József Attila olvasómozgalom

Az olvasómozgalmak a virágkorukat élték az 1950-es és 1960-as években. Jellegzetes példájuk volt az 1955-ben meghirdetett József Attila-olvasómozgalom. 

1955-ben indult a költő nevével fényjelzett olvasómozgalom, amelynek első ciklusa 1955. november 20-tól 1956. április 11-ig, József Attila születésének évfordulójáig tartott. Ezt  1959-ben megújítottak. Eleinte ajánlott könyvek jegyzékéből választható olvasmányok beszámolói alapján adták ki a mozgalom különböző fokozatú jelvényeit. Később a részvételt könyvtári tagsághoz kötötték, s a résztvevők számára irodalmi esteket, ankétokat, szellemi fejtörőket rendeztek.

Az olvasómozgalom célja, a szervező Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) szándéka szerint az munkás- és paraszt fiatalok olvasóvá nevelése, az ifjúság műveltségének gazdagítása volt azáltal, hogy megismerik magyar és a világirodalom klasszikus és kortárs irodalmának remekműveit, - a kor szellemének megfelelően - elsősorban a szovjet irodalom alkotásait. A szépirodalom mellett ismeretterjesztő, tudományos és szakmai könyvek, valamint filmalkotások népszerűsítésére is vállalkozott a mozgalom.

A DISZ József Attilát állította példaképnek minden magyar fiatal számára, mint akit alacsoby származása ellenére állhatatos szorgaloma, szívós tanulása kora legműveltebbjei közé emelte. József Attila a munkásosztály, a nép hangját szólaltatta meg.

A nevezéshez a DISZ jelentkezési lapot készített, amely a helyi alapszervezetekben és a könyvtárakban lehetett igényelni. Mindén jelentkező megkapta az olvasók füzetét, amelyben, a mozgalomról részletes felvilágosítást nyerhet.

A Verseghy Könyvtár népszerűsítő nyomtatványai 1955-ből

A mozgalomnak három fokozata volt: bronz, ezüst, arany. 1955-ben bronz- és ezüstfokozatra bárki jelentkezhet. Az olvasómozgalom aranyfokozatára csak a következő évtől, az ezüstfokozat megszerzése után lehetett jelentkezni.

Az olvasómozgalom bronzjelvényét az szerezhette meg, aki elolvasta a fokozat két kötelező könyvét, a javasolt lista öt könyvcsoportjából egy-egy könyvet, a filmlistában felsorolt filmek közül megnézett két filmet és résztvett a mozgalom minden rendezvényén.
Az ezüstjelvény megszerzéséhez a fokozat kötelező könyveiből négyet és a javasolt könyvcsoportokból egy-egy könyvet kellett elolvasni. A filmlistában felsorolt filmekből pedig három film megtekintését kellett igazolni.

Az olvasómozgalomnak öt év alatt százezer résztvevője lett. Keretei között igen sok fiatal lépett előre az irodalom megismerésének útján és szerette meg a könyvet. A korabeli szaksajtóbeszámolók azonban már kritikát is megfogalmaztak. Az olvasómozgalom azonban eddig nem járt teljes sikerrel, s ennek oka elsősorban szervezési hiányosság volt. Egyrészt a az akkor már Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget (KISZ) bírálták, hogy beválasztották a megyei és járási könyvtárak vezetőit az olvasómozgalmat legfelsőbb szinten irányító bizottságokba, kiengedték a kezükből a kezdeményezést.

A mozgalommal kapcsolatos összes feladatok a könyvtárosokra hárultak. Ebből következőleg úgy is tartották nyilván, mint a könyvtárak olvasómozgalmát. Érthető, ha ilyen körülmények között a mozgalom nem vált ifjúságunk egészét átfogó tömegmozgalommá. A könyvtárak sajátos propaganda eszközei sem jutottak el minden fiatalhoz, így a mozgalomba főleg azok kapcsolódtak be, akik egyébként is rendszeres olvasói a könyvtáraknak.

A mozgalmat folyamatosan kellett volna megrendezni évről-évre. Az általános gyakorlat azonban sajnos az volt, hogy a kultúrális szemle kiírásaival együtt mindig újra, meg újra meghirdették, újból kezdték a szervezését, ami megnehezítette a szemle e fontos ágának népszerűsítését.

A KISZ többet foglalkozott a társadalmi munkákkal, mint a műveltségi kérdésekkel. Ha egy szervezet fiatalsága például elültetett kétezer facsemetét, vagy nagyobb területen közreműködött a kukoricatöréseb, akkor a munka szervezője feltétlenül jutalomban,  még akár külföldi üdülésben is részesült. Míg az olvasómozgalomban végzett jó munkájáért a jelvények kiosztásán túl nagyobb jutalom nem járt.

Kritikus szemmel viszonyultak a mozgalom számadataihoz is.  Egyes helyeken egyszerűen „előléptették” a már amúgy is állandó olvasókat az új olvasómozgalom tagjaivá. A parasztfiatalokat pedig alig tudta a mozgalom megszólítani. A teljes létszám öt százalékát is alig érte el a számuk.

 

A KISZ Központi Bizottsága 1960-ban a Felszabadulási Kulturális Szemle keretében újjászervezte a József Attila olvasómozgalmat. A feladat sikeres megoldása érdekében nemcsak a könyvtárakkal, hanem a helyi pedagógusokkal, népművelési intézményekkel, és társadalmi szervekkel is együttműködtek.

 

A könyvtárak biztosították a mozgalomban megjelölt irodalomhoz való hozzáférést. Ez azt a feladatot is rótta a könyvtárosokra, hogy felmérjék, milyen mennyiségben legyen elérhető a megjelölt irodalom a gyűjteményükben. Azokban a községi könyvtárakban, ahol nem állt megfelelő összeg rendelkezésre az esetleg hiányzó művek beszerzésére, a járási könyvtárakból kölcsönzés útján szerezték be a szükséges irodalmi műveket. 
Az olvasómozgalom sikerének érdekében a könyvtárosok a könyvtári propaganda eszközeivel (könyvismertetések, ankétok, könyvkiállítások) ismertették meg a fiatalokkal az olvasómozgalommal kapcsolatos feladatokat. Beszélgett velük és tanácsot adtak, hogy eddigi olvasottságuknak megfelelően, melyik fokozatot válasszák és miképpen lássanak hozzá a fokozatnak megfelelő irodalom feldolgozásához. A  népszerűsítették az olvasómozgalom irodalmát.

Kunhegyesen 1956. február 20-án József Attiláról irodalmi estét rendeznek, és az olvasómozgalom indításakor havonta egyszer könyvankétot tartottak. Jászberényben táblát állítottak fel az olvasómozgalom hírei számára. verseny és a József Attila olvasómozgalom szervezését, szakmai segítését s nem kis eredménnyel. Gledura Lajos, a fegyvernek: kultúrotthon fiatal igazgatója különösen jó munkát végzett eddig a szakmai támogatás terén. Minden benevezett csoporthoz egy-egy pedagógust biztosított. A .jászberényi járási tanács népművelési osztálya műsortanácsadót jelentetett meg s ezzel könnyíti a DISZ szervezetek munkáját.

Szolnok megyében Mezőtúron, Túrkevén a KISZ-szervezetek voltak gazdái a mozgalomnak, Kisújszálláson pedig a könyvtárosok vállalták magukra a feladatokat. Karcagon a társadalmi szervezetek vezetői, a KISZ alapszervezetek titkárai és a művelődés munkásai, az úttörőállomás vezetője és a könyvtárosok is nagy súlyt helyeztek az olvasómozgalom népszerűsítésére. A városi kórház, a pedagógus KISZ szervezeteinek, valamint a ktsz-ek ifjúságából is sikeresen szólították meg a könyvbarátokat. Tea-estet rendeztek, ahol az olvasómozgalom részvevőit oklevél és tárgyjutalomban részesítették. Az ifjúsági házban található fiókkönyvtár vezetője Fenyővári Magdolna előadásokat tartott a mozgalom könyveiről. 

Tiszafüreden elindította az ifjú könyvbarát és "Minden házból olvasót!” jelszóval a könyvbarát jelvényszerző olvasómozgalmat. A versbarátok köréhez hasonlóan megszervezték az ifjú könyvbarátok körét, ahol rendszeres és céltudatos könyvtári ismeretterjesztő munka folyt.


A Magyar-Szovjet Baráti Társaság Szolnok megyei iskolai bizottsága, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ megyebizottsága és a megyei könyvtár József Attila olvasómozgalom támogatására 1960 decemberében a megye általános- és középiskolás tanulói részére olvasómozgalmat hirdetett az 1960/61. tanév téli, tavaszi és nyári szünidejére. A mozgalom 1961. augusztus 31-ig tartott. A mozgalomban résztvevőknek 16 kijelölt szovjet vagy orosz szépirodalmi mű közül nyolcat kellett kiválasztani és elolvasni. A versenyző tanulók 1961. szeptember és október hónap folyamán írásbeli vizsgákon számoltak be a művek elolvasásáról. Az olvasómozgalomban mintegy 900 tanuló vett részt, a megye csaknem mindegyik általános- és középiskolájából. A különböző társadalmi- és tömegszervezetek képviselőiből álló bírálóbizottság döntése értelmében az első díjat — társasutazás a Szovjetunióba — Lantos Éva, a szolnoki leánygimnázium tanulója nyerte. Értékes könyvvásárlási utalványt kapott Virágh Edit, a jászberényi gimnázium, Vincze Etelka a mezőtúri leánygimnázium. Mörtell Géza, a kunszentmártoni gimnázium és Boros Gyula, a szolnoki Sipos téri általános Iskola tanulója. Könyvjutalmat kapott ezen kívül még 15 tanuló, az olvasómozgalom valamennyi írásbeli beszámolót készítő résztvevője pedig megkapta a József Attila olvasómozgalom bronzjelvényét.

Forrás:

Csoma Gyula - Lada László: Az olavsás éve és a funkcionális analfabétizmus. Új Pedagógai Szemle (2001.01-06.): 90-94.

Eredményes zárófoglalkozásokat a József Attila olvasómozgalomban. Szolnok megyei Néplap (1956.04.17.): 2. 

Hernádi Tibor: Hogyan olvas Karcag Kisújszállás ifjúsága? Szolnok megyei Néplap (1961.11.29.): 5.

Hunyady József: A József Attila olvasómozgalom tapasztalatairól. Népszabadság (1960.09.16.): 9.

Kezdődik a József Attila olvasómozgalom. Szabad Ifjúság (1955.11.20.): 6.

Az „Olvassunk a szünidőben" mozgalom eredményhirdetése. Szolnok megyei Néplap (1961.12.01.): 6.

Rideg Gábor: Könyvtári beszélgetés. Szolnok megyei Néplap (1964.08.13.): 5.

Rózsahegyi István: Könyvtárosok a József Attila olvasómozgalomért. Szolnok megyei Néplap (1960.02.26.): 5.

Sági Pál: A „József Attila olvasómozgalom“ és könyvtárosaink. Szolnok megyei Néplap (1955.12.13.): 3.

Szabó Ernő: Ne csak az iskolákból toborozzuk őket. Szolnok megyei Néplap (1960.02.16.): 5.

Verbai Lajos: A Jószef Attila olvasómozgalomról. Szolnok megyei Néplap (1960.01.23.): 2.