Ex librisek kategória bejegyzései

Székasi Sacelláry Pál

Székasi Sacelláry Pál (1896-1934) tehetős görög kereskedő családból származott, mely jelentős szerepet játszott a magyar főváros társadalmi és politikai életében egyaránt. Édesapja, a bankár ifj. Sacelláry György országgyűlési képviselői tisztséget is betöltött. Nagynénje Sacelláry Irén pedig a pezsgőgyáros Törley József felesége volt.

Hárman voltak testvérek. Őt a család diplomáciai pályára szánta és a Császári és Királyi Akadémián kezdte meg egyetemi tanulmányait. Az akadémia elvégzését a Nagy Háború kitörése akadályozta meg. Bevonult, majd a frontról hazaérve megnősült 1918-ban. Felesége Bárczy Judit, Bárczy György (1874-1943) könyvkiadótulajdonos lánya és Bárczy István főpolgármester unokahuga volt. 1919-ben született meg fiúk, György. A házasság azonban nem volt hosszú életű.

Sacelláry Pál nagy érdeklődést mutatott az irodalom és a művészet iránt. Fiatal kora óta gyűjtötte a könyveket. Apósa példáját követve határozta el, hogy könyvek kiadásával és kereskedelmével fog foglalkozni. Az új 1920-ban indult vállalat székhelye is a Rózsavölgyi és Társa cég Szervita tér 5. szám alatti székhelyén lett bejegyezve. Cége igazgatója Bolváry Ferenc, Sacelláry gyermekkori barátja volt. Az igen tőkeigényes vállalkozás mögött ott állt a jelentős családi vagyon. A vállalkozására azonban szellemi és kulturális tevékenységként tekintett és nem a meggazdagodást kereste.

Sacelláry 1920 és 1923 között megjelentetett kötetei ()3 éva latt összesen 19) többnyire a magyar és világirodalom, zene- és irodalomtörténet ismert és népszerű szerzőinek műveiből kerültek ki. Ehhez társult, hogy jó minőségű papíron, valamint igényes tipográfiával és kötéssel jelentek meg.

Könyveinek ismertetőjegye a kolofón fölé helyezett, Kozma Lajos által tervezett kiadói jelvény volt fekete, kék vagy vörös színnyomásban.

A cégjegyen egy úszó hattyú látható oldalnézetben ovális keretben, melynek külső részét SZÉKASI SACELLÁRY PÁL KIADÁSA BUDAPEST szöveg keretezi.

1923-ban azonban felszámolta kiadóvállalatát. Több más vállalkozásba fogott bele pl. ajándékbolt, bár üzemeltetése.

1934 nyarán tragikus körülmények között vesztette életét.

Forrás:

Farkas Judit Antónia: A "pesti aranyemberek" "széplelkű és finomtollú" utóda. Sacelláry Pál könyvkiadói és írói munkássága. In: "A kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá". Bp., 2020.

A tulajdonjegyet tartalmazó kötetek a Verseghy Ferenc Könyvtár gyűjteményében:

Gustave Flaubert levelei. Budapest, [é.n.]

Csornai Prépostság Könyvtára

A Premontrei Rendet Szent Norbert alapította 1121-ben. Csornai Premontrei Apátságot, a mai Magyarország területén működő legrégebbi premontrei közösséget 1180-ban alapította Osl comes.


Országos Széchényi Könyvtár / Hungaricana

Az 1802. évi alapítású Csornai Premontrei Apátság Könyvtára jelentős gyűjtemény volt, különösen értékes a Miscellanea-gyűjteménye. A feloszlatott rendházba 1950 augusztusában a helyi tanács költözött be. A központi kiküldöttek 1952-ben válogatták át az akkor kb. 40.000 kötetre becsült állományt.

A premontrei rend 1992-ben kapta vissza a Prépostság épületét. Miután a korábban itt elhelyezett városi könyvtár elköltözött, 1995-ben kezdték el az épület három szobájában a premontrei könyvtár újraépítését. A könyvtár alapját megmaradt állomány-töredék jelentette, valamint az Országos Széchenyi Könyvtár Fölöspéldány Központjából visszakapott anyag, ehhez járult az elhunyt rendtársak hagyatéka.

Forrás:

Csornai Apátság honlapja

A tulajdonjegyet tartalmazó kötetek a Verseghy Ferenc Könyvtár gyűjteményében:

Novák Béla: Meliusz Péter élete és munkái. Budapest, 1899

Szolnoki Népkönyvtár

 Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége és Tanácsa 1897-ben alakult meg. Célja az autonóm testületek által fenntartott múzeumok és könyvtárak állami támogatásának irányítása és egységes fejlesztése volt. A Tanács, amely három évenként újjáalakult, tanácsadó testület volt, amely egyúttal a múzeumok és könyvtárak társadalmi támogatását is előmozdította.

E testületnek tagja volt Lippich Gusztáv (1848-1916) főispán, aki sokat fáradozott egy közkönyvtár felállítására Szolnokon.


 

Szolnoki Ipartestület

A Szolnoki Ipartestület 1885-ben alakult meg. Az 1872-ben megszüntetett céhrendszer után 1874. március 25-én létrejött a Szolnoki Ipartársulat. Először egy kisebb lakóházban, majd a Magyar Királyi Szállóban kapott helyet a szervezet 1875-ben.


Lengyel Antal (1839-1906), az ipartestület elnöke és az önálló székház építtetője

Felajánlásokból pénz gyűjtésébe kezdtek, hogy önálló székházat építsenek a Molnár utcában vásárolt telken. Az alapkövet 1876. szeptember 20-án rakták le. 1877 júliusában készült el az akkor még földszintes épület, amely a tanoncoktatásnak is helyet adott.

A koraeklektikus stílusú L-alakú, 1-1-3-1-1 tengellyű alápincézett épület bal oldalán félköríves záródású kapu, masszív tölgyfa ajtóval. A kissé előugró falsík díszítését és erősítését a rusztikából kialakított szegélyek, sarokmirozás szolgálja. A homlokzat jobb szélés a kapunak megfelelő formban nagyobb ablak került.

A középrizalit két szélén egy-egy falpillér, a közepén lévő bejárat mellett egy-egy faloszlop, ión oszlopfőkkel. A földszint ablakjai és a középrizaliton található két falfülke fölül íves záródású alul végigfutó könyöklő párkánnyal. A falifülkék felett az ipari szakmák szimbólumait ábrázoló két falplasztika látható.

Amikor 1884-ben az ipartestület törvényileg megszüntették, 1885-ben megalakult a Szolnoki Ipartestület, amelynek megnövekedett feladatai miatt bővítésre szorult a székház. Az átalakítás költségeinek fedezésére kötvényt bocsátottak ki. Az emeletráépítéssel alakult ki az Ipartestület székházának mai ismert arculata. A földszinti szerkezeti elemek egyszerűbb megoldást kaptak. A középrizaliton a főpárkány felett tömör mellvéden egy díszes óra kapott helyett.

A Rákosi-korszakban az épületet államosították. 1993-ban kapta vissza a Szolnok és Vidéke Ipartestület. 1994-ben és 2010-ben újították fel a székházat.

Forrás:

Illyés Csaba: A Szolnok és Vidéke Ipartestület [...]. Jászkun Krónika (1994.09.02.): 1.

Kaposvári Gyula: A szolnoki ipartestület egykori székháza. Vasárnap (1991.11.03.): 22.

Tanács Neit (1816-1865)

Tanács Neti zárdafőnök, az elemi iskolák igazgatója volt Szolnokon, 1855 és 1865 között plébánoshelyettes. A korabeli források tanúsága szerint igen sokat jótékonykodott és segítette a rászorulókat. Rokoni kapcsolatban állt Tanács  Imre tanítóval, aki a szolnoki főelemi tanoda tragikusan fiatalon elhunyt pedagógusa volt.

1865. március 7-én hunyt el Szolnokon.

Forrás:

Chobot Ferenc: A Váczi Egyházmegye történeti névtára.

Népnevelők Kalauza, 1865.

Galambos Andor

Galambos Andor édesapja Galambos Miklós alapította 1895-ben szappan- és mosózsír gyárát vezette annak halála után.

Korabeli reklám

Galambos Andor folyamatosan írt a korabeli Vegyi Ipar című folyóiratba szakcikkeket.

 

Az 1933. május 3-án megalakult Könyvtár- és Múzeumegyesület a közkönyvtár alapítójaként tartotta számon 130 db kötetben 129 mű adományozásával.

Körzeti Könyvtár – Szolnok

A miniszter számára készített, 1948. első félévi jelentésükben a vármegyei szabadművelődési felügyelők közül többen utaltak egy körzeti könyvtár hiányára. Hamza Dezső, Szolnok vármegyei szabadművelődési felügyelő azzal zárja jelentését: „Körzeti könyvtárak megszervezése, útbaindítása jelentősen megjavítaná a helyzetet"

A körzeti könyvtári rendszer a Szovjetunió központosított népkönyvtári rendszerét tekintette példának, a benne a körzeti könyvtár szerepének fontosságát mutatta be. 
A körzeti könyvtári ellátó rendszer eszméje már visszavonhatatlanul bekerült a köztudatba.
 

Forrás:

Kégli Ferenc: A Székesfehérvári Körzeti Könyvtár (a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár elődje) története, 1950-1952. Székesfehérvár, 2002.

A tulajdonjegyet tartalmazó kötetek a Verseghy Ferenc Könyvtár gyűjteményében:

Bajza József költeményei. Budapest, 1904