A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára nagyon sok kincset rejt. Ezek a kincsek gyakran még a kutatók előtt is rejtve maradnak, várva, hogy valaki felfedezze őket. Sokszor a tapasztalt kutatók is a véletlennek és egymás ajánlásainak köszönhetően találnak egy-egy, számukra izgalmas forrásra. A megyei levéltár szakkönyvtárában egy kis, kopott könyvecske található. Puritán külleme nem árulkodik a tartalmáról. Belelapozva kiderül, hogy nem is könyvről van szó, hanem különféle kiadványok füzetei egybekötve. Ez adja jelen írás apropóját.
A Jászladányi Olvasókör 1868-ban, a kiegyezést követően alakult. A szabadságharc leverése és a kiegyezés közötti időszak egyesületi és kulturális szinten is stagnálást, bizonyos esetekben visszaesést jelentett. Mivel főleg a kezdeti időszakban mindenféle összejövetel egyfajta Habsburg-ellenes mozgalmas is jelenthetett volna, ezeket szigorúan ellenőrizték. A kiegyezést követően országszerte gombamód szaporodtak az egyesületek, körök. A ladányi olvasókör célja így hangzott: „A társulat czélja hasznos könyvek, - hírlapok olvasása által az önképzést s mivelődést előmozdítani, a hasznos olvasmányok által a kedélyt felvillanyozni s a korral haladni, - eltekéntve minden políticai szinezettől.” Az apolitikus alapszabállyal rendelkező társaság tevékenységében a hírlapok beszerzésével a nemesnek és üdvösnek tartott eszmék terjesztését tűzték zászlajukra, ám burkoltan kitűnik a politikai irányvonal is: a „testvériesség és öszetartás megszílárditására.” Érdemes pár gondolat erejéig elidőzni a tagok jogainál is. Ahogyan az alapszabályban rögzítették, a rendes tagok joga „a társúlat helyiségében bármely időben megjelenni hírlapokat s könyveket olvasni.” Lényegében a mai értelemben vett könyvtár szerepét töltötte be, amely akkor igenis jelentős intézmény volt. Az információforrás egyik alapja volt, s a megszerzett információt meg is vitatták. Az önszerveződés színtere lett. Az olvasókör életében azonban idővel változás állt be.
1873. március 28-án átalakult és a nevét megváltoztatta „Jászladányi Deákpárti Olvasókör”-re. A korábban alapszabályát tekintve politikamentes egyesület immáron elköteleződött a kiegyezéspárti Deák Ferenc politikai csoportja mellett.
1880-ban azonban ismét átalakulás következett és immáron „Polgári Olvasókör” néven folytatta tovább tevékenységét. Ez utóbbi esetében már nem annyira az olvasókör jellege, mint inkább a polgári szemlélet domborodott. A sajtóban bálokkal és táncmulatságokkal szerepeltek, amely saját pénztáruk gyarapodására kerültek megtartásra.
1888-ban már a sajtó is úgy fogalmazott, hogy „bálunk, mely „polgári”-bál czimen rendeztetett, elegáns elite-bállá nőtte ki magát.” A kor szokása szerint a résztvevők névsorát is közölték, így tudható, hogy lényegében a település vezetése, illetve azok vidéki ismertségi köre adta a magot. Még ugyanebben az évben újabb átalakulás következett és az egykor politikamentes, a művelődést és tudásszerzést célul kitűző olvasókör teljesen átalakult és „Jászladányi Kaszinó-Egylet” néven folytatta tovább működését. Érdemes bekukkantani ez utóbbi alapszabályába is. A társaság célja „társas összejövetelek, hírlapok és hasznos könyvek olvasása által a művelődést, polgárisultságot és önképzést terjeszteni, a helyi közigazgatási-, gazdászati-, ipari- és egyébb közérdekű kérdéseket megvitatni; a helyi önkormányzat helyes vitelére hatni.”
Az olvasókör történetének e hosszas taglalása szükséges volt azért, hogy kitűnjön: a kiegyezést követően az olvasmányok hazafias, egyben a korszakot átható szabadelvű, liberális szemlélet volt jellemző. Ez alakult a magyar politikai élettel és az olvasókör újabb és újabb átalakulásai tükrözik a Deákpárt, majd Szabadelvű Párt politikai erejét, majd a XIX. század utolsó évtizedének politikai erjedését.
A levéltárban őrzött kötet szennylapján, vagyis az első üres oldalára feljegyezték a könyv tulajdonosát, ahogy az egykor az természetes volt. Jelen esetben megtudni, hogy a levéltári szakkönyvtár eme tétele eredetileg a „Jászladányi Olvasóköré” volt. Ráadásul már a 91. számú. Sajnos a korábbi 90 tétel hiányzik. Azonban az olvasókör története alapján már jól vázolható előre, milyen mű lehetett a többi. A 91. számú több, úgynevezett fűzet összekötve. Megtalálható benne a „Honfidalok a legjelesb magyar költők munkáiból” 1861. évfolyamának első és második fűzete. Beszédes a szerkesztésben, hogy az első két vers a Szózat, majd a Himnusz. A címlapon Petőfi Sándor arcképe látható. A kötet válogatott versek gyűjteménye, melyek témája a haza és hazaszeretet.
Egybekötve megtalálható benne a „Népszerű füzetek” III. Napóleonról, gróf Teleki Lászlóról, és Giuseppe Garibaldiról szóló, szintén 1861-es számai. Különösen izgalmas ez utóbbi: az 1848-as európai forradalmak résztvevői, akik kalandos életútjukkal szolgáltak szórakoztató olvasmányt a jászladányi olvasókör tagjai számára.
A cikk másodközlés. Megjelent a Ladányi Hírek (2021. november) lapban.
A Jászberényi Városi Könyvtár versíró pályázatot hirdetett a Magyar Költészet Napja alkalmából. Az eredményhirdetést pedig az Országos Könyvtári Napok keretében tartották. Két témában írták ki a pályázatot. Ennek alapján a versíróknak a Jászság, a szülőföldhöz való kötődés, valamint az olvasás, a könyv és a könyvtár szeretete adott ihletet.
Szolnok
A Verseghy Ferenc Könyvtár neves költőket kért fel, hogy a magyar költészet napjára küldjenek videóverseket a szolnokiaknak. Egy héten át az ő verseikből készült összeállításokat tekinthették meg a versszeretők a könyvtár YouTube csatornáján.
04.09. József Attila versmondó versenyt hirdetett a helyi művelődési ház és a Kunsági Bőr- és Textilruházati Ipari Szövetkezet. A József Attila Művelődési Házban a névadó új kiállítását Lengyel Boldizsár nyitotta meg. A versmondó verseny szünetében Sellei Zoltán előadóművész műsorát is meghallgathatta a közönség.
Szolnok
04.11. A költészet napi ünnepségen bevezetőt mondott Czine Mihály irodalomtörténész. Az ünnepi müsorban Babits Mihály és Juhász
Gyula müveiből hangzott el összeállitás Létai Klára és Békeffy Sarolta tolmácsolásában. Hangszeren kísért Mosoczi Miklós és Vági László.
04.27. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermébene Zene és költészet címmel szerveztek ünnepi megemlékezést. A műsort Fodor András szerkesztette, melyen felléptek a Szigligeti Színház művészeti.
A kollégiumot, a Tiszántúl fontos kálvinista központját Wittenbergben tanult prédikátorok alapították 1530-ban. A református egyház kebelében működő intézmény sokáig a Debreceni Kollégium partikulája volt. A kollégiumban tanult a magyar szellemi élet számos kiemelkedő alakja, többek között Szép Ernő író, Tamkó Sirató Károly költő és Várkonyi Zoltán filmrendező.
Az iskola könyvtára egyidős az ország egyik legrégebbi középiskolájával. A kezdeketől a peregrinusok, öregdiákok sok-sok köyet ajándékoztak az iskolának, így - ha rendszertelenül is -, de évről évre gyarapodott a kötetek száma. A legkorábban kiadott kötetek a XVI. századból valóak.
Már az 1700-as évektől az intézetbe járó, szegény családból való diákokat azzal is segítették, hogy használatra tankönyveket kaptak ("ex libris orphanorum"). 1940-ben már 1068 kötetes volt az Ifjúsági Segélyző Egylet könyvtára.
Az igazgatói lakás, a rajzterem, a könyvtár és a tornaterem épülete 1915-ben
Az 1800-as évek végén épült két pa
Ertsey Dániel, aki mezőtúri lelkipásztor volt 1777 és 1809 között, kezdte meg a könyvek szakok, témák szerinti besorolását. A XIX. század hetvenes éveitől megjelenő iskolai értesítők szinte minden évben közölték a könyvtár gyaparodását. Az 1902-ben kiadott Magyar Minerva szerint ekkor a könyvtár állománya 5186 kötet volt, tíz év múlva ez a szám megközelítette a 10000 darabszámot.
Sajnos, a XX. század folyamán igen érzékeny veszteségeket szenvedett a könyvtár. Állományának kb. fele elveszett. Ez megállapítható Vékony Sándor lelkész, vallástanár, könyvtárőr 1900-ban kiadott szakcsoportonkénti betűsoros könyvtári jegyzékéből is. Egyébként ő volt, aki elsőként modern könyvtári szemlélettel gyarapította az állományt. Tervszerű állománygyarapítást folytatott és szabályos leltárköbyvet vezetett.
Tetemes azoknak a könyveknek a száma, melyek egykor az iskolában tanítóknak vagy később írókká, tudósokká vált tanulóknak a művei. Igen értékes Szép Ernő: Első csokor (1902) és Tamkó Sirató Károly: Az Élet tavaszán (1921) című verseskötetei, melyek Mezőtúron jelentek meg.
1948-ban az iskolát államosították.
1992-ben lett újra református gimnázium. Ez a könyvtár állományában is lendületes gyaparodást hozott. 1996-ban a helyi református egyházból mintegy 800 könyvritkaság is átkerült a kollégium könyvtárába. Nagy számban kerültek beszerzésre szépirodalmi és tudományos, valamint vallásos és helytörténeti szakirodalom is. Napjainkban a tanárok és a diákok igényeit szem előtt tartva gyűjtik az audiovizuális és számítógépes dokumentumokat is.
1997 óta számítógépes katalógust használ a könyvtár a gyűjtemény feldolgozásához.
Ma az ókönyvtárban 10 ezer kötet könyv és 4 ezer bekötött folyóirat (pl. Nyugat, Századok, Vasárnapi Újság, Pesti Hírlap) található. Ugyancsak a féltett ritkaságok közé tartoznak a Mezőtúron megjelent újságok és bekötött hírlapok (Mezőtúr és Vidéke, Mezőtúri Újság, Mezőtúri Hírlap, Egyetértés), a három teljes Pallas Nagylexikon sorozat, a Ratio Educationis (Vindabonae, 1777) első kiadása, az első magyar nyelvű újság: a Magyar Hírmondó egy, 1793 januárjában kiadott példánya.
A Mezőtúri Református Kollégiumot és könyvtárát 2014-ben Történelmi Emlékhellyé nyilvánították.
2016-ban a könyvgyűjtemény beköltözhetett régi-új helyére: a felújítás előtt részben tornateremnek használt klasszicista épületet könyvtárnak építették még a XX. század elején, s az iskola területén áll, néhány lépésnyire a főépülettől. A felújított épület Borsos Károly (1871-1933), a Mezőtúri Református Kollégium egykori tudós igazgatója nevét viseli.
A Mezőtúri Református Egyházközség által a felújításra kiírt közbeszerzésen a győri Linea Bútor Kft. belsőépítészeti kivitelező nyert. Általuk valósult meg a könyvtár impozás belső tere.
2016. november 25-i átadáson Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke ünnepélyesen elhelyezték a gyűjtemény legrégebbi, 1529-ből származó könyvét a felújított Ókönyvtár polcán.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) 2024. május 29-én Közkönyvtári Börze 2024 címmel országos szakmai továbbképzést szervezett a Weckheim-palotában.
Megyénkből két innováció is bemutatkozott.
Poszterkiállításon kapott helyet a mezőtúri Móricz Zsigmond Könyvtár Olvasólétra olvasásnépszerűsítő felhívása, és a Verseghy Könyvtár munkatársa, Tóth Karolina előadásában ismerhette meg a szakmai nap közönsége a T-zóna marketing fogásait.
Tóth Karolina. Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Szolnok Városi Tanács 1960-ban teszi meg az első lépéseket a város fiókhálózatának fejlesztésére. Ettől az évtől kezdve támogatja a három legjobban működ fiókkönyvtár állománygyarapítását. 1963-tól további három könyvtár működését vállalja a Városi Tanács fenntartóként. 1972. március 15-i ülésén vetődött fel, alapításának éve azonban 1973. Akkorra teremtődtek meg azok a személyi és tárgyi feltételek, melyekkel be lehetett indítani egy olyan városi könyvtárat, amely megvalósulása pillanatában 10 fiókkönyvtárral és négy olyan város környéki községi könyvtárral rendelkezett, amelynek módszertani irányítását is vállalnia kellett. Feladata kezdettől fogva a város peremkerületeiben élő lakosság könyvtári ellátása volt. Így kapott helyet 1973 tavaszán a Vöröscsillag út (ma Városmajor út) 76. sz. alatti toronyház földszinti lakásában, s kezdődött meg a munka 3 főfoglalkozású fiókkönyvtárossal. A központi feladatkörre kijelölt Vosztok úti fiókkönyvtár alapterülete 96 m2 volt. Itt kellett megvalósítani egy lakótelep felnőtt és gyermek lakosságának könyvtári ellátását és a fiókkönyvtárak irányítását. Ez a könyvtár vette át a fiókoktól az állománygyarapítás feladatát. így a könyvek beszerzése, feldolgozása, szállításig a raktározásuk is itt történt.
1979. szeptember 1-jétől a Széchenyi lakótelepen a Jászi Ferenc út 5. szám alatti négy emeletes lakóházban kapott helyet a Városi Központi Könyvtár.
Azonban az alagsorban a könyveket sokszor elöntötte a víz. A zsúfolt helyiség egyre szúkebb volt könyvtári célokra. A Jászi Ferenc úti könyvtárból később tápraktárt alakítottak ki, melyre a megszűnt fiókok állományának elhelyezésénél is nagy szükség volt.
Az állomány fokozatos bővülésével többszöri költözködés után 1988-ban - két általános iskolával közösen - új épületben kapott elhelyezést a Széchenyi lakótelepen. Az iskolakönyvtári feladatokat is átvették, valmaint a város peremkerületeiben 6 helyen működött fiókkönyvtára.
1988. szeptember 5-i megnyitó ünnepség
A gyermekkönyvtár és a hangtár mellett még egy jelentős gyűjtemény kapott helyet az emeleten, a közel 1600 db-os videokazetta-állomány. A gazdag gyűjtemény lehetővé tette, hogy a könyvtár 1991-ben videoklubot hozzon létre. Az intézmény 1992-ben vette fel Hild Viktor régész, hírlapíró, levéltáros nevét, akinek hagyatékából jött létre Szolnokon az első közkönyvtár és múzeum. 1993-ban már csak 8 fiókkönyvtár maradt a központi könyvtár irányítása alatt, mivel a város egyik szakközépiskolájában helyet kapó könyvtárat átadták az iskolának, ahol működött.
1993. június 11-én került sor a Városi Könyvtár fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott nagyszabású ünnepségnek.
Az 1998-ban a könyvtár alapterülete 20 m2 -rel nőtt, ruhatárral bővült a tér.
Az 1999-ben történt összevonások következtében közművelődési és könyvtári feladatokat ellátó intézmények kerülnek egy irányítás alá. Az egykori iskolaépületben, a Zöldházban kapott helyet a Hild Viktor Könyvtár és Közművelődési Intézmény. 2000. október 17-én nyitotta meg kapuit a bibliotéka az új helyén.
2013-ban pedig a megyei könyvtár is Szolnok Megyei Jogú Város fenntartása alá került. A két gyűjtemény összevonásával jött létre a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény.
A Verseghy Ferenc Könyvtár jogelődje, a Szolnok Városi Könyvtár megalapításának gondolata 1904-re nyúlik vissza. Hild Viktor (1855-1929) muzeógus és hírlapíró a Független Lap című helyi lapban fejtette ki egy közgyűjtemény felállításának fontosságát. Az ő érem- és könyvadománya, valamint Kautz Károly cipészmester ezer kötetes hagyatéka alapozta meg 1933-ban a Szolnoki Könyvtár és Múzeumegyesület megalakulását.
1934. november 11-én dr. Balogh Béla (1890-1947) reálgimnáziumi tanár vezetésével nyílt meg a Szolnok Város Közkönyvtára és Múzeumi Gyűjtőhelye a Városháza mellett álló bérház alagsorában.
Horváth Zsuzsanna felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
Az intézménynek az állománya további adományokból és hagyatékokból gyarapodott az 1940-es évek elejéig. A II. világháború során azonban a gyűjtemény és a berendezés nagy része megsemmisült.
1948. május 1-jén Kaposvári Gyula (1916-1998) kapott megbízást a könyvtár és a múzeum ideiglenes vezetésére. 1951. január 1-jén a már önálló Városi Könyvtár igazgatója Thoroczkay Rudolfné (1919-2009) lett.
1952. november 6-án a 2042/13/1952. sz. MT. határozata alapján a Városi Könyvtár és a Körzeti Könyvtár egyesítésével létrejött a Megyei Könyvtár. Vezetésével a Körzeti Könyvtár korábbi igazgatóját, Illek Józsefet bízták meg.
A Szolnok Megyei Könyvtár 1954. április 2-án vette fel Verseghy Ferenc (1757-1822) tudós-költő nevét.
Szolnok megyei Néplap
1955. március 1-jén nyílt meg az önálló gyermekrészleg. Kezdetben külön, az Úttörőház épületében, majd 1963-ban a felnőtt olvasószolgálattal egy helyen a Kossuth téren várta a gyermekolvasókat. Az olvasókkal közösen lapot jelentettek meg Csemegék címmel az 1970-es években, számos gyermekirodalmi műsort és olvasótábort szerveztek.
1958. november 1-jén kezdte meg a könyvtár könyvkötészete, amely 2007-ig segítette a bibliotéka szakmai munkáját.
1960-ig Szolnok város könyvtári ellátását két közművelődési hálózat vállalta magára, a Szakszervezeti Könyvtáron kivül a Megyei Könyvtár és annak fiókhálózata elégitette ki az olvasói igényeket. Attól az évtől kezdve támogatta a
három legjobban működő fiókkönyvtár állománygyarapítását.1963-tól további három könyvtár működtetését vállalta fenntartóként. Így alakult ki a szolnoki fiókhálózat magja. A fiókkönyvtárakat meglévő reális igények hozták létre, hiszen Szolnok lakosságának nagy százaléka él a peremkerületekben, a fenti okok és hiányosságok miatt azonban az egyre növekvő igényeket a fiókkönyvtárak nem tudták kielégíteni.
1963. április 3-án a könyvtár az egykori Magyar Király Szálló épületébe költözött a vároházából, ahol a Damjanich János Múzeum és a TIT megyei szervezete is helyet kapott.
1970-1989 között két évtizeden keresztül jelent meg a megyei könyvtárak együttműködési híradója. A Megyei Könyvtárközi Bizottság időszaki kiadványát az intézményünk vezetősége jelentette meg.
1970-ben hozták létre a Pedagógiai Szakszolgálatot a megyei könyvtár keretein belül, melynek szakkönyvtár gyűjteményéből jött létre a később megalakult Megyei Pedagógia Intézet könyvtára. 1970-1988 között a szakszolgálat Rövid úton címmel pedagógiai folyóiratszemlét adott közre, amely közel két évtizeden keresztül segítette a megyei iskolavezetőit és pedagógusait.
1971 és 1980 között középfokú népművelő-könyvtáros képzés folyt az intézményben. A Debreceni Tanítóképző Intézet szolnoki kihelyezett levelező konzultációs központ ...
A tagozat 1979-ben végzett hallgatói
1972. december 14-15-én megrendezésre került az első Verseghy tudományos emlékülés, és megszületett az In memoriam Verseghy Ferenc kiadványsorozat.
1974. július 4-én Balázs Árpád adta át a zeneszobát az Ünnepi Könyvhét rendezvénysorozathoz kapcsolódóan. A zenei különgyűjtemény AV dokumentumok helybenhallgatása és kölcsönzése mellett zenei rendezvényeknek is teret adott. 1991-ben stúdióval kiegészülve új helyre költözött a hang- és videotár. 1997-ben a megújult Verseghy Könyvtár zenei részlegében kaptak helyet az első, olvasók számára üzembe helyezett internetes számítógépek is.
Zeneszoba átadása az Ünnepi Könyvhét keretében
1976-ban a Gyermekkönyvtár Verseghy nyelvművelő verseny hírdetett. A versenyt megálmodó könyvtárosok a nyelvi ismeretterjesztésnek egy új formáját alakították ki, amely a gyermekek számára anyanyelvünk örömteli felfedezését jelentette. 2004-ig minden évben megrendezésre került a verseny, amelyet hosszú szünet után 2017-ben, Verseghy Ferenc születésének 260. évfordulója alkalmából szervezte meg újra az intézmény.
Az 1989-es verseny eredményhirdetése
1978 és 1985 között a megyei könyvtár és a szolnoki teátrum közös kiadásában jelent meg a Szigligeti Színház műhelye című sorozat, amely 7 évad 45 szövegkönyvét tartalmazza. A két intézmény együttműködésnek keretén belül született meg egy színházi adattár és bibliográfia valamint az 1979/80 évad évkönyve is.
1981 és 1986 között könyvtárkezelői tanfolyam keretein belül folytatták a bibliotéka munkatársainak szakmai képzését. 1986 és 1992 közötti időszakban pedig a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola kihelyezett könyvtárszakos képzésén összesen 66-an szereztek oklevelet.
Plenáris ülés a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban
1991. február 2-án a Gyermekkönyvtár, valamint a Hang- és Videotár az egykori Munkásőr laktanya egy emeletes épületébe költözött .
A hang- és videotár megnyitó ünnepsége
1992 januárjában útjára indult a Kaptár, amely a Területi Szolgálat módszertani tájékoztatója és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei könyvtárak híradója
1993. március 29. és április 2. között került sor a Könyvtári Kulturális Napok programsorozat hagyományteremtő rendezvényeire. Abban az évben közigazgatási szakrészleggel bővült a Verseghy Könyvtár. A különgyűjtemény a Megyeháza épületében kapott helyet.
1994 decemberében jelent meg a Kaptár nyugdíjas különszáma, a Méhfüstölő.
1995. szeptember 1-jén álították munkába a TextLib integrált könyvtári rendszert.1997-ben, az új épületbe költözéssel egy időben, kezdődött meg az intézményben a számítógépes kölcsönzés. A megyei könyvtár a katalógus használatában szerzett tapasztalatait a 1997 novemberében Szolnokon szervezett országos tanácskozáson osztotta meg az érdeklődőkkel.
1997. július 1. útjára indult a könyvtár első honlapja. Online katalógusunk már akkor elérhető volt.
1997. augusztus 25-én Horn Gyula (1932-2013) miniszterelnök adta át a Verseghy Könyvtár új épületét. 1995. május 16-án a megyei önkormányzat címzett támogatást nyert a könyvtár átalakítására. A Kossuth tér 2. szám alatti épület felújítása mellett egy ötszintes raktár felépítésére is sor került.
1997-2006. között a könyvtárosasszisztens - középfokú végzettséget adó - tanfolyam két évente fogadta a szakképzésre jelentkezőket a Verseghy Könyvtárban.
1999. április 29-én újabb különgyűjteménnyel gazdagodott a bibliotéka. Két évvelkorábban, 1997 őszén megállapodás született a British Council Hungary és a megyei könyvtárak között, melynek értelmében információs pontok kerülnek kialakításra a British Council által biztosított kiadványokból minden megyében. British Council angol nyelvi különgyűjteménye a Tudományok szintjén kapott helyet, amely 2001-ben multimédiás eszközökkel bővül. 2004-ben Angol Nyelvi Forrásgyűjtemény nevet kapott.
Szabó Sándor, a BC Információs Központ vezetője
1999. október 1-jén indult el Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtár (VFEK) a könyvtár honlapján. Megyei vonatkozású művek online gyűjteménye folyamatosan gyarapszik.
2001. október 1-jén Európai Információs Pontot alakítottak ki a Verseghy Könyvtárban. Az uniós tájlékoztató szolgálat napjainkban a Europe Direct hálózat keretében működik.
2002. november 11-jén a megyei könyvtár megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepség keretében belül mutatták be az önálló könyvtártörténeti kiadványt.
2003 decemberében alakult meg a Könyvtárosok Kórusa, amely 2017-ben vette fel a BibliotéKar nevet.
A kórus 2019. karácsonyi fellépése
2004. július 14-16. az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete 11. országos tanácskozásának az intézmény adott otthont.
2007. január 1. a könyvtár és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési, Továbbképzési és Sportintézet összevonásra került, az intézmény elnevezése Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet lett.
2012. január 1. a megyék konszolidációja keretében a megyei önkormányzat fenntartásában lévő intézményeket az állam vette át. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Intézményfenntartó Központ irányítása alatt egy évig működött a gyűjtemény, majd 2013 elejétől a Szolnok város fenntartásába került át. A Hild Viktor Városi Könyvtárral összevonva a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény néven működik tovább.
2015 májusában ifjúsági részleget alakítottak ki az egykori hírlapolvasó helyén. Az új, fiataloknak szóló tematikus különgyűjtemény új programokkal, klubokkal szerveződött meg. 2019-ben lehetőség nyílt a terem felújítására és átalakítására. A galériával kibővített terem a 21. századi követelményeknek megfelelő, kényelmes és korszerű környezetben várja a fiatalokat.
2019. augusztus 27-i megnyitó ünnepség
A könyvtár épülete
A Verseghy Könyvtár épülete 1891-ben épült. 1876-os közigazgatási átszervezés után Szolnok vármegyeszékhellyé vált. A közigazgatási feladatok ellátására több új középületre volt szükség. A vármegye közgyűlése a főtér sarkán, az egykori Fehérló Fogadó helyén jelölte ki a Pénzügyi Igazgatóság helyét.
1891 novemberében készült el az épület Hofhauser Antal tervei alapján. Milkó Vilmos és Vaskovits Antal vezette az építkezést.
1921-ben nyerte el a pénzügyi palota a végleges formáját, amikor egy újabb szintet emeltek az eredetileg egyemeletes épületre. Az L alakú épület levágott sarki falsíkjára a város pelikános címerét helyezték el, a ráépítés során pedig a magyar cím stukkója is helyet kapott. A címereket az 1950-es években távolították el, amikor az MSZMP Megyei Bizottsága kapta meg használatra az épületet.
Képeslap
A térre néző főhomlokzatot egy-egy sarokrizalit zárja, amelyeken az ablakpár fölött az emelet ráépítéskor meghagyták az egykori záró párkány egy szakaszát. A félköríves záródású ablakok ritmusa a földszinti 1-3-1-3-1-ről az emeleteken 2-3-1-3-2-re vált.
A főhomlokzat középtengelyét - az épület egykori főbejáratát - egy homloksík előtt álló oszloppár és egy lizénapár által gyámolított bábos korláttal szegélyezett erkély hangsúlyozza. A homlokzat földszinti kváderezése és az emelet keramittégla burkolata méltóságot sugároz.
Nagy László felvétele
A Dr. Sarkady László (Fehérló, majd Tisza Antal) utca felöli homlokzat a főtérihez hasonló kiképzésű, középen kétszárnyú kapuval.
Nagy László felvétele
A Pénzügyi Palota földszinti nagytermében az 1930-as években kiállítsokat is rendeztek. A megyék átalakítása után II. világháborút követően a pénzügyigazatás megszűnt. 5 évig a levéltár működött az épületben 1952 és 1957 között, majd az MSZMP székháza lett.
Amikor 1965-ben felépült a párt új székháza a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola kollégiuma számára alakították át az épületet. Kollégiumként szolgált az épület 1996-ban a könyvtár számár való átlakításáig, amely Dankó Zoltán építész nevéhez fűződik.
Az épületegyüttes másik tagja a Dr. Sarkady László (Fehérló, majd Tisza Antal) utca 2. sz. alatt álló egyemeletes ház eredetileg adóhivatalnak adott otthont, majd az 1950-es évektől a munkásőrparancsnokság székhelye volt. A munkásőrség megszűnése után 1991 elején a Verseghy Könyvtár gyermekrészlege, valamint a hang- és videotár használta az épületet. Az 1997-es átalakítás során pedig ebben az épületrészben kapott helyet a földszinten a titkárság irodái és a szerverszoba, az emeleten pedig az állománygyarapítási osztály és a hang- és videotár.
2015-ben újabb átalakítás történt. A könyvtár titkársága az emeletre költözött. Irodaihelyiségek kerültek a Hang- és videótár helyére. A földszinti irodákat a Nemzeti Művelődési Intézet szolnoki központja bérelte 2020 elejéig.
