Címke: Csoóri Sándor

1971

Január

4. Szakszervezetek Megyei Tanácsának központi könyvtára (Szolnok): A Művelődéspolitikai olvasókör „Az irodalom és a művészetek hivatása társadalmunkban” című témát vitatják meg.

25. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Bari Károly író-olvasó találkozó.

28. Városi Könyvtár (Tiszaföldvár): Pedagógus klub a könyvtárban.

Február

12. Klubkönyvtár (Tiszaug): Csoóri Sándor író-olvasó találkozó.

13. Városi Könyvtár (Kisújszállás): A városi tanács az elmúlt két évben könyvvásárlásra 126 ezer forintot biztosított a helyi könyvtárnak.

17. Városi Könyvtár (Kisújszállás): Hatvan négyzetméter alapterületű kölcsönző teremmel bővítik a kisújszállási városi könyvtárat Az új terem építésére a városi tanács negyedmillió forintot fordít.

18. Klubkönyvtár (Tiszabő): Klubkönyvtár épül. Egymillió-hatszázezer forintba kerül a klub-könyvtár felépítése és berendezése. Az összeget felsőbb tanácsi hozzájárulásból és saját erőből adták össze. Segített a KISZ megyei Bizottsága és az Országos Népművelési Tanács is. Az átadás várható időpontja november 7.

Március

4. Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): Kisegítő gyermekkönyvtár. A Hunyadi úti iskola úttörőszobájában gyermek fiókkönyvtár nyílik.

Városi Könyvtár (Jászberény): A reprográfiai kör márciustól működik a könyvtárban. Tagjai fotósok, de nemcsak hagyományos fotószakköri munkát végzik. A város mai életének megörökítése mellett jászsági vonatkozású régi képeket gyűjtenek és másolnak, végső céljuk egy helyismereti-helytörténeti fotóarchívum kialakítása a könyvtárban. Egy ilyen gyűjtemény kiállítások rendezésekor, helytörténeti kiadványok megjelentetésekor felbecsülhetetlen értékű segítséget ad. A könyvtár fotólaboratóriuma a szakkör rendelkezésére áll.

Városi Könyvtár (Jászberény): A Színházbarátok körének is a városi könyvtár biztosít helyiséget.

Tiszafüred-Kócs: a kiskönyvtár olvasótáborához az idén már több mint száz állandó könyvtári tag tartozik. Az ötszáz lakosú kis település könyvtárának állományát a Művelődésügyi Minisztérium Száz falu, száz könyvtár mozgalmának keretében, mintegy 20 ezer forint értékű könyvvel bővítették és ezzel több mint ezerre növekedett köteteik száma.

Pedagógusok Lapja 1971.05.07.

Április

1. Községi Könyvtár (Tiszakürt): A fiatalok politikai, kulturális, világnézeti, honismereti honvédelmi ismeretigényeinek kielégítése érdekében a tiszakürti KISZ alapszervezet a községi könyvtárral együttműködve 1971-től évente két alkalommal ismeretterjesztő előadásokat, író-olvasó találkozókat rendez.

2. Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): Szurmay Ernő, a megyei könyvtár igazgatója a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült.

7. Jászberény és Tiszaigar az ország legjobb könyvtárai, illetve művelődési otthonai között. A Művelődésügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a KISZ Központi Bizottságának pályázatán.

8. Városi Könyvtár (Martfű): Janikovszky Éva író-olvasó találkozó.

11. Művelődési Ház (Tiszavárkony-Szőlő): Filmvetítés a kultúrteremben. Bálint István, a megyei könyvtár munkatársa a művelődési autóval hozta a vetítőgépet.

18. Városi Könyvtár (Mezőtúr): Csoóri Sándor és Maros Júlia író-olvasó találkozó.

18. Városi könyvtár (Túrkeve): Soós Zoltán és Bilicsi Mária író-olvasó találkozó.

Május

Városi Könyvtár (Jászberény): Fonotéka Jászberényben. Megnyílt a könyvtár zenei részlege.

17. Szakszervezetek Megyei Tanácsának központi könyvtára (Szolnok): Első ízben rendezték meg a Szakszervezeti Könyvtári Hetet.

31. Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): „In memórián Szabó Pál, Váci Mihály, Veres Péter” című emlékkiállítás megnyitója.

Június


Játsszunk színházat! Weöres Sándor műsor Szolnokon. Pápayné Kemenczey Judit, a Verseghy könyvtár gyermekrészlegének vezetőjének szervezésében nagy sikert aratott.

A kunszentmártoni községi tanács új könyvtárkölcsönző beindítását tervezi az őszi időszaktól az istvánházi településen. A könyvtár létrehozásával a nagyrészt mezőgazdasági munkával foglalkozó lakosság ősszel és télen fokozottabban jelentkező olvasási igényét elégítik ki.

Városi Könyvtár (Kisújszállás): A tervezett 45 ezer forint helyett 86 ezer forint értékű könyvállománnyal gyarapodott tavaly a kisújszállási városi könyvtár. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat 15 ezer forint értékű könyvet ajándékozott a városnak.

1. Városi Könyvtár (Kunszentmárton): Megállapodás jött létre a járási könyvtár és a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyáregysége között, amelynek értelmében június 1-től a könyvtár kihelyezett könyvkölcsönzőt létesít a vállalat területén.

2. Községi Könyvtár (Fegyvernek): Bojtár Károly alezredes előadása.

3. Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): A Verseghy könyvtár és a Hazafias Népfront megyei bizottsága vendégeként Katherine Pieper, az NDK gyermekkönyvkiadójának vezető lektora járt megyeszékhelyünkön. Fantasztikum és realizmus a gyermekirodalomban címmel tartott előadást a könyvtárosokból és pedagógusokból álló hallgatóságnak.

Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): A megyei gyermekkönyvtár tudományos játékszobájában  dr. Kulin György, az Uránia csillag- vizsgáló vezetője az űrkutatás legújabb eredményeiről tartott előadást a gyermekeknek.

Július

Községi Könyvtár (Fegyvernek): Új gyermekkönyvtár. A fegyverneki községi könyvtár mintegy ezerkétszáz beiratkozott olvasójának jelentős része gyermek. Az 1970. évi statisztika szerint 79 százaléka 25 éven aluli látogató.Az ifjú könyvbarátok egyre növekvő igényeinek kielégítésére elhatározták, hogy jelentős átalakítást eszközölnek a közeljövőben, a tervek szerint a tágas raktár pár hónap múlva már önálló gyermekkönyvtár lesz. Gond egy marad csupán. Nagyon szegényes -országos probléma - a gyermek könyvállomány. Bíznak benne, hogy némi költségvetési segítség és persze jelentős könyvkiadói módosulás után talán ezt is megoldják.

5. Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): a könyvtár állományellenőrzés miatt július 5-től augusztus 30-lg zárva tart.

25. Olvasási vetélkedő a Tiszaligetben. A KISZ és a SZÖVOSZ rendezésében vasárnap tartották Szolnokon a tiszaligeti KISZ táborban az országos olvasási vetélkedő megyei döntőjét. A SZÖVOSZ, a KISZ, a megyei tanács, a Hazafias Népfront és a Verseghy könyvtár képviselőiből állt a zsűri.

Augusztus

Községi Könyvtár (Jászjákóhalma): Felavatták a bővített és felújított művelődési házat, amelyben a 9 ezer kötetes községi könyvtár is helyet kapott.

Városi Könyvtár (Jászberény): Letéti könyvtárat létesítettek a városi közkórházban.

20. Klubkönyvtár (Tiszatenyő): Klubkönyvtárat avattak Tiszatenyőn.

Szeptember

Új kultúrotthon épül Kőteleken. Az épület egyemeletes, itt kap helyet a klubhelyiségeken kívül a könyvtár és a mozi is. A község lakói 1972 májusában vehetik majd birtokukba a kultúrotthont.

14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Gyermekkönyvtáros napok Szolnokon. Négy napon át a gyermekkönyvtárakkal és az ifjúsági irodalommal foglalkozó szakemberek központja Szolnok.

Damjanich János Múzeum (Szolnok): A Gyermekkönyvtáros Napok alkalmából kiállítás nyílt Szolnokon a gyerekeknek szánt olvasmányokból.

Új Néplap archívuma

28. Városi Könyvtár (Jászberény): A fegyveres erők napja tiszteletére Jászberényben a járási könyvtár és a fegyveres erők klubja szervezésében „Hazafiság, honvédelem hadtudomány” címmel könyvkiállítás nyílt.

Október

Pedagógiai Könyvtár (Szolnok): Új könyvekkel, folyóiratokkal gazdagodva várta a tanév kezdetét a szolnoki pedagógiai könyvtár. Az idén szorosabb kapcsolatot tart a felsőoktatási intézményekkel, s folyamatosan gyűjti azok pedagógiai jellegű kiadványait. 

Városi Könyvtár (Kunszentmárton): Minden csütörtökön foglalkozást tart a kunszentmártoni járási könyvtár ifjúsági klubja. A klubnak huszonhárom tagja van, mindannyian dolgozó fiatalok. Programjaikban szellemi vetélkedő, író-olvasó találkozó, különböző társasjátékok szerepelnek.

11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Tudományos-fantasztikus klub tartott rendezvényt a könyvtárban.

November

1. Fiókkönyvtár (Mezőtúr): Fiókkönyvtár nyílt az egykori újvárosi Béke mozi épületében. Az Újvárosban élő körülbelül hatezer lakos olvasási igényeit most már két fiókkönyvtár elégíti ki. Az új könyvtárban háromezer kötet várja az olvasókat.

4. Varga Katalin Gimnázium (Szolnok): Előadótermeket és könyvtárat avattak a gimnáziumban.

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Rab Zsuzsa író-olvasó találkozó.

December

Klubkönyvtár épül Nagykörűben. Az új létesítményt 2 millió 300 ezer forintos költséggel építi a martfűi költségvetési üzem. A könyvtárat a jövő év decemberében avatják.

Klubkönyvtár nyílt Tiszaderzsen.

6. Iskolai könyvtár (Törökszentmiklós): Ifjúsági könyvtár nyílt Törökszentmiklóson. A közművelődési fiókkönyvtár jellegű iskolai ifjúsági könyvtárat a Hunyadi utcai Általános Iskolában, a törökszentmiklósi járási—városi könyvtár vezetője adta át a gyerekeknek.

15. Városi Könyvtár (Jászberény): „A magyar honfoglalás a legújabb régészeti kutatások tükrében” címmel előadást tartott Jászberényben dr. Vékony Gábor régész, az ELTE tudományos kutatója.

 

Új Néplap archívuma

20. Községi Könyvtár (Zagyvarékas): A község párt-, tanácsi és mozgalmi vezetői egy baráti beszélgetés keretében vitatták meg a községi könyvtárügy és olvasómozgalom helyzetét, időszerű tennivalóit.

Új Néplap archívuma

1976

Január

Járási Könyvtár (Tiszafüred): A tanács, a művelődési központ és a járási könyvtár, tanácstagok klubját szervezte meg Tiszafüreden. A klub célja a tanácstagok társadalomtudományi, államelméleti és jogi ismereteinek bővítése volt.

Klubkönyvtár (Tiszaigar):  A tiszaőrs—tiszaigari Közös Községi Tanács fejlesztési alapjából 30 ezer forintot fordított a tiszaigari klubkönyvtár nagytermének átalakítására.

Községi Könyvtár (Jászalsószentgyörgy): Nagy sikere volt a gyermekkönyvtárban szervezett „Felfedezem a könyvtárat’’ című pályázatnak. A havonként megadott feladatok megoldásával az ifjú olvasók sok hasznos ismerettel gazdagodtak, jobban eligazodtak a könyvtár és eszköztárban és az eddiginél több ifjúsági könyv elolvasására vállalkoztak.

Községi Könyvtár (Jászárokszállás): A községi könyvtár több szocialista brigáddal kötött együttműködési megállapodást. Ennek eredménye, hogy a könyvtárnak jelenleg több mint százharminc brigádtag olvasója volt.

A kiváló címmel kitüntetett községi könyvtár 50 ezer forintot költött könyvvásárlásra, 1642 kötettel gyarapította könyvállományát.

Vasárnapi nyitvatartással nyújtottak segítséget az eljáró dolgozóknak az olvasáshoz és a könyvkölcsönzéshez Jászárokszálláson. A felnőtt könyvtár minden vasárnap délelőtt 9—12 óra között várta az érdeklődőket.

Községi Könyvtár (Kunmadaras): A 3600 kötetes kunmadarasi gyermekkönyvtárnak 570 beiratkozott olvasója volt. Az óvodásoknak és az általános iskolásoknak rendszeresen foglalkozásokat tartottak.

Szolnok megyei Néplap archívuma

Községi Könyvtár (Tomajmonostora): A községi tanács volt épületében 161 ezer forint költséggel tágas, szép könyvtárat alakítottak ki.

Városi Könyvtár (Túrkeve): A gyűjtemény zenei részlegében hetente kétszer, 420 lemez közül válogathatnak a zenekedvelők. Rada Illésné, a zenei részleg vezetője kiválasztja a látogatók által kért zeneszámot.

Szolnok megyei Néplap archívuma

27. Városi-járási könyvtár(Jászberény): Fábián Zoltán József Attila-díjas író, az írószövetség titkára találkozott az 1975. évi olvasási pályázat helyi résztvevőiveL
A hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára szervezett olvasási programban Jászberényben olyan sokan vettek részt, hogy az értékelést követően a könyvtár országos X. helyezést ért el. A pályázók között eddig 80 ezer forint értékű grafikát, festményt sorsoltak ki, az író-olvasó találkozó után pedig értékes könyv jutalmakat, kiskönyvtárakat és Fery Antal grafikusművész fametszetű emléklapját nyújtották át a résztvevőknek.

Február

Községi Könyvtár (Abdászalók): A felszabadulási könyvtárpályázaton elnyert 115 ezer forintból és a nagyközségi tanácstól kapott 120 ezer forintból „varázsoltak” új, modern könyvtárat. Az átalakítással a könyvtár alapterülete a kétszeresére nőtt, modern bútorokkal, polcokkal rendezték be, sőt hamarosan beszerelik a zenehallgató-részleg eszközeit is. A könyvtár kedvenc „tanyája” volt a község úttörőinek is.

Szolnok megyei Néplap archívuma

Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): A Felszabadulási olvasómozgalom keretében félév alatt 60-an hajtották végre a programot Karcagon. A havonként megjelenő irodalmi totót 6 szocialista brigád és 20 egyéni versenyző fejtette meg rendszeresen. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a FELISZ Békéért, Haladás és Zalka Máté brigádja, a sütőipari vállalat Egyetértés, valamint a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Vörös Csillag szocialista brigádja. Az olvasómozgalomban legaktívabban részt vevő és az irodalmi totó legjobb megfejtői között könyvjutalmat osztottak szét.

3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Régi muzsika kertje elnevezésű programsorozatban Bakkfart Bálint művészetét elevenítették fel az év folyamán több estén keresztül. Februárban Melitta Heinzmann a bécsi Zeneművészeti Főiskola professzora tartott előadást.

4. Vörös Csillag Filmszínház (Túrkeve): A Mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitójára Túrkevén került sor a település várossá nyilvánításának 25. évfordulója alkalmából.

9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Látogatás szomszédainknál címet kapta az irodalmi szabadegyetem. A szovet irodalomról szervezett második előadást Bakcsi György irodalomtörténész tartotta. 

14. Fegyveres Erők Klubja (Mezőtúr): Több szervezettel közösen szervezett farsangi bált a Mórizs Zsigmond Kíváló Könyvtár PIk-NIK Ifjúsági Könyvtári Klub.

17. Városi-Járási Könyvtár (Jászberény): „Könyvek, írások a szovjet katonáról” címmel nyílt kiállítás a fegyveres erők klubjában.

21. Járási-Városi Könyvtár (Jászberény): M. Makkai Piroska grafikusművész kiállítása nyílt meg a könyvtár szervezésében, amelyet Lázár Ervin író nyitott meg.

25. Kertvárosi Klubkönyvtár (Szolnok): Egészségünk és a gyógyszerek címmel dr. Szele Béla főgyógyszerész tartott előadást a klub könyvtár Tisza klubjában.

27. Járási Könyvtár (Tiszafüred): Örsi Ferenc, „A Tenkes kapitánya” című ifjúsági könyv írója volt a gyermekkönyvtár vendége. Rendhagyó történelemórán hetedik osztályos tanulók a Rákóczi szabadságharc történetéről, a kor hadviseléséről, az irodalmi forrásokról tartottak előadást.

29. Szandaszőlősi Klubkönyvtár (Szolnok): Mesefilmvetítést rendeztek a gyermekklubban. Bemutatták a Buksi a jégtáblán, és a Kaland az erdőben című színes mesefilmet

Március

Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): A „Felfedezem a könyvtárat” elnevezésű, úttörők részére hirdetett akcióprogram harmadik fordulóján 422 pajtás vett részt a feladatok megoldásában Mezőtúron.

Mezőtúri zenei könyvtár - Szolnok megyei Néplap archívuma

Szolnoki Papírgyár (Szolnok): Akciót indított a Tallinn körzeti iskolában egy kis könyvtár létesítésére a szolnoki Papírgyár 6-os KISZ alapszervezete. Felhívással fordult a gyár többi alapszervezetéhez, hogy támogassák kezdeményezését. A 6-os alapszervezet már tartott egy kommunista műszakot és a keresetből 3 ezer forintot felajánlott a könyvtár létesítésére.

3. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): a vakok és csökkentlátók körének nőnapi összejövetelén a mezőgazdasági szakközéiyskola tanulói műsorral kedveskedtek a megjelenteknek.

4. Kertvárosi Klubkönyvtár (Szolnok): MILYEN gyümölcsfát ültessünk? címmel kertészeti tájékoztató előadást rendezett a klubkönyvtár kertészeti szakköre.

14. Szandaszöllősi Klubkönyvtár (Szolnok): A Fantom együttes szórakoztatta a fiatalokat.

Április

Béke Tsz (Jászjákóhalma): Fiókkönyvtárat létesítettek a termelőszövetkezet gépműhelyében0. A könyveket a községi könyvtárból szállították majd a tsz kis könyvtárába.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Együttműködési megállapodás jött létre a Kisipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetsége és a megyei könyvtár között. A szerződésben a könyvtár vállalta, hogy az író-olvasó találkozóra meghívja az érdeklődő szocialista brigádokat, és az egyes szövetkezeti könyvtárakban hasonló rendezvényeket szervezett. A könyvtárosok figyelemmel kísérték a szocialista brigádok kulturális vállalásait, kézikönyvtár jegyzéket állítottak össze az ipari szövetkezetek és a szövetkezeti ifjúsági klubok részére. Cserében a KISZÖV a megye területén még működő, de életképtelen szövetkezeti könyvtárakat megszüntette és a szépirodalmi műveket átadta a helyi tanácsi könyvtárnak.

A túrkevei könyvtár kézimunka szakköre - Szolnok megyei Néplap archívuma

5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Régi muzsika kertje zenei sorozat keretében 5. előadásában Kecskés András lantművész és a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus szórakoztatta a közönséget.

9. Városi Könyvtár (Túrkeve): Ladányi Mihály költő volt a bibliotéka és a XVII. Autójavító Vállalat vendége.

11. Költészet napja

14. Nagyközségi Könyvtár (Újszász): Rendhagyó irodalmi órát szervezett a könyvtár a gimnázium és közlekedési szakközépiskolában. Az irodalomórán Soós Zoltán költővel találkoztak a tanulók, este pedig lluh István költő volt a vendége az Afész szocialista brigádjainak az általános áruházban.

Városi Könyvtár (Túrkeve): Garai Gábor költő volt a városi könyvtár vendége, akinek Fehérvári Bálint helyi pedagógus beszélgetett.

16. Járási-Városi Könyvtár (Jászberény): Jászkunság-est keretében mutatták be szép számú közönség előtt a megye irodalmi, társadalmi és művészeti folyóiratát. A költészet napja alkalmából rendezett találkozón a mai magyar költészetet Keresztes Ágnes, Petri Csathó Ferenc és Veress Miklós József Attila- díjas költő képviselte.

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Ságvári Endre Művelődési Központtal közösen szervezett beszélgetést a megyei könyvtár Nemes Nagy Ágnes és Lator László költőkkel. Az irodalmi műsorban közreműködtek a Szigligeti Színház művészeti.

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Régi muzsika kertje zenei előadássorozat keretében 6. alkalommal emlékeztek meg Bakfart Bálintról. A Városháza dísztermében gyönyörködhettek a hallgatók Rene Zoso lantjátékában.

Május

Községi Könyvtár (Öcsöd): 400 ezer forintos költséggel újították fel a település könyvtárát. A felújításon kívül a berendezés pótlására további 95 ezer forintot költöttek.

2. Községi Könyvtár (Túrkeve): Egy kiállításon hétszáz fajta kaktuszt láthatott a több száz érdeklődő a könyvtárban.

5. Járási-Városi Könyvtár (Jászberény): A Jászberényi Tudományos és Kulturális Hónap alkalmából a Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok megyei Szervezetének Jászsági Csoportja tartott szakmai napot a könyvtárban.

14. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): Az általános szocialista brigádklub tagjai az ünnepi könyvhét alkalmából vidám műsorral egybekötött irodalmi vetélkedőt tartottak.

19. Kertvárosi Klubkönyvtár (Szolnok): Hogyan ápoljuk kiskertünket? címmel kertészeti kisfilm-estet rendezett klub könyvtár Tisza klubja.

21. Járási-Városi Könyvtár (Jászberény): Stettner Béla grafikusművész kiállítását Dr. Semsey Andor nyitotta meg.

Kertvárosi Klubkönyvtár (Szolnok): A fiatalok egészségügyi problémái címmel rendezett előadást a klubkönyvtár ifjúsági klubja.

Kunszentmártoni gyermek- és felnőtt könyvtár - Szolnok megyei Néplap archívuma

24. Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): Jászkunság, a megye folyóiratát mutatta be a folyóirat szerkesztő-gárdája. Vendégként pedig Galambos Lajos és Csalog Zsolt volt. A programiban versek, próearészletek, s a Jászkunságban megjelent versek hangzottak el Tímár Éva, Szabó Ildikó, Papp Zoltán, a Szigligeti Színház művészei, valamint Lukácsi Huba előadásában. Közreműködött a városi művelődési ház kamarakórusa is.

24-29. (Szolnok): A magyar nyelv hete alkalmából dr. Lőrincze Lajos nyelvész, az MTA tudományos tanácsadója Közélet és anyanyelv címmel tartott előadást. A magyar nyelv hetén a megye iskoláiban rendhagyó nyelvtan órákat tartottak, a könyvtárakban pedig külön polcon kínálták az anyanyelvűnkkel kapcsolatos kiadványokat, és sok helyen hangzottak el előadások a magyar nyelv történetéről, mai nyelvhasználatunkról.

29. Ünnepi Könyvhét

30. Móricz zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A névadó szobrát avatták fel a könyvtár épülete előtt.

Június

Nagyközségi Könyvtár (Kunszentmárton): A könyvtár és a művelődési központ „Népdalok, népballadák képekben’’ címmel pályázatot hirdetett a járás úttörőinek és kisdobosainak. A pályázatra elsősorban Öcsödről, Mesterszállásról és Kunszentmártonból, sok színvonalas munka érkezett. A járási úttörő-találkozó keretében hirdettek eredményt, és a bíráló bizottság három első díjat adott ki. A beérkezett anyagból négy tablón. mintegy ötven alkotást kiválogatva, kiállítást rendeztek a művelődési központban.

2. Városi Könyvtár (Jászberény): Cseres Tibor Kossuth-díjas író volt az Ünnepi Könyvhét alkalmából a bibliotéka vendége.

6. Városi Könyvtár (Jászberény): A könyvtár általános ifjúsági klubja és a fegyveres erők klubja rendezésében kerékpártúrára indultak a klub tagjai. A Jászberényből induló kerékpárosok Jászapáti és Jászszentandrás érintésével ismerkedtek a Jászság tájaival.

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A  megyei könyvtár fordítói pályázatot hirdetett az általános iskolába járó gyerekek részére. A pályázatnak az volt a célja, hogy a tanítási szünetben játékos lehetőséget biztosítson az orosz nyelv tanulására. Erre a célra minden könyvtár megkapta a fordításra kijelölt orosz nyelvű műveket és tetszés alapján ki-ki választhatott verset, elbeszélést, mesét. A legjobb dolgozatokat a megyei úttörőelnökség értékeli.

A megyei könyvtár június 14-től 20-ig olvasótábort tartott a szolnoki tiszaligeti KISZ- táborban. Elsősorban azok vehettek ezen részt, akik az öt hónapig tartó "Felfedezem a könyvtárat” vetélkedősorozaton eredményesen szerepeltek.

Szolnok megyei Néplap archívuma

14. Járási Könyvtár (Tiszafüred): Ifjúsági olvasótábor kezdődött a településen általános iskolások, szakmunkástanulók és gimnazisták részére. Tiszafüred történetét, néprajzát könyvek, írásos dokumentumok, tárgyi emlékek alapján, a Kiss Pál múzeum útmutatásával ismerték meg a táborlakók. Találkoztak költőkkel, írókkal. Dinnyés József polbeat énekes vezetésével megzenésített verseket tanulhattak.

Megyei könyvtár gyermekkönyvtára - Szolnok megyei Néplap archívuma

Július

1. Városi-Járási Könyvtár (Jászberény): German Ratner moszkvai grafikusművész kisgrafikai kiállítása nyílt meg a könyvtárban. A művészt régi barátság fűzte hazánkhoz: a szovjet művészek képviseletében 1970-ben résztvett a Budapesten megtartott XIII. nemzetközi ex libris kongresszuson, magyar barátai részére készített ex libriseit önálló mappában jelentette meg a Kisgrafika Barátok Köre. German Ratner a tárlat teljes anyagát a városi könyvtár kisgrafikai gyűjteménye részére ajándékozta, így a könyvtár további vándorkiállításán mutatja be a értékes anyagot.
A kiállítást Bordás Ferenc festő- és grafikus művész nyitotta meg.

Törökszentmiklósi könyvtár - Szolnok megyei Néplap archívuma

Megyei könyvtár kötészete - Szolnok megyei Néplap archívuma

15. Községi Könyvtár (Tomajmonostora): Kiállítást rendeztek Gunszt Ferenc naiv festő munkáiból a könyvtárban.

18-30. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag):  X. Országos Honismereti Tábornak a karcagi kulturális intézmények adtak otthon. Sánta Ferenccel, Csoóri Sándorral és Nagy Lászlóval találkozhattak az irodalombarátok.

28. (Szolnok): A szakmunkásfiatalok olvasó táborában tíz napon át irodalmi alkotásokkal, az olvasás népszerű formáival ismerkedtek meg a diákok. Az általános műveltség gyarapítását célzó nyári olvasótábor munkájának irányításával Dénes Pált, az SZMT könyvtárának vezetőjét kérték fel. 

A Komarov teremben tartották a szakmunkástanulók olvasótáborának záró ünnepségét.

28. Kertvárosi Klubkönyvtár (Szolnok): Hazánk szép tájai címmel, kisfilm-estet rendezett a  Tisza klubja a klubkönyvtárban. Műsoron szerepeltek a Füredi Annabál és a Zempléni hegység című kisfilmek.

Augusztus

Klubkönyvtárat építettek Mesterszálláson. Egy régi épületet alakítottak át, ahol a könyvtáron, az ifjúsági klub és az öregek klubja is helyet kapott.

2. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): Az olvasótábor megnyitójára került sor a berekfürdői úttörőtáborban.

12. Szolnoki Galéria (Szolnok): A Verseghy Könyvtár szervezte Régi muzsika kertje sorozat keretében a francia barokk zenével ismerkedthettek meg az érdeklődők. A műsorban  fellépett Zeger Vandersteene kontratenor, a budapesti Collegium Musicum együttes és a Szolnoki Bartók Béla női kar.

15-21. Szőnyi István Emlékmúzeum (Zebegény): A szocialista brigádok olvasótáborát szervezte meg a Dunyakanyarban a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa Központi Könyvtára. A tábor vezetője Dénes Pál volt, az olvasóköröket Orosz Attiláné, Nagy András és Tímár Máté koordinálta.

20. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Az orosz nyelvet kedvelő diákoknak műfordító pályázatot írt ki a városi könyvtár. Az augusztus 20-ig tartó pályázaton részt vehet minden IV—VII. osztályt végzett általános iskolás, aki legalább egy évig tanulta az orosz nyelvet.

Mezőtúri könyvtár - Szolnok megyei Néplap archívuma

23. Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa Könyvtára (Szolnok): Alapfokú könyvtárosi tanfolyamot szervezett húsz résztvevővel Zebegényben, valamint  az országban először szerveztek olvasótábort szocialista brigádoknak 100 résztvevővel.

Szolnok megyei Néplap archívuma

22. (Szolnok): Kihelyezett könyvtárat adnak át az Építő-Javító és Szolgáltató Vállalatnál.

Szeptember

Karcagi Gábor Áron Gimnázium könyvtára - Szolnok megyei Néplap archívuma

22. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A magyar-bolgár barátság hét keretében Kosztadin Jakimov tartott előadást és nyílt kiállítás bolgár könyvekből.

Október

A jászberényi járás községi könyvtárai „30 év — 30 könyv" címmel sikeres olvasási programot hirdettek. A kiosztott jutalmak értéke meghaladta az 50 000 Ft-ot. A községi könyvtárak Add tovább - könyvstaféta címmel 1976. októberétől 1977. októberéig tartó újabb olvasási programot ajánlott az érdeklődőknek.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A megyei könyvtár pedagógiai szolgálata október végétől megszervezte a ,,Mindenki iskolája” tévésorozat konzultációit: matematikából, magyarból, történelemből és fizikából. A konzultációk mellett a könyvtár biztosította a megfelelő szakirodalmat is.

1. Művelődési ház (Jászárokszállás): Az Őszi Megyei Könyvhetek megyei megnyitó ünnepségére a település adott otthont, ahol Molnár Zoltán dedikálta műveit.

2-22. Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): Mezőtúri Műszaki Napok programsorozat egyik szervezője volt a bibliotéka.

7. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): „SZÖVETSÉG" Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettel  közösen szervezte meg a bibliotéka az Őszi Megyei Könyvheteket. A megnyitó ünnepség íróvendége Jókai Anna volt. Tüskés Tibor, 
László Bencsik Sándor és Kertész Magda írókkal találkozhattak a kisújszállásiak.

16-22. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): Ipari-műszaki napok keretében került sor író-olvasó találkozóra, melynek vendége Lajtai István, a Műszaki
Kiadó lektora, a Csepeli Szerszámgépgyár okleveles gépészmérnök

18. Szolnoki Járműjavító Üzem Szakszervezeti Könyvtár (Szolnok): Műszaki Könyvnapok szolnoki megnyitójára a Járműjavító Művelődési Központ vöröstermében került sor.

A százesztendős könyvtár jubileuma alkalmából feldolgozták az múlt időszak történetét, a könyvtár emlékeiből nyílt kiállítás.

20. Szolnoki Járműjavító Üzem Szakszervezeti Könyvtár (Szolnok): Ifjúsági Könyvtári Nap keretében könyvtári foglalkozásokat tartott általános iskolásoknak 

21. Pelikán Hotel (Szolnok): HANGLEMEZBEMÜTA. A szálloda Zádor termében a Verseghy könyvtár új lemezeiből tartottak bemutatót.

Szolnoki Járműjavító Üzem Szakszervezeti Könyvtár (Szolnok): Óvodások Napja alkalmából rajzkiállítást és versmondó vetélkedőt szerveztek a könyvtárban.

22. Városi-Járási Könyvtár (Jászberény): Dr. Benda Kálmán kandidátus találkozott az olvasókkal. A honismereti hónap eseményeként megrendezett találkozón az ismert Rákóczi-kutató „II. Rákóczi Ferenc az új kutatások tükrében” címmel tartott előadást. A könyvtár a II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója tiszteletére megjelent bibliográfiát ajándékozott a résztvevőknek.

23. Klubkönyvtár (Tiszasas): A könyvtár adott otthont a Páva-körök bemutatójának.

26. Szolnoki Járműjavító Üzem Szakszervezeti Könyvtár (Szolnok): Olvasók — szocialista brigádtagok jutalomműsorán fellépett Bánffy György érdemes művész Ékes, érdes anyanyelvüknk címmel.

November

Arany János Könyvtár (Kisújszállás): A kisújszállási szocialista brigádok többfordulós városi vetélkedőjén negyvenkét szocialista brigád tagjai irodalmi, politikai, helytörténeti, zened és gazdaságpolitikai témákban mérték össze tudásukat.

Járási Könyvtár (Kunszentmárton): A könyvtár a 628. számú Ipari Szakmunkásképző Intézettel közös rendezvényeket szervezett. Az intézet két harmadikos osztályának tanulói a könyvtár olvasótermében játékos vetélkedőn vettek részt. A vetélkedő kérdéseit a természettudományok, a pszichológia és a művészetek tárgyköréből válogatták össze azzal a céllal, hogy a tanulók megismerjék a kézikönyvek gyakorlati használatát. A jól sikerült könyvtári foglalkozás után — amelyen a győztesek könyveket nyertek — a tanulók többsége beiratkozott a könyvtárba.

Jászsági Ruhaipari Szövetkezet (Jászapáti): 600 kötetes kihelyezett könyvtár anyagából válogathatnak a szövetkezet olvasni vágyó dolgozói. A szövetkezet egyik szocialista brigádjának kezelésében működő minikönyvtárnak 130 állandó olvasója volt.

Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat üzemi könyvtára (Szolnok): Az Eötvös Lóránd szocialista brigádja védnökséget vállalt az üzem több száz kötetes könyvtára felett. Segítettek a könyvek újra rendszerezésében, selejtezték az elavult műveket, és a rendelkezésükre álló könyvvásárlási összegből frissen megjelent műszaki és a szépirodalmi köteteket vásároltak. A kölcsönzést és a rendszeres tájékoztatást, az ajánlást is a brigád tagjai végzték.

3. Tisza Cipőgyár Művelődési Háza (Martfű): Üzemtörténeti állandó kiállítás nyílt a könyvtárban.

5. Helyőrségi Művelődési Ház (Szolnok): A Magyar Néphadsereg új művelődési házában könyvtár is helyet kapott, amely a hozzá kapcsolódó olvasószobával az irodalom, a könyv és a zene barátainak ígért hasznos szórakozást.

MÁV Építőgépjavító Üzem munkásszállója (Jászkisér): Az újonnan átadott munkásszálló lakói szabad idejük hasznos eltöltését segíti a szállodához tartozó klubszoba, amelyben könyvtár is helyet kapott.

 

7. Klubkönyvtár (Tiszagyenda):  Az Őszi Megyei Könyvhetek idején avatták fel a felújított község klubkönyvtárat.

10. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A könyvtárban tartották a politikai könyvnapok megyei megnyitóját. Az ünnepi alkalomra cikkbibliográfiát jelentetett meg a gyűjtemény.

A Verseghy Könyvtár pedig a legújabb politikai művek ajánló bibliográfiáját adta közre.

Szolnok megyei Néplap archívuma

15. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A könyvtár zenei részlegében Kodály-estet rendeztek. A szocialista brigádok részére szervezett programon Koós Andorné, a zeneiskola igazgatója tartott előadást Kodály Zoltánról.

18. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Közönségtalálkozót szerveztek Pernye András zenetörténésszel, akinek publikációiból Bálintné Hegyesi Júlia könyvtáros bibliográfiát is összeállított erre az alkalomra.

20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verseghy nyelvművelő versenyt hirdetett a megyei könyvtár gyermekkönyvtára 7. és 8. osztályos úttörőknek Szolnokon.

23. Klubkönyvtár (Tiszasas): A járásban működő Páva-körök, népi hangszeres csoportok és hangszer szóliták bemutatójának adott otthont a település könyvtára.

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A megyei könyvtár KISZ-szervezete létrehozta a fiatal értelmiségiek klubját, amelynek célja, hogy találkozási lehetőséget biztosítson a városban élő fiatal diplomásoknak. Az első összejövetelen meghallgatták a Szigligeti Színház fiatal művészeinek műsorát, majd megbeszélték, összeállították a klub munkatervét.

26. Községi Könyvtár (Jászárokszállás): A Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának vendégeként megyénkbe érkezett Dieter Henze, az NDK Kulturális és Tájékoztatási Iroda igazgatója, aki Juhász István, a HNF megyei bizottsága munkatársának kíséretében Jászárokszállására látogatott. Az NDK- centrum igazgatója a község vezetőivel tartott találkozó után megtekintette a Hűtőgépgyár jászárokszállási hűtő- és klímatechnikai gyáregységét, majd a Háziipari Szövetkezet szőnyegszövő részlegének dolgozóival, munkájúikkal ismerkedett. Ellátogatott a községi könyvtárba is.

December

Községi Könyvtár (Jánoshida): 1000 új kötettel gyarapodott ebben az évben a könyvtár több mint 11 ezer kötetes állománya. Az olvasók száma ezer körül volt, a kikölcsönzött könyvek száma megközelítette a húszezret.

Városgazdálkodási Vállalat (Karcag): A vállalat KlSZ-szervezete és ifjúsági szocialista brigádja közös összefogással klubszobát és könyvtárat alakított ki a központi épületben. A könyvtárban elsősorban műszaki és szakmai jellegű könyveik kaptak helyet. Ezeket egészíti ki a szakszervezeti könyvtár letéti állománya, mely elsősorban szépirodalmi könyveket tartalmazott.

Zenei könyvtár Törökszentmiklóson - Szolnok megyei Néplap archívuma

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az Ifjúsági Irodalmi Szabadegyetem keretében  „A magyar epika századai” címmel új sorozatot indult. Az első irodalmi esten Lengyel Dénes irodalomtörténész tartott előadást a középkor és a reneszánsz epikájáról. A műsorban közreműködött Csernus Mariann, Bánffy György, valamint a városi tanács Bartók Béla kamarakórusa.

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A megyei könyvtár, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és a Corvina Kiadó közös akciójaként „Könyvpremiert” tartottak, amelyen Szántó Piroska albumát mutatták be. Az egész életművet átfogó, különböző műfajú illusztrációkat tartalmazó válogatást a művész személyesen mutatta be és az érdeklődőknek kézjegyével látta el.

Öcsödi könyvtár - Szolnok megyei Néplap archívuma

20. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A könyvtárban Petőfi Sándor ifjúsági klub tagjai vidám fenyőműsorral köszöntötték az általános iskolai diákotthon tanulóit.

Szolnoki Járműjavító

Fenyveseiné Góhér Anna - Herkó Sándorné: A Szolnoki Járműjavító könyvtárának története (*) 

* A tanulmány megjelent a Szakszervezetek Megyei Tanácsa gondozásában 1979-ben

Az olvasószoba létrehozása

1876-ban, az olvaszoba szervezése idején nem volt könnyű dolguk a szolnoki MÁV műhely főnökeinek, amikor munkatársaikat oktatni, művelni akarták. Nehéz múltat örököltek. Sokféle gonddal birkóztak. A Tiszavidéki Vaspálya Társaság 1856-ban kezdte épiteni a MÁV mühelyét, s két év múlva indult meg a munka. Kezdetben külföldi - osztrák - szakemberek dolgoztak. A munkások között csak elvétve akadt
magyar. A foglalkoztatottak száma az első évtizedekben hozzávetőlegesen 300 fő volt. A szaktudás, az általános műveltség hiánya - főként a magyar munkások körében - egyre inkább gátolta a termelést. A kultúrálódás elemi feltételei hiányoztak. Példa nem volt, hiszen olvasóegyletek, olvasó szobák az országban még nem igen működtek. A salgótarjáni kohászati müvek olvasóegylete is két év múlva - 1878-ban alakult. Óriási szakadék volt a dolgozók műveltsége és az ipari szakmai követelmények között. Az italozás, a kocsmázás sok baj forrása volt.

A társadalmi háttér közismert: "Az 1848-as forradalmakat követően a kapitalizmus gyorsabban fejlődött, s a munkásoeztály számszerűleg gyarapodott, szervezettsége nőtt. Mind több országban kialakultak és fejlődtek a munkásság szakmai szervezetei, érdekvédelmi, kulturális és segélyegyletei, a a munkásszervezetekben fejlődött a politikai harc szükségességének tudata." (A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Bp. 1966. 6-7.1) A kapitalizmus kialakulásában és fejlődésében az 1867-es kiegyezésnek is szerepe volt.

A régi Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az 1880-as népszámlálási adatok szerint a lakosság száma közel háromszázezer volt. A mezőgazdasági foglalkozásúak aránya: a lakosság 80-82 százaléka. Mind a gazdasági, mind pedig a kulturális életet nagyfokú elmaradottság jellemezte. Az ipar jelentéktelen és elhanyagolt volts néhány téglagyár, gőzmalom, szeszfőzde működött, a legnagyobb ipari bázis /ha egyáltalán annak lehet nevezni/ a szolnoki MÁV műhely volt. A korabeli statisztikák szerint a lakosság 70 százaléka Írástudatlan volt. Ha a nevüket
leirni tudó, de olvasni nem tudó fél-analfabétákat is figyelembeveeszük, a könyvet olvasók a lakosság 10 százalékát tehették ki. Gyakorlatilag a dolgozó osztályok - a parasztság, a gyér számú munkásság - nem tudott olvasni.

Az ipar kialakítása azonban elképzelhetetlen volt analfabéta munkásokkal. Kezdetben gazdasági kényszer diktálta a munkások művelődésével való foglalkozást. A pesti üzemekben - nyugati példák nyomán - egyre másra alakultak a különféle kulturális egyletek, olvasó egyletek. A szervezett munkásság hamarosan felismerte erejét, a munkásmozgalom haladó eszméi egyre inkább tért hódítottak - a könyvek, az olvasnivaló eegiteégével is. Az egyletek azonban egyre veszélyesebbé váltak az uralkodó oeztály képviselőinek szemében.

Ilyen történelmi helyzetben természetesen a szervezkedés legegyszerűbb formája is gyanút keltett a kapitalista munkaadóiban. Egylet szervezéséhez miniszteri engedélyre volt szükség. Miután tudták a műhely főkökei, hogy erre nem számíthatnak, "olvasószoba" címen kellett végrehajtani elgondolásaikat. 1876-ban került a szolnoki műhelyhez Wagner Gusztáv főmérnök. Ma már bátran elmondhatjuk róla, hogy nagy kultúrájú és haladó szellemű ember volt. Szükségesnek tartotta már akkor, hogy egy nagy üzem munkásainak nemcsak szakmai tudásra, de szellemi gyarapodásra is szüksége van. "Tanítani, művelni kell a munkásokat, hogy a külföldi munkások intelligenciájára emelkedjék" irja Heynke Oszkár Wágner szellemi hagyatékának gondozója. (A Járműjavító olvasószobájának története. Bp. 1898. 6.1.)

Wágner Gusztáv tervét jól világítja meg a szolnoki műhely olvasószobájának alapszabály-tervezete, amely 13 paragrafusból állt. "Az egylet célja elsősorban, hogy a mühelyi munkásoknak alkalmat nyújtsunk tisztességes és oktató szórakozásra, és hogy megóvjuk őket a rossz társaságban való helytelen életmódtól" (A járműjavító olvasószobájának története. Bp. 1898. 7.1)

E cél elérése érdekében szükeégesnek tartották, hogy nemcsak a munkások, hanem egyéb alkalmazottak is részt vegyenek az "olvasó egyletben, hogy a munkásság szellemi képzését előmozdítsák".

A viszonylag korán felismert tanulság:
- egyrészt: a helyes életmód kialakulására jelentős hatással lehet a műveltség, az olvasottság;
- másrészt: a munkások szellemi képzése mellett nem lehet elhanyagolni az alkalmazottak képzését sem, mivel a munkahelyen dolgozók folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra.

Az alapszabály tervezet

Az első paragrafus igy szól: "Az olvasóegylet tagja lehet a tiszavidéki vasútnak bérmely alkalmazottja, ha e szándékát az egylet elnökénél bejelenti" (A járműjavító olvasószobájának története. Bp. 1898. 7-8.1)
(Láthatjuk: az önkéntesség elve nem mai keletű törekvés.)

A második paragrafus a nem mellékes anyagi alapot rögzítette:"Minden tag 50 krajcár beiratási és havonta 40 krajcár tagsági dijat fizet". Az olvasószoba költségeit jórészt e tagság viselte. A tagság anyagi érdekeltsége azt eredményezte, hogy jobban a sajátjuknak tekintették az olvasászobát. Az alapszabály a továbbiakban rögzíti, hogy a tagokat évenként választott
bizottság vezeti. E bizottság mai szóhasználattal: a demokratikusan választott társadalmi vezetőség tagjai:
1 alelnök,
1 titkár,
1 pénztárnok,
3 könyvtárrnok,
6 bizottsági tag

E bizottság felerészben a munkásokból, felerészben pedig a végleges alkalmazottakból választandó.

A 6. paragrafus igy szól: "A helyiséget, úgyszintén annak berendezését a tiszavidéki vaspálya társaság igazgatósága dijtalanul bocsájtja rendéIkezésre, melynek jó karbantartásáért a bizottság szavatol."

A második és hatodik paragrafus pontosan meghatározta az olvasó szoba tárgyi feltételeit.

Haladó szellemű, vagyis demokratikus - és a realitás talaján mozgó - törekvést takar a 8. §. is. "Minden tagnak jogában áll bizonyos hirlapoknak és könyveknek beszerzését kérni, amely kivánság felett a bizottság a pénztárkészlet tekintetbe vételével egyszerű többséggel határoz". A következő a 9. §. is tanulságos, hiszen jogos erkölcsi követelményeket támaszt.
"... kik tagdijaikkal hátralékban vannak, vagy botrányos életmódot folytatnak, 2/3 szótöbbséggel a bizottság által az egyletből kizárhatók".

A szabad idő helyes eltöltésének szándéka mutatkozik meg abban is, hogy az olvasószoba nyitvatartását vasárnaponként 8 órától este 10 óráig, hétköznaponként este 6 órától 10 óráig határozták meg. (11. §.)

Összességében igen nagy felelősségérzetre és előrelátásra vall az alapszabály összeállitása. Pontos nyomát nem találtuk az alapszabály jóváhagyásának, de jószándékkal készült, és igy is fogadták. Erre mutat az 1876. október elsején kibocsátott Hirdetmény:

"A tekintetes Igazgatóság megengedte, hogy a teherpályaudvari régi felvételi épületben egy olvasószoba alakitassék. Hogy az igazgatóságnak a munkások érdekében nyilvánuló e kegyességét teljes mértékben méltányolhassuk, felhivom az összes munkást, hogy az olvasószobába minél nagyobb számban belépjenek."

A munkásság nagyobb része igen nagy lelkesedéssel, kisebb része kis presszióval lépett be az olvasók sorába. A tagdijakat levonták fizetésükből, amely kissé idegen és durva eszköznek látszik, "de a nemes cél menti az eszközt" irja a régi krónikás.

Az olvasószoba munkája Wágner főmérnök alapos szervezése folytán igen jól indult. A könyvtárnoki tisztet Heynke Oszkár művezető látta el, 22 évig. (A segédkönyvtárnok Hölzl Mihály művezető volt.)

Wágner főmérnök saját könyvtárának nagy részét - 100 kötetet - az olvasószobának ajándékozta. Példáját később mérnökök, tisztviselők követték. A könyvtár első állománya - mintegy 200 kötet - teljesen adományokból állott. A régi anyag kis töredékét féltve őrzi ma is a könyvtár jelenlegi lelkes könyvtárosa.

Az olvasószoba működése

Az olvasószoba vezetősége valóban nemcsak szórakoztatni, hanem tanítani is akarta a műhely dolgozóit. Vasárnaponként a természettan és a géptan köréből népszerű előadásokat szerveztek.
Az előadásokat a műhely mérnökei: Kovács Pál (később országgyűlési képviselő), Jármay Béla (később felügyelő, budapesti vontatásfőnök), Popovics Theodosius (később már főmérnök) tartották.

A munkások képzését két nagyobb, két kisebb szoba szolgálta. A két kisebb szobában helyezték el a könyvtárat, a két nagyobb azoba egyike olvasóterem, a másika viszont társalgó, ill, előadóterem volt. A helyiségek elrendezése, egymáshoz való viszonya, az olvasószoba szervezete tulajdonképpen a mai klubkönyvtár ősére, illetve a szakszervezeti művelődési otthonok elődeire enged következtetni.

Az olvasószoba kezdeti sikeres működésének sokoldalúan bizonyítható sajátossága az volt, hogy a könyv, az olvasás alapvető, centrális szerepet töltött be a képzési-nevelési - művelődési folyamatokban. Másrészt: az olvasószoba tekintélyét, népszerűségét növelte az a körülmény, hogy a könyvek, a hírlapok kölcsönzését tanfolyamokkal, ismeretterjesztő előadásokkal, egyéb formákkal egészitették ki. Harmadrészt! a gazdasági vezetők példamutatása, szervező munkája is jelentős
ösztönző erő (szakmai szóhasználattal: motivációs bázis) volt. Persze, a művezetők aktivizálása sem lett volna eredményes, ha Wágner nem támasztott volna velük szemben követelményeket, ha nem tekintette volna szivügyének az olvasószobát. (A fennmaradt dokumentumokból tudjuk, hogy volt időszak, amikor az apróbb ügyeket is ő intézte: vezette a pénztár-könyvet, vasárnapi iskolában természettant és géptant tanított, később a rajziskolát is vezette).

1878-ban jelentés készült az olvasószoba működéséről. Érdemes ebből szószerint idézni:
"1. Az egyletnek a mai nappal összesen 266 tagja van éspedig 7 / 255 munkás és 41 hivatalnok és mozdonyvezető"

2. Az egylet szervezési viszonyai a következők: Az olvasószoba tagjai havonként 30 krajcárt fizetnek. Esen tagdijakat a munkásoktól Heynke, Hölzl műmesterek és Deutschmann előmunkás, a hivatalnokoktól és mozdonyvezetőktől pedig Kristóffy szállitó szedi be.

Az olvasószobáról, annak céljáról igy szól a jelentés: "Az olvasó fő célja a munkásokat jobb és nemesebb életmódra szoktatni, valamint nekik alkalmat nyújtani, hogy a szakismeretektől legalább annyit elsajátíthassanak, hogy ne csak mint esztelen reszelőgépek dolgozzanak, hanem, hogy a kezükbe adott munkát meg is érthessék"

A könyvtár állománya 1876-ban már 1109 kötet volt. Az olvasószobának 5 politikai, 11 szak- és szépirodalmi lap járt. Az olvasó szoba eete kilenc óráig volt nyitva, hetenként négy alkalommal kölcsönözhettek.

A műhely munkájának segitese érdekében vasárnaponként rajziskola volt és a műszaki vezetők előadásokat tartottak. A jelentés megjegyzi, hogy azok a munkások, akik azelőtt vasárnapjukat a kocsmában töltötték, ezekben az években "as olvasószoba által nyújtott élvezettel töltik szabad idejüket; folyamatosan több
száz könyv van a munkásoknál, akik pénzüket már jobb és szebb célokra kezdik forditani; a családi körben érdekes és mulattató olvasás mellett szellemdúsabb életet élnek, mint azelőtt".
"A munkások nagyrésze őszintén iparkodik a nekik nyújtott alkalmat felhasználni és remélhető, hogy ezen első ilyenféle intézmény Magyarországon a Tiazavidéki vasút diszére válna és a többi vasutaknak példa gyanánt fog szolgálni."

Olyannyira egyedülálló és sikeres volt az olvaeószoba hogy a felettes szervek képviselői hihetetlennek, gyanúsnak találták az eredményeket. 1880-ban 3 tagú ellenőrző bizottságot küldtek helyszíni vizsgálatra.

A bizottság alaposan megvizsgálta a bevételeket, a kiadásokat. Az olvasószoba hatásáról, hasznáról igy vélekedtek: "Annak igazolására, hogy az olvasószoba egy kedvelt, sőt nélkülözhetetlen otthonná lett, csak azt hozzuk fel, hogy a műhelyi munkások szabad idejükben igen nagy számban keresik fel. A könyvtár a legnagyobb mértékben ki van használva, a mi által a vasúti intézet érdeke nemcsak a munkások emelkedő műveltsége folytán lesz előmozdítva, hanem azáltal is, hogy a munkások unalmukat nem csupán a kocsmában töltik el és ritkábban lesznek az esetek, midőn a rendetlen életmód és dorbézolásból eredő bajok és betegségek által az intézet terhére esnek.

Ezek alapján a legjobb lelki ismerettel és büszkeséggel állíthatjuk, hogy nincs Magyarországon több vasút, mely a munkásokra nézve ily hasznos intézménnyel dicsekedhetnék, mint a tiazavidéki vasút."

Ismerve az akkori idők politikai, történelmi helyzetét, tiszteletre méltó, bátor munka volt.

Sajnos a fejlődés nem tartott sokáig. Súlyos betegség támadta meg Wágner főmérnököt. Betegen is gyakran bejárt az olvasószobába. 1882. tavaszán elhunyt. Távozásával a munkáskultúrát komoly veszteség érte. Az olvasószoba működése - átmenetileg -visszaesett.

Wagner után Korbuly

A műhely és az olvasószoba irányítását 1882. novemberétől Korbuly József (1847-1914) főmérnök folytatta. Munkáját egy Hirdetmény közrebocsátásával kezdi: 

"Az olvasószoba tagjait felkérem, szíveskedjenek jövő szombaton, január hó 6-án délután 3 órakor az olvasószoba helyiségeiben, lehetőleg számosan oly célból megjelenni, hogy ott az olvasószoba ügyeiről, illetőleg annak jövőbeni kezeléséről értekezhessünk." A műhelyfőnök Korbuly s.k

Korbuly úgy látta, hogy az olvasószoba munkáját szélesíteni és biztosítani kell. Elődje kezdeményezését, az olvasószoba sikeres működését látva - sokoldalúan meggyőződött arról, hogy beosztásában nagyobb tekintélyre és népszerűségre tehet szert, ha továbbra is támogatja, személyes példamutatásával tovább fejleszti az olvasószobát.

Korbuly József - Magyar Közlekedési Múzeum

Ekkorra már elegendő mennyiségű gyakorlati tapasztalat is rendelkezésre állt. Másszóval: a magyar munkások képzésében a munkaadó, az egész kizsákmányoló gépezet is érdekelt volt, mivel a külföldi szakemberek lényegesen több bérért voltak hajlandók munkát vállalni. A magyar munkások viszont azzal a reménnyel tanultak, szereztek szakismeretet, hogy magasabb bért kapnak.

Korbuly naplót vezetett munkájáról. Így ír többek közt terveiről: "1883. január 6. Az olvasószoba tagjai (5O-6O-an) összegyűltek, hogy az olvasószoba ügyeiről értekezzünk. Előadtam mindazt, amit az olvasószoba ügyeire nézve a hivatalos iratokban találtam. Kimutattam, azt hogy az olvasónak körülbelül 1100, a dalárdának 202 Frt. készpénze van, előbbi 1500 kötetből álló könyvtárral és különféle berendezéssel bir. Mint mühelyfőnök kijelentem, hogy habár az olvasószoba vezetése kizárólag a mühelyfőnök hatásköre, azt magam egyedül vezetni nem akarom, hanem a munkások és hivatalnokokból kijelölt bizalmi férfiakkal közösen
megbeszélt határozatok alapján."

A műhely munkásai és hivatalnokai azt akarták, hogy a szoba egyletté alakuljon át, hogy a politikai hatóság ne tudja megakadályozni a munkát.

Korbuly március 20-án igy ir naplójában: "Egy hirdetményben értesítem a tagokat, hogy alapszabály-tervezetünket az üzletvezetőség pártolólag felterjesztette."

"Hirdetmény a szolnoki mühelyi olvasószoba tagjaihoz

Az olvasószoba tagjait értesítem, hogy a t. üzletvezetőség az alakitandó "Önképző és segély-egylet" alapszabályait az igazgatósághoz a napokban pártolólag felterjesztette, ennél fogva az egylet megalakulásának most már mi sem áll útjában.
Fő teendőnk most az legyen, hogy addig ie mig a helybenhagyott alapszabályok beérkeznek, tegyük meg az első lépéseket, melyek alkalmasak arra nézve, hogy a kezdet nehézségein túlessünk, és hogy az egylet az alapszabályok leérkezte után működését teljes mértékben megkezdhesse.
E célból szükségesnek tartom a rendes előadások megkezdését: a rajzoktatást, gépészeti előadásokat, forgalmi szakelőadást, pályafenntartási szakelőadást, általános érdekű előadásokat." Korbuly s.k."

Közben a munka serényen folyt, bár a felterjesztett alapszabály vissza nem érkezett. A könyvtár állományát kitűnő magyar klasszikusok műveivel és rajzeszközökkel egészítették ki. (A szemléltető eszközöket - pl. a távirdai a-b-c táblákat a mühelyfőnök saját kezűleg készítette el.)

1883. március 25-én megkezdte működését a rajziskola. Minden vasárnap délelőtt Korbuly tartotta az előadásokat. Közben távirdai és egyéb előadásokat is tartottak.
A könyvtár munkája ismét fontos lett a szolnoki műhely életében. A könyvtár állandóan igénybe volt véve. Lassan szűknek bizonyult a helyiség. 1883. május 18-án kivették a közfalat és egy nagy terem jött létre.

1884-ben az államvasutak igazgatósága elszólította Korbuly felügyelőt a szolnoki műhelyből. Távozásával megállapították, hogy igen sokat tett a másfél év folyamán a munkások szellemi, szakmai képzése terén.

Az olvasószoba nyolc éves működése hatással volt Szolnokra, a vármegyére is, hisz egymásután alakultak (főként városokban) a 48-as olvasó körök, a különféle olvasó társulatok. A Szolnok megyei levéltár dokumentumaiból tudjuk - Csík Mihály tanulmányából, mely az Olvasó nép című folyóirat 1979. júniusi számában jelent meg -, hogy a mezőtúri Hidszegi Olvasó Társulat könyvállománya 1885-ben 178 kötet volt. Mivel a társulat tagjai zömében agrár-proletárok voltak, nem is nagyon tudták anyagiakkal segíteni a könyvek beszerzését. A kevés könyvre viszont nagyon vigyáztak. Erre enged következtetni a könyvtárvizsgálati bizottság jegyzőkönyve:
"Felvétetett Mezőtúron 1888. december 24-én. Kiküldetésünkhöz híven a könyvtárt megvizsgáltuk és azt az alábbiak kivételével teljesen rendben találtuk. Hiányoznak: Jókai népszerű munkái. Eme hiányzó darabokat azonban már a jelenlegi könyvtárnok elődjétől sem vette át állítólag. Miután véleményre felszólítva nem valánk, bátorkodunk ajánlani, hogy ezen könyvtárról egy újabb leltár készíttessék, és a régi idők óta kintlevő könyvek behozatala iránt sürgős intézkedés tétessék, nehogy ezáltal, de másrészről a kezelő is sújtassék."

A másik, korábbi bizonyíték: a Társulat 1887-ben határozatot hozott, miszerint "... a 60 napon túl kintiévé minden egyes mű után hetenként 10 krajcárt tartozik fizetni a kivivő a társulat pénztárába, önként értetvén, hogy az így befolyt összeg egyedül a könyvtár gyarapítására szolgálhat." Tíz év múltán sem nagyon gyarapodhatott az állomány, hiszen 1897-ben két alkalommal is rendeztek táncmulatságot azon a címen, hogy a könyvtár állománya gyarapodjék. De a nyilvántartások alapján megállapítható, hogy a rendezvények bevétele 128 korona 9 krajcár volt, s ebből csak 29 korona 9 krajcárért vásároltak könyvet. (A 1892. évi valutarendezés következtében a forint helyébe a korona lépett. 1 forint = 2 korona. 1858-től 1 forint =
100 krajcár. Viszont 1 korona = 100 fillér. Mindkét pénznem évtizedekig forgalomban volt. A szerkesztő megjegyzése.)

A mezőtúrihoz hasonló olvasó egylet Kisújszálláson is volt, a Munkás Olvasókörnek 1880-ban 37 kötet könyvet tudhatott magáénak. A kötetek száma azonban a századfordulóra sem lehetett több mint kétszáz. A kezdeti nagy nekibuzdulások után visszaestek a könyvtárak. A válságos időszak hátterében a társadalom-irányitás kulturális közönye, a naptömegek alacsony életszinvonala, a felnőtt dolgozók körében a művelődésre késztetés hiánya húzódott meg.

Újabb válaság

1884-ben Weiss Conrád vette át a műhely vezetését. Mivel nem avatkozott az olvasószoba ügyébe, a művelődésnek is kisebb lett a presztizse. Az olvasószoba szerényebben működött. Az állományt gyarapították, de az olvasók száma kevesebb lett. Az állomány 1500 könyvből állt ebben az időben. A könyvtár tőkéje 1886-ban 3040 frt-ot tett ki. A tagdíjakat leszállították 20 krajcárra, mivel a munkások többségének anyagi érdeke ezt kívánta.

Az olvasószoba látogatottsága mégis visszaesett. A magyarázat Heynke Oszkár szerint: "A munkás, ki az egész napot kora reggeltől késő estig fárasztó munkával tölti el, a fáradalmakat legszívesebben otthon, családi körében piheni ki. Ha szellemi
szórakozásra vágyik és olvasni akar, hazaviszi a könyvet és otthon olvasgat.
"

Ennél azonban nyomósabb érv: a munkások nyomorúságos helyzete, kizsákmányoltsága. Mi mással lehet magyarázni 1893-ban a munkások abbeli szándékát, hogy nyugdíj és segély-egyletet hozzanak létre - az olvasószoba közel 4 ezer frt készpénz vagyonának felhasználásával. E tervet a vezetőség is támogatta. (E miatt csökkentették is a hírlapok példányszámát, a könyvújdonságok vásárlását.)

Bahns Ferenc műhelyfőnök - Weiss utóda - is támogatta a segélyegylet ügyét, de "a rendelkezésre álló tőke elégtelensége miatt - a kormány által engedélyezve nem lett." (Heynke Oszkár: A Millenium önképző-, dal, és zeneegylet keletkezése, működése. Bp., 1889. 19. l.)

A munkásmozgalom fellendülése ezidőtájt - főként a kulturális területen - egyre konkrétabbá vált. Ezzel magyarázható, hogy a műhelyben négy egylet is működött: az olvasószoba, a dalárda, a zenekar és a jóval korábban alakult fáklyatársulat. Ellentmondásos helyzet alakult ki: mivel a rendelkezésre álló tőke nem emelkedett az egyletek számának arányában, mivel az uralkodó osztály képviselőinek a milleniumi időszakban - a látványos és mutatós rendezvények miatt - szimpatikusabb volt a zenekar és a dalkör, mint a munkások érdekeit jobban szolgáló nyugdíj és segélyegylet, vagy az olvasó szoba - egyesítették az egyleteket.
(Nem véletlen, hogy az egyesítést maga a műhelyfőnök; Podolezky Béla főmérnök kezdeményezte 1896-ban.)

Az olvasószoba a tartalmas önművelődés műhelye fokozatosan, objektíve háttérbe szorult. Az egyletek összevonásakor
- az olvasószobának 4.434 forint
- a dalkörnek 715 forint
- a zenekarnak 299 forint
- a fáklyatársulatnak 361 forint
készpénz vagyona volt.

Az egyesítés után az olvasószobának egyre kevesebb pénz jutott, egyre kevesebb könyvújdonságot tudtak beszerezni.

A millenniumi mámor

Az olvasószoba bajait, a társadalmi gondokat, a munkások nyomorát azonban nem vették észre, mivel a manipulált lelkesítése-lelkesedés soha nem látott méreteket öltött. A kampányt a műhelyfőnök indította el: "A rendelkezésre álló erők egyesítése által egy nagy, hivatása magaslatán álló kulturális egyletet kell alapÍtani, mely a műhelyi személyzet körében is örökké hirdesse az ezredéves Magyarország dicsőségét és egyúttal jótékony művelő hatását árassza a jelenkori nemzedékre, mint az utódok utódaira." (Balogh Attiláné: Százéves a Szolnoki Járműjavitó Szakszervezeti Könyvtára. Könyvtáros 1976. 547-46.l.)

A korabeli lapok tovább fokozták a lelkesitést.
A Jász-Nagykun Szolnok megyei lapok például az alábbiakat írta: "A magyar királyi államvasutak helybeli műhelyi személyzete igen szép emlékkel örökítette meg hazánk ezeréves fennállásának évfordulóját. Ugyanis a műhely kebelében eddig fennállott és eddig is igen szépen- virágzó vasúti dalkört az önképzés szélesebb alapjára fektetve teljesen újjászervezték, amely egylet jövőre MILLENIUM Önképző-, Dal-, és Zeneegylet címet fogja viselni.

Az egylet igen tágas hírlapolvasó teremmel és gazdag könyvtárral lesz felszerelve; időnként szórakoztató és tanulságos felolvasások lesznek tartva, ünnepélyek és kirándulások rendezve stb. Csak dicsérettel lehet megemlékeznünk a műhelyi munkások e hazafias tényéről, mely ismét örvendetes tanulsága a magyar
munkások nemes gondolkodás módjának." (1896. ápr. 20. 3.1.)

A századfordulótól a Tanácsköztársaság leveréséig

Ezekben az években id. Heynke Oszkár volt a könyvtárnok. Két segédkönyvtárnok is volt; Braun Vilmos ée Kluppenberger Sándor.

Az olvasószoba tevékenysége már nem volt a régi. Az olvasóterembe kevesen jártak, pedig 10 napilap és folyóirat járt a könyvtárba. Az állomány 2242 kötet könyv volt. Havonta 900 kötet könyvet kölcsönöztek. A munkások az egyre fárasztóbb munkák következtében kevesebbet jártak a könyvtárba. Inkább több könyvet kölcsönöztek - huzamosabb időtartamra. E miatt viszont a könyvek forgási sebessége lassult le. Mivel nem jutott elegendő pénz az új könyvek beszerzésére - a növekvő igényeket sem tudta kielégíteni a könyvtár. 1897-ben "a könyvek visszaadásának gyorsítása érdekében" bevezették a késedelmi bírságot. Az adminisztratív intézkedésnek az lett az eredménye, hogy havi 900-zal szemben 679 kötetet kölcsönöztek az olvasók. Jelentős mérvű volt a könyvek rongálódása is.

Az 1897-98-as iratokból megállapíthatjuk, hogy az olvasószoba háttérbe szorult, a látványos ünnepségek szervezésével foglalkoztak. (Zászlószentelés, táncmulatság, stb.)

A századfordulóra azonban a könyvtár "felnőtté" vált. Régi és új munkások sokaságát formálta fogékonnyá minden új iránt - főként a haladó eszmei áramlatok befogadása iránt. A könyv, az olvasás szeretete nyitottabbá tette a munkások legjobbjait a forradalmi eszmék befogadására is. Adat ugyan nincs arra vonatkozóan, hogy az állományon belül milyen arányban voltak a tartalmi szempontból is értékes olvasmányok, de a személyes vallomások (a munkásmozgalom harcosainak írásos és szóbeli visszaemlékezései) alapján egyértelműen állíthatjuk az olvasó szobának is, az illegálisan terjesztett olvasnivalóknak is, a budapesti eseményeknek is volt szerepe abban, hogy a műhelyi munkások legjobbjai a helyi forradalmi harc élére álltak.
A műhely műveltebb, politikailag tisztábban látó munkásai szószóli voltak a munkásgyűléseknek - kezdetben a Deutsch-féle kocsmában, később a (mai Május 1 úti) pártházban, kezdeményezői voltak a sztrájkoknak - pl. az 1904. április 19-i, szolnoki vasutas sztrájknak. A bérharc kezdetben újabb megtorlást, még kegyetlenebb kizsákmányolást eredményezett. Párt- és erős szakszervezeti szervezkedés hiányéban gyakran volt ösztönös a munkásság megmozdulása.

Ennek egyik jellemző példája az akkord-temetés. A munkások az összes, fellelhető (a művezetők által gyakran igazságtalanul kitöltött) akkord-utalványokat összegyűjtötték egy, e célra készített bádog-koporsóba, majd három lakattal lezárták, felravatalozták és annak rendje módja szerint, szertartásosan eltemették.
A koporsót szép lassan a sírhelyre vitték - közben a dalárda a Bem lesz a tőke úr mirajtunk címü munkásdalt énekelte.

Nyilvánvaló, hogy az első világháború a könyvtár normállá működését visszavetette. Ráadásul "az egyletet súlyos megrázkódtatás érte akkor, amidőn az építendő egyesületi székházra megtakarított és 1914-ben hadikölcsönbe fektetett 10 ezer korona tőkéje odaveszett." (Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. 307. old.)

Ebben az időben 3200 kötet volt a könyvtár állománya. Könyvtáros ekkor Schuck József volt.

A műhelyi munkásság soraiból igen sokan harcoltak a Tanácsköztársaságért. A vármegyei direktórium három tagja közül P. Bedé László és Szabó Károly képviselte a műhelyi munkásokat. A város 71 tagú Munkás-, Katona-, Paraszt Tanácsának "összetételére jellemző, hogy elsősorban az üzemekre, ezen belül is különösen a MÁV műhelyre épült." (Tiszai Lajos: Szolnok 1918-1919-ben. In: Szolnok város története. Szolnok, 1975)

A Tanácsköztársaság kiemelkedő kommunista egyénisége: Tisza Antal ugyancsak a MÁV-műhelyben dolgozott, a kommunista eszmékkel itt ismerkedett meg.
A Tanácsköztársaság védelme, a fegyveres harc átlagon felüli erőfeszítéseket igényelt a szolnoki munkásságtól. Nem csoda, hogy egyszerűen nem jutott idő Brra, hogy valóra váltsák, vagy legalábbis megkezdjék valóra váltani a Tanácsköztársaság kultúrpolitikáját.

A Tanácsköztársaság leverésekor a burzsoá román csapatok a könyvtár állományát teljesen feldúlták. A fehér terror áldozata lett sok ismert és névtelen munkás. A műhelyben szinte mindennaposak voltak a munkások megfélemlítését szolgáló terror-akciók.

Az ellenforradalmi időszak

Az üzem kulturális élete csak két év múltán indult meg nagy nehezen. A kölcsönzés is 1921-ben kezdődött. Ebben az időben az állomány 2100 kötet volt.

Miután az ellenforradalom kidühöngte magát, Horthy kultirpolitikusai is munkához láttak, hogy a kommunista eszmékkel megfertőzött munkásságot "átneveljék". A fehér terror a MÁV-műhelyben is megtalálta a maga embereit, a munkásárulókat, akik kulturális területen igyekeztek "rendet csinálni". Kezdeményezésükre 1921-ben az egyesületi tagok első közgyűlésén "felajánlották" a fizetésük 2 %-át kulturális célokra, mivel az igazgatóság nem volt hajlandó anyagi áldozatot hozni a munkások művelődéséért.

A húszas években a főkönyvtáros Bánki Antal, mig a segédkönyvtárnok Bede János volt. Az állomány zömét szépirodalmi müvek alkották. A könyvvásárlási lehetőségek minimálisak voltak, mivel jóformán csak a tagok tagdijaiból gazdálkodhattak. A szerény lehetőségek ellenére a könyvtárosok dicséretes módon törekedtek értékessé tenni az állományt, hiszen a magyar klasszikusok legjobb müveit, továbbá haladó szellemű és kifejezetten materialista szemléletű könyveket is jócskán beszereztek. (1940-ben már a könyvtár állománya 4 ezer kötet volt, a kölcsönzött kötetek száma havonta 2 ezer kötet körül mozgott.)

A könyvtárosok törekvése nem volt veszélytelen. Az 1929-ben engedélyezett Alapszabály ugyanis egyértelműen kimondta: "Az egyesület minden tevékenységének a keresztény nemzeti eszme szolgálatában kell állnia, az egyesület törekvései sohasem lehetnek haza, vagy nemzet ellenesek." (I. fejezet, 5. paragrafus, 3 pont.) A 5. pont még egyértelműbben fogalmaz: "Az egyesületnek hivatalos működésében szolgálati ügyekkel és politikával foglalkozni nem szabad." Az alapszabály egyébként a legapróbb részletekig mindent pontosan meghatározott.

A látszat-demokratizmust jól érzékelteti a 18. paragrafus 1. pontja: "A közgyűlés által megválasztott tisztviselők csak akkor foglalhatják el hivatalukat és csak akkor kezdhetik meg működésüket, ha megválasztásukat a M. Kir. Államvasutak Igazgatósága jóváhagyja és megerősiti. A M. Kir. Kereskedelemügyi Miniszter és Államvasutak Igazgatósága javaslatára a tisztikar bármely tagját állásából bármikor elmozdíthatja."

Talán fölösleges kommentálni e szándékot: nyilvánvaló, hogy az uralkodó osztály saját rendszeréhez hü emberein keresztül terjeeztette az uralkodó osztály kultúráját. Bedé Jánostól tudjuk, hogy a könyvtár bizonyos fokig kivétel volt, mivel a hivatalos
vezetők felületes műveltséggel rendelkeztek, a könyvtárat nem látogatták, más kulturális formákat részesítettek előnyben. A könyvtárosok munkájukat munkaidőn túl, minden ellenszolgáltatás nélkül végezték.

A könyvtárosok szorgalmát nem a keresztény-nemzeti, nacionalista szellem, hanem az olvasók szolgálata fokozta. Nyomtatott könyvjegyzéket, afféle katalógust készítettek például az állomány minden egyes darabjáról, (az ára 50 fillér volt.)

Az olvasó a katalógus alapján választotta ki otthon a könyveket és kérte s könyvtárban. A könyvtáros rendszerint akkor ajánlott könyvet, ha a keresett könyv nem volt bent. Az olvasóknak a könyvtárba nem volt bejárásuk: a könyvtár és az olvasóterem közötti kis ablakon keresztül kölcsönözték a könyveket.

A könyvtár forgalmát, látogatottságát kedvezően befolyásolta a körülmény, hogy Szolnokon 1935-ig csak ez az egy nyilvános könyvtár működött, a városnak nem volt pénze könyvtárra. Az 1935-ben létrehozott városi könyvtár működési feltételei azonban jóval szerényebbek voltak.

Mivel a könyvtárat nemcsak az üzem dolgozói, hanem a város lakossága is használta, az olvasói igényeknek megfelelően alakult az állomány gyarapítása. 1936-ban a 2892 kötet könyv megoszlása a következő arányok szerint alakult:

  • szépirodalom 91 % /ifjúsági 12, felnőtt 69 %/
  • szakirodalom 19 % /műszaki 2,5, ismeretterjesztő 16,5 %/.

Az állomány ma is féltve őrzött kincse egy 1825-ben kiadott könyv. A szépirodalmi nüvek között csekély számban a kor divatos szerzői, az irodalmi érték szempontjából viszont vitatható színvonalú művei (Beniczkiné, Herezeg Ferenc munkák például) előfordultak. A regények többségét az olyan, szerzők művei képviselték, mint Jókai, Mikszáth, Móricz, Gárdonyi, Dickens, Zola, Anatole Francé, stb. Maxim Gorkij tíz műve - ráadásul több példányban, közöttük az Anya című regény is - az állomány értékesebb részéhez tartozott. Bármennyire is hihetetlen, az egykori olvasók - a ma élő veteránok - arra is emlékeznek, hogy már jóval 1945 előtt e könyvtárból kölcsönözték a katalógusban ugyan nem szereplő híres könyvet: Marx Tőkéjét. Ugyancsak könyvritkaságnak számít a megjelenéskor beszerzett József Attila verses kötet, amelyet Cserépfalvi adott ki.

 

A második világháború Szolnokot is, az üzemet is többszörösen pusztította - nem kímélvé a könyvtárat sem, mely 1943-tól közel három évig nem működött.

Néhány lelkiismeretes, lelkes ember megmentette a könyvtár állományának egy részét, bizonyítékául annak, hogy - míg a nép ellenségei a bőrüket mentették - a dolgozók sajátjuknak tekintették a könyvtárat, a jövő építését nem tudták elképzelni könyvek, könyvtár nélkül.

A felszabadulás után

Az üzem kulturális élete a munkások kezdeményezésére indult meg. A műhely vezetői érthető módon a minimális munkafeltételek biztosításával, a romok eltakarításával, a munka irányításával és szervezésével voltak elfoglalva. (A Szolnokot ért többszöri bombatámadásokból a Járműjavitó is részesült. Sóki Imre egykori műhelyfönöktől azt is tudjuk, hogy 1944 szeptemberében 72 db 500 kg-os bomba zúdult a műhelyre.)

Mintegy félévvel a város felszabadulása után,1945. április 26-án tartották az új egyesület közgyűlését. Az egyesület neve: Szolnoki Szabad Szakszervezetek MÁV Műhelyi Kulturális és Sport Egyesület. Taglétszáma 278 fő volt. Tagdijként a mindenkori fizetése 0,3 %-át állapították meg.

A könyvtár 1946. március 12-én kezdte meg munkáját. A több mint 4000 kötetből csak 2413 kötet könyv maradt meg. A könyvtárat ugyan nem érte közvetlen bombatalálat, de a légnyomás által megrongált, ajtó-ablak - és főleg felügyelet - nélkül maradt könyvtárteremből az állomány nem jelentéktelen részét széthordták az emberek. A könyvek egy része könyvszerető munkásolvasókhoz került, akik megőrizték, megbecsülték a szellemi kincseket. Más részét bizony a tető nélküli csarnokokban didergő munkások begyújtásra használták 1945 nehéz telén.

Az összegyűjtött és újonnan beszerzett könyvekből újra összeálló könyvtárat az akkori kultúrház játéktermében helyezték el. A könyveket könyvtári célokra alkalmazott, lezárható szekrényekben tartották. A könyvtár működését, kölcsönzését azonban gyakran zavarta a játékteremben hangosan szórakozók zaja, a szomszédos moziterem hangerősitője. Sokaknak fel sem tűnt, hogy - az előző évtizedek rossz hagyományai, vitatható szemlélete következtében - a könyvtár csak megtűrt és szegény rokon volt a kultúra hatalmas hajlékában. Az üzemi lap például így írt: 

"A közelmúltban nyílt meg átrendezett, új könyvektől gazdagított üzemi könyvtárunk, hogy dolgozóink, kik munka után olvasni, tanulni akarnak, hozzájuthassanak a megfelelő könyvekhez. Demokratikus rendszerünk gondot fordít arra, hogy minden dolgozó előtt nyitva álljon az út a magasabb műveltség megszerzésére, hogy az ne csak egy kiváltságos osztályé legyen, mint a múltban..."

A növekvő igények következtében azonban kiderült, hogy bár az állományban "a legkiválóbb haladó szellemű írók müvei megtalálhatók"' (Munkáshang, 1950. április) - komoly hiányok is akadnak: kevés a műszaki könyv, a magyar klasszikusok egy része (Arany János, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Eötvös József, Petőfi, stb. müvei) hiányzik vagy kevés példányszámban van meg.

A kultúrpolitika ultrabalos túlzásai 1951-ban jelentkeztek, amikor is az állományt politikai szempontból szigorúan átvizsgálták és szelektálták. A könyvtár tulajdonában 1670 kötet könyv maradt. A szigorú ellenőrzésnek sok értékes könyv áldozatul eshetett, hiszen az 1938 évben kiadott katalógus nagyon kevés értéktelen művet tartalmazott.

1953 áprilisában Cseh Gyulánét alkalmazták könyvtárosként, csekély tiszteletdíjért. Szerinte az átadás-átvétel alkalmával (mely nem is leltár azerint történt) az állomány maximum 1100 könyvből állott. Ez az adat - még he becslésen alapuló is, egyáltalán nem mutatja a könyvtár megbecsültségét, hiszen utoljára 1878-ban volt ennyi a kötetek száma. A könyvtáros rendszeretetét, ösztönös nevelői szándékát jelzi, hogy ezidőtájt gyakran kifogásolta a könyvek késedelmes visszaviteléért az akkori
olvasók fegyelmezetlen magatartását. Ezt a jelenséget joggal bírálta "egy szorgalmas olvasó" is - az üzemi lap 1954. novemberi számában. A sokoldalú ráhatás eredményeként - ha nem is máról holnapra - fokozatosan "megjavultak" az olvasók.

Szolnok megyei Néplap, 1954

Az előrelépés feltételei

A kölcsönzési idő heti 25 órára emelkedett. (Hétfő és vasárnap kivételével naponta délután 4 órától este 9 óráig volt nyitva a könyvtár.) A kultúrház ún. vörös termében folyamatosan rendezett a könyvtáros kiállitásokat az új könyvekből. A könyvtár fejlődött; - ha nem is látványosan - de egyenletesen. A fejlődésben az is közrejátszott, hogy a könyvtáros elvégezte az alapfokú tanfolyamot, majd főhivatású lett 1954-ben. Arra is futotta energiájából, hogy az üzeni könyveladással és terjesztéssel is foglalkozzon. A dolgozók könyvéhségére jellemző, hogy egy-egy ünnepi könyvheti rendezvényen 10-15 ezer forint értékű könyv is gazdára talált.


E közben a könyvtári olvasók száma ie rohamosan emelkedett: 1955 végére közel 900 főre. Ebben szerepe volt a könyvtárba nagyobb mennyiségben áramló könyvújdonságoknak, hiszen a korábbi évekhez viszonyítva nagyobb volt a könyvek választéka, mivel az állomány nagysága 1955-ben megközelítette a 3 ezret. (1954-
1955-ben ugyanis - a fenntartó szerv illetékeseinek szemléletváltozása következtében - 18 ezer forintot fordíthatott a könyvtár új könyvek beszerzésére.)

A könyvtár olvasómozgalmi törekvéseit a kultúrház akkori igazgatja, Tassi József is támogatta. Az országosan meghirdetett József Attila olvasóaozgalom szervezését sokoldalúan segitette. Többek között az üzemi lapba ie cikket irt.Fontosnak tartotta a munkásfiatalok olvasóvá nevelését, hiszen joggal hangoztatta; "Kultúrházunk feladata, hogy fiataljaink kezébe jó könyveket adjon, ankétok rendezésével segítse elő művelődésüket." (Munkáshang, 1956. febr. 29.) 

Az 1956 végi ellenforradalom semmiféle felelőtlen pusztítást nem végzett a könyvtárban. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a felelősségérzettel, kommunista meggyőződéssel rendelkező munkások (úgyis mint a könyvtár hűséges olvasói) időben leszerelték a demagóg véleményeket, a kultúra hajléka ellen törőkét. Másrészt a könyvtáros - dicsérendő öntevékenységgel és politikai tisztánlátással - időben elzárta az ellenforradalmárok pusztitó dühe elől az állomány legértékesebb részét, a politikai témájú könyveket. Jórészt Cseh Gyulánénak köszönhető, hogy az állomány védelme biztosított volt, hogy az ellenforradalom utáni zűrzavaros időszakban sem lazult fel a könyvtár ideológiai, nevelő munkája.

Hideg decemberi este van. A Járműjavító Kultúrotthonának hatalmas épülete sötéten emelkedik ki a kert némán alvó fái és bokrai közül, fel, magasan a csillagok felé. Benn azonban fény van. A könyvtárterembe igyekszem. Amikor belépek, kissé
meglep a sivár környezet. A falak körül hatalmas könyvszekrények. A terem közepén
egyetlen asztal és egy szék. A háttérben biliárd. Ez az egész.
Az asztal körül emberek. Könyveket cserélnek. Megállók mögöttük.
- Ezt tessék kivinni, meglátja tetszeni fog! - így kedveskedik a könyvtáros egy
idősebb néninek, miközben könyveket rak elébe.
- Jól van. Jól. -  mondja a mami - maga még mindig jó könyvet adott nekem.
- Na Sanyi, megint eljöttél? - fordul a következő várakozó felé a könyvtáros. Már hoz is két könyvet, és a fiúnak nyújtja. A fiú Csernai Sándor ifjúmunkás. Itt dolgozik az üzemben.
- A történelmi tárgyú könyveket szeretem - mondja kérdésemre.- Most Tatai Sándor: Kinizsi Pál cimű könyvét viszem haza. Gyorsan végigpásztáz szemével a kinyitott könyv egyes lapjain, aztán beteszi kis fakofferébe és elindul haza. (Most lett vége a munkájának és első útja a könyvtár volt.)
Lassacskán odakerülök én is az asztalhoz. A könyvtárosnő - Cseh Gyuláné -
szívesen felel kérdéseimre. Elmondja, hogy négy éve vezeti már itt a könyvtárat.
Szakképzett könyvtáros és nagyon szereti munkáját. Nagyon sok könyvet elolvas
maga is. hogy tudja kinek, milyeneket kell ajánlani. Van miből. A könyvállomány jelenleg 3795 kötet Szépirodalmi. történelmi, politikai ideológiai, útleíró művek között válogathatnak az olvasók. - Még mesés könyvei is vannak szép számmal. - Megtalálhatók itt a szovjet irodalom remekei, a baráti országok irodalma, a haladó
nyugati írók - és természetesen a legjobb magyar írók alkotásai is.
- Mit olvasnak legszívesebben az emberek? - teszem fel a következő kérdést.
- Oh erre nehéz volna így röviden válaszolni, mert sok könyv van, amit nagyon szeretnek. Mégis felsorolok néhányat. Például Solohov: „Új barázdát szánt az eke”, Osztrovszkij: „Az acélt megedzik”, Gergely Sándor: „A nagy tábor”, a „Tüzes trónus” és az „Uriszék” című műveket nagyon sokan olvassák. De sok híve van Dickens, Jack London, Anatole France, a magyarok közül Jókai, Mikszáth. Gárdonyi.
Móricz Zsigmond, Illés Béla és Tersánszky J. Jenő műveinek is. Következő kérdésem:
- Hány olvasója van a könyvtárnak és kikből tevődik össze az olvasótábor?
- A könyvtárnak jelenleg 817 beiratkozott tagja van, de az olvasóink száma ennél
jóval nagyobb, hiszen a kivitt könyveket tovább kölcsönzik egymásnak a szomszédok, testvérek, barátok. Ez ugyan nem szabályos dolog, de eddig
még nem tudtam leszoktatni róla kedves olvasóimat - jegyzi meg kis hamiskás mosollyal a szája szegletén. - Úgyhogy legalább kétezer főre tehető azoknak a száma, akik könyveinket olvassák. És hogy kikből tevődik össze? Legnagyobb része az üzem dolgozóiból, de szívesen eljönnek olvasnivalóért a környékbeli dolgozók is.
- Bocsásson meg. - szólt hirtelen befejezve a beszélgetést, - vendégeim jöttek
És már fordul is feléjük, hogy kiszolgálja őket. Amikor elmennek, tovább
folytatom a kérdezősködést.
- Elég-e a könyvtárállomány és mit tesz az olvasómozgalom fejlesztéséért?
- Röviden: a könyvek száma még nem elég. Szeretném állandóan gyarapítani. Aztán meg a selejtezett könyvek helyett is újak kellenének. És bizony az amit most kapok egy évi átalányként a könyvtár tévesztésére, nem elég. Jó volna, ha a vezetőség felemelné legalább nyolc-tízezer forintra. Ami az olvasó-mozgalom fejlesztését illeti. - folytatja tovább -  sokféleképpen igyekszem ezt megoldani. Például az idén szeptember 1-től november 1-ig tagtoborzó mozgalmat indítottam. Jártam az üzemeket. Ott táblákat helyeztem el ilyen feliratokkal - „Pihenj, olvass, művelődj!” „Szeresd a könyvet, - mert az jóbarát!”. Aztán elbeszélgettem az emberekkel. Az eredmény az lett, hogy 97 taggal szaporodott az olvasók száma. Ez a létszám állandóan növekszik azóta is. A mi üzemünkben már nagyon sokan megkedvelték a könyvet Van sok olyan olvasónk, aki évente 40—60 könyvet is elolvas. Hogy csak egy pár nevet említsek: Például Székelyhídi László a VI. osztályról, Kalocsai Mihály, vagy a nők közül Szabó Józsefné gyalus, Mészáros Béláné.

-További tervei?
- Karácsonyra ismét tervezek egy könyvvásárt, mert októberben, amikor az első könyvvásárt rendeztem, azt tapasztaltam, hogy érdemes. Több mint 800 forint értékű könvvet adtam el akkor. (Török Ferenc, aki mellettünk áll — megjegyzi közben „és amit az ebédszünetekben eladsz lenn az üzemekben?!) A könyvtárosnő - elengedve a füle mellett a dicséretet - folytatja:
- Szeretnék megszerezni minden újonnan megjelent értékes művet és ezeket először is a mozi előcsarnokában tervezett állandó könyvkiállításon bemutatnám az olvasóknak, hogy ezzel is szolgáljam a kultúra fejlesztésének ügyét. Tanulságos kirándulás volt, érdemes volt eljönni a Járműjavítóba. Ez a jól működő könyvtár és könyvtáros talán megérdemelné, hogy a könyvtár fűtését valahogy megoldanák az illetékesek, mert jelenleg semmiféle fűtés nincs. És egy pár asztalocska és szék is elkelne a teremben. Az olvasók kényelmét szolgálná. Ez pedig úgy gondolom, megszívlelendő dolog!

(Csontos Sándor: Látogatás a Járműjavítő üzem könyvtárában. Szolnok megyei Néplap, 1957. december 22.)

 ----

A könyvtár szakmai önfejlődésének újabb bizonyítéka: 1959-től ún. címleltár-könyvet és csoportos leltárkönyvet kezdtek vezetni. A katalógus kiépítése, szerkesztése is szükségessé vált, hiszen a kötetek száma 4.335 volt. Ettől kezdve a szerzői és cimszó-katalógus egyre jobban segítette a szaporodó könyvek közötti eligazodást. Az állomány gyarapítása is tudatosabbá vált, hiszen 1959-től kezdve az Állami Könyvterjesztő Vállalat - a mai Könyvtárellátó - révén, szakszerűbben szerezték be a könyvújdonságokat.

Az állomány belső, tematikai arányai, szépséghibái is ismertekké váltak: míg a szépirodalom 79 %-ot, addig az ismeretterjesztő művek 21 %-ot képviseltek az egész állományon belül. Ezen a kedvezőtlen, a tudományos ismeretek népszerűsítését háttérbe szorító, müvelődéspolitikailag is káros helyzeten
csak nagyon tudatos és aprólékos munkával lehetett változtatni.

A szakszervezeti könyvtárak hálózata

A könyvtár minőségibb, tartalmi szempontból értékesebb eredményeinek elérésében, illetve az eredmények előidézésében igen nagy szerepe volt a párt 1958-as művelődéspolitikai iránjelveinek. Ez a fontos dokumentum joggal hangsúlyozta: "Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a munkásosztály még jobban öszszeforrjon . a marxizmus-leninizmussal, a kommunista világnézet behatoljon eszmeileg kevésbé fejlett rétegekbe is. Csak igy töltheti be eredményesen történelmi küldetését, vezető szerepét a társadalmi , politikai és gazdasági épitőmunka valamennyi területén, nem utolsósorban magában a kulturális életben."  (Az MSZMP művelődési politikájának irányelvei. Bp., 1964. 248, 256. old.)

(Nem volt véletlen, hogy ezidőtájt nagyon sok, olvasottságra és műveltségre azért tett munkás került magasabb vezetői beosztásba.)

A párt a szakezervezetekben dolgozó kommunisták feladatait ia meghatározta az emiitett irányelvekben, amikor kinyilvánította: "A szakszervezetek tekintsék munkájuk szerves részének a munkások szakmai képzését és igényes kulturális nevelését." Mivel ezidőtájban még nem volt kiépítve országosan a munkahelyi könyvtári ellátás hálózata, különösen aktuális és sürgető gondolatok, tennivalók is megfogalmazódtak az irányelvekben: "Mielőbb be kell fejeznünk könyvtárhálózatunk kiépitését..." mivel "a könyvtárak jó munkája értékes hozzájárulást jelent a tömegek Ízlésének, műveltségének,erkölcsi és politikai arculatának formálásához." (Az MSZMP művelődési politikájának irányelvei. Bp., 1964. 248, 256. old.)

A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége 1955-ben fogadott el fontos határozatokat az üzemi szakszervezeti könyvtárak munkájának fejlesztésével kapcsolatban, a könyvtári hálózatok kialakitása azonban 1957-től kezdődött meg és a hatvanas évek legelején fejeződött be - a párt emiitett művelődéspolitikai irányelveinek ösztönzése nyomán.

Ilyen előzmények után jött létre Szolnokon is a Szakszervezetek Megyei Tanácsa központi könyvtára. Az új megyei intézmény szakmaközi jelleggel, módszertani útmutatókkal, egyéb módon segítette, szervezte és ellenőrizte a megyei hálózatot.
A hálózati központ dolgozói kezdetben nemcsak segitették a Járműjavitó könyvtárát, de sokat is tanultak e nagymultú könyvtár sokféle sikeréből, kudarcából.

Az új helyzetben a Jármüjavitó könyvtárát a küzdelmes múltja is arra kötelezte, hogy példát mutasson a hálózathoz tartozó, hasonló körűlnények között dolgozó többi könyvtárnak. Az állomány 1964-re 6.337-kötetre emelkedett, az ismeretierjesztő könyvek aránya közel 24 %-ra javult.

A propaganda munka új ezinnel gazdagodott. Népszerűek lettek az iró-olvaeó találkozók. Gyárfás Miklós, Vihar Béla, Karsai Elek, Berkesi András, Fodor András, Tamási Áron és sok más író jelenléte, a baráti eszmecserék maradandó élményt adtak a munkásoknak. Az írók látogatása, személyes vallomása után mindig törvényszerűen emelkedett az igényesebb könyveket olvasók száma.

A szakszervezeti tisztségviselők is egyre több segítséget adtak a könyvtárnak. A szemlélet változásában szerepe volt a SZOT különböző állásfoglalásainak is. Például a SZOT elnöksége 5/1966. számú határozatának, mely egyértelműen határozta meg a szakszervezeti könyvtárak funkcióját: "A szakszervezetek hagyományaiknak megfelelően, és a sokrétű nevelési feladatok megoldása érdekében a könyvet, az olvasást mint a művelődés, a politikai felvilágosítás, a szocialista tudatformálás egyik legfontosabb eszközét kezeljék. Tekintsék a könyvtárakat a mozgalom intézményeinek, a könyvtárak pedig legyenek a mozgalmi munka hatékonyabb segitői, szolgálják fokorottabban a mozgalom célját, a szocialista gondolkodású emberek nevelését." (Geró Zsoltné-Papp István: A szakszervezeti könyvtárosokkézikönyve. Bp., 1971. 405. old.,4.1.) Ezek
az elvi célkitűzések ma is érvényesek - de akkoriban különös jelentőséggel birtak, mivel az üzemi-mozgalmi vezetők egy része sok esetben csak a munkaverseny szervezését vagy csak bizonyos reszort-feladatot látott maga előtt.

1968-ban már az állomány meghaladta a 7 és fél ezer kötetet. Ekkorra már a könyvtár fenntartó szerve is belátta, hogy a könyvtár alkalmatlan helyiségben - az átjáróház-szerű előcsarnokban - működik, hogy a működést számtalan körülmény (zenekari próba, mozi-előadás, énekkari próba, stb.) zavarja. Ekkor költözött át a könyvtár a jelenlegi helyére, a Művelődési Ház épületének sarki helyiségeibe. Az átköltözést követően meg lehetett valósítani a közben népszerűvé vált szabadpolcos könyvtári rendszert. Az olvasók valóságosan is tulajdonosaivá váltak a könyveknek, szabadon válogathattak az egyre nagyobb választékot kínáló állományból.

A könyvtáros - nagyon helyesen - nem volt híve az ötvenes évek elején, például az 1955-ben oly divatos és erőszakolt olvasótoborzási kampánynak, melynek "eredményeként" ugyan statisztikailag szépen emelkedett az olvasók száma, de a valóságban minden évben lemorzsolódtak a "látszat-olvasók". Talán úgy is lehetne jellemezni Cseh Gyuláné törekvését, hogy az olvasókkal való foglalkozás terén a mennyiségi fejlesztés helyett a minőségi fejlesztést helyezte előtérbe, a könnyebb megoldás helyett a nehezebbet választotta. Nagy-nagy lelkiismeretességgel foglalkozott az olvasókkal egyénileg, kölcsönzés közben. (Ezt a leghatásosabb módszert azidőtájt nem minden könyvtáros alkalmazta.)

A könyvtár egykori olvasóinak véleménye szerint a könyvtáros népszerű volt, szerették az olvasók, kikérték tanácsát olvasmányaik kiválasztásához. Utólag egyik régi olvasója - ma a Szolnok megyei Méplap munkatársa - "Cseh néni könyvei" címmel őszinte és igaz portrét rajzolt a könyvtárosról. Amikor 1969-ben Cseh nénit nyugdíjazták, megérdemelten kapta meg a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát.

Könvytáros-változás

Amikor 1969 novemberében Balogh Attiláné átvette a könyvtár vezetését, a kötetek száma 7993 volt. Az olvasók száma (az előző évben is) 800 körül mozgott. Az olvasók életkor szerinti megoszlása: közel 200 fő 14 éven aluli, közel 100 fő 14-18 év közötti, a többi felnőtt - zömében munkás.

Nem kis fáradtságba tellett, amig az új könyvtáros meg tudta hódítani az olvasókat, amig szakképzettségétől függetlenül is befogadta őt a munkahelyi kollektíva. Az olvasói igények alaposabb megismerése céljából naponta lejárt a műhelybe a dolgozók közé.

Az újabb eredmények nem is maradtak el. 1970 végére 989 beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak.A könyvek forgalma (szakmai szóhasználattal: a könyvek forgási sebessége) is emelkedett. Az üzem területén, a könyvtártól távolabbi műhelyekben újabb fiók- és brigád-könyvtárak létesültek. A létesitést rendszerint a munkahelyi kollektivák kezdeményezték. Másszóval: nem felülről erőltették. (Ez látszólag jelentéktelen dolog. Valójában napjainkban sem eléggé kiaknázott ez a bizonyos, alulról jövő, kezdeményező erő, maguknak a munkásoknak az akarata, szándéka, igénye és javaslata.) 1973-ban már 6 fiók-könyvtár működött.

Említésre méltó a könyvtár 1970 őszi kezdeményezése: a klubmozgalom térhódításával, fokozódó népszerűségével összhangban az üzem dolgozói és a környék lakossága réezére OLVASÓK KLUBJA indult.

Tematikus foglalkozások keretében - szakelőadók biztosításával - a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotásaival ismerkedhettek a résztvevők. Az irodalmi izlés fejlesztésének, az általános műveltség korszerűsítésének ez a hatásos formája ma is követendő példa lehet sok könyvtár számára.

Az egyre nagyobb beszerzési keretből egyre több könyvújdonságot szerzett be a könyvtár. 1970-ben például 747 kötettel gyarapodott az állomány. (Ezek túlnyomó része szakkönyv volt.)

Kapcsolat a szocialista brigádokkal

Korszakos hatdssal volt a könyvtár működésére, tartalmi munkájának javulására a szocialista brigádmozgalom fejlődése. A könyvtár egyre több lehetőséget biztosított e mozgalomban reszt vevő brigádok tegjainak a kulturális vállalások teljesítéséhez.
Első ízben 1971-ben kötött a könyvtár ún. szocialista szerződést a brigádokkal. A szerződést kötő brigádok száma azóta évről-évre gyarapodott. A könyvtár és e brigádok kapcsolata (az SZMT központi könyvtárának sokoldelú ösztönzésére is) egyre tartalmasabbá, sokszínűbbé vált.

Az első szellemi vetélkedő 1971-ben volt, amelyet "Egy könyv - egy hónap" cimmel folyamatosan szerveztek. A szellemi játék keretében a brigádok a könyvtáros által kiválasztott könyvet olvasták el, majd a következő hónap elején a müvei kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk írásban. A vetélkedőn 19 brigád vett részt - a legjobb helyezést elértek könyv-vásárlási utaványokat kaptak jutalmul. Ennél nagyobb szellemi jutalom volt az a maradandó élmény, amely a felfedezés örömével párosult. A brigádok tagjainak többsége ugyanis első ízben ismerkedhetett meg Gorkij: Anya, Lengyel József: Igéző, Mikszáth Kálmán: A Noszty fiu esete Tóth Marival, Solohov: Emberi sors, Hemingways Az öreg halász és a tenger címü, méltán értékes műveivel.

Az akkor még új formának számitó vetélkedő (mivel még nem volt "lejáratva", illetve túlerőltetve) hatása egyértelműen pozitív volt. A sikerélményben részesült brigádok várták a folytatást. A 19 brigád jó értelemben vett propagálójává vált az emiitett könyveknek. Gorkij és Solohov üzenete beszédtéma lett az üzemrészekben, az öltözőkben és az ebédközi szünetekben.

1973-ban - anikor újabb helyiséggel bővült a könyvtár - két szocialista brigád is vállalkozott arra, hogy táreadalmi munkában elkésziti a könyvtár szabadpolcos helyiségének állványzatát, könyvespolcait. (Az új polcok oly gyorsan - az esztétikai szempontok rovésára-készültek, hogy a hálózati központ dolgozói csak utólag szerestek tudomást az öntevékeny felújításról.) A nagyobb alapterület lehetővé tette végre egy asztal és néhány szék elhelyezését is - a kölcsönzői tér és a kölcsönzői asztal mellett. így biztosítani lehetett (ha kis mértékben is) a helyben olvasást, a brigádok felkészülését egy-egy vetélkedőre, a kézikönyvekből történő jegyzetelést.

A brigádok szellemi versengéseiket - módosult formákban és címekkel - folytatták. Olykor a szükségesnél is gyakrabban. Olykor a minőségi szempontok ia háttérbe szorultak. így fordulhatott elő néhányszor, hogy a játékos, a gondolkodtató és alkotó feladatok helyett túltengett a maximalizmus. Másszóval: a kérdések oly nehezek voltak, hogy annak megválaszolása egy átlagosan tájékozott értelmiségit vagy könyvtárost ís alaposan próbára tett volna.

A kisebb-nagyobb fogyatékosságok ellenére - immár közel egy évtizede - a vetélkedők jól szolgálják az üzemi dolgozók általánoa műveltségének, irodalmi tájékozottságának korszerűsítését. Persze, a vetélkedő is - mint közművelődési forma és mint eszköz - önmagában véve se nem jó, se nem rossz. Attól függ: milyen tartalom szolgálatába állitjuk? Milyen szinvonalon készitjük elő? Mennyire vagyunk igényesek a lebonyolitasban? Merünk-e formailag állandóan újitani?

A Járműjavító könyvtárának vetélkedői is tanulságosak - mindenféle szempontból. A sokféle tanulság közül az egyik talán közismert: a hatókört a brigádok körében is lehet bővíteni a vetélkedők segitségével, ha nem néhány brigádot favorizálunk, hanem más és más brigádokat próbálunk aktivizálni, újabb és állományrészeket, témákat és ismeretköröket igyekszünk népszerűsiteni.

E törekvés jelenléte eredményezte, hogy mig 1972-ben "Egy hónap - több könyv" cimmel, addig 1974-ben "Játék a betűkkel" címmel rendeztek vetélkedőt. Az utóbbi játék fő célja a katalógus megismertetése volt. A felkészülés, a válaszok kiderítése ugyanis csak a könyvtárban volt lehetséges. (Érthető, hogy ekkortájt a könyvtári látogatók száma is emelkedett.)

Szolnok megyei Néplap, 1975

A brigádok jó gazdái az üzem területén működő hét fiókkönyvtárnak. A brigádok könyv-felelősei társadalmi munkában látják el a könyvtárosi feladatokat. Egy részük az alapfokú könyvtárosi tanfolyamot is elvégezte. Ezáltal sokkal tudatosabb és lesákszerübb az olvasóvánevelés, a kapcsolat a könyvtár vezetőjével. A negyedévenkénti könyv-csere biztosítja a kisebb állományok frissességét, a szüntelenül jelentkező igények folyamatos kielégítését. A kölcsönzés rendszerint az ebéd-szünetekben bonyolódik.

A brigádok öntevékenységére jellemző, hogy vetélkedőket nem csak akkor szerveztek, amikor azt az országos vagy a megyei szervek meghirdették, hanem saját szórakozásukra ie kitaláltak különféle szellemi játékokat. Ilyen játék volt a Ki nyer ma könyvet? cimü vetélkedő 1974-1975-ben. A résztvevő brigádok ezáma 89, a brigádtagok száma kétszáznál több volt. Ugyancsak 1975-ben (a Vasutasok szakszervezete könyvtári tanácsával közösen) rendezték meg a Felszabadulási olvasóversenyt. A részvétel feltétele 12 könyv elolvasása volt.

Később, 1978-ban - szovjet irodalom kiemelkedő alkotásait népszerüsítő - Kell a jó könyv című olvasópályázat negyei vetélkedőjén is jól szerepeltek az üzem brigádjai. Olvasottságuknál, tájékozottságuknál fogva a 62 csapatban az elsők közé kerültek a munkásokból összeállt, "járműjavitós" csapatok.

A könyvtár rendezvényei

Hosszú évek óta eredményesen működik az üzemben a szocialista brigádok klubja. A klub leglátogatottabb, legtartalmasabb eszmecseréi rendszerint író-olvasó találkozók, irodalmi, illetve könyvtári rendezvények. Előfordult - nem is egyszer -, hogy egy-egy író gazdag élményt igérő találkozójához szűknek bizonyult a klubhelyiség. Ilyenkor - a 200 főnyi hallgatóság - a színházterember foglal helyet.


A könyvtár 100 éves jubileumának évében, 1976-ban látogatott az üzembe Robert Rozsgyesztvenszkij költő, a Szovjet írószövetség titkárságának tagja, a Béke Világtanács tagja. Az ismerkedés, a bemutatkozás után valósággal záporoztak a kérdéeek a kedves vendéghez. Például:
- Mi a költészet szerepe, hivatása napjainkban?
A válasz: 
épitenie az alkotó és as olvaeó között. A szovjet költészet mindig büszkélkedhetett azzal, hogy hozzáférhető és érthető az olvasók milliói számára. A szovjet költő és a szovjet dolgozó szive egy ütemre dobban. Egy jó verseskötet megjelenése nálunk mindenki számára igazi ünnep. Meggyőződésem, hogy egy-egy okos, szép könyv olvasása után az emberek boldogabbak lesznek, mint voltak.
S mi lehetne szebb, felemelőbb feladat egy költő számára, mint hogy rátalál arra az útra, amely az olvasókhoz vezet?
- Milyennek képzeli az emberiség jövőjét?
Az elgondolkodtató felelet:
- Elöljáróban hadd idézzek egy jó pár évvel ezelőtti vitából, amely nálunk a lírikusok és a fizikusok között zajlott. A fizikusok azt állították, hogy ők nagyszerűen meg tudnak lenni Puskin és Mozart nélkül. Őket csak a tudomány érdekli, az, hogy mi van a Holdon. A lírikusok azt válaszolták erre, hogy "minket nem érdekel, mitől ég a lámpa, elég, ha halljuk Mozart zenéjét, olvashatjuk Puskin csodálatos verseit." Természetesen e két vélemény a két véglet. Én nem tudom, milyenek lesznek a jövő század emberei.

A további fejlődésben kétségtelenül óriási szerepet játszik a technika, a tudomány, de remélem, hogy nem ölik majd ki az emberekből a humánumot, s nem vezetnek majd a művészetektől való elforduláshoz sem. (Az író válaszait részletesebben közli Tál Gizella Költészet és technika című interjújában. Szolnok megyei Néplap,1976. júl. 10.)

Kevésbé ismert Írókat is érdeklődéssel fogadtak az olvasók. Ambrus András szinész - akkoriban a Thália Színház tagja - Petőfiről tartott előadást, sok verssel fűszerezve. Az ezt követően beszélgetésben a vendég (mellékesen) megemlitette, hogy Gyergyó címen könyvet is irt szülőföldjéről. A munkásokat nagyon izgatta ez a szabálytalan írói múlt. Alaposan el is húzódott ez az író-olvasó találkozóvá változott irodalmi műsor.

A magyar irók közül sokan megfordultak itt az elmúlt évtizedben. Többek között Baráth Endre, Bihari Klára, Csoóri Sándor, Gyurkó László, Jobbágy Károly, Hegedűs Géza, Kolozsvári Grandpierre Emil, László-Bencsik Sándor, Moldova György, Molnár Gábor, Palotai Boris, Soós Zoltán, Szilvási Lajos és más, kevésbé ismert fiatal irók és költők.
Az utóbbi időben a szakírók, a szerkesztők munkája iránt is fokozódik az érdeklődés. Az egykori szakmunkástanulók még ma is emlékeznek arra a jól sikerült ankétra, amelynek Szűcs József, az Ezermester főszerkesztője volt a vendége. A műszaki könyvnapok keretében megyei megnyitó is volt a járműjavítóban igen tanulságos és érdekes kiállítással, aktuális műszaki konferenciával egybekötve. Amikor az üzem termelése szempcaatjából fontos könyv a Vasúti technika kézikönyve napvilágot látott - a főszerkesztőt: Dr. Czére Bélát azonnal meghivták.


Voltak olyan rendezvények is, amelyeket a szomszédos üzemekkel közösen szerveztek. (Pl. a költészet napját Baranyi Ferenc költő közreműködésével.) Az efféle kezdeményezések azonban kevésbé sikerültek, mivel a Ganz Villamossági Művek, a Kőolajkutató Vállalat dolgozói távol maradtak, ügy látszik, hogy az együttműködés üzemen belül Jobban megy mint üzemen kívül.

Tény: a rendezvények többsége nem lenne látogatott, tartalmas és sikeres, ha nem nyújtana segitséget a brigád-klub vezetősége, az MSZBT üzemi tagcsoportja, a különféle tömegszervezetek. Az is bizonyossá vált, hogy a könyvtár igényesebb olvasói táborának kialakitása, formálása, nevelése érdekében nem nélkülözheti az irók, a művészek, például Bánffy György érdemes művész, közreműködését. Sok igazság van abban, hogy "az érdeklődést keltő alkotások legjobb közvetitői maguk a művészek, ők segíthetnek a helyes irányú érdeklődés és műélvezet felkeltésében." (Varga Imre: A harmonikus élet feltétele: a művészet élvezete. Munka, 1973. 1. sz.)

A könyvtári rendezvények létjogosultságát az is alátámasztja, hogy a fejlettebb ízlésű munkások az eszmecserék keretében - amennyiben a hangvétel őszinte és közvetlen - tolmácsolhatják a saját és a dolgozótársak elismerő ée elmarasztaló véleményét az irodalom, a közélet különféle jelenségeivel kapcsolatban. Ilyen helyzetben (mert helyzetet is tudni kell teremteni) az irók tapasztalhatják: "A munkásközvélemény érdeklődéssel fordul a mai életet ábrázoló alkotások felé, és még több műben szeretne magára, országépitő tevékenységének ábrázolására ismerni." (Virizlay Gyula: A szakszervezetek és az irodalmi, művészeti nevelés. Szakszervezeti Szemle, 1972. 4. sz.)
 

Az olvasó munkásért

Az 1974-ben megjelent közművelődési párthatározatot, annak megvalósulását jól segítette az országos szervek által 1974-ben és 1976-ban meghirdetett Olvasó munkásért pályázat is. A pályázatokon, a járműjavító könyvtára is részt vett. Eredményei jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a megyei hálózat egésze országosan is kiemelkedő helyezést ért el.

A pályázat célja volt: "a könyvtárak működési feltételeik jobb kihasználásával növeljék a munkások olvastatásának menynyiségi és minőségi mutatóit. A korábbi olvasópályázatok eredményeire épitve mind több munkást vonjanak be a könyvtárhasználók táborába és biztositsák a könyvtárba járó munkások olvasási kultúrájának, művelődési készségének fejlesztését."(Pályázati felhívás. SZMT központi könyvtár irattára.)

A pályázat célkitűzéseinek üzemen belüli megvalósulását jól segitette a SZOT elnökségének 1971. március 29-i állásfoglalása, amelyet Alapelvek és követelmények a szakszervezeti könyvtárak távlati tervezéséhez címmel ismert meg a szakmai közvélemény. E fontos dokumentum nyomán a könyvtárak szakmai-módszertani munkája is szinvonalasabb lett.
Az állásfoglalás joggal hangsúlyozza: "A szakszervezetek nevelő tevékenysége nem nélkülözheti az ütőképes, korszerű könyvtárakat. Tudományos megalapozottságú tervezéssel, az anyagi ésszemélyi feltételek gyorsabb ütemű fejlesztésével alkalmassá kelltenni a könyvtárakat munkájuk színvonalának emelésére, a velük szemben támasztott igények korszerű kielégítésére." (Mellékletként olvasható Gerő Zsoltné-Papp István: A szakszervezeti könyvtárosok kézikönyvében. Bp.1971.
366.l.)
Ebben az időszakban a kedvező társadalmi körülmények sokasága játszott szerepet a könyvtár fejlődésében. Bár pontosan kimutatni nagyon nehéz a munkások olvastatásának mennyiségi és - főként - minőségi mutatóit, az alábbi adatok némileg érzékeltetik a tudatosabb és bonyolultabb munka eredményességét, a pályázat
egyértelműen pozitív hatását:

  • az állomány nagysága: 9918 kötet (1973), 13.164 kötet (1978)
  • az olvasók száma: 926 fő 1138 fő
  • a kölcsönzött kötetek száma: 20.848 32.056
  • a látogatók száma: 3.911 olvasó 12.525 olvasó.

Mivel az üzem dolgozóinak száma 2300 fő körüli - a könyvtár olvasóinak száma megközelíti az üzemben dolgozók 50 %-át.
Ha figyelembe vesszük, hogy a lakóhelyi könyvtári ellátást végző tanácsi, valamint iskolai könyvtárak ÍB dinamikusan fejlődtek az utóbbi években, minek következtében a környék lakói csak minimális mértékben veszik igénybe az üzem könyvtárát - elégedettek lehetünk a könyvtár egyik legfontosabb mutatójával. Az olvasói létszám az előző évben 1977- en is hasonló (1117) volt. Ezzel szemben a hasonló dolgozói létszámú néhány munkahelyen igy alakult az olvasók száma:

  • győri Richards Finomposztógyár: B72,
  • budapesti Vegyépszer Épitési lg.: 750,
  • budapesti MALÉV: 470,
  • kőbányai Porcelángyár: 665,
  • budapesti Országos Szakipari V.: 1051.

Ha a Szolnok megyei üzemek könyvtári olvasói létszámával szembesítjük az adatokat - akkor sem kell szégyenkezniük a járműjavitóknak. A legjobb olvasói arányok (a dolgozói létszám 35 %-a körül) a martfűi Tisza Cipőgyárban, a jászberényi Apritógépgyárban, a szolnoki VOLÁN-nál találhatók.

Az állomány ezembetünő gyarapodásában két, kedvező körülmény érdemel figyelmet. Az egyik: 72-ről 100 m²-re bővült a könyvtár alapterülete. A másik: évről-évre nagyobb összegek (25-30 ezer forint) szolgálják az állomány frissítését. A könyvbeszerzési keretek növelésére szükség is van, mivel könyvkiadásunk egyre
több könyvféleséget ad ki, ugyanakkor a könyvek átlagárai is emelkednek, az olvasók érdeklődése és igénye is változatosabb mint tiz vagy húsz évvel ezelőtt. (Hasonló tapasztalatai vannak a Művelt Nép Könyvterjesztő üzemi könyvbizományosának is, aki különben jól és eredményesen dolgozik, működik közre az olvasóvá nevelésben. Többek között részt vett a szocialista brigádok számára szervezett, zebegényi olvasótáborban is.)

A minőségi állomány kialakítását a múlt században kezdték az elődök. Az utódok igényessége folytán ma már kitűnő kézikönyvtár, igen változatos és tartalmas szépirodalmi, valamint szakirodalmi anyag nagy választékban áll a munkások rendelkezésére. Az érdeklődők tájékoztatását jól szolgálják a katalógusok: a szak-, a betűrendes és a címszó-katalógus. (Igaz, ma még kevesen használják a katalógusokat.)

A kölcsönzött kötetek számának, a látogatók számának nagy mérvű növekedése ugyancsak számtalan körülménnyel van összefüggésben. Egy alapos hatáselemzés, afféle szociológiai felmérés tudná alaposan bemutatni és kideriteni: mi minden hat a kölcsönzésre és a látogatásra? (Például: a bejáró munkás nem találja a keresett könyvet a lakóhelyi könyvtárban; valaki látta a könyvből készített filmet a tévében; vitatkoztak róla az öltözőben, de ő nem olvasta még; készül a politikai szemináriumra; újabban zöldségtermesztéssel foglalkozik; a brigádklub vendége volt az író; a gyerek nem jutott hozzá a kötelező irodalomhoz; a rádióban hallott róla; a vizsgához kell; üdülni, kirándulni megy a család; stb.) A hétköznapi gyakorlat és tapasztalat tudományos vizsgálódás nélkül is érzékelteti, hogy az utóbbi években a járműjavítóban is felgyorsult az élet ritmusa; a munkahely művelődésre, olvasásra ösztönző hatása számtalan esetben kézzelfogható a könyvtárban is. (Például a hetvenes években változott a termelési profil: a gőzmozdonyok helyett a diesel-mozdonyok javítására tértek át.)

A változások (a termelésben, az életmódban, az emberek tudatában) olykor nem megy simán. De a változások a fejlődés szükséges velejárói. Az üzem dolgozóinak sokoldalú fejlődéséhez, életük szebbé és tartalmasabbá tételéhez a maga szerény eszközeivel és lehetőségeivel a könyvtár is hozzájárult az eltelt száz évben.

A könyvtár jövője

A könyvtár tudatos jövőjét az 1976-ban alkotott könyvtári törvény rajzolja meg. (A ma könyvtárosa ezt természetéének tartja. A száz évvel ezelőtti olvasószoba könyvtárnoka álmodni sem mert arról, hogy a könyvtár gondozása valamikor törvényerőre emelkedik.)
A törvény a jövő feladatait is meghatározza: "A könyvtár feladata, hogy tevékenységi körében közreműködjék az általános művelődési igények állandó fejlesztésében és kielégítésében, a szocialista világnézet, életmód és izlés fejlesztésében, az általános, a szakmai, a politikai és a világnézeti tájékozódásban, valamint a szabad idő hasznos eltöltésének megszervezésében."(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1976. évi 15. sz. tvr.)

A tennivalók holnap sem lesznek kevesebbek mint tegnap voltak. A munkások, az olvasók - szerencsére - újabb és újabb igényeket támasztanak, mivel az igényeiket társadalmi méretekben változtatjuk, módosítjuk. Az igények fejlődésének számtalan jelével lehet találkozni napjainkban is:

- Ígéretes jövő elé tekint az 1978-ban létrejött, zömében fiatalokat érdeklő, önmüvelődési közösség, az Irodalom és művészetbarátok köre.

- A műszaki, a szakmai tájékozódást is hatékonyabban kellene segítenie a könyvtárnak. (E célból a Vasutas Szakszervezet 1979- ben újabb, főhivatású könyvtárosi státuszt biztosított a könyvtár számára.)

- A könyvet vásárló munkások száma egyre nagyobb, maholnap a családi könyvtárak állományainak kialakításában is indokolt lenne a társadalmi segítség.

- Az ízlés fejlesztésében is akadnak kiaknázatlan lehetőségek. (Például a zenei részlegek más könyvtárakban jó szolgálatot tesznek.)
A jövőt, a fejlődés és a könyvtár fejlesztésének ütemét azonban maguk a munkások, az üzem dolgozói diktálják - azzal is, hogy mennyire hatékonyan termelnek, azzal is, hogy mit olvasnak szellemük gyarapítása, a szocialista eszme térhódítása érdekében.

Könyvtáros 1976.

 

1989

Január

3. Községi Könyvtár (Jászalsószentgyörgy): Sellei Zoltán előadóművész rendhagyó irodalomórájára került sor 5-6. osztályos tanulók számára.

10. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): 46 polcfolyóméterrel bővült a felnőtt olvasószolgálat szabadpolcos tere.

Nemere István volt a mezőtúri könyvtár vendége - Szolnok megyei Néplap 

16. Városi Könyvtár (Jászberény): Petschnig Mária Zita közgazdász tartott szakmai előadást.

17: Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Süni Klub vendége volt dr. Endes Mihály. 

Szolnok megyei Néplap

18. Községi Könyvtár (Jászszentandrás): Szakíró-olvasó találkozót tartottak Farkas Jánossal és Vuray Gáborral, a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából.

31. Községi Könyvtár (Jánoshida): A mezőgazdasági könyvhónap előadója Ivantsó József kertészmérnök volt.

Jászárokszállási könyvtár zenei részlege - Szolnok megyei Néplap

31. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Megjelent Papi Lajos szobrászművész bibliográfiája, amelyet Kiss Sándorné állított össze.


31. Községi Könyvtár (Szajol): Videomagnót és katalógusszekrényt vásárolt a községi könyvtár.

31. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): műfordító pályázatot írtak ki (orosz, német, angol nyelvű) általános iskolásoknak. 265 pályázat érkezett be 11 iskolából.

Hild Viktor Könyvtár Fotótára

Február

2. Községi Könyvtár (Jászkisér): Átadták a nagyközségi könyvtár felújított, új bútorzattal berendezett, 254 m2 alapterületű épületét. Új szolgáltatással, helyben olvasással és zenei részleggel várták az olvasókat.

Jászkiséri könyvtár - Szolnok megyei Néplap

2. Városi Könyvtár (Kunhegyes): Író-olvasó találkozó vendége volt Moldova György.

10. Nagyközségi Könyvtár (Öcsöd): "A népköltészettől a népmeséig" című műsoros délutánt szervezett a nagyközségi könyvtár Tomanek Gábor és Szabó Zsuzsa művészek közreműködésével.

10. Községi Könyvtár (Tiszasüly): Megnyílt a volt általános iskolában kialakított könyvtár. Alapterülete 100 m2-ről 144 m2-re növekedett.

A felújítás alatt álló jászágói művelődési ház és könyvtár - Szolnok megyei Néplap

15. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): "Vár a természet" játékos vetélkedő szerveztek 110 fő részvételével.

16. Városi Könyvtár (Tiszafüred): A budapesti bolgár nagykövet látogatott a városi könyvtárba.

Városi Könyvtár (Túrkeve): A mezőgazdasági könyvhónap idején "Újdonságok a zöldségtermesztésben" címmel tartott előadást dr. Györffy Sándor.

18. Községi Könyvtár (Öcsöd): A mezőgazdasági könyvhónap keretében szakíró-oIvasó találkozót tartottak a kisüzemi sertéstenyésztés eredményeiről és jövőjéről.

22. Városi Könyvtár (Túrkeve): a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából "Kertészet és Szőlészet" ankétot szervezett a városi könyvtár. Előadó dr. Szent-Miklóssy Ferenc volt.

23. Városi Könyvtár (Kunszentmárton): Darabos Zsolt gitárművész előadóestjével lépett fel a könyvtárban.

24. Általános Művelődési Központ könyvtára (Tiszabura): Háromfordulós anyanyelvi pályázatot hirdetett a helyi bibliotéka.

25. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Író-olvasó találkozóra került sor Beke Katával.

Március

7., 14., 16. Városi Könyvtár (Jászapáti): a 32. Mezőgazdasági Könyvhónap keretén belül "Új lehetőségek a kisgazdaságban" címmel előadássorozat zajlott a könyvtárban.

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): a gyerekkönyvtár birtokba vehette a 158 m2 alapterületű Tisza Antal úti volt MSZKF székházat.

Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

Korényi Éva felvétele - Szolnok megyei Néplap

9. Községi Könyvtár (Jászfelsőszentgyörgy): A könyvhónap keretében Bódi Imre Bálint előadást tartott a szőlőtermesztésről.

10. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): a 32. Mezőgazdasági Könyvhónap megyei megnyitóján "Dr. Gyárfás József munkássága" címmel tartott előadást dr. Nyíri László.

Érdelődők Karcagon - Szolnok megyei Néplap

13. Városi Könyvtár (Jászapáti): a település várossá nyilvánításának napja. Könyvtára e naptól városi könyvtárrá lett. 

A könyvtár épületén olvasható felirat még a névváltozás előtt - Szolnok megyei Néplap

18. Városi Könyvtár (Kunhegyes): Párdy Mihály numizmatikai gyűjteményének kiállítását rendezték meg a bibliotékában.

A szolnoki Killián György Repülő Műszaki Főiskola könyvtára - Szolnok megyei Néplap

Április

5. Törökszentmiklósi tapasztalatcsere volt a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtárban.

11. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): általános iskolásoknak szervezett szavalóversennyel ünnepelte meg a költészet napját a városi könyvtár.

12. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag), Verseghy Könyvtár (Szolnok): a költészet napja alkalmából a Helkon Együttes "Tiszta sorok" címmel tartott előadást.

Városi Könyvtár (Jászárokszállás): A mezőgazdasági könyvhónap rendezvényén  Bódi Imre Bálint mezőgazdásszal találkoztak az érdeklődők.

13. Nagyközségi Könyvtár (Cibakháza): Költészet napi mesemondó versenyt hirdettek alsó tagozatos gyerekek számara.

13-15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megyei olvasótábor irányító és kiscsoportvezetők továbbképzése az újszegedi KISZ táborban.

13-20. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Káros szenvedélyek címmel videóvetítéseket tartottak az Ecseki úti Általános Iskola 4-8. osztályos tanulói számára.

14. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Petrovácz Istvánnal találkoztak a Móra Klub tagjai a könyvtárban.

14., 17. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Verseghy nyelvművelő verseny városi írásbeli döntőjének adott otthont a megyei könyvtár.

17. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Színészóra Makovicz Edit, Sebestyén Éva és Tóth József színművészek közreműködésével.

17-19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Verseghy nyelvművelő verseny szóbeli döntőjére került sor.

Verseghy Ferenc Könyvtár felvétele

19. Városi Könyvtár (Kisújszállás): Költészet napi szavalóversenyt rendezett a városi könyvtár, közösen a művelődési házzal.

22. Városi Könyvtár (Jászárokszállás): Értelmiségi találkozó keretében tartott eladást Dobos László közgazdász és Tóth Pál Péter történész.

28. Városi Könyvtár (Újszász): 40 gyerek látogatott el a Móra Kiadóba, ahol Ambrus Éva szerkesztővel találkozott a csoport.

25. Városi Könyvtár (Kunhegyes): Színes televízióval gyarapodott a városi könyvtár felszereltsége.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): a Verseghy nyelvművelő verseny megyei döntője zajlott a megyei könyvtárban.

Május

1.  Községi Könyvtár (Abádszalók): Kinevezték a korábban megbízott igazgatót, Nagy Bertalannét a nagyközségi könyvtár vezetőjévé.

Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): Egy éves megszakítás után ismét Mezei Lászlóné lett a városi könyvtár igazgatója.

4., 5., 8. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kazinczy versenyt szerveztek a szolnoki és a városhoz tartozó községi gyerekek számára.

5. Községi KönyvtárTiszaörs: ünnepi könyvheti író-olvasó találkozó Kis Benedek költővel és Vasy Géza irodalomtörténésszel.

8. Tiszaörs: Játék a versben címmel rendhagyó irodalomóra vendége volt Körmendi Lajos író-költő.

10. Városi Könyvtár (Jászberény): az Országos Commodore Egyesület találkozójára került sor, nagyszabású számitógép bemutatóval.

12. Tiszaigar: író-olvasó találkozó Kis Benedekkel és Vasy Gézával.
15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): a községi könyvtárak katalóguscéduláinak pótlása céljából Szolnok körzeti instruktora, Csáti Péterné címleírási, sokszorosítási akciót szervezett. A munkát a megyei módszertan vállalta.
15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): a Szolnokhoz tartozó községi könyvtárak évi tanácskozásának és munkaértekezletének adott otthon a gyűjtemény.
18. Jászboldogháza: író-olvasó találkozó vendége volt Marék Veronika.
20-21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): a Verseghy nyelvművelő verseny országos döntőjére került sor a szolnoki Mátyás Király Úti Általános Iskolában (61 versenyző részvételével).

A korábbi évek versenyfeladatai - Verseghy Könyvtár kiadványa

23. Városi Könyvtár (Jászberény): Sáros András Miklós Munkácsy-díjas grafikus gyűjteményes kiállítását tekinthették meg az érdeklődők.

25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): továbbképzést tartottak a hálózat szakalkalmazottainak. Téma: Könyvtár és nyilvánosság (Nagy Attila). A lakóhelyi könyvtári ellátás új formái (Havas Katalin). Végül beszélgetésre került sor dr. Király Ferenc országgyűlési képviselővel.

Martfűi könyvtár - Szolnok megyei Néplap

25. Kunhegyes: Párdy Mihály gyufacímke kollekcióját mutatta be a helyi könyvtárban.
30. Jászszentandrás: író-olvasó találkozó vendége Bistey András volt.

31. Városi Könyvtár (Jászberény): a Városi Könyvtár története, 1950-1988. c. kiadvány jelent meg, amely Gulyás Erzsébet szakdolgozata volt.

Városi Központi Könyvtár (Szolnok): a könyvtár technikai berendezése egy Xerox 1G25 típusú sokszorosítóval gyarapodott.

Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): író-olvasó találkozót szerveztek Vathy Zsuzsával.

Városi Könyvtár (Újszász) és Községi Könyvtár (Zagyvarékas): Író-olvasó találkozó vendége Lázár Ervin volt.

Jászfényszaru: új kölcsönzőasztallal és 20.000 forint értékben vásárolt könyvespolcokkal gazdagodott a nagyközségi könyvtár berendezése.

Június

1. Öcsöd: Gombás Istvánné előadást tartott Szolnok megye természetvédelmi értékeiről.

1. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Szerelem, párkapcsolat címmel tartott felvilágosító előadást dr. Szalay Márta a Gyermekváros 12-16 éves lakói számára.
2. Jászapáti: az ünnepi könyvhét megyei megnyitójának adott otthont a település. Beszédet mondott Szurmay Ernő, iróvendég Csalog Zsolt volt.

Szurmay Ernő - Szolnok megyei Néplap

2. Jászárokszállás: gimnáziumi rendhagyó irodalomóra vendége Csalog Zsolt volt.
2. Megyei Könyvtár: az ünnepi könyvhét városi megnyitóján Csalog Zsoltot és Tóbiás Áront látta vendégül a könyvtár.
3, Szolnok Városi Könyvtár: Csengey Dénessel találkoztak az olvasók az ünnepi könyvhét alkalmából .
5. Kunmadaras: az ünnepi könyvhét alkalmából felsőtagozatos tanulók számára Radnóti szavalóverseny szerveztek a könyvtárban.


5. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Író-olvasó találkozó vendége Nemere István volt.

Nagyiván: ünnepi könyvheti író-olvasó találkozó vendége volt Kis Benedek és Vasy Géza irodalomtörténész.
5. Tiszaigar: a "Madarak, fák napja" alkalmából vetélkedőt szerveztek a község alsó- és felsőtagozatos tanulói számára.
5. Tószeg: író-olvasó találkozóra került sor Serfőző Simon költővel.
6. Jászjákóhalma: az ünnepi könyvhét alkalmából író-olvasó találkozó vendége volt Katkó István író, a község szülöttje.

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): író-olvasó találkozó vendége volt Csoóri Sándor.

6-7. Tiszaföldvár: az ünnepi könyvhét alkalmából Kis Benedek, Vasy Géza és Czakó Gábor írókkal találkoztak az olvasók.

Tiszaföldvári könyvtár - Szolnok megyei Néplap felvétele

7. Jászdózsa: a gyerekkönyvtár átköltözött az iskola udvaráról a művelődési házba. Az elhelyezés körülményei lényegesen javultak.
7. Nagyiván, Tiszaigar: rendhagyó irodalomórát tartott Körmendi Lajos.
8. Abádszalók: Vásárhelyi Pál biológus vietnami élménybeszámolójára került sor.
a. Rákóczifalva: író-olvasó találkozó vendége volt Serfőző Simon költő.
6, Tiszafüred: író-olvasó találkozót szerveztek Vásárhelyi Tamás biológussal "Egzotikus rovarok" címmel.

8. Tiszafüred: Sütő András estet szerveztek az ünnepi könyvhéten, Jónás Zoltán és Balogh Éva művészek közreműködésével.
8. Tiszapüspöki, Tiszatenyő: Padisák Mihály volt az író-olvasó találkozók vendége a településeken az ünnepi könyvhéten.
9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): író-olvasó találkozóra került sor Szőcs Gézával és Vállai Péter színművésszel.
9. Nagykörű: író-olvasó találkozó vendége volt Padisák Mihály.
17-18. Kenderes: az alkoholizmus elleni klubmozgalom tanácskozását tartották a könyvtárban.

19-23. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Szünidei matiné
26. Jászszentandrás: olvasótábort szervezett 100 fő számára a könyvtár Kiss Istvánné könyvtárvezető irányításával.

28. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A törökszentmiklósi könyvtárosok érkeztek tapasztalatcserére a városi könyvtárban.

30. Városi Könyvtár (Jászberény): Gerő Gyula vendégei voltak Mogyoródon a könyvtár munkatársai.

Július

2. Tiszasüly: az ünnepi könyvhét alkalmából Padisák Mihállyal találkoztak a gyerekek.

6. Városi Könyvtár (Jászberény): Rékassy Csaba rézmetszeteinek kiállítását szervezték meg a könyvtárban.

6. Szolnok megye: az MKE Szolnok megyei szervezete és 3 szolnoki körzet könyvtárosainak tapasztalatcsere látogatása Kenderesen, Kunhegyesen, Abádszalókon és Tiszafüreden.

Kenderesi könyvtár - Szolnok megyei Néplap

6. Tiszasüly: a könyvtárrá alakított épületben 96 folyóméter könyvespolcot szereltetett fel a fenntartó.
15. Tiszabő: író-olvasó találkozó Békés Pállal.

16. Városi Könyvtár (Jászberény): észt vendégek érkeztek könyvtárlátogatásra a városba.
16. Tiszafüred: videoprogramok szervezését kezdte meg a városi könyvtár a napközis tábor tanulói és a közeli lakótelep gyerekei számára.

Augusztus

14-22. Verseghy Könyvtár (Szolnok): megyei olvasótábort szerveztek gyerekeknek Balatonszepezden "Hogyan menthetjük meg a Földet?" témakörben.
18. Kenderes: a Családi és Egészségvédelmi Találkozóra kerül sor.

Óvodások a kenderesi könyvtárban - Szolnok megyei Néplap

20. Nagyrév: teljeskörű felújítás után, újonnan kialakított helyiségekkel, új bútorzattal
megnyílt a községi könyvtár.
26. Abádszalók: a könyvtárépület külső felújítása (tetőcsere, meszelés) megtörtént.
27. Városi Könyvtár (Jászberény): Conselve (Olaszország) város vendégeinek 5 fős látogatására került sor.
28. Zagyvarékas: a könyvtár Aquapal készülék betelepítésével próbálja megáldani a falak vizesedését.
28. Tiszafüred: ötéves mutatóval együtt megjelent a Tiszafüredi Eseménynaptár 1988. évi füzete.
28. Tószeg: videomagnóval, színes televízióval, kazettákkal gyarapodott a könyvtár felszereltsége.

Szeptember

1. Tiszaszőlős: a könyvtár épületedül kiköltözött az iskola, így az olvasok újra birtokba vehették a teljes alapterületet.

6. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Finn vendégek érkeztek Rihimikii-ből
13. Tiszafüred: megalakult a Tiszafüredi Könyvtárpártoló Alapítvány.
14-16. Megyei Könyvtár (Szolnok): a városi könyvtárigazgatók és a megyei módszertan tapasztalatcseréje zajlott a Nyírségben és Kárpátalja több városában.
15. Megyei Könyvtár: a Kalandos nyár '89 rejtvénysorozat zárasára került sor. Témája: A természettudományok magyar úttörői (254 résztvevővel).
25. Megyei Könyvtár: 220 órás könyvtárkezelői tanfolyam indult 50 fő hallgatóval.
25. Jászalsószentgyörgy: ellopták a könyvtár 1988-ban vásárolt videomagnóját.
28. Tiszafüred: a debreceni városi könyvtárhálózat munkatársainak látogatása.
28. Kunszentmárton: színes televízióval és videomagnóval gyarapodott a könyvtár zenei részlege.

Kunszentmártoni könyvtár, a kép felső sarkában Uhlár Ágnes könyvtáros - Szolnok megyei Néplap 

28. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Ajándékszótár címmel ajánló bibliográfia jelent meg a kis barkácsolók számára. A gyerekkönyvtári kiadványt dr. Horváth Attiláné szerkesztette.

28. Tiszakürt: színes televíziót, videomagnót, hifi-tornyot kapott a klubkönyvtár.
28. Vezseny: új székekkel és irattartó szekrénnyel bővült a könyvtár bútorzata.

Október

Tiszaföldvár: — JÁTSZD tovább! —címmel rejtvényfejtő játékotindított a tiszaföldvári gyermekkönyvtár. A jelentkezőáltalános iskolások feladataaz, hogy a minden hónapelején megjelenő Rejtvény— feladatsort megoldják, shónap végéig leadják akönyvtárban. A sikeres megfejtők között decemberben jutalomsorsolást tartanak.

2. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): az MSZMP volt székházban 42 m2-en új szolgáltatóhelyet alakított ki a városi könyvtár Otthon Könyvtár néven. Az állományt a családi könyvtár modell elvei alapján csoportosították.

Városi Könyvtár (Jászberény): Xerox 125-ös fénymásolóval gyarapodott a könyvtár technikai berendezése.

3. Tiszafüred: tapasztalatcserét szervezett a városi könyvtár Kiskunhalasra.
4-6. Megyei Könyvtár: 3 napos tapasztalatcserén vettek részt a városi igazgatók és mödszertanosok Salgótarjában, Egerben és Gyöngyösön.
9. Kenderes: a biharkeresztesi könyvtárosok szakmai látogatására került sor.
10. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): megjelent a Nagykunság helyismereti irodalma c. kiadvány 200 példányban, Ruzicska Ferenc összeállításában.

11. Városi Könyvtár (Jászberény):Az aranyér-betegségek műtét nélküli gyógyításának lehetőségeiről tartott előadást dr. Jánosi Gábor sebészorvos a bibliotékában.

18. Városi Könyvtár (Jászberény): író-olvasó találkozót tartottak Tóth Pál Péter történésszel.

20. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): befejeződött a központi fűtés szerelése.

21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): — ÖSSZEJÖVETELT tart a Finnugor Népek Baráti Köre október 21-én délután 5 órai kezdettel a megyei könyvtárTisza Antal úti helyiségében. Ide várják azokat is, akik nem tagjai a körnek, de érdeklődnek a szervezet munkája iránt.

25. Kunmadaras: "Az ország háza" címmel vetélkedőt tartottak felsőtagozatos gyerekeknek, melynek jutalmaként 100 tanuló látogatta meg a Parlamentet.

24-26. Szolnok megye: tapasztalatcsere látogatást szervezett az MKE Szolnok megyei szervezete a hálózat számára magyar és osztrák könyvtárakba (Graz, Hartberg, Devecser, Sárvár).

25.  Városi Könyvtár (Jászberény): Medgyesy Miklós grafikusművész gyűjteményes kiállítását tekinthették meg az érdeklődők.

Tiszasüly: Krisztián Károly festőművész kiállításának adott helyet a könyvtár.

26. Jászapáti, Szolnok, Törökszentmiklós: Dinnyés József dalénekes előadására került sor a helyi középiskolákban.

Tiszaparti Gimnázium (Szolnok): Felavatták a középiskola felújított könyvtárát.

A szolnoki középiskola könyvtára - Szolnok megyei Néplap

27. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): — VIETNAM őserdőiben címmel, színes, vetített képes élménybeszámolóra várja október 27-én, azaz holnap délután 3 órakor az érdeklődőket Karcagon a Városi Csokonai Könyvtár. Azelőadó dr. Vásárhelyi Tamás lesz, a Természettudományi Múzeum igazgatóhelyettese,aki a nap folyamán rendhagyó biológiai órát is tart a Kiskulcsosi Általános Iskolában.

Szolnok: Dinnyés József dalénekes előadása a Megyei Könyvtárban, a Varga Katalin Gimnáziumban, a Gépipari Szakközépiskolában és a Közgazdasági Szakközépiskolában.


28. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): a Süni szerkesztősége vidám ismeretterjesztő előadást tartott. 

Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): az Őszi megyei könyvhetek megnyitóján Czine Mihály, Jókai Anna, Fodor András, Köteles Pál, Sánta Ferenc és Király Lajos írókkal találkoztak az olvasók.

A GATE mezőtúri gépészmérnöki karán 1989 őszén több mint 100 millió forintos beruházással kialakítottak egy galériás könyvtárat - Szolnok megyei Néplap 

30. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): a városi könyvtár technikai felszereltsége egy Robotron írógéppel és egy gyorsmásolóval gyaraporodott.

Az egykori pártszékházban kapott helyet a mezőtúri bibliotéka - Szolnok megyei Néplap

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): 1956 Szolnok megyében címmel a korabeli dokumentumok másolataiból állított össze albumot Rékasy Ildikó. A megyei könyvtár felkutatta, összegyűjtötte és reprint formában megjelentette az 1956 októberében-novemberében Szolnok megyében megjelent sajtóterméket, plakátokat és apró nyomtatványokat. A kiadvány felöleli az 1956-os helyi lapok és kisnyomtatványok, röplapok, plakátok és különféle kisnyomtatványok teljes anyagát. A megye és a megyeszékhely történetével foglalkozók számára nélkülözhetetlenek ezek a dokumentumok, de számot tarthatnak szélesebb körű érdeklődésre is.


30. Nagykörű: Népfőiskola indult a községben. Szervezők: Páldy Róbert (a Könyvtáros nyugalmazott főszerkesztője), Barát József (tanácselnök) és Pravda Julianna (a művelődési ház igazgatója). Az előadások a falu történetéről és a jövőjéről hangzottak el.
30. Tiszatenyö: székekkel, fényképezőgéppel, vetitővel gyarapodott a könyvtár felszereltsége.
30. Zagyvarékas: kölcsönzőpult, asztalok, székek, zenei tároló állvány vásárlására került sor.

November

3. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): műfordító versenyt hirdetett a könyvtár angol, német és orosz nyelvből. A pályázatra 300 fordítás érkezett.

4. SZMT központi könyvtára (Szolnok): Olcsó könyvvásárlási lehetőséget kínált a gyűjtemény állománya selejtezéséből. Az aktívaüléshez kapcsolódóan kezdték meg a szakszervezetek megyei székházában a használt könyvek kiárusítását. Mintegy 500 kötetből válogathattak az érdeklődők, szépirodalomból, útleírásokból, szakkönyvekből.

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): 55. születésnapját ünnepelte a könyvtár. Ez alkalomból egész napra házi szakmai tanácskozást rendeztek, melyen Szente Ferenc és 10 könyvtáros tartott előadást "A könyvtár holnap?" témakörben.

13. Jánoshida: Bálint György (Bálint gazda) egyetemi tanárral szakíró-olvasó találkozóra került sor.
14. Tomajmonostora: a könyvtárat a volt általános iskola leromlott állapotban lévő épületébe költöztették. Az elhelyezés nem megnyugató.

18. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Herman Ottó nyomán, az északi madárhegyek tájékán „barangolhattak” a Süni Klub tagjai Zsigrai György agrármérnök segítségével, aki norvégiai útjáról tartott színes, vetített képes előadást.


22. Abádszalók: Mesemondó versennyel emlékezett meg 50 alsótagozatos gyerek Mátyás király halálának 500. évfordulójáról.

23. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): "Írd tovább!" olvasópályázatot zárt a könyvtár. A 105 pályamű legjobbjait gazdag könyvjutalomban részesítették. A legtöbb alkotás Szolnokról a Tallinn, a Mátyás király úti és a Kodály Zoltán, valamint a tiszafüredi Zrínyi Hona Általános Iskolából érkezett. A sorsolás és a díjkiosztás a múlt héten volt. A könyvtár nemrég műfordítói versenyt kezdeményezett, amelyről az ismertetőt már postázták az iskolákba.

24. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A szép és kedves rajzaival ismertté vált Füzesi Zsuzsa grafikusművésszel rendezett találkozót a könyvtár a Helyőrségi Klubban. Ezzel egyi dőben kiállítás nyílt a művésznő rajzaiból, grafikáiból és könyveiből. amely november 27-ig tekinthető mega klub földszinti termében.A találkozó megnyitóján fellép a klub gyermekszínjátszó csoportja, Grimm: A rútkiskacsa című meséjét adják elő. Ezt követően FüzesiZsuzsa dedikálja az általaillusztrált mesekönyveket,amelyek a helyszínen megvásárolhatók.

27. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Dr. Szalay Márta nőgyógyász ismeretterjesztő előadása 
28. Községi Könyvtár (Jászalsószentgyörgy): mesemondó verseny Mátyás király halálának 300. évfordulója alkalmából.
28. Jánoshida: író-olvasó találkozó Nemere Istvánnal
29. Jászjákóhalma: Zombori Ottó csillagász előadása a gyemd<kűnyvnéten.
30. Városi Könyvtár (Jászberény): író-olvasó találkozó vendége Schmidt Egon volt.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): továbbképzés keretében találkoztak a hálózat könyvtárosai Randé Jenővel, a Magyarok Világszövetségének főtitkárával, valamint dr. Bódi Sándor vajdasági pszichológussal. Az előadások témája: magyarság a világban és a kisebbségi lét.

A Verseghy Könyvtár munkatársa, Rékasy Ildikó állította össsze Györffy István karcagi kötődésű néprajzkutató bibliográfiáját.

Megjelent Szávai István rajztanár "Rajzoljunk együtt!" című kiadványa, általános iskolás gyerekek számára a Megyei Könyvtár gondozásában. 

November - december

Újszász: Benedek Elek mesemondó vetélkedőt tartottak a gyerekkönyvtárban.

18. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Herman Ottó nyomán, az északi madánhegyek tájékán barangolhattak a Süni Klub tagjai Zsigrai György agrármérnök segítségével, aki norvégiai útjáról tartott színes, vetítettképes előadást.

24. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Füzei Zsuzsa grafikusművésszel szervezett találkozót a városi könyvtár a Helyőrségi Klubban.

25. Városi Könyvtár (Jászberény): a bibliotéka jó kapcsolatot ápolt az Országos Commodore Egyesülettel között. Az együttműködés során a könyvtár segítséget nyújtott az egyesületi tagság létesítéséhez, megújításához és lehetőséget biztosított a Commodore újság korábbi számainak megvásárlásához. A könyvtár szervezésében ez alkalommal a Munkás és Ifjúsági Házban Commodore találkozóra került sor, ahol Lengyel István és Vétek György számítástechnikai szakemberek, valamint Kovács Gábor a Commodore újság menedzsere adott át új ismereteket.

December

1. Kunmadaras: összevonták a nagyközségi könyvtárat és a művelődési házat. Az intézmény neve: Összevont Művelődési Intézmény.
2. Tiszaigar: teljeskörű felújítást végeztek az ÁMK könyvtárának és művelődési házának közös épületében.
4. Kunszentmárton: író-olvasó találkozóra került sor O. Nagy Évával a Deák Úti és a Killián Lakótelepi Általános Iskolában.

4-23. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): ünnepköszöntő rendezvénysorozat, melyet a könyvtár és több városi szerv, intézmény rendezett. A programot kiállítások, vetélkedők, játékok, előadások színesítették.

5. Abádszalók: irodalmi műsort tartottak Kun Jánossal.
Jánoshida: "A Karácsony eredete" címmel Sebestyén Albert esperes tartott előadást.

Verseghy Könyvtár (Szolnok):  A finn nemzeti ünnep alkalmából találkozót szervezett a Megyei Könyvtár támogatásával működő Finnugor Népek Baráti Köre. Az összejövetelen a Finn-Magyar Baráti Társaság elnöke Riihimakiből és egy ösztöndíjas hallgató Tallinnból. 

6. Megyei Könyvtár (Szolnok): a városi könyvtárak igazgatói a Túrkevén tartott értekezletükön csatlakoztak a Könyvtári Védegyletben megfogalmazott gondolathoz. Ezt követően megyénk minden közművelődési könyvtára vállalta a Védegylet helyi szervezését.

Néplap archívum

8. Túrkeve: mesedélelőtt keretében Kóka Rozália népi mesemondóval találkoztak a gyerekek.


11. Verseghy Könyvtár, Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Karádi Ilona, a Búvár szerkesztője találkozott a Csanádi Úti Iskola és az Ecseki Úti Általános Iskola tanulóival.

Karádi Ilona - Hild Viktor Könyvtár Fotótára

11. Megyei Könyvtár (Szolnok): továbbképzés a főhivatású könyvtárosok számára. Előadók: Sólyom László (ELTE Polgári Jogi Tanszék) és Kenyéri Katalin (OSZK KMK). Téma: információ, nyilvánosság, információtörvény.

12. Jászapáti: Kürti Pap László előadóművész rendhagyó irodalomórájára került sor 8. osztályos tanulók számára, Nyugat költői címmel.
Jászboldogháza: "Gyermeknek lenni jó" - a gyermekkönyvhéten Eczl Margittal találkoztak a helyi gyerekek.

13. Községi Könyvtár (Jászdózsa): Mesemondó versenyt szerveztek Mátyás király halálának 500. évfordulójára. A  gyermekkönyvhéten Schmidt Egon volt a könyvtár vendége.
13. Kunmadaras: Benedek Elek mesemondó versenyt szerveztek.

13. Városi Könyvtár (Kunhegyes): Kertész Lilla gyermekműsort tartott 10-12 éves tanulók számára Csodaparipa címmel. Versek, mesék, dalok váltogatták egymást, megszólalt egy indiai dob is, Tóth János István gitározott.

14. Jászszentandrás: szakíró-olvasó találkozó Erdős Ferenccel, a bor kezeléséről.
14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Kutya című folyóirat szerkesztőivel találkoztak a Költői Úti Iskola tanulói.
14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az MDF Szolnoki Szervezete és a könyvtár fórumot szervezett, amelyen a különböző pártok, a megye és város felelős vezetői, valamint az érdeklődő lakosság megvitatta a könyvtár sorsát, jövőjét érintő gondokat.


Városi Könyvtár (Tiszafüred): "Bűvös csengettyű" - zenés könyvheti foglalkozást szerveztek Gráfné Forrai Magdolna közreműködésével a gyermekkönyvhéten. 
Versek, mesék, dalok váltogatják egymást, megszólal egy indiai dob is, Tóth János István gitározik, sőt időnként ő maga is együtt énekel Kertész Lillával.

18. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A Nyugdíjas olvasók köre tagjai karácsonyi ünnepségén a Helikon együttes lépett fel: Létay Klára vers-prózamondó, Békeffy Sarolta énekes, Mosóczi Miklós és Tornai Péter gitárosok, Vági László és Galánthay Szabolcs fuvolások. A műsort gyertyagyújtás és tombolahúzás követett.

Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): Badár Erzsébet fazekas népművész könyvtári hagyatékával gyarapodott a városi könyvtár helyismereti gyűjteménye.

21. Jászárokszállás: mikrofilmleolvasó készüléket kapott a könyvtár 20.000, - Ft értékben

21. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): "A Földön kívüli élet" és "Ünnep a családban" elnevezésű óvodás rajzpályázat eredményhirdetésére került sor.

22. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Szabad-e bejönni betlehemmel? címmel rendeztek karácsonyi műsor a Gyermekvárosban.

Községi Könyvtár (Jásztelek): a közművelődési pályázaton nyert 100.000, - Ft-ot a leendő könyvtárépület központi fűtésének kialakítására fordította a fenntartó.

Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): videomagnóval, mechanikus írógéppel bővült a városi könyvtár gépparkja.

Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): 1300 aláírást gyűjtött a könyvtár azért, hogy az MSZMP megüresedett székházát könyvtári-közösségi célokra lehessen felhasználni.

2010

Január

Községi Könyvtár (Kuncsorba): Kuncsorbán a könyvtár és a tornaterem épületébe vásároltak egy-egy kandallót és azokban a településen összegyűjtött fával fűtenek a közmunkások. Képünkön Altcsách Gábor az összehasított fát viszi a könyvtárba.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

Magiszter Alapítványi Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola (Szolnok): Jászkun Volán több ezer kötetet ajándékozott a szolnoki iskolának a felszámolt üzemi könyvtár állományából.

Új Néplap archívuma

12. Városi Könyvtár (Jászberény): A könyvtárban mutatta be Babucs Zoltán, jászberényi származású hadtörténész és muzeológus a Szabó Péterrel közösen szerkesztett, „Szent Istvánnal álljuk mindig a vártát” című könyvét. Babucs Zoltán a bemutatón megemlékezést is tart a doni áttörés 67. évfordulójának tiszteletére a könyvtárban.

Új Néplap archívuma

13. Városi Könyvtár (Jászberény): Jászsági Többcélú Társulás égisze alatt hét jászsági település nyolc könyvtára európai uniós támogatású program keretében Infrastruktúra-fejlesztésbe kezdett.

15. Városi Könyvtár (Jászberény): Maradjon meg emlékezetünkben című portelki iskolatörténetet összefoglaló könyv ünnepélyes könyvbemutatóját tartották meg a könyv szerkesztői és a szerző, Fózer Vendel is.

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Tabán festője, Tóth Tibor festőművész emlékkiállítását Hunya Zoltán rendezte.

21. Chiovini Ferenc Általános Iskola (Besenyszög): Dr. Nemeshegyi Péter SJ tartott előadást az iskolakönyvtárban a XXI. század kereszténységének problémáiról.

22. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Szülőföldem címmel tartottak szavalóverseny általános iskolások részére. A diákok A magyar kultúra napja alkalmából mérhették össze szavalótudásukat.

Verseghy Könyvtár Fotótára

Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközép- iskola és Kollégium (Tiszaföldvár): A diákok maratoni felolvasóesten vettek részt a könyvtárban.

Új Néplap archívuma

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Feketerigót üldözve repült egy karvaly a megyei könyvtár falának. Az elalélt állatot könyvtárosok és a Csillagszem Alapítvány vezetője, Abonyi Mónika (képünkön) vette védelmébe.

Csabai István felvétele - Új Néplap archívuma

26. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Panni és Peti címmel babaszínházat rendeztek a gyermekkönyvtárban. A kisgyerekek az őket elkísérő szüleikkel együtt figyeltek az ismert mondókákra és gyerekdalokra, melyeket a könyvtárosok bábozva adtak elő.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár gyermekkönyvtárosai Herczeg Péter Karácsonyi történet című meséjét mutatták be. A bábelőadás előtt és után pedig az olvasóink által írt Hét mágikus hangjegy című mesekönyvet is bemutatták az érdeklődőknek.

Február

Városi Könyvtár (Rákóczifalva): A rákóczifalvai könyvtár több pályázaton is sikerrel vett részt. Az Integrált Szabadidő Központ vezetője, Császiné Csáti Réka érdeklődésünkre elmondta, a könyvtári állománygyarapítására rendelkezésre álló keretet, két különböző pályázat révén, 156 ezer forinttal tudták megnövelni. Az informatikai szolgáltatások fejlesztésére pedig 3 millió 800 ezer forintot nyertek el. Ennek a támogatásnak köszönhetően új számítógépeket vásároltak olyan programokkal, mely a fogyatékkal élők, elsősorban a látássérültek számára is elérhetővé teszik a könyvtár szolgáltatásait.

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Népdaléneklésre várták a felnőtteket és gyerekeket egyaránt a könyvtár gyermekkönyvtárába. A foglalkozást Magyarné Szűcs Erika, a Szolnoki Népdalkor tagja tartotta.

8. Közösségi Ház és Könyvtár (Szajol): Az intézmény fennállásának évfordulója alkalomból fotókiállítás nyílt az intézményben tartott események, programok témakörében. A jubileum alkalmából rendezett ünnepségen köszöntöttük támogatóinkat és segítőinket, az intézmény volt és jelenlegi dolgozóit.

11. Városi Könyvtár (Jászfényszaru): Négy számítógépet már beüzemeltek a könyvtárban, amiket abból a pénzből vásároltak, melyet közösen nyert a térség 11 együtt pályázó könyvtára. Ezeket a gépeket az olvasók már használhatják is, így az internet révén akár a tanuláshoz szükséges információk után is kutathatnak.

13. Verseghy Ferenc Gimnázium (Szolnok): „Verssel, dallal határok nélkül” címet viselő francia nyelvű versmondó és éneklőversenynek adott otthont az iskolakönyvtár.

Verseghy Köbnyvtár (Szolnok):  Február 13-ig, szombatig minden olvasni szerető szerelmespárnak és házaspárnak különleges beiratkozási lehetőséget kínáltak a könyvtárban. A Valentin-napi könyves vak randi keretében egy ünnepi borítóba öltöztetett könyvtári dokumentumhoz jutottak az olvasók.

16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Nagy Dénes festőművész és Nagy Katalin Matild grafikus- művész alkotásaiból nyílt tárlat a könyvtárban.

20. Hild Könyvtár (Szolnok):  Ötödik alkalommal szerveztek Antik Hetek programsorozatot a könyvtárban. Az előadásokon az antikvitás római vonatkozásain túl a görög történelembe is betekintést nyerhettek a látogatók. A szervező Gladius Történelmi Hagyományőrző Egyesület volt.

23. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A finn kultúra napjának tiszteletére tartottak filmvetítést a könyvtárban. A finn rendező, Aki Kaurismáki „A múlt nélküli ember” című filmjét tekinthették meg az érdeklődők. A rendező munkásságát Molnár László, a Finnugor Népek Baráti Körének elnöke méltatta.

26. Városi Könyvtár (Kunszentmárton): Huszonöt órás éjjel-nappali, folyamatos felolvasó kulturális ünnepet tartottak Wass Albert műveiből. Bárki jelentkezhetett az ünnepen felolvasónak, aki hozzá kívánt járulni az est színvonalának emeléséhez.  A rendezvény különlegessége, hogy az országban Kunszentmártonon kívül további 32 településen és egy finnországi magyar társaságnál tartottak felolvasást az elismert magyar író életművéből egy időben. A felolvasáson idő- és műfaji korlátokat nem támasztottak a résztvevők elé, közel negyvenen adták elő kedvenc művüket.

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A három kismalac címmel 30 perces bábelőadást tartottak a könyvtárban.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívuma

Március

Damjanich János Múzeum (Szolnok): A szolnoki Damjanich János Múzeum könyvtárában több ritkaság várt felújításra. 2010 elején restaurálták Ortélius Hyeronimus 1602-ben kiadott művét.

Csabai István felvétele - Új Néplap archívuma

Községi Könyvtár (Kunmadaras): A könyvtár munkatársai a nyugdíjas olvasóknak számítógépes tanfolyamat indítottak. A könyvtárba is többen jöttek be napközben internetezni az idősek közül is. Az oktatáson a szépkorúak Tolnai Éva segítségével tanulhatták meg a számítógépkezelés alapjait, ismerkedtek meg az internethasználattal és az elektronikus levelezéssel.

9. Városi Könyvtár (Jászberény):  A megyei kereskedelmi és iparkamra szervezett tájékoztatót az energiapiac aktualitásairól, a költségcsökkentés lehetőségeiről a berényi könyvtárban.

10. Hild Könyvtár (Szolnok): Irodalmi programra várták az érdeklődőket a könyvtárba.

16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Tavaszváró medvenóta elnevezéssel Babaszínházat tartott a Gyermekkönyvtár.

17. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az Európai találkozások című, a civil szervezeteket az Európai Unió soros elnökségére felkészítő program első beszélgetése várta az érdeklődőket az AGRARIA-APURE és az Europe Direct Szolnok. Az előadáson a cseh és francia EU-el- nökség tapasztalatairól, a vidékfejlesztés kérdéseiről beszéltek cseh és francia szakemberek.

18. Városi Könyvtár (Jászberény): A Jászok Egyesülete Jászberényi Csoportja és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Jászberényi Szervezete közös rendezvényének vendége Bán János (Bán Mór) író, újságíró volt.

19. Városi Könyvtár (Jászapáti): Jászági szűcsmintával díszített hímzett térítők ünnepélyes átadására invitálta az érdeklődőket a jászapáti könyvtár. Ambrus Andrásné nyugalmazott tanár, a kézimunka szakkör tagja készítette el az alkotásokat a Pro Renovanda Culture Hungáriáé alapítvány támogatásával. A rendezvényen a jászsági szűcsmintákról Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója tartott előadást.

Darázs Melinda felvétele - Új Néplap archívuma

22-31. Internet Fiesta

26. Városi Könyvtár (Jászberény): Fejős László grafikus Lelkek Testek című kiállításának adott otthont a bibliotéka. A könyvtár kamaratermében Tasi István, a Védikus Tanulmányok Központjának vezetője nyitotta meg a tárlatot.

27. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Környezetvédelmi vetélkedőt szervezett a könyvtár.

31. Városi Könyvtár (Kenderes): „Most én mesélek neked” címmel tartottak mesedélelőttöt óvodásoknak.

Április

Arany János Könyvtár (Kisújszállás): A könyvtárban költészetnapi szavalóversenyeket rendeznek felnőtteknek, középiskolásoknak, általános iskolásoknak és óvodásoknak egy héten keresztül.

Új Néplap archívuma

Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár (Kunhegyes):  Bővült a számítógépes rendszer a könyvtárban. Egy sikeres pályázat révén megújult, új modern eszközökkel bővült a számítógépes rendszer: kilenc vadonatúj számítógép várta az olvasóterembe betérő látogatókat.

2. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Grint Vilmos festőművész festményeiből rendezett kiállítás nyílt a Művészeti szalonban. A művész munkásságát dr. Írás Mátyás, a Damjanich Múzeum Baráti Kör elnöke méltatta.

3. Városi Könyvtár (Jászapáti): Szabadidős foglalkozásra, játékdélelőttre várták a gyerekeket.

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Roma kultúranapot tartottak a könyvtárban. A programsort dr. Szarvák Tibor szociológus, egyetemi docens nyitotta meg, majd kulturális műsort adtak a HTA Szakiskola növendékei. Rostás-Farkas György, József Attila-díjas költő-újságíróval beszélgetett S. Tóth Anikó újságíró. A rendezvény ideje alatt és az azt követő hetekben Völgyi Sándor elektrografikus alkotásaiból készült kiállítást is láthattak az érdeklődők.

10. Utazási Kiállítás (Szolnok): Verseghy Ferenc Könyvtár „Tündérszép Ilona és Árgyélus” című bábelőadással mutatkozott be a kiállítás közönségének.

24. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Mesés kincses sziget címmel játékos foglalkozást tartottak az intézmény gyermekkönyvtárában.

Május

Damjanich János Általános Iskola, Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium (Martfű): Gyarapodott az iskola könyvtára. A fejlesztés a Közoktatási Közalapítvány pályázatán nyert összegből valósult meg. Ennek köszönhetően megújult a kötelező olvasmányok gyűjteménye, a kortárs magyar irodalmi gyűjteményrész, bővült a zenei CD-k, hangoskönyvek és DVD-filmek gyűjteménye. Vásároltak néhány népszerű ifjúsági ponyvaregényt. Ezeket azonnal kikölcsönözték a romantikára éhes diákok.

Verseghy Könyvtár (Szolnok):  A megye könyvtárainak jelentős része nagyszabású, elsősorban informatikai fejlesztést valósíthatott meg a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program támogatásával. A nyertes konzorciumok közül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Abádszalók, Kunhegyes, Tiszaföldvár és Újszász, Ti- szapüspöki, Tiszaszőlős és Tószeg önkormányzatával fogott össze a „Zounok projekt” keretében. Az elnyert közel 100 millió forintos támogatásból a korszerű számítógépes programok, kisebb eszközök mellett több mint 120 számítógép került az önkormányzatok könyvtáraiba, szolgálva a látogatókat.

Hanga Valéria felvétele - Új Néplap archívuma

3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár adott otthont a Születés hete programsorozat országos megnyitójának. Az ünnepségen a megyei könyvtár és a Hetényi Géza Kórház együttműködési megállapodást is aláírt. Ennek keretében többek között a szolnoki kórházban született minden kisbaba és anyukája ajándékba kap egy baba-olvasójegyet és egy baba-olvasókönyvet.

5. Hild Könyvtár (Szolnok): Babázó elnevezéssel baba-mama foglalkozást indított útjára a Gyermekkönyvtár.

10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Kamilla Foltvarró Kör tagjainak munkáiból rendezett kiállítás nyílt a könyvtárban.

12.  Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A Galéria Könyvtárban dr. Pataki Mihály címzetes igazgató, a Közoktatási Intézményvezetők Szövetsége hazai elnöke tartott rendhagyó EU-tanórát diákoknak. írásbeli vetélkedőt is szerveznek e témában.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szathmáry György A tiszavirág című verseskötetének megjelenése alkalmából rendezntk irodalmi délutánt a könyvtárban. A költőre Szűcs Sándor, a Verseghy Ferenc Gimnázium tanára emlékezett.

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A család nemzetközi napja tiszteletére érkeztek vendégek Riihimákiból. Fellépett az Eteláien Koulu Zenei Tagozatos Általános Iskola gyermekkórusa.

21. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Galéria Könyvtárában a Magyar Nyelv Hete keretében „Ami a szívemen - a számon?” címmel Kerekes Barnabás Kazinczy-díjas középiskolai tanár tartott előadást.

22. Hild Könyvtár (Szolnok): Kurázsi felnőtt színjátszó kör előadására várták az érdeklődőket.

28. Pálfy János Műszaki Szakközépiskola (Szolnok): Jeles vendége volt a szakközépiskolának. A Kossuth- díjas költő, Csoóri Sándor látogatott el hozzájuk.

Új Néplap archívuma

Verseghy Könyvtár (Szolnok):  Az „Európai találkozások” elnevezésű, a civil szervezeteket az Európai Unió soros elnökségére felkészítő programsorozat keretében spanyol-belga-magyar elnökségről tartottak eszmecserét.

29. Hild Könyvtár (Szolnok): Gyermeknapi rendezvényt szerveztek a könyvtárban.

Június

3-10. Ünnepi Könyvhét

15. Hild Könyvtár (Szolnok): Bibliai témák az ökumenizmus jegyében címmel Prohászka Antal festő- és grafikusművész kiállítása nyílt meg a könyvtárban.

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Múzeumok éjszakája programsorozathoz kapcsolódott az intézmény. Krimi a könyvtárban! címmel színes rendezvényeknek adott otthont a könyvtár: bábeéőadás, humoreszk, homokanimáció várta az érdeklődőket.

21-25. Hild Könyvtár (Szolnok): Vakációzz a könyvtárban! című ingyenes szabadidő foglalkozásokkal várták a gyerekeket.

Július

Községi Könyvtár (Tiszapüspöki): A település önkormányzata 50 millió forintot nyert egy Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér kialakítására, amelyből a könyvtárat is fejlesztették. Emellett a nyilvános könyvtárak állománygyarapítására érdekeltségnövelő támogatásra is pályáztak a bibliotéka gyarapítására.

6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Bozsó Nóra grafikus kiállítása nyílt meg a könyvtár Művészeti Szalonjában.

7. Városi Könyvtár (Jászberény): A bibliotéka adott otthont a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének XVII. Országos Tanácskozásának Ezen tudományos kutatók, lokálpatrióta közösségek számolnak be munkájukról.

Szalai Katalin oklevélgrafikus munkája


Városi Könyvtár (Jászberény): „Könyv és könyvtár” ex librisen nyílt kiállítás a Jászberényi nyár - Vigadalmi napok programsorozat keretében.

10. Városi Könyvtár (Jászapáti): A csipkeverő kör tartotta foglalkozását, valamint az intézményben játékdélelőttöt tartottak az érdeklődőknek.

19-23. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Doboz család olvasótábor

21. Városi Könyvtár (Kunszentmárton):  KUTE sakkszakosztálya és a Sakkbarátok Köre rendezte meg a hagyományos Szent István Kupát felnőtt és serdülő kategóriában.

Verseghy Könyvtár (Szolnok):  Vadkerty Dorottya Őrangyal a pokolban című kötetének bemutatójára került sor a Művészeti Szalonban.

26. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szakmai napot tartottak megyebeli könyvtárosoknak. A fórumon egyebek között a megye könyvtárai informatikai fejlesztéséről, az elektronikus könyvtári szolgáltatásokról, valamint a segédkönyvtáros-képzés indításának lehetőségéről esett szó. Az előadásokat követően szakmai konzultációra is adódott lehetőség.

Augusztus

19. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): A XIX. Nagykunsági Kulturális Napok megnyitójára a könyvtárban került sor. Dr. Bartha Júlia Népviselet a Nagykunságon című könyvét Ruzicska Ferenc helytörténész mutatta be.

Szeptember

Városi Könyvtár (Újszász): Megújult a könyvtár épülete. Egy pályázat segítségével készült el az épület főbejáratának akadálymentesítése, a bejárati ajtó cseréjével jelentősen könnyebbé vált a mozgáskorlátozottak és a gyermekkocsival érkezők bejutása az intézménybe.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Nemzeti Kulturális Alaptól nyert támogatást a könyvtár. Ennek eredményeként hatszázezer forint értékű állományfejlesztést hajtottak végre a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet könyvtárában. A dokumentumokat (könyvek, DVD-fil- mek, hangoskönyvek) ünnepélyes keretek között adták át az intézet könyvtárában. Az átadó ünnepségen a büntetésvégrehajtási intézet fogvatartotti kórusa és versmondói adtak elő műsort.

1. Községi Könyvtár (Zagyvarékas): Egy pályázat segítségével új bútorokat kapott a könyvtár és művelődési ház, és új számítógépeket is elhelyeztek a könyvtárban. 

Rimóczi Ágnes felvétele - Új Néplap archívuma

6. Városi Könyvtár (Jászapáti): A könyvtárban pontszerző egyéni versenyt rendeznek a rejtvényfejtőknek, valamint kézműves-foglalkozásra is várták az érdeklődőket, a rendezvény címe: Mini Gyöngyszínház volt.

9. Városi Könyvtár és Információs Központ (Jászberény): Varázslatos természet címmel nyílt meg a kamarateremben Szikra Edit természetfotós kiállítása.

19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Pistis Sophia evangéliuma: A lélek rejtélye című könyv bemutatójának adott otthont a könyvtár. A művet a kiadó-szerkesztő, L. Nagy Lajos mutatta be.

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Csipkerózsika című bábelődással várták a kis olvasókat a Gyermekkönyvtárban.

28. Hild Könyvtár (Szolnok): Lábita Színház műsorát láthatták a gyermekek a Népmese napja alkalmából.

30. Szandaszőlősi Fiókkönyvtár (Szolnok): Szűcs Miklós tartott népzenei foglalkozást a városrész gyerekközönségének.

Verseghy Könyvtár felvétele

Október

Városi Könyvtár (Kunmadaras): A település önkormányzata sikeres pályázatainak köszönhetően a községi könyvtár részére elnyert 97 ezer forintból gyermek- és felnőtt szakirodalmat, s szépirodalmat vásároltak a könyvtárosok.

4-10. Országos Könyvtári Napok

5. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Benedek Elek születésének 151. évfordulója alkalmából a „Népmese napja” címmel gyerekprogramra várták az érdeklődőket a könyvtárba.

9. Városi Könyvtár (Tiszafüred): A  könyvárban Mazsola játszóházat rendeztek.

29.  Városi Könyvtár (Kenderes): A könyvtárban Tök jó napot szerveztek, ahol a könyvtárosok segítségével az eseményre ellátogató érdeklődő gyerekek különböző méretű és mintájú töklámpásokat készíthettek. A kisebbeknek az őket elkísérő szüleik is segítettek a faragásában.

Daróczi Erzsébet felvétele - Új Néplap archívuma

November

Községi Könyvtár (Jászágó): Az iskolakezdést követően növekedett a könyvtárba látogató diákok száma. A tanulók házi feladataik elkészítéséhez leginkább a szakkönyveket, lexikonokat lapozzák fel. A könyvtárban lehetőség van internethasználatra is, ami egyre népszerűbb a helyi fiatalok körében. A tél közeledtével, aker- ti munkálatok befejezését követően várhatóan az időstibb korosztály is gyakrabban látogatja majd az intézményt

Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ (Szolnok): A Műszaki és Mezőgazdasági Fakultásának költöztetésekor az eddig megosztott könyvtári állomány is összevonásra került. Központja több mint 26 millió forintot nyert újszerű könyvtári szolgáltatások bevezetésére.

Új Néplap archívuma

7. Városi Könyvtár (Jászberény): Egész napos naturanapot szerveztek a városi könyvtárban és a DMK Ifjúsági Házban. Az érdeklődők a könyvtárban előadásokat hallgathattak meg többek között a pozitív gondolatok hatásáról, az egészséges táplálkozásról, a gyógy- gombákról és a napjainkban sokakat gyötrő lelki válság leküzdéséről.

9. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Takarékossági vetélkedőt rendeztek felső tagozatos iskolások részére a könyvtárban.

11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Népviselet a Nagykunságon című kötet bemutatója. A szerzőt, Bartha Júliát Ruzicska Ferenc kérdezte.

Verseghy Könyvtár felvétele

13. Városi Könyvtár (Jászapáti): Szabadidős foglalkozásra - játékdélelőttre várták a városi könyvtárba a gyerekeket.

16. Városi Könyvtár (Fegyvernek): Író-olvasó találkozót tartottak a könyvtárban, ahol Fejős Éva író volt a meghívott vendég.

19. Hild Könyvtár (Szolnok): Író-olvasó találkozót tartottak Telegdi Ágnes meseíróval.

24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Leader szakmai előadást szerveztek a könyvtárban A LEADER-program szerepe a vidéki esélyek növelésében címmel. Az esemény során Búsi Lajos, helyettes államtitkár tart előadást.

26. Hild Könyvtár (Szolnok): Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából tartottak zenetörténeti előadás Péli Ildikó és Rimóci Mónika zenetanárok közreműködésével.

27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Mikulás furfangja című bábelőadás a Gyermekkönyvtárban

Csataszögi könyvtár - Új Néplap archívuma

December

Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Kollégium (Tiszaföldvár): Számos rendezvénynek ad otthont az iskolai könyvtár, többek között kistérségi versírói versenyt hirdettek az általános és középiskolai tanulók számára az iskolai könyvtárak világnapja alkalmából. Az eredményhirdetésen részt vett Lackfi János költő, aki színpompás egyéniségével, remekbe szabott verseivel kápráztatta el a megjelenteket.
Egy irodalmi előadás keretében Turek Miklós színművész, Rímes világnéző Faludy Györggyel című versszínháza nyújtott felejthetetlen élményt diákoknak, felnőtteknek egyaránt. Ezen a napon olvasási maratonon is részt vehettek az érdeklődők. Lackfi János költő és Turek Miklós színművész versekkel kápráztatta el a hallgatóságot.

A könyvtárban egyébként több mint 30 000 kötet, közel 30 féle folyóiratáll az olvasók rendelkezésére minden tanítási napon. A pihenés, kikapcsolódás elengedhetetlen feltételei is biztosítottak a könyvtárban. Esztétikus, szép, tágas környezetben lehet videót, DVD-t, televíziót nézni, számítógépet használni, lehetőség van az internet használatára, fénymásolásra, nyomtatásra is.
A kultúra képviselete mellett a könyvtár helyet ad egyéb rendezvényeknek is. A közelmúltbeli egészségnap alkalmával ismeretterjesztő előadások hangzottak el, felsőoktatási intézmények tájékoztatóit hallgathatják meg a diákok, a kerékpáros közlekedésről bővíthették az ismereteiket. A barátságos környezetben gyakran tartanak a pedagógusok tanórát, elsősorban könyvtárhasználatra épülő szakórát, rendhagyó tanórákat, de akár osztályfőnöki, magyar-, történelem- órákat is, hozzásegítve a tanulókat az igényes olvasóvá váláshoz, a kultúra szélesebb körű ismereteihez.

Községi Könyvtár (Csataszög): Sikeresen bírálták el egy országos informatikai pályázatra beadott anyagukat, ennek köszönhetően összesen négy számítógépet nyert az önkormányzat, melyeket a gyerekek használnak majd a könyvtárban

Községi Könyvtár (Kőtelek): Megújult a helyi könyvtár. Új számítógépekkel, szoftverekkel, nyomtatóval, projektorral és integrált könyvtári rendszerrel gazdagodott az intézmény, közel 1,8 millió forintból. A pénzt egy, a szolnoki önkormányzat által, a kistérség hat településével konzorciumi formában benyújtott pályázaton nyerték.

Városi Könyvtár (Tiszaföldvár): Az internet biztonságos használatáról kaptak információkat a helyi könyvtárban a Kossuth Lajos Általános Iskola napközisei. A pályázati program keretében szó volt a chatelésről és a chat illemszabályairól is.  

2. Hild Könyvtár (Szolnok): Szűcs Miklós előadásának adott otthont a bibliotéka.

3. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): Vándor Károly Légierő társbérletben című könyvének második kötetét mutatták be, mely a volt szovjet katonai reptérről szól.

Városi Könyvtár (Jászfényszaru): Szabó Magda műveiből tallóztak az olvasást kedvelők egy felolvasóesten.

7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Szécsi Valéria festőművész, „A kő marad” című kiállításának megnyitójára várták az érdeklődőket, ahol Vona-Gődér Krisztina, a könyvtár munkatársa tartott beszédett.

14. Hild Könyvtár (Szolnok): Író-olvasó találkozón dr. Nemes András „A kíséri harangszót Szolnokon is hallom” című könyvét mutatták be.

Verseghy Könyvtár (Szolnok): EuroPartner Klub vendége volt Jari Vilén, Finnország nagykövete.

Verseghy Könyvtár felvétele

15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az Európai Találkozások elnevezésű sorozat keretében, a Tervek a soros magyar uniós elnökség kezdete előtt címmel interaktív fórumot rendeztek a könyvtárban. A fórum vendégeként előadó volt - a Külügyminisztérium EU-elnökségi Főosztályát képviselve - Kókai Anita.

Nyugdíjasok Országos Szövetsége irodalmi pályázatának díjnyertes műveiből összeállított „Kék madár a hegyek ormán” című antológia bemutatóján pedig közreműködött Márki Éva, a NYOSZ kultúrareferense, Ságiné Nagy Tímea és a Könyvtárosok Kórusa. Könyvtárosok Kórusa ünnepi hangversennyel örvendeztette meg a bibliotéka közönségét.

16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A szeretet útján címmel Balázs Péterről készült interjúkötet bemutatójára került sor a könyvtárban.

17. Városi Könyvtár (Jászfényszaru): Agatha Christie, a krimi királynőjére emlékeztek meg a könyvtárban.

18. Hild Könyvtár (Szolnok): Családi hétvégén fellépett az Óperenciás Bábszínház.

Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): A Gyermekkönyvtár Száncsengő címmel rendezett általános iskolása alsó tagozatosai számára mesemondó versenyt.

21. Városi Könyvtár (Kenderes): Irodalmi estet tartottak Olvassunk együtt kedvenc könyveinkből! címmel a könyvtárban.

1971

Jászberény

04.10. Járási szavalóversenyt rendeztek, amelynek zsűrijébe meghívták Ágh István költőt és Takács Márta előadóművésznőt. A verseny után a vendégek találkoztak a költészet jászberényi barátaival.

04.17. Rendhagyó irodalomórát tartott Ladányi Mihály a Lehel Vezér Gimnáziumban.

Karcag

Több TIT előadást tartottak a mai magyar líráról és prózáról.

04.16. A Déryné művelődési központ ifjúsági klubjában Csoóri Sándor tartott előadást, „Népköltészet — műköltészet” címmel.

04.19. Megtartották a városi szavalóversenyt.

04.23. Bata Imre tartott előadást a kortárs magyar líráról a helyi művelődési központban.

Mezőtúr

04.18. A mezőtúri könyvtárban Csoóri Sándor és Maros Júlia találkozott az irodalombarát közönséggel.

Szolnok

04.16. Fodor András a szakmunkásképző intézetbe látogatott, ahol „Szólj költemény” című új könyvéről beszélget a fiatalokkal.
Csoóri Sándor és Marosi Júlia előadóművésznő a MÁV járműjavító vállalat művelődési házában vett részt író—olvasó találkozón.
Tüskés Tibor irodalomtörténész a költői művek elemzéséről tartott előadást pedagógiai könyvtárban irodalom tanárok részére.
 

04.17. A Ságvári Endre művelődési központban is tartottak rendezvényt a Költészet Napja tiszteletére. Ezen részt vett Fodor András, Takáts Gyula és Csoóri Sándor. Tüskés Tibor irodalomtörténész bevezetője után Sellei Zoltán előadóművész, valamint a szolnoki Híd irodalmi színpad tagjai: Boros Mária és Molnár Zsuzsa adnak elő a költő vendégek verseiből.

04.28. A Kilián Repülőműszaki Főiskolán a Szigligeti Színház művészei József Attila estet tartottak. Az esten fellépett Szombathy Gyula, Czibulás Péter, Bókay Mária és Papp Zoltán.

A „Magyar költészet századai” irodalmi előadássorozat ötödik rendezvényének adott otthont a Ságvári Endre művelődési ház. Irodalomtörténeti bevezetőt dr. Lengyel Dénes irodalomtörténész mondott. Közreműködött Jancsó Adrienne, Horváth Ferenc, Csengeri Adrienne, Kecskés András és Stadler Vilmos.

Túrkeve

Soós Zoltán és Bilicsi Mária vesz részt író—olvasó találkozón.

Újszász

04.17. Az újszászi gimnáziumba látogatott el Ladányi Mihály.


 

1989

 60. Ünnepi Könyvhét
1989

Jászapáti

június 2. A megyei megnyitó ünnepségnek adott otthont a település.

Jászárokszállás

június 2. Az Ünnepi Könyvhét megyei megnyitóján Szurmay Ernő, a Megyei Könyvtár igazgatója mondott beszédet. Az ünnepsége vendége Csalog Zsolt volt.

Jászjákóhalma

június 6. Író-olvasó találkozó Katkó István íróval

Karcag

június 12. Író-olvasó találkozó. Vendég: Lőrincz L. László író

Kunmadaras

június 5. Radnóti-szavalóverseny felső tagozatos tanulók számára.

Mezőtúr

június 5. Író-olvasó találkozó Nemere Istvánnal

Nagyiván

Író-olvasó találkozó vendége volt Kiss Benedek és Vasy Géza irodalomtörténész.

Szolnok

június 2. Az Ünnepi Könyvhét városi megnyitója (Szolnok). Vendég: Csalog Zsolt és Tóbiás Áron

június 3. Író-olvasó találkozó Csengey Dénessel

június 6. Író-olvasó találkozó Csoóri Sándorral

június 9. Irodalmi est vendége Szőcs Géza, Svájcban élő erdélyi költő volt, akinek verseit Vallai Péter színművész szólaltatta meg.

Tiszaföldvár

június 6-7. Író-olvasó találkozók: Kiss Benedek, Vasy Géza, Czakó Gábor

Tiszafüred

június 8. Sütő András-est. Közreműködtek Jónás Zoltán és Balogh Éva művészek

Tiszapüspöki

június 8. Író-olvasó találkozó Padisák Mihállyal.

Tiszatenyő

június 8. Író-olvasó találkozó Padisák Mihállyal.

Tószeg

június 5. Író-olvasó találkozó Serfőző Simonnal