A Könyvbarát kört tartott foglalkozást a könyvtárban. Az érdeklődők beszélgethettek az olvasmányélményekről, irodalomról és az aktuális könyvajánlatokról.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szakmai napot tartottak a könyvtárban. A nap folyamán előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők. Dr. Kerekes Pál, az ELTE-BTK egyetemi docense az e-könyvek elterjedéséről, jövőjéről, az olvasásukat biztosító technológiákról tartott előadást, bemutatva több e-könyv-olvasót is. A könyvtárakat érintő kulturális fejlesztésről és a következő időszak pályázati lehetőségeiről Sörényi Edina, az EMMI szakreferense tájékoztatta a megye könyvtárosait. Az Őszi könyvtári napok megyei eredményeit a könyvtár munkatársai ecsetelték, délután pedig műhelybeszélgetéseket folytattak sok más mellett egy gyermekkönyvtáros műhely létrehozásáról.

19. Szolnoki Főiskola Könyvtára (Szolnok): A könyvtár dolgozói Katalin napi tapasztalatcserére indultak Jászjákóhalmára munkatársuk, Szöllősiné Kiss Katalin vezetésével, aki bemutatta nekik, honnan indult pályája. A helyi könyvtár után megismerkedtek a Horváth Péter Helytörténeti Gyűjteménnyel, a Laki Ida képtárral, a messzi földön híres malom működésével és a község egyéb látnivalóival
- tudtak meg Fodor István Ferenc helytörténésztől.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Beszélgetést tartottak a társkeresés és a szerelmi érzés változásairól. Az irodalmi mű, amelyet segítségül hívtak a téma megértéséhez, Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején. A beszélgetést Varjú Irén könyvtáros, pszichológus vezette.

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Egyen-súly-pontok Bíró-Balogh Tamás előadása a Kosztolányi-életrajzi kutatásokról.

Verseghy Könyvtár Fotótára

28. Művelődési Ház és Könyvtár (Fegyvernek): Író-olvasó találkozót tartottak a könyvtárban, ahol Fábián Janka írónő volt a vendég.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A családi tűzhely őrzői címmel tartottak előadást a könyvtárban.

December

Csokonai Könyvtár (Karcag): A helyi Szíkfolt Foltvarró Klub tagjai karácsonyi kiállításon mutatták be legszebb, az ünnephez kapcsolódó munkáikat a könyvtárban. A dr. Nyíri Lászlóné vezette szakkör mottója: varrjuk össze a világot. Az ügyes kezű asszonyok, nagymamák a könyvtárban tartják foglalkozásaikat. Az elmúlt években többször segítettek is, jótékony céllal készítettek például takarókat óvodáknak és a kórháznak is.

2. Városi Könyvtár (Jászberény): A Jászsági Évkönyv felelős szerkesztője, dr. Pethő László és dr. Kertész Ottó mutatta be a kiadvány legújabb számát.

Banka Csaba felvétele - Új Néplap archívuma

4. Városi Könyvtár (Jászberény):  „Azonosságtudat az olvasztótégelyben” címen megjelent kisebbségszociológiai munka, a SZIE Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kara jászberényi intézményének korábbi oktatója, dr. Tóth János címzetes egyetemi docens, szociológus évtizedes kutatási területére kalauzolta az érdeklődőket egy író-olvasó találkozón. A könyvbemutatón Szőcs Géza író, a Magyar Pen Club elnöke is az olvasók figyelmébe ajánlotta az összeállítást.

Banka Csaba felvétele - Új Néplap archívum

6. Hild Könyvtár (Szolnok): A Mikulás kesztyűje című bábelőadást mutatták be a könyvtárban.

Fodor Orsolya felvétele - Új Néplap felvétele

Városi Könyvtár (Martfű): Mikulás-váró családi délutánt tartottak az érdeklődőknek. A kézműves-foglalkozások, játékok mellett a Hova-Tova duó zenés műsora és a Mikulás konyhája színesítte az ünnepi programot.

Az adventi készülődés és az ünnepi hagyományok jegyében közösen ünnepeltek decemberben az intézményében évek óta működő közösségek is. így találkoztak egymással az idei esztendőt lezárva a könyvtár különféle kiscsoportjai, a Rejtvényfejtő Klub, a Lapozó Olvasókör és a Filmklub tagjai. Köszöntésekben bővelkedett a Martfűi Mozgássérültek Egyesületének találkozója, fenyőünnepre gyűltek össze a Martfűi Városi Nyugdíjas Egyesület tagjai.

2. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Máramaros színei címmel Csidér Bálint fotóművész tartott előadást a Művészeti szalonban.

Verseghy Könyvtár Fotótár

9. József Attila Művelődési Ház és Könyvtár (Kunmadaras): A könyvtárosok Benedek Elek három meséjének illusztrálására hirdettek rajzpályázatot az alsó tagozatosoknak. A pályázatra két iskolából 112 alkotás érkezett. A zsűri értékelése alapján huszonnégyen vehettek át könyvjutalmat Kálmánné Kiss Margit gyermekkönyvtárostól. Az ajándék mesefilm megtekintése után karácsonyi énekkel zárták az eredményhirdetést.

10. Hild Könyvtár (Szolnok): Léna Szancova festőművész kiállításának megnyitójára várták az érdeklődőket a Hild Galériában.

11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Pasi Tuominen, Finnország budapesti nagykövete és felesége tisztelte meg látogatásával Szolnokot, aki a könyvtár, a Europe Direct Szolnok és a Finnugor Népek Baráti Köre meghívására érkezett a városba.

12. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A „Szónak" hagyományőrző, városvédő és turisztikai egyesület mutatkozott be a Szolnoki kalendárium helyismereti klubnak.

13. Városi Könyvtár (Rákóczifalva): Luca-napi játékos ismeretterjesztő foglalkozás helyszíne volt a Városi Könyvtár.

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A BibliotéKar évbúcsúztató hangversenyét hallgathatták meg az érdeklődők.

Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Rendhagyó karácsonyi foglalkozást tartott Hodosi Szilvia népzenetanár a Gyermekkönyvtárban.

24. Városi Könyvtár (Jászberény): Jászberényben ebben az évben is útjára indították az Adventi örömnaptár - a könyvtárosok ajánlásával nevet viselő programot. December 24-éig nap mint nap a városi könyvtár egykori katalógusszekrényének fiókjait kinyitva a résztvevők egy feladatot kapnak. Az örömnaptár egy „mesebeli házikó" formájában jelen volt a város főterén is.

Banka Csaba felvétele - Új Néplap archívuma

Damjanich János Múzeum (Szolnok): A múzeum könyvtár ritkasága Somogyi Ignác: Szolnok város története 1739-1880-ig című munkája. 

Csabai István felvétele - Új Néplap archívuma

2017

Január

5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Tóth László fotóiból nyílt kiállítás a Művészeti szalonban.

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Empátia kör címmel tartott beszélgetés Sőregi Katalin az erőszakmentes kommunikációról fiatalok számára.

Verseghy Könyvtár Fotótára

11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Báthoryakról tartott előadást Kiszely Tóth Anett az Életre kelt történelem című sorozat keretében.

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Hunya Zoltán magángyűjteményéből nyílt numizmatikai kiállítás a Művészeti szalonban. Az Ifjúsági teremben pedig Rejtélyek, titkok a történelemben címmel Túróczi Tamás történész beszélgetett a diákokkal. 

Verseghy Könyvtár Fotótára

Dr. Örsi Julianna és Szendrei Eszter mutatta be a Palástban című helytörténeti kiadványt, amely a nagykunsági kötődésű lelkészek életét dolgozza fel.

Boldogházi Hírek archívumából

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kölcsey Ferenc: Himnusz rajzpályázatra beérkezett pályaművekből nyílt kiállítás a Gyermekkönyvtárban.

Verseghy Könyvtár Fotótára

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az angyalok nem sírnak címmel Kiss József író-rendezővel Barabás Botond színművész beszélgetett.

Mészáros János felvétele

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szolnoki Kalendárium helyismereti foglalkozás közönsége Ladnai Bálint őrmester hadtörténeti előadását hallgatta meg az 1849. január 22-i szolnoki ütközet évfordulója alkalmából.

28. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Családi hétvége kézműves foglalkozáson farsangi maszkokat készítettek az érdeklődők.

29. Községi Könyvtár (Tiszaderzs): Születésének 80. évfordulója alkalmából Hatvani Dániel nevét vette fel a Közösségi Színtér és Könyvtár. A helyi általános iskola két tantermében kapott helyet a könyvtár, új polcokkal és ülőbútorokkal is gyarapodtak.

A tiszaderzsi intézmény facebook oldala

31. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az Olvasókör vendége Nagy Katalin Matild képzőművész volt. Megrajzolt történetek című foglalkozás keretében a művészi könyvillusztrálásról beszélgettek az alkotóval.

Február

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szép magyar beszéd verseny Szolnok városkörnyéki fordulójának adott a Gyermekkönyvtár.

13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): 7 mérföldes csizmában heted7 határon című mesevetélkedő III. fordulóját szervezték meg a gyermekkönyvtárosok.

Verseghy Könyvtár Fotótára

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Válogatás az elmúlt 30 év legkedvesebb sajtófotóiból címmel nyílt meg Mészáros János fotóriporter, az Új Néplap munkatársának kiállítása a Művészeti szalonban.

Verseghy Könyvtár Kisnyomtatványtára

11. Községi Könyvtár (Tiszainoka): A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Könyvtári Szolgáltató Rendszer anyagi és szakmai támogatásával megújult a tiszainokai könyvtár.

Tiszainokai könyvtár facebook oldala

16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Természetbarát Klub Szabó Eszter tartott élménybeszámolót 4 nap Amszterdamban címmel.

23. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Sortűz után címmel közönségtalálkozót tartottak a könyvtárban. Erdélyi János filmrendezővel Bajnai Zsolt beszélgetett.

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Nemzedékek emlékezete előadássorozatban Kis Krisztián Bálint történelemtanárt hallgathatták meg az érdeklődők.

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Harry Potter világa címmel nyílt meg Földi Regina fotókiállítása az Ifjúsági teremben.

Március

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): 80 év - visszatekintés címet adta életműkiállításának Nagy László fotóművész.

13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kommunikációs megoldások a hétköznapok könyvtárhasználatában címmel könyvtári szakmai napot tartott a megyebeli könyvtárosok számára. A rendezvény főelőadója Horváth Sándor Domonkos volt. 

Verseghy Könyvtár Fotótára

16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Új Néplap Ankétra került sor a Művészeti szalonban, ahol a megyei lap újságírónak tehetettek fel kérdéseket az érdeklődők.

23. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az Ifjúsági részleg olvasóból alakult Irodalmi kör kvízestet szervezett. Ezen a napon Kalapos Éva íróval találkoztak helyi középiskolások a könyvtárban.

Verseghy Könyvtár Fotótára

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Arccal a földön a 20. század címmel versszínházi emlékműsort hallgathattak meg az érdeklődők az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójára Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek előadásában

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Tavaszváró családi kézműves foglalkozást szerveztek a gyermekkönyvtárosok.

27. Községi Könyvtár (Örményes): Az ovisoknak mutattak be rövid meséket a youtube-on a KSZR rendszer keretein belül kapott új projektor és vetítővászon segítségével. A mesékkel kapcsolatos kvíz után megvendégelték a gyerekeket egy kis harapnivalóval is.

Tiszaszőlősi könyvtár - Új Néplap archívuma

Április

3-4. Verseghy Könyvtár (Szolnok): In memoriam Verseghy Ferenc tudományos konferenciát szervezett a könyvtár névadó 260. és halálának 195. évfordulója alkalmából a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont XVIII. Századi
Osztálya munkatársaival szoros együttműködésben a város önkormányzatának támogatásával.

Verseghy Könyvtár Fotótára

Áprilistól őszig Verseghy Ferenc munkásságát és szolnoki kultuszát bemutató molinókiállítást állítottak a könyvtár előtti téren.

5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kiszelyné Tóth Anett Titanicról szóló előadását hallgathatták meg az Életrekelt történelem sorozat látogatói.

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Dragomán György íróval Tálas László újságíró beszélgetett a Szolnoki Mementó programsorozat keretében.

Verseghy Könyvtár Fotótára

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Közösségépítés címmel szakmai konferenciát szervezett a könyvtár.

Verseghy Könyvtár Fotótára

11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Három kis hangjegy címmel francia kórusok hangversenyének adott otthont a Művészet szalon.

12. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Széchenyi István Gimnázium diákjainak munkáiból nyílt kiállítás a Gyermekkönyvtár Ifi-Art sorozatában.

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szülésre hangolva címmel szervezett beszélgetést a kismama klub a könyvtárban.

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Természetbarát Klub foglalkozásán Hegedűs Istvánné az alföldi Szent Márton zarándokútról tartott beszámolót. Ezen a napon az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlév alkalmából dr. O. Réti Zsófia tartott előadást Magyar írók és költők 1956 után címmel.

Verseghy Könyvtár Fotótára

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Zöld világom elnevezésű környezetvédelmi vetélkedőt szervezett a Gyermekkönyvtár és a Europe Direct szolnoki irodája. Ezen a napon Szőllősi Kristóf, az Acélszentek szerzője volt az Ifjúsági részleg vendége.

23. Községi Könyvtár (Mesterszállás): A  Hagyományőrző Kézimunka Szakkör szervezésében tűzzománc és grafika kiállítást rendeztek a könyvtárban.

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok):  Az Olvasókör vendége Baranyi Ferenc költő volt. A szerző verseiből Márki Éva és Rigó József olvasott fel.

Verseghy Könyvtár Fotótára

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár Olvasókuckó klubja tartott foglalkozást Olvassuk ki Európát! címmel.

28. Községi Könyvtár (Örményes): A Madarak és Fák Napja alkalmából Kiss Balázs a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság elnöke volt a könyvtár vendége, aki Dévával, az ölyvvel tartott bemutatót az általános iskolások számára. Az előadás után a gyerekek kézre vehették a madarat.

Örményesi Hírvivő archívuma

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Nemzedékek emlékezet sorozatban Kis Krisztián Bálint előadását hallgathatták meg a történelem iránt érdeklődők.

Május

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Életre kelt történelem sorozatban Kiszelyné Tóth Anett Zrínyiekről tartott előadását.

11. Községi Könyvtár (Mesterszállás): A település gyűjteménye felvette szolgáltatásai közé a KönyvtárMozi programokat.

26. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Születés Hete

Boldogházi Hírek archívuma

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Olvasókör Pablo Neruda íróról beszélgettek.

Verseghy Könyvtár Fotótára

Június

7-10. Ünnepi könyvhét

10. Községi Könyvtár (Mesterszállás):  A könyvtári munkatársak szervezésében elszármazott művészek kiállítását rendezték meg.

14. Községi Könyvtár (Hunyadfalva): Az önkormányzat által megszépített épületbe a Nemzeti Kulturális Alap és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer anyagi és szakmai támogatásával új bútorok, eszközök, dokumentumok kerültek. A gyerekeket játszósarkot, a felnőtteket olvasófoteleket vehettek birtokba.

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár színes programmal kapcsolódott be a Múzeumok éjszakája egyik szolnoki helyszíneként.

Verseghy Könyvtár Fotótára

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Gyereknapi kézművesfoglalkozás tartottak a Gyermekkönyvtárosok.

Tóth Annamária csataszögi könyvtáros - Új Néplap archívuma

Július

Könyvtári nyár Mesterszálláson - Falufigyelő archívuma

 

Csataszögi könyvtár - Mészáros János felvételei

Augusztus

21. Városi Könyvtár (Jászberény): Háromhetes leltár után ismét megnyitotta kapuit a városi könyvtár. 

28. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verseghy 2.0 (1997-2017) jubileumi konferenciát szerveztek a könyvtárban. Szalóki Gabriella könyvtári referens, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős Államtitkárság, Közgyűjteményi Főosztály, Könyvtári és Levéltári Osztály munkatársa és Kovácsné Koreny Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese is előadást tartott.

Verseghy Könyvtár Fotótára

Szeptember

Községi Könyvtár (Mesterszállás): Leselejtezett könyvekből rendezett börzét a település könyvtára.

14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Katona József (J. Soldiers) könyvbemutatójára került sor.

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Jég dupla whiskeyvel című fotókiállítást Lengyel Boldizsár megnyitotta meg.

16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Kulturális Örökség Napjai alkalmából Zárt ajtók mögött címmel játékos könyvtárbemutató foglakozást tartottak az érdeklődőknek.

27. Városi Könyvtár (Jászberény): A Kutatók Éjszakáján országszerte közel kétezer program várta a tudományok szerelmeseit. A sötétedés utáni rendezvényhez a Jászberényi Városi Könyvtár is csatlakozott. Csillagászati előadások, csillagköd készítés, robotika és drónbemutató is várta az érdeklődőket.

BerényCafé felvétele

29. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kutatók Éjszakája: Könyvtári és Europe Direct stand a Szolnoki Campuson

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Magyar Népmese Napja alkalmából a gyermekkönyvtárosokból álló Minerva bábcsoport mesélt a gyerekeknek.

Október

2-8. Országos Könyvtári Napok

25. Városi Könyvtár (Kenderes): Baba-mama klub foglalkozásán a babamasszászról beszélgettek és tartottak bemutatót.

26. Városi Könyvtár (Tiszaföldvár): A Homoki Általános Iskola 4. osztályos tanulói vettek részt a Gyermekkönyvtárban Fábián Attila a Tiszaföldvári Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokának előadásán.


Tiszaföldvári Városi Könyvtár honlapja

November

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verseghy és kortársai címmel szervezett szavalóverseny középiskolásoknak a könyvtár. A verseny zsűrijének elnöke Molnár László színművész volt.

Verseghy Könyvtár Fotótára

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár vendége Háy János író volt. Az alkotóval Jenei Gyula beszélgetett.

Verseghy Könyvtár Fotótára

13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Magyar nyelv napja alkalmából Szolnok szaval címmel a város több pontján diákokkal együtt szavaltak a könyvtárosok.

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): 4 for Europe középiskolai versenynek adott otthont a könyvtár.

Verseghy Könyvtár Fotótára

25. Községi Könyvtár (Mesterszállás): Társkiállítás keretében fotókból és fafaragásokból szerveztek a könyvtári munkatársak.

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szakmai napot tartottak könyvtárosok részére. 

Verseghy Könyvtár Fotótára

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Jónás Tamás költő volt a könyvtár vendége, akivel Jenei Gyula beszélgetett.

Verseghy Könyvtár Fotótára

December

5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Várhalmi Sándirné gobelin kiállítása nyílt meg a Művészeti szalonban Tűvel festett világ címmel.

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Szolnoki kalendárium helyismereti klub vendégeként Rideg István mutatta be a Jászkunság Évkönyv 2017-ben megjelent kötetét.

8.Verseghy Könyvtár (Szolnok): ZLátótér kiállítássorozat keretében Lövei Bettina fotóit tekinthették meg az érdeklődők az Ifjúsági teremben.

12. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Arany 200 online vetélkedő eredményhirdetésére került sor.

14.  Verseghy Könyvtár (Szolnok): Író-olvasó találkozót szervezett a könyvtár. Petőcz András József Attila-díjas íróval Jenei Gyula beszélgetett.

Verseghy Könyvtár Fotótára

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verseghy Emlékéve zárókonferenciáján Lengyel Réka, a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, XVIII. századi Osztály tudományos munkatársa tartott előadást.

Verseghy Könyvtár Fotótára

18. Szandaszőlősi Fiókkönyvtár (Szolnok):  "Amikor kihunynak a fények" címmel tartottak mesedélutánt a könyvtárban.

1962

Január

Verseghy Könyvtár (Szolnok): a könyvtár új berendezésének beépítése és a könyvek átrendezése miatt a kölcsönzés és az olvasótermi szolgálat 1962. januárjában szünetelt.

12. Déryné Művelődési Ház könyvtára (Karcag): tanyasi könyvtár- szolgálatot tartott minden második héten a karcagi Déryné Művelődési Ház könyvtára. Ilyenkor Cserhát, Tatárülés, Sebesér, Hattyús és Berekfürdő olvasni szerető embereit, s a November 7. és a Dimitrov Tsz tagjait látták el két hétre olvasnivalóval.

Kelemen Lajosné kisújszállási könyvtáros - Szolnok megyei Néplap felvétele

21. Községi Könyvtár (Tiszaföldvár): Az elkészült éveleji mérleg szerint több mint 50 000 forintot fordítottak 1961-ben könyvvásárlásra.

Február

1. Verseghy Könyvtár (Szolnok): megnyílt a megye korszerű könyvtára. Több hónapos munka után a könyvtárat szabadpolcos rendszerűvé építették át és a polcokon tízezer kötetet helyeztek el. Kétszázhetven folyóméternyi állványokon külön osztályozták a szépirodalmi és a szakkönyveket. A könyveket az ABC rendjében sorakoztatták és a betűk váltásánál hasábokat alkalmaztak.

previous arrow
next arrow
Slider

A hasábokon Gácsi Mihály fiatal festőművész alkotását, egy-egy nagy író és alkotó arcképét helyezték el. A könyvtár színességét emelték a kerámiák és a Csók István Galériából vásárolt modern bútorok. A több mint félmillió forintos költséggel létesített korszerű könyvtár külön kölcsönző, olvasó, katalógusteremmel, valamint ruhatárral rendelkezett.

3. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): már 1961-ben elkezdték a mezőtúri Móricz Zsigmond Könyvtár bővítését. A több mint 200 ezer forint beruházást igénylő munkát február közepére, határidő előtt befejezte a helyi Asztalos Ktsz. A könyvtár két részes lett — bár még így is szűknek bizonyul ehhez — az ifjúsági és felnőtt kölcsönzés más-más teremben folyt. A hónap végén át is adták az új könyvtárat, amelyről a Magyar Televízió Hiradója is tudósított.

Mezőtúr
previous arrow
next arrow
Slider

Március

1. Szolnok: megyei tanácskozás zajlott a könyvtárügy helyzetéről. Harmadízben hívták össze a megye kulturális területein dolgozó funkcionáriusok tanácskozását. Ez esetben a területi és szakszervezeti könyvtárak vezetői, munkatársai jöttek össze Szolnokon, hogy meghallgassák munkájuk értékelését, beszélgessenek az előttük álló feladatokról. Mint a másik két tanácskozáson is, megjelentek a párt és a tanács vezetői. Jelen volt Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Árvái István, a megyei pártbizottság agit. prop, osztályának vezetője, Bárdi Imre, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztály vezetője.

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): író-olvasó találkozóra került sor Szabó Pál, Kossuth-díjas íróval, Cseres Tibor, Galabárdi Zoltán írókkal, Sipos Gyula, Vihar Béla, Ténagy Sándor és Vasvári István költőkkel.

14. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): gyarapodott az olvasók száma az újjáépült mezőtúri könyvtárban. Abban az évben 1361 olvasó iratkozott be.

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szolnok megye nagykiterjedésű tanyavilágát eddig csak egy művelődési autó kereste fel. A megyei könyvtár újabb Warsava típusú kocsival gazdagodott. Az addigi 18 állomáshelyet 25-re bővítették a könyvtárosok.

28. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): a Karcagi Csokonai könyvtár könyvbált rendezett a Ságvári Endre Ifjúsági Házban. Eredményeképpen 2500 forint értékkel gazdagodott a könyvtár állománya.

Április

6.MSZBT Klubhelyiség (Szolnok): Könyvismertetés. A Pedagógus Szakszervezet, a MSZBT, a Ságvári Endre Művelődési Ház és a Verseghy Könyvtár közös programjának vendége Molnár Sándor gimnáziumi tanár volt.

7. Szigligeti Színház (Szolnok): „Három nővér” — magyarul, oroszul és bolgárul címmel kiállítás nyílt a teátrumban. A tárlat fényképes és könyvanyagát a Színháztudományi Intézettől és a szolnoki Verseghy Könyvtártól kölcsönözte a színház igazgatósága.

14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): felajánlásokat tettek és munkatervet készítettek a VIII. pártkongresszus tiszteletére a Szolnok megyei könyvtár dolgozói. A többi között versenyt indítanak a könyvbarát-mozgalom keretében „minden házból egy olvasót” céllal.

16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Ünnepi könyvhét előkészítő bizottság alakult. A könyvhét programjának megvitatására a megyei tanács vb. művelődésügyi osztálya és a Verseghy könyvtár munkatársai ülnek össze.

21. Községi Könyvtár (Jászapáti): több mint nyolcezer kötet közül válogathattak az olvasók. A dia-filmtárat is kiegészítették, s így már 1030 mese és ismeretterjesztő kisfilmje volt ebben az évben a könyvtárnak. Az állandó olvasók száma 1150 fő volt.

26. Verseghy Könyvtár (Szolnok): a szolnoki ifjúság részére nagysikerű könyvismertetéseket rendezett a megyei könyvtár Gergely Márta műveiből. A két előadást csaknem százhatvan fiatal hallgatta meg.

Május

1. Városi Könyvtár (Túrkeve): könyvtármegnyitó. Többszázezer forintos költséggel újjáalakították a városi könyvtárat. A város lakossága társadalmi munkával járult a könyvtár bővítéséhez.

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): ifjúsági ankét Solohovról. Az ünnepi könyvhét előkészítéséül a Verseghy Könyvtár és a gépipari technikum igazgatósága ankétot rendezett. Témája Solohovnak, A hazáért harcoltak című műve volt. Fehér Lajos tanár beszélt a mintegy hatvan diáknak, az író munkásságáról, a könyv hazafias, szocialista mondanivalójáról, töretlen optimizmusáról.

27. Verseghy Könyvtár, Ságvári Endre Művelődési Ház (Szolnok): Nagysikerű irodalmi esttel nyílt meg az ünnepi könyvhét. Bári Imre a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. Vendégek: Bóka László, Baranyi Ferenc, Mocsár Gábor, Bede Anna.

29. Járási Könyvtár (Kunhegyes, Kunmadaras): „Könyvbarát mozgalom“ a kunhegyesi járásban. A kunhegyesi járásban új olvasók toborzására „Könyvbarát mozgalom” néven bizottság alakult. A bizottságban a legtöbbet olvasó szövetkezeti gazdák, KISZ fiatalok kaptak helyet. A könyveket szerető emberek a járás egy-egy községében vállalták a mozgalom szervezését, amelynek feladata új olvasók, új könyvtári tagok gyűjtése; A legszebb eredménnyel a kunmadarasiak dicsekedhetnek, hiszen a múlt év végén 380 beiratkozott olvasója volt a könyvtáruknak és ez a szám májusra 510-re emelkedett.

Június

2. Járási Könyvtár (Tiszafüred): A könyvbarát mozgalomban részt vesznek megyénkben az asszonyok, lányok is. A nőtanácsok aktivistái közül sokan megmozdultak azért, hogy növeljék a könyvtárak olvasóinak számát. Tiszafüreden 30—40 nő aktivista végezt ezt a munkát. Belényesi Józsefné egymaga már közel 300 családot keresett fel, s igyekezett felkelteni érdeklődésüket a könyvek iránt. Munkája eredményeként 35 új olvasóval gyarapodott a járási könyvtár rendszeres látogatóinak száma.

22. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Tinódi Lantos Sebestyén emlékkiállításnak adott otthont a bibliotéka.

22. Községi Könyvtár (Szelevény): Szelevényen számos híve lett az olvasómozgalomnak. A községi nőtanács is részt vett új könyvbarátok toborzásában. A nőtanács egyik lelkes tagja Romhányi Rezsőné május végéig huszonegy új olvasót íratott be a könyvtárba.

26. Községi Könyvtár (Tiszaigar): „minden házból legyen olvasó” mozgalom. A megyei könyvtár igazgatója, dr. Nagy János köszöntötte a könyvbarát ünnepség résztvevőit, a kis község lelkes kultúrharcosait, akik vállalásukat június 15-e helyett június 7-re teljesítették és győzelemre vitték a „minden házból legyen olvasó” mozgalom jelszavát.

Ezzel a teljesítményével Tiszaigar nemcsak Szolnok megyében, hanem az egész országban is az elsők között érte el, hogy minden házhoz eljusson a könyv. Tiszaigar község tanácsa ez évben is hozzájárult a községi könyvtár állományának gyarapításához. Az állami költségvetésből és a községfejlesztési alapból összesen 8000 forintot fordított a könyvtár készletének bővítésére. 1962. év végére a községben ezer lakosra már 1117 kötet jutott. Az ünnepségen átadásra került 123 kötet könyvvel már túllépték az 1965-re tervezett kötetszámot. Nem kis része van ebben a kis község lelkes olvasószervezőinek: Gazdag János, a Petőfi Tsz magtárosa 35, Kőszegi János könyvtáros 106, Emődi István bácsi a hetven éves volt könyvtáros 35 olvasót szervezett.

Július

6. Községi Könyvtár (Pusztamonostor): kétezer forinttal támogatták a községi könyvtár fejlesztését a pusztamonostori Búzakalász Tsz gazdái.

17. Községi Könyvtár (Jászladány): művelődési házat avattak. A könyvtár is a művelődési házban kapott helyet.

Kalmár Jánosné könyvtáros Jászladányon - Szolnok megyei Néplap

19. Helyőrségi Klub (Szolnok): a Verseghy Könyvtár is közreműködött Horváth Ferenc előadóművész irodalmi estjének szervezésében.

Meghívó - Verseghy Könyvtár Aprónyomtatvány-tára

22. Letéti Könyvtár (Berekfürdő): a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa központi könyvtára új letéti könyvtárat létesített Berekfürdőn, a pedagógus üdülőben. Több mint kétszáz kötet olvasnivaló várja itt az ország különböző részeiből Berekfürdőn üdülő tanárokat, tanítókat.

24. Városi könyvtár (Mezőtúr): kiemelkedő eredményekkel dicsekedhetett a könyvbarát mozgalom. A tömegszervezeti aktívák és a könyvtár propagandamunkájának eredményeképpen az olvasók száma ez év június végén meghaladta a 2800 főt. A városi könyvtár a külterületeken 11 fiókot tartott nyitva. Nyolc kiállítást rendeztek az első félévben, a fiatalság részére diavetítéseket, szellemi fejtörőket, könyvismertetéseket tartottak a könyvtár dolgozói.

25. Helyőrségi Klub (Szolnok):  A Csehszlovák Kommunista Párt harcos útja című kiállatás nyílt a Hazafias Népfront és a Verseghy Könyvtár szervezésében.

Augusztus

18. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): „Száz éves a moszkvai Állami Lenin Könyvtár” című vándorkiállításnak adott otthont a gyűjtemény. A bemutató anyaga az érdeklődők elé varázsolta a 17 emeletes könyvtár épületét, melyben több mint 11 millió kötet könyvet helyeztek el.

26. Kertvárosi Fiókkönyvtár (Szolnok): a Kertvárosban háromszázezer forint beruházással művelődési ház és fiókkönyvtár építésébe fogtak.

27. (Szolnok): megyei könyvtárosi értekezletet tartottak, amelyen részt vettek a tömegszervezetek képviselői, a járási, városi és önálló községi könyvtárak vezetői, a Művelődésügyi Minisztérium könyvtárügyi főosztályának és az Országos Széchenyi Könyvtárnak a képviselői. Az értekezlet középpontjában a megyei könyvtárnak az 1962—63-as népművelési évre készített munkaterve állott.

Szeptember

23. Községi Könyvtár (Öcsöd): Könyvbarát napra és író-olvasó találkozóra került sor, melynek vendége Berkesi András volt.

25. Csokonai Könyvtár (Karcag): Ünnepélyes külsőségek között adták át a karcagi földműves szövetkezet nyolcezer forint értékű könyvajándékát a karcagi Csokonai Könyvtárnak.

Sokan felkeresik szabad idejükben a szolnoki Verseghy Könyvtár olvasótermét - Szolnok megyei Néplap

Október

1. Szolnok megye: megnyitották az őszi könyvheteket megyénkben, amely október 30-ig tartott. A könyvhetek alatt jelent meg a MÉSZÖV és a megyei könyvtár kiadásában a Könyvbarát újság.

Könyvbatár magazin

1. Községi Könyvtár (Tiszasüly): Járomi István községi könyvtáros vezetésével figyelemreméltó munkát végzett Tiszasülyön a könyvtár. Ezer családnak több mint egyharmada állandó kölcsönzője a falusi könyvtárnak. Ebben az évben költségvetésből 5700, községfejlesztési alapból pedig 5000 forintot juttattak könyvek vásárlására.

10. Járási Könyvtár (Kunszentmárton): 190.000 forint értékű könyvvel gyarapodott kunszentmártoni járási könyvtárak állománya.

15. Járási Könyvtár (Törökszentmiklós): gyermekkönyvtár nyílt a járási könyvtár helyiségében. Az avatási ünnepségen Tar Ferenc könyvtárigazgató üdvözölte a vendégeket. Az ízlésesen berendezett könyvtárban több mint 2500 kötet könyv között válogathattak a fiatal olvasók.

Törökszentmikós - Verseghy Könyvtár Fotótára

21. Községi Könyvtár (Tószeg): könyvbarát napra került sor. Az író-olvasó találkozó vendége Bede Annal és Baranyi Ferenc volt.

28. Városi Könyvtár (Tiszafüred): könyvkiállítást szerveztek „Román-magyar irodalmi hídépítés” címmel.

30. Csokonai Könyvtár (Karcag): Papp István gimnáziumi igazgató szovjetunióbeli úti beszámolójának adott helyet a bibliotéka. Az előadás Iszakovszkij: Dal a forradalomról című költeményének előadásával ért véget.

30. Járási Könyvtár (Jászberény): Régészeti ásatások Jászberényben címmel Csalog Zsolt muzeológus Ismeretterjesztő előadást tartott az olvasóteremben.

November

7. Járási Könyvtár (Jászberény): a Jász Múzeum és a jászberényi járási könyvtár közös kiállítást rendezett a könyvtár olvasótermében „A Jászság irodalmi emlékei” címmel. Anyaga alapos részletességgel mutatta be a Jászsággal kapcsolatos tudományos kutatások gazdag irodalmát.

17. Járási Könyvtár (Törökszentmiklós): Tímár Máté és Hajnal Gábor író-olvasó találkozójának adott otthont az intézmény.

18. Községi Könyvtár (Újszász): Tímár Máté és Hajnal Gábor író-olvasó találkozóra került sor.

18.Községi Könyvtár (Kenderes): könyvbarát-vasárnap vendége Mocsár Gábor író volt.

30. TIT előadóterem (Szolnok): Színházi ankétra került sor a Pedagógus Szakszervezet Kultúrotthona, a TIT és a Verseghy Könyvtár szervezésében.

December

9. Községi Könyvtár (Zagyvarékas): könyvbarát nap keretében megyénk írócsoportjának tagjai vettek részt. Papp Péter, Boros Zoltán, Hortobágyi László, Szegedi Pál saját műveiből adott elő.

18. Városi Könyvtár (Kisújszállás): Könyvbarátok nap keretében a megye könyvbarát bizottsága ünnepelt.

Kisújszállás

Dr. Hadnagy László miniszterhelyettes Tar Ferenccel, a törökszentmiklósi járási könyvtár vezetőjével és Varga Imre könyvbarát bizottsági taggal beszélget - Szolnok megyei Néplap
 

18. Csokonai Könyvtár (Karcag): Sáfár László általános iskolai igazgató párizsi útjáról tartott élménybeszámolót.

1984

Január

Felszabadulási Emlékkönyvtár (Mezőtúr): A könyvtár a Fiatal utazók klubjával közösen az olimpiai év tiszteletére közösen hirdetett rajzpályázatot az általános iskolások körében. A gyerekek és felnőttek sportolásáról, testedzéséről, versengéséről bármilyen technikával készült alkotással neveztek be.

Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): Az épület állagának leromlása miatt átmenetileg bezárták a városi könyvtár 1-es számú fiókkönyvtárát. Az olvasók azonban nem maradtak könyv nélkül, mert a közelben lévő Felszabadulás emlékkönyvtár rendelkezésükre állt.

Abádszalók - Szolnok megyei Néplap archívuma

Nagyközségi Könyvtár (Kunhegyes): Levelező vetélkedőt hirdetett a körzeti bemutatóház, a helyi KISZ- bizottság és a könyvtár szocialista brigádok, KISZ- alapszervezetek részére. A fiatalok négy hónapon keresztül irodalomról, történelemről, födrajzról, művészetekről, politikáról, űrkutatásról és sportról vetélkedtek.

Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): Figyelőszolgálatot indítottak a városi könyvtár munkatársai. A könyvtárosok új szolgáltatásként vállalták, hogy — az olvasók kérésére — az intézménybe járó folyóiratokból összegyűjtik az adott témával foglalkozó írásokat.

23. Nagyközségi Könyvtár: (Rákóczifalva): A mezőgazdasági könyvhónap nyitányaként a könyvtárban, dr. Gonda Irén, a Kistenyésztők című lap főszerkesztője találkozott a község nyúltartóival. Az Áfész, a könyvtár és a TIT közös rendezésében sorra kerülő író-olvasó találkozón a nyúl- tenyésztés időszerű kérdéseit vitatták meg.

28. Községi Könyvtár (Jászszentandrás): A települési könyvtárban szülők részére találkozót tartottak. A téma a honvédéit nevelés volt, amelyről Nagy Lajos alezredes, a Killián György Repülő-Műszaki Főiskola tisztje tartott előadást.

Február

20. Nagyközségi Könyvtár (Kunhegyes): A mezőgazdasági könyvhónap alkalmából a könyvtár szabadidős klubjában a mezőgazdasági kis gépek bemutatójára került sor.

Március

Városi Központi Könyvtár (Szolnok): "Itt a tavasz" könyvtári foglalkozás I. osztályos tanulók részére két hónapon keresztül

1.  (Jászladány): Megnyílt az olvasók előtt a felújított jászladányi könyvtár. A beépített padlástéren olvasótermet és zeneszobát rendeztek be.

Szolnok megyei Néplap felvétele

15. Nagyközségi Könyvtár (Újszász): Új könyvtárat avattak Újszászon. A 150 négyzetméter alapterületű, tetszetős létesítmény társadalmi összefogással készült el.

Szolnok megyei Néplap felvétele

Az avatóünnepség nyitányaként Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című verse hangzott el Posta Emma újszászi középiskolás előadásában. Majd Balogh Regina a könyvtár vezetője köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően Szurmay Ernő, a megyei könyvtár igazgatója mondott rövid beszédet. Kiemelte, hogy a helyi könyvtár eddig is szép olvasótábort mondhatott a magáénak, hiszen a 7 ezer lakosból 2267 rendszeres látogatója volt, s egy-egy olvasó átlagosan húsz könyvet kölcsönzött évente. A beszéd után Szurmay Ernő jelképesen átadta a könyvtárat használatra a község lakóinak.

17. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Rajzversenyt szerveztek Karcagon a Gyermekrészlegben. A versenyen általános iskolások mutatták be kézügyességüket és fantáziájukat.

20. A Könyvtárosok Szolnok megyei szervezete az AGROINFORM könyvtárában tett szakmai kirándulást Budapesten.

26. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Több helyi szervezettel közösen szervezte meg a könyvtár a Kritika című művelődéspolitikai folyóirat ankétját, amelynek a Damjanich Múzeum adott otthont.

29. MÁV Csomóponti Művelődési ház könyvtára (Szolnok): Komolyzene-történeti előadást tartott Vajna Katalin zenepedagógus.

30. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Gyűjtemény igazgatója tartott színes diavetítéssel egybekötött előadást Körösi Csorna Sándor nyomában Nyugat-Tibet ösvényein címmel. A bicentenárium tiszteletére az előadás előtt elsőnapi bélyegzővel ellátott emléklapot is árusítottak.

Április

5. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A költészet napja bevezetőjeként a városi könyvtár a helyőrségi művelődési otthonnal közös irodalmi délutánt rendezett a könyvtár olvasótermében. A versbarátok vendége Baranyi Ferenc költő és Karsai Franciska gitárművész volt.

9. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Húsvéti népszokások című gyermekfoglalkozás

11. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): József Attila vers- és prózamondó verseny

Május

3. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Író-olvasó találkozó Bálint Ágnes (1922-2008) íróval

Hild Viktor Könyvtár Fotótárából

10. Arany János Könyvtár (Kisújszállás): Nyolcadikosok részére szervezett vetélkedőt a könyvtár, Jöjj ifjú társunk címmel. A vetélkedőt a KISZ zászlóbontásának 27. évfordulója alkalmából rendezték meg.

17. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Író-olvasó találkozó Horgas Béla (1937-2018) költővel

21. Csokonai Könyvtár (Karcag): Író-olvasó találkozót rendezett a bibliotéka a városi tanács kórházának klubtermében, ahol Garai Gábor Kossuth-díjas költő volt a verskedvelők vendége.

22. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Környezet- és Természetvédelmi Napok keretében Schmidt Egon zoológus tartott előadást a kolibrikről. Az író-olvasó találkozót madárhang-vetélkedő és dedikálás is szinesítette.

23. Csokonai Könyvtár (Karcag): Zenés irodalmi pódiumműsort szervezett a bibliotéka Kertész Ákos író, Kertész Lilla előadóművész és Tóth János gitáros közreműködésével.

MÁV Járműjavító Művelődési ház könyvtára (Szolnok): Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyét mutatta be Vajna Katalin zenepedagógus.

25.-június 1. Ünnepi Könyvhét

29. DATE Kutatóintézet könyvtára (Karcag): Iluh István műveiből összeállított verses-zenés műsort rendeztek. A műsort a SZIM, a, kutató intézet és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közösen rendezte az üzemek dolgozóinak.

30. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): A Színjátszók (Dr. Münnich Ferenc körúti Általános Iskola) és a Könyvbarátokklub (K. Bozsó Károly úti Általános Iskola) zárófoglalkozása.

Június

1. Arany János Könyvtár (Kisújszállás): A könyvtár és a Tűzoltó ifjúsági klub amatőrök részére pályázatot hirdetett Egy szabad hazában címmel. Az eredményhirdetésre és a legjobb alkotások bemutatására a Tűzoltó ifjúsági klubban került sor.

11. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr) : Fenákel Judit írónő, a Nők Lapja munkatársa volt a könyvtár vendége.

A mezőtúri zenei gyűjtemény fiatal vendégei - Szolnok megyei Néplap felvétele

Július

Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Író-olvasó találkozó D. Nagy Éva természettudóssal

A jászapáti könyvtárban - Szolnok megyei Néplap felvétele

Augusztus

A megyei könyvtár kötészete - Szolnok megyei Néplap felvétele

Szeptember

16-22. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Fiatal könyvtárosok olvasótáborának adott otthont a megyeszékhely.

17. Helyőrségi Művelődési Otthonban (Szolnok): Honvédelmi könyvnapokat szerveztek.

Szolnok megyei Néplap felvétele

Október

3. Csokonai Könyvtár (Szolnok): Révész Napsugár grafikusművész volt a könyvtár vendége.

SZIM üzemi könyvtára (Karcag): A lézertechnikáról szervezett ankétot az üzemi könyvtár és a GTE helyi szervezete az 1984. évi műszaki és közgazdasági könyvnapok keretében. A meghívott előadó dr. Antal Kálmán, a Tungsram főosztályvezetője volt.

9. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Grafné Forrai Magdolna zenei ismeretterjesztő foglalkozása a Dr. Münnich Ferenc körúti Általános Iskolában

15. Arany János Könyvtár (Kisújszállás): Lezárult a Kell egy jó könyv című pályázat határideje. A kijelölt hat könyv ismeretére alapozott 3—3 kérdésre helyesen válaszolók között öt főldíjat sorsoltak ki.

A kézikönyvek jobb elhelyezéséért a kisújszállási könyvtár olvasótermében új polcrendszert építettek be.

18. Nagyközségi Könyvtár (Kunhegyes): Író-olvasó találkozó vendége volt Fehér Klára író.

Nagyközségi Könyvtár (Kunszentmárton): A Világ rendje címmel került sor Kertész Ákos író rendhagyó szerzői estjére. A műsorban Kertész Lilla beszélgetett az íróval, és Tóth János István közreműködésével szemelvényeket mutatott be Kertész Ákos alkotásaiból.

Az épülő kenderesi könyvtár - Szolnok megyei Néplap felvétele

19. Karcagi Kutatóintézet könyvtára (Karcag): Az NDK Kulturális és Tájékoztató Központ, a Debreceni Agrártudományi Egyetem az NDK harmincötödik születésnapja tiszteletére kiállítást nyitott a kutatóintézet könyvtárában.

25. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A műszaki és közgazdasági könyvnapok keretében Bercsényi György, az Innovatex munkatársa tartott előadást a szőnyegszövő és fonalnemesítő háziipari szövetkezet dolgozóinak, Tanulmány a textilipar helyzetéről címmel.

26. Községi Könyvtár (Jászjákóhalma): Dr. Papp József tudományos kutatóval, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont herceghalmi Takarmányozási Kutatóintézetének tudományos munkatársa a község szülötte, aki a sertés- és malacneveléssel és takarmányozással összefüggő kérdésekre válaszolt az érdeklődőknek.

November

1. Klubkönyvtár (Szajol): A nagy bolygókról tartott előadást Kiss László, a TIT csillagászati szakosztályának fagja. Az előadás után a hallgatók a könyvtár udvarán felállított távcsővel — derült idő esetén — megfigyelhették a Holdat, a Szaturnuszt, a Jupitert, a kettőscsillagokat és csillaghalmazokat is.

4. Csokonai Könyvtár (Karcag): Radnóti Miklós halálának negyvenedik évfordulója alkalmából a Déryné Művelődési Ház és a könyvtár szavalóversenyt, illetve vetélkedőt rendeztek a napokban.

Szolnok megyei Néplap felvétele

5. Községi Könyvtár (Jászapát): Dr. Vecsésy Sándor nyugdíjas ügyvéd saját, a településről készített, felvételeit minden hónap első hétfőjén, délután 5 órától levetítette a könyvtárban összegyűlt érdeklődők előtt.

10. Községi Könyvtár (Kunhegyes): A könyvtár pincegalériájában véget ért Kalmár Zsigmond tiszanánai népi fafaragó kiállítása. A paraszti élet múltját bemutató tárlatot egy hónap alatt sokan látogatták a településről.

Szolnok megyei Néplap felvétele

11.  Verseghy Könyvtár (Szolnok): Alapításának 50. éves jubileumára emlékezett a Verseghy Ferenc Könyvtár, amelynek jopgelődje a Szolnok Város Közkönyvtára és Múzeumi Gyűjteménye ezen a napon nyitotta meg kapuit 1934-ben.


Az évforduló alkalmából kiállítás nyílt, melynek célja, történeti dokumentumok és egyéb érdekes kiadványok segitségével bemutatni a látogatóknak a könyvtár múltját, jelenét. Az ünnep tiszteletére emlékülést is tartottak.

Verseghy Ferencről készült ábrázolások gyűjteménye 1984-ben jelent meg

14. Csokonai Könyvtár (Karcag): Fehér Klára és Nemes László voltak a helyi könyvtár vendégei.

Városi Központi Könyvtár (Szolnok): K. Bozsó úti Általános Iskola I. osztályos tanuló számára tartott könyvtári foglalkozás

22. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Egyiptomi útiélményeiről számolt be az érdeklődőknek dr. Gombás István a könyvtár olvasótermében.

26. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A TIT Szolnok megyei szervezete és a megyei könyvtár irodalomtörténeti szabadegyetemet hirdetett. A szabadegyetem előadásain a felszabadulás utáni magyar irodalommal ismerkedhettek az érdeklődők. Az első foglalkozáson dr. Németh G. Béla akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár Folytonosság és megújulása felszabadulás utáni magyar irodalomban címmel tartott előadást.

Kenyéri Katalin és Sóron László részvételével kerekasztal-beszélgetést szerveztek könyvtárak igazgatóinak "Könyvtárosok besorolása a 24/1983. (XII.17.) ABMH sz. rendelkezés alapján" címmel.

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A 9/1983. MTVB sz. határozat nyomán a könyvtári hálózatok együttes távlati fejlesztésére készült tervezet vitája könyvtárosok, valamint a hálózatok fenntartói és szakfelügyelők részvételével.

December

Községi Könyvtár (Kunmadaras): Megalakították az óvodás cigánygyerekek klubját. A klubba huszonhárom, öt évnél idősebb tanulóval alapították meg. A foglalkozásokon a gyerekek verseket, meséket tanulnak és zenét hallgattak.

5. Csokonai Könyvtár (Karcag): A Nyugdíjas Olvasók Klub tagjai az „Életút” című zenés irodalmi műsort tekinthették meg.

6. Nagyközségi Könyvtár (Öcsöd): „A jót akarni kell" címmel rendhagyó irodalmi órát rendeztek a könyvtárosok az általános iskolában. A nyolcadik osztályosokat többek között József Attila, Radnóti Miklós, Illyés Gyula és Váci Mihály verseivel ismertette meg Sellei Zoltán előadóművész.

Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Szavalóverseny a K. Bozsó Károly úti Általános Iskola II. osztályos tanulói számára

A szolnoki F. Bede László Közlekedésgépészeti Szakközépiskola könyvtára - Szolnok megyei Néplap felvétele

11.Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Író-olvasó találkozó Horgas Béla költővel az Ecseki úti Általános Iskolában

Csokonai Könyvtár gyermekek számára készült kiadványa

13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Szolnok megyei könyvtár és a múzeum alapításának 50. évfordulója alkalmából emlékülést rendeztek Szolnokon, a városi tanács dísztermében.

previous arrow
next arrow
Slider

19. Községi Könyvtár (Jászszentandrás): A Gyermekkönyvhét alkalmából író-olvasó találkozó keretében Horgas Béla íróval ismerkedhettek meg a helyi gyerkek. Több más színes rendezvény is volt megyénkben ez alkalomból: a csépai községi és általános iskolai könyvtár például vetélkedőt rendezett az iskolásoknak.