Forrás:
A tulajdonjegyet tartalmazó kötetek a Verseghy Ferenc Könyvtár gyűjteményében:
Universum. Évkönyv a család és ifjúság számára. Budapest, 1913
Forrás:
A tulajdonjegyet tartalmazó kötetek a Verseghy Ferenc Könyvtár gyűjteményében:
Universum. Évkönyv a család és ifjúság számára. Budapest, 1913
Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége és Tanácsa 1897-ben alakult meg. Célja az autonóm testületek által fenntartott múzeumok és könyvtárak állami támogatásának irányítása és egységes fejlesztése volt. A Tanács, amely három évenként újjáalakult, tanácsadó testület volt, amely egyúttal a múzeumok és könyvtárak társadalmi támogatását is előmozdította.
E testületnek tagja volt Lippich Gusztáv (1848-1916) főispán, aki sokat fáradozott egy közkönyvtár felállítására Szolnokon.


A Szolnoki Ipartestület 1885-ben alakult meg. Az 1872-ben megszüntetett céhrendszer után 1874. március 25-én létrejött a Szolnoki Ipartársulat. Először egy kisebb lakóházban, majd a Magyar Királyi Szállóban kapott helyet a szervezet 1875-ben.

Felajánlásokból pénz gyűjtésébe kezdtek, hogy önálló székházat építsenek a Molnár utcában vásárolt telken. Az alapkövet 1876. szeptember 20-án rakták le. 1877 júliusában készült el az akkor még földszintes épület, amely a tanoncoktatásnak is helyet adott.

A koraeklektikus stílusú L-alakú, 1-1-3-1-1 tengellyű alápincézett épület bal oldalán félköríves záródású kapu, masszív tölgyfa ajtóval. A kissé előugró falsík díszítését és erősítését a rusztikából kialakított szegélyek, sarokmirozás szolgálja. A homlokzat jobb szélés a kapunak megfelelő formban nagyobb ablak került.
A középrizalit két szélén egy-egy falpillér, a közepén lévő bejárat mellett egy-egy faloszlop, ión oszlopfőkkel. A földszint ablakjai és a középrizaliton található két falfülke fölül íves záródású alul végigfutó könyöklő párkánnyal. A falifülkék felett az ipari szakmák szimbólumait ábrázoló két falplasztika látható.
Amikor 1884-ben az ipartestület törvényileg megszüntették, 1885-ben megalakult a Szolnoki Ipartestület, amelynek megnövekedett feladatai miatt bővítésre szorult a székház. Az átalakítás költségeinek fedezésére kötvényt bocsátottak ki. Az emeletráépítéssel alakult ki az Ipartestület székházának mai ismert arculata. A földszinti szerkezeti elemek egyszerűbb megoldást kaptak. A középrizaliton a főpárkány felett tömör mellvéden egy díszes óra kapott helyett.
A Rákosi-korszakban az épületet államosították. 1993-ban kapta vissza a Szolnok és Vidéke Ipartestület. 1994-ben és 2010-ben újították fel a székházat.
Forrás:
Illyés Csaba: A Szolnok és Vidéke Ipartestület [...]. Jászkun Krónika (1994.09.02.): 1.
Kaposvári Gyula: A szolnoki ipartestület egykori székháza. Vasárnap (1991.11.03.): 22.
Tanács Neti zárdafőnök, az elemi iskolák igazgatója volt Szolnokon, 1855 és 1865 között plébánoshelyettes. A korabeli források tanúsága szerint igen sokat jótékonykodott és segítette a rászorulókat. Rokoni kapcsolatban állt Tanács Imre tanítóval, aki a szolnoki főelemi tanoda tragikusan fiatalon elhunyt pedagógusa volt.
1865. március 7-én hunyt el Szolnokon.
Forrás:
Chobot Ferenc: A Váczi Egyházmegye történeti névtára.
Népnevelők Kalauza, 1865.
Galambos Andor édesapja Galambos Miklós alapította 1895-ben szappan- és mosózsír gyárát vezette annak halála után.

Korabeli reklám
Galambos Andor folyamatosan írt a korabeli Vegyi Ipar című folyóiratba szakcikkeket.
Az 1933. május 3-án megalakult Könyvtár- és Múzeumegyesület a közkönyvtár alapítójaként tartotta számon 130 db kötetben 129 mű adományozásával.
06.12. Könyves Csütörtök
06.17. Rácz Roland Pillanatok című kötetének bemutatója
06.19. Író-olvasó találkozó Pallavicini Zita íróval Az arisztokrácia élete a színfalak mögött címmel
06.04. Hild Könyvtár (Szolnok): Közönségtalálkozó Palotás Petrával
06.11.
06.12.
06.13.
06.14.
06.04. Író-olvasó találkozó Sohonyai Edit íróval
06.07. Míves Műhely foglalkozás
06.12. "Az ABBA és Magyarország" címmel tartott előadást Káli-Rozmis Károly, Abba kutató, újságíró
06.19. XI. Vers- és prózaíró pályázat eredményhirdetése
06.13. Erdős Lajos A búza és a víz évei
Roth Dezső könyv- és papírkereskedés 1906-1948
Nemzeti Jövőnk, 1934
Róth Dezső (1876-1939) könyv- és papírkereskedő 1906-ban indította vállalkozását Szolnokon. Egy-egy időszakban a vármegyei kórház és a törvényszék szerződéses papírbeszállítója volt. Több folyóirat, könyv, kotta és számos képeslap, művészi reprodukció megjelentetése fűződik a nevéhez. A szolnoki iskolák értesítőit ő nyomtatta évről évre. A megrendeléséért cserébe pedig a jeles tanulók számára könyvjutalmat ajánlott fel.
Szolnok kulturális életébe szervesen bekapcsolódott. Az 1929-ben indult könyvhéten helyi szerzők műveit árusította, valamint a különböző eseményekre a jegyek előállítását és árusítását is vállalta.
Nemzeti Jövőnk, 1934
Az 1910-es években 2-5 szedőt, 1-1 gépnyomót és 1 szedőnőt alkalmazott a nyomdában, ahol három nyomdagép üzemelt. Az 1940-es évek elején pedig szedőtanoncok is szorgoskodtak műhelyében.
Corvina 1907
Tagja volt a Magyar Könyvkereskedők Egyletének, valamint az Országos Izraelita Tanítóegyesületnek. A Magyar Papír- és Irószerkereskedők Országos Szövetségének vidéki igazgatósági tagjának választották.
1935-ben Rényire magyarosította nevét. 1939. december 3-án hunyt el. 1945 után a deportálásból hazatért özvegye vitte tovább a vállalkozást. Azonban a háborús viszonyok következtében olyan állapotba került az üzlet, hogy azt üzembe helyezni alig lehetett. 1948-ban pedig megszűnt.
A helyi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság tekintetes elnökségének és előadói karának. Szolnok, 1942
A Külsőszolnokmegyei Takarékpénztár Igazgatóságának és Felügyelőbizottságának jelentése az 1938. évi június hó 3-án tartandó LXVIII. évi rendes közgyűléshez. 1938
Népművelési tájékoztató / összeáll. Szemerédy Béla [é.n.]
Pályázati hirdetés. Szolnok: Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága, 1940
A vármegyei th. Iskolánkívüli Népművelési Bizottság 1937/38.évi szervező körrendelete. 1937
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelési Bizottság 1940-41.évi szervező körrendelete. 1940
Botár Imre: Szolnok települési, népesedési és gazdasági viszonyai a XVIII. században. 1941
Elek István: A magyar vízügyi problémák egyes részletei : Válasz Dr. Csergő Károlynak és társainak. Szolnok : Szolnok Város közössége, 1931
Figlár Géza: A magyar nemzeti pénztőke megteremtésének feltételei. 1934
G.S.O. A roulette játék titka. Útmutató biztos játékhoz játékosok számára. 1912
Jász-Nagykun-Szolnok-Vármegyei Népművelés, 1918-1919
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népoktatás, 1914-1944
Dr. Magyary Gyula: Büntetőjog Izraelben a XV. században Krisztus előtt. Budapest, 1929.
Nemzeti Jövőnk,1933-1944
Országos agár-törzskönyv. XIII. Bp.: Országos Agarász Szövetség. 1924
Dr. Papp Jenő. és Fellegi Lajos állattani lapjai. Szolnok, 1907.
Petressné Liszkay Anna: Új rügyek a magyar avaron. /Versek./ 1927
Radvánszky József: Tavaszi napsugarak eredeti magyar dal Lévay, Szávay és Szepessy költeményeire. Énekhangra szerzés. Zongorára írta JárossyJenő. [1911]
Révay Lajos: II. Rákóczi Ferencz és a jász-kunok : Történelmi tanulmány. 1906
Sipos Orbán: A Magyar Gyermektanulmányi Társaság. 1907
Szabó Barna: Elevenek és holtak : Emlékezés békére, háborúra, eseményekre, emberekre. 1938
Szalay János: A magyar tyúk tenyésztése és nemesítése. 1912
Szolnok megyei város közkönyvtárának jegyzéke : Katalógus (A Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület, valamint Szolnok Megyei Város közkönyvtárának és múzeumi gyűjtőhelyének kiadványai ; 1.) 1934
Szolnoki Ernő: Gyöngyházfény. 1933
A szolnoki Állami Polgári Fiúiskola értesítője, 1912-1933
A szolnoki "Constantin" római katholikus jellegű elemi iskola értesítője, 1911-1912
A szolnoki Kereskedelmi Társulat Felső Kereskedelmi Iskolájának és a vele kapcsolatos női kereskedelmi szaktanfolyamának értesítője, 1912-1935
A szolnoki m. kir. áll. polgári leányiskola értesítője
A szolnoki M. Kir. Állami Főgimnázium értesítője, 1908-1922
A szolnoki M. Kir. Állami Verseghy Ferenc Főgimnázium értesítője, 1923-
A szolnoki városi államilag engedélyezett zeneiskola értesítője, 1933
Tabán Gyula: Szalmakoszorú. 1937
Tájékoztató. Szolnok : Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törvényhatósági Népművelési Bizottsága, 1944
Tiszamelléki Gazda
Tóth István: Tavasz. I. Versek. II.Elbeszélések. 1911
Újság : jásznagykunszolnokvármegyei politikai napilap, 1910-1916
Várbogyai Bogyay Kamill: A magyar nemzet története. 1926
Vidor Győző: Szolnok — Fejezetek a város múltjából. 1927.
Viszok Lajos: A hit által való megigazulás elve : Egyszerű evangélikus hívek lelki világában : Kísérleti valláslélektani tanulmány. 1935
Zábráczky József: Fenyőtomb zúgása. Szövegét írta és zenéjét szerzette. 1912
Bánfi Szilvia: Tragikus nyomdászsorsok, megsemmisült nyomdák. Magyar Könyvszemle, 2005. 4.: 449–463.
Corvina
Izraelita Tanügyi Értesítő
Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Hivatalos Lapja
Koffler Károly (szerk.): Ipari címtár, 1935
Magyar Könyvészet
Novitzky N. László (szerk.): Nyomdász évkönyv és utikalauz, 1928
A miniszter számára készített, 1948. első félévi jelentésükben a vármegyei szabadművelődési felügyelők közül többen utaltak egy körzeti könyvtár hiányára. Hamza Dezső, Szolnok vármegyei szabadművelődési felügyelő azzal zárja jelentését: „Körzeti könyvtárak megszervezése, útbaindítása jelentősen megjavítaná a helyzetet"
A körzeti könyvtári rendszer a Szovjetunió központosított népkönyvtári rendszerét tekintette példának, a benne a körzeti könyvtár szerepének fontosságát mutatta be.
A körzeti könyvtári ellátó rendszer eszméje már visszavonhatatlanul bekerült a köztudatba.
Forrás:
Kégli Ferenc: A Székesfehérvári Körzeti Könyvtár (a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár elődje) története, 1950-1952. Székesfehérvár, 2002.
A tulajdonjegyet tartalmazó kötetek a Verseghy Ferenc Könyvtár gyűjteményében:
Forrás:
A tulajdonjegyet tartalmazó kötetek a Verseghy Ferenc Könyvtár gyűjteményében: