Címke: 1955

Munkácsiné Szabó Katalin: 70 éves a Verseghy Könyvtár Gyermekkönyvtára

Minden az 1896-ban átadott, egykori Vármegyei Kaszinó egyik termében kezdődött.
Az Úttörőház az 1950-es években Pápayné Kemenczey Judit vezetésével 1955. március 1-jén nyitotta meg a kapuit a könyvtárunk gyermekrészlege, külön az akkor éppen Úttörőházként működő épületében.


Kezdetét vette a színes, gazdag olvasószolgálati tevékenység. Az év őszén már megszerveződött az első gyermekklub is.

1961-ben – az országban elsőként – megtörtént a gyermekkönyvtár állományának tematikus feltárása és a hozzá illő – hazai mintát is adó – katalógusrendszer kialakítása.

A 2000-es évek elején a kor igényeinek megfelelően átdolgozásra került állományunk tematikus feltárása és a jelzetelési rendszere is. 

1963-tól a gyermekkönyvtár a felnőtt olvasószolgálattal egy helyen, a Kossuth téren, egykori Magyar Király Szálló, ma a Damjanich Múzeum épületének első emeletén várta a gyermekolvasókat.  Tágasabb tér, gyarapodó állomány, sokasodó, változatos csoportos foglalkozások mellett az olvasókkal közösen lapot jelentettek meg „Csemegék” címmel.

1973-tól dr. Horváth Attiláné, Jutka lett a gyermekkönyvtár vezetője. Irányítása alatt számos gyermekirodalmi műsort szerveztek, rendeztek és vezettek a Szigligeti Színházban, filmmúzeumi sorozatot indítottak a Nemzeti moziban és olvasótábort szerveztek.

Az olvasótábor hagyományát könyvtári napközis tábor rendezésével folytattuk előbb alsó tagozatos, majd felsős tanulók részére. 

1976-ban a Gyermekkönyvtár Verseghy nyelvművelő versenyt hirdetett. A versenyt megálmodó könyvtárosok a nyelvi ismeretterjesztésnek egy új formáját alakították ki, amely a gyermekek számára anyanyelvünk örömteli felfedezését jelentette. A városi, majd megyei vetélkedő az évek során országossá nőtte ki magát, 1989-től a szomszédos országokból, a 90-es évek végétől Svédországból is érkeztek versenyzők. 2000-ig minden évben megrendezésre  erült a verseny, amelyet hosszú szünet után 2018-2019-es tanévben szervezte meg újra az intézmény a szolnoki általános iskolák felső tagozatosai számára. Ősszel a 7-8., 2019 tavaszán az 5-6. osztályosok vetélkedtek, 2020-tól online játék formájában valósul meg a játék novemberben, a magyar nyelv napján.

A 80-as évektől a megyei lapban nyári olvasási pályázatokat hirdettünk „Kalandos nyár" címmel.

1991. február 2-án a Gyermekkönyvtár, valamint a Hang- és Videotár az egykori Munkásőr laktanya egy emeletes épületébe (ma Dr. Sarkady László út 2.) költözött.

1996 októberétől – a mai épület hivatalos megnyitása előtt – a jelenlegi könyvtárépületben, a Kossuth tér 2. alatt vártuk az ifjú olvasóinkat.

1997. július 1-jén útjára indult a könyvtár első honlapja. Online katalógusunk már
akkor elérhető volt. 2003-ban bővítettük szolgáltatásunkat önálló gyermekkönyvtári honlap indításával.

A 2000-es évek elején vezettünk be újra egy szemléltetési technikát, a posztótechnikát, mellyel színesebbé, érdekesebbé, interaktívvá tettük az irodalmi és ismeretterjesztő foglalkozásainkat. Ennek a technikának a leírását 2018-ban beválasztották „Az én könyvtáram” projekt „Jó gyakorlatok” mintaprogramjai közé, így országosan megoszthattuk ismereteinket. 2023-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon az MKE Gyermekkönyvtári Szekciójának keretében személyesen is bemutattuk a nagyközönségnek ezt a szemléltetési módot.

2007-től Teleki Józsefné, Ildikó vett át a gyermekkönyvtár vezetésének stafétabotját. A változó társadalmi igények hatására az egyéni és csoportos látogatások mellett új célközönség, a család bevonzását céloztuk meg a családi programok szervezésével. Elindult a babáknak és szüleiknek szóló Babaszínház, ahol mondókákkal, dalokkal vártuk a három éven aluliakat. Külső előadók vezetésével működött a Bukfenc babatorna és működik a mai napig a Ringató foglalkozás.

A Fényvirág együttes gyermekkoncertjei mind-mind színes programkínálatot jelentett az aprónépnek és szüleiknek.

2014-ben Ciróka móka címmel felújítottuk a három éven aluliaknak és szüleiknek szóló dalos, verses, mondókás foglalkozást. Két éve pedig a JNSZ vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat együttműködésében, fejlesztő szakember vezetésével szervezünk a kisgyermekes szülőknek beszélgetéseket.

2008 telén került sor az első családi bábelőadásra. Napjainkban is működik a könyvtárosokból álló bábcsoportunk, mely előadásokat tart csoportoknak és családoknak egyaránt. Bábjátékunkkal szeretnénk elvezetni a gyermekeket a szépirodalom megismeréséhez, a „szép” befogadásához, miközben élményt, szórakozást nyújtunk. Az előadásokra érkező családok közösségi élményt szereznek. A könyves környezet adta lehetőséget kihasználva a történetet
ismét elolvashatják, átélhetik.

2014-ben újjáalakult a bábos könyvtárosok csoportja és felvette a Minerva bábcsoport nevet. A még színvonalasabb előadások tartásának érdekében a csoporttagok ismereteiket képzéseken gyarapították. (Eger, Szolnok).

Bevezettük a jeles napokhoz kapcsolódó családi játszóházakat, kézműves
foglalkozásokat. Országos hírű szerzők: Bartos Erika, Csukás István, Janikovszky Éva mesehőseinek kiállításait hoztunk el olvasóink számára. Középiskolás tárlatvezetők közreműködésével szerveztük meg az Anne Frank kiállítást.
A Móra Könyvkiadó kiállításait érdekes tárlatvezetésekkel, mesehallgatással és játékokkal tettük színsebbé. (Lázár Ervin, Szabó Magda, Bálint Ágnes, Marék
Veronika, A Pál utcai fiúk, Asterix világa, Babageometria).

Helyszínt és díszletet adtunk a Mese percek tévéfelvételeinek, ahol Munkácsyné Danyi Zsuzsanna mesélt az óvodásoknak.

Családi többállomásos játékok során beöltöztünk és együtt tréfálkoztunk, bolondoztunk olvasóinkkal. (Könyves Vasárnap, Múzeumok Éjszakája).

2014-2017 között Balázs Ildikó vezette a gyermekkönyvtárat. A jó gyakorlatokat továbbéltetve újabb könyvtári programokkal gazdagítottuk a gyermekkönyvtár kínálatát.

Az Ifi-Art kiállításokon egy-egy általános vagy középiskola mutatkozott be oktatási, művészeti és sporttevékenységével a óvodák Mini-Art kiállításaival folytattuk a sort.

Rendhagyó, interaktív könyvtári órákat vezettünk be felső tagozatos tanulók
számára, ahol a kiscsoportos minifoglalkozások során az adott témát több
oldalról közelítettük meg (irodalom, képzőművészet, sport, zene).
2017-ben két meseíró-pályázatra beérkez pályamunkákból állítottuk össze és adtuk ki a Tiszai mesevirágok című kötetünket, melyhez CD melléklet is készült. A kötet illusztrátorai a Szolnoki Művésztelep alkotói közül kerültek ki, a borító pedig munkatársunk, László Celília munkája. A mesekönyv elnyerte a „Városmarketing
gyémánt” díját.

2017-ben a Szolnok Városi Gyermektanáccsal közösen indítottuk útnak a Veszíts, hogy nyerj! könyvelhagyó játékunkat. A játék az Internet Fiestától az Ünnepi Könyvhétig tartott. A kiválasztott könyv elhagyását a közösségi oldalra való
fotó feltöltésével kellett igazolni. A legtöbbet feltöltő első három helyezett
díjazásban részesült.

Gyermekkönyvtárunk a 2000-es évek elején került kapcsolatba a - már évek óta tartó, több megyében zajló - „7mérföldes csizmában heted7 határon át” mesevetélkedő szervezésével. Először zsűritagként vettünk részt a fordulók lebonyolításában, majd 2014 őszétől már, mint megyei szervezők irányítottuk megyénkben a többfordulós versenyt. A megye számos településéről neveztek be 2-4. osztályos 4 fős csapatok. Fordulónként gyarapodott a feldolgozott mesék száma, majd az országos döntőn a legjobban teljesítő csapatunk képviselte megyénket. Sajnos a verseny nem élte túl a pandémia időszakát.

2018 februárjától Munkácsiné Szabó Katalin irányítja a gyermekrészleget. Megőrizzük, folytattuk a jól bevált gyakorlatainkat és újítjuk, bővítjük az ajánlatainkat.
A legkisebbeket és szüleiket szeretettel várjuk babafoglalkozásainkra. Az óvodás és kisiskolás csoportoknak posztótechnikával készült mese- és ismeretterjesztő foglalkozásokat, vetített képes előadásokat, papírszínházi, marionett és kesztyűbáb foglalkozásokat ajánlunk. Az iskolás korosztályt tematikus, interaktív, könyvtári órákkal, játékos könyvtárhasználati foglalkozásokkal, társasjátékokkal, többállomásos szabaduló játékokkal, QR-kódos feladványokkal, kahoot kvízekkel, online és személyes szabadulószobákkal várjuk. A családok kulturális élményszerzése érdekében bábelőadásokat, játékokat és szünidei programokat szervezünk. Használóink olvasmány kiválasztását könyvajánlókkal, tematikus kiemelésekkel segítjük.

Sok-sok év óta a Europe Direct Szolnoki irodájával együttműködve hirdetünk és díjazunk közös, és sikeres pályázatokat, irodalmi és környezetvédelmi vetélkedőket, játékokat.
2018-ban a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek pályázaton belül megvalósított „Az én könyvtáram” elnevezésű projektre benyújtott három „Jó gyakorlatok” programból kettőt beválasztottak a mintaprogramok közé, melyek kidolgozásra kerültek, majd megjelentek online és nyomtatott formában is: Munkácsiné Szabó Katalin: Ismeretterjesztés posztótechnikával, Tóth Karolina: Az ókorba keveredve.
A gyermekkönyvtárunknak 2018-ban a Szolnoki II. Rákóczi Ferenc Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola díjat adományozott a munkája elismeréséül.

2008-ban tartottunk először versmondó versenyt ovisoknak. Ezt a hagyományt élesztettük fel 2019-ben, amikor Verselő óvodások címmel versmondó versenyt hirdetünk a város nagycsoportos óvodásainak a költészet napja alkalmából. 2021. óta minden évben megrendezzük a versmondó délelőttöt, melyen a nagycsoportos óvodások előadják a kedvenc versüket. Minden versenyző arany, ezüst vagy bronz
fokozatú minősítést kap a versmondásáért. Visszatérő zsűri tagunk Polgár Kristóf, a
Szigligeti Színház színésze, aki nagy szeretettel vállalja a felkérésünket. Erről a
délelőttről minden résztvevő és néző élményekkel és ajándékokkal gazdagabban
távozik.

Harry Potter könyvtárhasználati vetélkedő az Ifjúsági részleg nyertes pályázatából, a Közönségszolgálati osztály közös munkájának eredményeként valósult meg 2019-ben. A négy fordulóból álló játék során a Harry Potter hét könyvére támaszkodva elevenítettük meg a fantasy világot. A feladatok kifejezetten könyvtárhasználatra és a Harry Potter könyvek ismeretére épültek, melyek megoldásához a diákok használhatták a könyveket és az internetet is. A vetélkedőre a 16-24 éves korosztály jelentkezhetett.
2020-ban folytatódott a játék, februártól az általános iskola felső tagozatos diákjai vetélkedtek. A pandémia idején, nyáron négyhetes online játékot is hirdettünk a feladatok átdolgozásával, melynek elejére egy promóciós videót készítettünk. A
járványveszély elmúltával rövidítettük le egy alkalmas foglalkozásra ezt a játékot.

Évek óta megszervezzük február 14-én a Nemzetközi könyvajándék napot, melynek
keretében az aznap a gyermekkönyvtárba látogató gyermekek az olvasóktól kapott, de jó állapotban lévő könyvajándékokból választhatnak, ezzel köszönve meg rendszeres könyvtárlátogatásukat és könyvtári tagságukat.

A T-zóna, mint a gyermekkönyvtár új tini közösségi tere 2022-ben nyílt meg. Kialakításában kikértük és figyelembe vettük a 10-14 éves korosztály javaslatait. A könyveket és folyóiratokat mobil, színes polcokra raktuk. A diákok számára kanapé és babzsákok biztosítják a kényelmet. A tanuláshoz, illetve a kreatív tevékenységekhez asztalokat és székeket helyeztünk el a térben. Televízió, laptopok, gameregerek és telefontöltők használata is biztosított a tinik számára. További kikapcsolódási lehetőség a tízfunkciós játékasztal. A felsősöket foglalkozásokkal, klubokkal és programokkal várjuk. Nagyon kedvelt és sikeres rendezvény a márciusban tartott apa-fia és a májusi anya-lánya nap. 2024-ben a Közkönyvtári Börzén bemutattuk az új közösségi terünket. Az átalakítás során áthelyezésre került az újjávarázsolt tájékoztatópult, és kialakítottuk a Manózugot a babáknak és mamáknak, a nekik szóló könyvekkel és játékokkal. Ez a sarok és a Bogyó-Babóca ház azóta is kedvelt területe a kisgyermekes családoknak.

2023. január 22-én, a magyar kultúra napi ünnepségen az intézményben működő Minerva bábcsoport átvette Szolnok város kulturális díját, a Kaposvári Gyula-díjat. Ezzel megköszönve a közel 15 éves munkánkat, amit hiánypótlóan végzünk a városban, mivel évente közel 50 bábelőadást tartunk csoportoknak és családoknak.  A bábelőadásokat mi magunk állítjuk össze és valósítjuk meg a szövegkönyvtől a zenei aláfestésen át a díszletek és bábok karaktereinek elkészítéséig. Repertoárunk
közel 20 mesét tartalmaz.

Módszertani ötletek csoportos foglalkozások tartására című innovációs projektünk 2023-ban indult, és idén májusban már az ötödik alkalmat tartottuk májusban. A vármegyei módszertani műhelynapok megvalósulásával elsődleges célunk gyakorlati segítséget, útmutatást nyújtani a megyebeli és a Szolnok város iskolai könyvtárosainak a minőségi, élményt nyújtó csoportos foglalkozások tartásához.
A félévente szervezett napokon már bemutattuk a posztótechnikát, többféle mesélési, bábozási lehetőséget, de kitértünk a digitális kompetencia fejlesztésére is. Megismertettük az érdeklődő könyvtárosokat a QR-kód generálásával, a Városfoglaló szoftver, a kahoot és a Genially alkalmazás használatával. Minden alkalommal olyan technikákat sajátítottak el a résztvevők, amit otthon, a saját könyvtárukban hasznosítani tudtak, sőt a Bábelőadás összeállítása folyamatleírás lépéseit is megosztottuk a résztvevőkkel, azt hogyan lesz egy meséből bábelőadás.
Az idei, májusi napon pedig a Szolnoki Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel beszélgettünk a csoportokban lévő eltérű fejlettségű gyermekekről, és a velük való megfelelő bánásmódról.

2024-ben az Informatikai és Könyvtári Szövetség intézményünket választotta a
Babaolvasó szakmai nap helyszínéül. Igazi csapatmunkával valósult meg a program április végén. A programterv összeállítását és az előadók felkérését a gyermekkönyvtárosok végezték, az adatok továbbítását az IKSZ-nek igazgató asszonyunk vállalta. Az esemény szervezésében, lebonyolításában részt vettek a gyermekkönyvtárosok mellett a Módszertani és a Közönségkapcsolati csoport munkatársai.

Az elmúlt 70 év alatt a hozzánk ellátogató olvasóinkat barátságos környezetben, széleskörű könyvkínálattal és színes programokkal vártuk és várjuk továbbra is.

Sok boldog születésnapot Gyermekkönyvtár!

1955

Ünnepi Könyvhét

1955. június

A Könyv ünnepére - írta Kisfaludi Sándor, a megyei könyvtár vezetője

Az idei könyvhét ünnepélyesebb, jelentősebb, mint az eddigiek. Azzá teszi az a körülmény, hegy egybeesik hazánk felszabadulásának tízéves évfordulójával. A most megjelenő írások és megemlékezések nemcsak általában beszélnek a könyvről, az olvasásról, könyvtárainkról, az olvasómozgalomról, nemcsak azt emelik ki, hogy az előző könyvhetek termését messze túlhaladóan az idén 130 könyv jelenik meg az Ünnepi Könyvhétre 1 millió példányszámban, hanem elsősorban arra használják fel ezt az alkalmat, hogy visszapillantsanak a magyar könyv tízéves útjára, s — anélkül, hegy ünnepremtők lennének, — az eredmények mellett teret szentelnek a hibák elemzésének is.
A magyar könyvkiadás hatalmas fejlődést tett meg az elmúlt évtizedben. Ma már nem arról van szó, hegy az író nem talál kiadót műve kiadására, hanem sokkal inkább az okoz gondot, hogy meglévő gazdasági lehetőségeink milyen mértékű kiadói terv végrehajtására adnak módot. A tíz év alatt megjelent 26.204 mű azt jelzi, hogy ezeket a lehetőségeket jól kihasználtuk. Hihetetlen mértékben megnövekedett a könyvváisárlók, tehát a nemcsak egyszerűen olvasók tábora. Manapság az okoz fejtörést, vajon elegendő példány számiban jutnak-e el a könyvek a boltokba. — Sajnos, az igény még mindig nagyobb, mint a termelés: a tíz év alatt produkált 237 millió 500.000 példány nem mindig volt elég a vásárlóik igényeinek kielégítésére.
4 kultúrforradalomban, szocializmus építésének e rendkívül fontos frontszakaszán jelentős szerepet játszanak a könyvek és azokat a dolgozókhoz közvetítő könyvtáraik. Míg a felszabadulás előtt Szolnok megyében alig volt egy-két államilag fenntartott közkönyvtár, a 10 év alatt széleskörű könyvtári hálózatot építettünk ki. Ennek eredményeképpen ma a megye minden közigazgatási egységének, sőt kisebb településének is van könyvtára. Alig akad olyan állami könyvtár, mely ne létesített volna területén — az üzemékben, termelőszövetkezetekben, gépállcmáscfcon, olvasókörökben — fiókkönyvtárakat. Hogy az Alkotmányban lefektetett művelődési jog nemcsak írott ma- laszrt, azt legjobban bizonyítja az a tény, hogy népköztársaságunk több mint 1 millió forintot ferdít a Szolnok megyei könyvtárakra, és mindössze 30.000 Ft az az ösiszeg, mely a behatási díjakból a költségvetés bevételi oldalán szerepel.
A könyvállomány rohamléptekkel gyarapodott. Míg 1952-ben csak 53,686 kötet volt a megye állami könyvtáraiban, ez a szám két év alatt háremszorosára nőtt. — Ma 166,207 kötet áll az olvasók rendelkezésére. De nemcsak számszerűleg javult a helyzet. Ahogy javult a könyvkiadás, úgy gazdagodott, színesedett a könyvállomány. A megyei könyvtár egyre inkább tudományos könyvtárrá fejlődik, a kisebb könyvtárak pedig egyre jobban ki tudják elégíteni azokat a jogos igényeket is, melyeket eddig el kellett hárítani maguktól.
Az olvasók számának növekedése jelzi, hogy az olvasás valóban mozgalommá fejlődött. A számok azt mutatják, hogy az elmúlt két év alatt — mióta a teljes állami könyvtárhálózat kiépült — kétszer annyira emelkedett a beiratkozott olvasók száma. A rohamos fejlődés bizonyítéka az, hogy az idén 3 hónap alatt ugyanannyian iratkoztak be, mint 1955-ben egész évben. Bár az állami könyvtárakon kívül ma már számtalan szakszervezeti, üzemi, vállalati, iskolai könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére, bár az előbb említett számok valóban „mutatósak", mégsem lehetünk elégedettek. Még manapság is vannak rétegek, melyeiket nem tudtunk megnyerni a rendszeres-olvasásnak,
A könyvtári kölcsönzések adalal igazolják a legszembetűnőbben a könyv diadalútját. Míg az állami könyvtárak 1952-ben 142,432 kötetet adták az olvasók kezébe, 1953-ban 582.783 kötetet olvastak olvasóink, és ez a szám 1954. végére 785.558 kötetre emelkedett. Hogy a fejlődés töretlenül felfelé ívelő, azt viszont az bizonyítja, hogy az idén 3 hónap alatt majdnem annyit kölcsönöztek a megye könyvtárai, mint 1954-ben fái év alalt. Kétségtelen, hogy itt is vannak még hibák. A számok önmagukban még nem győznek meg bennünket arról, hogy könyvtáraink valóban teljesítették azt a feladatot, mely a kultúrforradaiomöan népünk nevelése terén rájuk hárul. Még mindig vannak olyan fontos művek, melyek nem jutnak el elég olvasóhoz; még mindig találkozhatunk olyan jelenséggel, hogy könyv- tárcsáink az egyszerűbb megoldást választva meg sem kísérlik kevésbé olvasott, de jelentős írók és művek propagálását, de az letagadhatatlan eredmény, hogy egyre többen és egyre többet olvasnak. Ez ugyan még csak a fejlődés első felka, de nem lebecsülendő mértéke.
Az irodalom munkásai— Érők, kiadók, könyvtárosok — a márciusi párthatározat után világosabban látják feladataikat. Látják az elkövetett hibákat, de látják a kijavítás útját is. Nagy eredmény, hogy a ma születő írások nagyrészt mai életünkkel foglalkoznak, de hiba volt, hegy a társadalmi átalakulás veze- tőerejét, a munkásosztályt nem ábrázolták elég sokoldalúan, örvendetes, hogy könyvkiadóink meghallgatták a dolgozók jogos kívánságait, de még ma sem mondhatjuk, hegy kifogástalanul látják el feladatukat. Jó hallani, hogy gyarapodik a könyvtárak olvasótábora, de tudjuk, hegy a könyv még nem jutott el mindenhová. Dicsérendő munka eredménye, hogy klasszikusainkat nagy tömegek olvassák szívesen, de nyilván hiányosság, hogy nem fordítottunk elég gondot a mai magyar irodalom, a szocializmus építését elősegítő irodalom propagálására.
Ha ezeket őszintén végiggondoljuk, akkor válik aa Ünnepi Könyvhét, a könyv ünnepe eredményeink felmérése mellett további munkánk helyes kiindulópontjává, további eredményeink biztos alapjává.

Szolnok megyei Néplap, 1955. június 5.

Szolnok

Szolnokon a Kossuth Lajos-tóren és a Kossuth Lajos utcában két könyvsátor hívogatta az olvasókat.

Pedagógus Nap és az ünnepi könyvhét alkalmával a megyei könyvtár megjutalmazta azokat a pedagógusokat, akik mint falusi népkönyvtáTosek, vagy fiók-könyvtárvezetők, jó eredményeket értek el.

Író-olvasó találkozók vendége volt a megyében Gereblyés László, Hárs László, Molnár Zoltán, Mesterházi Lajos, Sipos Gyula és Vihar Béla.